Kelet-Magyarország, 1972. május (32. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-26 / 122. szám

(Folytatás az 1. oldalról) A kitüntetést Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke adta át. A kitüntetés átadá­sánál jelen volt Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Miniszter- tanács elnöke. Aczél György, Biszku Béla, Komócsin Zol­tán és Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagjai, a Központi Bi­zottság titkárai. Kállai Gyu­la, az MSZMP Politikai Bi­Megyénk Kádár János elvtárs 60. születésnapja alkalmából több Szabolcs-Szatmár me­gyei üzem, mezőgazdasági termelőszövetkezet és intéz­mény dolgozói fejezték ki táviratban jókívánságaikat. Az MSZMP Szabolcs-Szat­már megyei Bizottsága a kö­vetkező táviratot küldte Ká­dár János elvtársnak: Kedves Kádár elvtárs! Az MSZMP Szabolcs-Szat. már megyei Bizottsága és a megye dolgozó népe nevében meleg szeretettel köszöntjük önt 60. születésnapján. (Folytatás az 1. oldalról) ladja a 26 millió forint érté­ket. A program első két üte­mében 77 millió forint érté­kű beruházás már megvaló­sult. Azokban az árvizes köz­ségekben, ahol vízmű nem épült, összesen huszonhárom jó ívóvizű kutat létesítettek a két év alatt kb. négymilliós költséggel. Összegezték az újjáépített lakások számát is. Az utólag felmért adatok szerint az el­múlt két évben összesen 6450 építési engedélyt adtak ki lakás újjáépítésre. A Be­ruházási Vállalat lebonyolítá­sában újjáépített 5721 lakás kivitelezési munkái, illetve 1371 lakás helyreállítási Dél-Vietnamban csütörtö­kön délelőtt a központi fenn­síkon lévő Kon tűm városa körül bontakozott ki a leg­élénkebb harci tevékenység. A népi felszabadító erők már hajnal előtt megkezd téli a tüzérségi előkészítésit, ágyúk­kal, tankokkal és rakétákkal lőtték a tartományi székhe­lyet. Reggelre mintegy száz harcos észrevétlenül beszá ­zottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak elnöke, Óvári Miklós és Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kárai. ★ A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának tisztele­tére 60. születésnapja alkal­mából csütörtökön az Ország- ház Vadász-termében ebédet adott. Kádár elvtárs élete • és egész tevékenysége szervesen összeforrott a magyar kom­munista mozgalommal, né­pünknek és pártunknak a Horthy-fasizmus és a hábo­rú elleni küzdelmével. Mint pártunk egyik nehéz és fe­lelősségteljes posztokon lévő vezetője elévülhetetlen érde­meket szerzett a szabadság és függetlenség kivívásában, az újjáépítésben, a szocialis­ta társadalom alapjainak le­rakásában. Megyénk munkás, paraszt és értelmiségi dolgozói egyet­értéssel követik a Magyar Szocialista Munkáspárt Im­munkái 1972. első fél évében befejeződnek. A végrehajtó bizottság újabb intézkedéseket tett az újjáépítés sikeres befejezése érdekében. További témák tárgyalása során előterjesztést fogadtak el az egészségügyi és szociá­lis intézményeket fenntartó és irányításukat ellátó szer­vek meghatározásáról. A tanács vb garancialevéllel se­gíti a Szatmárvidéki Faipa­ri Vállalat bútorüzemének rekonstrukcióját, anyagilag támogatják a nagvkállói Vi­rágzó Föld Tsz szolgáltatási tevékenységét. Döntöttek ab­ban is, hogy az iparcikk és az élelmiszer kiskereskedelmi vállalatok, valamint a vén­várgott a városba és kis cso­portokra oszolva megkezdte a támadást. Röviddel ez­után két zászlóalj, több száz szabadságharcos rohamozta meg a várost. A támadókat több tank is támogatja. A legutolsó jelentések arról számolnak be, hogy helyi idő szerint délben változatlan he­vességgel folyt a város ost­roma. Az ebéden részt vettek a párt Központi Bizottságának tagjai, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, a megyei pártbizottságok első titkárai, a Központi Bizottság osztály- vezetői, a Hazafias Népfront vezető személyiségei, társa­dalmi és kulturális életünk több kiválósága. Az ebéden Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára köszöntötte Kádár Jánost, és átadta a Központi Bizottság üdvözlő levelét. (MTI) tott következetes, marxista— leninista politikáját, amely­nek kialakításában és végre­hajtásában önnek kiemelke­dő szerepe van. Amikor Szabói cs-Szatmár megye dolgozóinak és kom­munistáinak nevében őszin­te tisztelettel és megbecsü­léssel köszöntjük, kívánjuk, hogy még hosszú évekig te­vékenykedjen jó erőben, egészségben, népünk és pár­tunk javára. Elvtársi üdvözlettel: DR. TAR IMRE megyei első titkár (Folytatás az 1. oldalról) a látogatás napjaiban a hi­vatalos sajtószóvivő szerepét vállalta, egy kérdésre határo­zottan kijelentette: a felek megállapodtak, hogy a meg­beszélések lezárásáig a tár­gyalások közelebbi tartalmá­ról semmit sem hoznak nyil­vánosságra. Ez vonatkozik Nixon és a szovjet vezetik szerda éjszakába nyúló meg­beszéléseire is. Zamjatyin egyben figyel­meztette a sajtót: ne vonja­nak le különösebb következ­tetéseket abból, hogy Leonyid Brezsnyev, az SZKP Köz­ponti Bizottságának főtitkára a csütörtöki megbeszélésektől távol maradt. A felek előze­tes megállapodásához tarto­zik ugyanis, hogy a különfé­le kérdésekről különféle szin­teken tárgyalnak. Moszkvai sajtókörökben ál­talában az a vélemény ala­kult ki, hogy csütörtöktől a hivatalos tárgyalások „nehe­zebbik szakaszukhoz” érlek. A hivatalos szóvivők ennek ellenére cáfolták azokat a fel- tételezéseket, amelyek szerint valamiféle nehézségek tá­madtak volna a SALT-meg- állapodás előkészítésével kap­csolatban. Mint Zamjatyin szovjet szóvivő rámutatott, a stratégiai fegyverrendszerek korlátozásával kapcsolatos megbeszélések folytatódnak. „Ha bármi probléma lenne a SALT-tárgyalásokon, akkor a két küldöttségvezető már régen itt lenne, hogy a főnö­kökkel tárgyalja meg a prob­lémákat” — jelentette ki élénk derültség közepette, arra utalva, hogy Szemjonov szovjet és Smith amerikai küldöttségvezető még nem ér­kezett meg Moszkvába Hel­sinkiből. Este Nixon és felesége meg­tekintette a moszkvai Nagy­színházban a „Hattyúk tava” előadását. Az amerikai élnö-i köt és feleségét Podgornij, Koszigin. továbbá Gromiko külügyminiszter, Furceva kül- turálisügyi miniszter és Dob- rinyin washingtoni szovjet nagykövet kísérte el. Jelen Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpart Köz­ponti Bizottságának első tit­kára csütörtökön az NDK tudományos akadémiájá­nak tagjaival beszélgetve rendkívül nagy jelentőségű­nek nevezte a szovjet állam­férfiak és Nixon amerikai elnök moszkvai tárgyalásait. A szovjet vezetők a szocia­lista közösség országaival teljes egyetértésben folytat­ják a megbeszéléseket an­nak érdekében, hogy felku­tassák a nemzetközi helyzet enyhülésének lehetőségeit, hogy a konfrontációt az együttműködés formáin ké­részitől csökkentsék és, hogy mindezzel elhárítsák egy harmadik világháború ve­szélyét. A tárgyalásokon — jelen­tette ki Hortecker — a szov­volt Brezsnveva asszony, a* SZKP KB főtitkárának' fele­sége is. Pénteken folytatódnak a szovjet—amerikai tárgyalá­sok. ★ Alekszej Koszigin, a Szov­jetunió minisztertanácsának elnöke csütörtökön a Kreml­ben fogadta William Rogerst, az Egyesült Államok külügy­miniszterét és megbeszélést folytatott vele a két ország kereskedelmi és gazdasági kapcsolatainak kérdéseiről. jet államférfiak következe, tesen képviselik az SZKP XXrv. kongresszusán elfoga­dott és a testvéri szocialista országokkal egyeztetett bé- keprogramot, A kirajzolódó eredmények azt mutatják, hogy a fontos kérdések mind­két fél jóakarata mellett az emberiség javára oldhatók meg. Anélkül, hogy a tárgyalá­sok végeredményének eiébe akarnák vágni — jelentette ki Honecker — már most is megállapítható, hogy a Szov­jetunió, akárcsak az NDK és az összes többi szocialista állam, a jövőben is megadja a bátor vietnami népnek és Indokína’ többi népének a teljes támogatást, s támogat­ni fogja az arab népeknek a békéért és a biztonságért folytatott harcát. Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Folytatják Kontum ostromát déglátó vállalat felügyeleti jogkörét a megyei tanács vb átveszi, mivel ezek a válla­latok nemcsak Nyíregyházán, hanem Kisvárdán, Mátészal­kán, Záhonyban és a megye más területén is működnek. A vb engedélyezte, hogy a Nagykállói Budai Nagy An­tal Gimnáziumban az 1972— 73-as tanévtől óvónői szak­középiskolai osztályokat — évfolyamonként két osztályt — indítsanak. Elvi hozzájá­rulást adott, hogy 1973—74-es tanévtől Záhonyban vasút- forgálmi szakközépiskola in­dulhasson. A végrehajtó bizottság ez­után személyi ügyekben dön­tött. Ülésezik a KGST VB Csütörtököm Moszkvában megnyílt a KGST Végrehaj­tó Bizottságának 58. ülés­szaka. Az ülésszakon Mihail Leszecsko, a szovjet minisz­tertanács elnökhelyettese el­nököli. dolgozóinak jókívánságai már másfél évtizede folyta­Honecker nyilatkozata a moszkvai csúcstalálkozóról Ctöee megfontolt DOKUMENTUMREGÉNY - ­Hatvani Dániel: 19. — Te Robi — kezdi, s óva­tosan körülnéz, nincs-e valaki a közelben, de a park üres, csak a szél kapkodja a fale­veleket, az eldobált koszos papírokat. — Mi van? — kérdi amaz türelmetlenül. — Volna egy kis munka, még ma este.. Én, az öcséddel már mindent megbeszéltem. Nem tudom, neked elmond­hatom-e. — A titokzatosság a másikban felkelti az érdeklő­dést. Még kiderül, hogy jó ötlete is van a srácnak, gon­dolja. De jobb mindjjpft rá­kérdezni a lényegre. — Ne hülyéskedj már, mit vagy be- tojva? Persze, hogy nem árullak be... Főleg, ha egy kis pénz Is van a dologban. — Zoli csak erre vár. Oldódik benne a feszültség, tagjait különös bizsergés járja át. — Ezer, vagy ötvenezer forint. De lehet, hogy hetvenezer. — Robi elmélázik: a pénzzel sok mindent lehet kezdeni. Eszé­be jut a Nagy Bélával való tervezgeté3, a szilveszterezés a pécsi turistaházban. Egy­úttal az is átvillan az elmé­jén, hogy nem egészen tör­vényes melóról lehet szó. — Mit kéne csinálni? — kérdi. — Hogy mit? Kimennénk németbe, vagyis hát az NSZK-ba. — Eltűnődik. Ez valami embercsempészés lesz. Sürgeti Zolit: — Mondjad! Mondjad! Érdekel a téma.— És az ágasi fiú mondja: taxi­val, mert a 2t nem ellenőrzik. És hogy honnan lenne a pénz? Ott, a tanyán, Kiss Béláéknál. Mert jó szőlője van az öregnek, három, vagy in­kább négy hold. Zoli néha számítgatta már: ennyi bor terem, ennyiért veszik át, te­hát legalább százezer forint készpénznek kell Arankáék- nál lenni, de ennél csak több lehet, van ott 150 ezer is. Most már örfilik belőle a szó, évek óta rosszul élnek egy­mással, mármint Béla bácsi és az aszöny, a kofkülönbség is nagy, és ő megbeszélte ve­lük, hogy szó nélkül ott hagy­nák, s hoznák magukkal a pénzt is. Most, ötödikén es­tére van a dolog megbeszél­ve, Várják őket, nem lehet el­halasztani. — Robi jobb ök­lével csapkodja bal tenyerét. Ezt mondja: — Ide figyelj, öregem, ha ezt így kitervel­tétek, legalább egy héttel előbb szólhattatok volna ne­kem is. Akkor én minden részletében kidolgoztam vol­na a dolgot. Hogy mást ne mondjak, azokkal a nőkkel én is szerettem volna beszélni. Van nálad fénykép a lányról? — A fiú szó nélkül előkotor­ja a fényképet, amit a nyá­ron, még a debreceni út előtt kért Arankától. — Aha... He­lyes lány. — De már az jár Robi eszében, hogy németbe Ausztrián át kell menni. Fel­rémlik benne egy kémregény históriája. Ezt mondja:— Te bolond! Ott kémet csinálnak belőlünk! — Na és... Nem baj, csak jól megfizessék. Robinak imponál a fiú. Az ötlet zseniálisnak látszik. De hát, ha nagyvonalakban is, a végére kell járni. — Hogyan képzeltétek átmenni a hatá­ron? — Sorompó van, áttör­jük. — Vakmerő és logikát­lan. Felcsavarodunk, vagy szitává lőnek bennünket. El­hagyott helyen kell átmenni, lakott helytől távol. Számol­nunk kell azzal, hogy műsza­ki zár van. Aknamező, meg minden. De ezt észre lehet venni, mielőtt még odaér­nénk. Kiszállunk, lekötjük a gázpedált, hogy erő legyen a motorban. Ráadom a sebessé­get, én is kiugróm. Ha akná­ra fut, felrobban, vele a ko­csi is, de a keletkezett résen átlógunK. Ha meg nincs ak­na akkor csak a drótsövényt szakítja át. így megmaradna a kocsi. Becsben taxiznánk, abból is lenne egy kis pénz... Ülnek a pádon és arról áb­rándoznak, hogy élnek majd kint nyugaton. Aztán Robi hirtelen halkabbra fogja a szót. — Na és mit térvezte- tek a vezetővel? — Azt, hogy leütjük... — És elmondja azt, amiről tyárom nappal koráb­ban a Robi öccsével beszélt a kecskeméti nagyállomáson. Robi a fejét csóválja. Egyik sem jó. A sofőrtől mielőbb meg kell szabadulni. Te, van ott pince Kisséknél? — Zoli­ban felidéződik Kissék ud­vara. Az épülettel egybeépí­tett borkamra, ahol az öreg­gel együtt rakosgatták a hordókat. — Pince van. Oda­tennénk? — Oda hát. Az lenne a legjobb. Mert nem mond­tad még azt sem, hogy mi le­gyen az öreggel. Vagy hagy­nánk, hogy beáruljon ben­nünket? — Zoli elbizonytar lanodik. Aztán kivágja ma­gát: — Én erdetileg is azt gondoltam, hogy oda tennénk, összekötözve, a száját is be­kötve. Be lesz rúgva, könnyen elbánunk vele. Ebben maradtak. Robinak egy pillanatra elfelhősödik a gondolata, anyja jut eszébe, de aztán csak ennyit kérdez: — Öcsémmel mi legyen? — Jön ő is, erre jövünk, felvész- szük. Újabb gondolat perdül meg Robi agyában. — Te, nem is kell leütnünk a sofőrt, elvi­tetjük magunkat a határig, pénz lesz, kifizetjük. — Zoli szemhéja megrándul, riadtan markolja meg a pad szélét. Végül eszébe jut valami: — Nem jó, nem jó. Akkor már hatan lennénk, sehogyan sem férnénk el. Robi elismeri, hogy ez igaz, a sofőrt tehát el kell intézni. Kölcsönösen bevallják, hogy egyiküknél sincs pénz. Márpedig a nyolcórási busz- szal be kell menni Kecske­métre. — Gyerünk be a ven­déglőbe — javasolja Robi, s Zoli követi, bár nem egészen érti, hogy miért éppen oda, amikor egy fityingjük sincs. Alacsony, piros arcú fiú áll a pultnál. — Mit isztok, fiúk? Vendégeim vagytok, névna­pom van — szól oda Robiék- nak. Árvái Imre — így hív­ják — mindegyikőjüknek kér egy fél deci meggylikört. Zoli Cigarettával kínálja. — Jo, akinek külföldi cigire is telik — vihog, s hátba vágja áz ágasi fiút. Szemei keresztbe állnak. — Na még valamit... Zoli újabb fél meggylikőrt, Robi egy Colát kér... Zsibong a vendéglő, alig hallják egy­más szavát'. — Ne haragudj már, Imrém, most jut eszem­be, hogy nincs nálam ji)z és be kell mennünk Kecske­métre. Adj egy húszast, majd megküldöm, mondd a címed, felírnám azt is... Kiszámítják, hogy Zolinak csak a Határ útig kell váltani jegyet, onnan bérlete van, így marad összesen 3,60. Elmennek a Kossuth Téesz borozójába és a rexen három partit játszanak. BERTA JÁNOS ELINDUL... Mindkettőjüknek Robi vált jegyet. A fiatal kalauz­nő, Pandur Istvánné, fel sem néz, amig a jegyeket lyu-„ kasztgatja. — Mi az, Kati, már meg sem ismered a ki­sebbet? — kérdi Zoli évődve. Ismeri jól a fiatalasszonyt, tanyájuk nem egészen egy kilométerre van az övékétől. Az mond valamit, aztán elő­re libben és a sofőrrel lekap­csoltatja a belső világítást. Kevés az utas, hatan vagy heten vannak összesen. (Folytatjuk) S. oldal KELET-MAGT A1SORS7 «f / *972. május 8*. A közös űrkutatási egyezmény sikerére koccint Leonyid Brezsnyev és Richard Nixon. (Kelet-Magyarország telefotó) Kádár János elvtárs köszöntése

Next

/
Oldalképek
Tartalom