Kelet-Magyarország, 1972. május (32. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-27 / 123. szám
XXIX. ÉVFOLYAM, 123. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR 1972. MÁJUS 27, SZOMBAT Aláírták A SALT- megállapodást Moszkvában (5. oldal)' ülést tartott az Elnöki Tanács <5. oldal) Munkáscsaládok pihenése vállalati segítséggel (4. oldal) fcAPtTNS TA&TALMAB0S* Hét végi sportműsor (11. oldal) Megkezdődött a szocialista brigádvezetők IV. országos tanácskozása Gáspár Sándor és Biszku Béla mondott beszédet Pénteken reggel 9 órakor az építők Rózsa Ferenc művelődési házában megkezdődött a szocialista brigádvezetők IV. országos tanácskozása. Mintegy 110 ezer szocialista brigád képviseletében ezer küldött, ezenkívül 200 meghívott vendég vesz részt a tanácskozáson, ahol az utóbbi évek tapasztalatait összegezik, szocialista fejlődésünk időszerű követelményeinek megfelelően kijelölik a szocialista brigádmozgalom új feladatait. A tanácskozás 106 tagú elnökségében helyet foglal Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Biszku Béla, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagjai, Pullai Árpád, a Központi Bizottság titkára, dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese, Földvári Aladár, a SZOT elnöke, Föcze Lajos, a KISZ Központi Bizottságának titkára. Az elnökségbe választottak sok gyári munkást, szövetkezeti szocialista brigádvezetőket. A tanácskozást Földvári Aladár, a SZOT elnöke nyitotta meg. Tisztelt tanácskozás! Kedves elvtársnők, elvtársak! A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa, a Szakszervezetek Országos Tanácsa és a Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága nevében szeretettel köszöntem a szocialista brigádvezetők IV. országos tanácskozásán részt vevő küldötteket, a szocialista munkaversenyben élenjáró kollektíváik vezetőit. Szeretette] köszöntőm valamennyiünk nevében Kádár János elvtársat, pártunk Központi Bizottságának első titkárát, Fock Jenő elvtársat, a kormány elnökét, köszöntőm a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága, Központi Bizottsága, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a kormány tagjait. ! Melegen köszöntőm azokat a szocialista brigádvezetőket, akiknek a szocializmus építésében, a szocialista brigádmozGÁSPÁR SÁNDOR: galomban végzett áldozatos munkájuk elismeréseképpen a kormány, a szakszervezeti mozgalom és a KISZ magas kitüntetéseket adományozott. Megtisztelő megbízatásomnak teszek eleget, amikor a szervezett munkások, a szakszervezeti. mozgalom és a mai tanácskozás küldötteinek nevében külön tisztelettel és őszinte elvtársi szeretettel üdvözlöm Kádár János elvtársat, pártunk Központi Bizottságának első titkárát, aki a mai napon ünnepli 60. születésnapját. Szívből köszöntőm Kádár elvtársat és nagyon örülünk, hogy Kádár elvtárs e napon részt vesz a szocialista brigádvezetők felelősségteljes fórumának munkájában. Ügy érezzük, ez az együttlét a dolgozók legjobbjainak képviselőivel alkalom is, de jelképe is Kádár elvtárs áldozatos munkájának, amelyet a munkásosztály eszméjéért, a magyar dolgozó milliókért, szocialista hazánk felépítéséért egész életében töretlenül folytat. Mindannyian őszinte szívvel kívánunk Kádár elvtársinak felelősségteljes hivatásához, további alkotó munkájához hosz- szú életet, jó egészséget és újabb eredményeket. A szocialista brigádmozgalom hazai történetében jubileumnak is tekinthető mai tanácskozásunk. Tíz évvel ezelőtt ebben a teremben ültek össze első tanácskozásukra a kibontakozóban levő mozgalom képviselői, az első szocialista brigádok vezetői. A IV. országos tanácskozás ma belpolitikai életünknek, .a munkások, a dolgozók közérdeklődésének középpontjában áll. Ügy tekintenek tanácskozásunkra, mint a dolgozók parlamentjére. A mi feladatunk, hogy felmérjük az elmúlt években megtett utat számba vegyük az eredményeket, a tennivalókat. Meggyőződésünk, hogy tanácskozásunk hasznos fóruma, fellendítője lesz a szocialista brigádmozgalomnak, a szocialista társadalom építésének. Ezután Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára emelkedett szólásra. \ ■ • A magyar munkásosztály történelmi tettet hajt végre Tisztelt tanácskozás! Kedves elvtársnők, elvtársak! Tanácskozásunk célja, hogy az elmúlt évek tapasztalatait összegezze, elemezze a brigádmozgalom fejlődését és a szocialista építés követelményeivel összhangban megjelölje továbbfejlesztésének útját. A munkásosztály legjobbjai, a szocialista brigádok ismerték fel leghamarabb, hogy csak milliók kezével, agyával és szívével, csak az egész dolgozó nép összefogásával épülhet fel a szocialista társadalom. , Az első országos tanácskozás idején még nem egészen harmincezer munkacsoport vett részt a mozgalomban és tagjainak száma a háromszázezret közelítette meg. Napjainkban már száztízezer kollektívában egymillió-kétszázezer dolgozó törekszik a szocialista brigádmozgalom hármas . célkitűzésének megvalósítására. Országos tanácskozásunkat az üzemi, a szakmai, az ágazati szocialista brigádvezetői tanácskozások előzték meg. E tanácskozások a munkások, és más dolgozó rétegek felelősségteljes, elvtársi megbeszélései voltak, ahol az elért eredmények megbecsülése és kellő értékelése mellett, bátran bírálták a fogyatékosságokat és nyíltan szóltak a gondokról, a megoldásra váró feladatokról is. Sok ésszerű javaslat hangzott el, amelyek közül több már meg is valósult. Többségük valóra váltása pedig folyamatban van. A szocialista brigádmozgalom mindennapos eredményei a szocialista rendszer aktív politikai támogatását jelenti. Mitől szocialista tehát egy szocialista brigád? Attól, hogy azt támogatja, ami a munkáshatalmat előre visza, ami szocialista rendszerűm! célja, ami a mi rendszerünk számára hasznos, ami elveink szerint igazságos, erkölcsös. Tehát az a meghatározó, hogy szocialista céllal, szocialista meggyőződéssel tevékenykednek, cselekszenek. A brigádmozgalom céljában, tartalmában és a brigádok cselekedeteiben mind határozottabban megnyilvánulnak a szocialista társadalomra jellemző vonások. Ezek társadalmilag azt fejezik ki, amit szocialista rendszerünkben szükséges megvalósítani. A cél az, hogy a brigádok szocialista jellege társadalmi méretekben is váljék általánossá. Ez a szocialista társadalom felépítésének egyik feltétele. A szocialista brigádmozgalom társadalmunk része, melyben megtalálható annak minden pozitív és negatív megnyilvánulása. A mozgalomban részt vevő kollektívákat és egyéneket úgy kell tekintenünk, mint akik elindultak a szocialista fejlődés útján, de egyesek még csak az út elején tartanak, mások már tovább jutottak. A tevékenység színvonalának különbözőségét jól érzékelteti, hogy ez ideig az ösz- szes szocialista brigád 24 százaléka kapta meg a bronz brigádérmet, 14 százaléka az ezüst és 8 százaléka az arany brigádérem tulajdonosa. Népgazdaságunk fejlődését elemezve rámutatott, hogy eredményeinkkel elégedettek lehetünk — de azt is látnunk kell — mondotta, hogy nem kevés még a tennivalónk. Legfőbb törekvésünk: küzdeni a párt poiitikájánaik, s ezen belül gazdaságpolitikájának torzítás nélküli megvalósításáért. További haladásunk fontos feltétele gazdaságpolitikánk felelősségteljes valóra váltása, gyakorlati tapasztalataink gondos, tárgyilagos elemzése és a szükséges következtetések levonása. Ez egyben arra is késztet bennünket, hogy lényegesen javítsuk a javak elosztását A bérek tervszerű, rendszeres fejlesztésén túlmenően, a szakmai béreknek a mainál jobb sorrendjére és arányára is gondolunk. Biztosítani kell a fizikai munka, a nagyüzemekben dolgozó munkások, művezetők kellő anyagi megbecsülését. Számunkra nem elvont élméielí tétel az, hogy ebben az országban a társadalmi és a gazdasági előrehaladás alapja, feltétele a munkásság, elsősorban a nagyüzemekben dolgozók alkotásvágya, tett- rekészsége. Ezt erkölcsi és anyagi elismerésben is jobban kifejezésre kell juttatni! Az eddiginél is nagyobb gomé doskodást kell a munkások iránt tanúsítanunk: élet- es munkakörülményeiket rendű ' szeresen, erőnkhöz mérten kell javítanunk. Tovább folytatjuk a lakást építési programot, hogy a fi zikai munkások, mindenek-» előtt a nagycsaládosok és ai fiatalok modem lakáshoz jussanak. Erőfonrásainkhoa miérten fokozatosan tovább folytatjuk a munkaidő-csökkentést mindazokon a területeken, ahol ez még nem tör«* tént meg. Nagyon lényeges. — hogy mielőbb véget vessünk a munka nélkül vagy könnyeire szerzett és aránytalanul magas jövedelmiek megszerzésének. Mindenkinek tudomásul kell vennie, hogy társadalmunk a munkások, a dolgozók közössége. Feltárni a/ ésszerűbb gazdálkodás tartalékait Mit tehetnek a szocialista kollektívák gazdaságunk fejlődése érdekében? Kívánatos, hogy minden vállalatnál és minden munkahelyen a vezetők és a brigádok együttesen tárják fél A szocialista brigádok a politikai és társadalmi haladás részeséi Kedves elvtársak! Jogosan tehetjük fel a kérdést: hol tart jelenleg a brigádmozgalom és mik a távlatai ? Ug.y ítéljük meg, hogy a mozgalom napjainkban eljutott fejlődésének abba a szakaszába, amikor lényeges mennyiségi növekedésre már nem számíthatunk. hiszen vannak vállalatok, ahol az összes dolgozóknak 70—80 százaléka szocialista brigádtag. Ma a kulcskérdés az, hogy ezt a tömegerőt, melyet a mozgalom képvisel, az eddigieknél hatékonyabban állítsuk társadalmi, gazdasági céljaink megvalósításának szolgálatába. Miről van szó? Arról, hogy hatalmas politikai és termelési erőt jelent e mozgalom, de nem kisebb az emberformáló szerepe sem. Olyan belső erő, amely születése pillanatától kezdve jelentős része sikereinknek, előrehaladásunknak. Olyan erő, amellyel lehet és kell számolnunk, amelyre joggal vagyunk büszkék. GÁSPÁR SÁNDOR, A SZOT FŐTITKÁRA BESZÁMOLÓJÁT TARTJA. MAGYARORSZÁG TELEFOTÓ) (KELETaz ésszerűbb, eredményesebb gazdálkodás tartalékait. Váljék a szocialista brigádmoz- galam ennek a folyamatnak, terjesztőjévé, kezdeményező és megvalósító erejévé! Tapasztalataink szerint ebhez kedvező kereteket biztosít a „dolgozz hibátlanul’* munkarendszer, amely a szocialista brigádok és gazdaság vezetők tervszerű együttműködésével már eddig is figyelemre méltó eredményeket és követendő módszereket produkált. Ezután arról szólt, hoav a gazdasági hatékonyság esy’k lényeges feltétele a termékek jó m’nősége. Erősítsék a brigádtagok között azt a felfogást, hogy minden termelő egyben fogyasztó is, aki joggal várja el, hogy pénzéért jó minőségű árut kapjon. A társadalmi munkáról szólva hangoztatta, hogy a törvényes munkaidőn felül, önként vállalt és végzett többletmunka akkor indokolt, ha nagy társadalmi jelentőségű ügyről van szó, melyet a munkások elfogadnak és maguk kezdeményeznek. Ilyenek például a vietnami műszakok, az elemi csapások által okozott károk helyrehozása. A szocialista humanizmus nagyszerű megnyilvánulása a kommunista szombatokon vállalt munkavégzés a gyer(Folytatás a 2. oldalon) VllJCtí PROlEfjfeJAUOY&ffLiETEKf
