Kelet-Magyarország, 1972. április (32. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-01 / 78. szám
V9f&. április I.' KBLET-MAGVÄ1ÖRS2Ä(S 3. «SM Befejeződött a tsz-kongresszus (Folytatás az 1.. oldalról) fejlesztésével kibontakozott az önálló, vállalatszerű gazdálkodás és a szövetkezeti demokrácia. Lényegesen javultak a szövetkezeti parasztság munka- és életkörülményei. Ezzel még szorosabbá vált a munkásosztály és a szövetkezeti parasztság szövetsége. A mezőgazdasági szövetkezetek gazdálkodásában az új gazdaságirányítási rendszer erősítette a tervszerűségi törekvéseket, s így a gazdasági befolyásolás, ösztönzés alapvető módszereiben nincs szükség mélyreható változtatásra. A kongresszus megállapította, hogy a növénytermesztés színvonala általában, a népgazdasági terveknek megfelelően alakult, számottevően emelkedett a sertés- és baromfitermelés, de fontos népgazdasági feladatnak tartja a szarvasmarhatenyésztés. a zöldség-, a cukorrépa-termesztés és más munkaigényes ágazatok fejlesztését. Éppen ezért felhívta a szövetkezeteket, hogy segítsék a népgazdasági érdekek érvényesülését. A kongresszus aláhúzta, hogy a fejlesztésben ne a közös gazdaságok területének növelése, hanem az eszközök koncentrációja, a belterjesség és a hatékonyság, valamint a föld. a természeti adottságok és a belső erőforrások jobb hasznosítása érvényesüljön. • • Ösztönző érdekeltségi módszerek A kongresszus véleménye szerint a jogszabályok, s mindenekelőtt a termelőszövetkezeti törvény tág lehetőséget nyújtanak a tevékenységi kör kiszélesítésére, de az élelmiszer-gazdaságban még nem használták ki maradéktalanul ezeket a lehetőségeket. A mezőgazdasági termelés és árukibocsátás növelése érdekében szükségesnek tartja a kongresszus, hogy a szövetkezetek üzemágként szervezzék a háztáji gazdaságokat és segítsék termékeik nagyobb arányú értékesítését. Fontos törekvés legyen, hogy üzemáganként és termelési ágazatonként is helyes összhang alakuljon ki a termelési célok és a beruházási lehetőségek között, s a megfontolt döntést alapos előkészítés kövesse. Fontos követelménynek tartja a kongresszus, hogy a szövetkezetek nagy gondot fordítsanak a különböző szintű vezetők termelőszövetkezeten belüli utánpótlására, a tagok szakmai képzésére, a fiatalok továbbtanulásának támogatására. A szocialista elosztás elvének megfelelően támogassák a jobb munkára és műszaki fejlesztésre ösztönző, a termelési eredménnyel összhangban álló teljesítménydíjazási, érdekeltségi módszerek érvényesülését. s ne feledkezzenek meg az erkölcsi elismerésről sem. A kongresszus nagyra értékeli a termelőszövetkezeti tagok társadalombiztosításában, nyugdíjrendszerében, életkörülményeiben, szociális ellátásában elért fejlődést, de indokoltnak tartja, hogy a szövetkezetek és a társadalom közös erőfeszítésével fokozatosan megszűnjenek a termelőszövetkezeti parasztság és a munkások szociális ellátásában még fennálló különbségek. Javasolja, hogy lehetőségeikhez mérten a szövetkezetek működjenek közre a falusi és a tanyai elmaradottság fokozatos felszámolását célzó állami intézkedések megvalósításában. Erősödött a szövetkezetek önkormányzata Az állásfoglalás hangsúlyozza, hogy erősödött és tényleges tartalmat kapott a szövetkezetek önkormányzata. A közös gazdaságok többsége felismerte azt is, hogy a vezetés demokratizmusa szükségessé teszi a belső ellenőrzés fejlesztését. Ezért fontos követelmény, hogy legalább kétévenként külső szakértővel is végeztessenek ellenőrzést. Az állami szervek és a szövetkezetek kapcsolatát rendező elvek érvényesítésében előrehaladás történt, ami kifejezésre jut a gyakorlatban is. Helyesnek bizonyult, hogy az állami akarat közvetítésében elsősorban az árak ösztönöznek a megfelelő termelésszerkezet kialakítására, a fejlesztésre. Indokolt tehát az árak szerepét tovább növelni, mind a mező- gazdasági, mind az ipari eredetű anyagok, eszközök tekintetében. A szövetkezés elvének megfelelően jelenleg mintegy 500 szövetkezeti társulás működik. A zöldség- és gyümölcsforgalmazásban jött létre a legjelentősebb társulás, de a termelői érdekeltség tekintetében még további szervezeti és működési intézkedések szükségesek. Indokolt az is, hogy a mező- gazdasági szövetkezetek más szövetkezeti ágazatokkal szoros együttműködést alakítsanak ki, elsősorban a megyék területén. A mezőgazdasági termelés sajátosságából fakad, hogy átmenetileg pénzügyi és gazdasági nehézségek keletkezhetnek a termelőszövetkezetekben. Ezért fontos és hasznos kezdeményezésként értékelte a kongresszus a szövetkezetek kölcsönös támogatási alapjának létrehozása érdekében tett erőfeszítéseket. Felhívta a termelőszövetkezeteket. területileg képezzenek támogatási alapokat. Helyesnek tartja azt is, ha a szövetkezeti gazdálkodás fejlesztéséhez — az önkéntesség alapján — igénybe veszik a tsz-tagok pénzügyi segítségét is. A TOT módosított alapszabálya A kongresszus megállapította. hogy a mezőgazdasági szövetkezetek érdekképviseleti szerveinek szervezeti és működési elvei beváltak, de szükség lesz munkájuk fejlesztésére is, hogy jobban segíthessék a szövetkezetek gazdasági és társadalmi fejlődését. Foglalkozzanak többet a szövetkezetek belső életének fejlesztésével, a vezetés színvonalának javításával. A kongresszus megbízza a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsát, hogy kezdeményezze saját termelőszövetkezeti lap indítását. Végezetül ebben a dokumentumban a kongresszus felhívással fordul az ország valamennyi mezőgazdasági szövetkezetéhez, hogy segítsék. támogassa]*- az állásfoglalásban foglalt feladatok megvalósítását. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának módosított alapszabálya meghatározza a TOT célját, feladatát, működési elveit, a TOT és a termelőszövetkezetek, valamint a területi «zövetsé- gek viszonyát. Az MSZMP X. kongresszusának határozatai, az egységes szövetkezeti törvény és a TOT működésének eddigi tapasztalatai indokolták az alapszabály korszerűsítését. A módosítás szerint a TOT tagjainak többségét a területi \küldöttértekezlete- ken választják meg, s csak kisebb részének megválasztására kerül sor a kongresz- szuson. Az új alapszabály szerint az eddigi 101 helyett 125 tagja lesz a TOT-nak, s ezen belül a korábbinál na. gyobb — 15 tagú — az elnökség is. A választásnak ez a módja lehetővé teszi, hogy valamennyi területi tsz-szö- vetséget és a tájegységeknek majd mindegyikét helyi ak. tivista képviselje a TOT-ban, s nagyobb arányban kapja, nak helyet ebben az érdek- képviseleti szervben a nők és a fiatalok is. Az alapszabály kimondja: a TOT alapvető célja a mezőgazdasági szövetkezetek önálló és eredményes vállalati gazdálkodásának, demokratikus önkormányzatának fejlesztése, a szövstke. zeti tagság anyagi, szociális és kulturális helyzetének állandó javítása. A módosítás nem változtatott az előző alapszabály szerinti működés idején bevált módszereken, s így töb. bek között továbbra sincs alá- és fölérendeltségi viszony a TOT, a területi szövetségek és a szövetkezetek között. A képviselet és a TOT kibővítésének és a korábbinál nagyobb feladatoknak megfelelően állandó bizottságokat hoznak létre. így a kongresszuson választják meg az ellenőrző, a közgaz. dasági, a fejlesztési, a nőbizottság, valamint a társadalmi és önkormányzati bizottság vezetőjét. A kongresszuson elnöklő Győré Sándor ezután felkérje Fierpasz Károlyt, a iélölő bizottság elnökét, az agárdi' Gárdonyi Géza Tsz elnökét, hogy ismertesse annak a 24 jelöltnek a névsorát, akikkel 125-re egészül ki a termelő- szövetkezetek tanácsa. A bi- 1 zottság javaslatát a kongresszus elfogadta, a jelöltek nevét felvették a szavazólapokra. A szavazás után a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa visszavonult, megtartotta első ülését és megválasztotta tisztségviselőit. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke: Szabó István; elnökhelyettesek: Moharos József, dr. Nyíri Béla és dr. Sinka István. A TOT elnökségének 11 tagja van. A TOT állandó bizottságai: az ellenőrző, a nő- a közgazdasági, s fejlesztési, valamint a társadalmi és önkormányzati bizottság. A termelőszövetkezetek II. országos kongresszusa Szabó Istvánnak, a TOT elnökének zárszavával ért véget. Kitüntetések április 4 e alkalmából A Népköztársaság Elnöki Tanácsa hazánk felszabadulásának 27. évfordulója alkalmából, eredményes munkájuk elismeréséül az állami, a gazdasági munka különféle területein dolgozóknak, a fegyveres testületek több tagiának kitüntetéseket adományozott. A kitüntetettek egy csoportjának Loson czi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke pénteken az Országház kupolacsarnokában nyújtotta át az érdemrendeket. Az átadásnál jelein volt Fock Jenő, a Miniszter- tanács elnöke, Biszku Béla és Nyers Rezső, az MSZMP KB titkárai, a Politikai Bizottság tagjai és Cseterki Lajos, az Elnöki Tanácis titkára. Losonczi Pál a kitüntetések átadásaikor mondott beszédében a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a Minisztertanács nevében köszöntötte a kitüntetetteket: — Az önök kiemelkedő munkájának gyümölcsei ott vannak országunk gyarapodásában, népünk életének szópülésében, szocialista rendünk erősödésében. Eredményei megtestesülnek az újabb és újabb gyárak, üzemek, más gazdasági, kulturális és jóléti intézmények létesítésében, az ipari és mezőgazdasági termelés növekedésében és a gazdálkodás fejlődésében. Bár a kitüntetettek az állami és gazdasági élet legkülönbözőbb felelős posztjain teljesítik hivatásukat, nemes tulajdonságaik mégis hasonló- ‘ vá formálják mindaneydukat, ez pedig a munka szereitete, és a dolgozó ember tisztelete, a magas fokú öntudat, az áldozatkészség, a nép hű szolgálata mindennapi kötelességeik teljesítésében. A kitüntetettek között van: dr. Alexa Miklós Szabolcs- Szatmár megyei főügyész, Lukács József, a záhonyi MÁV-állomás rakodója, Szilágyi Imre, a Központi Statisztikai Hivatal Szabölcs- Szatmár megyei Igazgatóságának vezetője, akik a Munka érdemrend arany fokozata kitüntetést kapták. Liptai Károly, a Nyíregyházi ELEK- TERFÉM Szövetkezet elnöke a Munka érdemrend bronz fokozatát kapta. Rózsa Ferenc-díjak átadása A Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke hazánk felszabadulásának 27. évfordulója alkalmából, kiemelkedő újságírói és közéleti tevékenységük elismeréséül a • Rózsa Ferenc-díj I. fokozatát adományozta Komját Irénnek, a MUOSZ áLeJnöfcé- nek. Nemes Györgynek, az Élet és Irodalom főszerkesztőjének. A Rózsa Ferenc-díj II. fokozatában részesült Buzási János, a Népszabadság munkatársa, Róbert László, a Magyar Rádió párizsi tudósítója, Várkonyi Tibor, a Magyar Nemzet főmunkatársa. A Rózsa Ferenc-díj III. fokozatát kapta Fodor László, az Észak-Magyarország fő- szerkesztője és Matuz Józsefné, a Tv-híradó főszer, kesztője. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa hazánk felszabadulásának 27. évfordulója alkalmából, eredményes munkájuk elismeréséül a sajtó, a Magyar Távirati Iroda, a Magyar Rádió és Televízió 34 dolgozóját kitüntetésben részesítette. A Rózsa Ferenc-díjakat és a ki tüntetéseket dr. Várkonyi Péter államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke pénteken az Országház delegációs termében adta át. Az ünnepségen jelen volt Óvári Miklós, az MSZMP KB titkára. Katona István, az MSZMP KB a.gitá- ciós és propagandaasz‘álcának vezetőie és Csendes Lajos, az MSZMP KB agitációs és p rop agan d aasztál yénak helyettes vezetője. • • Ünnepség a megyei tanácson A Népköztársaság Elnöki Tanácsa április 4. alkalmából Szabolcs-Szatmár megyében 11 tanácsi vezetőnek adományozott Munka érdemrendet munkásságuk elismeréséül. Sánta Jánosnak, a megyei tanács vb művelődésügyi osztálya osztályvezető-helyettesének a Munka érdemrend ezüst fokozatát március 31-én a Parlamentben nyújtották át. A többi kitüntetettnek Orosz Ferenc, a megyei tanács elnöke adta át a Munka érdemrend ezüst, illetve bronz fokozatát március 31-én délelőtt a megyei tanács nagytermében. Jelen volt Alexa László, a megyei pártbizottság titkára. A Munka érdemrend ezüst fokozatát kapta: dr. Veress Endre, a megyei tanács vb vásárosnaményi. járási hivatala egészségügyi osztályának vezetője, Krakomperger Mihály, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya szakfelügyeleti csoportvezetője, Salamon Miklós, a Bökönyi Községi Tanács elnöke és Klicsu István, a megyei tanács vb kisvárdai járási hivatala iparügyi főelőadója. A Munka érdemrend bronz fokozatát kapta: Hegedűs Istvánná, a Nagykállói Nagyközségi Tanács V. B. titkára, Széles Zoltán, a megyei tanács vb fehérgyarmati járási hivatala mezőgazdasági oktatási szakfelügyelője, Iielmeczi Sándor, a Piricse-Nyirpilis Községi Tanács elnöke, dr. Lévai Sándor, a Tiszavasvárf Nagyközségi Tanács .elnöke, dr. Kőrössy Kálmán, a megyei tanács vb szervezési és jogi osztálya főelőadója és dr. Varga Zoltán, a Tarpai Községi Tanács titkára. Életmentő emlékérmet kapott Cs. Dobos Tibor aranyost apáti lakos, a Magyar Néphadsereg tényleges szolgálatot téLjesító tagja, aki 'élete kockáztatásával januárban a jeges Tiszából kimentett egy embert. „Tanácsi munkáért" jelvénnyel tüntettek ki április 4. alkalmából 6 járási hivatal; illetve városa tanácsv ezet őt, a tanácsok szolgálatában eltöltött 10, 15 és 20 éves műin! káj ükért. „Tanácsi munkáért" kitün-* tető jelvény arany fokozatát kapta Madarász Istvánná, a: nagykállói járási hivatal elnöke és Lánczi János, a Mátészalkai Városi Tanács elnöke. A „Tanácsi munkáért'’ jelvény ezüst fokozatát kapta: dr. Csatlós Miklós, a mátészalkai járási hivatal elnökhelyettese, dr. Varga Miklós;. a Mátészalkai Városi Tanács V. B. titkára és dr. Nagy Árpád, a Nyíregyházi Városi Tanács V. B. titkára. A „Tanácsi munkáért” kitüntető jelvény bronz fokozatával tűn tettéit ki Szabó Ferencet, a Nyíregyházi Város* Tanács elnökhelyettesét. A kitüntetéseket és az azzal járó ezer, kétezer, és háromezer forint pénzjutalmat, illetve a 3, 6 és 9 nap jutalomszabadságot március 30-án adta át Orosz Ferenc, a megyei tanács elnöke. Ezenkívül a megye területén 2Í5 tanácsi dolgozót részesítettek a „Tanácsi munkáért” arany, ezüst, bronz fokozatának jelvényével kitüntetésben, illetve az ezzel járó pénzjutalomban. Pénteken délután a KI- SZÖV-ben Czimbalmos István, a KISZÖV elnöke emlékezett meg felszabadulásunk 27. évfordulójáról, majd az OKISZ elnöke nevében kitüntetéseket adott át. A Szövetkezeti ipar kiváló dolgozója címmel tüntették ki Papp Lászlót, a Nyíregyházi Vasipari Szövetkezet szociális*,» brigádvezetőjét, Rudi Lászlót, a RAFAFÉM műszaki vezetőjét, Gregori Lászlónét, a Nagykállói Textilruházati Szövetkezet nőbizottságán -ik elnökét, a szövetkezet főkönyvelőjét, dr. Sarudi Istvánt, a KISZÖV jogi irodájának vezetőjét. Máté Ferencet, a Nyíregyházi Asztalos- ipari Szövetkezet elnökét ég Dombóvári Istvánt, a D«me- cseri Vegyes Szövetkezet elnökét. Kiváló dolgozó jelvénv- nyel tüntették ki dr. Orbán Sándort, a Nyíregyházi Vasipari Szövetkezet közgazdászát. Művészeket tüntettek ki a Parlamentben Hazánk felszabadulásának 27. évfordulója alkalmából pénteken az Országház dele- gációs termében művészeket tüntettek ki a Magyar Nép- köztársaság kiváló, illetve érdemes művésze címmel. Az ünnepségen megjelent és az elnökségben foglalt helyet Fock Jenő, a kormány elnöke, a Politikai Bizottság jagja, Aczél György, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára, Ilku Pál művelődésügyi miniszter. Ott volt politikai, társadalmi és művészeti életünk számos ismert személyisége is. Dr. Ajtai Miklós, a kormány elnökhelyettese üdvözölte a művészeket, majd átnyújtotta a kitüntetéseket. A magyar forradalmi mun. kás-paraszt kormány a szocialista kultúra terén elért eredményeik elismeréséül A „MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG KIVÁLÓ MŰVÉSZE” címmel tüntette ki: , Andor Ilona karnagyot, Borsos Miklós szobrászművészt, Greguss Zoltánt, a Madách Színház színművészét, Kálmán Györgyöt, a Nemzeti Színház színművészét, Kollányi Ágoston filmrendezőt, Kása György zeneszerzőt és zongoraművészt, Makrisz Agamemnon szobrászművészt, Radnay Györgyöt, a Magyar Állami Operaház magánénekesét. Vaszy Viktort, a szegedi szimfonikus zenekar vezető karnagyát. A „MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ÉRDEMES MŰVÉSZE” címmel tüntette ki: Avar Istvánt, a Nemzeti Színház színművészét, Bacsó Péter filmrendezőt, Bretus Máriát, a pécsi Nemzeti Színház balett-táncosát, Fényes Szabolcs zeneszerzőt, Hamala Irént, az Állami Operaház balettmesterét, lványi Józsefet, a szegedi Nemzeti Színház színművészét, Kádár Györgyöt, a képzőművészeti főiskola tanárát, Kiss Nagy András Mun- kácsy-díjas szobrászművészt, Kocsis András szobrászművészt, Kovács Béla klarinétművészt, a Magyar Állami Operaház zenekari művészét, Mensáros Lászlót, a Madách Színház színművészét, Mi- hályfi Imrét, a rádió és televízió rendezőjét, Mura Pétert, a miskolci szimfonikus zenekar vezető karnagyát, Nemesszeghy Lajosnét, a kecskeméti Kodály Zoltán ének-zenei általános iskola és gimnázium igazgatóját, Orosz Adélt, a Magyar Állami Operaház magántáncosát, Papp Gyula festőművészt, Reich Károly grafikusművészt, Róna Viktort, a Magyar Állami Operaház magántáncosát, Schaár Erzsébet szobrászművészt. Seregi Lászlót, a Magyar Állami Operaház koreográfusát, Stettner Béla grafikusművészt, Szabó Gyulát, a Thália Színház színművészét, Szer- vánszky Endre zeneszerzőt, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola tanárát, Zách (Zsámbéki) Jánost, a Vígszínház színművészét. Átadták az idei művészeti díjakat Művészeti díjakat adtak át pénteken a Fészek klubban, hazánk felszabadulásának 27. évfordulója alkalmából. Az ünnepségen megjelent és az elnökségben foglalt helyet Aczél György, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára. Nagy Miklós, a Központi Bizottság osztály- vezetője, dr. Orbán László, a , művelődésügyi miniszter első helyettese, Garamvölgyi József, dr. Simó Jenő művelődésügyi miniszterhelyettesek és Vass Imre, a Művészeti Szakszervezeték Szövetségének főtitkára. Ott voltak politikai, társadalmi és művészeti életünk jeles képviselői is. Az ez évi József Attila-, Jászai Mari-, Balázs Béla-, Erkel Ferenc-, Liszt Ferenc- ás Munkácsy Mihály-díjasckat Ilku Pál művelődésügyi miniszter üdvözölte, majd átadta a megtisztelő kitüntetéseiket. József Attila-díjat 11-en, Jászai Mari-díjat 15-en, a Balázs Béla-díjat 10-en, a Liszt Ferenc-díjat 10-en, az Erkel Ferenc-dijat 5-en, a Munkácsy Mthály-díjat lO^en kapták meg.
