Kelet-Magyarország, 1972. május (32. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-18 / 115. szám

xxix. Évfolyam. 115. szám ÄRA: 80 FILLÉR 1972. MÁJUS 18, CSÜTÖRTÖK LAPUNK TARTALMÁBÓL# Vezetők az első vonalban (3. oldal) Űjabb vasútkörzelesitések megyénkben (5. oldal) Korunk mezőgazdasága (4. oldal) A belgrádi magyar—román EB-mérkőzésről jelentjük (7. oldal) Két éve — a nőkért Májusban két esztendeje, hogy a párt és a kormány nőpolitikái határozata napvi­lágot látott. Annak idején a SZOT is részt vett a nőhatá­rozat kidolgozásában, ajánlá­sainak elkészítésében. Nem­régiben a nőbizottság veze­tőinek, munkatársainak se­gítségével számba vette: mi­lyen lépések történtek az országban a nőhatározat megszületése óta. Az összesítő felmérés va­lamennyi szakszervezet és SZMT, SZBT elnökségének írásos állásfogalása, a SZOT osztályainak és a SZOT nő­bizottságának értékelései, ta­pasztalatai alapján készült. A határozat egyike azoknak a döntéseknek, amely azon­nal és a társadalom szinte minden rétegében, de külö­nösen a munkások és a dol­gozó nők körében egyetértés­re és megértésre talált. Ez adta azután a fő „hajtóerőt” a végrehajtáshoz is. A vállalatvezetők a leg­több helyen vezérigazgatói, igazgatói utasításban — egyetértésben a szakszerveze­tekkel — meghatározták a fontosabb tennivalókat. Bére­zés, munkakörülmények, nők szakképzése, egyedülállók, nagycsaládosok erkölcsi és anyagi támogatása, éjszakai műszak könnyítése, gyer­mekintézmények fejlesztése — ezek voltak a legfontosab­bak. Most, két év elteltével lát­ható: általában nagyobb te- -ret és súlyt kaptak a gyorsan megvalósítható szociálpoliti­kai intézkedések, mint a sok­oldalú, nagyobb politikai és szervezési erőt kívánó tevé­kenység. Jóformán országos akcióvá lett — például —, hogy a sokgyermekes csalá­dok évente egyszer, vagy kétszer anyagi támogatást kapnak. A könnyűiparban, az élelmiszeriparban sok helyen kiterjesztették az üzemétkez­tetést, lehetővé tették a me­leg vacsora hazavitelét, a ko­rábbinál valamivel több csa­ládos üdülési lehetőséget is teremtettek. A munkahelyek többségé­ben megvizsgálták az eltelt időszakban a nők bérezését. Például: számba vették a ka­tegóriabérek, az időbérek és a személyi besorolások aránytalanságait. Mi tagadás: sok vállalati és szakszerve­zeti vezetőt még mindig meghökkentettek a tapaszta­latok. 200—500 forintos kü­lönbséget találtak az azonos munkakörben dolgozó férfi­ak és nők bére között. Ezután iparáganként sok helyen fel­emelték a legalacsonyabb bé­reket 1200, illetve 1500 fo­rintra. Egyéb bérintézkedé­sekre is sor került, így a ta­valyi bérfejlesztés idején a legalacsonyabb bérkategóri­ákban 10—20 százalékkal emelték a nők fizetését. igen nyomatékos ajánlása volt a nők helyzetére vonat­kozó határozatnak az éj­szakai műszak megvizsgálása és esetenkénti korlátozása. Mivel — például a textilipar­ban — jelenleg nincs lehető­ség az éjszakai műszak teljes megszüntetésére, a szombat éjjeli műszakok számának korlátozására törekedtek. (Mellesleg: gyakori, hogy maguk az asszonyok sem kí­vánják az éjszakai műszakok teljes megszüntetését, főleg gyermekelhelyezési, és egyéb problémáik miatt.) Megvizsgálták a gyermek- intézmények bővítésének le­hetőségeit is. Az óvodák, böl­csődék, a napközis étkeztetés Brandt győzelme a ratifikációs vitában A bonni parlament a szovjet—NSZK és a lengyel—NSZK szerződések mellett szavazott Szerdán délután pontosan 14 órakor ismét összeült a nyu­gatnémet szövetségi gyűlés, hogy folytassa a keleti szerző­dések ratifikációs vitáját és még a nap folyamán szavaz­zon e szerződések életbe lép­tetéséről. Nem sokkal a parlament összehívása előtif fejezte be tanácskozását a CDU—CSU frakciója és hosszú (másfél napos vita után) úgy döntött, hogy egységesen tartózkodik a ratifikációs szavazástól. A frakcióban csak egy kis cso­port (a revansisták képvise­lői) foglalt csupán úgy állást, hogy nemet mond a szerző­déseknek. A szerdai parlamenti ülés első szónoka a kormány- koalíció nevében a szociálde­mokrata Carlo Schmid pro­fesszor volt, aki méltatta a szerződések történelmi jelen­tőségét, és kérte a szövetségi gyűlés pozitív állásfoglalá­sát. A szabaddemokrata frakció nevében Wolfgang Mischnick, az FDP-frakció elnöke ugyanezt az óhajt tol­mácsolta. Az ellenzék nevében Kiesinger volt kancellár be­jelentette, hogy a CDU—CSU képviselői „nagy jelentőséget tulajdonítanak” a politikai pártok közös parlamenti nyi­latkozatának és a nyilatkozat­ra igennel szavaznak. A szer­ződések megbuktatását is kerülni akarja az ellenzék — mondotta Kiesinger — és ezért a szavazástól tartózkod­ni fog. Ezt a közös parla­menti nyilatkozatban elfoga­dott elvek alapján teszi — mondotta. Schütz nyugat-berlini fő­polgármester a szerződések fontosságát a nyugat-berlini rendezés életbelépésének szempontjából világította meg. A kormány nevében felszó­laló Scheel külügyminiszter rámutatott, hogy a szerződé­sek ratifikálásával pontot kell tenni a múlt lezáratlan 'kér­déseire és meg kell alapozni a biztosabb jövőt. Külön ki­tért a két szerződés nemzet­közi jelentőségére és kinyil­vánította : országa érdekelt egyrészt az európai biztonsá­gi és együttműködési konfe­renciában, másrészt az euró­pai kölcsönös csapatlétszám­csökkentési tárgyalások meg­tartásában. Hitet tett az NSZK nyugati szövetségi po­litikája mellett és külön ki­emelte az NSZK és az Egye­sült Államok szoros szövetsé­gét. Nixon amerikai elnök jö­vő heti moszkvai útját o^yan lehetőségként értékelte, amely módot nyit a konfrontációt felváltó együttműködés kiala­kítására és óva intett ebből a szempontból is a keleti szer­ződések elutasításától, ami szavai szerint megnehezítené' Nixon küldetését. Bejelentette, hogy kormá­nya a parlamenti pártok kö­zös nyilatkozatát az NSZK hivatalos okmányaként jut­tatja el a Szovjetunióhoz. A nyilatkozat létrejötte Rainer Barzel erőfeszítései­nek is tulajdonítható — fej­tette ki — sajnálattal je­gyezte meg — amit a szélső- jobboldali padsorokban ki­sebb zajongás fogadott, hogy Barzel törekvéseit saját párt­jában nem honorálták kellő­képpen. Scheel szavai után név sze­rinti szavazásra bocsátották a szovjet—nyugatnémet szer­ződést. A szerződést a koalí­ció 248 képviselője szavazta meg, nemmel szavazott tíz és 237 tartózkodott. A - nyu^t- berlini képviselők is leszavaz­tak (bár szavazatuk nem szá­mít bele az eredménybe), kö­zülük 12 mondott igent és tízen tartózkodtak. Ezután a képviselők a len­gyel—nyugatnémet szerződés­ről kezdték meg a szavazást. A parlament ezután 248 sza­vazattal elfogadta a lengyel —nyugatnémet szerződést is. A szavazatarány itt annyiban módosult, hogy a nemmel sza­vazók száma 17 volt, a tar­tózkodóké pedig 230. Össze­sen 495 képviselő adta le a voksát. A nyugat-berliniek közül ismét 12-en mondtak igent, tízen pedig tartózkod­tak. ★ A Bundestag szerda délutá­ni ülésén, a szovjet—nyugat­német és a lengyel—nyugat­német szerződés megszavazá­sa után, a kormánykoalíció és az ellenzék parlamenti cso­portjai által közösen kidolgo­zott határozatról is szavazott. 491 képviselő igennel sza­vazott, 5-en tartózkodtak a szavazástól. A szerződések most máso­dik olvasásban a parlament felsőházának szerepét betöltő szövetségi tanács elé kerül­nek, és ha ez sem emel kifo­gást ellenük, Heinemann el­nök aláírásával szentesítheti őket. HÍRMAGYARÁZÓNK ÍRJA: A részletes tudósítást meg­előzve, természetesen gyors­hírben jelentette az MTI bon­ni munkatársa szerdán kora délután: a bonni Bundestag ratifikálta a szovjet—nyugat­német és a lengyel—nyugat­német szerződést. Nyilvánva­lóan gyorshíre volt ez a világ minden jelentősebb hírügy­nökségének. Feltehető, hogy sok rádióállomás műsorát megszakítva, azonnal be­mondta az eseményt, mert vitathatatlan, hogy egyike ez a második világháború óta (Folytatás a 2. oldalon) Kádár János fogadta Jakubovszkij marsallt Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára szerdán fogadta a hiva­talosan hazánkban tartózko­dó 1. I. Jakubovszkijt, a Szov­jetunió marsallját, a Varsói Szerződés tagállamai egye­sített fegyveres erőinek főpa­rancsnokát. A látogatáson je­len volt Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára és Czinege Lajos vezérezredes, honvé­delmi miniszter. Előadások 1 millió résztvevővel Ülést tartott a TIT megyei elnöksége Ebben az évben tartják a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat VI. küldöttgyűlését, ahol négy ev ismeretterjesz­tő munkájáról adnak számat. Az ősz folyamán sorra kerü­lő országos eseményt meg­előzően májustól június kö­zepéig járási közgyűléseken vitatják meg a társulat mun­káját, majd a nyár végén lesz a megyei küldöttérte­kezlet. A számvetésre ké­szülődés jegyében foglalko­zott a TIT megyei elnöksége május 17-én a négyéves mun­kával és a járási, közgyűlések előkészítésével. Megállapították, hogy 1968 óta számszerűleg és tartal­milag is továbbfejlődött me­gyénkben az ismeretter­jesztő tevékenység. Évente, több mint négyezer, 1971-ben csaknem 4500 ismer elterjesz­tő, előadást tartottak a me­gyében. Ez év első felében is mintegy 2500 előadást bo­nyolítanak le, s így a négy év folyamán több mint 21 ezer előadással vették ki ré­szüket a művelődési prog­ramokból, melyeken az év végéig 1 milliónál több sza­bolcsi vett, illetve vesz részt. Az .ismeretterjesztés űj voná­saira jellemző, hogy az elő­adások ötven százalékát szervezett szabadegyetemi sorozatok alkották. Tartalomban a saákoisztá- lyok által szervezett változa­tos programok lebonyolításá­ban is fejlődést hozott az utóbbi négy év. A hagyomá­nyos témakörük mellett nőtt a közgazdasági, jogi, ifjúsági es nőpolitikái, a világnézeti, a hazaíiságra és a honvé­delemre nevelő, a szocialista erkölccsel összefüggő előadá­sok, szabad egy etemek nép­szerűsége. Közelebb került az ismeretterjesztés a megye gazdasági életével, termelé­sével összefüggő problémák­hoz is. Külön szabadegyetemi sorozatot szerveztek az üze­mekben, tsz-skbm, gazdasá­gokban. A négy év alatt el­hangzott előadások ölvén százalékát a mezőgazdasági lakosság körében tartottak meg. Több új vonással gazdago­dott a TIT munkája az utób­bi években. A munkások szakmai műveltségének gazdagítását szolgálnék a mű­szaki rajztanfolyamok és az egyszerű • műszaki -ismerete­ket nyújtó előadás-sorozatok. A korábbi ...évekhez ■ viszo­nyítva , jobban. igyekeztek ki­elégíteni a széles körben még­nyilvánuló nyelvtanulási igé­nyeket. Több intenzív mód­szerű idegennyelv-tanfolya- mot szerveztek. A TIT. az egyik gazdája a főiskolával együtt a magyar nyelv ápo­lását segítő anyanyelvi ren­dezvényeknek is. Sikerült tartalmasabbá tenni az IBUSZ-szal közösen szervezett országjáró kirán­dulásokat is. amelyeken a szabolcsiak tízezrei ismer­kedtek országunk legszebb a lkotásai val. m űem lék ei v el. Szabad szombat Vietnamért a MEZŐGÉP üzemeiben A FAO-vezetök látogatása megyénkben Hetekkel ezelőtt a magyar nép megdöbbenéssel és fel­háborodással fogadta, hogy az amerikai légierő ismétel­ten bombázza a VDK váro­sait, s a terrortámadás ál­dozatai, a békés lakosság, köztük számtalan gyermek. A közvélemény nagygyűlése­ken fejezte ki tiltakozását, ugyanakkor biztosította szo­lidaritásáról a hős vietnami népet. Szabolcs-Szatmár megyé­ben is sokan tiltakoztak. A Nyíregyházi MEZŐGÉP Vál­lalat dolgozói akkor a szo­fejlesztése ma már nem is csak gazdasági és szociálpoli­tikai kérdés, hanem elsősor­ban társadalompolitikai ügy. Tanácsi és üzemi összefogás­ból az ország különböző he­lyein kezdődlek olyan épít­kezések, amelyek eredetileg nem szerepeltek a negyedik ötéves terv célkitűzéseiben, előirányzatában. Jól segítette ezt az akciót a Pénzügymi­lidaritás jegyében vállalták, hogy szabad szóm,hatokon vietnami műszakokat tar­tanak, s az arra a napra ju­tó munkabérüket felajánlják a terrorbombázástól szenve­dők megsegítésére. A válla­lat 9 gyáregységében tartot­tak eddig vietnami műsza­kot, s a szolidaritási szám­lára átutalható összeg már több mint százezer forint. A nyíregyházi gyáregység dol­gozói e hónap végén tartják más nyíregyházi vállalatok dolgozóival együtt a vietna­mi műszakot. nisztérium 40/1970. számú rendelete, amely hosszú hu­zavona után végre lehetősé­get adott az anyagi erőforrá­sok egyesítésére. A gyáraknál, vállalatoknál bizonyos „óvatoskodás” érezhető, ha számolniuk kell a hosszabb időre szóló felada­tokkal, amikor gazdasági fej­lesztési tervükbe be kell épí­teniük a szükséges intézkedé­Az elmúlt napokban az Egyesült Nemzetek Szerveze­tésiek mezőgazdasági ügyek­kel foglalkozó szerve, a FAO európai vezérigazgató-he­lyettese Andrea de Vajda, egy amerikai és két holland szakértő kíséretében a me­gye néhány vízgazdálivodási kérdéséről tájékozódott. A Felső-Ti&za-vidéki Vízügyi Igazgatóság tevékeny ségér ől, valamint a Nyírség megépí­tett és tervezés alatt álló tá­rozóiról dr. Szeifert Gyula igazgatóhelyettes főmérnök, a tervezett !és építés alatt álló, beregdaróci drénezésről sek részeit. A nők képzésé­nek fejlesztése — például — lassú, szervezése ma sem megfelelő. Hasonlóképpen nehézkes és lassú az előrelé­pés a munkakörülmények javításában, a vállalati szo­ciális ellátottság fejlesztésé­ben. (A kereskedelemben pél­dául változatlanul nehéz ter­heket kell cipelniük a nők­nek, a gépesítés minimális.) dr. Szabó László, a műszaki egyetem adjunktusa tájékoz­tatta a vendégeket. A szakértők és a kísére­tükben lévő szakem berek dr. Járányi György, a keszthelyi mezőgazdasági egyetem tan­székvezetője, Soltész József OVH főosztályvezető, Pusztai Pál főmérnök és Mudri Sán­dor főosztályvezető megte­kintették a két nyírségi tá­rozót és a beregdaróci ter­melőszövetkezet drénezését. A tájékoztatók és a hal­lottak, valamint a szakmai vita után a vendégek hasz­nosnak minősítették a bemu­tatott tevékenységet. A SZOT nőbizottsága sze­rint: „A nőpolitikái határo­zat végrehajtása nem tekint­hető kampányfeladatnak. ^Hosszú esztendők következe­tes, a tennivalókat rendsze­resen. számon kérő munkájá­ra van szükség, hogy minden illetékes terület, szerv tel­jes felelősséggel hajtsa végre a dolgozó nők érdekében megszületett határozatot'’. Külön gondot fordít a TIT megyei elnöksége a megye ta- nyavilágában végzendő is­meretterjesztésre, melyet két gépkocsival látnak el, az elő­adókat, a szemléltetőeszkö­zöket, filmeket viszik el fő­ként a nagykállói, a. nyíregy­házi járás és a megyeszék­hely tanyavilágába. A négy év során növekedett az egyegy előadáson részt ve­vő hallgatók száma. A. régi törekvés is mindjobban meg­valósul: az előadások nagy részét képpel, filmmel és más eszközökkel teszik szí­nesebbé, érdekesebbé. A megyében január óta tart a TIT-tagok tagkönyvcseréje, amely nem pusztán formasá­gokat jelent.,, hanem a tevé­keny', állandó előadói gárda számbavételét is. A jelenlegi adatok szerint 700 rendszere­sen tevékenykedő tagja van a szervezetnek. Közülük 250 —300-an tíz, tizenöt éve vég­zik az ismeretterjesztést. A TIT-tagságnak egvharmada fiatal, 35 éven aluli, a legna­gyobb arányban a pedagógu­sok vesznek részt a munká­ban, majd az agrár, az egész­ségügyi, a jogi és a műszaki értelmiség következik. A TIT megyei elnökségének szerdai ülésén határoztak arról is, hogy a több éve jól dolgozó tagokat emléklappal és pla­kettel j utalmazzák. VILÁG PRO LETÁRJAI,EGYES0 LJ ETEK I

Next

/
Oldalképek
Tartalom