Kelet-Magyarország, 1972. április (32. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-25 / 96. szám

1 oldat KELET-MAGYARORSZÁG m2, április 25. Békéig biztonságot Európának, a világnak! Dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter nyilatkozata dél-amerikai útjáról Szombaton éjjel érkezett, haza dél-amerikai útjáról dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter, aki — mint isme­retes —• járt Peruban, majd. részt vett és felszólalt Chilé­ben a III. világkereskedelmi konferencián. Útjáról, ta­pasztalatairól nyilatkozott a Ferihegyi repülőtéren az MTI munkatársának. Bevezetőben elmondotta, hogy úticélja a világkeres­kedelmi konferencia volt, közben Limában tárgyalt a perui kormány több tagjával: az oktatásügyi, a bánya- és energiaügyi, a közlekedési, az ipari és -kereskedelmi és a gazdasági és pénzügyminisz­terrel. — Az utóbbi években ugyanis örvendetesen alakul­tak gazdasági, kereskedői- tói kapcsolataink Peruval, amelynek hitelt is nyújtot­tunk — mondotta dr. Bíró Jó­zsef. Ennek alapján Peru kü­lönféle berendezéseket, gé­peket, vasúti gördülőarjyago- kat, orvosi és fogászati mű­szereket, stb. vásárolt ha­zánktól. Megbeszéléseink so­rán a. perui kormány részéiről újabb igények merültek fel, s ezek már meghaladják az eddigi megállapodásokban rögzített kereteket. Ez azt je­lenti, hogy újból tárgyalnunk kell, újabb gazdasági megál­lapodást kell kötnünk. Ezért a közeljövőben hazánkba lá­togat a perui kormány fgfob tagjia, várhatóan az egészség­ügyi miniszter, a közlekedés- ügyi miniszter, majd a gazda­sági és pénzügyminiszter, aki egyben a magyar—perui kor­mányközi bizottság perui el­nöke is. A budapesti megbe­széléseken állapítjuk meg majd azokat a kereteket és feltételeket, amelyek a kö­vetkező években lehetővé te­szik keréskedelmi, gazdasági kapcsolataink további fejlő­dését. — iAzéri szóltam külön a gazdasági kapcsolatokról — hangsúlyozta a miniszter —, mert *, kapcsolatunk Peruval nem merül ki az áruhitelben, Peru érdekelt a műszaki-tu­dományos együttműködés­ben, ezenbelül a szakember- képzésben is. Ennek megfele­lően megbeszéléseink során megerősítettük az országa,ink között korábban létrejött műszaki-tudományos megál­lapodást is. A miniszter Santiago de Chilében a magyar delegáció vezetőjeként felszólalt az UNCTAD III. ülésszakán. — A világkereskedelmi konferencián. felszólalásom­ban azokat az elveket képvi­seltem, amelyekben itthon és a szocialista országokkal főbb vonalakban megállapodtunk. Véleményünk szerint meg kell szüntetni a széles körű nemzetközi kereskedelem akadályait, vagy legalábbis közelebb kell hozni egymás­hoz a különböző fejlettségi szinten élő, gondolkodó, ke­reskedő országokat; áz elté­rő gazdasági és társadalmi rendszerű országok kereske­delmét, s a világ gazdasági problémáinak megóvásánál minden ország érdekeit fi­gyelembe kell venni. — Lényegében a konferen­cia vitájának középén jöttem ed Chiléből. A vitában addig a különböző országok képvi­selői elvileg foglaltak állást az UNCTAD-ülésszak napi­rendjén szereplő kérdések­ben. A különböző bizottságok konkrét tevékenységére még csak ezután kerül sor. A vi­lágkereskedelmi konferencia munkájának zöme még hátra van. A magyar küldöttség tagjai lehetőségeikhez mér­ten mindent megtesznek, maximálisan közreműködnek -a konferencia sikere érdeké­ben. Befejezésül a miniszter el­mondotta, hogy útban haza­felé Madridon átutazott, ta­lálkozott a sphnyol külügyi és kereskedelmi államtitkár­ral, akik udvariassági ebédet adtak tiszteletére. — Beszélgetéseink során megállapítottuk, hogy orszá­gaink között a kereskedelmi kapcsolatok az elmúlt két év­ijén kedvezően alakultak, jól fejlődtek — mondotta a mi­niszter. A gazdasági együtt­működésnek azonban még vannak további lehetőségei, amelyeket jobbam ki kell használni. Ezért például ma­gyar .küldöttség utazik majd Madridba, ahol a forgalom fejlesztése érdekében megha­tározzák a következő évek feladatait — fejezte be nyi­latkozatát dr. Bíró József. A felszabadító erők sikere (Folytatás a* 1. oldalról) hogy több mint félmillió amerikai katonát irányítson Dél-Vietnamba és bombázza ßszak-Vietnamot. Mire ve- áétett mindez? Nixon most az úgynevezett „észak-vietna­mi inváziót” emlegetve azt akarja, hogy az Egyesült Ál­lamok újból átélje ugyan­azt a ráfi. tragédiát, újabb katonai kalan­dok útjára lépjen, ke­gyetlen pusztítást és öldök­lést vigyen végbe abban az országban, amelynek népe semmilyen vonatkozásban sem ártott az Egyesült Álla­moknak és népének... — A kongresszusnak as Egyesült Államok alkotmá­nya értelmében joga van döm- 1 ten t a háború és béke kér­déséről. Ezért sürgetem önö­ket, akadályozzák meg Nixon elnököt abban, hogy belátha­tatlan következményekkel járó kalandok útjára lépjen." A DIFK külügyminisztere az amerikai kongresszus tag­jaihoz intézett üzenetében is­mét áttekintette a dél-vietna­mi ideiglenes forradalmi kor­mány 7 pontos békejavasla- tát , , — Ha az abban lévő pon­tokban a párizsi Vietnam- konferencián megállapodás jön létre — folytatta —, ak­kor hamarosan véget fog ér­ni a háború, s a fogságba esett katonák gyorsan vissza­térhetnek otthonukba. <— Szilárdan bízom abban, hagy a pártatlanság győze­delmeskedik a kegyetlenség fölött, hogy az igazság felül­it érékedig az álnokságon —»' hangsúlyozta befejezésül a DIFK külügyminisztere. Tengeri hadgyakorlat a Varsói Szerződés tagállamainak részvételével Mint Moszkvában hivata­losan közölték, a Varsói Szerződés több tagállamá­nak haditengerészeti flottá­ja az egyesített parancsnok­ság terveinek' megfelelően április 18-a és 23-a között a Fekete-tengeren hadgyakor­latot tartott. A gyakorlaton részt vettek a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erőinek törzska­ra, valamint Bulgária, Ro­mánia flottáinak és a Szov­jetunió fekete-tengeri flot­tájának törzskarai és egy­ségei. Lapvélemények a francia népszavazásról A vasárnapi népszavazás eredménye csalódást keltett kormánykörökben, ahol azt remélték, hogy a biztosra vett siker megerősíti majd az elnök és a kormány több­ségét és megnehezíti a bal­oldali erők egységfrontjá­nak kialakítását. Ugyanakkor Pompidou el­nök azt ik’torybe vette;hogy külpolitikailag is kiaknázza a népszavazás eredményét, s megnövekedett súllyal és te­kintéllyel léphet majd fel a Közös Piac őszi csúcstalál­kozóján. Ennek azonban az lett volna az előfeltétele, hogy az „igep” szavazatok' száma valóban a francia nép döntő többségét jelenti. (A tényleges szavazók 67,86 szá­zaléka mondott csak igent.) Ezzel szemben azonban a népszavazási eredmények azt mutatják, hogy a francia történelemben példátlan ará­nyú, rekordmagasságot ért el a tartózkodások és az ér­vénytelen szavazatok száma. Igennel a szavazásra jogo­sultaknak mindössze 36 szá­zaléka szavazott így tehát az elnök súlyos vereséget szenvedett hangsúlyozza kommentárjában a Combat, és hozzáfűzi: — Pompidou most már bizonyára kese­rűen sajnálja, hogy megren­dezte a felesleges népszava­zást * -í: A népszavazás — mint ar­ra már kezdettől fogva szá­mos francia kómmentátor is Megjelent a Béke és Szocializmus új száma A folyóirat első hely eh közli A. P. Kirilenko elv­társnak, a Szovjetunió Kom­munista Pártja Politikai Bi­zottsága tagjának cikkét Egy évvel az SZKP XXIV. kongresszusa után címmel. A központi Bizottság titká­ra tájékoztatja az olvasókat a párt szerepéről a kong­resszus határozatainak vég­rehajtásában, az 1971-es esz­tendő — amely a IX. ötéves terv első éve volt — gazda­sági eredményeiről és a kongresszus külpolitikai kon­cepcióinak érvényesítéséről, a nemzetközi küzdőtéren. Lenin születésének év­fordulója alkalmából a fo­lyóirat érdekes összeállítást közöl a nagy forradalmár­nak a kommunista világ­mozgalomban betöltött sze­repéről: hogyan valósult még az internacionalizmus Lenin napi munkájában, a külföldi elvtársakkal való személyes érintkezésben, il­letve hogyan érvényesült a nemzetközi mozgalommal kapcsolatban tudományos igényessége, stratégiai zse­nialitása, gyakorlati érzéke. Günter Mittag, a Német Szocialista Egységpárt Po­litikai Bizottsága tagjának tollából olvashatunk beszá­molót a párt gazdaságpoliti­kájáról, az ötéves terv fel­adatairól, a gazdasági kérdé­sek tudományos megközelí­téséről. Luis Riberzo, a Brazil Kommunista Párt Közpon­ti Bizottságának tagja a párt megalakulásának 50. évfordulója alkalmából is­merteti a kommunista moz­galom történetét és a jelen­legi reakciós diktatúra el­leni harc kilátásait. A folyó­irat publikálja Kalevi Sor­sának, a Finn Szociálde­mokrata Párt titkárának, Finnország külügyminiszte­rének, R. Fletcher angol munkáspárti képviselőnek, valamint R. Goor belga ka­nonoknak az álláspontját az európai biztonság és együtt­működés megteremtéséért fo­lyó küzdelem kérdéseiről. Az elméleti, ideológiai és kultürális rovatok gazdag anyagából kiemeljük a kö­zelmúltban Prágában meg­tartott eszmecseréről szóló ismertetőt. E kerekasztal- vítán 14 latin-amerikai test­vérpárt képviselője vett részt. A napirenden az ide­ológiai harc tapasztalatai, tartalma és módszerbeli kérdései szerepeltek. Érdekes információt közöl a folyóirat a Bulgáriában követett kultúrpolitikáról, a reakciós latin-amerikai re- zsimek tömegtájékoztató hálózatának' szerepéről az ideológiai elnyomásban, to­vábbá polemikus írásokat olyan aktuális ideológiai­politikai kérdésekről, mint a Franciaországban jelentke­ző álszocialista elméletek, továbbá az általános és a különös dialektikája a fel­szabadító mozgalomban. (KS) rámutatott — voltaképpen felesleges volt, hiszen a Kö­zös Piac kiszélesítésére vo­natkozó szerződések ratifi- , hálását parlamenti úton ri­mán le lehetett volna bo­nyolítani. Éppen ezért mát kezdettől fogva látható volt, hogy az elnök elsősorban sa­ját tekintélyét akarta meg­erősíteni a népszavazással. E terv azonban -- tetet ä 'IT Humanité írja hétfő reggeli vezércikkében — bumeráng­nak bizonyult, mert az elnök által feltett kérdésre keve­sebben szavaztak „igen”-nel, a szavazásra jogosultak tel­jes számához viszonyítva, mint ahényan 1969-ben az elnökválasztás második for­dulóján. Akkor a Pompidou- ra eső szavazatok száma a választásra jogosultak szá­mának 37,17 százaléka volt. Nem sikerült az a/ belpo­litikai terv sem,: hogy elszi­geteljék és meggyengítsék a Francia ' Kommunista Pár­tot. A Francia KP ismét az ellenzéki erők leghatalma­sabb pártjának bizonyult és a „nem” szavazatok több mint 37 százalékos aránya a párt befolyásának további növekedéséről tanúskodik. A sovány eredmény — a szavazásra jogosultak 39,74 százaléka nem jelent meg — miatti csálódás a legtöbb po­litikai megfigyelő szerint valószínűleg újabb hullám­verést idéz majd elő a kor­mánykoalíción belül, s lehet­séges, hogy ismét napirend­re kerülnek majd a kor­mányalakítással kapcsolatos korábbi tervek. KOMMENTÁR Bonn és Baden-Worttcmberg Vasárnap a Német Szövet­ségi Köztársaság Baden - Württemberg nevű • tarto­mányában megtartották a helyi választásokat. A jobbol­dal alaposan előkészítette a közvéleményt erre az ese­ményre. A Springer-sajtó he­tek óta afféle „tesztválasztó- soknak” nevezte a szavazást és azt a benyomást igyekezett kelteni, • hogy meghatározó fontosságú erőpróba színhe­lye lesz ez a tartomány. Ez egész egyszerűen nem volt igaz, de Barzal, Strauss és Springer tudták, mit csi­nálnak. Badm-Württem­berg ben hagyományosan erős a jobboldal, erősebb, mini az ország számos más részében és ezért a pontos eredményt nem lehetett teegjósolní, de azt igán, hogy a jobboldal ez­úttal is számbeli fölényben lesz. Ezt az elemi matemati­kai prognózist használták fel lélektani célokra a CDU— CSU berkeiben. Eleve úgy tettek,, mánth'a a baden-württembergi vá­lasztási arénában már egy kicsit — sőt, szerintük nem Is kicsit — a ratifikációs vita eredménye is előrevetülő hosz- szú árnyékát. Csakhogy ez Is ténykérdés — és ez sem igaz. Az eredmények mór közis­mertek: a CDU 53 Százalék­kal megszerezte az abszolút többséget, a szociáldemokra­ták 37,5, á szabaddemokra­ták 8,9 százalékot kaptak. Csakhogy a dolog korántsem olyan egyértelmű, mint ami­lyennek látszik. Mint a ber­lini rádió rámutat, ' a tnrld- mányban tulajdonképpen mindenki győzött. Ä karasz- ténydetooki'aták előretör,*» annak köszönhető, hogy a fa­siszta NPD nem indult,- sza­vazói a CDU-t támogatták. Ez viszont olyan politikai ár, amelyért benyújthatják.. a számlát. ..... . A másik' alapvető ,.tány, hogy a szoeiáld.'mok'i'áták is több szavazatot kaptak ebben a hagyományosak jobboldal! országrészben, teteit- 1 leg­utóbb, . a .sznbaddemofcraít'íik pedig megállították szavazóik lemorzsol ódását, mór p?dl g politikájúk — pozitív- irány­ban — egyértelműbb lett. A helyzetre jéíl wzö, hogy a választásnál sokkal fonto­sabbnak tűnik egyetlen sza- baddethdkrntö képviselő, bi« aönydä'Wilhelm Helms kilé­pése a pártjából. Bár dodonái nyilatkozatában még nem vé­tette el a keleti szerződési« ratifikáció jónak megszavaz zását, távozása veszélyt je­lent: a kormánykoalíció így csak 249—247 arányiban vezaft a parlamentben és újabb áru­lás esetén a különbség nulLá-f ra csökkenne. Ez pedig a számok nyelvén is újabb adalék ahhoz az igazsághoz,'hogy a szerződé­sek sorsa nem Badem-.Würt- temibergbén, hanem a bonni Bundestagban dől elL > „Tlszfogafásdi“ Kínában A TASZSZ hírügynökség az amerikai UBl-ra hiVaU kozva érdekes híranyagot közölt a Kínában végbe­ment „tisztogatásokról.' A hír szerint Lin - Piáén kívül' mintegy negyven sze­mélyt érintett a magas ran­gú -tisztségviselők Körében végzett „tisztogatás.” A fél­reállított személyek között van Lin Piao felesége, Jp Cfün, a KKP KB Politikai Bizottságának tagja; Huang Jung-sehg, a PB tagja, a kí­nai népi felszabadító hadse­reg vezérkari főnöke; Vú Fa-hszien, a PB tagja, a lé­gierő főparancsnoka, vezér­kari főnökhelyettes; L1 Co- peng, a PB tagja, a hadi­tengerészet első politikai biztosa, vezérkari főnökhe­lyettes; Csiu Hui-co, a FB tagja, a . hadserég had táp- szolgálatának vezetője. Ezenkívül a helyükről e4- teozdítöttak között van Jer» Csung-fsuai^ .9. .központi .Bj* i zbltság' -pót;a'*». n!FrVJWéi-karaj főnökhelyettesT'' Csan ». Min* : jüan,' Van Hszi-ko, és Jet} Csiupg, a hadg£reg , hadtáp- szolgáiata vezetőjének- be-», lyettesei; Csu,. En-csi. éa Csatig Csin-ji, a légierő, fő; parancsnok-helyettesei, Vari Ping-csang', Cseng Kuo-hua, Tang Csia-se és Huö Csen-ja, a légierő politikai biztosai-» nak helyettesei; Lun Li-kuo és Lun Pi-szung, a légierő hadműveleti parancsnoksá­gának parancsnokhelyette­sei; Van Fej, Hu. Ping és Liu .Min, a légierő vezérkari főnökhelyettesei. Saltótáfékozfató a nemzetközi neuengammei bizottság ipséről A nemzetközi neuengam­mei bizottság április 22-én és 23-án Budapesten rende­zett üléséről hétfőn a Hotel Ifjúságban sajtótájékoztatót tartottak. Herbert Schemmel — aki a második világhábo­rú idején a neuengammei koncentrációs tábor foglya volt — ismertette az újság­írókkal azokat a szörnyűsé­geket, amelyeket a táborban a fasiszták elkövettek. El­mondotta. hogy a tábor 1938- ban nyílt meg, majd 1940-től mór önállóan működött, s ekkor kezdték a foglyokat számozni. A felszabadulásig Szovjet-lengyel tárgyalások Moszkvában A szovjet—lengyel barát­sági, együttműködési és köl­csönös segítségnyújtási szer­ződés aláírása 27. évforduló­jának ünnepségeire és a szovjet—lengyel tudomá­nyos és műszaki együttmű­ködési egyezmény megköté­sének 25. évfordulójára len­gyel kormányküldöttség ér­kezett Moszkvába. A kül­döttség vezetője: Mieczys» law Jagielski, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Poli­tikai Bizottságának tagja, a minisztertanács elnökhe­lyettese, az állami tervbi­zottság elnöke. Vlagyimir Kirillin, a Szov­jetunió minisztertanácsának elnökhelyettese, a tudomá­nyos és műszaki állami bi­zottság elnöke hétfőn meg­beszélést folytatott a len­gyel kormányküldöttséggel, Mieczyslaw Jagielskivel. A* megbeszélésen foglalkoztak a két ország tudományos és műszaki együttműködése to­vábbfejlesztésének kérdé­seivel. P. N. Gyemicsev, az SZKP Politikai Bizottságának pót­tagja, a Központi Bizottság titkára hétfőn fogadta a Len­gyel Népköztársaság küldött­ségét Stanislaw Wrnoski művelődés- és mÖVteszetügyi miniszter vezetésével. eltelt időszakban , több, mint százezer embert szállítottak a Hamburg­tól néháfiy kilométerre lévő Neuengammeha, ahol 194a. vjútiiusótól 1945. áprilisáig 55 ezren vesztették életüket. Az itteni halálozás) arány lé­nyegesen felülmúlta sok máa táborét. A 11 ország képviselőinek részvételével rendezett 2 na-» pos plenáris ülés határozatai­ról Renée Áubry, a nemzetköai neuengammei bizottság újonnan megválasztott el­nöke számolt be. Közölte, hogy a volt koncentrációs tábor helyén egy- épülete^ emelnek majd, ahol elhelye­zik a korabeli ( eseményekre, a fasizmus borzalmaira em­lékeztető dokumentumokat. Az ülésen határozatot hoz­tak, amelyben élesen elítélik az amerikai imperialisták ihdokínái agresszióját, és követelik, hogy vessenek vé­get az esztelen vérontás­nak, a tömeges bombázás­nak, amely a békeszerető emberek millióiban világ­szerte nagy felháborodást és aggodalmat kelt. ■Határozatban foglalnak állást a volt európai ellen­állók, frontharcosok és á há­ború áldozatinak Rómában elfogadott felhívása méllott. A budapesti . tanácskozás résztvevői végül haitáröZatúk:- ban harcra szólítanak __ min-, denkit a fasizmus, a fieofa- sizmus megnyilvánulását el­len, bárhol is tapasztalnak ilyet.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom