Kelet-Magyarország, 1972. április (32. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-12 / 85. szám

im. fprffl* TS. KELET-MAGTARC«S2!A8 S. rtdal Propagandisták klubja Záhonyban 100 éves a műemlékvédelem Becsüljük, óvjuk múltunk emlékeit Nemrégiben Záhonyban megalakult a propagandisták klubja. A klubnak 71 tagja van. A tagság összetétele igen vegyes: vasutasok és a záho­nyi pedagógusok alapították a klubot. A vasutasok között van egyetemet végzett dolgo­zó, tiszt, segédtiszt és munkás egyaránt. Klubtagnak főleg a párt, a szakszervezet és a KISZ propagandistái és akti­vistái jelentkeztek, de talá­lunk néhány párton és KISZ-en kívüli dolgozót is köztük. A foglalkozásokat céltuda­tosan tartják a záhonyiak. Négy évre előre meghatároz­ták a klub feladatait. Csak néhány adat a feladatok kö­zül: a klubtagokkal ismertet­ni kell a párt és a kormány politikáját, az időszerű kül- és belpolitikai eseményeket, a munkásmozgalom fejlődé­sét és céljait... A helyi mun­ka propagálásáról sem feled­keztek meg a klub vezetői: a klubtagok írják Záhony fej­lődéseinek történetét, s azt is­mertetik a vasúti csomópont dolgozóival, ismeretterjesztő előadásokat tartanak a bal­esetmentes szolgálat érdeké­ben, akciót szerveznek a tár­sadalmi tulajdon védelmé­ért... Az eddigi foglalkozásokon nagy volt az aktivitás. Főleg a marxista egyetemet végzett és a politikailag képzett dol­gozók hozzászólásai, javasla­tai voltak eredményesek. Bgy javaslat alapján például ha­marosan kérdőíveket oszta­nák szét a klubtagok között, akik a nyomtatványokra ráír­jak észrevételeiket, javasla­taikat és azt, hogy milyen té­májú előadásokat kívánnak hallgatni. A foglalkozásokra a záhonyiak a megyei pá d- bizottság oktatási igazgatósá­gáról hívnak előadókat. A program szerint a klub veze­tői a jövőben külpolitikai új­ságírókat és neves politikuso­kat is meghívnak előadást tartani. Az aktívabb munka érdekében a klubtagok még ez évben tapasztalatcsere-lá­togatásra Csepelre utaznak és ismerkednek az. ottani mun­kások propagandistaklub­jaival. A klub munkájának akkor lesz igazán haszna, ha a klubtagok az előadásokon hallottakat ,valóban tovább­adják a Záhony térségében dolgozó 6000 munkás és al­kalmazott között, ha propa­gálják a helyi, s az országos eredményeket és célokat. Me­gyénkben még egy propagan­distaklub van: Mátészalkán. Jó lenne, ha a mátészalkaiak és a záhonyiak kezdeménye­zése követésre találna me­gyénkben. (nábrádi) gyei gyermekrajzverseny he­lyezettjeit. Itt tartották meg a gyermakolvasok baráti ta­lálkozóját, amelyen a járá­sokból érkezett „gyermek de­legációk” a nyíregyházi úttö­rők vendégei voltak. A ta­nárképző főiskolán kiállítás nyüt Gyermekekről — gyer­mekeknek címmel szentend­rei gyermekrajzokból. Még két kiállítás szerepel a rendezvények között, az egyik a Szép gyermekköny­vek, a másik a Móra Gyer­mekkönyvkiadó anyagából gyeim ékkőn ^’-illusztráció­kat bemutató kiállítás. Mind­három anyagot vándoroltat- ják a megyében a könyvhó­nap idején. Több vendéget — köztük Aszódi Évát, Dala Lászlót. Janikovszky Évát, Major Klárát, Osvát Erzsébetet, Pet- rolay Margitot, Rónaszegi Miklóst, Tatay Sándort —, gyermekkönyvek és gyermek­versek íróit, illusztrátorokat hívtak meg megyénkbe, író­olvasó, valamint művész-kö­zönség találkozókra. (be) Sok más országot meg­előzve hazánkban 1872. ápri­lis 11-én kezdődött meg hi­vatalosan a szakszerű, szer­vezett műemlékvédelem. A centenáriumi ünnepségek szerte az országban folynak. Ez alkalommal ismét számba veszik: milyen eredménye­ket értek el a műemlékmen­tő szakemberek hazánkban,, hogyan mentették meg szá­munkra eltűnt idők építésze­ti. művészeti emlékeit. ' Bőkezű gondoskodás Érdemes a mi megyénkben, Szabolcs-Szatmárban is el­gondolkodni ezen a napon. Városainkban és falvaink- ban több mint 200 műemlé­ket, műemlékjellegű épületet és városképi szempontból vé­dett házat tartanak nyilván. Többségük államunk bőkezű gondoskodása révén helyre­állított, jó állapotban talál­ható, érdekes látványt nyújt, és az épületek többsége be­tölt bizonyos funkciót is. Az Országos Műemléki Felügye­lőség megyei főépítésvezető- sége az elmúlt években szá­mos olyan munkát adott át, amely méltán sorakozik az országos értékek, érdekessé­gek közé. Bizonyítékul néhány: A csengeri gótikus, a csenger- simai barokk templom, a tu- zsé.ri kastély, a turistvándi malom, a fehérgyarmati templom zsindelyteteje, a szatmári falvak népi épüle­tei/ a nyírbátori klasszicista és késő gótikus templomai mind alkotói eleink ügyessé­takarékbetét egyre népsze­rűbb a lakosság körében és a munkahelyeken egyaránt. Ezt bizonyítja az, hogy eb­ben az évben március 31-ig 739 fiatal kötött megállapo­dást rendszeres takarékos, kodásra Szabolcsban. Ezzel 5061 főre emelkedett a be­tétben takarékoskodók szá­ma megyénkben. Ifjúsági takarékbetétet csak a 14—26 éves fiatalok nyithatnak, mivel elsőrendű célja e betétfajtának az élet­be indulás anyagi alapjának elősegítése. Jelentős pénz. összeghez jut, aki ebben a formában gyűjti pénzét. A havonta elhelyezett 100, 200, Andris bácsiból „páva” lesz. ö mondja. Olyan repülő páva, persze. Vagyis: népdal- énekes. Ez egyébként elhatározott szándéka már esztendők óta Soós András Ör, Rákóczi út 77. alatti lakosnak. Csak ed­dig nem ért rá. Ugyanis hat évig kubikolt szorgalmasan. Aztán eLkezdett fájni a szíve. Most már végre befejeződött a rokkanttá nyilvánítási el­járás. Elég sok adminisztrá­cióval járt. De megvan. És még csak 55 esztendős. Tehát végre az ifjúkori álom követ­kezik. Hogyan ? Nagyon egyszerű. Jelentkezett a Magyar Rádió meghallgatására. Május 20-án lasz a meghallgatás. Ha ő ott gét, tudását és ízlését dicsé­rik. Államunk a legbőkezűbb mecénás. Százmilliókat bo­csát rendelkezésre, hogy em­lékeink megszépülve és újra századokig dacolva az idővel emlékeztessék az embereket. Mert téved az, aki azt hiszi, hogy a műemlék csupán funkció nélküli építmény, maradvány. A műemlék je­lentőség rendkívüli. Jelzi a történelmi folytonosságot, eszköze a hazafias nevelés­nek, formálója és ébren tar­tója a lokálpatriotizmusnak. A múlt hősi korszakainak, bukásainak, nagy emberei­nek és zsarnokainak emlé­két idézik, mögöttük mindig feltűnik a kor embere. A kor építője, alkotója, dolgozója. (Nyírbátor, Vaja, Turistvándi A megmentett épület so­sem öncélú. Rendeltetéséből történelmet tanulhatunk. A meszelés alól előtűnő fres­kón emberek élete, gondol­kodása, sorsa, arca elevene­di? meg. A stílusok, anya­gok a más népekkel való kapcsolatokra mutatnak, jel­zik kötődésüket az egyetemes európai szellemiséghez. Nyír­bátor épületei a legendát te­remtő népi fantáziára mu­tatnak; a vajai vár környé­kén járva ki-ki kuruc vitéz­nek érezheti magát. A turist­vándi vízimalom hajdanvolt molnárok ügyességét, túl- számyalhatatlan technikai képességét dicséri. Wurtzin- ger tuzséri freskóin a ba­rokk orgiája gyönyörködtet, Szabolcs megmentett földvá­300, vagy 400 forint esetén évente az 5 % kamaton túl 1 % prémium és kedvezmé. nyes lakásépítési hitel folyó­sítását biztosítja a takarék- pénztár. Megyénkben számos vál­lalat vezetősége és KISZ. szervezete messzemenő se. gítséget nyújt a szervezés­hez. Különösen nagy gondot fordít az ifjúsági takarékbe­tét továbbfejlesztésére a Nyíregyházi MEZŐGÉP Vál­lalat. Az ifjúsági takarékbe­tét ugyanis kedvező lehetősé, get biztosít a vállalatnak a törzsgárda kialaküásában, illetve annak pótlására. A vállalat 20 fiatal szakmun­kás részére nyitott az OTP a stúdióban kiereszti a hang­ját...! Mivel fogja kezdeni? Hát, ha lehet, azzal: Megkondult a kecskeméti öreg templom nagy harangja. Aztán a rece- ce és így tovább. Szorgalmasan gyakorol. Borotválkozás közben. Hús- vétkor, azon a három helyen, ahol locsolni volt. Erzsi néni. a felesége, már többször rá is szólt, hogy „hagyd mán”. De ő nem hagyja. A faluban az arra járók is felfigyelnek, amikor ő nótázik. És — amiről nem is tud a család — gyakorol kint az egyholdas kis almaskertben is (41 almafa!) és a kis bérelt szőlőben is. Hol is van a rádió levele? Itt van a zsebe bem, ha ugyan ra honfoglaló eleink emberi erőfeszítéseit tanúsítják. Amikor a 100 éves mű­emlékvédelemről beszélünk, akkor elismerésssel kell szólnunk a múltat' előhivo- gató régészről, kutatóról, a régit eredetiben újraálmo­dó tervezőről, a rendkívül ügyes szakmunkásról, aki hol a reneszánsz, hol a góti­ka munkásának szívével és fejével gondolkodik. Megyénk műemléki felügyelőségének munkásai, műszakijai, több­ségükben szabolcsiak, ismer­tek az országban. Most Sze­rencsen. Diósgyőrben, Sáros­patakon és Miskolcon dol­goznak. szerezve jó hírnevet megyénknek, mentve régi vá­rat. épületet. Ujraalkotják a régit, a ma embere számára elmúlt korok leheletét, szel­lemét hozzák közel. Történelmünk becses értékei A tegnap kezdődött emlé­kezések idején gondoljuk vé­gig teendőinket mi is. Akik csak csodáiéi vagyunk az építészeti, művészeti emlé­keknek. Számunkra is akad teendő bőven. Becsüljük, óv­juk múltunk emlékeit, segít­sünk feltárni a rejtett kin­cseket. tegyük le megyénk, országunk kincsei közé tör­ténelmünk becses értékeit, melyek mögött mindig ott találni az embert. Az alko­tót és szenvedőt, a teremtőt és dolgozót, aki messzi idők távolából is tanít a hon sze- retetére, megbecsülésére. ... . , „ B. L. megyei igazgatóságon ifjúsá­gi takarékbetétet. A vállalat öt éven keresztül fizeti a dolgozók helyett havonta rendszeresen a havi összeget. Amennyiben az érintett 20 dolgozó öt évig a vállalatnál marad, úgy ez idő után vala­mennyi dolgozó részére kifi. zetik a vállalat által elhelye­zett betétet, mellyel szaba­don rendelkeznek. A MEZŐGÉP Vállalat ve­zetősége, a párt-, KISZ- és szakszervezeti bizottsága olyan fiatal szakmunkások részére javasolta a betét nyi. tását, akik a „jövő szakmun­kásai” lesznek a vállalatnál. Erzsi néni nem vette ki. Mert nagyon haragszik ezért a rádióért. Két perc kutatás a zsebek­ben. — Na látja! — ezt mondja. — Kivette. Valóban nem aikarja. Már búcsúznánk. Már szur­kolói vagyunk. Ahogyan tart­ja magát ez a hetyke férfi, majdnem biztos, hogy látjuk még valamelyik ..páva' -ban. Körülbelül 175 centis. Jól tartja magat. Piros az arca. mint majd minden borterme­lőnek — nem beszélve a 41 almafa cefréjéről. De va­lami mértékletességről is ta­núskodik a magatartása. Pél­dául lám, a kalapját, mivel esőre állt az idő, utazás előtt végig keresték az egész la­kásban. Csak három helyen volt locsolózni húsvétikar. Ki­derült, hogy nem a harmadik helyen hagyta el, hanem a másodikon. (geestelyi) Gépvásárlásra 400 milliós bitéi A mezőgazdasági nagyüze­mek — az eddigieken túl — további 400 millió forintos gépvásárlási hitelből újíthat­ják fel és egészíthetik ki gépparkjukat. A raktárkész­letek alakulásáról az AGRO- TRÖSZT illetékesei az MTI munkatársának elmondot­ták: minden eddiginél na­gyobb árualappal várják a megrendeléseket és a sokáig hiánycikknek számító gép­egységekből is változatos készletét biztosítottak. Idén március 20-ig nagyjá­ból az elmúlt évihez hason­lóan alakultak a gépvásárlá­sok. A gazdaságok kereken 2200 traktort vettek, százzal többet, mint az elmúlt év­ben. Különösen nagy az ér­deklődés az MTZ mintájú erőgépek iránt, ezekből a ke­resletet nem is tudják ki­elégíteni. ellenben egész sor traktort kínainak eladásra a csehszlovák, a román és a hazai típusokból. Örvende­tes, hogy a termelők felfi­gyeltek a hazai gyártmányú összkerékmeghajtású erőgé­pekre és ezekre adtak fel nagyobb megrendeléseket. Statisztikai zsebköoyv A napokban kerül forga­lomba a Statisztikai Kiadó Vállalat egyik legnépsze­rűbb kiadványa, az 1972-es magyar statisztikai zseb­könyv. A kötet — a koráb­biakhoz hasonlóan — részle­tes adatokat közöl hazánk helyzetéről, fejlődéséről, fog­lalkozik a népesség, a nem­zeti jövedelem alakulásával, tájékoztat a beruházások, az ipar. a mezőgazdaság, az építőipar helyzetéről. Adato­kat közöl a bel- és külkeres­kedelem és az idegenforga­lom alakulásáról, valamint a szociális ellátottságról és az igazságszolgáltatásról. A zsebkönyv a szokásos fejezetek mellett ebben az évben is szolgái újdonság­gal. A színes térképmellék­lettel, gazdag ábra- és grafi­konanyaggal kiegészített, négy nyelven megjelenő ki­adványban első ízben „Nem rendszeres adatközlések” címmel számos érdekes in­formációt nyújtanak, többet« között a nyugdíjkorhatáron felüli lakosság egészségügyi és kulturális helyzetéről. Iskola-előkészítő tanfolyamok ősszel mintegy 130 009 kisdiák kezdi meg tanulmá­nyait az általános iskolák el­ső osztályaiban. A legutóbbi adatok szerint a leendő isko­lásoknak csak 56,4 százaléka jár óvodába. Régi tapasztalat, hogy a tanítás első heteiben azokkal a kicsinyekkel van a legtöbb gond, akik óvoda nélkül kerülnek az iskola­padba. Ezen a nehézségen kívánnak segíteni az iskola« előkészítő tanfolyamok. A foglalkozásokat legtöbb helyen azok a tanítók veze, tik, akik a következő tanév­ben az első osztályban taní­tani fogják a kicsinyeket. Egy negyedéven át heti két alkalommal, összesen 72 órában rendszeres pedagógi­ai munkával sajátítják el az iskolai élet nélkülözhetetlen szokásait, elemi jártasságait. A foglalkozások önkéntesek és természetesen terítés nél­küliek, sőt a gyermek felsze, relését is a tanácsok bizto­sítják. Egy-egy csoport gyer­meklétszámát a városokban húsz-huszonöt, a községek, ben 15—20, a kisebb közsé­gekben és településeken tíz­tizenöt személyben állapítok, ták meg. Újdonság, hogy a szétszórt, tanyai településeken, áhol az összevont osztályok jellem, zők, kísérletképpen az óvo­dába nem járó leendő elsősök: a jelenlegi első osztályok fog­lalkozásain vesznek részt, s részben önálló feladatokat i* kapnak. Gyermek könyvhónap megyénkben Vasárnap, április 9-én dél­előtt a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban a deb­receni Csokonai Színház elő­adásában a Hókirálynő című mesejátékkal nyitották meg az áprilisi gyermekkönyhó- nap megyei. .rendezvénysoro­zatát. Országos eseményhez kapcsolódik az egész hónap­ban tartó program, amelynek célja az óvodáktól az iskolá­kon, napközi otthonokon, köz- művelődési intézményeken át a családig — az óvodás korú gyermekektől a 14 éve­sekig — segítséget nyújtani szülőknek, pedagógusoknak, könyvtárosoknak a gyerme­kek könyvellátásában és az olvasása kultúra fejlesztésé­ben. Az ünnepi könyvhónap ed­digi programjában került sor a nagykállói járási megnyitó­ra, amelynek vendégei Fábián Zoltán József Attila-díjas író és dr. Kulin György csilla­gász író voltak. A megyei megnyitó napján a nyíregy­házi úttörőházban jutalmaz­ták meg a legszorgalmasabb gyermekolvasókat és a me­Egységesitik a cipőszámozást A cipő vásárlóinak egyre több gondot okoz a lábbelik eltérő számozása, manapság ugyanis a hazai és a kül­földi cipőgyárak háromféle mérték szerint számozzák termékeiket. Nálunk és még néhány országban az úgyne­vezett francia számozást al­kalmazzák. Angliában és a nyugat-európai országok többségében az angol hossz­méretet. s létezik egy úgy­nevezett amerikai számozás is. A Nemzetközi Szabvány, ügyi Szervezet, az ISO elha_ tározta. hogy egységesíti és nemzetközileg szabványosít­ja a lábbelik méretszámozá­sát és méretjelölését, még­pedig a legegyszerűbb módon, a milliméter alap. ján. Az új méretrendszer- ber számonként öt-, illet­ve 7 milliméterenként válto­zik a nagyság. A magyar szabványügyi szakemberek szerűbb lesz a cipővásárlás azt javasolták, hogy a 7 mil­liméteres méretkülöhbséget csak a „kényelmesebb” házi­cipőknél és túrabakancsoknál vezessék be. Az új mértékrendszer ki­dolgozása még folyamatban van, azonban az NDK-ból és Csehszlovákiából Importált cipők számozása már a mil- liméterrendszeren alapszik. Eszerint a 36-os francia szá­mozású lábbeli 24-es, a 42-es pedig 28-as. Az új számozást előreláthatólag két-hárorh év múlva vezetik be világszerte, mivel a cipőgyárakban a kaptafákat is ki kell cserél­ni, át kell számozni. A Ma. gyár Szabványügyi Hivatal már megkezdte az új mér­tékrendszer bevezetését az­zal, hogy a néhány éve meg­jelent kaptafaszabvány a francia méretek mellett mil­liméterrendszert is tartal­maz. i Ötezer ifjúsági takarékbetét megyénkben L jszerű kezdeményezés fi törzsbér da kialakítására a MEZUGEP Vállalatnál A már közismert ifjúsági (nemes) Az őri énekes

Next

/
Oldalképek
Tartalom