Kelet-Magyarország, 1972. április (32. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-08 / 82. szám

Í972. IprTlís 1. S. oldal PTptw't ^/»nvAnORSZÄG Helyzeti „MÉG EGY-KÉT JÖ REN­DELÉS FELFÉRNE” —mon­dotta a minap az egyik épí­tőipari szövetkezet elnöke. ,yAz év végére vállalunk munkát” — szólt egy másik építőipari szakember. Meglepő kijelentések, hi­szen alig néhány hónappal er előtt még fordított volt a helyzet. Az építtetni szándé­kozók valósággal könyörög­tek a kivitelezőknek. csak még ezt, vagy azt a munkát vállalják el. Hogy az utóbbi milyen rossz gyakorlat, azt bizonyítja a megkezdett, de határidőre be nem fejezett építkezések sokasága, a terv szerinti összegtől jóval ma­gasabb kivitelezési összegek. A beruházási döntéseknél az utóbbi hónapokban hozott szigorítások változtattak ezen a helyzeten. Általánosságban véve jó irányban. De... Ugyanis éppen a szigorítá­sok idején mondták el azt is: csak a túlzott építési igé­nyekre vonatkozik, nem a szükséges beruházásokra, amelyekre megvan az anya­gi fedezet. Mert úgy tűnik, egyik-másik helyen sokkal óvatosabbak a kelleténél és a szükséges előkészítést sem végzik el. Mire gondolunk? KEZDJÜK EGY POZITÍV PÉLDÁVAL. Köztudott, hogy Nyíregyházán tavaly nyáron már-már gondot oko­zott a vízellátás. A szakem­berek azt is felmérték, hogy a következő években nem­hogy javulni, romlani fog a helyzet, hiszen újabb ipari üzemek lépnek be, az össz­komfortos lakások építésével növekszik a lakosság vízfo­gyasztása. A gondok ismere­tében viszont az illetékesek már most megtették a szük­séges intézkedéseket. Nyírte­lek mellett új kútrendszer épül, tervek készülnek a vá­rosi hálózat felújítására, a megnövekedett szennyvíz el­vezetésére, tisztítására. Bár a beruházási összegek forrása tmég nem teljesen tisztázott, de a szükséges műszaki elő­készületek már megtörténtek. Vagyis az említett példá­nál a modern beruházásokra jellemzően jártak el. Hiszen a jó előkészítés, a megfelelő tervezés alapfeltétele a gyors, szakszerű kivitelezésnek. Ma­napság egyáltalán nem ritka, hogy a tervezés, előkészítés tart tovább, mint az építés. S a túlzott óvatosság esetén itt látunk problémát. Ugyanis a tervezési, előkészítési költsé­gek az építkezéshez, gépek vásárlásához képest elenyé­szően csekély összeget jelen­tenek. Igaz, sokan visszakoz­tak kellő anyagi fedezet híj- ján új beruházások indításá­tól. A szigorított intézkedé­sekkel éppen ezt a célt akar­tuk elérni. Viszont az ilyen vállalatoknál többnyire csak időleges visszakozásról van szó, mert egy-két éven belül már elő tudják teremteni a szükséges pénzt. előnnyel Egy másik példa: a textil- ruházati vállalat Nyíregyhá­zán új telephelyet épít. Ná­luk az eredeti tervhez ké­pest kellett visszakozni, az­zal, hogy az ott szereplő lé­tesítmények közül nem épí­tenek fel mindent — mivel erre nincs pénzük — viszont az új csarnokkal mégiscsak megteremtik azt a magot, ahol megtermelhetik a ké­sőbbi építéshez való anyagi­akat. VÉGSŐ SORON A IV. ÖT­ÉVES TERVBEN előirány­zott számok mérvadóak a népgazdaság egészére. Kirnu. tatták azt is, hogy a vállala­tok az első két évben szeret­ték volna jóformán az ösz- szes beruházást megvalósí­tani — pedig csak ütemesen, az öt évre egyenlően szét­osztva lehet jól felhasználni a pénzeszközöket, az építési kapacitást. Ezért jelent el­pazarolt hónapokat a mosta­ni megtorpanás, amikor a tervezésre, előkészítésre sem gondolnak. Megyénkben pél­dául egyes tervezőirodák megbízottai járják a vállala­tokat, hogy munkát szerezze, nek maguknak. Közben a tervezők attól félnek, hogy egy év múlva megrohanják őket, elhalmozzák rendelé­sekkel. Az építőipari vállala­toknál teljes a bizonytalan­ság az előre lekötött kapaci­tásoknál. Egyes megrendelők nem tudják megmondani, hogy mikor szeretnék indíta­ni a beruházást. S az építé­szek itt is attól tartanak, hogy egy év múlva jelentkez­nek a megnövekedett igé­nyekkel. Pedig a párt. és kormány, határozatok nem erre vonat­koztak. A tervszerűséget követelik meg, hogy ha el­kezdenek egy építkezést, ak­kor azt gyorsan befejezzék, mielőbb megkezdhessék a termelést benne. Az intézke­dések az indokolatlan be­ruházások kezdését állították meg — mint a hipermodern irodaházak, olyan gyári csarnokok, amelyekben még nem tudják, hogy mit és milyen jövedelmezőséggel fognak termelni. A KÖZELMÚLT INTÉZ­KEDÉSEI árra ösztönözték a vállalatokat, hogy pontosan felmérjék erőiket, ne kelljen egy-egy félig kész beruhá­zásnál pénzt kunyerálni a befejezéshez. A hitelezés is csak megfelelő — általában 30 százalékos — saját erő felmutatásával kezdődhet. Az a vállalat pedig, amelyik gyorsan cselekedett, tisztázta saját helyzetét, fejlesztési céljait, helyzeti előnyhöz jut­hat. Hiszen a fentiek ismere­tében a minimális költséget jelentő tervezést, előkészítést megkezdheti, hónapokkal rö­vidítve meg a majdani épí­tést. Lányi Botond Dobránszky Mihályinak au­gusztus 6-án lesz a születés­napja. 62 évvel ezelőtt szüle­tett Kótajban. Dessewffy ura­ság zsellérének a fiát apja szívesen adta mesterségre, mert a vincellárségjet nem kívánta a fiának. Csak 16 éves korában lehetett tanuló, amikor édesapja, a vöröska­tona hazajött Turkesztánbói. Nem volt szerencséje első mesterével. A molnárinas gazdája megszökött, valami szeszcsempészési ügybe keve­redett. Varjúlaposon műkö­dött egy gépgyár, oda ment mérleg’készítönek. Aztán be­hívták katonának. Hová? A nyíregyházi huszárlaktanyái ba. Szóval huszár lett? Deho­gyis! Ő lett 1931-ben egyike az első rádiós tüzéreknek. Leszerelve a falubeli isme­rős kovácsnál mint gépész­kovács, darálókat készített. Aztán elment a kisvonat mű­helyfőnökségéhez géplaka­tosnak. Hamarosan — 1937- ben megszerezte harmadik képesítését: letette a motor­vezetői vizsgát. Négy évig ve­zetgette csak az ismerős nyírségi tájakon Szabolcs „villamosát”, amikor behív­ták. Tüzér volt, az Uzsokon elhelyezett lövegeket kellett karbantartania, mint tüzér műszerésznek. (Ötödik szak­ma). De az üteg nem vett részt a Szovjetunió elleni tá­madásban. — Na — gondolta — mikor leszerelték, engem sem hívtok be többé. Egyenesen Buda­pestre állíttatta ki a menetle­velét és a MÁVAG — a Ma­gyar Állami Gépgyár — re­pül őszerel éjeként dolgozott. (Hatodik szakma.) Közben beiratkozott a Kandó Kálmán ipari technikumba és elektro­nikát tanult. (Hetedik szak­ma.) Dobránszky Mihály tanulá­sának történetét itt abbaha­gyom. Úgy sem tudom befe­jezni, mert még most is ta­nul. A felszabadulásra el­végezte a mozigépész tanfo­lyamot és amikor a moziüze­mi vállalat megalakult, sor­ban lett üzemvezetője, egy­ben gépésze a pesti mozik­nak. Azért sorban, mert csak addig maradt egy helyen, amíg a gépeket, a berende­zést rendbe hozta. Aztán jött a következő moziban ugyan­ez. A Tátra mozival kezdte, 1948-ban már a Nagy Híradó mozit ő nyitotta meg. De volt sorban romeltakarítója csak­nem valamennyi nagy pesti mozgószínháznák. Ahogy a mozik elfogytak, következtek a színházak. Nem szabad aiegmosolyogni, Rákócziék Vásárosnaményban Akiknek élmény a munka A fejedelem nevét viseli, őt is Rákóczi Ferencnek hív­ják. Csakhogy ez a fiatalem­ber vasas, pontosabban la­katos. S az egyik, éppen a munka értékelése alapján szocialista címmel büszkél­kedhető brigád vezetője 27 évesen, a Vásárosnaményi Faforgácslapgyárban. Igaz, hogy társának a neve „szür­kébb”, Bakó Vilmosnak hív­ják, de benne is vasas szív dobog. Ö 26 éves, ugyancsak brigádvezető, S szintén a szocialista cím tulajdonosai. „Inspekció“ 190 millió fölött Örülnek a sikernek. Rászol­gáltak. Mindkét brigádvezető kommunista. Kilenc brigád­ból három nyerte el a szocia­lista címet. Kettőt Rákóczi és Bakó tmk-brigádja. Egy Ids „pénzmaggal” is járt — mint említik. — Jól jött — mondja Rá­kóczi Ferenc —, mert kirán­dulást szerveztünk, s ha nem kapjuk, zsebbe kellett volna nyúlni. így azonban csak pó­tolni kellett. Jártunk Miskol­con, Aggteleken, Jósvafőn. Barlangtúrára ment a brigád. Segített az üzem, ide adta a Zsuk-kocsdt is. Bakóék ezután készülnek egy kis kirándulásra, pihe­nésre közösen. így munkál­kodtak a sikeren is: együtt. Különösen a decemberi párt- határozat óta, amely a mun- kaverseny megújhodásáért született. Megértették, miről van szó. Tárgyalta a taggyű­lés, a brigád, s így születtek a vállalások is. De főleg az eredmények. ' Tmk-brigádók. Laikus szá­mára ez keveset mond. Ha a termelés nyelvére fordítjuk, akkor - mindjárt érthetőbbé válik munkájuk. Különösen ebben az új, modem üzem­ben, amelyet magas fokon automatizáltak. A gyár egész beruházásának értélte 240 millió, s ebből a géppark 190 millió. Tavaly 66 millió volt a termelési érték, amit elérték. Világviszonylatban is ritka — e típusban — az olyian gyár, amely 4 milliméteres, vagy ennél még vékonyabb forgácslap gyártására képes. Ezt tudja produkálni a na- ményi üzem. Atigol, francia, svéd, nyugatnémet, norvég ugyanezeket a mozdonyokat. Amikor Nyíregyházára megérkezett az első 9 Diesel­mozdony, a szovjet mérnök őt hívta. Csak 6 hónapra en­gedte él a Hámán Kató fűtő- ház. Mégis ebből lett a hazaté­rés. Egész sor esemény miatt. Kótajban az édesanyja háza roskadozni kezdett. Helyre gépekkel, automatákkal. Ke­zelésük, karbantartásuk, az alkatrészek pótlása viszont nagy szakértelmet, hozzáér­tést igényelnék. Ez évben 20 ezer köbméter (4—25 milli­méter vastagságú) faforgács- lapot gyártanak. Zömét a bú­toripar használja fel. Vajon meglesz-e? Sok mú­lik Rákóczi és Bakó brigád­ján. Itt már bonyolultabb a munkaverseny is. Magasab­bak. a követelmények. A Rákóczi brigád feladata az, hogy folyamatosan biztosítsa e 190 milliós géppark üze­meltetését, beállítását. Szép munkája, feladata van a Ba­kó-brigádnak is. ók végzik a gépek tervszerű javítását, az új berendezésiek üzembe he­lyezését. Sőt új berendezése­ket is készítenék. A megfogott deviza — Ehhez a gépparkhoz sok új, importalkatrészekre van szükség — mondja Sallai Bé­la erdömémök, gváregység- vezsető-helyettes, — Erre évente 5—6 milliót fordítunk. Devizában is sok. Az a cé­lunk, hogy ezt csökkentsük, az importalkatrészeket saját gyártmányúakkal pótoljuk. Ebben mester a Bakó-bri­gád. — Újabban az importból származó alkatrészeik csök­kentésére is kiterjed a mun­kerdeztek, vannak-e meg ja­vaslatai? Voltak. Konzerv­gyárat Szabolcsnak! (1958. júliusa volt!) és általában üzemeket. Meg is nevezte, hová helyezzék el őket, hol a legnagyobb a munkaerő-fö­lösleg. Ma is jólesik visszagondol­nia rá, hogy amit akkor ja­vasolt, ma mind valóság, kaverseny, a vállalásunk — mondja Bakó Vilmos. — Ne­héz beszerezni, drágák is. Az idő meg nagy úr. Legalább 1 millió devizaforint az az ér­ték, amelyet megtakarítot­tunk így a múlt évben. S még szeretnénk újabb alkatrésze­ket gyártani. Jelenleg egy olyan fokozat nélküli hajtóműtárcsa' házi gyártásán dolgoznak (néme­lyik már üzemel is!), amely- lyel szintén csökkentik az importalkatrészt. Ez a brigád szervezetten végzi azoknak az alkatrészeknek a felkutatá­sát, amelyeket importból kel­lene megvásárolni, de ezt saját erőből is meg tudják oldalni. Most tervezik például egy forgácsaprító gép fontos alkatrészének a felújítását, amely várhatóan 40 ezer fo­rint importmegtakarítást eredményez. Rákócziék munkája úgy kapcsolódik a Bakóékéhoz, mint a fogaskerék fogai. Megelőzni a gépek váratlan meghibásodását.. Elhárítani a bajokat. Gondoskodni az ál­lóeszközök maximális kihasz­nálásáról, ezzel növelni a ter­melékenységet. Szinte állandó készenlétet követel, tőlük. Még nem is olyan régen a gépállási idő havonta elérte a 75—100 órát. Időveszteség, termeléskiesés. Vállalták, hogy 60 órára csökkentik. Elégedetten újságolja az üzem gépészmérnök párttit­kára, Kelemen Miklós, hogy zettek... Néhány próbatelefon meg­győzött bennünket arról, hogy Dobránszky Mihály nem a levegőbe beszél. Vagyis: is­mét igaza van. Jól látott meg valamit. Sok ilyen ember él köztünk. Gesvztelyi Nagy Zoltán állta a szavát a brigád: — Éppen a napokban ér­tékeltük. Januárban 44 óra volt, februárban még keve­sebb, s március 28-ig 48 óra. Ez például azt jeleníti, hogy havonta 20 köbméterrel több a termelés, mely 60 ezer fo­rintot jelent. Ügyes kezű fiatal lakatod sok, elkötelezett munkások.' Nemcsak megismerték a nagy értékű külföldi géppar­kot, az automatái? mecha­nizmusát, hanem szellemi ké­pességeikkel tökéletesítik is, újítanak. Élmény számukra ez a munka. Ez a brigád most allralroaz egy újítást. Egyik műveletnél kiiktatják a vascsöveket, ezeket műanyag csövekkel helyettesítik. Nagy az előnye, időnyerés a for­gácslapok ragasztásánál. Újabban cseredarabokat is- készítenek, hogy a minimá­lisra csökkentsék az időt. Versenyben az idővel — Itt mar az idővel va­gyunk versenyben —, említi Rákóczi Ferenc. S eddig szé­pek az eredmények. Koráb­ban ennél a műveletnél egy napig álltak, most ez fél nap­ra csökkent. Egy ilyen liatalmas értékű géppark állandó és jó üzeme­lése szükségszerűen igényli az új, jól képzett szakembe­reket. Januártól a Rákóczi- brigád négy műszakban dol­gozik. Ehhez újabb szakmun­kásokra volt szükség. Vállal­ták öt fiatal: Újvári János, Jánvári Miklós, Gajdos Jó­zsef, Dealt István és Kállai Sándor betanítását. — Beosztottuk a régiek mellé őket, de két év szüksé­ges, hogy önállóan tudjanak! dolgozni. Nagyon kell vigyáz­ni, mert drága gépekről van szó. Ezért aztán a brigád- gyűléseken mindig megvita­tunk egy-egy szakmai kér­dést is. Vagy éppen a látot­takat, hibákat, azok elhárítá­sának a módjait — magya­rázza a brigád vezet 6. Es ennek a brigádnak még arra is jut erejéből, idejéből, hogy óvodát patronáljanak. Nemrégiben készítettek ková­csolt kapukat a gergeiyiugor- nyai óvoda részére. Játéko­kat a gyerekeknek. Ez évben 100 órát vállaltak társadal­mi munkában. Szocialista címet nyert két vasasbrigád. Uj elemed mu­tatkoznak a szocialista mun­kaversenynek a párt decem­beri határozata nyomán. Természetesen csak ott, ahol érdemben foglalkoznak is ve­le. így talán felesleges is a kérdés: lehet-e számítani a munkásokra ebben? Rákócziék, Bákóék és a többiek tettekkel válaszoltak erre. Farkas Kálmán Egy férfi, Kótajból hogy ehhez egy újabb tanfo­lyamot kellett elvégeznie: a színházi fővilágosító képzett­séget szerezte meg. Az 1953- as év már a Vígszínház fövi- lágosítójaként találja. Abban az időben még sokszor volt moziban színház és fordítva. A mi emberünk mind a két­fajta műszaki dolog kezelé­séhez értett. így kérte át 1954-ben a központi tiszti klub, ahol világosított a népi együttes előadásaihoz. Barátai hívtak vissza, mert megkezdődött a MÁVAG-ban a Diesel-mozdony gyártása. Ö lett először a motorok kipró­bálója a fékpadon, aztán a kész mozdonyokat ő hordta ki a népligeti próbapályára — mozdonyvezetők közt is rangos beosztás. Végül ismét vasutas lett: a Nyugati pá­lyaudvar szervizszolgálatá­ban ellenőrizte, gyógyítgatta kellett hozni. Maghalt a kedves első feleség, Mária. És a Ganz-MÁVAG űzetni demokráciáján nevelkedett munkás önérzetét mélyen sér­tette, hogy amikor az egyik községi üzemet eladták ócs­kavasnak és az egyik helyi vezetőtől megkérdezte: miért?, úgy szólt rá: mi kö­zöd hozzá? — Sokkal több, mint gon­dolnád! — válaszolt Dob­ránszky Mihály és szabadsá­gát megszakítva felutazott Pestre. Elintézte, hogy ő le­gyen ott egy vetítésnél, ahol a vezetők vitatkoztak. Az egyik kérdésre meglepően a mozigépész is felnyújtotta a kezét és elmondta a szabolcsi gondokat. Legnagyobb meglepeté­sére az egyik országos köz­pontba hívták ezután egy ud­varias levélben és ott meg­mert találkozott a megyei vezetők elképzeléseivel is. Egy percig sem hiszi, hogy egyedül, vagy főleg az ő sza­vai hatottalt. De — mint mondja — egy csatában min­den lövés számít. Azóta végleg idehaza ma­radt.. Utolsó éveiben egy óriás daru művezetője volt, amely úgy fogta meg a moz­donyt, mint gyermek a lep­két. Nyugdíjba menése körül ismét megházasodott. Ilonká­ban, második éleírtársában megértő párt talált. És amió­ta belekóstolt, nem szűnik meg a közösség dolgaira fi­gyelni. Legutóhb, mint egy szocialista brigád élenjáró tagjáról írtunk róla, néhány sort. Most azért jött, hogy elmondja: el kellene vezetm Kótaj község és a vízművek szomszédságából az Ér-patak eléggé szennyezett vizét. Másik javaslata: miért nem taníta­nak a kertészeknek virágker­tészetet is? Sok nő télen munkát találna, dupla szak­mával könnyebben boldo­gulnának az egyszer kikép­* ” ^ KÉSZÜL A FAFORGÁCSLAP. (EILEK EMIL FELVÉTELE) , (

Next

/
Oldalképek
Tartalom