Kelet-Magyarország, 1972. május (32. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-05 / 104. szám

S oldal tCELOT-MAGYARORSZAO !W72. mfjus £ 4 Kedden vita, szerdán szavazás a ratifikációról Bonnban Szovjet—amerikai tárgyalások Willy Brandt és Rainer Barzel félórás csütörtöki eszmecseréjén olyan egyezség született, hogy a parlament ügyrendi bi­zottságának a ratifikációs vita kedd—szerdai lebo­nyolítását javasolják. Eszerint a szovjet—nyu­gatnémet, illetve lengyel— nyugatnémet szerződések törvénybe iktatásáról ked­den kezdődne meg a vita s szerdán kerülne sor a szavazásra. Ahlers, a kormány sajtótit­kára közölte, hogy Brandt „óvatos derűlátással tekint” a közelgő fejlemények elé. Péntek délelőttre egyébként kitűzték a parlamenti pártok vezsetőinek újabb találkozó­ját. Közben a pártok alkalmi munkabizottságai tovább ta­nácskoznak. ★ Csütörtökön reggel a koalí­ciós pártok parlamenti frak­ciói ülést tartottak Bonniban. Mindkét ülésen a szerda éj­szakai fejlemények szerepel­tek a napirenden, elsősorban a három „parlamantközi bi­zottság” tanácskozásának eredményei. Ismeretes, hogy Brandt kancellár és Barzel CDU-él- nök szerdán megállapodott abban, hogy az ellenzék „fenntartásainak” megvizs­gálására és egy esetleges kö­zös nyilatkozat előkészítésére három bizottságot állítsanak feL Szerdán későn este a há­rom bizottság már meg is tartotta tanácskozását, de en­nek eredményei nem vatták ismeretessé. A szabaddemokrata párt parlamenti frakcióüléséről annyi szivárgott csupán ki, hogy a bizottsági megbeszé­lések eddigi eredményét „jó kiindulási alapnak” tekintik a további erőfeszítésekhez. Az SPD parlamenti cso­portban Brandt kancellár és Wehner alelnök tartott be­számolót. A csütörtöki nyugatnémet lapok túlnyomó többsége kommentárjaiban azt állapít­ja meg, hogy a helyzet telje­sen bizonytalan, jóslatokba nem lehet bocsátkozni, mert óránként minden az ellenke­zőjére változhat, legfeljebb óvatosan reménykedni lehet benne, hogy az ország belső békéje valahogy csak helyre­áll és a két nagy tábor, a koalíció és az ellenzék áthi­dalhatatlannak látszó nézetel­térései végül is valamilyen kompromisszumban oldódnak fel. Az INTAS közvéleményku­tató intézet legújabb felmé­rése szerint tovább erősödik országszerte a ratifikálás hí­veinek tábora. A megkérde­zettek 56 százaléka foglalt ál­lást a szovjet—nyugatnémet szerződés életbe léptetése mel­lett, míg az ellenzők aránya csak 20 százalékos volt. A Lengyelországgal kötött szer­ződés támogatóinak és ellen­zőinek aránya 1 százalékos eltéréssel ugyanilyen (57:18). A két fél megállapodása ér­telmében a Szovjetunió és az Egyesült Államok képviselői csütörtökön Washingtonban folytatják tárgyalásaikat az esetleges tengeri és légi ös­szeütközések megelőzésével Miután Bumedien algériai elnök május elsején bejelen­tette, hogy országa kész részt venni hadseregével és gaz­dasági erőforrásaival az iz­raeli agresszió ellen vívott harcban. Kairóban rendkívüli jelentőséget tulajdonítanak Szadat algériai látogatásá­nak, illetve Szadat egyipto­mi, Kadhafi líbiai és Bume­dien algériai .elnök hármas csúcsértekezletének, amelyre csütörtökön sor került. Egyiptomi politikai körök­ben arra számítanak, hogy a hármas csúcstalálkozó nagy fontosságú kezdeményezése, két tesz az arab erőforrások mozgósítása és az arab akció­egység megvalósítása érde­kében. A küszöbönálló poli­tikai és katonai megállapo­dások, elhatározások súlyát elsősorban az adja meg, hogy Egyiptom, Algéria és Líbia a haladó arab világ legjelentő­sebb katonai és gazdasági erőit képviseli. Kairói érté. kelés szerint Szadat elnök ugyancsak az arab akcióegy­ség jegyében utazik szomba­ton Tunéziába, majd hétfőn Líbiába. kapcsolatos kérdésekről — jelentették be Moszkvában. A szovjet küldöttséget a megbe­széléseken Vlagyimir Kasza- toinov flotta tengernagy, a szovjet haditengerészeti flot­ta főparancsnokának első he­lyettese vezeti. Ebben az összefüggésben megkülönböztetett figyelmet érdemel az A1 Ahramnak az az értesülése, hogy Szadat elnök algériai, tunéziai és líbiai látogatását követően az Iraki Köztársaságba uta­zik. A látogatás előkészítése, időpontjának rögzítése folya­matban van. Az iraki— egyiptomi kapcsolatok javu­lása, mint ismeretes, azután kezdődött, hogy Irak — Husszein jordán király Pa- lesztina-ellenes tervére vá­laszolva — unióra tett aján­latot Egyiptomnak és Szíriá­nak. Majd az arabközi és a kétoldalú együttműködés fejlesztése végett Takriti al­elnök vezetésével iraki kül­döttség járt Kairóban. Szadat tervezett bagdadi látogatása minden bizonnyal új lendü­letet kölcsönöz majd a két haladó rendszer közeledésé­nek, akcióegységük fejleszté­sének. Ezt a tendenciát ked­vezően befolyásolja az a tény is, hogy Irakot és Egyiptomot immár hasonló barátsági és együttműködési szerződés fűzi a Szovjetunióhoz. Grecsko marsall cikke Szadat—Kadhafi—Bumedien találkozó a Novojc Vremjában Az Országos Béketanács állásfoglalása a távol-keleti helyzetről A Novoje Vremja című he. tilap Andrej Grecsko mar­sallnak, a Szovjetunió hon­védelmi miniszterének cik­két közli a fasiszta Németor­szág fölött aratott győzelem 27. évfordulója alkalmából. A szovjet nép győzelme a második világháborúban megmutatta az egész világ­nak a Szovjetunió köztársa­ságai testvéri szövetségében rejlő erőt és e szövetség vi­tathatatlan fölényét — írja Grecsko. A szocialista onszágok né­pei és hadseregei közti test­vériség és harcos barátság kezdetei az 1918—1922-es oroszországi polgárháborúig nyúlnak vissza — mutat rá Grecsko marsall. A Vörös Hadseregbe annak idején lengyel, cseh, szlovák, bol­Csütörtök délben Bukarest­be érkezett Golda Meir izraeli miniszterelnök, aki Ion Gheorghe Maurer miniszter- elnök meghívására hivatalos látogatást tesz Romániában. Az otopeni repülőtéren az izraeli vendég fogadására gár, magyar, román, német, kínai, koreai stb. ezredek és brigádok léptek be — emlé­keztet rá Andrej Grecsko. — A szovjet hadsereg mélységes internacionaliz­musa a Nagy Honvédő Há­ború során bizonyosodott be, amikor a nem csupán hazája földjéről verte ki a hitleris­tákat, hanem más európai országokat is felszabadított a náci elnyomás alól. Harcá­ban csatlakoztak hozzá a jugoszláv népi felszabadító hadsereg katonái, az albán partizánok, bolgár, magyar, román csapategységek is. Ez volt az az időszak, amikor a testvéri szocialista országok fegyverbarátsága megterem­tődött, s elindult fejlődésé­nek és erősödésének útján — mutat rá cikkében Grecsko marsall. megjelent Maurer miniszter- elnök, Corneliu Manescu kül­ügyminiszter, valamint több más hivatalos személy. A repülőtérről Golda Meir és kísérete szálláshelyére haj­tatott. Az izraeli—román tár­gyalások csütörtökön délután megkezdődtek. A világ békeszerető közvé­leménye mind nagyobb aggo­dalommal figyeli a távol- keleti helyzet élesedését — szögezi le a Magyar Országos Béke tan ács most. közzétett állásfoglalásában. A magyar nép, amely oly sokat szenve­dett a második világháború­ban — hangzik a nyilatkozat — teljes mértékben tisztá­ban van azzal a veszéllyel, amellyel a támadó élű hatal­mi tömbök szervezése, a fegyverkezés és különösen a nukleáris fegyverkezés jár. Emlékeztet az állásfoglalás arra, hogy az 1946-os, új ja­pán alkotmány 9 cikkelye ki­mondja: ..őszintén törekedve az igazsá'gosságon és a ren­den nyugvó nemzetközi bé­kére, a japán nép örökre le­mond a háborúról, mint a nemzet szuverén jogáról és az erővel való fenyegetésről vagy annak alkalmazásáról a vitás nemzetközi kérdések rendezésére. A jelen parag­rafus célkitűzéseinek megva­lósítását azzal is előmozdítja, hogy soha nem hoz létre szárazföldi, tengeri és légi­erőt, vagy bármilyen más háborús potenciált. Az állam hadviselési joga nem ismer­tetik el...” — E szavak ellenére az utóbbi másfél évtized Japán eseményeit végiggondolva, ma sajnálattal kell megálla­pítanunk — hangsúlyozza az OBT —, hogy az 1951-es San Franciscó-i amerikai—ja­pán szerződés óta a japán újrafelfegyverkezés mind gyorsabb ütemben és mind szélesebb körben zajlik. Méltán kelt aggodalmat a Japántól távoli földrészeken — országokban — így Ma­gyarországon is a japán fegyveres erőnek az ameri­kai érdekek szolgálatára fel­kínálása. S még inkább a nuklearizálási program. A lelkiismerete, az ifjúság, nemzeteink holnapja nevé­ben szólítjuk fel a távol-ke­leti béke és biztonság meg­óvására és megerősítésére mindazokat a japán állam­férfiakat és közéleti szemé­lyiségeket, akiknek módjuk­ban áll cselekedni ezért az egyetemes emberi érdekért: kövessenek el minden lehet­ségest, a rendkívül veszélyes amerikai—japán nagyhatal­mi politika, a nukleáris pak­tumok, iszonyú következmé­nyeinek megakadályozására — hangsúlyozza az OBT ál­lásfoglalása. Golda Meir Bukarestben így készül a Pravda Alekszej Lukovec főszerkesztő.helyettes nyilatkozata Ma 60 éves a Pravda, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságá­nak sajtóorgánuma. Az APN sajtóügynökség ezzel kapcso­latban nyilatkozatot kért Alekszej Lukovectől, a lap főszerkesztőjének helyette­sétől. — A Pravda egyrészről a Szovjetunió legelterjedtebb tömegpolitikai napilapja, másrészről pedig pártunk hivatalos sajtóorgánuma. Mi a jelentősége a lap e hely­zetének a szocializmus viszo­nyai között? — hangzott az első kérdés. — Hatvan évvel ezelőtt, amikor Lenin megalapította a lapot, célul tűzte ki, hogy a Pravda pártlap legyen, amely a munkásosztály ál­láspontját képviselje, a munkásosztály érdekeit és véleményét fejezze ki, s propagálja a munkásosztály legfontosabb politikai szer­vezetének, a kommunista pártnak a politikáját. Az el­telt 60 esztendő során a Pravda betartotta ezt az el­vet. — A lap ma a legjelentő­sebb és a legelterjedtebb na­pilap az országban. 9 600 000 példányban jelenik meg. Ol­vasói között különböző korú, foglalkozású és származású embereket találunk. Szocio­lógusok adatai szerint a lap minden számát átlagban há­rom ember olvassa. Ez azzal magyarázható, hogy rendkí­vül széles körű azoknak a problémáknak és kérdések­nek a skálája, amelyekkel foglalkozik. — A lapunk az SZKP Központi Bizottságának hi­vatalos orgánuma. A Szov. jetunió körülményei között, a szocialista társadalomban ez egyáltalán nem mond el­lent annak, hogy lapunk az egész nép szócsöve legyen. A kommunista párt érdekei és céljai ugyanis tökéletesen megfelelnek az egész nép várakozásainak. Innen ered a Pravda' rendkívüli befolyá­sa és fekihtélye. — Milyen szerepet tölte­nek be az olvasók a Pravda „szerkesztésében": a lap arculatának kialakításában, állásfoglalásainak megfogal­mazásában vagy a propagan­daakciók lefolytatásában? — Már Lenin megmondta, hogy a kommunista párt saj­tóorgánuma csak abban az esetben töltheti be tömeg­szervezői és nevelői felada­tát, ha minden öt hivatásos irodalmárra ötszáz vagy öt­ezer nem hivatásos irodal­már jut. — Most a Pravda központi szerkesztőségén kívül 60 ál­landó vidéki tudósítóval és 42 külföldi tudósítóval ren­delkezik. A lapkészítésben azonban ezrek és ezrek segí­tenek: évente több, mint 400 ezer olvasói levelet kapunk. A Pravda számol ezekkel a levelekkel és a tervek össze­állításánál figyelembe is ve­szi. Számos levelet leközöl. Havonta kétszer-háromszor külön oldalt tesz ki a „Leve­lek a Pravdához” című ro­vat —! Az olvasókkal való érintkezés régi és jól bevált formája az olvasói ankét. Ilyen rendezvényeket szok- tunk tartani a nagyvárosok­ban és a nagyobb vállalatok­nál a lap vezető munkatár­sainak részvételével. Ezeken az ankétokon az újságírók beszámolnak munkájukról, terveikről, az olvasók vi­szont elmondják kívánságai­kat, megteszik javaslataikat, általában a közérdekű és a konkrét kérdések igen széles körét ölelik fel az ilyen ta­lálkozók. — A lap szociológiai fel­méréseket is végez arról, mi az olvasók véleménye a lap­ról. Gyakran előfordul, hogy magában a lapban kérjük tel az olvasókat, vegyenek részt egyes konkrét kérdések és problémák megvitatásá­ban. A legutóbbi ilyen felhí­vásunk a Szovjetunió meg­alakulásának közelgő fél év­százados évfordulójával füg­gött össze. Az első három hét alatt mintegy 400 ezer le­velet kaptunk ebben a té­makörben. Ezek egy részét már fel is használtuk. — A jelen pillanatban milyen kül- és belpolitikai proolémák foglalkoztatják főképpen a Pravda olvasóit? — A belpolitikában ter­mészetesen a 9. ötéves terv végrehajtásával, a XXIV. pártkongresszus határozatai­nak végrehajtásával kapcso­latos kérdések. Az életszín­vonal jelentős emelése, ame­lyet a pártkongresszus fel­adatként tűzött ki, élénk visszhangra és támogatásra talál a szovjet emberek ré­széről, társadalmi és munka­aktivitásra ösztönzi őket. Az érdeklődés homlokterében áll még a tudományos műszaki forradalom, a termelés haté­konyságának, valamint a munka termelékenységének a növelése. — Ami a külpolitikai kér­déseket illeti, ebben a vo­natkozásban figyelmünket elsősorban a XXIV. párt- kongresszus békeprogramjá­nak megvalósítására össz­pontosítjuk. A lap állandóan foglalkozik a kollektív euró­pai és ázsiai biztonság prob­lémáival, a leszerelés kérdé­seivel, foglalkozik az Indo­kínában és más i helyeken harcoló népek nhegsegítésé- nek és a velük való szolida­ritás kérdéseivel, síkraszáll a forradalmi erők egysége mellett, leleplezi az impe­rialisták agresszív cselszö­véseit. — A szovjet emberek nem lehetnek apolitikusok és nem szemlélhetik közömbösen a világ sorsának alakulását. Barátság és együttműködés, a biztonság és a kölcsönös megértés, a különböző társa­dalmi rendszerű államok bé­kés együttélése, az imperia­lizmus és a gyarmatosítás elleni küzdelem: ez az az irányvonal, amelyet pártunk és államunk külpolitikai te­vékenységében követ. Ez a mi alapvető feladatunk is, amikor a nemzetközi helyzet kérdéseivel foglalkozunk, — — fejezte be nyilatkozatát Alekszej Lukovec, a Pravda helyettes főszerkesztője. Cíöve nteqfontdtszándékkal DOKUMENTUM REGÉNY „Vallanak“ a kontinentális holdkőzetek Hatvani Dániel: 4. Amikor innen hazajött, ígérte, hogy megváltozik. Mert odahaza szófogadó volt, senkit meg nem bántott. Volt több lányismerőse, bár ko­molyan egyiknek sem udva­rolt. Apja ajánlotta, nősüljön meg, akkor majd lehiggad, odaadja a kiskonyhát is, ott ellakbatnak egy darabig. Já­nos megígérte, hogy keres egy feleségnek valót. Az újságban az álláshirde­téseket böngészte. Szabadu­lását követő második hónap­ban bement Kecskemétre, a Volánnál szeretett volna elhe­lyezkedni, jegykezelőnek, vagy kocsikísérőnek, de állí­tólag nem vették fel. Amikor hazaért, sírva fakadt. Apja vi­gasztalta: majd beszél a bri­gádvezetővel, hogy vegyék fel oda, ahol ő is dolgozik. Fel­vették: János szorgalmasnak bizonyult: fát metszett, ho- rolt, meg ami kellett. Ám egy ízben másik bri­gádhoz került. János tudta, hogy az öltözőnek is használt raktárban ott van az Izsák­ról átjáró Jakab Mihály mo­torkerékpárja. Addig-addig kerülgette az épületet, míg nagy óvatosan bement, a motort kitolta, s ujjai között két szög segítségével elindí­totta. Felült, s mire a többiek észbe kaplak, árkon-bokron túl volt. Végiglobogott 'a hosszú betonúton, a solti erdő egyik düiőútján letért, a mo­tor a sárban lefulladt — ott­hagyta. Autóstoppal tért visz- sza, de otthon csak a keríté­sig mert elmenni. Apja észre­vette, behívta. Mondta neki, hogy a körzeti rendőr már kereste, s ha megjön, menjen be. Biciklire ült, bement... Ekkor már elmúlt húszéves, így három évet kapott, jelen­leg Sopronkőhidán van. A szülőket az eset elke­serítette. Otthon, esti újság- olvasás közben, Zoli megje­gyezte: — János jól tenné, ha nem is jönne ide vissza, amiért ilyen szégyent hozott a családra. Apja hummögött, aztán az újságra bökött: — Mások még nagyobb bűnt is elkövetnek. Itt van, most ol­vasom, megint egy gyilkos­ságról írnak. Zoli felsóhaj­tott, csöndesen ennyit mon­dott: — Én olyat soha nem tudnék megtenni. Másodszori büntetésének idején János könyveket is vásárolt keresményéből. Mi­után ezeket kiolvasta, haza­küldözgette. így került Hor- váthékhoz Irwin Shaw Orosz- lánkölykök, Verne Sándor Mátyás, Dymphna Cusach Hőhullám Berlinben, vala­mint Fekete Villám és Barcs Sándor A földgolyóról jelen­tem című könyve. Zoli mind­egyiket elolvasta. Amíg a fiúk kicsik voltak, többször megesett, hogy ap­juk a pohár fenekére nézett. De nem randalírozott, nem hangoskodott, csendben ha­zament és szó nélkül lefe­küdt. Szeretett kártyázni és rexezni is. (Folytatjuk) Vinogradov akadémikus, a neves szovjet űrgeológus a Pravda csütörtöki számában közzétette a Luna—20 szov­jet automatikus űrállomás ál­tal Földre juttatott konti­nentális holdkőzet la­boratóriumi vizsgálatának eredményeit és ezzel kapcso­latos következtetéseit. A mikroszkopikus vizsgála­tok és vegyelemzések igazol­ták, hogy a Luna—20 talaj­mintái összetételükben lénye­gesen eltérnek a Luna—16 ál­tal Földre szállított — a Bő­ség tengere nevű holdkráter­ből származó kőzettől. Míg a holdkráterek anyaga elsősor­ban bazalttípusú, a kontinen­tális holdkőzet legfőbb össze­tevői az úgynevezett anorto- zitok. Ez a kőzet nagy meny- nyiségű sziliciumoxidot, alu- míniumoxidot és kalciumoxi- dot tartalmaz. Spektroszkó­piai vizsgálatok segítségével összesen mintegy hetven ké­miai elemet különböztettek meg benne. Ariortozit típusú kőzeteket a földön is ismernek, méghoz­zá a legősibb földközelek kö­zé sorolják őket — korukat 3—3,5 milliárd évre becsülik. Vinogradov akadémikus ez­zel összefüggésben megjegy­zi, hogy ha a továbbiakban sikerül megállapítani, milyen módon keletkeztek az anorto- zitok a Holdon — amire ott sokkal nagyobb az esély, mint a földi viszonyok között — ezzel lehetővé válik a földi őskorban lezajlott geológiai folyamatok megértése. A Luna—20 szállítmányá­nak tanulmányozása tovább folyik. Nem kétséges — írja Vinogradov —, hogy a tudó­sok újabb tényekre lelnek, amelyek kivételes jelentősé­gűek a kozmogonia, a földi geológia és geodézia számára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom