Kelet-Magyarország, 1972. május (32. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-03 / 102. szám

f. oíáaT Mw. mm f. HAZÁI KILÁTÓ JAVASLAT A PARKOSÍTÁS VÉDELMÉRE (ismerve a gyerekek gondolkozását) Azért sem lépek oda... (Kiss Ernő rajza) TÁRSADALMI munka NYÍRBOGDÁNYBAN Nyirbogdány község 1969. augusztus 20-án ünnepelte fennállásának 750 éves évfor­dulóját, mely alkalomra a pártszervezet, a HNF, a KISZ, a községi tanács és más gaz­dasági szemek összefogásával, valamint a lakosság társadal­mi munkájával szép ered­ményt értünk el, mind eszté­tikai szempontból, mind pe­dig kulturális életünk fejlő­désében — közölte levelében Albert István a Nyírbogdá- nyi Községi Tanács elnöke. Az évforduló alkalmából el­készült a község monográfiá­ja. A meghirdetett tár­sadalmi munkaverseny­ben az 1971 évi ered­ményük alapján — a 3000— 5000 lélekszámú községek ka­tegóriájában — a második helyezést értük el, melyért megkaptuk a vándorzászlót és az azzal iáró pénzjutalmat. A lakosság főként az utcák parkosításában, fásításában vesznek részt. A KlSZ-fiata- Jok pedig klubszobát rendez­tek be, melynek költségéhez a községi tanács is hozzájárult. A fiatalok körében színjátszó, népitáncszakkör alakult, két­hetenként pedig zenés klub­esten jönnek össze. Az elmúlt időszakban jelentős részt vál­laltak a fiatalok a Béke park fásításában, s jelenleg pedig egy szabadtéri színpad, vala­mint egy kézilabdapálya ki­alakítását tervezik. A község lakóinak és fiataljainak aktív társadalmi munkája elisme­rést és egyben köszönetét ér­demel. PARKOSÍTSUNK? Mozgalom indult az idén is városunkban a tiszta, virágos Nyíregyházáért. A Bocskai utca lakói is igyekeztek e tö­rekvésnek eleget tenni, de el­határozásuk lépten-nyomon makacs ellenállásba ütközik — írja Erdélyi Gyuláné ta­nácstag. Ugyanis az utcában lévő borkóstoló előtti rész állandóan tele van ácsorgó emberekkel, akik nem kímé­lik a parkot, de a tisztaságra sem ügyelnek. Vagy: a Bocs­kai utca 15. számú ház előtti frissen beültetett, parkosított részre április 28-án délután a GA 76—54 rendszámú autó­busz állt be. Utasai kiszálltak, összetaposták a füvet, a vi­rágot, s útjukat — a boa-kós­tolóig — csikkek, csokoládé­papírok jelezték. így méltán merül fel a gondolat: parko­sítsunk, vagy ne parkosít­sunk? Véleményem az, hogy igen, de e törekvést mindenki tartsa tiszteletben. Csak ak­kor lesz munkánk eredmé­nyes. NE CSAK PESTEN... A napokban hallottam a Kossuth rádióban egy ripor­tot, melyben arról volt szó, hogy a fővárosi játszótereket a közeljövőben igyekeznek el­látni olyan felszerelésekkel, melyek még inkább megfelel­nek a gyerekek mozgásigé­nyeinek. Például elmondták, hogy stilizált állatfigurák ke­rülnek — melyek mozgást is végeznek — kihelyezésre, és úgynevezett rönkvárakat épí­tenek és még sorolhatnám. E riport nyomán vetődött fel tennem a kérdés: vajon a nyíregyházi játszóterek hol tartanak? Mik a tervek? Je­lenleg ugyanis még a csuzda is csal-c egyes játszóterek pri­vilégiuma. hogy a többit ne is említsem. A gyerekek moz­gásigénye országszerte egy­forma. tehát az ötletes, testi és szellemi fejlődésüket szol­gáló eszközökre mindenüti egyformán szükség van. Idő­szerű volna tehát városunk játszótereit is tovább fejlesz­teni. s e feladat megvalósítá- lához a pedagógusok vélemé­nyét. javaslataikat megkér, dezni — közli levelében Se- lestyén László nyíregyházi ol­vasónk. Kun Sándor nyírmadai, özv. Esik Lajosné nyírjákói, Kiss Sándorné fehérgyarma­ti és Rubóczky József ibrá- nyi lakosoknak levélben vá­laszoltunk. Pál Géza nagy- ecsedi, Nagy Károly timári, Támba Mihályné nyírbogdá- nyi, ifj. Barta András kótaji. Nagy Istvánná nyírmadai, Danku Antalné porcsalmai, Bartha Sándor mátészalkai, Horváth Pálné beregsurányi nagytakaritAs ..Tavaszi nagytakarítás” címmel a Fórum rovatban megjelent- cikkre közöljük, hogy a város területén lévő utcák, terek, járdák takarítá­sát az ingatlankezelő és szol­gáltató vállalat illetékes részlege elvégezte. Az utak mosása, locsolása, seprése a köztisztasági rendeletben foglaltak szerint történik. A szobrok (közterületen lé­vők) tisztításával a kertészeti vállalat van megbízva, azon­ban a tisztítás során nem alkalmazhatnak olyan tisztí­tószereket, amelyek a szob­rok állagának legkisebb mér­vű meghibásodásával jár­hat, erre felhívtuk az illeté­kes vállalat figyelmét. GÖDRÖK A Kelet-Magyarország Fó­rum rovatában „Gödrök” címmel megjelent cikkre vá­laszunk a következő: A Ságvári-telepen jelenleg az egész telepet érintő bel­vízrendezési munkálatok folynak. Az út rendezését, kátyúzását, tehát a belvíz­elvezető, illetve a felszíni vízelvezető rendszer megépí­tése után fogjuk elvégeztet­ni. Előreláthatólag a végle­ges rendezés június hónap­ban a felszíni vízelvezető rendszer megépítése után fog megtörténni. Nyíregyházi Városi Tanács VB műszaki osztálya Már korábban olvastam a vásárosnaményi KlSZ-fiata- lok vállalásáról is, arról, hogy társadalmi munkával a gyer­mekintézmények szebbé té­telén fáradoznak. Hasonló vállalásról és becsületes helytállásról számolhatok be, melyet a beregsurányi fiata­lok végeztek községünk böl­csődéjében. Két szoba tapétá­zását végezték el, s ezzel hoz­zájárultak és lehetővé tet­ték, hogy a kisgyermekeket kulturáltabb. barátságosabb környezetben gondozhassuk, nevelhessük A KISZ-fiatalok munkájáért a szülők és a bölcsőde dolgozói köszönetü- ket fejezik ki — közli leve­lében Kálmán Károlyné böl­csődevezető. olvasóink ügyében az illeté­kesek segítségét kértük. Mo- rong Sándor nyírbogán la­kosnak munkakönyvét, — volt munkáltatója — meg­küldte. Zrínyi Győzöná nyír­bátori olvasónkat a megyei tanács illetékes osztálya le­vélben tájékoztatta. Hady Jó­zsef szamossályi lakost ér­deklődésével kapcsolatosan az állatforgalmi és húsipari vál­lalat levélben tájékoztatta. VASÚTI ÁTJARÖ Autósok, járművek vezetőd hosszú idő óta arról panasz­kodnak, hogy Nyíregyházán, a Debreceni úti vasúti átjáró olyan elhasznált, rossz álla- patban van. hogy komoly ve­szélyt jelent a járművek for­galmára. Gödrös, elkopott buktatók nehezítik a jármű­vek közlekedését. Az utasok­nak jól kell kapaszkodniuk, ha az autó ezen az útszaka­szon áthalad. Nem tudjuk, ki­nek lenne a feladata, hogy az illetékeseket figyelmeztes­se, hogy ezen a nagy forgal­mú vasúti átjárón miiven ál­lapotok vannak. Vélemé­nyünk szerint a pályafenn­tartási vállalatnak is fel kel­lene már figyelnie arra. hogy ezt az igen fontos vasúti átjá­rót sürgősen javítsák meg és hozzák korszerű, használható, biztonságos állapotba — írja F. P. Tudnivalók a nyugdíjasok foglalkoztatásáról o A nyugdíjasok foglalkozta­tásáról kiadott új rendelkezé­sek vonatkoznak-e azokra, akik termelőszövetkezetben dolgoznak? Korlátozza-e a rendelkezés azoknak a kere­setét, akik termelőszövetke­zetben tagként. vagy alkal­mazottként vállalnak mun­kát? — hangzik a kérdés Szakács István mátészalkai olvasónk levelében. A soka­kat foglalkoztató kérdésre vá­laszunk a következő: Az öregségi, rokkantsági nyugdijak folyósításáról szóló 1972. január 1-én életbe Té­pett új rendelet a termelő­szövetkezetbe tagként belé­pett és ott dolgozó nyugdíja­sokra nem tartalmaz válto­zást. A termelőszövetkezetben tagként' dolgozó nyugdíjasok keresete tehát ha a tsz-bein fizikai munkát végeznek — továbbra sem esik korlátozás alá. Nyugdíjukat a termelő­szövetkezetben elért teljesít­ményüktől, illetve jövedel­müktől függetlenül folyósít­ják. Azoknak viszont, akik nem 'fizikai munkát végez­nek, nyugdíjukat csak addig folyósítják, amíg teljesít­ményük egy naptári évben a 120 munkanapot nem halad­ja meg. Ha a teljesítmény a 120 munkanapot meghaladja, a nyugdíj folyósítását a 121 nap teljesítését követő hónap első napjától a naptári év vé­géig szüneteltetni kell. Kiterjed viszont a módosít rendelkezés azokra, akik a termelőszövetkezetben nem tagként dolgoznak, hanem munkaviszonyban állnak vele Ezek a nyugdíjasok évenként általában 840 órát dolgozhat­nak nyugdíjuk korlátozása nélkül éppen úgy. mint azok akiket az iparban foglalkoz­tatnak. Szép jubileum Az építőmunkások közül Szegeden egyedül Szögi Ist­ván dicsekedhet avval a szép jubileummal, hogy huszonöt esztendeje dolgozik azonos munkahelyen, a DÉLÉP-nél (illetve annak jogelődjénél, a MÉMOSZ szegedi csoportjá­nál). Ebből a?- alkalomból a vállalat vezetősége, szakszer­vezeti és KISZ-bizottsága kö­szöntötte a hűséges munka­társat. A vállalat igazgatója pénzjutalommal, a szakszer­vezet virágcsokorral tisztelte meg a jubiláló Szögi Istvánt aki mint betonkészítő dolgo­zik a szegedi építkezéseken. (Délmagyar or szag) Még egy világóra Néhány hete írást közöl­tünk egy jelenleg Győrött ta­lálható, ritkaságszámba me­nő világóráról, s az órával kapcsolatban a mostani „fel- fedezőjéről”, Ackermann Ist­vánról írtunk. Mayer Erzsé­bet, az egykori híres győri órásmester lánya tudatta ve­lünk, hogy édesapja annak idején nem két, hanem há­rom nagyon érdekes órát ké­szített. Az első az Iparművé­szeti Múzeum részére, ez az óra jelenleg a vajai múzeum­ban található. A második vi­lágóra, amely most Acker­mann Istvánnál van, a váci püspök rendelésére ké­szült. A harmadik ritkaság mintegy fél méter magas, úgynevezett golyósóra volt. Ezt az órát egy magárvgyűjtő vette meg. (Kisalföld) Nem volt elég eső A jelentések szerint az el. múlt 1° nap esőzései koránt­sem bizonyultak elegendő­nek. Átlagos 35—45 roillimé- térnyi csapadékot kapott a talaj, á sokévi átlagnál ez­úttal valamivel többet, de 1,2 hónapos aszály előzte meg. A levegő páratartalma túlságo­san alacsony, emiatt a ned­vesség a szó szoros értelmé­ben elillant a talajfelszínről. Az erős széljárás, óráról órá­ra szárítja fel a földet. Az al­földi megyékben, ahol a leg­jobban hiányzott a csapadék, jelenleg a talaj felső 1—50 centiméteres rétegében 20—50 százalékos a nedvességtarta­lom, kevesebb a szükséges­nél. (Szolnok megyei Néplap) Bíróság előtt a veszprémi portás gyilkosa A Veszprém megyei bíróságon megkezdték Ujj Antal 24 éves adászteveli lakos gyilkossági bűn­perének tárgyalását. A vádlott 1972. január 13-ra virradó éjjel betört a Veszprém megyei Álla­mi Építőipari Vállalat központi telepének pénztárába, hogy meg­szerezze a munkásoknak a pán­célszekrénybe zárt fizetését, 1 360 OOo forintot. Tevékenysége közben azonban megzavarta Mo­ritz József portás. Ujj Antal vas- ruddal többször fejbe sújtotta. Móritz József a helyszínen meg­halt. Ujj Antalt az ügyész külö­nös kegyetlenséggel és nyereség­vágyból elkövetett emberölés bűn­tettével vádolja. (Veszprém megyei Napló) Cj penicillinkészítmény Forgalomba került a Deb­receni Biogal Gyógyszergyár új készítménye, a Maripen. A debreceni gyárban kísérlete­zett új penicillinszármazék főleg a felső légutak megbe­tegedésének gyógyítására al­kalmas. előnye, hogy szájon keresztül adagolva az eddig ismerteknél hosszabb ideig biztosítja a penicillinszintet a vérben. A Maripent a Szov­jetunióban is kipróbálták és „törzskönyvezték”. (Hajdú-Bihari Napló) Lezuhant a negyedik emeletről Kiesett a negyedik emeleti lu­kas konyhaablakán Molnár Zsu­zsa hároméves szombathelyi kis­gyermek, a Kun Béla utca 13-a* számú házban. A kislány azon­nal meghalt. A kis Zsuzsára 14 éves nővére vigyázott. Amíg a kicsi aludt, lekísérte barátnőjét. Eközben a gyerek felébredt, oda­vitt egy széket az ablakhoz, fel­mászott az ablakpárkányra és le­zuhant. / (Vas Nepef Aratás a növényházban Aratják a búza és a rozs keresztezésével előállított új n amesítesű tritikálét a Kecs­keméti Zöldségtermesztési Kutató Intézet növényházá­ban. A világhírű nemesítés! munka újabb érdekessége, hogy sikerült olyan hibridet nyerni — kecskeméti és mexikói fajták keresztezésé­vel —, amelyek a napfényre közömbösek, s más égöv alatt ts tehyészthetők. A törpe tri- tíkálé béltartalmánál fogva takarmányozásra értékesebb ».kukoricánál, sőt a sikértar­talmának javításával ver­senytársa lehet a búzának. (Petőfi Népe) 40 tonna sajt a Kanári-szigetekre A Tolna megyei Tejipari Vállalat a TERIMPEX-en ke. resztül 400 mázsa trappista sajt szállítására kötött szer­ződést a Kanári-szigeteken lévő Santa Cruz de Tanarife-i üzletfelekkel. A spanyol keres­kedők régi üzletfelei a Tol­na megyei Tejipari Vállalat­nak. Ajánlatukra ezért ismét megindítják a sajt exportját, a megyéből. Ez az üzlet, amellett, hogy kereskedelmi­leg is kedvező, előnyt jelent a hazai vásárlók számára. A külföldre szállított trappista helyett ugyanis Ausztriából eidami sajtot kapunk. ami boltjainkban a választékot bővíti. A lap megírta — az illetékes válaszol KÖSZÖNET — A FIATALOKNAK ZENE ERŐSÍTŐ NÉLKÜL Az újság április 26-i szá­mában az Aranyszarvas ét­teremmel kapcsolatban meg­jelent cikkel, az abban kö­zölt panasszal egyetértünk. Tájékoztatásként közöljük, hogy hasonló panasz — hogy az étteremben működő zene-- kar zavarja a környék bér­házainak lakóit — már ko­rábban is elhangzott. Már akkor intézkedtünk, hogy es­te csak 22 óráig engedé­lyeztük a nyitott ablak mel­lett történő zeneszolgálta­tást. Ezt meg is tartják, de a probléma újabb felvetése miatt intézkedtünk, hogy 22 óra után erősítő nélkül szol­gáltassák a zenét. Sajnos, to­vábbi intézkedés megtéte­lére nincs lehetőségünk, hi­szen éttermünk rendelteté­se az, hogy a környék lakos­ságának meleg étellel törté­nő ellátását, s nem utolsósor­ban szórakozását is biztosít­suk. Nyíregyháza és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet (A Szerk. megjegyzése: Va­jon az erősítő használatának megtiltása vasárnap dél­utánokra miért nem vonat­kozik? Levélírónk panaszát ugyanis ezekre az alkalmak­ra vonatkoztatta elsősorban.) CSAK ÍGÉRET MARADT... Az elmúlt év szeptemberé­ben a nyilvánosság segítségét kértem, hogy lakásomhoz a villanyáram eljusson — írja Mester Péter szamosangyalosi lakos. A TITÁSZ mátészalkai üzletigazgatósága kivizsgálta panaszomat, s közölték, hogv a bekapcsolást csak abban az esetben tudják elvégezni, ha a tanács megépítteti a villa­mos hálózatot. A csengeri ta­nács ezt vállalta, ha a meg­felelő pénzügyi fedezet ren­delkezésükre fog állni. Az ígéret óta egy fél év telt el s mi még mindig — meg az utca többi lakói is — petróle­umlámpával világítunk, gyer­mekeink így tanulnak, s nél­külözzük a villanyáram nyújtotta előnyöket. Vajon meddig kell még vámunk? (Tolna megyei Népújság) VAKVÁGÁNYON. KI gondolná, hogy Nyíregyházán még mindig van villamos, igaz ez már nem közlekedik, vakvagányon áll a Sóstón. A két kocsi ablakai padjai van­dál módra összetörve, a villanymotor kiszerelve. Nem tudjuk, mit kezdenek a kocsik­kal, de ha múzeális jellegénél fogva valamikor kiállítják, komoly pénzbe kerül a meg- javíllatása. Egy kis figyelmességgel elkerülhető lett volna akár úgy is, hogy a tíz méter­rel arrébb lévő falumúzeum kerítésein belül helyezték volna el. (Elek Emil felvétele). Szerkesztői üzenetek

Next

/
Oldalképek
Tartalom