Kelet-Magyarország, 1972. május (32. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-18 / 115. szám

iSTíl május IS. KELET-MAGYAR0R5ZÄG S. oldal Küldöttek kongresszus előtt Szólni és bizonyítani Telítve energiával, akaraterővel, ilyen tu­lajdonképpen a csen­des, halk szavú asszony. Mert mindent csende­sen, de határozottan mond. Felszólalt azon a tanácskozáson, ahol a MEZŐGÉP Vállalat női dolgozóinak helyzetét tárgyalták. Kifogásolta, hogy asszonyok télen, szabad ég alatt olyan munkát végeznek, ami a hideg miatt férfiaknak is nehéz lenne. Szavai alapján a gazdasági ve­zetők intézkedtek- Ké­sőbb a vállalati szocia­lista brigádvezetők ta­nácskozásán bejelentet­te. brigádja tisztasági versenyt kezdeményez: legyen rend, virág a mű- helyekben- A kezdemé- nyezés mozgalommá vált- Nemcsak a t}szgvasvári gyáregység brigádjai, de a MEZŐGÉP Vállalat szinte minden brigádja csatlakozott a Bertalan Pélerné által javasolt rendcsinálás­hoz, munkahelyszépitéshez. A brigád, amelynek Bertalan Pélerné a vezetője, 1905- ben alakult. Heten vannak, hét asszony és munkájuk a vil­lanymotorok, dinamók tekercselése. Kiválóan végzik felada­tukat, amit bizonyít: eddig hatszor nyerték el a szocialista címet, a brigádvezető többször kapott kitüntetést, s a brigád tagjai is kiváló dolgozói a vállalatnak. A brigádvezető-asszon.v vallja: — A brigádban érzem jól magam. Nem teher az olyan plusz munkavállalás, mint amikor az árvíz volt, hosszabb ideig tízórásunk az árvízkárosultak javára. Örömünk telt ab­ban is, hogy a tiszavasvári 1-es számú óvodásoknak játékot vásárolhattunk a többletmunka értékéből. Dolgoztunk szabad szombaton, azért, hogy a gyáregység KISZ-esei kirándulhas­sanak. Több éve gondozzuk egy fiatal szovjet tiszt sírját, aki » 11. világháborúban esett el. Mi mindannyian édesanyák va­gyunk... Leginkább azért. A brigádmozgalomban a hármas jelszó közül a legnehe­zebben teljesíthető a „szocialista módon élni”. A brigád, az asszonyok magatartásukkal, áldozatvállalásukkal, a közös ren­dezvényekkel próbálnak ennek eleget tenni. Sikerrel. A bri­gádvezető ebben is élenjár. Nemcsak brigádvezető, de párt- titkáré a 3-as számú alapszervezetnek, munkát Végez a 'nő- bizottságban, a szakszervezetben. Közben felnevelt két gye­reket, 1963-tól férjé haláig után, egyedül. Lánya tanárnő lett, fia vasesztergályos. Ügy élt, ól, dolgozik, ahogyan érdemes. Nem volt véletlen, hogy az ágazati tanácskozáson kül­dötté választották. » Több a fácán, mint Q nyúl Pótolták a vadállományt az árvizes területen » lljabb vasútkörzetesítések megyénkben A MA VOSZ Szabolcs-Szat- már megyei intéző bizottsága nemrég Nyíregyházán tartot­ta soron következő küldött­gyűlését. A bizottság vezetői a gyűlésen beszámoltak me­gyénk vadászainak három­éves munkájáról, megválasz­tották az új vezetőséget, majd egyéb — vadászati és vadtenyésztési — ügyekről tárgyaltak. A beszámolóból kitűnt: vadásztársaságaink terüle­tén a vadállományt ért pusz­tulást az árvíz után pótolta az a támogatás, amelyet a szomszédos megyék vadász- társaságaitól kaptunk. Me­gyénkben az elmúlt közgyű­lés — 1969 — óta foglalkoz­nak fácántenyésztéssel. Az első évben 1. 1970-ben 2, 1971-ben 7 vadásztársaság foglalkozott Szabolcsban ía- cántenyésztéssel. Az idén a fácántenyésztő vadásztársa­ságok száma tízre növek­szik. Fácánállományunk jó­nak mondható, a további sza­porulat következtében 2—3 év múlva remélhetőleg bőven lesz fácán a vadászatok utáni terítéken Nyúlállományunk sajnálatos módon továbbra is csökken. A vadászok becslé­se alapján készített statiszti­ka szerint 1969-ben 48 ezer darab fácán és 56 ezer nyúl volt megyénkben. 1971 végé­re a fácánok száma 58 ezerre nőtt, a nyulak száma 44 ezer­re csökkent. A szárnyas vad­állomány számszerű növeke­désének következtében me­gyénk vadászainak számát a következő években közel százzal lehet emelni. A beszámoló kitért a va­dászbalesetek tanulságaira is. Hangsúlyozta: sajnála­tos. hogy az elmúlt 3 év alatt a mándoki, a komoréi és a tiszalöki vadásztársaság­nál volt súlyos vadászbal­eset. Valamennyi baleset a sportszerűtlenségre, a kapzsi­ságra és a vadászetika meg nem tartására vezethető visz- sza. A beszámoló a további balesetek elkerülése érdeké­ben fokozottább óvatosságra inti a vadászokat éá a hajló­kat. Ez évtől a nyíregyházi, a fehérgyarmati és a tiszaka- nyári vadásztársaság is fog­lalkozik fácántenyésztéssel. A vadászok elképzelései sze­rint ugyanis a következő 3 év alatt tovább kell növelni a fácánállományt és a ke­vésbé gyümölcsösített szat­mári területen a nyúlállo- mányt. 1975-ig Szabolcsban 2 vadásztársaság megkezdi a fogoly mesterséges tenyész­tését. Az őzállomány javítá­sára is gondolnak megyénk vadászai: a következő évek­ben a MAVOSZ központi tá­mogatásával új törzseket te­lepítenek erdőségeinkbe, hogy minél több vadhús ke­rülhessen megyénk fogyasz­tóinak asztalára. ín. 1.) A közlekedési koncepció­nak megfelelően 1972. január 1-vel újabb vasútállomások, illetve megálló-rakodóhelyek kocsirakomány ú áruforgal­mait körzetesí tették me­gyénkben. Bash alom és Ti- szaeszlár megálló-rakodóhe­lyek áruforgalmát Kisfástg- nyára, Kocsord, Nyírcsaholy és Ópályi megálló-rakodó­helyek forgalmát Mátészal­kára, Ököritófülpös forgal­mát pedig Győrtelek-alsó állomásra terelték. Nyírmegy - gyes állomás forgalmát Ho- dászra irányították az illeté­kesek, de a nyírmeggy esi tsz . kérésére az átterelés csak június elsejével valósul meg. (A tsz eddig ugyanis nem rendelkezett megfelelő mennyiségű szállítóeszközzel.) A további körzetesítések és megszüntetések lehetőségei) felmérő bizottság tanulmá­nyozza. A bizottságban a MÁV, a megyei tanács, a Vo­lán és a közúti igazgatóság szakemberei vesznek részt. A bizottság tavaly vizsgálta Tokaj, Rakamaz és Tárcái körzetesítésének lehetőségeit. Most már végleges döntés, hogy a rakamazi állomáson nem lesz változás a FAO Rakamaz melletti beruházá­sa és a helyi cipész szövetke­zet exportszállítmányai mi­att. Az illetékesek a közelmúlt­ban készítették el a Nvíregy • háza—Vásárosnamóny közöt­ti vonal körzetesítés! tea-vét. A terv szerint Nyíregyháza­külsőn a közforgalmú rako­dás megszűnik, az állomás csak személyforgalomra és iparvágány-forgalomra lesz megnyitva. Tehát ezen az állomáson csak azok az in­Paróka — Szervusz, Jankám! Ezer éve nem láttalak. Mi­lyen jól nézel ki! — Csapta össze a kezét Liliké elragad­tatással. -— Es ez a paróka?! Hol árulják? — Ugyan, szivecském. Csak nem képzeled, hogy itthon lehet ilyet kapni? Már pon­tosan nem emlékszem, de azt hiszem, Párizsban vettem, amikor két, vagy három éve arra jártunk. Tudod, Bélát előléptették és azóta, minden évben külföldön nyaralunk. — Erről nem is tudtam. Na, és milyen volt Párizs? — Párizs? Párizs... ügy általában gyönyörű volt. A részletekre alig emlékszem, mert azóta már sok helyen tézmények adhatnak fel és fogadhatnak árut, amelyek ez idő szerint iparvágánnyal rendelkeznek. Oros állomás­sal ugyanez a helyzet: az ál­lomás csak személy forga­lomra és iparvágány-forga­lomra lesz nyitva. Napkor és Levelek-Magy állomások­ról a kocsirakományú forgal­mat terelik Apagy állomásra. E két állomás csak személy- forgalmat bonyolít majd le. A két állomás utasai nappal a jegykiadó őrtől, éjszaka pedig a vonaton, a jegyvias- gálótól válthatják meg jegyü­ket. Ófehérló állomás még elbírálás alatt áll. Lehetsé­ges, hogy ennek az állomás­nak a kocsirakományú for­galmát B aktalórán tházára irányítják át. A terv szerint Vaja-Rohod állomás is csak személyforgalmat szolgál. Te­herforgalmát Baktalóránthá- zára irányítják át. Nvírmada állomáson — tekintettel az állami gazdaságra és a ser­téshizlaldára — nem lesz változás. Vásárosnamény forgalomfelvevő állomás lesz, ide terelik majd Nagydobos forgalmát is. A vonal körze­tesítési tervét még a koordi­nációs bizottságnak el kell fogadnia. (Ez a bizottság a m in i sztéri u mok képvisel őrből áll.) Ha a tervet a bizottság elfogadja, 1973. január else­jével ez a vonal is körzetesít­ve lesz. A közlekedési koncepció szerint Mátészalkát körzeti állomásnak építik ki, rako­dását gépesítik. A Má­tészalka—Zajta közötti vona­lon 1973-ban kezdi meg mun­káját a felmérő bizottság. Valószínű, hogy ezen a vo­nalon a jövőben csak Fehér- gyarmaton és Jánkmajtisom megfordultunk. Azt tudom, hogy Párizsban voltunk ab­ban a hires nagy toronyban, meg valami nagy képtárban, vagy múzeumban. Tulajdon­képpen nem voltam elragad­tatva tőlük. Viszont látnád meg az ottani áruházakat. Hogy mi mindent lehet ott kapni? Csupa efklúzip hol­mikat hoztam. — És még hol voltatok? — Nagyon sok helyen Olaszországban, Angliában. Egyiptomban, meg Japán­ban. Te, hogy ott milyen csinos nők vannak? Nem lenne könnyű felvenni velük a versenyt. Na, és ti? Merre jártok mostanában? Hallottam, hogy férjhez men­tél, amióta nem találkoztunk. — Bizony, és már van azó­ta két aranyos kis srácunk. — Szegénykém — ször- nyülködött Janka, és ügyes lesz kocsi rakpmánj-ű forga­lom. A Nagykálló—Nyíra­dony és Tiszalök—Ohatpusz- takócs közötti vonalszakasz tanulmánytervét 1974-ben készíti el a felmérő bizottság. A Nyíregyháza—Balsa— Herminatanya—Dcmbrád kö­zötti kisvasút jövőjéről most tárgyalnak az illetékesek. A tárgyalást, illetve a döntést az nehezíti, hogy a kisvasút fenntartásának évi költsége 29 millió forint (nem gazda­ságos), s a vonal felújítása a balsai híddal együtt 300 mil­lió forintjába kerülne a MÁV-nak. A Kisvárda—Bak- talórántháza közötti vonal máris lebontásra van ítélve. Ezen a vonalon azonnal meg­szűnik a forgalom, mihelyt elkészül a Kisvárda—Bakta- lórántháza közötti kövesút felújítása. A közúti igazga­tóság tájékoztatása szerint a 22 kilométer hosszú útsza­kasz felújítási tetve már el­készült. A felújítás—40 mil­liós költséggel — a terv sze­rint 1973. végére fejeződik be. Ekkorra építik fel a vo­nalon a 14 buszvárótermet is. így valószínű, hogy 1974 ele­jétől 7 csuklós autóbusz ve­szi át a vonalon a vasút sze­repét. A felmérések szerint a körzetesí tett községek intéz­ményei (néhány ÁFÉSZ-t ki­véve) sehol sem igénylik a Volán segítségét. szállítási feladataikat maguk kívánják megoldani. Ezt a törekvésü­ket a MÁV ig segíti, ugyanis ezek az Intézmények a kör­zetesítés után 3 évig fuvar­díj-visszatéri tésl kapnak a vasúttól, s ebből az összeg­ből fejleszthetik szállítási kapacitásukat. N. L. mozdulatokkal helyreigazí­totta parókáját. — Nem le­het valami rózsás az életed. Gondolom mennyit gürcölsz és ki sem mozdulhatsz ha­zulról. — Azért nem panaszkod­hatom. Tavaly nyáron két hétig a Balaton mellett nya­raltunk szakszervezeti üdü­lőjeggyel. A kicsiket addig a nagymamára bíztuk. Az idén pedig már őket is magunk­kal visszük a Mátrába. Jót tesz majd nekik egy kis le­vegőváltozás. Persze, nektek jobb programotok lesz, ugye? — Nem is tudom, drágám. Rettenetes dilemmában va­gyunk. Tavaly világkörüli utazást tettünk, de rémesen fárasztó volt. Éppen azon gondolkodom, hogy az idén máshová kellene mennünk... N. K. MINDENFÉLE Ajándékozás Néhány iskolában ismét dolgoznak a régi beidegződé­sek: egyes túlbúzgó „szerve­zők” tetemes pénzt kérnek a szülőktől a pedagógusok megajándékozására. Természetesen nem a pe­dagógusok kérik ezt, sőt többségük méltatlannak tart­ja az ilyenféle hálálkodást, Mégis, vannak szülők, akik kitartóan hurcolják a „per­selyt”. Sőt, az egyik iskolá­ban nem hivatalos „körleve­let” írt az egyik szülő a többi szülőnek, hogy a siker biz­tos jegyen. Rendelet tiltja a gyűjtöge­tést, mert az ilyen ajándéko­zás a mi iskoláinkban, eny­hén szólva nem erkölcsös. Ezért szólunk róla, s bízunk benne, hogy a szülők többsé­ge nem fogadja el néhány hangadó ügyeskedését, nem vállal részt a túlzott, a szü­lőket anyagilag megterhelő ajándékozásból. Viszont egy-egy könyv, egy csokor virág, amivel a gyermek és a szülő jelképe­sen kifejezi köszönetét a fá­radozásért — bizonyára jól­esik gyermekeink fáradha­tatlan nevelőinek. Hideg a víz Az északi lakónegyed bér­házaiban gyakran előfordul, hogy a melegviz-szolgáltatas a lakók százait tréfálja meg. Langyos, vagy jéghideg vizet adnak a piros gombos csa­pok. Ez különösen a nagymo­sáshoz, mosogatáshoz, für­déshez készülőket és kisgyer­mekeket érinti rosszul. A lakók többsége a meleg­víz-szolgáltató hálózat bőví­tésének gondjait ismeri. Meg­értő, de azt elvárná: ha nem is állandóan magas hőfokú, de egy minimális melegségü vízről gondoskodjanak. Különben aligha könyvel­hetik el nyugodt lelkiisme­rettel a meiegvízdijak ősz- szegeit, a szolgáltatás csök­kent minőségű, s a lakó nem szólhat vissza, nem kérhet vissza a pénzéből. Nem is akarja, szívesen fizet, de kapjon is érte, ha nem is mindig forró, de általában elfogadható, meleg vizet... (pá!0 Látvány Esténként, amikor az utca! villanyokat bekapcsolják, a nyíregyházi Tanácsköztársa­ság téren kigyulladnak egy hirdető „házikó” lámpái is. féléjén néhány nyíregyházi kisipari szövetkezet neve. A házikó tiszta üveg, benne pedig fáradhatatlanul forog a több oldalú hirdetőtábla — üresen. A hazaiak nyilván meg­szokták már ezt a látványt, a városunkba érkező idegen azonban értetlenül bámul — az egyébkent ügyes — szer­kezetre. Ha úgy sincs benne semmi, akkor minek forog, miért világítják ki? Persze tudjuk a választ: a forgószerkezet rá van kötve a világításra, egyszerre in­dulnak. És azért is, mert így „látványosabb” — bár ha­szontalan. (baraksó) Záróra Fehérgyarmat központjá­ban bő választékkal ellátott ABC-áruház van. Árvíz után a nagyközségben több hason­ló áruház épült, de délidőben egy sincs nyitva. Valamennyi ABC-áruház rolóját lehúz­zák 11, vagy 12 órakor és csak délután 2, vagy 4 órakor húzzák fel. A kereskedők ebédelnek. Viszont az árvíz sújtotta terület lakói, akik Fehérgyarmaton intézik ügyesbajos dolgaikat — több­nyire ebédelés nélkül utaz­nak haza a délutáni busszal, mert délben nem tudnak hi­deg élelmet vásárolni. Az ÁFÉSZ megoldhatná a problémát, ha másként sza­bályozná a nvitvatartási időt. Az intézkedés pénzébe sem kerülne. Sőt, talán bevétele gyarapodna. (nábrádj) A NYÍRBÁTORI AURÖRA CIPŐGYÁR MUNKASZALAGJÁN A NŐI SZANDÁ­LOK KÉSZÜLNEK. (HAMME L JÓZSEF FELVÉTELE)

Next

/
Oldalképek
Tartalom