Kelet-Magyarország, 1972. április (32. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-06 / 80. szám

1975. íprBIs I. «SÜT OT-MAGYAROSSZÄÖ 5. olAai Németh Károly ünnepi köszöntője (Folytatás az X. oldalról) síink, hogy a szovjet nép tör­ténelmi érdeme elévülhetet­len. Tisztelettel emlékezünk a hazánk felszabadításában részt vevő bolgár, román, ju­goszláv katonákra, mindazon népek fiaira, akik a szovjet hadsereggel együtt győzedel­mesen megvívták a nagy an­tifasiszta háborút. — Áldozatuk nem volt hiábavaló. Azon az április ne­gyedikén nemzeti történel­münk új korszaka kezdődött. Megindítani az életet, a ter­melést, hitet önteni a dolgo­zókba, újjáépíteni az orszá­got, elindulni a demokratikus fejlődés útján, ez volt a tör­ténelmi feladat. Dolgozó né­pünk pártunk vezetésével, a Szovjetunió baráti támogatá­sával. rövid idő alatt újjáépí­tette — és magának építette újjá — a háború sújtotta, ro­mokban heverő országot. — Alig több, mint negyed­század alatt új ország, a szo­cializmust építő Magyaror­szág született. Olyan ország, ahol munkások, parasztok, értelmiségiek, férfiak és nők, idősek és fiatalok, nemzeti­ségükre, világnézetükre, párt­állásukra való tekintet nél­kül, mind jobban megtalál­ják a lehetőséget, hogy tu­dásukat, szorgalmukat, alko­tókészségüket kibontakoz­tassák az egész közösség és a maguk javára. Ezt az új or­szágot a munkásosztály párt­jának vezetésével. népünk minden dolgozó rétegének összefogásával építettük fel. — Újat építeni, újat létre­hozni sohasem volt könnyű feladat és ma sem az. A mi utunk sem volt simán kikö­vezett, nehézségektől és gon­doktól mentes. A nemzetközi és a belső reakció természet­szerűleg mindent elkövetett és elkövet, hogy haladásun­kat akadályozza. Olykor a magunk hibái és gyengéi las­sították a tempót. Újjászer­vezett pártunk azonban min­dig bátran szembenézett gondjainkkal, ha kellett, sa­ját hibáival is, nem kerülte meg a valóságos problémákat. Pártunknak ez a tulajdonsá­ga jellemző napjainkban is, és ezt megőrizzük jövő fejlő­désünkben. , — A huszonhét év számve­tésének lényege az, hogy megőrizve minden értéket, amit népünk évszázadokon át alkotott, elődeink haladó tö­rekvéseit is megvalósítva, új társadalmi rendet, emberibb életet teremtettünk. Büszkék lehetünk és büszkék is va­gyunk eredményeinkre, ame­lyek ma már nemzetközi mé­retekben is elismerést vívtak ki hazánknak, népünknek, szocialista rendszerünknek. Népünk megmásítatlan törté­nelmi vívmányait, amelyek fundamentumát képezik a szocialista társadalom teljes felépítésének, az alkotmány módosítása is szentesíti majd. — Pártunk X. kongresszusa világos és határozott progra­mot adott társadalmunk fej­lődéséhez. Ezt a programot megvitattuk, együtt mond­tunk rá igent, közösen kell végrehajtanunk is. Megálla­píthatjuk, hogy a kongresszus nyomán új lendületet kapott a szocializmust építő munka, növekedett az egész társada­lom cselekvő aktivitása, erő­södött népünk szocialista nemzeti egysége. A kölcsönös bizalom jegyében kommu­nisták és pártonkívüliek együtt munkálkodnak szo­cialista hazánk további felvi­rágoztatásáért. — Engedjék meg, hogy most, az ünnep alkalmából is — hétköznapjainkról ^szóljak. Arról, hogy közös erőfeszíté­seink nyomán a negyedik öt­éves terv első esztendejében tovább gyarapodott az or­szág. Az elmúlt évben a nem­zeti össztermelés, a nemzeti jövedelem valamivel gyor­sabban növekedett a terve­zett ütemnél. Jelentősen nőtt a munka termelékenysége. Iparunk és mezőgazdaságunk nemzetközileg is versenyké­pesebbé vált. Bármerre te­kintünk szét az országban, mindenütt egy év alatt is ér­tékelhető változások történ­tek. Soha annyi gyár, iskola, gyermekintézmény, kórház és lakás nem épült, mint ezek­ben az esztendőkben. Az igé­nyek és a kívánalmak mégis jóval előbbre járnak. — Javultak az életkörül­mények, nőtt az életszínvo­nal is. Jól tudjuk azonban, hogy az országban nem min­denütt gyarapodtak egyfor­mán, nem minden családi költségvetés emelkedhetett azonos mértékben. Az a tö­rekvésünk. hogy az ország és a nép felemelkedésével járjon együtt minden me­gye, minden város, minden falu és minden család fel- emelkedése. Ezért fordítjuk a fő figyelmet a jelenben és a jövőben is az alkotó munká­ra, minden jólét forrására. — A gazdasági reform, amely kedvező folyamatokat indított el gazdasági és társa­dalmi életünkben, megfele­lően működik. Ezzel együtt új gondok és új feladatok je­lentkeztek, megoldásuk a ko­rábbinál színvonalasabb te- vékehységet igényel. Felada­taink közé tartozik, hogy kor­szerűsítsük az ipart, . meg­szüntessük néhány mezőgaz­dasági termelési ágazat el­maradását, biztosítsuk a be­ruházások, a fejlesztések tervszerűségét. Az egész nép­gazdaságban fokoznunk és javítanunk kell a munka ha­tékonyságát, kihasználni a gépekben, az üzem- és mun­kaszervezésben, a dolgozók tenni akarásában, a szocialis­ta munkaversenyben rejlő nagy lehetőségeket, minde­nütt elérve az idei terv cél­kitűzéseit. — A népgazdaság fejlődé­se, az életszínvonal emelése, kulturális igényeink kielégí­tése nem az óhajoktól, ha­nem valóságos lehetőségeink­től, a ténylegesen elért ered­ményeinktől függ. Nincs olyan munkahely az ország­ban — legyen az országos in­tézmény. vagy műhelyrészleg —, ahol jobb munkaszerve­zéssel, okosabb, felelősségtel­jesebb munkával ne tudná­nak a jelenleginél többet tenni. Ezért szorgalmazzuk a vezetők nagyobb felelőssé­gét, jobb irányító tevékeny­ségét, minden dolgozó jogai­nak és kötelességeinek ma­radéktalan érvényesítését, a szocialista demokrácia fej­lesztését. Ehhez kérjük a mil­liónyi munkás, földmíves, mérnök, tanár, alkalmazott és mind a többiek szaktudását, energiáját, szorgalmát. — Azt kérjük és azt akar­juk, hogy az egész országban mindenki tehetsége és tudá­sa szerint végezze munkáját, s érezze ugyanakkor erőfeszí­téseinek társadalmi, anyagi, erkölcsi elismerését. Vala­mennyiünk közös érdeke, ügye és felelőssége a szoci­alizmus teljes felépítése. Raj­tunk, mindannyiunkon mú­lik. hogy egészében harmo­nikusabb, szebb, gazdagabb legyen az életünk. — Ezért érthetünk egyet a Hazafias Népfront Országos Tanácsának kongresszusi le­velében megfogalmazott el­vekkel és törekvésekkel. „Te­remtsünk olyan közállapoto­kat, olyan társadalmi, politi­kai légkört, munkahelyi kö­rülményeket, hogy valameny- nyi hazáját szerető ember örömet, kielégülést lelhessen munkájában, hogy ki-ki szor­galma, tehetsége, rátermett­sége szerint szolgálhassa né­pünk felemelkedését. Tegyük még inkább a hazafiság, az emberi, s anyagi megbecsü­lés mércéjévé a hazáért, a szocializmusért végzett alko­tómunkát.” — Eredményeink az épí­tésben, népünk, kormányunk és pártunk következetes in­ternacionalista magatartása megalapozta hazánk nemzet­közi tekintélyét. Barát és el­lenség jól tudja: elkötelezet­tek vagyunk, a szocialista vi­lágrendszerhez tartozunk. Mélységes szolidaritás íuz bennünket mindazokhoz, akik szerte a világon a békéért, a nemzeti függetlenségért és a társadalmi haladásért küzde­nek. — összefűz bennünket a haladásért küzdő erőkkel minden nép legalapvetőbb érdeke, a béke. A tartós és biztonságos béke, amely óriási lehetőséget adhat a Föld erőforrásainak a jobb kihasználására, a műszaki és tudományos forradalom ered­ményeinek hasznosítására, a jólétre, a szebb, tartalmasabb emberi életre. — Az emberiség békéjét, szabadságát ma elsősorban az amerikai imperializmus ve­szélyezteti, amely agresszív pusztító háborút folytat In­dokína népei ellen, s támo­gatja az arab országok elleni izraeli agresszió területhódí­tásait. Mindez roppant nagy veszélyeket hordoz magában nemcsak az érintett öveze­tekre, hanem az egész vi­lágra. — Elítéljük az imperialis­ták békeellenes merényletét. Szolidaritást vállalunk a szabadságukért és független­ségükért . harcoló indokínai népekkel. Miniszterelnökünk legutóbbi vietnami látogatá­sa újabb kifejezése volt né­pünk, pártunk és kormá­nyunk szolidaritásának és se­gítőkészségének a hősiesen harcoló Vietnam mellett. Tá­mogatjuk a haladó arab erők küzdelmét a nemzetközi im­perializmussal szemben. Meg­győződésünk, hogy az egyet­len igazságos és reális kive­zető út a súlyos válságból a politikai rendezés, az izraeli agresszió következményei­nek felszámolása, s az önren­delkezés biztosítása e térség minden népének. — Különös jelentőséget tu­lajdonítunk kontinensünk bé­kéjének és biztonságának. Nemzeti érdekünk is, hogy mielőbb megvalósuljon az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet. A ma­gunk részéről — szoros egy­ségben a Varsói Szerződés tagállamaival — minden tő­lünk telhetőt megteszünk en­nek az értekezletnek létre­jöttéért és sikeréért. — Hazánk minden külpoli­tikai lépésével erősíteni igyekszik a népek antiimpe- rialista harcát, g világ béké­jét. A nemzetközi erőviszo­nyokat illúziók nélkül, a ma­ga realitásábári mérlégeljük. Nem becsüljük le az ellen­tábort, a háború és a reakció erőit. Az emberiség sorsát mégis mindinkább a béke. a haladás, a szocializmus erői és azoknak gyarapodása ha­tározza meg. Jóleső érzéssel gondolhatunk arra, hogy ezeknek az erőknek a sorába mi is beletartozunk. — Jövőnk, boldogulásunk, szocialista rendszerünk fejlő­dése, függetlenségünk megőr­zése csak a Szovjetunióvá’ és a szocialista országokká’ szövetségben, velük egyiit biztosított. Népünk legjobb jai mindenkor tisztában vol tak a magyar—szovjet barát ság történelmi jelentőségével. Ez a barátság, amelybei nemzeti és nemzetközi érdé keink egysége ölt testet, _ az idők folyamán tovább széle­sedett, elmélyült, mindig u; tartalommal gazdagodik. Ez a barátság úgy van jelen hét­köznapjainkban, akár a leve­gőben az oxigén. Gyümölcsö­zően fejlődnek kölcsönösen előnyös kapcsolataink, mert • közös eszmék, közös célok és közös érdekek fűznek ösz- sze bennünket. Népeink ba­rátsága, pártjaink interna­cionalista kapcsolata kiállta az idő, a történelem próbá­ját. E barátság ápolása és erősítése - igaz, nemzeti ügyünk. — Tavaszodik, ismét a megújulás szelleme tölt el mindannyiunkat. Mögöttünk vannak közös munkánkból fogant eredményeink, ame­lyeket fáradságos és nehéz harcban értünk el. Előttünk a szocializmus teljes felépí­tésének lelkesítő feladatai, amelyeknek sikeres megol­dása a nemzet minden alkotó erejének még szorosabb ösz- szet'ogását és felelősségtel­jesebb munkáját követeli. — E gondolatok jegyében, nemzeti ünnepünk átkaimé­ból a párt Központi Bizottsá­ga és az Elnöki Tanács ne­vében minden hazáját sze­rető magyar állampolgárnak, népünk minden barátjának erőt, egészséget és boldog eletet kívánok. Vendégeink a nyírbátori Auróra Cipőgyárban. A képen az első sorban balról: V. P. Ruszin, a szovjet delegáció vezetője, Wagner Flórián, a gyár igazgatója, Lucas Octavian, a román delegáció vezetője. (Hammel József felvétele) „Érjenek el még nagyobb sikereket“ Szovjet és román vendégeinkkel Nyírbátorban Hétfőn kedves vendégek érkeztek megyénkbe hazánk felszabadulása 27. évforduló­jának szabol cs-szatmári ün­nepségeire : a szomszédos szovjet Kárpátontúli terület és a román Szatmär magye delegációi látogattak Nyír­egyházára. Megyénk párt- és tanácsi vezetői gazdag programmal várták a küldöttségeket: az ünnepségeket követő napok- ham ipari és mezőgazdasági üzemekbe, kulturális intéz­ményekbe is meghívták a vendégeket. A szerdai prog­ram. egy részén részt vettek lapunk munkatársai is. ★ Nyírbátorban a járási párt­bizottságon Kovács Ferenc járási első titkár és Kanda János, a járási hivatal elnöke tájékoztatta a vendégeket a nyírbátori járás életéről Még a szűkre szabott, leglényege­sebb adatokat ismertető be­számolóban is jól fcibontako- zott az 55 ezer lakosú járás utóbbi években bekövetke­zett gyorsuló fejlődése: már 16 ipari üzeme van — köztük olyanok, mint a növényolaj- ipari. vállalat, a Csepel Mo­torkerékpárgyár nyírbátori üzeme, az új cipőgyár —, s éppen ezek eredménye, hogy öt év alatt megnégyszerező­dött a járás iparának terme­lése. Élénk érdeklődés kísérte Kovács Ferenc ismertetőjét A szovjet delegáció vezetője, V. P. Ruszin — a Kárpáton- túli területi tanács elnöke — gyakorlati példákban próbált összehasonlításokat végezni: vajon hogyan vesz részt a ta­nács a fejlődő ipari üzemék munkájának irányításában, milyen az együttműködés a tanács és a vállalatok kö­zött? Elismeréssel szólt ar­ról a sokoldalú támogatásról, amelyről itt beszámoltak: amiben a megyei pártbizott­ságnak és a megyei tanács­nak szükséges segíteni, ott nem marad el a támogatás, mégsem várnak mindent „fe­lülről”, igyekeznek a helyi le­hetőségeket is jól kihasznál­ni. , Amikor kulturális témára terelődött a szó, J. 1. Korzs, a rahód járási pártbizottság titkára kérdezte részletesen a nyírbátori zened napok programját, szervezését, a tapasztalatokat. Elmondta, már hallott erről a rendez­vénysorozatról, s azért is kü­lön öröm, hogy most részle­tesen is megtudhatja: vajon hogyan sikerült öt év alatt az ismert művészeti esemé­nyek közé feRtiizdeni a zenei napokat? Kovács Ferenc és Kanda János készséggel so­rolta a tapasztalatokat, s egy­ben felhívták a figyelmet: a Báthori István Múzeumban — amely a későbbi program­ban szerepelt — dokumentu­mokkal is illusztrálhatják a Nyírbátor számára nagyon sokat jelent» rendezvényeket. A beszélgetés során több­ször hangot kapott az. az igény: szeretnék újra elnyer­ni a városi rangot, .mivel Nyírbátor mar rendelkezett ezekkel a jogokkal, s most az iparfejlesztés — párosulva a rangos kulturális hagyomá­nyokkal — újra elérhető kö­zelségbe hozta a várossá nyil­vánítást. A vendégek sok kérdéssel és tapasztalataik elmondásával is igazolták a nyírbátori járás, a község vezetőinek jó elképzeléseit, amit a várossá fejlesztés ér­dekében meg akarnak valósí­tani. ¥ A látogatás következő állo­mása az Auróra Cipőgyár volt, amely maga is repre­zentálja: van értelme a vidé­ki ipartelepítésnek, s néhány év alatt korszerű, a budapes­ti arnyaüzemnél jobb körül­mények között legalább olyan jó hírnevet szerezhetnek a márkának a nyírségi munká­sok is, mint fővárosi elődeik. Rögtönzött kiállításon mu­tatta be Wagner Flórián, a gyár igazgatója, milyen sok­színű, sokféle gyermek- és női -cipő Ítészül már most eb­ben a gyárban. Gyakorlatilag még csak próbaüzemről van szó, a nyilvánosság elé, fő­ként az exportra úgy szeret­nének felkészülni, hogy az el­ső szállítmányokkal már jó híreket szerezzenek . az új nyírségi cipőnek. A beszélge­tés során az is 'kiderült, kül­földre azért már indítottak szállítmányt: néhány tízezres tételt éppen a szomszédos román területekre, a kisha- tármenti árucsere keretében. A román delegáció vezető­je, Jutás Octavian mindjárt rá is kérdezett: kaptak-e már termékeikre reklamációt, elé­gedettek-e a minőséggel ? Magyarázatként mindjárt hozzátette: sajnos, a cipők minőségével a korszerű tech­nológia ellenére is gyakran van baj, így v.an-e ennek a gyárnak termékeivel is? Az igazgató válaszul az üzembe invitálta a vendége­ket, hogy személyesen győ­ződjenek meg, sok új ötlettel, a dolgozók véleményének ál­landó kikérésével: igyekeznek javítani a minőségen, jó kö­(Folytaíás m 1. oldalról) Gyula elnökhelyettesek, Fá­bián Lajos vb-titkár. Bíró László, a Nyíregyházi Városi Tanács elnöke, Szabó Ferenc elnökhelyettes, a Szakszerve. zetek Megye: Tanácsa ne­vében dr. Fekszi István, az SZMT elnöke, Kanda Pál, az SZMT vezető titkára. Abari Attila, az SZMT titkára, Tu­sai Pál és Buzsáki László megyebizottsági titkárok, a Hazafias Népfront megyei és városi bizottsága nevében Gulyás Emilné dr., a nép­front megyei titkára, dr. Vé­kony János, a népfront vá_ rosi elnöke, Kellner Ferenc- né, a népfront városi titkára, a Kommunista Ifjúsági Sző. vétség nevében Halász And­rás, Czakó Márta és Cser- nussi Endre, a KISZ megyei bizottságának, titkárai kö­rülményeket teremtenek a gyártáshoz. A két küldöttség tagjai el* ismeréssel szóltak az üzemről, elsősorban, a munkafeltéte­lekről. Fényes, levegős mun­katermekben, jó gépek mel­lett készülnek az Auróra-ci­pők. A látogatás után a gyár tanácstermiében újra a kap­csolatokról beszéltek. Ruszin elvtársy arra keresett válást.*, a gyárnak vannak-e törekvé­sei, hogy a dolgozók gondjain segítsenek: kiknek adnak la­kást, segítenek-e az óvodaépí­tésben, hogy a munkába' in­duló asszonyok nyugodtan le­gyenek a gyerekek miatt. Mire költik az igazgatói ala­pot, mire futja majd a nyere­ségből? A párbeszédet nagy érdeklődéssel hallgatták a je­lenlévők, mert nem, keve­sebbről volt szó, mint a ta­nács és egy gvár kapcsolatá­ról. Arról a mostanában ná­lunk is gyakran megfogalma­zott igényről: a gyár na csak kérjen a tanácstól, hanem igyekezzen maga is tevéke­nyen. részt vállalni a község, a város fejlesztési feladataiból. Nyírbátorban ugyan még csak bontakozó, de már jót ígérő tapasztalatokról, tervekről számoltak be. A látogatás végen, amely jó tapasztalatcserévé szélese­dett, elismerésként szóltak a vendégek az itt látottakról, s erről szóltak az újjáalakított szocialista brigádok — a Tye- retskova, a Vörös Október és a Lenin brigád — naplóiba írt bejegyzések is: „Érjenek el kollektíváik még nagyobb sikereket ebben a szép új üzemben.” ★ Egy délelőtt krónikájából néhány kép csupán. Azt bi­zonyítja: barátaink nagy ér­deklődéssel és szeretettel fi­gyelik a Szabotcs-Szatmárban zajló változásokat, azt a nagyszerű fejlődést, amely hazánk felszabadulása, az el­múlt több, mint negyedszázad alatt a mi megy énkben is végbement. I j Marik Sándor lyezték el. Részt vettek az ünnepségen és megkoszorúz­ták a hősi emlékműveket az ünnepségre megyénkbe ér­kezett szovjet és román de» legáció tagjai, az ideiglene­sen hazánkban tartózkodó szovjet csapatok nyíregyházi helyőrségének képviselői, a város üzemeinek, intézmé­nyeinek, mezőgazdasági üze­meinek dolgozói, az iskolák tanulói. Az évforduló tiszteletére koszorúzás! ünnepséget ren­deztek azokban a községek­ben és városokban. ahol szovjet, vagy román hősi em. lékmű van, valamint a fel­szabadító harcokban elesett hősök sírjainál. Több helyen nagygyűlést és fogadalomté- teli ünnepséget rendeztek azoknak a KISZ-fiataloknak, akik a múlt év április 4-e óta lettek az ifjúsági szövet­ség tagjak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom