Kelet-Magyarország, 1972. május (32. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-20 / 117. szám

2 oldaY nrwrr w «TA wras7 í e f97" május iS.* Ufést tartott az SZKP Központi Bizottsága A szovjet—amerikai kapcsolatok történetéből Beszélgetések a kandalló mellett (3.) KOMMENTÁR Nixon moszkvai útja A történelemben először utazik amerikai elnök a Szovjetunióba. „A szovjet ál­lam megszületésének pilla­natától arra az álláspontra helyezkedett, hogy a Szov­jetunió és az Egyesült Ál­lamok kapcsolatainak meg-1 javítása lehetséges és kívá­natos” — írta pénteki szá­mában a Pravda. Ám ah­hoz. hogy a kapcsolat ja vitás folyamán magának Nixon el­nöknek moszkvai útjára is: sói- kerüljön, sok mindennek kellett törtémue a világban, Nixon természetesen idei újjáválasztásánaik egyik dön-' tő érveként használja fel majd. ezt az utazását, de nyilvánvaló, hogy ennél több-, röä vaij szó. Arról, hogy a Szovjetunió olyan erős hatalommá vált. amelyet immár a tőkésvilág legerősebb hatalmának feje sem kerülhet meg. Aihogv \ az APN kommentátora. Szpartak Beglov leszögezi: ,jma teljes joggal beszélhe­tünk a háború utáni törté­nelem olyan fordulópontjá­ról. amikor a nyugat a ko­rábbi előítéleteken. illúzió­kon, valamint a hadaipari komplexumok egoista érde­kein alapuló külpolitikai té­teleit reálisan átértékeli. A Szovjetunió aktívan he­lyesli az effajta tendenciákat es a Szovjetunióval ebben szolidárisak a testvéri szo­cialista országok is.” A Pravda pedig így fo­galmaz: ..a józan ész. ko­runk cáfolhatatlan tényét­nek higgadt figyelembevé­tele, a megoldásra érett nem­zetközi problémákhoz való realista, építő hozzáállás a biztosítéka annak, hogy si­keresen haladjunk a két. or­szág kapcsolatainak megja­vítása útján”. A józan ész és a közvéle­mény, amelyet washingtoni politikai köröknek szintén figyelembe kell venniök. íme, a Harhis közvéleménykutató intézet egy érdekes adata: a megkérdezett amerikaiak 74 százaléka a szovjet—amerikai kapcsolatok javítását pártol­ja­A tekintélyes amerikai tu­dósok java úgy véli: a felek egyenlő biztonságának elve alapján kölcsönösen elfogad­ható megállapodást lehet el­érni a hadászati fegyver- rendszerek korlátozásáról. Az USA különböző üzleti kö­reit érdeklik a szovjet—ame­rikai kereskedelem fejlesz­tésének lehetőségei. Lehetne még sorolni hosszan azokat a területeket, amelyeken ki­látás van megegyezésre. a kapcsolatok kölcsönösen elő­nyös fejlesztésére. És figye­lemre méltó az APN hírma­gyarázójának gondolata is: „természetes, hogy a szovjet —amerikai kapcsolatok kü­lönböző területein kínálko­zó perspektívák valóra vál­tása csak akkor lehetséges, ha mindkét fél szigorúan be­tartja a békés együttélés el­veit, mégpedig nem valami­féle harmadik ország rovásá­ra”. Jövőre lesz 40 esztendeje, hogy az USA de jure elis­merte a szocialista Szovjet­uniót s a két ország között diplomáciai kapcsolat léte­sült. Ekkor mondta Franklin Delano Roosevelt elnök: „bí­zom abban, hogy a népeink között helyreállított kapcso­latok mindenkorra normáli­sak. barátiak maradnak és népeink továbbra is együtt­működnek egymás kölcsönös javára és a világbéke meg­őrzésére”. Nem voltak mindig normá­lisak és barátiak a kapcsola­tok, sajnos, az amerikai im­perialista politika hibájá­ból. Ám most különösen ak­tuális. hogy e kapcsolatok teljesen normalizálódjanak egymás javára és az egész emberiség békéjének érde­kében. A Szovjetunió részé­ről ennek nincs akadálya. Nixon moszkvai útja pedig Amerikának is lehetőséget ki­rak Az SZKP Központi Bizott­sága pénteken piénumot tar­tott. A plénum meghallgatta és megvitatta Leonyid Brezs- nyevnek, az SZKP Központi Bizottsága főtitkárának be­számolóját a nemzetközi hely­zetről és a beszámoló alapján egyhangúlag határozatot fo­gadott el. A plénum meghallgatta Ivan Kapitonovnak, a fCöz­A Bundesrat, a nyugatnémet parlament íelsőháza pénte­ken a szovjet—nyugatnemet és a lengyel—nyugatnémet szerződés törvénybe iktatása mellett foglalt állást. Az óvás ellen szavazott az SPD és az FPD által ellenőr­zött 6 nyugatnémet tarto­mány 20 képviselője. A sza­vazástól annak az 5 tarto­mánynak a 21 képviselője tartózkodott, amelvekben a CDU—CSU ellenzék van kor­mányon. , A Bundesrat a ..keleti szerző­désekhez” csatolt külpolitikai határozatot, amelyet a koa- -líciós és az ellenzéki pártok parlamenti, frakciói közösen dolgoztak ki, egyhangúlag jóváhagyta. Gustav Heinemann köz- társasági elnök a jövő ked­den fogja aláírni a Szovjet­unióval és Lengyelországgal kötött szerződéseknek a Bun­destagban jóváhagyott ratifi­kációs okmányait. Az államfői szentesítés után szabaddá válik az út a ratifikációs eljárás záróaktu­sa, vagyis a ratifikációs ok­mányoknak az érintett kor­mányok közötti kicserélése előtt. Pénteken délben Falin szovjet nagykövetnek, majd a három nyugati nagyhata­lom diplomáciai képviselői­nek is átnyújtották a parla­ment külpolitikai nyilatkoza­tát, amely mintegy magya­rázatul szolgál — nyugatné­met szemszögből — a két szerződésnek. Ezzel egyidőben Conrad Ahlers kormányszóvivő saj­tóértekezletén ismertette Brandt kancellár nyilatkoza­tát. A nyilatkozat — amely Scheel külügyminiszter köz­reműködésével készült — hi­tet tesz az enyhülési politika folytatása mellett, rámutat, hogy az elkövetkező hóna­pokban az NSZK további fontos külpolitikai döntések előtt áll, amelyek hivatottak biztosítani a nyugat-európai közösség és az Atlanti Szö­vetség megerősödését és foly­tatni a kelet—nyugati enyhü­lést. A nyugatnémet kormány — ígérte a kancellár — a NATO soron következő bon­ni minisztertanácsi illésén síkraszáll az európai bizton­(Folytatás az l. oldalról) tésére. Különösen a díjazott magyar termékek. de sok egyéb kiállított cikk is meg­üti a legigényesebb vásárló mértékét is, igy számolha­tunk azzal, hogy áruforgal­munk tovább bővíti. Az idén ismét számos újabb kiállító vesz részt a BNV-n főleg a fejlődő orszá­gokból. Ez még értékesebbé, tartalmasabbá teszi kiállítá­sunkat. Ugyanakkor a régi kiállítók pavilonjai is sokkal gazdagabbak, mint azelőtt. A külföldi kiállítók közül külö­nösen a szovjet pavilont em­líteném, amely tartalmában és formájában is lényegesen gazdagabb, mint a korábbi években. E pavilon anyaga egyben azt is szemlélteti, hogy a KGST-országok in­tegrációja előrehalad. Ezt de­monstrálja több magyar pa­vilon is, különösen a gépipar kiállítása. A BNV-k idején gyakran ponti Bizottság titkárának be­számolóját a párttagsági könyvek cseréjéről, s megfe­lelő határozatot hozott. A plénum a Központi Bi­zottság Politikai Bizottságá­nak póttagjává választotta Borisz Ponomarjovot, az SZKP Központi Bizottságá­nak titkárát Ezzel az SZKP Központi Bi­zottságának plénuma befe­jezte munkáját. kéziét sokoldalú előkészítése mellett. Brandt felhívta a figyelmet a soron következő fontos ese­ményekre. a két német ál­lam közlekedési megállapo­dásának május 26-i ratifiká­lására és az általános kap­csolatok rendezéséről tartan­dó tárgyalások időpontjának várhatóan közeli megállapí- tasara. A ratifikációs okmányok kicserélése után a szövetségi kormány megállapodik a len­gyel kormánnyal a nagykö­vetek cseréjében — mondot­ta Brandt. A kormány tervbe vette azt is. hogy Magyaror­szággal és Bulgáriával a tel­jes normalizálás • jegyében felvegye a diplomáciai kap­csolatokat és folytassa a vé­leménycserét Csehszlovákiá­val hamarosan az erőszak kizárásáról szóló szerződés megkötése céljából. A külpolitikai célok körvo­nalazása után a kancellár mondanivalójának lényegére tért rá; az NSZK belpolitikai válságának megoldására. Megállapítása szerint a rati­fikálási vita és szavazas al­kalmával megmutatkozott, hogy igen szűk többség ala­kult ki a parlamentben. Érthető ezért az az óhaj, hogv világos többség alakul­jon ki. ezt pedig a jelen hely­zetben csak/ parlamenti vá­lasztások révép lehet elérni — hangzott a kancellár nyi­latkozata. Ha az ellenzék továbbra is vonakodik lehetővé tenni a választások kiírását, s ugyan­akkor gátolni akarja a kor­mány és a parlament tevé­kenységét, akkor „felelőtlen” obstrukciós politikát” űz. „Ezért a szövetségi kor­mány ismételten felszólítja az ellenzéket, járuljon hozzá a mielőbbi parlamenti vá­lasztások időpontjának meg állapításához... A kormány­pártok bármikor készek tár­gyalni ezekről a kérdésekről.” Az átmeneti időszakban — jelentette be a kormányfő ■— a kormány belpolitikai kér désekben is hajlandó korláto zott együttműködésre, ugyan akkor — ha ez nem megy — kész „minden szükséges al­kotmányos intézkedést meg­tenni, hogy megóvja az álla­mot és a lakosságot a károk­tól”. hangzik el a kérdés, hogy az itt látott árucikkeket vajon mikor lehet majd megvásá­rolni? Örvendetes, hogy a gazdasági vezetők, a minisz­tériumok egyik jelentős tö­rekvése az volt az idén, hogy olyan cikkeket állítsanak ki, amelyek vagy máris kapha­tók, vagy a közeljövőben for­galomba kerülnek. Ez vala­mennyi termekre, a vásárok sajátos jellege miatt, termé­szetesen nem vonatkozik. Végül arra szeretnék még utalni, hogy hosszú évek va­júdása után a kormány hatá­rozatot hozott, hogy a vásár új helyre, a mezőgazdasági kiállítás területére települjön át. Jövőre még két részre osztva rendezik meg a vá­sárt: részben itt a Városliget­ben, részben új helyén. 1971- ben azonban már teljes egé­szében a mezőgazdasági kiál­lítás területér rendezik meg a Budapesti Nemzetközi Vá­sárt, új felszerelésekkel, új keretek között. 1957. októberében, egy szombat estén Dulles ameri­kai külügyminiszter lakásán 4 órás bizalmas beszélgetés folyt az amerikai külügyek intézője és Gromiko szovjet külügyminiszter között. A Le Monde New York-i tudósító­ja azt írta, a találkozó azért történt Dulles lakásán, hogy „ebben a légkörben a két ál­lamférfi nyíltabban és ter­mészetesebben tárgyalhasson, mint a külügyminisztérium irodáinak személytelen leve­gőjében”. De a találkozó helyszínén kívül sokkal töb­bet foglalkozott a világsajtó azzal, hogy azon a bizonyos szombat délutánon a wash­ingtoni kandalló fölött 900 kilométernyire, a szinte már levegőtlen magasságban egy szovjet mesterséges hold ke­ringett. a bolygóközi korszak első hírnöke. A két vezető világhatalom külügyminisz­terének tanácskozására tehát különleges történelmi körül­mények között került sor. Ez az, amit Nehru, a nagy in­diai államférfi így fejezett ki: „A mesterséges hold a nemzetközi feszültség enyhü­lése felé nyitja meg az utat, mert rádöbbenti az emberisé­get arra a feneketlen szaka­dékra, amely a tudományos haladás és a jelenlegi gon­dolkodás archaikus módja között tátong.” A big stick a sakkban Dulles külügyminiszter a Nehru által emlegetett „ar­chaikus gondolkodásmód” valóságos megtestesítője is, a jelek szerint arra kénysze­rült, hogy bizonyos mértékig a sarokba tegye az általa megfogalmazott híres „big stick” (bunkósbot) diplomá­ciát. Ezekre a módszerekre világszerte az ébredező jó­zanság egyre nagyobb nyo­mása nehezedett. A mester­séges höld felbocsátása is ar­ra hívta fel a figyelmet, hogy a nemzetközi és straté­giai helyzet páratlan alkal­mat — és egyben páratlan kényszert is — jelent a vitás kérdések békés rendezésére. A békés holdbébi látványos csapást mért az enyhülés el­lenfeleire és szembetűnően bizonyította, hogy az erővi­szonyok döntően megváltoz­tak a világon. A mesterséges hold felbo­csátásával egyidőben a Szov­jetunió annak bizonyítéka­15. — Itt van a szőlő, elég az, magelünk abból. Az a fontos, hogy kenyér legyen és meleg szoba? Vagy talán van valakid? Mutogatni aka­rod magad? Szeretné Arankát is oda­haza tartani. Ha a lány mo­ziba akar menni, ezt mond­ja: Láthatod azt a filmet máskor is. Ha bálba: — Vol­tál már, elég az. Pedig Aran­ka 1970. karácsonyában volt először bálban, aztán csak húsvétikor, s akkor is csak éjféltől egyig Este még nem engedte el őket, azt. mondta, hogy részeg emberek van­nak, kötözködnek. Ő viszont elment egyedül, majd később hazament és azt mondta: — Menjünk el a csárdába, jó hangulat van, meg intelli­gens társaság. Ott voltak másfél órát, hármasban, de hazafelé menet sikerült rá­beszélni, hogy elmehessenek a bálba. Zoli akikor nem volt ott. Az öreg kezdettől ellenezte a lány é» a fiú kapcsolatát: — Nem tetszik nekem a családja. Börtönben ül a bátyja. Meg hát nagyon fia­tal. .. Es akadhat neked ként. hogy nem törekszik egyoldalú előnyökre, hogy változatlanul ellenez mindenfajta háborús politi­kát, felhívást bocsátott ki: tartsanak az Egyesült Álla­mok és a Szovjetunió képvi­selői békemegbeszeiéseket. A nyilatkozat kijelentette, hegy a szovjet kormány eddi­gi leszerelési javaslatait pedig kiegészíti a rakétakilövő ál­lomások ellenőrzésével. Nixon először Moszkvában A kandalló melletti beszél­getések sorozata — amelyek ugyan még nem csúcstalál­kozók. de mégis magas szín­tű érintkezést jelentettek a két világhatalom között — az ötvenes évek legvégén folyta­tódott. A valóság kényszere, a szovjet diplomácia aktivitá­sa arra szorította az ameri­kai kormányt, hogy ne térjen ki azok elől a konzultációk elől. amelyek bevezetői vol­tak a magasabb színtű tár­gyalásoknak. 1958 végén Mi- kojan. a Szovjetunió minisz­tertanácsának első elnökhe­lyettese magánjellegű láto­gatást tett az Egyesült Álla­mokban. Találkozott Eisen­hower elnökkel. Nixon alel­nökivel. Dulles külügyminisz­terrel. A Pravda azt írta: „Az Egyesült Államok kor­mánykörei világosan megis­merhették a Szovjetunió ál­láspontját a két ország kap­csolatáról és a legfontosabb nemzetközi kérdések megol­dásának módozatairól. Ezek a megbeszélések tehát hozzá­járulhattak a Szovjetunió ál­tal következetesen és állan­dóan javasolt csúcstalálkozó bizonyos fokú előkészítéséhez is." Mikoian amerikai üzlet­emberekkel is találkozott és tapasztalhatta, hogy az Egye­sült Államokban az üzleti körök igen érdeklődnek a ke­reskedelmi kapcsolatok fej­lesztése iránt. Már akkor szó­ba került, hogy igen érdekes és hasznos lenne, ha az Egye­sült Államok alelnöke. Nixon is felkereshetné magánem­berként a Szovjetuniót. Az angol sajtó akkor — nem egészen gúnymentesen — azt írta, hogy amerikai politi­kusnak évek óta nem tá­madt olyan jó ötlete, mint Nixonnak. amikor kitalálta, hogy elnökválasztási hadjá­ratát nem az Egyesült Álla­DOKUMENTUM REGÉNY másmilyen is. Még tanár is, vagy mérnök. — Ezeket mondogatta. A lány duzzo­gott. Nem annyira az érzel­meit, Inkább az önérzetét, a szabad akaratát érezte meg­sértve. Egy reggel kijelentet­te, addig nem hajlandó en­ni, amíg tiltja tőle a Zolit. Édesapja úgy látszik, meg­enyhült: — Nem bánom, be­szélgessetek. Majd kigyógyul­tok belőle. — Nem sokkal ezután Zoli szerzett egy mag­nót. beállított vele Aranka- ékhoz, szólt a beatzene, még táncoltak is. Amikor pár óra múlva a fiú menni készült, az öreg ráförmedt: — Ne kerülgesd te az én há.zam! Nem szívelte a fiüt azért sem, mert kevólynek tartot­ta. Korábban már ugyanis járt náluk. Segített az öreg­nek a hordókat helyre rak­ni a kamrában. Félórányit együtt cipekedtek. Amikor végeztek, Béla bácsi meg­kérdezte: — Mivel tartozom naked ? — Zoli vállat vomt: — Amivel »*ldig. Az asszonynak más volt a véleménye. Mint az iskolai szülői munkaközösség tagja is. Zolit jóravaló, szolid fiú­nak könyvelte el magában. mok valamelyik varosában, hanem Moszkvában kell el­indítania. Nixon 13 éve, 1959. július- augusztusában járt első ízben a Szovjetunióban. Valóban úgy tűnt akkor, hogy válasz­tási útról van szó. az akkori I alelnök jó előre gondosko­dott arról, hogy minden sza­va, ami látogatása során el­hangzik. megfelelő hangerő­sítőn at jusson el az ameri­kai közvéleményhez. Nixont elkísérte James Resfón, a New York Times vezető ri­portere és Harrison Salisbu­ry. a lap legtekintélyesebb szovjetszakertője. Kiállítás és ellengőz Az utazás, amely arra lett volna hivatott, hogy bizonyít­sa az elnökjelölt talpraesett­ségét. politikai tehetségét, in- ,kább az bizonyította be. mi­lyen reménytelen minden kí­sérlet, amelyet egyes ameri­kai politikusok fűztek a Szovjetunió „fellazításához”, a szovjet emberek amerikai típusú ..felszabadításához”. A tudósítások arról számol­tak be. hogy az Egyesült Ál­lamok alelnöke minél többet látott a szovjet életből, annál többet volt kény­telen elhagyni azokból az előítéletekből és téveszméké bői. amelyeket hazulról ho­zott magával. A Nixon-úttal egyidőben azonban elnöki hozzájárulás-1 sál, Amerikában megrendez­ték az úgynevezett „rah nem­zetek hetét”, azzal a szán­dékkal, hogy némi „ellen- gőzt” adjanak. Eisenhower maga is elismerte sajtóérte­kezletén, e rendezvény célia az volt: hogy helyrébillentse az egyensúlyt. Mindenesetre az hogy egy amerikai alel­nök (éppen az a Nixdn. aki most az Egyesült Államok el­nöke) szükségesnek tartotta úgy szerezni választókat! hogy a Szovjetuniót keresi fel. mutatta: az amerikaiak túlnyomó része a két ország kapcsolatának megjavítását kívánta. Helyeselte a békés versenyt, amely a két nagy­hatalom között kialakulóban volt. s amelynek kezdő lépé­se is megtörtént: New York­ban szovjet. Moszkvában amerikai kiállítást rendeztek. Következik: Camp David, Becs, Glassboro. Nyárra sírgondozást vállalt a temetőben, hogy egy kis kü­lön keresethez jusson. Hete­kig tartó szárazságban ez dög­nehéz meló. a sírdombok tö­méntelen vizet beisznak. Zoli készéggel segített mindig —• főleg, ha Aranka is ott volt —, hordta a vizet vödrökben, locsolókannákban. Itt a temetőben, a léten túli világnak a titokzatosságot su­galló, eltévedésre csábító mezsgyéjén került szóba leg­inkább a vallás, az istenhit. Az asszony és a lánya buzgó reformátusok, s áh itatós meg­nyilatkozásaikat, biblikus ci­tátumaikat Zoli csodálkozás­sal vegyes borzongással hall­gatta. Nagyon megfogta pél­dául, amikor elmesélte a két nőnek, hogy oktatójuk kocsi­jába a reptérnél beleszaladt egy motoros, de egyiknek sem történt semmi baja, s ér-' re az asszony rögtön rákezd-1 te: „Mert az ő angyalainak parancsolt felőled, hogy őriz­zenek téged minden utadban. Kézen hordoznak téged, hogy meg ne üssed lábadat a kö­be”. Majd hozzátette, hogy ez. amit mondott, a Zsoltárok könyve 91. fejezetének 11. es 12. szakasza. (Folytatjuk A bonni felsőház is ratifikálta a keleti szerződéseket sági és együttműködési érté­ül*. Tímár Mátyás nyilatkozata Kereszthr András Hatvani Dániel: megfontolt

Next

/
Oldalképek
Tartalom