Kelet-Magyarország, 1972. május (32. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-25 / 121. szám

f. *M»! rer,í:r-MA(5YÁRORS7 ms. mljvs «. KOMMENTAR Ciprus A közeljövőben, már jú­nius elején, arra számítanak hogy Kurt Waldheim Ciprus szigetére, valamint a görög és a török fővárosba utazik. Fontos és tovább nem ha­lasztható utak ezek azért, mert az ENSZ Biztonsági Ta­nácsának június 15-i ülésén a többi közt arról is dönte­nek majd: meghosszabbít­sák-e újabb hat hónappal az ENSZ-erők ciprusi jelenlétét? Az elmúlt hónapokban, mint emlékezetes, fokozódott a fe­szültség Ciprus körül, kivált azokban a hetekben, amjkor Málta és a NATO kozott konfrontáció támadt. Impe­rialista körök úgy vélték: ha netán elvesztik Máltát, an­nál fontosabbá válik szá­mukra a másik földközi-ten­geri sziget, Ciprus. És — fő­leg az athéni ezredesko,^lá­nyon keresztül — mind na­gyobb nyomást gyakoroltak a ciprusi függetlenséget védel­mező Makarioez érsekre. A legutóbbi hetek azon­ban pozitív fejleményeket hoztak. Talán szerepe van ebben annak is, hogy idő­közben Málta kiegyezett a NATO-val, illetve Nagy-Bri- tanniával. Mindenesetre tény: Waldheim az elmúlt napok­ban az ENSZ székhelyén tár­gyalt Ciprus, Görögország és Törökország képviselőivel, s kitűnt: mérséklődött a cip­rusi törökök t álláspontja. Kücsük török alelnök pél­dául különlevelet írt Wald- heimhea, amelyben hangsú­lyozza, hogy g ciprusi török közösség a Ciprusi Köztársa­ság függetlenségét kívánja. Török oldalról tehát egyelőre nincs tartaniavalója Maka- riosznak, fő ellenfele, a gö­rög Grivasz tábornok pedig Athén támogatása nélkül úgyis hiába hangoztatja az enózisz, a szigetnek Görögor­szághoz való csatlakozása kö­vetelését. S persze, Athén egymaga kevés ahhoz, ha nincs hozzá megfelelő USA- támogatás. Ezért valószínű, hogy a je­lenlegi helyzet és a várható Waldheim-utazások eredmé­nyeképpen, júniusban prolon­gálni fogják az ENSZ-erők ciprusi jelenlétét, ami a füg­getlen Ciprusi Köztársaság mostani helyzetének megerő­sítését is jelenti. Kádár János ás Losonczi Pál üdvözlete Joszip Broz Títának Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz ponti Bizottságának első titkára és Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke üdvözletét kül­dött Joszip Broz Tito elvtársnak, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége elnökének, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnökéinek. Kedves Tito elvtárs! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, kormánya és az egész magyar nép nevében szívből köszöntjük önt 80. szü­letésnapján. Jugoszlávia népeinek történetében sorsdöntő esemé­nyek során vésődött kitörölhetetlenül mélyen az ön neve és küzdelmekben gazdag életének sok, felejthetetlenül nagy tette. Most születésének 80. évfordulóján a szocializmus és a haladás híveinek széles köréből száll ön felé az üdvözlet és a jókívánság. Ezeknek körében mi arra is nagy elismerés­sel gondolunk, hogy az önnel való személyes együttműkö­dés Jugoszlávia népei és a magyar nép barátságának haté­kony tényezője, — hangzik egyebek közt az üdvözlet. A mostani ünnepélyes alkalomból kívánunk önnek újabb sikereket a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársa­ság népei javára, a nemzetközi béke és biztonság megszi­lárdításáért végzendő munkájában. Szívből kívánunk önnek kedves Tito elvtárs. jó egészséget, boldog, hosszú életet kö­zös ügyeink szolgálatában. Joszip Broz Tito államfő, a Jugoszláv Kommunisták Szö­vetségének elnöke május 25- én tölti be 80. életévét. Eb­ből az alkalomból Jugoszlá­viában nagyszabású ünnepsé­geket rendeznek. Az ország zászlódíszbe öl­tözött fővárosában, Belgrád- ban a megemlékezések már szerdán délután a szövetségi nemzetgyűlés díszülésével megkezdődtek. A parlament kupolatermében megtartott ünnepi ülésszakon a képvise­lők viharos tapsa közepette Mijalko Todorovics, a szö­vetségi nemzetgyűlés elnöke nyújtotta át a 80 éves állam­főnek a Nép hőse érdemren­det, amelyet ezúttal másodíz­ben adományoztak neki. Veljko Milatovics, a Jugo­szláv Dolgozók Szocialista Szövetsége országos választ­mányának elnöke pedig a ju­goszláv nemzetek " és nemze­tiségek díszoklevélét adomá­nyozta az ünnepeltnek. Az ünnepi ülésszakon Tito éle­tét és munkásságát Sztane Dolanc, a JKSZ elnöksége végrehajtó irodájának titká­ra méltatta. Iz amerikaiak Aiabb barbár légi­támadása a VDK lakott területei ellen Változatlan hevességgel folyik a VDK városainak, fal­vainak vízi és szárazföldi út­jainak barbár bombázása. Jóllehet a fővárost és közvet­len környékét néhány napja már nem támadták, a berepü­lések s velük együtt a légi­harcok mindennaposakká vál­tak. Kedden az amerikai repülő­gépek Ha Bac, Quang Ninh, Ninh Binh, Nam Ha és Qang Binh tartomá­nyok területét bom­bázták. E területeken szinte válogatás nélkül pusztítottak mindent, ami él és mozog, fé­lig már lerombolt városokat, falvakat, utakat, éppúgy, miht folyóparti vitorlásokat, csó­nakokat és mezőn dolgozó embereket. A keddi légitámadás során több terület fölött heves légi­csaták bontakoztak ki a tá­madók és a VDK légiereje között. A földi és légi elhárí­tás együttesen nyolc amerikai repülőgépet lőtt le. Az amerikai agresszorok szerdán is légitámadásokat hajtottak végre a VDK terü­letei ellen. A légvédelem há­rom támadó gépet lelőtt Quang Ninh tartomány fö­lött és Haiphong városa mel­lett. Az Észak-Vietnam fe­lett lelőtt amerikai gépek sza­ma 3609-re emelkedett. A VDK külügyminisztériu­ma nyilatkozatban tiltakozott amiatt, hogy az amerikai lé­gierő gépei kedden újból bombázták Haiphong kikötő­város és Nam Dinh város üzemeit, iskoláit és lakóépü­leteit, A VDK nyilatkozata élesen elítéli a Nixon-kormánynak ezeket a bűncselekményeit, határozottan követeli Észak- Vietnam kikötői elaknázásá- nak haladéktalan beszünteté­sét, valamint a bombázások és az ország szuverenitását sértő más cselekmények megszüntetését. Jugoszlávia államelnöksé­ge szerdán este a kormány újbelgrádi márványpalotájá­ban ünnepi fogadást adott. ★ Joszip Broz Titót, a Jugo­szláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnökét, a Jugo­szláv Kommunisták Szövet­ségének elnökét a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsának elnöksége Lenin-renddel tün­tette ki. A fasizmus ellen ví­vott közös harcban szerzett érdemeiért, a Szovjetunió és Jugoszlávia népei testvéri barátsága és sokoldalú kap­csolatai fejlesztéséhez és erő­sítéséhez való jelentős hozzá­járulásért, a békéért és a nemzetközi együttműködés fejlesztéséért folytatott küz­delemben való aktív részvé­teléért, és 80. születésnapja alkalmából. ★ Leonyid Brezsnyev, Nyiko- laj Podgorriij és Alekszej Ko­szigin üdvözlő táviratot kül­dött JpSzip Broz Titónak 80. születésnapja alkalmából. A szovjet vezetők legszívélye- sebb üdvözletüket küldik és jó egészséget kívánnak „a jugoszláv dolgozók kiváló vezetőjének, a nemzetközi kommunista és munkásmoz­galom kiemelkedő személyi­ségének”. „A Szovjetunióval baráti viszonyban lévő új szocialista Jugoszlávia fejlődése elvá­laszthatatlan attól a nagy­szabású, gyümölcsöző tevé­kenységtől, amelyet ön kifejt a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége és a jugoszláv ál­lam élén. A Szovjetunióbar Úgy ismerik önt, mint a Nagv Októberi Szocialista Forra­dalom résztvevőjét, annak <■ hősi harcnak a szervezőjét ét- vezetőjét, amelyet Jugosz'á- via népei vívtak a második világháború éveiben, mint a béke és a nemzetközi együtt működés megerősítésének te­vékeny hívét” — hangzik egyebek között a távirat. Folytatódtak a szovjet—amerikai tárgyalások (Folytatás az 1. oldalról) gyaló fél nagy előrehaladást ért el a rendkívül fontos, a leszerelés szempontjából alap­vető kérdésben. Moszkvá­ban úgy tudják, hogy a két küldöttség vezetője, • Szem- jonov szovjet külügyminisz­ter-helyettes és az amerikai Gerard Smith útban van a szovjet főváros felé. Furceva sajtóértekezlete A szovjet kultúra fejlődé­séről a szovjet—amerikai kulturális kapcsolatokról tartott sajtóértekezletet szer­dán az Inturiszt-szállóban megrendezett sajtóközpont­ban több száz szovjet és kül­földi újságíró jelenlétében Jekatyerina Furceva szovjet művelődésügyi miniszter. A szovjet—amerikai kul­turális kapcsolatokról a mi­niszter elmondta, hogy szov­jet részről azok elé semmifé­le akadályt nem állítanak. A szovjet muzsikusok, zenei és színházi együttesek, művé­szek készek megosztani al­kotó eredményeiket az ame­rikai néppel. Egy év leforgá­sa alatt 6—6 szovjet, illetve amerikai művészegyüttes vendégszereplését szervezik meg. Szovjet részről hama­rosan az Egyesült Államokba utazik a Nyírfácska tánc- együttes és az ukrán népi együttes. Ugyanilyen szíve­sen látják a Szovjetunióban az amerikai kultúra repre­zentánsait. A sajtóértekezleten a mű­velődésügyi miniszter mel­lett a szovjet művészi élet több kiváló képviselője vett részt, köztük Igor Mojsze- jev, Gulina Ulanova, Szergej Obrazcov és mások. Furceva a bevezető nyilat­kozat után a nagy számban jelen lévő amerikai újságírók kérdéseire válaszolt. Elmond­ta többek között, hogy a Szovjetunió zsidó nemzetisé­gű állampolgárai az ország­ban élő többi nemzetiséggel teljesen azonos jogokat él­veznek. ,.A Szovjetunióban nincs zsidókérdés, attól félek azonban, hogy Izraelben ha­marosan lesz” — jelentette ki a miniszter. Több kérdést tettek fel Szolzsenyicin személyével és tevékenységével kapcsolatban is. Furceva ezekre igen rész­letes választ adott. Minde­nekelőtt leszögezte: a Szov­jetunióban senki nem tiltotta és nem is tiltja meg Alek- szandr Szolzsenvicinnek a No- bel-dij átvételét. Igaz, az át­vételi ceremóniát szovjet te­rületen nem engedélyezték, de Szolzsenyicinnek bármi­kor módjában áll Svédor­szágba utazni. A Szovjetunió­ban a díjat azért nem veheti át, TneFt azt nem irodalmi ér­demeiért, hanem kifejezetten politikai okokból kapta. ..Szolzsenyicin könyveiben nem személyekkel, hanem a szovjet társadalommal, a néppel került ellentétbe, ezért senki sem csodálkozhat azon, hogy ugyanez a társa­dalom nem nyújt támogatást műveinek kiadásához” — mondotta Furceva, s hivatko­zott Sartre példájára, aki „ta­lált magában elég erőt ah,-,">z, hogy visszautasítsa ezt a dí­jat, mete tudta. hogy nem valóságos érdemeiért, hanem politikai okokból ítélték ne­ki’’, _ A sajtóértekezlet több, mint másfél óráig tartott, amikor a sajtóközpont veze­tői úgy döntöttek, hegy a külföldi újságírók körében mutatkozó nagy érdeklődésre való tekintettel csütörtökön tovább folytatják a szovjet kulturális élet kérdéseiről kialakult érdekfeszítő beszél­getést. A csütörtöki sajtó- konferencián Konsztantyin Szimonov, Robert Rozs- gyesztvenszkij, Szergej Bon- darcsuk, s a szovjet kulturá­lis élet más kiemelkedő sze­mélyiségei nyilatkoznak a szovjet irodalom és film­művészet problémáiról. Eltemették Z&ams^arangijn Szambut Szerdán Ulánbátorban örök nyugalomra helyezték Zsam- szarangijn Szambut, a Mon­gol Népköztársaság nagy népi hurálja elnökségének el­nökét, az MNFP Politikai Bi­zottságának tagját. A teme­tést megelőző gyászszertar­tást a város főterén, Szuhe- Bator és Csojbalszan síremlé­kénél tartották. A mauzóle­umszerű emlékmű emelvé­nyén helyet foglaltak a Mon­gol Népi Forradalmi Párt és a mongol kormány vezetői,' valamint a temetésre érke­zett külföldi delegációk tag­jai, köztük az Apró Antal ve­zette magyar küldöttség is. Jumzsagijn Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Pári K özponti Bizottságának első titkára, a minisztertanács el­nöke gyászbeszédében mél­tatta az elhunyt forradalmi munkásságát. „Zsamszaran- gijn Szambu egész életét an­nak a nemes ügynek áldoz­ta, hogy mindenképpen szi­lárduljon a testvéri barátság és a szoros együttműködés Mongólia és a Szovjetunió között” — mondotta a szó­nok, majd hangoztatta, hogy a mongol nép nagy halottja mindig következetes és szi­lárd internacionalista volt mindig harcolt a békéért és a népek barátságáért, a szo­cialista közösség népei ba­rátságának és egységének megerősítéséért, a nemzetközi kommunista mozgalom ír antista— leninista és prole­tár internacionalista össze- forrottságáért. Dmitrij Poljanszkij, a szovjet kormányküldöttség vezetője beszédében arra mutatott rá, hogy nemcsak a mongol népet, hanem a Szov­jetuniót is, a szocialista kö­zösség és az egész haladó emberiségei i^ nagy -veszteség érte Zsamszarangijn Szambu halálával. Poljanszkij az SZKP Köz­ponti Bizottsága, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa el­nöksége, a szovjet kormány, valamint a Szovjetunió vala­mennyi dolgozója neveoen részvétét tolmácsolta a mon­gol népnek. Ezután a mongol munkások, parasztok és ér­telmiségiek képviselői mond­tak beszédet. Szambut Ulánbátorban a Népi forradalom terén he­lyezték örök nyugalomra. Folyik a tanúk kihallgatása Angela Davis perében A védelem hetedik tanújá­nak kedden a San José-i bí­róság előtt elhangzott vallo­mása ismét megingatta a vád állítását, hogy Angela Davis tudott volna a Jonathan Jackson által kitervelt túsz­szedést akcióról, s hogy maga szolgáltatott volna fegyvert a fiatal fiúnak. Ellen Broms, Angela egyik barátnője a keddi tárgyalási napon el­mondotta, hogy Angela csak a Marin megyei bíróságon történt események után egy nappal értesült a történtek­ről, az újságok híradása alap­ján. Ezen az esten Angela és ő együtt vacsoráztak, amikor Angela megtudta a hírt, haza­tért szobájába, melyet egy barátnőjével együtt bérelt, s megállapította, hogy a nevé­re vásárolt fegyverek közül két puska és egy revolver el­tűnt. Broms kisasszony tanúval­lomása szerint Angélát mé­lyen megrázta a hír, s nem akarta elhinni Jackson ha­lálát. Ellen Broms megerősí­tette a védelem tanúinak ko­rábbi vallomásait, s elmond­ta, maga is úgy értesült An­gélától, hogy ő a szóban forgó fegyvereket pár nap­pal ezelőtt a néger polgárjogi harcosok Soledad-ház nevű irodájának védelmére vásá­rolta. A védelem kedden közölte, hogy tanúinak kihallgatására már csak egy hetet kér, azaz a jövő héten a maga részéről lezárja a tanúk felvonultatá­sát. Hatvani Dániel: Cfáte megfontolt szándékkal DOKUMENTUM REGÉNY hazamegy, mert dolga van. El is robog a Simsonjával. A higanygőzlámpákkal ki­világított falusi központban afféle csúcsforgalom van ilyenkor, rengeteg biciklis meg motoros jön az állomás felöl, autók húzódnak le a Szato a Kínai Népköztársaságról Szafao japán miniszterelnök szerdán a parlament kül­ügyi bizottságának kijelen­tette: — amikor majd meg­kezdődnek a japán—kínai kapcsolatok rendezését cél­zó tárgyalások, Japánnak ar­ra az alapvető álláspontra keli helyezkednie, hogy a pekingi rendszer Kína „egyetlen törvényes kormá­nya”. Politikai kom­mentátorok megjegyzik, ez volt az első eset, hogy a japán miniszter­elnök a pekingi kormányról, mint Kína „egyetlen törvé­nyes kormányáról” beszélt. Komeito japán ellenzéki párt képviselője rejtjelezett, titkos amerikai dokumentu- *aot terjesztett a parlament elé. A megfejtett dokumen­tumból félreérthetetlenül kiderül, #iogy a Viet­nami Demokratikus Köztár­saság kikötődnek blokádjához használt aknákat a japán te­rületen levő amerikai tá­maszpontok lőszerraktárai­ból szállították a blokád színhelyére. Fukuda külügyminiszter a Komeito pártnak válaszolva ki j élen tette: , .érdeklődtünk az Egyesült Államok fegyve­res erőinél az aknák ügyé­ben, de határozottan közöl­ték velünk, egyetlen aknát sem szállítottak Vietnamba Japánban levő támaszpont­jaikról. Ügy véljük, további alapos vizsgálatra van szük­ség az ügyben”. ta S ekkor hirtelen ár­nyék vetődik az ajtó üvegé­re, s belép Horváth Zoltán, öt óra felé jár az idő. KÉSZÜLŐDÉS AZ IZSÁKI PARKBAN Zoli hunyorogva körülnéz a szobában, Illés Pistának foghegyről köszön, s máris Robihoz fordul: — Szóltál az öcsédnek, hogy keresni fo­gom? — Robi, kinyújtott láb­fejét nézegetve, ezt feleli: — Nem szóltam, mivel nem is láttam, amióta hazajöttem. Tudja az isten, hol lehet. — Megvárom Itt. — Éppen meg­várhatnád, de lehet, hogy ti­zenegy lesz, mire hazajön. Azt ajánlanám, hogy ha min­denképp beszélni akarsz vele, menjünk be a központba és keressük meg. Valahol majd csak ráakadunk... Legalább van ok, hogy ki­mozduljak innen — gondolja Robi. Vagyis hát ürügy... Meg szeretné lerázni az ágasi fiút is, ellenszenvesnek, fontos- kodónak, kis sumákbercinek tűnik a számára. Csecsszopó, nebátsvirág, s biztos, hogy még egyetlen lányt sem vet- köztetett le. Szinte várta, hogy összekaphasson vele, s lebőgesse — lehetőleg Illés Pista előtt. Az ágasi fiú otthagyja a nagykapunak támasztott bi­ciklijét, Robi egy pillantással megállapítja, hogy Csepel - Tura gyártmányú, s nincs te nagyon agyonstrapalva. Hár­masban indulnak el a hepe­hupás, sáros falusi utcán, az­tán a járdára húzódnak, de nem nagyon férnek, el, mert Pista a motorját is tolja ma­ga mellett. Benéznek a Sár­fehér Vendéglőbe, az ivóba és az étterembe is, a cuk­rászdába, a borozóba, a kul- túrház zárva megint — de Király Zoli sehol. Néhány srác lófrál át a parkon, kér­dik tőlük is, nem látták-e, de ma még nem, mondják. Vé­gül megállnak a szövetkezeti áruház sarkánál, igaz, már beesteledett, de ez igazán központi helynek számít Izsákon, s ha a Zoli feltűnik vglamerről, biztos, hogy ész­reveszi őket. így beszélget­nek vagy öt percig, de a ke­resett csak nem jön elő, s ek­kor Illés Pista kijelenti, hogy macskaköves parkolóhelyre, pillanatonként nyílik az ön- kiszolgáló csemegebolt ajtaja — Horváth Zoltán azonban mindebből nem sokat észlel, távolinak és lehányni valóan kisszerűnek tűnik az egész, agyába hasít az . immár el nem halasztható akció gon­dolata, ehhez Király Zoltán jó társ lenne, de hát nincs se­hol. Keserűt nyel, gyomra idegesen megrándul, s ahogy bandukol Robi mellett a csapzott, elárvult park felé, valami felpislákol a belsejé­ben, majd zsingereit is elönti a heves izgalom, s érzi, hogy meg kell szólalnia.« (Folytatjuk

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom