Kelet-Magyarország, 1972. április (32. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-12 / 85. szám

XXIX. ÉVFOLYAM. 83. SZÁM ÄRA: 80 FILLÉR 1972. Április 12, szerda LAPUNK TARTALMÁBÓL: Elégedett-e a tsz-szel? (3. oldal) Olvasóink írják (4. oldal) 100 éves a műemlékvédelem (5. oldal) Totótanácsadó (7. oldal) Fekete krónika (8. oldal) Folytatódnak a VPK elleni terrorbombázások Továbbra isi támadnak a népi erők Felháborodott tiltakozások az USA akciói ellen Az elmúlt 24 órában újabb „rekordot” állítottak fel az amerikai agresszorok délkelet-ázsiai. elsősorban dél- és észak-vietnami légi­háborújukban. A Saigonban kedden dél­ben kiadott hadijelentések­ből ugyanis kitűnik, hogy amerikai és dél-vietnami va­dászbombázók egy nap alatt 490 alkalommal, B—52-es amerikai óriás bombázók pe­dig 19 alkalommal indultak bevetésre Dél-Vietnamban. A hadijelentések nem közlik a demokratikus Vietnam, Laosz és Kambodzsa ellen intézett amerikai kalóztá­madások számát. A bombatámadásokkal egy­idejűleg a vietnami partok közelében cirkáló amerikai 7. flotta csatahajói is tűz alá vették a népi erők feltétele­zett csapatösszevonásait, tü­zérségi és aknavető állásait. A VDK parti ütegei viszo­nozták a tüzet. Tüzérségi lö­vedékeik az amerikai ag­resszorok csatahajóit vet­ték célba. A legfrissebb hírügynök­ségi jelentések közelebbi adatokat közölnek a Dél- Vietnam északi frontjára irányított amerikai csapat­erősítésekről. A jelentésekből kitűnik, hogy Da Nangból légi úton Phu Bai, a Hűé volt császári székhelytől mindössze három kilométer­re lévő nagy katonai tá­maszpont repülőterére szállí­tották a 196. amerikai gya­logdandár egy zászlóalját. A saigoni bábrezsim is csapaterősítéseket küldött az északi frontra. A 20 000 fős dél-vietnami felmentő sereg előőrsét egy amerikai helikopter szállította a Sai­gontól mintegy száz kilomé­terrel északra lévő An Loc tartományi székhely térségé­be. A helikoptert azonban út­közben eltalálták a népi fel­szabadító erők légvédelmé­nek lövedékei, a gép meg­rongálódott, s kénytelen volt visszatérni Da Nang-i tá­maszpontjára. Hétfőn este Hanoiban köz­leményt adtak ki a VDP KB- nak a közelmúltban megtar­tott 20. teljes üléséről. A plé- num a honvédelem és a szo­cialista építés 1972. évi fel­adatait tárgyalta. Az ülésről kiadott közle­mény röviden értékeli a hon­védelem, az amerikai impe­rializmus ellen vívott harc és a szocialista építés terén 1971-ben végzett munkát, majd az 1972. év elsőrendű feladataként azt jelöli meg, hogy biztosítani kell az élő erőt és az anyagi feltételeket a front számára, A dokumentum részlete­sen foglalkozik gazdasági kérdésekkel is. A Vietnami Demokratikus Köztársaság kormánya hi­vatalos közleményben bé­lyegezte meg az amerikai imperializmus VDK ellen folytatott háborújának „újabb rendkívül súlyos esz­kalációját.” A kedden délben nyilvá­nosságra hozott közlemény leszögezi: Nixon parancsára április 6-a óta amerikai re­pülőgépek százai — köztük B—52-es hadászati bomba­vetők — és az amerikai 7. flotta csatahajói szünet nél­kül támadják Vinh Linh köz- igazgatási központ körzetét, Quang Binh és Ha Tinh tar­tomány, valamint Vinh vá­ros térségét. Agressziójuk nyomán több száz polgári lakos vesztette életét, illetve sebesült meg. Az Egyesült Államok láb­bal tiporja az 1954. évi genfi egyezményeket, az összes nemzetközi jogi elveket — hangzik a közlemény — s ci­nikusan megszegi az ameri­kai kormány ígéretét, amely szerint teljesen és feltétel nélkül véget vet a VDK te­rülete bombázásának. A kormányközlemény em­lékeztet az Egyesült Álla­moknak arra a törekvésére, hogy véglegesíti Vietnam megosztottságát, cáfolta a Washington és a VDK közöt­ti állítólagos hallgatólagos megállapodás létezését, s megállapítja: az Egyesült Ál­lamok azzal az ürüggyel, hogy a VDK állítólag meg­szegte e nem létező megálla­podást, folytatja és fokozza a háborút. Ugyanakkor figyel­men kívül hagyja 1968 ok­tóberében tett kötelező ígé­retét, „amely szerint felté­tel nélkül és teljesen véget vet a VDK elleni bombázá­soknak és támadásoknak.” A keddi kínai lapok veze­tő helyen közlik a kínai kül­ügyminisztérium hétfői nyilatkozatát, amely Nixon pekingi látogatása óta a (Folytatás * 2. oldalon) Podgomij Törökországban Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke kedden, Cevdet Sunay török köztársa, sági elnök meghívására hivatalos látogatásra Ankarába ér­kezett. A hivatalos törökországi látogatásra a szovjet államfőt elkísérte Kurban Ali Ogli Halilov, az Azerbajdzsáni SZSZK Legfelső Tanácsa elnökségének elnöke, Szemjon Szkacskov, a szovjet minisztertanács külgazdasági kapcsolatok állami bi­zottságának elnöke, Vaszilij Kuznyecov, a külügyminiszter első helyettese, Viktor Kulikov hadseregtábomok, a Szov­jetunió honvédelmi miniszterének első helyettese, a szov­jet fegyveres erők vezérkari főnöke, loan Szemicsasztnov, e külkereskedelmi miniszter első helyettese. A délutáni órákban Podgornij felkereste a köztársasági elnököt, majd bemutatkozó látogatáson fogadta az Anka­rában működő diplomáciai képviseletek vezetőit. A hiva­talos tárgyalások szerdán délelőtt kezdődnek. HÍRMAGYARÁZÓNK ÍRJA: Nyikolaj Podgomij, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének elnöke megér­kezett a török fővárosba. Az utazás személyi érdekessége, hogy Podgomij néhány esz­tendeje parlamenti küldött­ség élén már járt Ankarád ban, ahová most — a két ország kapcsolatainak törté­netében először történik meg ez — mint hazája első közjo­gi méltósága tér vissza. Bizonyos értelemben Pod­gomij útja a diplomáciai életben gyakori rutinlátoga­tásnak számít, hiszen a leg­felsőbb tanács elnökségének elnöke viszonozza Sunay tö­rök államfő szovjetunióbe­li utazását. A helyzet azon­ban mégsem egészen ez. Elég egy pillantást vetnünk a lá­togatást megelőző napok nyugati kommentárjaira és máris kitűnik, hogy Podgor­nij útját olyan érdeklődés előzte meg, amely messze túl­nő a két ország határain. Ezt számos földrajzi, tör­ténelmi, kül- és belpolitikai tényező teszi érthetővé. Kezdjük a geográfiával: a Szovjetunió és Törökország közismerten határos egy­mással és Jereván, Szovjet- örményország fővárosa a tö­rök határ közvetlen közelé­ben van. Ami a történelmet illeti, az a két ország vi­szonylatában is bővelkedett változatosságban. Van azon. ban egy olyan gránitalap, amelyre szovjet vélemény szerint mindmáig építeni le­het: az a kölcsönös tisztelet, amelyet a szovjet állam és a modern Törökország megala­pítója, Lenin és Kemál Ata_ türk érzett, illetve nyilvání­tott ki egymás személye és életműve iránt. A török belpolitika szem­pontjából Podgornij megle­hetősen feszült helyzetben érkezett meg Ankarába. Még érvényben van a rendkívüli állapot, amelyet elméletben a terrorcselekmények végre­hajtói ellen hozták, a gya­korlatban azonban jobbára a politikai baloldal ellen al­kalmaznák. Hiba lenne meg­feledkezni arról, hogy amióta egy esztendeje a hadsereg megbuktatta Demirelt és Erim kormányfő kezébe adta a hatalmat, a török belpoli- kára jobbratolódás jellemző. Ugyanakkor — bár az or­szág a NATO tagja és alap­vető orientációja nyugati — a külpolitikájában nem tör­tént olyan változás, amely megnehezítené a szovjet— török kapcsolatokat. Márpe­dig külpolitikai téren — a közel-keleti problémáktól a ciprusi kérdésig — rendkívül sok megvitatni való problé­ma kerül az ankarai zöld asz­talra és ugyanezt lehet el­mondani a kifejezetten szov­jet—török témákról is. Eddig már többször bebizonyoso­dott, hogy Ankarának nem­csak politikai, hanem gazda­sági tekintetben sem közöm­bös hatalmas szomszédja jó­indulata. Fock Jenő a Komárom megyei képviselőcsoport ülésén Az országgyűlési képvise­lők Komárom megyei cso­portja kedden a Komáromi Városi Tanácsnál tartotta ülését, amelyen a megye egészségügyi helyzetét vitat­ták meg a Parlament követ­kező ülésszakán napirendre kerülő új egészségügyi tör­vény tükrében. A tanácsko­záson részt vett Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a kormány elnöke, Tatabánya ország- gyűlési képviselője és dr. Beresztóczy Miklós, az or­szággyűlés alelnöke is. Csőkör György, a megyei tanács egészségügyi osztá­lyának vezetője tájékoztatta a képviselőket, a megye — sokat fejlődött, sok vonatko­zásban az országos eredmé­nyeket is meghaladó, de ugyanakkor sok problémával küszködő — egészségügyi helyzetéről. A legtöbb gondot a fekvőbeteg-ellátás okozza. Bár a 10 000 lakosra jutó ágyak számát tekintve a megyék sorrendjében Komá­rom a közepesnél valamivel jobb helyet foglal el, ezt a fejlődést úgy érték el, hogy az egy ágyra jutó alapterü­let alig több, mint a fele az elfogadható normának. A most megyei funkciót ellátó tatabányai kórház­ban is több olyan fontos osz­tály hiányzik, mint például az urológia, vagy az ortopé-’ dia. Ezért rendkívül fontos lenne, hogy az új megyei kórház építését mielőbb meg­kezdjék. Jelentős fejlődést értek el a megyében a gyermek kör­zeti orvosi hálózat kiépíté­sében. Á városokban már 23 körzet működik és ebben a tervszakaszban fő cél a fa­lusi fejlesztés. Országosan példamutató kezdeménye­zésként a gyermekkörzetekre alapozva akarják megolda­ni a jó iskolaorvosi ellátást. Érdekesen alakult a bölcső­dék helyzete: egyes helysé­gekben csak 50—60 százalék­ban, másutt 150 százalékosan vannak kihasználva. Jelentős a fejlődés a szociális ottho­nok tekintetében is. de ennek ellenére jelenleg Ts 300 jogos igénylő vár elhelyezésre. Míg az egyes tárgyi felté­telek hiánya sok gondot okoz, addig a személyi feltételek jók a megyében. Csaknem négy és fél ezer egészségügyi dolgozó működik, és az 545 orvosnak 60 százaléka szak­orvos. Ez országosan is ki­emelkedő arány, örvende­tes, hogy az utóbbi években sok fiatal, jól képzett orvos kezdett munkához. A képviselők őrömmel nyugtázták, hogy az egész­ségügyi törvény megalkotá­sában széles körben bekap­csolódtak a megye egészség ügyi dolgozói is. A vita során — amelyben Fock Jenő is részt vett — a képviselők kifejezték azt ,a véleményüket,, hogy a nők egészségvédelme, valamint a csecsemőhalandóság csök­kentése érdekében az egész társadalom nagyobb felelős­ségvállalására lenne szükség. Számos, hasonló életszínvo­nalú országban sokkal ki­sebb a csecsemőhalandóság, mint hazánkban. A magyar- országi helyzetben elsősor­ban a halálozások kétharma­dát jelentő koraszülés játssza a fő szerepet. Ez viszont szo­rosan összefügg azzal, hogy évente 200 000 művi vetélés­re kerül sor. Ennek káros köyetkezményei pedig nem­csak az egyes családok bolr dogsága, hanem az ország jö­vője szempontjából sem mel­lékesek. A gyermekgondo­zási segély bevezetése és az a sokféle más szociális ked­vezmény, amelyet az utóbbi években a kormány biztosí­tott, segített ugyan abban, hogy a mélypontról elkerül­jünk. a fejlődés azonban nem kielégítő, és az ország lakosságának „elöregedése” tovább tart. A tanácskozáson szó eseti; a megye jónak mondható or­vosetikai helyzetéről is, és az a nézet alakult ki. hegy ezzel országosan nem a tár­sadalmi, hanem az állami szerveknek kellene íoglal- kozniok. A képviselők meg­tekintették a megye leg­újabb rendelőintézetét, a komáromit, ahol egyszerre 17 orvos működik. Ezek után az alkotmány módosításáról szóló — rövidesen a Paria-) ment elé kerülő — törvény­javaslattal foglalkoztak, amelyet a megye képviselői minden vonatkozásban he­lyeseltek. (lm) Az alkotmány módosításáról, s az egészségügyi törvényjavaslatról tárgyalt a megyei képviselőcsoport A megyei képviselőcsoport kedden Szabolcs-Szatmár leg­nagyobb egészségügyi intéz­ményében, a Nyíregyházi Jó­sa András megyei Kórházban tartott ülést A képviselőcsoport ülésén részt vett Varga Gáborné, az országgyűlés alelnöke, Ekler György, a megyei pártbizott­ság titkára. Gulyás Emilné dr., a Hazafias Népfront me­gyei titkára. Az alkotmány módosításá­ról szóló törvényjavaslat parlamenti tárgyalását meg­előző széles körű előkészítő munkáról és társadalmi vitá­járól dr. Fekszi István adott tájékoztatót. Megyénk képviselőd — az országgyűlés soron következő ülésszakának előkészítő mun­kájaként — az egészségügyi törvényjavaslatot vitatták meg. Dr. Magyar János, a megyei tanács vb egészség- ügyi osztályának vezetője szólt a jelenleg érvényben lévő egészségügyi törvényről, amely csaknem 100 éves. Méltatta az országgyűlés elé kerülő törvényjavaslatot. Is­mertette a megye egészség­ügyének főbb gondjait, rá­mutatott a gyógyítómunkát nehezítő kedvezőtlen körül­ményekre is. Hangsúlyozta: megyénkben az egészségügy több ágazata az elmúlt ne­gyedszázad alatt nagyon so­kat fejlődött, azonban még ilyen fejlődési ütem mellett sem érhető el, hogy Szabolcs- Szatmár az egészségügyi ellá­tás egészét tekintve felzár­kózzon az országos átlaghoz. Szólt azokról a tervekről is, amelyek megvalósítása több szakterületen további jó vál­tozásokat ígér. Elmondta azt is: nehezíti a gyógyítómunka még jobb kibontakozását, hogy megyénkben változatla­nul 'kevés az orvos, sok szak­orvosi, körzeti orvosi állás betöltetlen, új pályázatok alig érkeznek. Az egységes ala­pítványrendszerhez fűznek reményeket és rendszeresen foglalkoznak az orvostudo­A tanácsi koordinációs bi­zottság dr. Papp Lajos ál­lamtitkárnak, a Miniszter- nács Tanácsi Hivatala elnö­kének vezetésével kedden a Parlamentben ülést tartott A bizottság megtárgyalta a Haj- dú-Bihar Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának munkájáról szóló beszámolót és a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának a beszámolóhoz mányi egyetemep tanulószám bolcsi fiatalokkal. A képvisel őcsoport ülésén a vitában felszólalt Ekle«; György, a megyei pártbizo'.t-’ ság titkára, Perecsényi Jenő- né, az Orvosegészsógügyi Dolgozók Szakszervezetén sk megyei titkára, dr. Csüllög Ferenc, a megyei kórház megbízott igazgató főorvosa. A képviselők közül szót kért Hosszú László, Spisák And­rás, Orosz Ferenc, özv. Gás­pár Istvánná, majd Fekszi István, a képviselőcsoport el­nöke foglalta össze a vitában elhangzottakat. A képviselők ezután megte­kintették a megyei kórház több osztályát. készített kiegészítő jelentését Ezt követően megvitatta a ta­nácsok tevékenységének fej­lesztésével, a tanácstörvény végrehajtásával kapcsolatos — egyes további jogalkotási feladatokat magában foglaló — intézkedési tervet. Az ülé­sen részt vett Fehér Lajos, aa MSZMP Politikai Bizottságán nak tagja, a kormány elnök­helyettese. Ülést tartott a tanácsi koordinációs bizottság VIIÁG PRO LETÁRJAI,EÍY£SflI!ETEKI

Next

/
Oldalképek
Tartalom