Kelet-Magyarország, 1972. május (32. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-31 / 126. szám

Í972. május SÜJ iriLB'i-MX-CYASoSgiAÄ 3 olda! Hétszáz tagcsoport a magyar—szovjet barátságért Beszélgetés Nagy Máriává!, az MSZBT főtitkárával Jól képviselték a szabolcsi ipart Megye/ kiállítóknál vásárzárás után A HAFE-PAVILONBAN TEKINTÉLYES HELYET FOGLALÓ NYÍREGYHÁZI TER­MEK : AZ ELEKTROMOS FESTŐBERENDEZÉS. (HAMMEL JÓZSEF FELVÉTELE.) Véletlen, de akár szimbó­lumnak is felfogható, hogy a Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság székháza Budapesten a Gorkij fasorban van. A má­sodik emeleten tágas, egysze­rűen berendezett szoba, ez Nagy Máriának, a társaság főtitkárának a rezidenciája A ' főtitkár-asszony asztalán halom irat, a telefon percen­ként csöng, sok az interur- bán is, de azért jut a beszél­getésre is idő. — Majd 700 tagcsoportunk van már, — tájékoztat Nagy Mária. — Egészen pontosan a fővárosban 221, vidéken pedig 432, s újabb tagcsopor­tok jelentkeznek mind Buda­pestről, mind más városok­ból és falvakból. — Gazdag a programunk is. A fővárosiak még emlé­keznek arra, — hiszen na­gyon solcan látták, hogy mi­lyen sikere volt tavaly a Szovjet hős városok című fo­tókiállításnak. Ez a kiállítás az idén vidéki körútra in­dult: az eddigi állomásokon, Szombathelyen. Nagykani­zsán, Kaposvárott. Dunaúj­városban. Várpalotán és Pá­pán több Tízezren tekintet­ték meg. — Az események főleg nagy dátum köré csoporto­sultak. Ezek: február 18-a, a magyar—szovjet államközi szerződés évfordulója, febru­ár 23-a, a szovjet hadsereg napja, április 22-e. Lenin születésnapja és május 9-e, a győzelem napja. Az ünnep­ségek közül kiemelném azt, amit Százhalombattán, a Du­nai Kőolajipari Vállalatnál tartottunk, és a kaposvárit. A Lenin-évfprduló kapcsán mindenütt megemlékezése­ket tartottak a Lenin nevét v i selő tér melőszöv etkezetek. Tagcsoportjaink keresik a változatos, a . közönségeit, a tagságot vonzó formákat. A Dunaújvárosi Műszaki Fő­iskola például Lenin és a ze­ne címmel rendezett elő­adást. Nyíregyházán, a Ta­nárképző Főiskolán pedig a helyi MSZBT-sszervezet, a TIT és a Nagyvilág irodal­mi folyóirat közös rendezésé­ben Elbert János tartott elő­adást a mai szovjet líráról és prózáról. Az is örvende­tes, hogy egyre több üzem, vállalat, intézmény és iskola köt testvéri kapcsolatokat hasonló szovjet szervekkel. — Hallhatnánk vala­mit az idei további programokról? — Három nagy rendezvé­nyünk lesz, illetve van. Az egyik a Kall a jó könyv ol­vasómozgalom. Ennek sikere minden várakozásunkat fe­lülmúlta, Feltételeit nem akarom ismertetni, túszén azok köztudottak. Meglepett, hogy bár a határidő még nem járt le. máris 80 ezer pályázat érkezett. A sor­solásra decemberben kerül .majd sor, előreláthatólag Bu­dapesten, ekkor dől él, ki nyeri a fődíjat a Zsigulit, s kik mehetnek szovjetunió­beli utazásra. — A másik a szibériai hetek. Megnyitó ünnepsége május 22-én Misikolcon volt, a Lenin Kohászati Művek és a Diósgyőri Gépgyár közös rendezésében. A szovjet Tá­vol-Kelet megismertetésének szánt rendezvénj^soroKatunk novemberig tart, s arra irá­nyul, hogy sokrétűen bemu­tassuk Szibéria természeti gazdagságát, a Szovjetunió gazdasági és tudományos életében betöltött jelentősé­gét. Minél teljesebb képet szeretnénk adni a Szovjetu­nió e rendkívül érdekes, sok­színű, magyar vonatkozások­ban is gazdag területének múltjáról, jelenéről, felbe­csülhetetlen távlatokat ígérő jövőjéről. A programban elő­adások. fotókiállítások, film­vetítések, irodalmi estek sze­repelnek-. — Bof'áöd után hol mutatják be Szibériát? — Maguk a borsodi ese­mények sem korlátozódnak csak Miskolcra, illetve a kél diósgyőri nagyüzemre, szép program lesz Leninvárosban és Kazincbarcikán is, A to­vábbi menetrend pedig: má­jus végén, júniusban Fejér és Heves megye, majd szep­temberben Somogy, Szabolcs és Barani'a. — Pest megye Omsekot és az omszki területet mutatja majd be októberben és no­vemberben. A megyei tanács és az MSZBT fotókiállítást rendez, mely vándorol majd a megyében. Lesz irodalmi est, kiállítás is szibériai írók, költők, művészek alkotásai­ból, a megyei mozik pedig Szibériát bemutató doku­mentum- és ismeretterj-esiztő, valamint játékfilmeket vetí­tenek. Természetesen e ren­dezvényekre meghívjuk az MSZBT szibériai tagozatá­nak delegációját is. — Végül a harmadik ren­dezvénysorozatról. A Szov­jetunió megalakulásának öt­venedik évfordulójára készü­lünk. A tervek szerint . de­cember közepén Budapesten a MOM művelődési házában politikai nagygyűlés lesz. A Szovjetunió Központi Forra­dalmi Múzeuma, a Művelő­désügyi Minisztérium, a Ma­gyar Munkásmozgalmi Mú­zeum és az MSZBT rendezé­sében nagyszabású, a Szov­jetunió ötven évét, jelenlegi életét, fejlődését és jövőjét dokumentáló kiállítást lát­hatnák az érdeklődőik. Buda­pesten tudományos számpo- zionra is sor kerül, .melynek tárgya a Szovjetunió létre­jöttének világtörténelmi je­lentősége. — A központi rendez­vényeken kívül mi fog­lalkoztatja még az MSZBt egyre gyarapo­dó tagságát? — Ezt bizony felsorolni is nehéz, hiszen tagcsoportjaink önálló életet élnék, öntevé­kenyen igen sokat tesznek a két nép barátságának továb­bi elmélyítéséért. Csak egy példa: a közéi jövőben a MOM dunaújvárosi .üzeme fogadja a moszkvai !-e-s számú óra­gyár SZMBT aktivistáinak turistacsoportját. Egymás jobb megismerését célozza az is, hogy az 1972—73-as tanévben, a központi Gorkij Nyelviskola kihelyezett tan­folyamokat indít Miskolcon. Egerben és Szegeden, vala­mint Pest megyében és Bu­dapesten. B. J. A BNV utolsó napján is nagy forgalom, látogatók ez­rei jelentették a hazai és külföldi ipari érdekességek iránti érdeklődést. A szabol­csi gyárak, gyáregységek sem maradtak ki ebből a sóiból. A zárást követően látogattunk el néhány pavilonba, hogy összegezzük a vásár tíz nap­jának tapasztalatait, a sza­bolcsi kiállítók sikereit. A HAVE siliere A Hajtómű- és Felvonó­gyár kiállításán Szemenyi Antal, a marketing osztály vezetője tájékoztatott: — A nyíregyházi gyár új­donságai iránt tpbb érdeklő­dő volt belföldről és kül­földről egyaránt — mondot­ta. — A könvejorok vételé­ről tíz cég képviselőivel tár­gyaltunk. Ugyanennyien ér­deklődtek az elektromos fes­tőberendezésekről. A tárgya­ló partnerek között voltak cseh. jugoszláv és NDK-cé- gek képviselői. — Úgy látjuk, most érett be igazán a korábbi vásá­rokon kifejtett propagan­dánk is. Most nem mutat­tunk be konvejort működés közben, de sokkal jobb ga­rancia, hogy fényképeken hazai gyárakban láthatják a szállítás e modern formájá­nak megvalósítását. Az ér­deklődés olyan,: hogy hirte­len emelkedő kereslettel kell számolnunk, bár a be­ruházási kötöttségek néhány vállalatnál a tartózkodáshoz vezetnek. A következőkben a nyíregyházi gyáron a sor. hogy teljesíteni tudja, a ren­deléseket. Ehhez hozzá kell még tennem, hogy a vásári érdeklődéseken. rendelése­ken túl a Szovjetunióval 30 kilométer hosszú konvejor- pálya szállítására van szer­ződésünk. . A ttí őszön} eg lhi ányból A MEZŐGÉP díjnyertes CV—71, a cukorrépamagot szemenként vető gépet főleg a ihezőgazdasági szakembe­rek figyelték érdeklődéssel. — Belföldi és külföldi — len­gyel és kanadai — érdeklő­dők is voltak — magyarázza Juhász József, a nyíregyházi gyár képviselője. — A szak­emberek részletesen meg­vizsgálják, megnézik a gé­pet. hogy képet kapjanak a működéséről. Az Országos Gumiipari Vállalat új termékei néhány napon belül egy új gyárban, az OGV ibrányi üzemében kerülnek gyártásra, Kardos Jenő igazgató adott tájékoz­tatást az új termékről: — Ibrányban kikészítő konfekcionáló üzemet létesí­tünk, amelyek termékei vár­hatóan nagy érdeklődésre tarthatnak számot a hazai piacon. Az egyik újdonság a színes autószőnyég. A tet­szetős külsejű, nagy lcopás- állóságú termék egyelőre Zsiguli, Wartburg. Moszk­vics, Trabant, Skoda. Volga es. Warszawa gépkocsikhoz készül, A palmatep sző­nyegpadlóval borított lakás kellemes kiegészítői lehetnek a szőnyeg anyagából gyar­lóit előszobafalak' és íalve- dök. Kopácsi Erzsébet, az OGV propaganda tanácsadója a nyíregyházi Palma sikereiről számolt be; — A kempingcikkek to­vábbra is nagy sikert arat­nak bel- és külföldön. Ezek­kel ma világszínvonalon is vezető szerepet játszunk. A V tudomány és művészet szabolcsi műhelyéből (25.) Angyal Sándor riportsorozata Ipar — népi hagyományból A férfi Paszabon egy ma­ga készítette esztavátához ült az istálló petróleumlám­pa fényénél, hogy beles/.ője álmait az anyagba.. Lenn, Betegben ügyes kezű lányok készítgették a staíírungot „tarpai tulipánossal, tákosi kacsással”, aztán formálódott a ,.tölgyfaleveles'’, meg a ,.pávaszemes".. Nyíregy­házán. most 21 éve a Körte utca egyik ütött-kopott épü­letében tíz asszony és lány rongyszőnyeg'szövéssel kezd­te a munkát, bontott anyag­ból kézi' kötésű pulóvereket készítettek, paplanokat varr­tak. .. A szabolcs-szatmári nép­művészet mai modern mű­helye — építészetileg is ékessége a megyeszékhely­nek — nem máról holnapra lett azzá. ami. Ha hiányos, felderítetlen is ma még e folklór megyei története, Csiszár Árpád beregi mú- zeuihigazgató tiszteletre mél­tó kutatásai eligazításul szolgálnak arra, hogy pél­dául a keresztszemes kézi­munka nálunk már 1668-tól kimutatható. Virágkorát szá­zadunk elején kezdi élni. „Térítőkre, abroszokra, dísz­párnákra, falvédőkre készí­tik.” A „forrás” Beregben is éppen az, ami Paszabon, a nép képzelőereje, tehetsége, kézügyessége, a szép utáni vágya. Mindkét helyen év­századok során formálódott, tökéletesedett, vált egyre gazdagabbá a keresztszemes, meg a szőttes, olyannyira, hogy az egykori rongysző- nyegkészítők népművészeti munkája eljutott a világki­állításra, s hogy a paszabi Czomba Pál — a Népművé­szet mestere — aranyérmet nyert, munkájával Moszkvá­ban. Ugyancsak Paszabon készültek az ötvenes évek végén azok a stólasálak, me­lyeknek nagy keletjük volt Indiában, s innen rendeltek teakötényeket az amerikai háziasszonyoknak... öt-hat évvel ezelőtt már ezt je­gyezhették fel a Szabolcs- Szatmár megyei Népi Ipar- művészeti és Háziipari Szö­vetkezet krónikájában: „A paszabi szőttes, a beregi ke­resztszemes, a kötöttáru, s perzsa és torontáli szőnyeg és a vesszőbútor adja a munkák zömét. Komplett konyhagarnitúrákat készí­tenek Paszabon, s a moszk­vai Budapest étteremben is találkozhatnak a vendégek a szabolcsi, a beregi népművé­szet termékeivel." Ez a szö­vetkezet — a műhely — te­hát szűk tíz év alatt a népi hagyományból népművésze­ti ipart teremtett, fejlesztett Szabolcsban. Gépesítettek, s amig fo­kozták a termelést, a leg­jobbak — Túri Sándor, az egykori néphagyományt gyűjtő paszabi tanító utódai — mint például Beregből Petrovics Jánosné, Paszab- ról Czomba Pál nemcsak nép­művész érmet nyertek, hanem maguk is „szerzők” lettek, gyűjtötték, feldolgozták, s továbbfejlesztették a régi motívumokat. Faszab új szö­vőházat kapott, korszerűsí­tették a Nyíregyházán lévő központi telephelyet. Túl azon, hogy a hagyo­mányt sietett ápolni ez a népművészeti „műhely” Sza­bolcsban, közreműködött egyik legégetőbb gondunk, a munkaerő-foglalkoztatás enyhítéseben is. A szövet­kezet fennállásának 21 éve alatt igen sok lánynak és asszonynak teremtett kere­seti lehetőséget. Találó kife­jezéssel ,,műhely nélküli gyárnak” is nevezték és mondják ezt a szövetkeze­tei, hiszen az ezernél több dolgozója közül csaknem 8—900-nak nem tud mű­helyt biztosítani: ennyien otthon, a ház körüli mun­kák mellett „dolgoznak be” a szövetkezetnek. Nemcsak pénzt kapnak ezek a bedol­gozók, SZTK-ellátásban is részesülnek. Már jóval meghaladja a szövetkezet vagyona a 20 millió forintot. A húszéves jubileumra 8 milliós beru­házást valósítottak meg a nyíregyházi központjuk­ban: négyszintes, új otthont kapott a szabolcs-szatmári népi iparművészet. Méretes szalont rendeztek itt be, s az emeleti részeken korsze­rű munkatermeket alakítot­tak ki, de van már megfele­lő szociális helyiségük és korszerű ebédlőtermük. Kevesen tudjak, hogy a látványos sikerek mellett milyen felemelő missziót is betölt. Például a csökkent munkaképességűek foglal­koztatásával. Több mint 200 ilyen .ember találta meg itt as élet értelmét adó munka Illetőséget. Fokozódnak a követelmé­nyek, a kivívott világhírt csakis még színvonalasabb munkával tudják megtarta­ni, öregbíteni. A hagyomány szünet nélküli ápolása. a remekívű motívumok gyűj­tése egyre gazdagabbá teszi termékeik választékái,. Ezért is tudnak versenyben 'ma­radni a világpiacon. Vala­mennyi terméküket a Népi Iparművészeti Tanács lekto­rátusa bírálja el, s ez elég biztosíték arra, hogy nem esnek az olcsó giccs uszályá­ba. Jelenleg több mint tíz népművésze van már a szö­vetkezetnek — köztük a nyíregyházi Czimmer János­né, Tarpáról Gyöngyösi Sán- dómé, Vásárosnaményból Petrovics Jánosné, akit ki­tüntettek már a „Kisjankó Bori” díjjal is. S termesze-, tesen legismertebb művé­szük, Czomba Pál munkái is fémjelzik a szövetkezet si­kerét. Nincs megállás. A szövet­kezet dolgozóinak szorgal­mas munkája és a különbö­ző aliami támogatások újabb fejlesztések lehetőségét te­remtik meg. Már alapozzák a nyíregyházi központi üzem területén azt az tijabb . 13 millió forintos beruházást, amely további 150 asszony­nak, lánynak ad majd mun­kaalkalmat. És nem csupán a megyében fellelhető motí­vumokat gazdagítják, 1979 végén karolták fel a „furtai laposhímzést”, amely 1924 óta volt • feledésben, s amely díszítések iránt különösen a ■nyugati tőkés piacon nagy a: érdeklődés. A furtai. módon hímzett női blúzok évi 8 milliót hoznak a szövetke­zetnek — ebből 5 millió az export — s legutóbb például Bejrutból kaptak nagyobb té­telre megrendelést. A népművészetnek ez a szabolcsi műhelye már las­sacskán elhagyja a „szövet­kezet” kifejezést: valóságos gyárrá nőtte ki magát. A ju­bileumi esztendőben már több mint 50 milliós terme­lési értéket mutattak fel. Termelnek közfogyasztásra, csakúgy mint exportra és ki­kerülnek kezük alól olyan exkluzív termékek is, ame­lyek a népi demokratikus or­szágok reprezentatív helyisé­geit díszítik, s amelyek ott láthatók ma már a Duna Intercontinental Szállodá­ban is. A költő. Juhász Gyula írta egyszer: „Vigyázzunk, hogy ki ne haljanak az éneklő népek ... a képíró asszonyok és a faragó emberek... őriz­zük, gyűjtsük, terjesszük műveiket... Amely önmagát adja. mint a természet.” Nálunk, Szabolcs-Szat- márban — nyugodtan mond­hatjuk — nemcsak megújno- dott, hanem valójában most bontakozik ki igazán népi iparművészetünk. Palma matrac még a mün­cheni olimpiáról sem marad el. a sporteseményre külön olimpiai mintázatot készí­tettünk. Nyírbátor ,,slágerei" Az élelmiszer-pavilonban láthatják az érdeklődők a Kisvárdai Szeszipari Válla­lat díjnyertes termekét, a Club brandyk . — Beérett, minden szem­pontból kifogástalan termé­künk a kisvárdai konyak — jellemzi László István, a Szeszipari Vállalatok Tröszt­jének kereskedelmi osztály- vezetője. — A kisvárdai vál­lalat belföldre és exportra termel, az, idén mintegy 6 millió palack jut el külföld­re. Emellett a vállalat de- mecseri gyára az üdítő ita­lok. a népszerű Sztár-család termelésének fokozását ter­vezi, mintegy 13—18 millió palackot töltenek Meg. \ szerződések a trösztnek újabb szovjet megrendelése­ket hoztak,,ötödével növelik a szállításokat.-—A nyírbátori díszgyer- •tyák a slágercikkeink közé tartoznak — ad felvilágosí­tási Mtrétey Pál. a Növény­olaj- és Mosószergyártó Or­szágos Vállalat kiállífásánrk vezetője. — Emellett a nylonfehéi'ítő a másik „slá­ger." Mindkettő a moszkvai kiállításon is sikert hozott a nyírbátoriaknak. A vásár hétfőn zárt, a szabolcsi kiállítók is sikerrel szerepeltek, jól reprezentál­va a megye fejlődő iparát és hagyományos ágazatait is. Lánsi ffefenat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom