Kelet-Magyarország, 1972. május (32. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-06 / 105. szám

«'ÉLÉT'-STÄ^f ÄSÖRSZÄ« 5. dlM Az ember és környezete Gyakori, és közérdeklődés­re számot tartó beszédtéma ■manapság az ember és kör­nyezetének viszonya. Foglal­kozik ezzel nagy. szinteanin- dent átfogó. nemzetközi UNESCO-program, szerepel a Minisztertanács tárgyaltáé­inál között, tárgyalják város- tervezők és orvosok egyaránt. A részkérdések, a városban és a falun lakó embereket köz­vetlenül érdeklő problémák ugyanakkor fel -felmerülnek baráti beszélgetéseken csak­úgy, mint falugyűléseken. A környezetvédelem téma­köre izgalmas és tág. Egyér­telműnek ható igazságok csakúgy iije tartoznak, mint vitatható elméletek, gondos­sággal megoldható gondok éppúgy, mint a hatalmas anyagi erőt igénylöek. Csu­pán ízelítőnek: a hidrológiai decennium, vagy a vízgazdál­kodással kapcsolatos tízesz­tendős nemzetközi terv a vi­zek célszerű felhasználásától a tisztaságig, a nemzetközi vízügyi együttműködéstől a felszín alatti vizek felhaszná­lásáig szinte minden témát felölel. A világot átfogó talaj­tani program a mezőgazdasá. gi termesztésre alkalmas föl­dek számbavétele és térképe­zése mellett azzal is foglalko­zik, hogy az öntözés által szi-^ kesedő területeket javítsa. A levegő tisztaságával törődő ágazatok heves vitát folytat­nak .azokkal, akik az iparo­sítás folyamatát féltik a túl- zott környezetvédelemtől. Hatalmas témák ezek, két­ségtelenül olyanok, melyeket se egy-egy ország, se egy-or­szágon belül egy közösség nem képes megoldani. Nyil­vánvaló. hogy ezekkel koor­dináltan a szakterületek fog­lalkoznak. Mindezek melleit azonban egy sereg kis és nagy feladat adódik, melynek ren­dezése helyi erőkre és elha­tározásokra vár. Vagyis arra, hogy egy-egy nagy program ismeretében a Városok és községek, vagy ha úgy tet­szik, az egyes emberek men­jenek az események elé. old­ják meg mindazt, amire pénz és erő van. A nagy világtervek felsoro­lása után talán furcsa, ha ezeket a lehetőségeket sorol­juk, mégpedig a szűkebb ha­za nézőpontjából. Vegyük először Nyíregyházát. Sokat beszélünk itt porról, homok­ról, főleg, ha fúj a szél. Va­jon nem segítene ezen egy. a város körül kialakítandó erdőgyűrű? De ami még ké­zenfekvőbb: sokkal szigorúb­ban kellene óvni meglévő er­dőinket, fáinkat. De bonthat­juk tovább: milyen okos és szép, ha az ember éppen a legszűkebb környezetet ren­dezve liáza előtt fásít, par­kosít. Kalandozzunk tovább: itt vannak Nyíregyháza és a megye vizei. Vajon elegen­dő-e az a szigor, amivel a vizet szennyezőt büntetik? Aztán még egy másik terü­let: a nyitott árkok város­szerte, s§t megyeszerte, nem tényezői-e a levegőszennye, zésnek? A. téli rossz fűtés korszerűsítése is ebbe a prog­ramba tartozik. A környezet védelmébe, az ember megóvásának prog­ramjába tartozik a zaj elleni harc. Ezt először egy bérház­ban kell kezdeni? így is igaz. A pihenés és nyugalom He­lyén rendet tehet egy törvé­nyes rendelkezés is, de töb­bet használ a korrekt embe­ri együttélés. De folytathat­nék: vajon a legforgalmasabb utak mentén, melyek a vá­roson vezetnek át, nem vol­na-e már most célszerű hang­fogó zöldsávok és falak ki­alakítása? Üzemeinkben — például á gumigyárban, vas­üzemekben r— a zajártalom elleni küzdelem tudatos és kellő súlyú? Léphetünk tovább, akár az utcákon is. Szemetelünk, gon­dolkodás nélkül. Igaz, a sze­méttároló is kevés. Autókür­tök, hangszórók, ordító mag­nók kísérnek reggeltől .estig.. Vajon mikor és ki razziázta végig a hangtompító nélkül száguldó motorosokat? De nem az ember és környezete viszonyába tartozik vajon a falvak és külterületek jó víz­ellátásának megszervezése? Nos. néhány kiragadott pél­da is jelzi: a helyi kezdemé­nyezések, a városi és falusi tanácsok, emberközösségek tevékenységei jelenthetik csak az első lépéseket. A nagy országos tervek azonban már — a nemzetkö­zi témákon belül —, éppen ezekre a helyi megmozdulá­sokra. lépésekre épülnek. Hí. ba volna tehát az ember és környezet témát misztifikál­ni. Baj lenne, ha úgy véle­kednénk. hogy gnajd TneSolcT- . ja a gondokat a áok' és nagy (költséges) terv. A központi akarat és elhatározás mel­lett szinte azonos súllyal je­lentkezik a környezeteben élő ember tenniakarása. Bizonyára akadnak, akik úgy vélik: korai vészharangot kongatni. Se az országban, de itt a megyében különösen még nem fenyeget a túl ipa­rosi tás , okozta füst. smog. Folyóink viszonylag tiszták. A járműtúltelítettség is tá­volabbi probléma, nincs olyan zaj és füst, mint'másutt. Mindez leltet, hogy így igaz. De végzetes hiba lenne, ha kívántok, míg; a baj nő. Életünket a mának és egy­idejűleg a holnapnak is épít­jük és tervezzük. Ehhez tar­tozik az is, hogy előre véd­jük közvetlen környezetünket ‘attól, hogy elszennyeződjék, hogy biológiai egyensúlya fel. boruljon, hogy kellemetlenné váljék. Napi feladat kell hogy legyen annak tervezése, hogy az ember környezetének ne rabjaként éljen, hanem ab­ban azt a megtisztelő helyet élvezze, .ami embervoltának kijár. <B. L.) Ki, miért tesz panaszt ? A bejelentésekéi, pauas/okat c*5 ai intézést vizsgálja megyénkben a népi ellenőrzés A panaszosnak minden nap drága. Azt szeretné, ha ügye mielőbb rendeződne — lehe­tőleg számára kedvezően. De egy jól indokolt, időben adott válasz akkor sem lesz újabb panasz, bejelentés forrása, ha esetleg' nem az állampol­gár- kap igazat. Rendkívül fontos, hogy minden olyan szerv, . ahol az emberek ügyes-bajos dolgaival, főként panaszaival és bejelentései­vel is foglalkoznak, körülte­kintően, alaposan végezze e munkáját. E fontos feladat értéllel ősé­re készül a megyei Népi El­lenőrzési Bizottság, amikor a megyében egy évre visszame­nőleg számos vállalatnál, in­tézménynél és több tanácsnál vizsgálják: hogyan intézik a bejelentéseket és panaszokat. A vizsgálat elsősorban a gondosságra terjed ki: meg­felelő körültekintéssel, ala­posan intézik-e az ilyen ügye­ket, megtartják-e a törvényes rendelkezéseket. Arra is vá­laszt keresnek: vajon a be­jelentésekben és panaszokban kifejtett konkrét sérelmek or­voslásán túlmenően elemzik-m a panaszokat, bejelentéseket kiváltó okokat, érdemben in­tézkednek-e az ismétlődő hi­bák okainak megszűntetésé­re. Különös figyelmet fordí­tanak a közérdekű bejelenté­sek intézésére. Rendkívül szerteágazó munkáról van szó — ezt mu­tatja a NEB programja is. N?m elég ugyanis, hogy a panaszt, bejelentést kivizsgá­lás követi. Fontoé, hogy a megvizsgált és alaposnak ta­lált ügyekben követi-e az el­járást a sérelem orvoslásával járó tényleges intézkedés. Továbbá: sor kerül-e felelős­ségre vonásra a vizsgálatnál megállapított szabálytalansá­gok elkövetőjével szénben. A legtöbb panasz és beje­len lés a közlekedés, "a keres­kedelem. vendéglátás terén van, s a községi tanácsok egy részénél is. igényesebb, szak­szerűbb ügyintézésre volna szükség (főként a leadott ha­táskörökben eleinte volt hosz- szadahnay nem mindig ponitos az ügyintézés). Ennek megfelelően főkéül ezeknél a szerveknél folytat­ták. illetve végzik vizsgálatai­kat jelenleg is a népi ellen­őrök ; a gázszolgáltatóik nyír­egyházi kirendeltségénél, az 5-ös Volánnál. Ugyancsak elemzik a bejelentések és panaszok intézését az ingat­lankezelő és szolgáltató vál­lalatnál Nyíregyházán. Öt ál­talános fogyasztási és értéke­sítő szövetkezetnél szintén a ketresbedetl mi es vetndégilátó- ievéfceny seggel kapcsolatos ügyintézést vizsgálják. 1 Néhány fontos téma. ami ezeknél a vállalatoknál, szö­vetkezeteknél elsősorban a lakossággal kialakított kap­csolatot mutatja: megfelelően n yil ván tar íj ak- e a bejelenté­seken és panaszokat, egységes elvek aiapjan intézik-e azo­kat. Ez szinte minden közü­letié vonatkozik. De kiteljed a vizsgálat például arra is, hogy a .házkezelő szerveknél elkülönítetten kezelik-e az egyszerű hibabejelentéseket a szervek munkája ellen irá­nyuló panaszoktól és bejelen­tésektől, s azokat is megfele­lően intézik-e. Arról is szó van, hogy az ügyintézés során a gondokról rendszeresen ad­nak-e tájékoztatást a felügye­leti, szerveknek, s a panasz- intézésről tájékoztatják-e az illetékes pártszeivekei. Olyan általánosan isméit ..in­tézményről''. .mint a panasz- , könyv. 1 panasz-levelezőlap, ugyancsak bő információt gyűjtenek a népi ellenőrök: bevált-e egyáltalán ez a rend­szer, hatákony-e, intézik-e a panaszokat, vagy csak íor- ’nrális lehetőség. A 11 községi tanácsnál, a járási hivataloknál és a me­gyei tanács illetékes osztá­lyainál is jó néhány sajátos kérdésre keresnek Választ. Ezek közé tartoznak: hány közérdekű bejelentés érkezik, milyen arányt képviselnék a tanácstagok 'bejelentései, ja­vaslatai, hogyan alakul az államigazgatási jellegű pa­, nászok száma. Azt is elemzik: melyek azok-a tanácsi irányí­tás alatt álló Szervek, ame­lyek munkájával .kapcsolat­ban feltűnően nagy számban érkeznek bejelentések, pana­szok. A sokoldalú vizsgálat kiter­jed arra is. hogy biztosított-e a vizsgált szerveknél a beje­lentők védelmé, előfordult-e olyan eset, amikor valakit, a bejelentés miatt sérelem ért. s szigorúan eljárnak-e a hi­vatalokkal, beosztásukkal esetleg így visszaélők ellen. ' Két másik téma: bejelenté­seket és panaszokat tesznek-e névtelenül, s ha igen. miért ? Továbbá: indítottak-e eljárást rosszindulatú bejelentők, rá­galmazok ellen? Mindezek a tapasztalatok, a megyei összegezés és elem­zés sok olyan jó következte­tés, levonás a-ra ad majd alkal­mat, amellyel javítani lehel az ügyintézést. A vizsgálat megállapításairól es a javas­latokról Ugyanis a megyei Népi, Ellenőrzési Bizottság ülése után. tájékoztatják az illetékeseket és a felügyeleti szerveket is. M. S. Pál*á/»t m ,,Szóljatok szép szavak — Petőfi SándonoV’ címmel pá­lyázatot hirdet a Művelődés­ügyi Minisztérium, a Népmű* vetési Intézek a Hazafias Népfront -orszugös titkársá­ga, a KISZ Központi Bizott­sága, a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsa, a Magyar Rádió és Televízió, valamint a Bács-Kiskun Megyei Ta­nács művelődésügyi osztálya. A pályázaton indulhatnak: amatőr színjátszó .csoportok, irodalmi színpadok, vaja m m. a velük' társuló egyéni ^-’.kö­tők (irodalomtöri iné-zek, ■dramaturgok, fiók. rendezők) és .csoportokhoz ‘kapcsolódó honismereti, helytörténeti kö­vük. könyvtárak, versbarát' és irodalombarát körök. A nevezési lapokat 1973. június 15-ig a műsorok forga. lókönyvét 71)72. szeptember 1- ig kell eljuttatni vidéken a megyei művelődési közpon­tokba. népművelési tanács­adódnak. A rendező szervek a leg­jobb forgatókönyveket díjaz­zák.. valamint az ezek alap­ján készült műsorokat me- . gyei. illetve területi döniők- re hívják meg. A területi be­mutatók legjobbjait a Ma-» gyár Rádió közvetíti, s ezek 'a műsorok jutnak tovább » ..Szóljatok szép szavak —• Petőfi Sándorról ' című ver-* senysorozat országos döntőjé­be. Az országos döntőn részt vevő együttesek külföldi ju­talomutazásban részesülnek. A pályázattal és a nevezé­sekkel kapcsolatban a Nép­művelési Intézet részletes tá­jékoztatót ad ki. Befejezték a malmok karbantartását Az idén gyorsítják a felvásárlást A gabonafelvásárló es fel­dolgozó vállalat a múlt évi felvásárlásának megfelelő mennyiségre kötött termény- átvételi szerződési a megye termelő gazdaságaival. így kenyérgabonából mintegy T4 ezer vagon felvásárlást ter­vez a vállalat. Ezzel kapcso­latban kértünk: at vállalatnál részletesebb tájékoztatást. A gabonavetések fejlődési állapota jónak ítélhető: a tér. vezeti' felvásárlási mennyiség" biztosítottnak látszik. A rozs :már halászol- a búza is álta­lában kielégíti} állapotban van. Ha az időjárás nem szól közbe., jobb gabonatermésre­kordok várhatók a megyé­ben. mint a múlt évben. Kü­lönösen nagyabb mennyiség­re lehet számítani a nyír­egyházi és a vásárosnaményi járásokban, mérsékeltebben a fehérgyarmati járás területé­ről. A raktározással úgy készül­nék fel, hogy a cséples ide­jén elsósorbah a járási szék­helyi gépesített nagy rakta­lak zavartalanul bonyolít­hassák. az idei gabona átvé­telét. Tekintve, hogy a vál­lalati raktárkapacitás nem növekedett, a többlettárolási termelő gazdaságoktól bérelt helyiségek igénybevételével oldják meg'. Végzik 'az átvételnél > hasz­nálatos gépek karbantartását. Ugyanígy javítják. ■ készítik fel kilenc szárílótélep gépi berendezéseit. A szárító-kapa­citást a nyíregyházi és a csen­geti telepen növelte Iá válla­lat. E két helyen naponta tíz­tíz vagonnal száríthatnak meg több gabonát, mint ed­dig. A megyei malmok az első fél évire ütemezett karbantart tásókat befejezték, teljes üze­melésre készek. -Az újgabona feldolgozásában már részt vesz a kisvárdai új maion), arjjely a megye, sót az or­szág egyik legmodernebb malma. A felvásárlás jő szervezé­séhez tartozik még., hogy ara­tás előtt minden termelő szál­lító gazdaságot felkeresnek a vállalattól. Tisztázzák a var­ható termésátadás mennyisé­gét. mikor és hová történő szállítását'. Májusban a ter­melő gazdasagok vezetőivel, a területi szövetségek képvi­selőivel külön is tanácskozást szervez a vállalat: Megvitat­ják és tisztázzák a gabonafel­vásárlással kapcsolatos kér­déseket, még függő problé­mákat. \ (ab) A kisfiú már hetek óta ké_ szül az anj-ák napjára. Ap­rópénzeket. rakosgat félre, és pusmog az édesapjával. Kis ajándékok nagy örömszerző gondja jár szőke fejében. A kisfiú úgy is készül, hogy t?gy otromba ollóval kis kezében magarajzolta szíveket vagdos. Hol meg­örül a sikerült forrnának, hol sínva-pityeregve tépi szét a torzat. A kisfiú otthon az anyák napjáról csak édesapjává! beszélget. Őrzi a titkot. Tud­ja, minden öröm akkor Iga­zi. ha titok marad a betelje. Sítésig. Az édesanya mindent lát. De úgy tesz, mintha nem látna semmit.. Mert nincs nagyobb öröm, mint meg­őrizni másnak az örömszer­zés gyönyörű pillanatát. Az édesanya mindent tud. Este a kis szíveket korri­gálja. Nem tökéletesre. Es ANYU megtanítja a férjét, hogyan kell majd a két szívet ösz- szevarrni, hogy egy -legyen. Az édesanya semmit sem tud, és semmit sem lát, ha belép a szobába. A suta ti- íokrejteg'etés azonban máris öröm. Hetek óta újrasodró­dik a szál gyermek és any­ja között. Az édesapa, este dugva egy-egy forinttal gyarapítja a spórolt pénzt. A gyerek se tudja. Legygn számára az önerő küzdelmének öröme az élmény. • Az édesapa felesége előtt is titkolódzik. És közben sa­ját édesanyja is eszébe jut. Mert az ember gyermeke szeretetében szereti meg új­ra édesanyját. A napok egymást követik.^ Az ünnep közeleg. Május el­ső vasárapja. Már az óvodá­ban is ez a nap az. ami kö­rül minden forog. Ott is ké­szülnek. Egy este, amikor az édes-_ apa hazajön. fiát goncíban' találja. Szája kicsit_ legörbül, és máskor tiszta fényű sze­me mintha fátyolos lenne. — Mi a baj kisfiam? — Gyere ki édesapám. Majd elmondom.' — A kis­fiú suttog. — Tanultunk egy verset az- óvodában. —- Ez nagyon jó. Megvesz, szűk a virágot, vasárnap reggel odaállsz édesanyád ele, elmondod. Meglátod, örülni fog. Ez csak nem baj? — Más a baj. A vers cí­me. meg ami benne van. Az apa megdöbben. Mi te­net ez a vers? Mi „van ben­ne’? — Tudod. a. verset Nadá- nyi Zoltán írta. Az a címe: -Anyu. És a versben is min­dig így van: anyu. anyu... — És? — Én sose szoktam ezt mondani. Én mindig csak édesanyát mondok. Ti mond. fátok, hogy ez így a szép... — Tudod fiam — így az édesapa — a vers más. A költőnek szabad így is mon­dani. Ne félj nem haragszik majd édesanyád, ö is -tud­ja, hogy az vers. Emiatt ne szomorkqdj, kisöreg. A kisfiú nem érti. De el­mondja a verset. Látni, hogy amikor-anyut mond. akkor az édesanyja jár az eszé­ben. ftourgert Megkezdődött a BNV belépőjegyeinek árusítása » Tudnivalók a nyitvatartásiról és a kedvezményes utazásról A MUNGEXPO városligeti vásárvárosában az idén má­jus 19-től 29-ig fogadja a lá­togatókat a Budapesti Nem­zetközi Vásár, amely ezúttal jubilál: 120. születésnapját ünnepli. A főbejárat melletti főpénztár már megkezdte az elővételi belépőjegyek árusí­tását. A belépőjegyek ára vál. tozai'lanul. Ifi forint. A gyer­mekek pejlig 5 forintos bele­pőjeggyel tekinthetik meg a vásárt. A vonatfal utazó vi­déki látogatók a MÁV-állo- másokon és az IBUSZ-iro- dákban megvásárolt 15 forin­tos vásárigazolvánnyal a MÁV és k GYSEV vonalain a Budapestre és a visszauta­zásra az idén is 3? százalékos menetdíjkedvezményt kap­nak. A vásárigazolvány egy­úttal érvényes belépőjegy is a BNV-re. A visszaélések megakadályozása miatt a tu­lajdonos utazás előtt köteles ráírni < névéi a vásárigazol­ványra*. s a menetjegy meg­váltásakor a MÁV-áliomá­son. majd visszautazás előtt a vásáron is le kell bélyegez, tetni a BNV be- és kijáratai­nál megtalálható bélyegezte­tő helyeken. Vásárigazol - ványra megváltott kedvez­ményes menettérti jegy a Budapestre utazásra május 18-án nulla órától május 29- ‘ én 12 óráig, visszautazáskor, pedig május 19-én délután 4 órától május 30-án éjfélig ér­vényes. A vásár naponta délelőtt lö órától este 8, óráig lesz nyit­va. de a pavilonok egy órá­val hamarabb, este 7 ’ órakor zárnak. Május 22-től 26-ig az öt szakmai napon délelőtt 7 0 órától délután 2 óráig csak szakközönség tekinrheii meg a vásárt. Ezeken a napokon, délután 2 órától nyitják meg a kapukat a vásárigazolvá­nyokkal. a 10 forintos felnőtt es az 5 forintos gyermekje­gyekkel rendelkező látogatók­nak. Az öt szakmai napra szoló belépőjegyet a vállala­tok előre igényeltek, s a BNV főpénztára eddig' mintegy 100 ezer ijyen szakmai belépője­gyet küldőit el a vállalatok­nak. A szakemberek tehát sa-* .iát vállalatuknál, munkahét Ivükön kapják meg a szakmai .jegyeket. A BNV pénztárai nem árusítják, mert a szak­mai napoknak -az a célja, hogy a szakemberek nvugod- íabban, alaposabban tanul­mányozhassák a kiállításokat es tárgyalhassanak kereste, delmi partnereikkel, üzletkö­tésekről. műszaki együttmű- . ködési kérdésekről. A szakemberek es az üz­letemberek tájékozódását se­gíti majdaBNV-n részt vevő hazai es külföldi cégek nevét, kiállított áruinak jegyzékét és a kiállítás helyét feltünte­tő vásárkatalógus, valamint a bemutatott magyar termé­kek szakszerű leírását tartal­mazó gyártmánykatalógus. A kiállításon 65 forintéi!, áru­sítják a yásár katalógust. es 40 forintért a gyártmányka­telógtts*.

Next

/
Oldalképek
Tartalom