Kelet-Magyarország, 1972. május (32. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-17 / 114. szám

1972. mäfus Vf. feSLET-SlAGT'ARORSZAö S. old a! Értéke, vagy ára? (3.) Kedvező, kedvezőtlen Pár száz forint és,„? Nagyobb megbecsülést érdemelnek Felmérés a tsz-ckben dolgozó női szocialista brigádokról o o Az olvasó, eljutván eddig, talán még mindig bizalmat­lan; miről akarják meggyőz­ni? Arról, hogy'semmi gond­ja, baja az árakat illetően? Csupán egyetlen szándékunk van a cikksorozattal: tények, s nem érzelmek alapján szól­ni mindarról, amit az ár­probléma sűrít. Érzékeltetni, hogy kedvező és kedvezőtlen hatások közepette változik ésszerűbbé — tehát igazsá­gosabbá — az árrendszer. Kedvező a fogyasztó szem­szögéből például, hogy 1960 és 1970 között olcsóbb lett a hűtőszekrény, a hagyományos mosógép, a televízió, de ked­vezőtlen, hogy drágább a tégla, a falburkoló csempe. Olcsóbb a gáz, a villanyáram — 1 kWó 1,21 Ft volt 1960- ban, ma 0,91 —, de drágább a haj vágás, az öltöny tisztí­tás. Kitűnik ebből, hogy az „olcsóbb” meg a „drágább” függ attól is, mit vásárolunk, mit fogyasztunk, azaz ugyan­annyi pénzből, fogyasztása szerkezetétől függően, külön­bözően élhet két család. ESETEK ÉS IRÁNYZATOK Sorolhatjuk: 1960 és 1970 között 26,60-ról 34 forintra emelkedett egy kiló sertés­tarja ára, a gyulai kolbász 60 helyett 80, a csemegesza­lámi 70 helyett 100 forint,, s egy kiló fejes káposzta 1,30- ról 2,90-re tornázta fel ma­gát. Csökkent a citrom, a narancs ára, a szőlőé nőtt, az almáé kevesebb — 1960-ban 5,50 volt, 1970-ben 4,60 —, emelkedett az égetett _ sze­szek pénzbeli ellenértéke, ám felénél kevesebbre — 400 forintról 178-ra — apadt a kávéé. Olcsóbb a férfiing, a női harisnya, de drágább a férfiöltöny, a női' kötött ruha, a gyermekruházat. Esetek­kel, egy-egy áruval nem ju­tunk tisztább képhez; adott termék áránál fontosabbak az irányzatok. A szóban forgó évtizedben jellemző volt az idénycikkek árának folyamatos emelke­dése, s az iparcikkek mérsé­keltebb áron való kiárusítá­sának — téli, nyári vásár, leértékelések — rendszeres­sé és kiterjedtté válása. 1951 óta az első lényegesebb ár­változásokra is ebben az időszakban került sor; 1966 februárjában. (Például 32— 33 százalékkal nőtt a hús és a húskészítmények ára, csök­kent a zsíré, a szalonnafélé­ké.) 1968. január 1-én szé­lesebb körű árrendezést haj­tottak végre — pl. a bútor drágább, a tévé olcsóbb lett —, s ez 1960-hoz mérten há­Először ismerkedjünk meg a fogalmakkal. Anaesthesio- lógia: altatástudomány. In­tenzív therápia: intenzív be­tegellátás. Ennek az osztály­nak a főorvosa, a nyíregyhá­zi megyei kórházban dr. Makláry Elek. Hangsúlyozot­tan különleges osztály. Bár egyáltalán nem különlegesek, csak elkötelezettek orvosai, ápolói, a főorvos és munka­társai. Speciális feladataik van­nak még a kórházon belül is, ahol minden percben küzde­lem folyik. Itt állandóbb és intenzívebb a feszültség és a készenlét. Erre az osztályra olyan betegek kerülnek, akiknek az életfunkciójukban súlyos zavar vagy teljes kie­sés következett be. Szigorúan tilos a beteglá­togatás is. Makláry doktor osztálya végzi a kórházban az összes műtéti altatást. Minden al­tatásra kerülő beteget meg­néz. Megállapítja, alkalmas-e az altatásra, s ha igen, el kell döntenie, milyen mód­szerrel altassák. Erre azért van szükség, mert a beteg ál­talános állapota, valamint az elvégzendő műtét együtt ala­kítja ki azt a metodikát, rom százalékkal növelte az árszínvonalat, összességé­ben. Az érték és az ár köze­lebb hozása ugyanis — s nem kevésbé a kínálat és a kereslet egyensúlyának ke­resése — elkerülhetetlenné tette, hogy míg a ruházatj árszínvonal csökkent — 7,9 százalékkal 1960-hoz mérten —, az élelmiszereké — 6,9 százalékkal — emelkedett. Mindezt a családok nem egyformán érezték meg költ­ségvetésükön. Ahogy a nap­jainkban végbemenő árvál­tozásokat sem. ÁTÍRT árcédulák A kirakatokban, a piaco­kon látható átírt árcédulák — bármilyen nehéz is ezt belátni — nem egyformán érintik a különböző rétege­ket. Az, hogy 1960 és 1970 között erősen emelkedett az élvezeti cikkek árindexe, józan ítéletű embert aligha bosszant. El kell fogadni azt is, hogy a szolgáltatások ára növekedett, hiszen nemzetkö­zi méretekben irreálisan ol­csó volt, s éppen ezért — mert szorosan összefügg! — alacsony színvonalú. Aligha fogadható lelkesedéssel, hogy a munkás és alkalma­zotti háztartásoknál 11,8 százalékkal emelkedett az élelmiszerek árindexe, dön­tően az idénycikkek drágulá­sa miatt. Számolni kell vele, hogy ugyanez a forint az or­szág különböző részein, s más és más foglalkozású emberek kezében nem ugyan­annyit ér. Mert igaz, minden fogyasztót kedvezően érintett, hogy a szóban forgó évtizedben mérséklődött az egyes ruházati és egyéb ipar­cikkek, valamint a fűtés, az energia árszínvonala, de végső összesítésben tény, hogy 1970-ben 1965-höz mér­ten a munkás és alkalmazot­ti családok fogyasztói árszín­vonala öt százalékkal volt magasabb, míg a paraszti és kettős jövedelmű háztartáso­ké 1,5-tel. Törvényszerű, hogy az élet­színvonal-politikában növek­vő szerephez jut a differen­ciálás, a sokféle hatást ki­egyenlítendő. Az önellátó — vagy részben önellátó — fa­lusi lakosság például kevésbé érzi az idénycikkek árának emelkedését, míg a boltok­ban, a piacokon vásárlók azt tapasztalhatták, hogy — át­lagosan — 1970-ben 18,1971- ben 12 százalékkal nőtt a zöldség- és főzelékfélék ára, s bár az összes kiadásokból ez jelentéktelen hányadot kép­visel — 1,5—2 százalékot —, mivel napi szükségletről amely a betegnek és az ope­ráló orvosnak megfelelő. — A narkózis (altatás) igen gyakran nehezebb és bonyo­lultabb feladat elé állítja az orvost, mint maga a műtét. Ez ma már külön tudomány­ág — magyarázza. — Az al­tatás nem veszélytelen be­avatkozás. Ha például vala­kinek 30 éves korában van egy gyomorfekélye, az altatás különösebb gondot nem okoz. Ugyanez 70 éves korban már igen, s ez esetben a műtét technikailag lehet nagyon könnyű, de ennek a betegnek az altatása számos problémát jelenthet — magyarázza. Ezért fejlesztik az órzóste- lenítési eljárásokat, s alkal­mazzák a legmodernebb ór- zéstelenítésd szereket. Hazánk keleti felében 6 volt az első, aki ezt az osztályt megalakította és megszsrvez­van szó, a bosszúság, a „kommentálás”' is mindenna­pos. AZ EGÉSZET MÉRVE Bővíthetjük tovább a pél­datárat. Az alacsony jöve­delmű családokat, a kevés keresővel de sok gyermek­kel rendelkező háztartásokat, az azonos társadalmi rétegek eltérő jövedelmű csoportjait stb. más és más módon érin­tik az árak változásai. Ezért szúr joggal szemet, ha nő a gyermekruházat ára — már­pedig nő —, ha az olcsóbb húskészítmények nem kapha­tók a boltokban, s így to­vább. A szakemberek sűrűn hangoztatják, hogy az ár­rendszert nem lehet „fillé­res mércével” megítélni. Igaz. Hiszen például a múlt esztendő júliusában 12 szá­zalékkal olcsóbb volt az idényáras cikkek csoportja, mint 1970 júliusában, szep­temberben viszont — az elő­ző év megfelelő hónapjához mérten — húsz százalékkal drágább. 1971-ben az újbur­gonya 21, a zöldbab 48 szá­zalékkal többe, a paraj húsz, az élő baromfi nyolc száza­lékkal kevesebbe került, mint 1970-ben. Drágább volt az alma, olcsóbb az ősziba­rack, mint egy évvel koráb­ban, s bár az idényáras cik­kek a boltokban 12,2. a pia­cokon 11,9 százalékkal kerül­tek többe, az árindex egész évre számítva összességében csak 1,7 százalékkal emelke­dett. „Nagy a szóródás” — mondják szakszerűen, s hoz­záteszik: az egészet mérve lehet ítélkezni. Ne vitassuk, mert nem is vitathatjuk: igaz. Ki tagadná, hogy ritka kivételtől elte­kintve ma a családok job­ban élnek, mint tíz vagy öt esztendeje, bár az árszínvo­nal —1 ahogy taglaltuk — emelkedett. Ám arra van szükség, hogy termelésben, értékesítésben tisztábbak le­gyenek a frontok; előállító, eladó és vásárló egyaránt érzékelje, mi az érték, mi az ár, hol húzódik a határ tisz­tességes haszon és nyerész­kedés között. Ezért „a ter­melő- és a kereskedelmi vállalatoknak és felügyeleti szerveiknek nagyobb gondot kell fordítaniuk a párt és a kormányzat gazdaságpoliti­kájával összhangban levő ár­politika érvényesítésére a mindennapi életben” — amint azt a párt X. kong­resszusának határozata meg­állapította. Mert az árpoliti­ka nem elvont közgazdasági fogalmak összessége. Mint neve is mutatja: az árakkal való Dolitizálást jelenti. 10 376 000 hazai fogyasztó számára. (M) Vége te. Nyíregyházán, a megyei kórházban korábban volt anaesthesiológiai osztály, mint Debrecenben és a leg­több fővárosi kórházban. S felfigyelt rá a „világ” is. Nyíregyházin nemzetközi kongresszust szervezett. Itt járt az Anaesthesiológiai Vi­lágtársaság főtitkára, dr. Mayrhofer Ottó Becsből, lá­togatást tett Makláry főorvos osztályán az oxfordi egyetem professzora, sir Robert Ma­cintosh is. ök értik, tudják, hogy mi­lyen munkát végez dr. Mak­láry Eleik s munkatársai. És mindazok, akiket az életbe visszahoztak. Különösebb fel­tűnés nélkül végzik munká­jukat. De mégsem észrevétle­nül. S ennek megtisztelő jele volt, hogy dr. Makláry Ele­ket 1971. júliusában Érdemes orvos címmel tüntették ki „Hárommillió és hétszáz­ezer forinttal adott többet a brigád a tervezettnél, s még­sem kapja meg a megfelelő erkölcsi, anyagi megbecsülést, nem igen látogatnak meg bennünket a tsz vezetői.,.” A fenti mondat az elmúlt hét végén hangzott el a Ti­sza menti Termelőszövetkeze­tek Területi Szövetségének egyik megbeszélésén Nyír­egyházán, ahol a tsz-ek nő­bizottságainak vezetői érté­kelték a szocialista nőbrigá­dok helyzetét, eredményeit, s gondjait. A mondat rávilágít az egyik legfontosabb ten­nivalóra: nem elég jó terme­lési eredményeket elérni. A falu szocialista gondolkodá­sának formálásához ennél többre van szükség. S külö­nösen a termelőszövetkeze­tekben dolgozó nők szocialis­ta brigádmozgalmát kell az eddiginél jobban felkarolni. Ők vannak többen A szocialista brigádvezetők országos tanácskozását meg­előzően a Tisza menti TE- SZÖV-höz tartozó hat szövet­kezetben végeztek felmérést. A cél az volt, hogy megvizs­gálják, milyen volt az el­múlt évben a szocialista nő­brigádok helyzete, anyagi és erkölcsi elismerése. Nagy fontosságú volt ez a munka, hiszen a Tisza menti tsz-ek szövetségéhez tartozó közös gazdaságokban dolgozó tagok között nyolc és fél ezer a nő. Több tsz-ben — mint az ibrányi Rákóczi, a nyírte­leki Dózsa, a mándoki Uj Élet, a pátrohai Zöld Mező, a kisvárdai Rákóczi — a dol­gozó nőtagok aránya megha­ladja a férfitagokét. Rajtuk kívül négyezer családtag is besegít a csúcsmunkák idő­szakában a szövetkezetnek, s közülük háromezer a nő. A szövetség gazdaságaiban a ké­zi munkaerő-szükséglet több mint ötven százalékát asszo­nyok és lányok végzik. önmagukban ezek a szá­mok is indokolják, hogy a szövetkezetekben napirendre tűzzék a nők munkáját, hely­zetét, megvizsgálják, hogy a szocialista brigádmozgalom­ban mennyire vesznek részt a nők és a gazdasági, a párt- és tömegszervezeti vezetők hogyan élnek ezzel a nagy lehetőséggel, hogyan segítik a szocialista jelleg érvénye­sülését. Hajdú Istvánná, a területi szövetség nőbizottságának ve­zetője, agrárközgazdász el­mondta: a vizsgálódás kide­rítette, hogy a termelőszövet­kezeti asszonyok a korábbi­akhoz képest gyökeres élet- és szemléletbeni változáson A Nyíregyházán, tartott kongresszuson akkor, 1969- ban 200 orvos vett részt, s több mint 100 előadás hang­zott el e tudományággal, eredményeivel kapcsolatban. Ez évben Bécsben tartják meg az anaesthesiológusok európai kongresszusát, ame­lyen Makláry Elek is előadást tart. — Ezt a szakmát egy évig az NDK fővárosában, Berlin­ben tanulmányoztam. S két­évenként Bécsben tudomá­nyos továbbképzésen ve­szünk részt. Ezen a világ legnevesebb professzorai tartanak előadásokat, s ezeket igyekszünk hasznosítani gyó­gyítómunkánkban. Igaz, hogy az osztály megszervezé­sében országosan az elsők kö­zött voltunk, de sajnos a tartós orvosihiány miatt a kí­vánatos fejlődés lassúbb lett — mondja. mentek át. Ez a változás azonban lassúbb, s differenci­áltabb, mint az iparban. Sok minden befolyásolja a hely­zetet, a helyi hagyományok, szokások, közgazdasági viszo­nyok, de beszélni kell itt az adott község gazdasági, tár­sadalmi és kulturális viszo­nyairól is. Hiányos feltételek A felmérés és az azt köve­tő tanácskozás bebizonyította, hogy a falun, a közösben dol­gozó nők munkájára égető szüksége van a termelőszö­vetkezeteknek, a társadalom­nak. Ennek ellenére nincse­nek meg a jó munkához szük­séges feltételek a legtöbb he­lyen. A nők többsége a nö­vénytermesztés nehéz kézi munkáit végzi, mert a gépe­sítéssel a legtöbb gazdaság­ban adósak maradtak az el­avult szemlélet, vagy a hiá­nyos anyagiak következté­ben. Az is igaz, hogy a gép szakértelmet, szakmunkát, te­hát képzettséget követel, amely a nőknek általában nincs meg. Ezt viszont tanu­lással, iskolázással lehet és kell is pótolni. A szövetkeze­ti vezetőkön múlik nagyi-észt, hogy felszámolják azt a kon­zervatív szemléletet, amely szerint a nők nem alkalmasak gépek kezelésére. A szövetség gazdaságaiban — de nyugodtan mondhatjuk ezt a megye másik két terü­leti szövetségéhez tartozó tsz- ekről is —■ elmarad a dolgozó nők szakmai képzettsége az igényektől. E hiány részbeni pótlásához is igen tervszerű, s következetes munkára van szükség a gazdaságokban. Mindezek ellenére is nagy­szerűen helytállnak a munká­ban az asszonyok és. lányok. Felismerték, hogy a jobb élet­hez jobb munkára van szük­ség, s terjed közöttük a szo­cialista munkaverseny, a szo­cialista brigádmozgalom. Ta­valy már hetvenegy nőbrigád versenyzett a területen a szo­cialista cím elnyeréséért — több, mint az azt megelőző években bármikor. Közülük harminckilenc brigád el is nyerte a megtisztelő szocia­lista címét. Igaz, az összes szocialista brigádoknak még csupán huszonkét százaléka a női, s ha nem is lehetnek elé­gedettek ezzel a szövetkezetek illetékesei, már nagy szó, hogy vannak, s kiváló mun­ka nyomán szerezték meg az elismerést. A zöldkoszorús, bronz- és ezüstkoszorús jel­vénnyel kitüntetett nőbrigá­dok vállalásait elemezve ki­tűnik, hogy azok egyértelmű­en és helyesen elsősorban a munka minőségének javítá­S így a színvonalat csak nagy megterheléssel, , sok túlmunkával tudják biztosí­tani. — Az intenzív osztályunk 3 éve működilí. Ez a legsú­lyosabb betegek ellátását tel­jesíti. Azckét, akiknek élet­fontos funkciójukban zavar vagy teljes kiesés van, füg­getlenül az alapbetegságtől — magyarázza. — Kezelünk itt baleseti sebészeti, nőgyógyá­szati, bel- és gégészeti, stb. betegeket is. Speciális az osztályának a műszerezettsége is. Van olyan készülékük, amellyel a beteg légzését, hőmérsékletét, vérnyomását és szívműködését egyszerre tudják ellenőrizni, önálló laboratóriummal is rendelkeznek, amely speciális vizsgálatok elvégzésére al­kalmas, Például itt végzik a vérgázánalizist, amely az emberi szervezet belső ké­miai egyensúlyának fenn­tartásához szükséges. — Ez a berendezés számos fontos adatot szolgáltat a be­teg állapotáról. Ezek alapján tudjuk a speciális kezeléseket alkalmazni — magyarázza. — S rendelkezünk jól képzett nővérgárdával, akik segítsége sát, a munkafegyelem és munkaerkölcs szilárdítását tűzték célul. A brigádok nagy része eleget is tett a vállalá­soknak, s úgy szerezte meg a szocialista címet. A vizsgált szövetkezetek egy részében azonban olyan brigád is van, amely csak elvi engedmé­nyek nyomán juthatott a ;o- cialista címhez. Meg sem hívták,,. Sem ezt, sem azt nem he­lyeselhetjük — hangzott el a nőbizottsági vezetők tanács­kozásán — hogy látszatered. ményeket érjünk el, illetve az igazi munkasikerek után tel­jes közöny fogadja a szocia­lista munkaverseny eredmé­nyeit. Mert a nagyhalászi példán kívül másutt is talál­kozni negatívumokkal, mint Nyírteleken, Zsurkon és Nagycserkeszen, de még so­rolhatnánk a rossz példákat, amikor elmarad a nők mun­kájának értékelése, anyagi — s főleg erkölcsi — elismerése, a nők tájékoztatása, a veze­tésbe való bevonása. Nagy­cserkeszen a vezetésbe meg­választott nőket i meg sem hívják a vezetőségi ülésekre! Vannak jó tapasztalatok is. Ahol a gazdasági vezetés fel­ismerte a szocialista brigád­mozgalomban rejlő lehetősé­geket, ahol év közben, sőt naprakészen elemzik, érté­kelik a női szocialista brigá­dok munkáját, ott a moz­galom tartalmában is gazda­godott, s újabb brigádok ala­kultak. A kisvárdai Rákóczi, a rakamazi Győzelem, a nyír­egyházi Vörös Csillag és a Súgván, a pátrohai Zöld Me­ző szocialista női brigádjai­nak nagy szerepük van ab­ban, hogy a közös gazdasá­gok kiváló eredményeket ér­tek el az elmúlt esztendőben. A tanácskozás, s az azt megelőző Vizsgálódás bizo­nyítja: nem lehet csupán pár száz forintos év végi jutalom­mal letudni a szocialista no- brigádok munkájának értéke­lését. Az erkölcsi elismerés — és ezt kivétel nélkül hangsú­lyozták a brigádok tagjai — fontosabb nekik, mint a pénz, s ez bizony sok szövetkezet­ben elmaradt. Propagálni, népszerűsíteni a jó eredményt elért asszonyok, lányok mun­káját — ez a másik, s na­gyon fontos emelője a szo­cialista brigádokban dolgozó falusi nők eredményeinek. Ezeket megoldani különö­sen most, a szocialista brl- gádvezetők országos tanács­kozása előtt, de utána is ak­tuális, halaszthatatlan felada­tuk a megye szövetkezeti ve­zetőinek. K. J, e munkában is nélkülözhetet­len. Hogyan is mondta Fleming a penicillin feltalálója? „...Minél összetettebb lesz a világ, annál kevésbé tudunk eljutni mások együttműkö­dése nélkül- a sikeres befeje­zésig.” S az orvostudomány­ban, a kutatásban is nagy segítségére lehet a kutató or­vosnak a gyakorlat, a tapasz­talás, a megfigyelés, amelyek elsősorban a gyakorló, gyó­gyító orvosok sajátja. Ez esetben gyógyító orvosokról, munkásságukról, megfigyelé­seikről szeltünk. S ha sze­rények is az eredmények, mákszemnyinek tűnő tudo­mányos megfigyelések is azok, felhasználhatók az em­ber javára, a gyógyítás ér­dekében. É.s nekik ez a íeg- főbb céljuk. ★ Nem minden arra érdemes gyógyító orvos megfigyelé­sért összegeztük itt, csupán néhányét. Ettől szélesebb a kör, az elkötelezettek, a hiva­tásukat szerető, annak élő gyógyító orvosok száma, akik mindennap helytállnak. Operálnak, gyógyítanak, em­bereket mentenek meg a* életnek. Ez a hivatásuk. A tudomány és művészet szabolcsi műhelyeiből (23.) Farkas Kálmán riportsorozata Intenzív betegellátás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom