Kelet-Magyarország, 1972. május (32. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-06 / 105. szám

I. otdaS (TT' rr YAR0RSZAG 197S. május •. Kállai Gyula beszéde (Reiytaiás *» 1. oldalról) ság útján. De számos és igen lenyeges objektív körülmény azoknak kedvez, akik gyöke­resen meg akarják javítani az európai helyzetet. Melyek ezek a tényezők? Mindenek­előtt a Szovjetunió, s a többi szocialista ország ereje, nö­vekvő • befolyása, aktív kül­politikája. Az általános hely­zet, sőt bizonyos értelemben a kölcsönös törekvés is, az enyhülésnek és együttműkö­désnek kedvez. Ez a felismerés irányította, indította a Varsói Szerződés országait, mindenekelőtt a Szovjetuniót arra, hogy kez- deményezően lépjenek fel az európai biztonság és együtt­működés . rendszerének meg­teremtéséért. A Varsói Szer­ződés politikai tanácskozó testületének bukaresti, buda­pesti, majd legutóbb a prágai ülése nagy jelentőségű és hatású indítványokat ter­jesztett az európai országok kormányai és népei elé, meg­jelölve az utat, amelyen Eu­rópa eljuthat biztonságának megszilárdításához, az álla­mok és népek sokoldalú együttműködéséhez. Az európai biztonsági ér­tekezlet még nem ülhetett össze, de a több éves harc­nak máris vannak eredmé­nyei. Enyhült az európai légkör, földrészünkön jelentős válto­zások történtek. A Német Szövetségi Köztársaságban megtört a revansista politi­kát képviselő és erőltető ke­reszténydemokrata—keresz­tényszociális pártok hosszú ideig tartó uralma, s az eu­rópai realitásokat, valamint az NSZK felelősségét felis­merő erők vették át a kor­mányzást. A moszkvai, majd a varsói szerződések aláírá­sa azt mutatta, hogy a nyu­gatnémet kormány tudomásul veszi a kialakult európai ha­tárokat és politikai helyzetet. Hosszú tárgyalások után lét­rejött a Nyugat-Berlinre vo­natkozó négyhatalmi egyez­mény, amelyhez a két német állam, valamint a Német Demokratikus Köztársaság és Nyugat-Berlin közlekedési és tranzitegyezményei kapcso­lódtak. Ezzel rendeződött Európa „viharsarkának” státusza, és azok az erők, amelyek sokáig a nyugat­berlini helyzet rendezetlen­ségéből próbáltak zavart kelteni, elestek ettől a lehe­tőségtől. Elkészült a két német ál­lam első nemzetközi jogi érvényű államközi szerző- • dése is, amely a Német De­mokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztár­saság közötti általános for­galmat szabályozza. Sajná­latos, hogy a Német Szövet­ségi Köztársaság kormánya még mindig vonakodik a két német állam viszonyának teljes nemzetközi jogi ér­vényű rendezésétől. Meg­győződésünk, hogy a Német Demokratikus Köztársaság diplomáciai elismerése és a két német állam egyidejű felvétele az Egyesült Nem­zetek Szervezetébe, nélkü­lözhetetlen építőkövei az eu­rópai biztonság épületének Az európai semleges or­szágok, valamint Franciaor­szág és az Atlanti Szövetség több más tagállama, látha­tóan felismerték, hogy az európai biztonsági konferen­cia kölcsönös előnyökkel járna. Határozott és nyílt ellenvéleményt még az enyhülés közismert ellenzői sem nyilváníthatnak. Ugyan­akkor fékezni próbálják a kibontakozás folyamatait, terméketlen huzavonába akarják fullasztani a tárgya­lásokat. Kedvező feltételek a biztonsági értekezlet összehívásához Az Egyesült Államok kor­mánya az elnökválasztások­ra hivatkozva átjövő évre akarja halasztani a bizton­sági értekezlet sokoldalú előkészítésének megkezdé­sét. Az Egyesült Államok­ban újra megerősödő béke­akciók ugyanakkor világos­sá teszik, hogy az amerikai nép, amely egyre jobban ér­zi a vietnami háború ter­heit, örömmel üdvözölne a beke irányában tett minden lépést. Az európai problémák megoldásának Kulcskérdése a német kérdés. A szocialista országok, de Európa sok más országának kormányai és népei megelégedéssel vet­ték tudomásul, hogy a nyu­gatnémet jobboldalnak az európai enyhülés elleni első nagy rohama kudarcot val­lott és minden haladó erő­nek különös éberséggel kell követnie a bonni eseménye­ket, maximálisan támogatva a realitások útját járó erő­ket. Az európai fejlődést illető­en nem táplálunk illúziókat, de optimisták vagyunk. Eu­rópában kialakultak azok az erők, amelyek biztosítják a kialakult realitásokat, köztük a Német Demokratikus Köz­társaság szuverenitását. Bí­zunk abban, hogy a moszk­vai és varsói szerződéseket a Német Szövetségi Köztár­saság ratifikálni fogja, s ez­zel életbe léphetnek a már elkészült • más szerződések is, tovább enyhül a politikai légkör, kedvező feltételek jönnek'létre az európai biz­tonsági értekezlet sokoldalú előkészítéséhez és összehí­vásához, szabaddá válik az út a tömbök fokozatos meg­szüntetéséhez és az együtt­működés Európájának meg­teremtéséhez. Ebben min­den európai ország kormá­nya és népe közösen érde­kelt. A ratifikáció bármilyen formában történő megaka­dályozása elsősorban a Né­met Szövetségi Köztársaság­nak okozna súlyos károkat, s nemzetközi elszigetelődés­be taszítaná az országot, A szerződések elutasítása lehe­tetlenné tenné a megoldásra váró humán us problémák — rokoni, baráti és turistaláto­gatások — rendezését is. Földünkön háborúk, ag­ressziók folynak, veszélyes tűzfészkek állandósultak, fe­nyegetve az általános békét és azokat a pozitív törekvé­seket is, amelyek itt Euró­pában kibontakoztak. Napjaink legsúlyosabb te­hertétele a vietnami, a la­oszi, a kambodzsai nép el­leni szennyes háború. Egyre többek előtt világos, hogy az Egyesült Államoknak kell viselnie a teljes felelősséget azokért a károkért, amelye­ket agressziója a vietnami, a laoszi, a kombodzsai nép­nek, a béke egyetemes ügyé­nek okoz. A Vietnami Demokratikus Köztársaság testvéri népé­nek hősi harca szocialista hazájáért, a dél-vietnami ideiglenes forradalmi kor­mány felszabadító hadsere­gének nagy erejű offenzívá- ja, a laoszi, a kambodzsai szabadságharcosok elszánt küzdelmei meggyőzően bizo­nyítják, bogy az agresszor soha nert* érheti el célját Indokínában, s bábkormá­nyaikra csúfos vereség vár. A szocialista országok min­denoldalú segítsége, a világ haladó erőinek támogatása segíti és sietteti e térség né­peinek végső győzelmét. Is­meretes. hogy pártunk, kor­mányunk, egész népünk egy­behangzóan támogatja a kö­vetelést: az Egyesült Államok szüntesse be terrorbombázá­sait a Vietnami Demokratikus Köztársaság ellen és vonja ki csapatait Indokínából. Mélységesen elítéljük a ha­ladó arab országok, az arab népek ellen folytatott impe­rialista agressziót. Izrael ál­lam kormányának hódító tö­rekvéseit és fő támogatóját, az Egyesült Államokat. Szo- lidárisak vagyunk a haladó arab országokkal, az arab né­pekkel az imperialista ag­resszió ellen, a társadalmi ha­ladásért folytatott harcuk­ban. Európa válaszút előtt Sí, s történelmi felelőssége, hogy határozottan kézbe vegye jö­vőjének alakítását. Ez nem csak a kormányok ügye, hanem elsősorban a népeké. A szo­cialista országok — köztük a Magyar Népköztársaság — a jövőben is következetesen folytatják erőfeszítéseiket az európai biztonságért. Az állami kezdeményezé­sek mellett, sőt azok erősíté­sére szükség van az európai közvélemény széles körű tá­mogatására. A tömegek foko­zódó aktivitása felbecsülhe­tetlen értékű hozzájárulás az európai biztonság ügyéhez. Beható tanácskozások foly­nak az európai szakszervezeti szövetségek találkozójának lehetőségéről. Moszkvában az európai asszonyok, Firenzé­ben az ifjúsági szervezetek, Varsóban a diákegyesületek képviselői tartottak összejö­vetelt. Határozatuk értelmében áp­rilis 15-én szerte Európában — hazánkban is — akcióna­pot tartottak, gyűléseken is­mertették közös állásfoglalá­sukat. A sokféle kezdeményezés, a sokféle törekvés közös me­derben egyesül a brüsszeli ta­lálkozó gondolatával. Neves belga közéleti személyiségek­ből alakult bizottság hívó sza­vára több előkészítő értekez­let ült össze Brüsszelben, és június első napjaira összehív­ták az európai közvélemény képviselőinek az európai biz­tonsággal és együttműködés­sel foglalkozó közgyűlését. Üj és új csoportok, irányzatok, szervezetek képviselői csatla­koztak a közgyűlés előkészí­téséhez. ..Európa jövője a ma élő európaiak kezében van: nekik kell megíormálniok a béke, felvirágzás és a testvéri­ség távlatait, saját nemzetük és az egész emberiség javá­ra” — hangzik a Brüsszelben elfogadott üzenet. Az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nem­zeti Bizottsága megalakulása óta igyekszik teljesíteni meg­tisztelő megbízatását. Bizott­ságunk munkája széles körű támogatásban részesül. Nagy felelősséggel készü­lünk a brüsszeli közgyűlésre. Az európai biztonság meg­teremtése a Magyar Népköz­társaságnak éS'rtftmíTttós' Iá-' kosságának elsőrendű nemze­ti érdeke. Itthon megterem­tettük a békét és biztonságot, de csak akkor lehetünk nyu­godtak, ha béke és biztonság uralkodik földrészünkön, s az egész világon. Ehhez kíván szerény hozzájárulás lenni az európai biztonsági hét, amely gazdag rendezvénysorozatá­val sűrítetten tükrözi céljain­kat. törekvéseinket. Befejezésül Kállai Gyula sok sikert kívánt az európai béke. biztonság es együttmű­ködés nemes ügyéért kifejtett közös munkához. Kállai Gyula nagy taps sál fogadott beszéde után széles körű véleménycsere bontakozott ki. Felszólaltak külföldi vendégeink is. N. Za- belkin (Szovjetunió), Reino H. Dittien (Finnország). Ka­rel Kapoun (Csehszlovákia) Kari Heinz Ulrich (NDK) és Gunnar Mathiessen (NSZK). Ezután az elnöklő Darvaui István indítványára a tanács­kozás részvevői megválasz­tották azt a delegációt, amely hazánk képviseletében részt vesz június első napjaiban Brüsszelben az európai köz­vélemény képviselőinek köz­gyűlésén. A küldöttség vezetője Kál­lai Gyula, a delegáció tagjai: dr. Bartha Tibor református püspök, az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottságának alel- nöke, Bognár József akadé­mikus, Duschek Lajosné, a SZOT titkára, Erdei Lászióné. a Magyar Nők Országos Ta­nácsának elnöke, Garai Bá­bért, a Magyar Nemzeti Bi­zottság titkára, Papp Anna, a Magyar Ifjúság Országos Ta_ nácsának alelnöke, Perényi Imre, a Budapesti Műszaki Egyetem rektora, Pethő Ti­bor, az OBT alelnöke, Prand- ler Árpád, a Magyar Jogász Szövetség főtitkára, Ruttkai Éva Kossuth-díjas kiváló mű­vész, Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács főtitká­ra, Somogyi József Kossuth- díjas szobrászművész, Straub F. Brúnó akadémikus és Tol- nay Klári Kossuth-díjas ki­váló művész. Az USA fokozza barbár ffigitámadásalt B5! Yisinantéan Péntekre virradóra és péntek reggel erős harcok folytak An Eoc tartományi székhely térségében. A fel­szabadító erők tüzérségi egy­ségei ezen a napon is ra­kéta- és ágyútüzet zúdítot­tak a város és környékének katonai célpontjaira. Össze­csapások voltak a városba vezető 13. műút térségében is. A saigoni kormánycsapa- tok már napok óta nagy erőket vetnek be az útvonal szabaddá tételére, ám mind ez ideig hiába. Pénteken este az alábbi új fejleményeket jelentették hírügynökségek a dél-viet­nami frontokról: a szabad­ságharcosok által ostromlott An Loc tartományi szék­helytől 16 kilométernyire délre a saigoni alakulatok föladtak egy tüzérségi tá­maszpontot. A város katonai célpontjaira a népi erők a nap folyamán 742 lövedéket zúdítottak. Az amerikai légierő az utóbbi 24 órában több, mint 600 bevetésben támadta a felszabadított dél-vietnami területeket. B—32-es légi­erődök pénteken 23 hullám­ban (egyenként 376 repülő­gép részvételével) bombáz­ták a felszabadított Quang Tri tartomány, továbbá Thua Thien, Kontum és Bind Long tartományok területeit. A távvezérlésű rakétákkal fel­szerelt Providence és más amerikai hadihajók tűz alá vették a felszabadító erők Hűétől 32 kilométernyire délkeletre előrenyomuló harckocsijait. Bizalmas tárgyalások a nyugatnémet fővárosban Látványos események heT lyett bizalmas tanácskozások sorozatát tartották a pénteki napon a nyugatnémet fővá­rosban. Reggel a nyugatnémet kor­mány tartott rövid ülést, folytatta múlt szerdán félbe­maradt tanácskozását • az NDK-val megkötött általános forgalmi szerződésről. A kormányülés után Ahlers szóvivő közölte, hogy a para- fálás időpontjában a két kül­döttségvezetőnek. Bahr ás Kohl államtitkárnak még meg kell állapodnia. A már meg­kötött szerződés szövegét a parafálással egyidöben hoz-’ zák majd nyilvánosságra. A kabinet ülése után máris újabb értekezlet kezdődött, a koalíciós és ellenzéki pártok vezető politikusainak újabb „csúcstalálkozója.” Mind a hivatalos megnyi­latkozások. mind a belpoliti­kai párbeszéd alakulásáról szóló hírek ellentmondásosak. Két tisztázatlan, kérdés van: 1. a parlamenti ratifikációs -. vita időpontja:' 2. a koalíció es az ellenzék közős külpoli­tikai nyilaik oza (tervezete. Az első kérdés csütörtökön este már lezártnak látszott, miután az „öregek tanácsa” — Brandt kancellár és Bar- zel CDU-elnök egyetértésével — arra az álláspontra jutott, hogy kedden délután kell a szövetségi gyűlésben meg­nyitni a vitát és szerdán este meg kell tartani a szavazást. Időközben az ellenzék újabb kifogásokat jelentett be. Kö­zölte, hogy erről csak akkor lehet szó, ha a második kér­désben is elvi megegyezés jön létre. Hármas arab cséec Az Étseks Köztársaságodé Szövetségének két tagállama és Algéria kapcsolatai szoro*- sabbra fűzésének jegyében tanácskozik Algírban máso­dik napja Bumedien algériai, Szadat egyiptomi és Kadhafi líbiai államfő. A három el­nök csütörtökön este tartotta első eszmecseréjét a hivata­los delegációk bekapcsolódá­sával. Pénteken délelőtt folytatták csúcsértekezletü­ket. Az algériai rádip jelen­tése szerint az első napi megbeszeles napirendjén a palesztin probléma és az arab egység kérdése szere­pelt. A három elnökkel pár­huzamosan a külügyminisz­terek is tanácskoznak, ok ké­szítik elő a közös közle­ményt. Pakisztáni támadás Kasmír körzetiben Pénteken délelőtt pakisztá­ni csapatok támadást intéz­tek Kasmír északnyugati kör­zetében indiai állások ellen —, közölte az indiai had%" minisztérium szóvivője. A támadók létszámát egy zász­lóaljra becsülik. A pakisztá­ni támadást tüzérség is tá­mogatta. A harcok még nem értek véget. A szóvivő nem bocsátkozott részletekbe, nem számolt be veszteségekről sem, hangsúlyozta azonban, hogy ezzel az újabb fegyveres akcióval a pakisztániak leg­durvábban sértik a tavaly december 18-án megkötött tűzszüneti megállapodást Május 16 —17-én Ceausescu—Tito találkozó Május 16 es 17-én a romá­niai Vaskapu-szorosban ta­lálkozóra kerül sor Nicolae Ceausescu, a Román KP fő­titkára, á- rorftán állam tC-, nács elnöke es Joszip Broz Fock Jenő felszólalása (Folytatás az 1. oldalról) ■ Azzal, hogy népgazdasa­gunk túljutott az extenzív fejlődési szakaszon, s az in­tenzív fejlesztés került napi­rendre, egy sor új követel­ménnyel kell szembenéz­nünk. Szükségessé vált a kö­zéptávú tervek mellett a táv­lati tervezés, s a szocialista országok gazdasági integrá­ciójának fokozása, újszerű alapokra helyezése is. Tizen­ötéves távlati tervünkön már hosszabb iaeje dolgozunk. Ahhoz, hogy vezető párt- es államszervek elé terjesszük, még sok munkára, alkotó vi­tára és a KGST-országokkal történő konzultációra van szükség. A munkának a tudományos kutatásra ■< vonatkozó része már előrehaladottabb álla­potban van. így vált lehető­vé. hogy a Minisztertanács a távlati tervnek ezt a részét a közelmúltban elfogadhatta. Itt kívánom megemlíteni, hogy ez az év hazánkban a szocialista ' tervgazdálkodás jubileumi esztendeje. A népgazdasági tervezés hazánkban történt bevezeté­sének negyedszázados jubi­leuma alkalmából az ország- gyűlés várhatóan törvényt al­kot a népgazdasági tervezés­ről. A Magyar Közgazdasági Társaság, valamint a Műsza­ki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége, a Tervhivatallal együtt tudo­mányos ülésszakot szervez a tervezés időszerű kérdéseiről. Ez az évforduló arra is kö­telez, hogy éves, ötéves és távlati terveinket még céltu­datosabban. még színvonala­sabban valósítsuk meg, hi­szen a népgazdaság fejlesztő, sének, a lakosság életkörül­ményei folyamatos javításá­nak csak ez lehet az alapja. Ezzel összefüggésben szor­galmasan és céltudatosan kell megismerni a baráti orszá­gokban felhalmozódó gazdag tapasztalatokat, alaposabban, sokoldalúbban kell törekedni ennek a gazdag tárháznak a közkinccsé, tételére. Határo­zottabban. célratörőbben kell licenceket, korszerű gyártási eljárásokat megvásárolnunk a nálunk iparilag-gazdasági- iag fejlettebb országoktól. Amikor a tennivalókról, kö­zös gondjainkról beszélek, kü­lön is hangsúlyozni kívánom a szocialista országokkal való együttműködés jelentőségét. Enélkül semmiféle tervünk nem válhat valóra. A KGST XXV. ülésszakán egyhangúlag elfogadott, s a szocialista gazdasági integrá­ciót szolgáló komplex prog­ram alapján arra kell töre­kednünk. hogy távlati gazda­ságfejlesztési programunkat s az ennek részeit képező ter­veinket a szocialista orszá­gokkal minden kapcsolódó te- íáileten jobban összehangol­juk. Szóba kerültek ezek a kérdések kormányküldöttsé­günk Moszkvában tett láto­gatása során is. most már­ciusban, amikor szovjet bat rátáinkkal tárgyaltunk külön­böző gazdasági kérdésekről. A kétoldalú együttműködés to­vábbfejlesztéséről folytatott megbeszéléseink nagyon hasz­nosak és eredményesek vol­tak. Koszigin elvtársék nagy­arányú segítőkészséget és megértést tanúsítottak nyers­anyagszükségletünk hosszabb távra szőlő kielégítésével kapcsolatban. Egy sor olyan problémáról is eszmecserét folytattunk — a jelenlegi öt­éves terv feladatain túlme­nően, — amelyeknek megol­dásával a magyar népgazda­ság adottságainak jobban megfelelő ipari struktúrát szeretnénk kialakítani. Látogatásunknak nem volt és nem is lehetett célja konk­rét egyezmények aláírása. 1975-ig érvényes 5 éves ke­reskedelmi szerződésünk van, amelynek megfelelően a két ország közötti külkereskedel­mi forgalom közel 60 száza­lékkal növekszik és öt év álatt meghaladja a 9 mil­liárd rubelt. Ezen belül van egy sor együttműködési meg­állapodásunk, mint például a timföld—alumínium, a tim­föld—réz, vagy az autó­buszért teherautó, a Zsiguli- alkatrészek ellenében sze­mélyautó. és még sorolhat­nám tovább. Ezek meghosz- szabbítása 1980-ig vagy 1985- ig, mindkét fél megítélése szerint, hasznos lesz. Kidolgoztunk ezeken felül még vagy egy tucatnyi koo­perációs megállapodást, me­lyek elfogadása a magyar nép­gazdaság struktúrájának jobb kialakítását eredményezheti. Ezek részletesebb kimunká­lása. megvitatása még sok munkát ad a Tervhivatalnak, a’ Külkereskedelmi Miniszté­riumnak és a szaktárcáknak. Bizont benne, hogy az év vé­géig ez a munka elvégezhető, s ekkor sor kerülhet a kor- mányeinöki tárgyalások foly­tatására és a hosszú lejáratú egyezmények 5—10 éves meg­hosszabbítására, új egyezmé­nyek aláírására. Tisztelt közgyűlés! A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága és népköztársaságunk kor­mánya bízik a műszaki szak­emberekben. Továbbra is el­várja tevékeny részvételüket közös feladataink megvalósí­tásában. A Minisztertanács elnöké­nek beszédét követően meg­kezdődött a vita, amely az esti órákban fejeződött be. A felszólalok betekintést ad­tak az MTESZ tagegyesüle­teinek munkájába, a vidéki szervezetek tevékenységébe. Számos figyelemreméltó ész­revétel és javaslat hangzott el. Az MTESZ Vili. küldött, közgyűlése ma a Technika Házában folytatódik. Tito jugoszláv köztársaság! elnök, a JKSZ elnöke kö­zött. A találkozó időpontjá­ban nyitják meg hivatalosan a Vaskapu, hidroentérgeítkat - - és hajózó rendszeret.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom