Kelet-Magyarország, 1972. április (32. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-22 / 94. szám
wfa. Sprifís A, KüLET-MA^ÍRÖRSZAÖ I mm Jelentés a földekről Egy beruházás tanulságai PERMETEZIK A GYÜMÖLCSÖST A VITKAI KOSSUTH TSZ-BEN. (HAMMEL ! JÖZSEF FELV.) mindig csak alig több mint A milliónyi szabolcsi almafa már az utóvirágzásnál tart, és a szakemberek szerint még a híressé vált 1969- es rekordtermésnél is bővebb hozamot ígér. A beporzási laboratóriumi vizsgálatok szerint az úgynevezett kötődés kitűnő volt, minden virág jól és gyorsan termékenyült meg. Sőt, ami nem mindig törté, nik meg, az új hajtások, az egyéves vesszők is virágrügyeket hajtottak, tehát szintén alma lesz rajtuk. Az időjárás eddig nagyon kedvezett az almafák életének, kivéve azt a néhány üzemet, ahol megfeledkeztek a kellő meny- nyiségű nitrogénműtrágya adagolásáról (ezekben az almáskertekben igen sok lesz a hullott alma). A vetési munkák közül a borsó vetését némcsak befejezték, hanem túl is teljesítették 7 ^százalékkal, 2978 hektáron. A vetés jól kelt és ha még nem is virágzik, mint az Alföld déli részein, az időjárás eddig nagyon kedvező a borsó növekedésére. Ugyancsak túlteljesítették a tavasziárpa-vetést 13 százalékkal: összesen 2176 hektáron. Ez is jól kelt. És ahol kellő tápanyagot adagoltak hozzá, szépen növekszik. Leg. jobban a zab vetését teljesítették túl, 27 százalékkal, összesen 1927 hektáron. Jól kelt, jól növekszik! A kevés csapadék kedvezett a 3360 hektáron telepített új lucernatábláknak és a 8533 hektáron telepített új vörösherének. Cukorrépát 5347 hektáron vetettek, ami ugyan 4 százalékkal kevesebb a tervezetnél, de ez már nem is lesz meg, mert két termelőszövetkezet elállt cukorrépa-termelési tervétől. Érthetetlen viszont, hogy a 16 ezer hektárra tervezett napraforgóvetésnek még a felet végezték el a mező. gazdasági nagyüzemek, holott már régen be kellett .volna fejezni. Ugyancsak nem könnyű megmagyarázni, hogy a 24 ezer hektáros burgonyaültetés miért tartott április derekánál még csak 70 százalékánál. Ahol a korait elvetették, nagyon szépen nő, már kapálják. A legnagyobb problémát azonban a kujco- ricavetés lemaradása okozza az irányító szakembereknek. Ezt az egyik szabolcsi fő növényt 78 ezer hektáron tervezik vetni, és még csak 63 százalék elvégzéséről szólnak a jelentlsek. Pedig minden napi késés megbosszulja magát a terméshozam csökkenésével. A vetőmagellátó vállalat március 1-ig 146 vagon kukorica-vetőmagra szerződött, és a mezőgazdasági üzemele még ezenfelül iskértek három vagonnal. Meg is kapták. Örvendetes, hogy nagy keletje volt a kétvo- nalas hibrideknek és még minA Szabolcs-Szatmár megyei közúti balesetelhárítási tanács pénteken kibővített ülést tartott Nyíregyházán. A tanács tagjain kívül részt vettek a tanácskozáson az állami és társadalmi szervek képviselői, több vállalat vezetője. Dr. Czimbalmos Béla, a megyei tanács általános elnökhelyettese, a KBT elnöke köszöntötte a megjelenteket, majd Sz. Nagy János, rendőr dig van tartalékmag a vállalatnál. A silókukorica vetését megkezdték. A hagyma, ez az új szabolcsi növény úgy lát. szik megint csalódást fog okozni a konzervgyárnak, mert még csak háromnegyedét ültették el. Érdekes, hogy az elmaradás súlypontjai általában nem a nehezebben megművelhető északi, agyagos területeken vannak, hanem a homokon, például a nyírbátori járásban. Viszont a fehérgyarmati járásban a legtöbbet tették eddig a vetési munkák során. Sok esőt nem mindegyik táj látott. Mátészalka körze. tében példáid alig harmada esett a nyíregyházinak, és igen sok szatmári község földjein, például Csaholcon és Vámosoroizibán jóformán semmi. Akármi is okozta a vetési munkák lemaradását, most az a fő feladat, hogy gyorsan behozzák, mert minden késedelem további terméscsökkenéssel jár. gyenk közúti közlekedéséről a balesetek múlt évi alakulá. sáról, a megelőzés feladatairól tartott előadást. Ezután a vállalatok képviselői mondták el a munkaterületük tapasztalatait s azoikat a terveket, amelyeket a tavaszi-nyári csúcsforgalom ban a balesetek megelőzése érdekében kívánnak megvalósítani. ' Ülést tartott a közúti balesetelhárítási tanács őrnagy, a KBT titkára meSzeptemberben tejport ad a nyíregyházi gyár Szerdán délelőtt az MTESZ nyíregyházi, Víz utcai tanácstermében tanácskozásira gyűltek össze mindazoknak a vállalatoknak, szerveknek képviselői, melyeknek közük van a Nyíregyházán épülő új tej- porgyárhoz. Dr. Szemdrei István, a Szabolcs megyei Tejipari Vállalat igazgatója, mint a beruházó vállalat vezetője elmondotta, hogy ez a beruházás meglepő gyorsasággal „lábra- áll”, holott az eredeti kezdéstől majd egy évet késett a munka megkezdése. Jellemző a gyors és rugalmas munkára tervezőknél és kivitelezőknél — fűzte hozzá —, hogy míg 1971 harmadik negyedévéiben még rtam volt terv, nem volt kisajátítva a terület, nem volt kivitelező és építési engedély sem, most már állnak a főbb épületek és a berendezések zöme a helyén vám. Biztosra remélhető, hogy az eredeti határidőre, ez év szeptember elsején megindul a próbaüzem és egy hónap múlva, szeptember 30-án tejport ad az új gyár. Tóth Kálmán, a Kelet-magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat igazgatója ismertette a gyors munka tanulságait. A 176 milliós beruházás, mely napi 1§0 ezer liter tej feldolgozására lesz alkalmas, azért készül ilyen gyorsan, mert az érdekeltek megértették, hogy az idő pénz, végre ott tartunk, hogy az alvállalkozók, a tervezők és a bank rugalmasain, azonnal intézkedik, ha kell. A régi, hagyományos beruházási módszerekkel tulajdonképpen csak a mai napon lehetett volna elkezdeni a munkát, és egy ilyen hatalmas üzem késése népgazdaságilag évekre kiesett volna. Az építőipari vállalat igazgatója hozzáfűzte, hogy a tejporgyár építésének a tapasztalatai országos értékűek. Az élénk vitában minden hozzászóló hangsúlyozta, hogy az új gyár célja a megye lakosságának egyre növekvő igényeit tejjel és tejtermékkel maximálisan kielégíteni. Másik cél, hogy a nyáron elsősorban mutatkozó tej fölöslegből a hazai ellátás céljára tejport, mint alapanyagot állítsanak elő. A gyár, amikor teljesem elkészül (második lépcsője csak 1974-ben lép üzembe), naponta 100 ezer liter tejből készít tejport, 50 ezer literből pedig-különféle tej termékeket. Cs. Nagy István, a megyei pártbizottság osztályvezetője a vitában hangsúlyozta az anyagi források biztosítását és az idejében való szakem- bemevelós fontosságát. Dr. Solt István, a tröszt veJ zéngaagatója is hozzászólt: biztosította a résztvevőket az anyagi források nyújtásáról és kérte, idejében gondoskodjon a szabolcsi mezőgazdaság a megfelelő mennyiségű tejről is, hogy a drága és korszerű új üzem kapacitását ki lehessen használni. A válaszokból kiderült, hogy ez év első negyedévében máris 6 százalékkal emelkedett a vállalat tejfelvásárlása (az évi mennyiség eddig 60 millió liter volt), ezenkívül nagyarányú tejtöbblettermeiősi versenyt hirdettek. A szakembereket Gyulán, a testvér-üzemben már képzik, kiét szovjet ösztöndíjas szakmérnököt szerződtettek. Porosaimat fiatalok Porcsalmán — a szomszédos Pátyoddal — az 53 tagú közös tanácsnak kilenc, 25 éves kortól fiatalabb tagja van. Képviseletük van a végrehajtó bizottságban es más bizottságokban. Jelentős változás ez a korábbi helyzethez képest, amikor fiatalok egyáltalán nem kaptak helyet az igazgatási testületben. Csehi László tanácselnök „jó bizonyítványt” ad a fiatalokról. Példákkal igazol: miikor idén kora tavasszal napirendre került a községi sportpálya és Pátyod fásítási gondja, a tanács ifjú vb-tag- ja, Demeter Ferenc magának kérte a feladat megoldását. A fiatal tanácstaggal megszerveztek és a község fiataljainak segítségével végrehajtják a feladatot. Egyetlen délután eHöitetéKre kerültek a megrendelt ezüstjuhar csemeték. A permek- és ifjúságvédelmi albizottság márciusi ülésén Csabai György, a bizottság egyik fiatal tagja (3 fiatal van az albizottságban), külön javaslatot tett. Húsz szép, modem lakást adtak át idén a cigánytelepi lakosok egy részének. „Félő, hogy a drága lakásokra nem fognak kellően vigyázni, idő előtt hagyják megkopni, tönkreteszik. A bizottság gyakrabban tegyen látogatást ezeknél a családoknál. így tálán jobban ügyéinek a környezetük rendjére, a gyerekekre. * A tapasztalt, idősebb tanácstagok segítik a fiatalokat körzetük beszámolóiban. „Irigység nélkül vezetjük be őket a községi élet és joggyakorlás megismerésébe” — mondja Gsehi László. De nem mindenütt van a tanácshoz hasonló helyzete a fiataloknak a községben. A Dózsa Tsz vezetőségében mind a mai napig egyetlen fiatal sincs. Kifogás, hogy az eddigi gyenge gazdasági eredmények és az ebből fakadó nem kielégítő kereset elri- asztobta őket. Akik más kereseti. lehetőség után nem néztek, csak mint besegítő családtagok tevékenykedtek a tsz-ben. Egyszerűen nem volt a fiataloknak képviseleti bázisa. Erkölcsileg.és anyagilag hatalmasat lépett előre, a 4065 holdas közös gazdaság. Biztossá vált a munka rendszeres díjazása. 25 fiatalt vettek fel idén a tsz tagjai sorába. Velük egyszerre mintegy negyvenre ugrott a fiatal tagok száma. Ez még mindig nem nagy bázis, de van. S jelentős, hogy zömmel közvetlenül a növény- és gyümölcstermesztésben vesznek részt. Igényt tartanak rá, hogy egyes munkákat ők, fiatalok végezzenek. Önálló brigáddá alakulásra való törekvés ez, a közösségi tudat vállalása, amit a pártszervezetnek, a gazdaságvezetésnek fokozott fiigyéLemméi kell kísérni és segíteni. A tsz KISZ- szervezabének már több. mint 30 aktív tagja van. Ilyen bázisra lehet építeni és biztosítani a helyet a fiatalok szószólóinak a tsz közösségi éteHa valamelyik szövetkezet alkalmaz egy embert, az természetes. És mi van akkor, ha egy ember alkalmaz egy szövetkezetét? Fura helyzet! És talán hihetetlen lenne, ha nem segítene ennek bizonyításában Krausz Sándor 54 éves Nyíregyháza, Epreskert út 13. szám alatti lakos. Csupán a jószíve vitte rá, hogy „alkalmazza” az Apagy és Vidéke Általános Fogyasztási Szövetkezetei. Krausz főállásban egy hentesüzletben volt besegítő, de ezért csak havi 700 forintot kapott. Emellett korábban a MÉH-nek is dolgozott: nyersbőrt vásárolt fel és azt értékesítette. Aztán rájött, hogy van ennél jobb üzlet is: megkereste az Apagyi ÁFÉSZ el. nőkét és egy megállapodást kötöttek. Három sorról van szó összesen, amelyben a szövetkezet megbízza Krausz Sándort, mint felvásárlót, hogy Szabolcs-Szatmár megye területén t°U- és nyersbőrfelvásárlást végezzen részükre. És aztán a megállapodás érdekesebb része, hogy mindabból a tevékenységből A „jó üzlet" vége a szövetkezet három, Krausz pedig 97 százalékot vág zsebre. Fölösleges lenne most arra hivatkozni, hogy Krausznak nem volt iparengedélye, mert ettől még — mint a szövetkezet alkalmazottja — végezhetett volna felvásárlást. Csakhogy ő alkalmazott sem volt, márpedig a belkereskedelmi miniszter rendelete szerint állami, vagy szövetkezeti vállalat csak alkalmazottja után végezhet felvásárlást. Ezt a rendelkezést — sok más rendelettel együtt — a szövetkezet vezetője nem ismerte, de nem is nagyon törekedett arra, hogy megismerje. Azt pedig nem tartotta szükségesnek, hogy a MESZÖV-től tanácsokat kérjem az ilyen jellegű tevékenység elvégzéséhez. Krausz a megállapodás szerint Szabolcs megyében vásárolhatta a bőrt — a toll biztosan nem kifizetődő, mert azt nem vette — de az a terület kevésnek bizonyult és a szomszédos Hajdú megyébe is „átmerészkedett”. A megállapodás megkötése óta 1 millió 200 ezer forint értékű bőrt vásárolt fel és ebből a szövetkezetnek 34 ezer forint körüli összeget fizetett ki. Illetve nem is fizetett, mert a BIVIMPEX az Apagyi AFÉSZ-nek utalta a pénzt. Nekik ezzel mindössze annyi dolguk volt, hogy inkasszálták és amikor már nem volt szükségük a pénzre, akkor Krauszt is kifizették. Hogy pontosan mennyi haszna volt ebből Krausznak. azt csak hozzávetőleg lehet megállapítani, mert a termelőszövetkezetektől és állami gazdaságoktól felvett összegekről van számla, de hogy magánosoktól mennyit vágott zsebre, erről senki nem tudhat. Az adóhatóság mindenesetre megállapított egy bizonyos összegű adócsalást, mert azt már fölösleges is mondani, hogy adót nem fi. aetett. De hogy ez megfelel-g a tényleges összegnek, azt szintén nem lehet pontosan tudni. A megállapított adócsalás 200 ezer forint volt és nem fizette a jövedelme után esedékes városfejlesztési hozzájárulást sem, amit nagyjából 50 ezer forint körüli összeggel fejezték ki. Azt mindenesetre még a tárgyalás előtt is megállapíthatjuk, hogy az adóhatóság nagyon humánusan járt el, amikor Krausz kiadásait 800 ezer forint körüli összegben állapította meg. Bekalkulálták ugyanis, hogy a bőrrel sokat kell dolgozni, amíg át lehet adni egy felvásárló vállalatnak. Az persze egy másik érdekessége a dolognak, hogy ha Krausz mint magánember viszi eladni a felvásárolt árut, akkor lényegesen olcsóbban adhatja el, mint mondjuk egy szövetkezet. (Magánosoktól ugyanis nem vásárolnak kidolgozott bőrt.) Nagyon jól kialakult módszere volt a konkurrencia letörésére is: kezdetSWi magasabb árat fizetett a bőrért, mint a többi felvásárló, később aztán — miután mindenki lelépett a területről,— annyit fizetett, amennyit akart, nem beszélve arról, hogy becsapta azokat az embereket. akik tanácsi engedély nélkül, a „háztájiból” vágtak le borjút, vagy szarvasmarhát és a bőrét Krausznak adták el. Arról talán már fölösleges is szólni, hogy hány gépkocsivezető szegte meg a szabályokat, mert Krausznak sokan fuvaroztak „baráti alapon” — nyilván megfelelő ellenszolgáltatásért. Amíg ugyanis a maga Combiját nem vette meg, addig alkalmi sofőröket kért nieg a bőr szállítására. Ezt a rendőrségen is beismerte, de, hogy kik voltak ezek, arról nem beszélt. A nyomozás befejeződött és a rendőrség átadta Krausz Sándor ügyét az ügyészségnek. (bakigh) tóban. Nem kömrtyeljb helyzetből indult a párt ifjúsági politikájának helyi megvalósítására az ÁFÉSZ sem. Hosszú éveken át a vezetőségben, különböző bizottságok ban csak szülők voltaik. A módosított alapszabály hatására nyílt meg itt is a képviseleti lehetőség a fiatalok előtt. Csak még mindig nagyon kévés, hogy a 2170 ÁEÉSZ-tagból csupán félszáz a fiatal. Itt is szükség van fokozottabb szervezésre, a fiatalokkal való törődésire. Kedvezőnek tekinthető a helyi népfrxmtbizottság választási eredménye. Az 57 tagú bizottságban tíznél több a fiatalok száma. Árvái István párttitkár szerint az arány megfelelő, hogy meg- , frissüljön, nagyabb lendületet kapjon a községi népfront. - munka. „Erre utal máris az olyas» kezdeményezés, mint az egy nap Pontsalmáérti Fontos közérdekű feladatokat ol dunk meg, társadalmi mun kában.”
