Kelet-Magyarország, 1972. május (32. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-20 / 117. szám
4. oldal KELET-MAG Y A ROHSZ AS 1972. május Ät Szülök fóruma A tanórán kívüli elfoglal tság okról A gyerekek nem csak a tanórákon és az otthoni tanulással szerezhetnek ismereteket, s nevelődhetnek, hanem szabad idejükben is. Formálja őket a játék, a barátokkal való közös szórakozás, a sport, az olvasás, a barkácsolás, a szakkörök munkájában való részvétel — azaz mindaz, amit tanórán kívüli szervezett, vagy spontán elfoglaltságnak szoktunk nevezni. S ennek jelentőségét, pedagógiai szerepét az utóbbi években kezdjük igazán felismerni. Sok tanulmány elemzi a különböző tevékenységek hasznát, s. azt, hogy milyen fontos dolog törődni gyermekeink iskolai oktatáson kívüli elfoglaltságának tudatos megszervezésével, irányításával. ftt van például az ifjúsági szervezet szákági tevékenységének legfontosabb formája, a pedagógusok és az egyéb szakemberek által vezetett szakköri mozgalom. Az ifjúság körében kedvelt elfoglaltság a szakkör, szí-_ vesen járnak délutánonként ismereteiket gyarapítani, sportolni, különböző hobbyjaikkal szórakozni. Az általános iskolákban például csaknem 17 ezer szakkör működik, mintegy 300 ezer taggal. A félsőtagozatosoknak tehát több mint a fele vesz részt a munkában. Ami pedig a középiskolásokat illeti: közülük is több mint 50 százalék, összesen 53 ezren szakköri tagok. A különböző foglalkozások kedveltségi listáján pedig az első helyeken a sport, a matematika, az irodalom, az idegen nyelvek és a hobbykörök állnak. Tulajdonképpen rendkívül sokat nyerhetnek, akik szakkörre járnak, és sokat vesztenek, akik nem használják ki ezt a lehetőséget. A távolmaradók egy része azonban a saját hibáján kívül nem részesülhet a szákkörök nyújtotta ismeretbeli és szórakozási többletben. A bejárókról van szó, azokról, akik éppen vonaton, autóbuszon ülnek, amíg a társaik sportolnák, idegen nyelvet tanulnak, vagy fizikai, csillagászati kérdésekkel foglalkoznak. Ez a helyzet pedig kétségtelenül tovább növeli egyébként is meglévő hátrányukat. Ebből pedig csak egyetlen járható kivezető út kínálkozik: a lakóhely szerinti művelődési otthon szakköreinek munkájába való békapcs.olódás. De sajnos, itt meglehetősen kévés diákkal lehet találkozni. S itt kell szólni arról, hogy a munkás- és a pa- rásztszíilők egy része felesleges időtöltésnek tartja a szakkört. Helyette tanuljon a gyerek — mondják —, s nem veszik észre, hogy ezzel éppúgy a tanulásban vetik őket hátra. Mégpedig akkor is, ha nem kifejezetten szaktárgyi szakkörről van szó, hanem sportolásról, öntevékeny művészeti körökben való részvételről, vagy éppen valamilyen hobbyról. Mert a jó tanuláshoz kell a mozgás, a kikapcsolódás, az erőgyűjtés is. í’érsze a diákokban is van hib<a. Sokan inkább ott- ' hon lustálkodnak. Unalmukban azt sem tudják, mit csináljanak, de nem használják ki azokat a lehetőségeket, amelyeket éppen az ő hasznukra és kedvükre teremtettek meg drága pénzen. A szülők feladata ilyenkor. hogy figyelmüket valamilyen, a gyerekekkebköny- nyen megkedveltethető elfoglaltság felé tereljék. És a szakkörvezető pedagógusoké és szülőké, valamint sportvezetőké, hogy élvezetessé, vonzóvá tegyék a foglalkozásokat. Mert valljuk be, az esetek egy részében egy kicsit érthetően idegenkednek a gyerekek a szakköröktől, hiszen vannak olyanok is, amelyek álig különböznek a tanóráktól. A sport talán az az elfoglaltság, amellyel a legtöbb gyereket meg lehetne óvni az unalomtól, á szétszórtságtól. Sőt még azoknak is jó lenne, akik egyébként nagyszerűen hasznosítják a szabad időt. Csakhogy mind városban, mind pedig faluhelyen meglehetősen kevés lehetőség van erre. Városban alig van a gyerekek tömegei által használható sportpálya, sőt, kevés a játszótér is. Az üres telkeket beépítik, környéküket parkosítják, s kiírják, hogy tilos a fűre lépni. Faluhelyen lenne elegendő szabad terület, de sporteszköz itt sincs. A testnevelési óra után sok helyütt bezárják a sportudvart, s a szertárba kerül a magasugróállvány, a röplabda-, a kosárlabda-felszerelés. Pedig az iskolaudvar délután is színhelye lehetne a közös játéknak és a sportnak — megtoldva ezzel is az iskola nevelő hatását. Jó lenne valamit előrelépni abban is, hogy a hivatalos iskolai kirándulások, múzeum-, mozi- és színház- látogatások ritka lehetőségei a tanórán kívül, s ne az iskolai munka terhére szaporodjanak. Csupán szervezés dolga — s ezt igazán megtehetnék a szülői munka- közösségek is —, hogy egy érdekes filmre, egy közeli kirándulásra összegyűjtik délután azokat a gyerekeket, akiknek kedvük van hozzá. Lehet, hogy először csak páran jelentkeznének, de egy-egy jó akció nagy tobor- zó erőt jelentene a továbbiakban. Törődnünk kell azzal, hogy a fiatalok ne csak a ■tanulással töltsék idejüket, hogy segítsünk nekik élni a gyerekek teljes, szép, tartalmas életét, s ne csapódjanak rossz társasághoz, ne ölje őket az unalom. Az iskola munkáját, saját gyerekeik fejlődését jelentősen segíthetik a szülők, ha az ifjúság tanórán kívüli elfogultságának megszervezésébe maguk is bekapcsolódnak. (tóth) I Kirándulási dal Ez csak a szép, a gyönyörű, nekünk autó se kell. A domb oldalán gyenge fű s az ajkunk énekel. Pára fed erdőt és mezőt, előre úttörők. Hátunkon könnyű hátizsák, suhog, sóhajt a szél, bólongnak két oldalt a fák, az ég, mint az acél. A nap ott fenn tüzes csoda, simogat mosolya. De szép a víz, de szép a táj s a part is jaj de szép, a lomb közt füttyent a madár s csupa virág a rét. A hátizsákot dobd le itt s az öröm áthevít. Elő a labdát gyerekek, a smaragd völgy ölén, szálljon a pipacsok felett, cirógassa a fény. A völgyben játszani de jó, hahó, hahó, hahó. ölbey Irén FIATALOK :;n ■■■■ »■*» FIATALOK üli FIATALOK iii! FIATALOK B8 FIATALOK TÖRD A FEIED1 A paraszt- és a cár (OROSZ MESE) Vízszintes: 1. Megfejtendő. 6. Ismételt tiltás. 7. Tejipari melléktermék. 8. Kiejtett mássalhangzó. 9. ZDD. 11. Spion. 12. Dózis, mennyiség. 14. Nikkel, ólom vegyjeie. 16. Megfejtendő. 18. Okozatot előzi meg. 20. Patet... (a laoszi hazafias erők). 21. Lángol. 22. Égitest. 24. Összevissza lop! 25. Acélnemesítő anyag. 27. Eledel. 28. Kikötőváros a Vörös-tenger bejáratánál az Arab-félszigetén. 29. Hajadon. Függőleges: 1. A hét egyik napja. 2. Nikkel vegyjeie. 3. Menyasz- szony. 4. Háziállat. 5. Tetszetős. 6. Megfejtendő. 10. A Musza... negyven napja (film címe volt). 11. Aki betűi keverve. 13. Labdarúgásban esik. 14. Félig nyomoz! 15. Megfejtendő. 17. Házikó. 19. Kézi fegyver. 21. A legelején, legelöl. 23. .. .Edgar, amerikai költő, A holló c. vers költője. 24. PTÁ. 26. Egymást követő betűk az abc-ben. 27. Eleven. Megfejtendő: Négy vadon élő madár (vízszintes 1, 16, függőleges 6, 15). Múlt heti megfejtés: SVÉDORSZÁG — DÁNIA — NORVÉGIA. Könyvjutalom: Sebestyén Csaba Turricse, Szálku Erzsébet Piricse, Szép Irma Sza- bolcsbáka, Horváth Kati Ib- ránv és Marinka Márta Nyíregyháza. Élt egyszer egy cár. Ez a cár nagyon szerette a mesét. És mindig újabbat és újabbat akart. Az udvari mesemondók már elmondtak minden mesét, amit ismertek. Senki nem tudott a cárnak többet mesélni. Akkor a cár megparancsolta, hogy vezessék elébe azt, aki tud olyan mesét, amit még nem hallott. És aki új mesét mond neki, annak nekiadja a lányát és fele birodalmát. Jöttek a bojárok, generáli- . sok, gazdag kereskedők. Bármelyikük is kezdett mesélni, a cár kiabálja: — Ismerem, ismerem, már hallottam. Ezzel be is fejeződött. Minden kérőt kidobott. Élt a cár birodalmában egy szegény paraszt. Egyszer ez a paraszt elment a kocsmába megmelegedni. Ott kinevették őt: — Te nem mégy a cárhoz mesél mondani? Vár a cárleány, kérőnek, siess! Ne félj, menj! Hallgatja a szegényember a gúnyolódást, magában pedig azt gondolja: — Elmegyek. A cárleánynak nem leszek a kérője, de legalább enni adnak. Elment a palotába és azt mondja: — El akarok neked mondani cár őfelsége, egy mesét. Csak előbb parancsold meg, hogy adjanak enni-inni. A parasztot megetették, megitatták. A cár összehívta a bojárokat és megparancsolja a parasztnak: — Mondd a mesét! — Az én apám nagyon ga> dag ember volt a mi birodalmunkban. Magas székesegyházat épített. Az udvarunk olyan vojt, hogy a galamb egy nap alatt nem tudta átrepülni. A cár hallgat, a bojárok hallgatnak, a paraszt pedig mondja: — Majd holnap ebéd után folytatom. És elment megvacsorázni. A cár azt mondja a bojároknak : — Mit tegyünk? Ilyen mesét nem hallottam, de a lányomat nem akarom a parasztnak adni. Mit tegyünk? — Mondd, hogy hallottad ezt a mesét, mi pedig majd helyeseljük. Eljött a másnap délután és a paraszt is folytatta tovább a mesét: — Volt az apámnak egy kancája, az 3 nap alatt körbefutotta a földet. Arany es ezüst olyan sok volt, hogy te cár, akkor elvettél tőlünk egy ládával... Még máig sem adtad vissza. Ekkor felkiáltott a cár: — Tudom, tudom! És a bojárok is kiabálták; — Tudjuk, tudjuk, hallottuk! — Ha tudod, és ti, bojárok is tudjátok, akkor fizesd még az adósságot cár őfelsége! Ekkor a cár megértette, iiogy a paraszt becsapta őt. De semmit sem tehetett ellene. Megtöltött a parasztnak egy ládát arannyal. A paraszt fogta az aranyat és hazament. Még mindig él és nevet a cáron. Kreesmáry László; SZÉLDORGÁLÓ Szél, szél, kelekótya, tombolsz hetek óta, birokra kelsz fűvel, fával, szembeszállsz a napsugárral, megcibálsz sok szénaboglyát, megtéped a nénik kontyát, visítsz, mint egy éhes malac, állandóan szaladsz, szaladsz, s ahol elfutsz alig marad a férfiak fején kalap, — szégyelld magad! i*4% iúkoia humora KELLEMES MEGLEPETÉS Sanyi idegesen jött haza az iskolából. Kivette a táskájából az ellenőrző könyvét és leült az asztalhoz. — Mit csinálsz, Sanyi?' — kérdezi Julika. — Miért javítod át a hármast ötösre? — Kellemes meglepetést készítek a mamának. — Hogyan működik ■ tranzisztoros rádi ód ? — Mint a mozdony! . . J Fütyül minden áLlomáson. ★ HASZNOS AJÁNDÉKOK Gyulának születésnapja volt és a barátja megkérdezi őt: — Mit kaptál ajándékba? Századokon át foglalkoztatta a feltalálókat, hogy az emberi izomerő segítségével miként lehetne közlekedési eszközt működtetni. A nehéz problémát a tizennyolcadik századbeli kezdetleges kísérletezgetések után, a tizenkilencedik század elején a német Karl Drais bárónak sikerült megoldani. Találmánya a „futógép”, fából készült és két kereke volt. Az első kereket fogantyú kormányozta, a két kerék közé pedig nyerget szerelt. Az utas a nyergen ült és lábát a földhöz dobbantva lendítette magát előre, lényegében ülőhelyzetben futott. A „HOBBY- horse"-nek nevezett eszköznél a következő változat tökéletesebb volt; később ugyancsak a német Baden hajtókarral látta el a futógépet. A magyar Bolyai Farkas is foglalkozott az 1800-as évek elején ezzel a problémával és 1805-ben egy úgynevezett „önhajtotta szekeret” szerkesztett. A kerékpár tulajdonképpeni ősét, a kétkerekű velocipédet a francia Ernest Michaux alkotta meg. A gépet „velocipéde”-nek nevezték el és szabadalmaztatták. Az új közlekedési járművet 1867-ben a párizsi világ- kiállításon mutatták be, ahol óriási sikert aratott. A szabadalom gyorsan terjedt a világ minden táján, pedig a velocipéd fakereke alaposan összerázta utasát. A tömör gumiabroncs, a golyós csapágyak, a vas-acél alkatrészek feltalálásával, illetve alkalmazásával a gép egyre tökéletesedett. Az egykori magas A sportágak történetéből (3.) Kerékpározás — Ugyanazt, amit minden évben: futballt és csúzlit. — Hogy? Te minden évben focit és csúzlit kapsz? Kitől? — Édesapámtól. — És ki a te édesapád? — Üveges. ,7 R ★ gépeket alacsonyabbak váltották fel. A kerékpársport a túrakirándulásokból fejlődött ki. Kirándulás közben akadtak olyanok, akik kedvet éreztek arra, hogy egymással versengjenek: ki hajt gyorsabban? Ezekből a vetélkedésekből alakultak ki a kerékpáros versenyek. Ahogy inkább általános közlekedési eszköz lett a kerékpárból, úgy fejlődött, terebélyesedett a kerékpársport is. Az első versenyt Párizsban rendezték óriási érdeklődés mellett. Magyarországon a múlt század hetvenes éveiben terjedt el, közlekedési eszközként. Az új találmányt — főleg arisztokrata körökben — hamarosan megkedvelték. A Magyar Tudományos Akadémia 1883-ban az idegen eredetű és nevű közlekedési eszközt kerékpárnak nevezte el. Sokan azonban továbbra is vasparipának hívták — főleg vidéken — huzamosabb ideig ezt az elnevezést használták. A századfordulóban alakult a Magyar Kerékpáros Szövetség és építették az első kerékpáros pályákat is. A kerékpársport klasszikus hazája Franciaország és Olaszország, ahol a sportág ■ némzeti sport. E két országon kívül fejlett a Szovjetunióban, Lengyelországban, Belgiumban és az NDK-ban is. A kerékpársportnak két fő fajtaja alakult ki: a pálya-és az országúti versenyzés. Ezen kívül teret hódít a térepke- rékpározás, a kerékpáros labdajáték és a műkerékpározás is. Nagy tömegeket mozgósít egy-egy országúti verseny, ahol az öt-hatezer kilométeres távot részekre osztják és napi 200—300 kilométert tesznek meg. Ilyen verseny a Tour de France és a „Békeverseny” néven közismert versenysorozat, a világ legrangosabb kerékpáros versenyévé fejlődött. A kerékpársport az újkori olimpiai versenyeken kezdettől fogva helyet kapott. Az első világbajnokságot 1893- ban tartották. Kerékpárversenyt szinte mindenütt lehet rendezni, iskolai, községi versenyeket, kerékpártúrákat is. A kerékpársport a nagy fokú motori- zálás ellenére a fiatalok és idősebbek körében igen népszerű. Kérdések: 1. Hány éve találták fel a mai kerékpár ősét? 2. Miből készült az ősi kerékpár ? 3. Hogy nevezték a mai kerékpár ősét? •daSojnj g 'IPqvj Z 'sas 091 'dH 'T Kovács György, — Az ön fia követ dobott az autómra... — És eltalálta? — Nem. — Akkor az nem az én fiam. — Remélem, Sanyi, nem fogom látni, hogy a szomszéd füzetéről írod le a dolgozatot? — Éh is remélem. ★ — Péter, ki a leglustább az osztályotokban? — kérdezi az apa. — Nem tudom, papa. — Nos, például, amikor mindenki -ír, ki ül és nézi, hogy a többi hogyan dolgozik? — A mi tanítónk, pápá. ★ A kis Zoli jó osztályzatot vitt haza. — Miért kaptad? — kérdezd az édesanyja. — A tanár azt kérdezte, hány lába van a stuccnak, azt- feleltem, hogy három. — De hisz a struccnak csak kettő van! ? — Most már tudom, de minden fiú azt felelte, hogy négy. Én tévedtem a legkevesebbéi.
