Kelet-Magyarország, 1972. május (32. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-23 / 119. szám

1972, május 23. 6. oldal KÉLÉT-MAGYARORSZÁ6 Felavatták a panyolai „Veszprém utcát“ Kisköre *72 Félezer embernek ad ott­hont ma a panyolai új-sor. Hetvenhárom — többségé­ben kétszoba-összkomfortos — ház áll egymással szem­ben az utca két oldalán. A két házsor között aszfaltozott az úttest, majdnem kész a járda. A házakban a csapok­ból vezetékes víz folyik, kinn mindenütt virágoskertek üdítik a szemet. Három év­vel az árvíz után begyógyul­tak a sebek Panyolán is. A Szamos menti 1300 lel­kes községben az 1970. évi májusi árvíz, 194 házat rom­bolt le. vagy tett lakhatatlan­ná. Valamennyi újjáépült. Százhatvanhárom házat azon­nal az árvíz után a veszpré­mi és a vasi építők építettek újjá november 5-re. 85 szá­zalékos készenléti állapotba. Uj köntösben állnak már az erősen megrongálódott középületek; a tanácsháza. az iskola, az óvoda, s az újjá- építhetetlen művelődési ház helyett most épül a százsze­mélyes klubkönyvtár. Csak a sok-sok új épület emlékez­tet már az árvízre. És most. május 22-én em­lékeztek maguk a panyolai- ak; hétfőn került sor az új utca — amely nemcsak a község, hanem a messzi kör­nyék legszebb utcája, s amit az építők tiszteletére nevez­tek el Veszprém utcának — Ünnepélyes átadására, vagy másképpen szólva: avatására, a teljes birtokbavételre. Sok vendéget hívtak a község ünnepére. Közöttük egy sincs, akinek ne lenne köze Panyola megújulásá­hoz. Készt vett a hétfő déli ün­nepségen és beszédet mon­dott Széles Lajos országgyű­lési képviselő, a fehérgyar­mati járás tanácsi hivatalá­nak vezetője. A szeretettel várt vendégek között termé­szetesen ott voltak az építők; a Veszprém megyei Állami Építőipari Vállalat vezetői, dolgozói. Gattyán Ferenc, a vállalat igazgatója, Szálkái József, a vállalat párttitkára és — akit minden panyoiai ember jó barátként emleget — Stifter János építésvezető. Az ő irányításával épüitek 1970-ben a házak. Hajnaltól éjszakáig, hogy télre fedél legyen az otthontalanok fö­lött. Eljöttek akik az utat építették; az Ut- és Vasúté­pítő Vállalat küldöttei is, és együtt ünnepeltek a panyo- laiakkal a „hazai” közremű­ködők: a megyei tanács, a beruházási vállalat képvise­lői. Surányi Amália, a községi tanács vb-einöke újra meg­köszönte a Panyolának nyújtott felmérhetetlen se­gítséget. (kádár) LAPSZELEN Krumpli — álcázva Van úgy. hogy két prog­ram között nincs idő haza­menni. vagy előre eltervezi az ember, most étteremben vacsorázunk, mégpedig egy jó rántott halat. Mindkét vál­tozat szolgálhat ' váratlan meglepetésekkel, mint az alábbi esetben. Szereplők: egy gyakorló háziasszony és egy élelmi- szeripari szakember,. aki évekig foglalkozott krumpli­val. További szereplők ma­ga a krumpli, amit legalább egy. de inkább két napja sós vízben megfőztek, eltették, s a vendég rendelésekor frissnek álcázta magát egy kis zsír segítségével, de köz­ben az ize olyan lett, mint az ecet. Azon kívül a pincér, a szakács és az üzletvezető. A vendég kérésére, hogy kóstolják meg és cseréljék ki a krumplit mert savanyú, a pincér közli, hogy a vezető bent ül, azonnal jön, a krumplit azonban nem cse­réli ki. mert a szakács azt üzeni, hogy neon rossz. A vendég megjegyzi, hogy ehe­tetlen és gyomorrontást okozhat, mire a pincér vála­szol, hogy ő szívesen hozna, de a szakács nem ad. Nem kér elnézést, inkább a ven­dég élelmiszeripari jártas­ságát óhajtja felülvizsgálni, majd hozzáteszi, hogy az üz­letvezető közben elment. Mit tehet a vendég? Nagyon éhes. nincs kedve másik ét­terembe menni. Tehát meg­eszi a rántott harcsát ke­nyérrel. És elteszi a számlát igazolásnak. Nincs más hátra, mint a rövid kis színjáték körül­ményeit pontosítani: történt május 19-én Nyíregyházán, a Halászcsárda étteremben. (be) Új gépek a város tisztán tartására Az utcák, terek és járdák tisztán tartásáról, a városi le­vegő szennyeződésének meg­szüntetéséről és általában a köztisztasági tevékenységről beszélgettünk Tóth Barna­bással, a városi tanács vb műszaki osztályán. A fent említett problémák elsősorban a szemétszállítás rendellenességéből adódnak. Ezzel kapcsolatosan a mű­szaki osztály felügyelete alá tartozó ingatlankezelő válla­lat a köztisztasági tevékeny­ség jobb ellátására 5 millió 200 ezer forintot kapott. Az ingatlankezelő vállalat a fejlesztési alapból — ja­vaslat szerint — 1975-ig 2 millió forintot kap. Ez az összeg azt a célt szolgálná, hogy új es korszerű gépeket, berendezéseket szerezzenek be. amelyek a köztisztasági tevékenységet ellátó szállító- és takarító tevékenységet se­gítené. (Pl. kukagépek). Ugyancsak a takarítást szol­gálja majd az új locsoló- és seprűgépek beállítása. A köztisztasági tevékeny­ség jobb ellátására már ez évben is történtek kezdemé­nyezések. A köztisztasági problémák egyik legfontosabb témája a borbányai szeméttelep. Ez egy régóta működő telephely, ahol a gépi berendezések hi­ánya az egyik legnagyobb probléma. A borbányai sze­méttelep alkalmatlan szemét tárolására. Probléma még hogy túlságosan túlterhelt Szükségessé vált tehát egy új telephely kialakítása. Ez az új szeméttelep a város déli részén, az ipartelepülé­sek közelében lesz. Még eb­ben az évben, a műszaki osz­tály, a vb utasítása alapjáén, az új szeméttelep kijelölésé-' hez szükséges előkészítő munkálatokat megkezdi. Szabolcsiak az országos kamarazenei fesztiválon A kamarazenéié» csodála­tos szépségeit feltárja a ze­neiskola nővén dékei előtt, amikor minden évben meg­rendezi számukra a kamara­zenei fesztiválokat. De a ta­nárok is kedvelik est a zené­lés! módot. Május 20-án, szombaton délután 6 órakor a zeneiskola tanárai adtak magas szintű kamarazenei hangversenyt a TIT klubjá­ban. Első számként Beethoven 1801-ben. Becsben komponált F-dú-r szonátájának első té­telét hallottuk Kerékgyártó Ildikó (zongora) és dr. Marssó József (hegedű) elő­adásában. Az üde metodiká­járól elnevezett „Tavaszi szo­nátát” szép megformá'ásban. gondos kidolgozásban hallot­tuk. Molnár Éva Schubert- és Kodály-dalokat énekelt szép hangon, elmélyült előadás­ban, Babka József stílusos kí­sérete mellett. A hangverseny kiemelke­dő számai voltak Schubert D-dúr szonátájának és Bartók 1903-ből származí szonátájának (III. tétel) Fesz- tóry Ágnes és Pálkövy Mári' által történt előadása. Mind két előadó kitűnő technika val részletekig menő panto kidolgozásban s a műve’ minden szépségét feltáró elő adásban szólaltatták meg műveket. Feszitóry (zongora és Pálkövy (hegedű) eeekfe. a számokkal vesznek rés? azon az országos kamarazene fesztiválon, mely május 26— 27-én Kaposváron lesz. Re­méljük hasonló sikerrel. A műsor utolsó száma Mo­zart Esz-dúr di ver kimen tó - jának előadása volt. Dr. Marssó József (hegedű' Schmidt Miklós (mélyhegedű) és Sinay Tibor (gordonka) játszották a művet. Vikár Sándor Nem könnyű magasnak lenni Hízókúráztatják az ország leghosszabb emberét (A Hétfői Hírekből.) — Kicsi lett az 52res cipő. Mondtam a cipésznek, ezután 53-asat csináljon. A boltban nem akarták elhinni, hogy négy méter szövet kell eg.' öltönyhöz. . Kruták Mihály most 2? éves. s ő az ország legmaga­sabb embere, 217 centiméter. Kemecse mellett, egy nyírsé­gi tanyán él Családi hagyo­mány a nagy növés: az édes­apja 184. az édesanyja 17.1 centi, A nagypapa 196 centi­méter volt, s 7 éves unoka­öccse is túl van már a 130 centin. Nem könnyű az ilyen „nagy nnberek” sorsa: ruhát, cipőt sehol se kapnak ekkora mé­retben. Egyszer felajánlotta egy budapesti ruhagyár, hogy patronálja Kruták Mihályt: ingyen elkészítik ruháit. Az­tán kiderült, hogy a három­szori utazás többe kerül, mintha helyben varratja az öltönyt. Az étkezése is sokkal többe van, mint másoknak. Regge­lire 20—25 zsemle, ebédre 5—6 rendes adag. A fiatal­ember ideális súlya 115 kiló lenne. Most — a hízó- kúra közepén — 88 kilót nyom. Az orvosok szeretnék, ha legalább még tíz kilót „felszedne”. Mi a vágya? Egyetlen dol­got szeretne: újra motorke- rékpározmi. A tél közepén ugyanis megcsúszott a jégen és felborult a motorral. Be­vonták a jogosítványát. Azt mondja, motorkerékpár nél­kül nem élet az élet,, (palád!) Pénteken Budapesten, a KISZ Központi Bizottságá­nak székhazában tanácskoz­tak a Tisza II. vízlépcső épí­tésében érdekelt gazdasági és KISZ-vezetők. A tanács­kozáson a vízlépcső építésé­nek eredményeiről és gond­jairól volt szó. Megyénket a rakamazi, timári, szabol­csi, vencsetlői és a számos- becsi tsz, valamint a Felső- Tisz-vidéki Vízügyi Igazga­tóság KlSZ-alapszervezeté- nek küldötte képviselte. Vízlépcsö határidőre A tanácskozáson Mucsi Rudolf, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium osztályvezetője és dr.< Foga­rass Lajos, az építkezés or­szágos operatív bizottságá­nak elnöke előadásban szá­molt be az öt megye: Sza- bolcs-Szatmár, Hajdú-Bihar, Borsod, Heves és Szolnok KISZ-fiataljainak a vízlépcső építésében végzett munkájá­ról. A beszámolók elmond­ták: a KISZ VII. kongresszu­sán az érdékelt fiatalok véd­nökséget vállaltak a vízlép­cső építése felett. A KISZ- esifitk a vízlépcső határidőre történő megépítésének előse­gítésére szocialista szerződést kötöttek a tervezőkkel, a be­ruházókkal és a kivitelezők­kel. A szerződésre azért is szükség volt. mert 1968-ban megnőtt a vállalatok önálló­ság0. és felelőssége, s a szer­ződés kötelezi az érdekéit intézményeket és a KISZ- eseket az együttműködésre és a hatékony munkára. A szerződésben a Felső-Tisza- vidéki Vízügyi Igazgatóság vállalta, hogv területén gon­doskodik az ömöTŐfürt terve­zéséről és az építkezés gaz­daságos kivitelezéséről. Az öntözésben érdekelt termelő­szövetkezetek vállalták, hogy a fiatalok segítségéve! az üzemszervezést és a gazdál­kodást úgy Irányítják, hogy a vízlépcső határidőre, vagy még az élőit megépüljön. A beszámoló szerint a szerző­dést aláíró intézmények ed­dig teljesítették vállalt fel­adataikat, az építkezés jó ütemben halad. Dr. Fogarass Lajos külön is megdicsérte a Ganz-MÁVAG fiataljait, akik eddig 20 ezer óra tár­sadalmi munkával segítették a vasszerkezetek gyártását és szerelését. Szabolcs merve fiataljai is teljesítették válla­lásaikat, bár munkáikat nagyban hátráltatta az 1970. éri árvíz. A Tisza duzzasztása Mucsi Rudolf elmondta, hogy a vízlépcső megépítése 20 milliárd forintjába kerül az államnak. Hazánkban ez az eddigi legnagyobb mező- gazdasági beruházás. De szm- te vita nélkül megszavazták ezt az összeget az illetékesek, mert hazánk legaszályosabb területén (északkeleden) az öntözőfürt megépítése után jelentősen jobbak lehelnek a mezőgazdasági termé-eced- mények. A tervnek megfe'e- lően 1973. júliusában adják át rendeltetésének a vízlép­cső főművét Kiskörén. Ekkor kerül sor a Tisza duzzasztá­sára Is. A vizléocső távlati fejlesztési tervein most dol­goznak a tudományos intéze­tek. A tervek koord nála iá­ra hamarosan sor kerül. Az érintett területen a tatai tér­képezést is .hamarosan elké­szítik az illetékesek. Az épít­kezésnél leien tike?1 °'k némi beruházási és kőszállítási problémák, de ezek nem gá­tolják az eredeti terv megva­lósítását. A vízlépcső és a? öntözőrendszer több min1 félmillió holdnyi földiéről?1 rendszeres öntözését teszi maid lehetővé. A Tisrratök— Kisköre közöiti 120 kilomé­teres Tisza-szakasz ugyan­akkor egesz éven át hajóz­hatóvá válik. Mucsi Rudolf beszámolója végén a Mező­gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium nevében köszö­netét fejezte ki az öt megye KISZ-fiataljainak eddigi lel­kiismeretes munkájáért. I édnökségi nap íiakamazon A KISZ Szabölcs:S zatmát megyei Bizottsága Is jó ered­ményekről számolhatott be a tanácskozáson. A megya- bizo.itság a múlt év végűn értékelte megyénk fiataljai­nak a vízlépcsőnél végzett munkáját. Az értékelés meg­állapítja: az érdekelt sza­bolcsi intézmények gazdasági és KISZ-vezetői megismerték és a fiatalokkal is megismer­tették az. építkezéssel kap­csolat tervet, megvalósí­tották az időarányos terve­ket, igyekeztek kiképezni a szakmunkásgárdát az öntöző­fürt üzemeltetéséhez. A KISZ megyei bizottságának egyik munkatársa a közelmúltban ellátogatott az egyik lakta­nyába és ismertette a kato­nákkal a vízlépcső fonto. iá- gát és az építkezés terveit A látogatás eredménye: ese­tenként a katonák is segítik majd az épí.kezest. A me- gyebizettság most azt kéri a pedagógusoktól, hogy növel­jék a szabolcsi általános is­kolákban a mezőgazdasági szakkörök számát és ismer­tessék a tanulókkal az öntö­zéses gazdálkodást. Júliusban a megyebizctí.ság Rakama- z.on védnökség! napot rendez. Ezen a napon megvénk fia­taljai beszámolnak eddigi munkájukról és megtárgyal­ták a további feladatokat annak érdekében, hogy e fon­tos mezőgazdasági beruházás a terv szerint valósuljon meg. (nábrádi) Megtartották a Váci Mihály megyei szavalóverseny döntőjét lékimüsomak intézetük nagy­Nyolcadik éve hagyomá­nyosan megrendezik Nyír­egyházán a kollégiumok di­ákjainak megyei szavalóver­senyét. Három éve Váci Mi­hály szellemében, elhunyta után az ő emlékére hirdetik meg a legjobb kollégiumi versmondók versenyét a Nyíregyházi Rozgonyi Piros­ka Középiskolai Kollégium kezdeményezésére. Négy éve vándorkupával is jutalmaz­zák a legeredményesebben szereplő kollégiumot. Eddig a Rozgonyi Piroska, a Sza­muely és két ízben, az elmúlt évben is a nyíregyházi Bes­senyei kollégium nyerte el a kupát és a vele járó em­léktárgyakat, Az idén május 21-én, va­sárnap rendezték meg 16 kollégium és két iparitanuló­intézet diákjainak részvételé­vel a megyei döntőt. A sza­valóverseny délelőtt 10 óra­kor a Rozgonyi Piroska kol­légiumiban kezdődött a köte­lező Váci-vers előadásával. Délután a szabadon válasz­tott versekkel folytatódott a verseny a 110. számú Nyír­egyházi Széchenyi István Ipari Szakmunkásképző In­tézet nagytermében. A nyíregyházi kollégiumok és az intézet diákjaiból álló közönség előtt Petró Éva, új­fehértói versenyző elszavalta Váci Mihály: „Ha érdemes, ha nem” című versét, Paulik Éva, a Rozgonyi Piroska kol­légium diáktanácsának tit­kára emlékezett meg a ko- rán elhunyt költő munkássá­gáról. A közönség egyperces néma felállással tisztelgett a költő emlékének majd meg­kezdődött a szabadon vá­lasztott költemények bemu­tatása. A késő délutáni órákban ért véget a Váci Mihály-em- lékverseny. A megyei dön­tőn a nyíregyházi Benczúr Gyula, a Szamuely Tibor, a esengeri Münnich Ferenc, a vásárosnaményi középiskolai az újfehértói általános és kö­zépiskolai, a nyíregyházi Petőfi Sándor, a mátészalkai Baross László, nyíregyházi Zalka Máté, tiszalöki közép­iskolai, a mátészalkai Esze Tamás, a nyíregyházi Besse­nyei György, a nyírbátori Hámán Kató, a kisvárdai Zrí­nyi Ilona, a nyíregyházi Roz­gonyi Piroska, a nagykállói Ságvári Endre, a kisvárdai Bessenyei György kollégiu­mok és a nyíregyházi 110-es és 107-es ipari szakmunkás- képző intézetek versmondói vettek részt. Örvendetes, hogy a két szakmunkáskép­ző intézet fiataljai is bene­veztek s helyet adtak az em­lekozódas is befolyásolta. A zsűri a járörversenybem elért kitűnő eredményei alapján, a technikai és a politikai tá- jékoaottságuk elismeréseként termében. A Váci Mihály megyei sza­valóverseny győztese az új* fehértói általános és közép­iskolai kollégium lett, ők kapták a vándorkupát. Má­sodik: a nyíregyházi Besse­nyei, harmadik.; a Rozgonyi, negyedik a nyíregyházi Zal­ka kollégium. A versmondás egyéni első helyezettje Petró Éva Ujfehértó, 2. Vincze Gi­zella Kisvárda, 3. Kondor Jenő Nyíregyháza, 4. Halász Ildikó Csenger. A győztesek, a versenyzők könyvjutalmat, emléklapot kaptak. TI. század első szakasza. A két első helyezett sza­kaszt a megyei Ifjú Gárda - párán esnokság meghívta a megyei szemlére. Ifjú Gárda-szemle [Nyíregyházán A nyíregyházi kétnapos If­jú Gárda-szemle a vasárnap délelőtti Felszabadulás téri eredményhirdetéssel és s Mai inovszkij-szobor megko­szorúzásával ért véget. A megyei Ifjú Gárda öt­éves munkájának és felada­tának ismertetése után a szombati verseny eredmé­nyeit hirdették ki. A több mint 200 gárdista a feladato­kat igyekezett a lehető leg­jobban végrehajtani. Jól ér­vényesült a rajok és a szaka­szol! összehangol1,' begyakor­lott közös munkája és egy­más segítése. A zsűri véle­ménye szerint az alaki fel­adatoknál és a lövészek tel­jesítésében van még javítani­való. Jobban meg kell ismer­ni a tüzelési fogásokat és b kell tartani a lőtéri fegyelem szabályait. A járőr verseny összetett feladat volt. Elméie'.i, fizikai és gyakorlati tudást egyaránt követelt. Az eredményeket a térképismeret és a gyors tá­dicséretben részesítette a diszsizakaszt. A szemle eredménye alap­ján a századok közötti ver- seaiyben első lett a IV. szá­zad. Második és harmadik a II. illetve a III. század. A rajok között első és második a TV. század díszszakaszának 3. és 2. raja. harmadik lett a II. század első szakaszának ■3. raja. Lövészetben egyéni ver­senyt is rendeztek. A lányok közöt; első díjban részesült Kereukénvi Éva és Kaposi Judit. harmadik helyezett Kalmár Anikó. A fiúk ver­senyében első Tóthik János, második és harmadik Paop Zoltán illetve Hratkó László Az első helyezettek jutalcm- i egyet kaptak a szegedi if­júsági napokra. A szakaszok versenyét ér­tékelve első lett — és ezzel a kupát immár másod,szói nyerte el — a IV. század díszszakasza, második helye­zett a IV. század ifjúságvédel­mi szakasza és harmadik a Jól dolgoznak megyénk fiatal iái a Tisza II. vízlépcsőnél

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom