Kelet-Magyarország, 1972. április (32. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-02 / 79. szám
1 *Ma! lfl7’ április 8, Wir pit •■•p ps*tot90T0<>. #7sr*wc7?rf90 0600 CKfOCOO© e® oee®®® KÁRPÁTI IEAZ SIB !—** ' »■ »M ..... — ,.|i.i„. Hfi <M— ' Ms *M II — Mil. MIIIMIMI M~W .1 Mi > —' ll" IMI IMI Ü' 1*—* i Ezt az oldalt a Szovjetunió Kári>áfonuili területe magyar nyelvű napilapjának, a Kárpáti Igaz Szónak munkatársat állították üssze. Iparfejlesztés a hegyekben & munkáskezek exportjától a gépek exportjáig A z ilosvai kerületet át- ■í®' szelő műút alig észrevehetően emelkedik. A falvak szinte egyforma távolságban követik egymást. Népes helységek ezek. Ilon- ca. Bilke, Dolhe Kusnica a lakosság számát tekintve vetekszenek a kerületi központtal. Súlyos, megoldhatatlan problémát jelentett ez a vidéknek a múltban. Ipar úgyszólván nem volt, a mezőgazdaság pedig még a szűkös megélhetést sem biztosította mindenkinek. Nem véletlen, hogy erről a tájról különösen sokan vándoroltak ki egykor külföldre, hogy betevő falathoz jussanak. A foglalkoztatottság kérdését fájó örökségként kapta a kerület a tőkés múlttól. Megoldásának módjáról a piros tetős házak fölé emelkedő gyárkémények tanúskodnak. 1966-tól 1970-ig a kerület iparának össztermelése 16 millió rubelról 45 millióra növekedett. Az új ötéves terv alatt pedig újabb 14 millió rubellel növekszik. A kerületben ma 18 ipari üzem működik, három közülük országos jelentőségű. 6,5 ezer ember dolgozik itt az iparban és számuk egyre gyarapszik. Ezek a számok. De hogyan hatottak ki a változások egy-egy község, család, egyén sorsára, életére? Erre a kérdésre kerestem választ Iloncán ... — Január első napjaiban vettük birtokunkba — mondja Denyiszenko Anatolij, a kisegítő hegesztő berendezést gyártó üzem tervezőirodájának vezetője. — A termelés már megindult, de közben még folyik a berendezés áttelepítése és összeszerelése. — A napokban 65 kg tervrajzot kaptunk a Kijevi Pa- ton Villanyhegesztési Intézetből. Ez a néhány szó sok mindent elárul. Azt. hogy a fiatal üzem (1965-ben kezdte meg működését, tehát a szó legszorosabb értelmében az előző ötéves terv szülötte) az olyan tudományos intézmény elgondolásait valósítja meg, mint a világhírű Paton- intézet. A hegesztők munkáját elősegítő különböző alkalmatosságokról van szó — munkairányító asztalokról, fordítóberendezésről, görgős- állványokról, több mázsás gépalkatrészek megmunkálására alkalmas munkapadokról. Különben a fenti elnevezések aligha mondanak valamit a laikusnak. Annál többet értünk meg abból, hogy ezt a berendezést itt, ebben a Kárpátok hegyei közt megbújó községben kezdték el gyártani először. Ma pedig a fiatal üzem termékei eljutnak a Szovjetunió legkülönbözőbb vidékeire, megrendelőik között több külföldi ország szerepel. A szocialista gyakorlat megdöntötte azt a nézetet is, amely szerint bizonyos hagyományok és kialakult műszaki gárda nélkül szó sem lehet komolyabb ipari vállalkozásról. Nos, Iloncán a gépgyártásnak nem voltak hagyományai, annál kevésbé szakemberei. Mégis itt hozták létre ezt az újfajta gépeket előállító vállalatot. Miért? Ebben legkevésbé sem a gazdasági célszerűség játszott szerepet. hanem olyan körülmény, melyet a tőkésviszonyok közt egyszerűen nem vesznek figyelembe: a szociális szükségszerűség. A 12 ezer lakosú nagyközségben munkát, kenyeret kellett adni az embereknek. 1964 közepén, mikor az üzem létesítéséről a kormányszervek határozatot hoztak, ehhez helyben csak egy adottság volt — a megszüntetett hőerőmű épülete (a községet ugyanis bekapcsolták a terület egységes villanyhálózatába.) Fejcsóválva nézte ezt az ormótlan épületet 1964 nyarán Szosznyin Mihail mérnök. — Azzal kezdtem, hogy beszerveztem tíz embert, akiből a mukacsevói Kirov- gyárban marósokat, esztergályosokat, géplakatosokat képeztünk ki. Meg is nevez néhányat a „veteránok” közül. Valamennyien még a harmincon innen vannak Mudraninec Szemen rakodómunkás volt a villanytelepen. Ma a készletezőrészleg mestere. Igaz. azóta sok minden történt életében, a többi között a Drohobicsi Politechnikum diákja lett. Még nagyobb pályát futott be Mikita Dmit- rij. 0 már elvégezte a technikumot és most Szosznyin- nak. egykori tanítójának a helyettese. A tágas műhelycsarnok zsúfolva van gépekkel : egyszerű munkapadok és fúrógépek mellett hatalmas karusszel esztergapadok tornyosulnak, amelyeken több mázsás öntvényeket munkálnak meg. Eddig a munkakörülmények nem voltak a legkedvezőbbek — magyarázza Pavliscse Vaszil munkavédelmi mérnök. — Az egykori villanytelep épületét állandóan toldoztuk-foldoztuk de már nem fért benne a sok gép. Az új üzem felépítése után csupán két műhely marad itt. A gyártásvezető elmagyarázza, hogy az utánpótlás most főképpen középiskolát végzett fiatalokból kerül ki. A szakma alapelemeivel még az iskolában ismerkednek meg, amellyel a gyárnak szoros kapcsolatai vannak. A továbbképzést már az üzemben végzik. Szosznyin mérnök mondja: — Jelenleg 35 munkásunk tanul műszaki techikum- ban. Szükség van a képzett szakemberekre, 1975-ig ugyanis 35 új termék gyártását kell elsajátítanunk, a termelés volumene pedig csaknem megkétszereződik. Ezek a számok a műszaki és gazdasági fejlődést tükrözik. Ha azonban Ilonca szociális fejlődését akarnánk jellemezni, azt mondhatnánk, hogy megtette az utat a munkáskezek exportjától a korszerű gépek exportjáig. Lusztig Károly Bállá Lásilói Diáklakodalom Ezt a nyelvet én már lassan elfelejtettem. Vagy húsz évvel ezelőtt még úgy jártam a világban, mint az állatok beszédét értő mesebeli juhász. Emlékszem, milyen érdekesen szóltak a tavaszi vizek. Sok hangon. Polifónikusan. Most figyelem a folyót: egyszerűen zúg. Egyhangúan, semmit nem mondóan. Elfelejtettem már ezt a nyelvet. De azok ott lent értik, máskülönben nem figyelnék olyan feszülten a kőről kőre ugró víz locska-fecske beszédét. Állnak, lent, a töltés alatt közvetlenül a víznél, nézik a hullámokat, hallgatnak, fülelnek. Talán fel sem figyeltem volna rájuk, ha a lánynak — bocsánat: asszonynak — nem lenne a fején kis zsebkendő- nyi fehér fátyol. Négyen álldogálnak ott lent, mindnyájan egyszerű diáköltözetben. A fiatalasszony fátyla kis. olcsó zöld télikabát fölött leng. társnője — nyilván az egyik tanú — kissé kiült, kidörzsölt, de még mindig mutatós télikosztümben feszít. A fiúk ugyancsak meghordott, de még teljesen korrekt sötét ruhában: a vőlegény bizonyára nem a gar- bós, hanem az a göndör hajú, aki fehér inget, nyakkendőt visel. Álldogálnak a folyóparton, lent, a diákszálló alatt, figyelik azokat a — talán ultrahangon kicsendülő — tavaszi neszeket, amiket csak ők, fiatalok fognak fel, meg egyes természeti lények: hányszor látunk őzeket, vidrákat. amint fejüket felszegve, feszülten figyelik, mit mond valami tizedik-tizenkettedik érzéküknek a márciusi folyó. Álldogálnak lent ők ketten és tanúik, figyelik a víz- zubogást: lakodalmuk ultrahangos zenéjét. Más muzsikájuk nem lesz. De jó ez így nekik. így akarták. Nem várni meg, míg kezükben a diploma, míg elfoglalják az őket váró katedrát vagy orvosi rendelőt, azután félretenni az első fizetések javát, nagy lakodalmat csapni... Együtt teszik meg már azt az első lépést is. Most majd felmennek a menzára, az önkiszolgáló pultnál állva a legfinomabb falatokat választják — ma az sem számít, ha egy egész rubellel többe kerül az ebéd. Azután bekopogtatnak a diákszálló gondnokához, bejelentik neki a nagy eseményt, megértő támogatását kérik ... De lehet, hogy a gondnok már tud a dologról; hogy előre megszerveztek mindent a kollégák, hogy a fiú lakótársát vagy a lány (asszony!) társnőjét már átköltöztették és a fiatalokat várja egy egész háromszor hármas szoba: kilenc csodálatos négyzetméter. De az is lehetséges, hogy a gondnok zavartan csóválja a fejét: — Ejnye, ejnye, most semmit nem tehetek, háromnégy napig várniuk kell... És akkor négyesben megint lemennek a folyópartra, hallgatni a most nagyon búsan szóló ultrahangos zenét. De a tavaszodni akaró folyó bölcs dolgot súg a fiatal férj lakótársának — épp az egyik tanú — a fiatalember rájön, hogy van a városban egy barátja, akinél háRitka jubileumot méltat az idén a Mukacsevói Kiró. Szerszámgépgyár kollektívája — a gyár fennállásának 300. évfordulóját. A hajdani vasöntöde korszerű nagyüzemmé nőtte ki magát, amelynek termékei megtalálhatók a Szovjetunió számos vállalatánál, így például a Volgái Gépkocsi- gyárban is, ahol a Zsiguli személyautók készülnek. A móléra szerszámgépeket számos külföldi országba exportálják. \ képen: szállításra készítik elő a gépeket. Kevés helyet foglal el és mégis nagy térfogatú, modern ez a konyhaszekrény, a Nagybereznai Bútorkombinát egyik legújabb gyártmánya. Nemrég kezdték meg gyártását, s egyre több kerül belőle a kereskedelmi hálózatba. A képér»: a Nagybereznai Bútorkomibínát új garnitúrája. (Kovács Alfréd felvételei) rom-négy napig meghúzhatja magát... Persze, mindez csupán találgatás, sejtés. Csak latolgatom a lehetőségeket, míg tovább sétálok a töltésen és a „násznép” lassan el is tűnik a szemem elől. Ki tudja, valójában hogy lesz. Lehet, hogy ez a pár is úgy jár, mint azok ketten ... Tanárkori emlékem: mindketten tanítványaim voltak, filológusok. A második évfolyamtól egymás mellett ültek az előadásokon. Mikor József Attila szerelmi líráját magyaráztam: — Szövetség ez már, nem is szerelem ... Nekik egymásba fonódott a tekintetük, s ezt morzéz- ták: „Ugye, épp így van velünk is...” A fiú nem volt túlságosan erős nyelvész, állandó biztos négyesekre vizsgázott, de pompás szervezőképességek szunnyadoztak benne, megérzéseim szerint leendő iskolaigazgató (az is lett). a lány viszont született filológus, eminens, minden bizony- nyál majdani tudományos kutató (itt nagyot tévedtem: tanácsi vonalon dolgozik). Hát szóval, annak idején ők is úgy határoztak, hogy nem várják meg a diplomát, az első fizetést, ők is így hallgathatták ezt a különös, sok hangú csobogást, — de a gondnoknak objektív nehézségei támadtak: — Sajnálom, csak két hét múlva... És egy helyzetmentő lakótárs sem akadt. Én az egyik írogató kollégájuk révén ismertem az esetüket (ezzel a fiúval bizalmasabb viszonyban voltam), s amikor épp másnap a fiatal pár vizsgázni jött, tudtam, hogy miért lóg mindkettőnek az orra. És a vizsga se ment. A fiatalasszony felelete alig ért egy négyest, a férj épp hogy kivágta magát. Nekem mindig rossz véleményem volt azokról a kollegákról. akik különböző, nem tanulmányi szempontokat mérlegelve alakították ki az érdemjegyeket. De most úgy éreztem, hogy a fiatalokat fájdalomdíj illeti a gondnok ügyetlenségéért. Lehet, hogy akkor — tizenöt évvel ezelőtt — a tavaszi vizek, vidrák, őzek nyelvén is értettem még kissé — de elég az hozzá, hogy végeredményben úgy határoztam: egy jeggyel felemelem a kalkulust. Plusz egy-egy pont a fiatal párnak. Nászajándék. RÖVIDEN Magyar—ukrán yeivi kapcsolatok Az SZSZKSZ Felső- és Köipfokú Szakoktatásügyi Mi- lisztériuma felső minősítési űzottságának elnöksége a fi- .ológiai tudományok dóik óra :ímet adományozta Lizanec Petrónak, az Uzsgorodi Állami Egyetem magyar nyelv és irodalom tanszéke vezetőjének. Lizanec elvtárs disszertá- nójának címe: Magyar— ukrán nyelvi kapcsolatok. Ugyanezzel a címmel Uzsho- rodon egy monográfiát jelentetett meg, amely a marxizmus—leninizmus elmélete alapján új megvilágításiban mutatja be a magyarok és a keleti szlávok nyelvi kapcsolatait a XII. század második felétől napjainkig. A debreceni egyetem felkéréséire Lizanec elvtárs most három hónapig előadásokat tart Debrecenben az ukrán— magyar nyelvi kapcsolatokról, valamint részt vesz egy szakkollégium szervezésében, mely az ukrán nyelvet és irodaimat fogja tanulmányozni. Növekvő nemzetközi forjía’om Kárpáton túl fő útvonalain egyre több tehergépkocsit láthatunk. Moszkvából, Lenin- grádból, Kij évből, a szövetségi köztársaságok ipari központjaiból érkeznek a 12 és 18 tonnás nyergesvontatók, amelye'k különböző termékeket visznek a szomszédos szocialista országokba, továbbá Ausztriába, Franciaországba, Olaszországba, st.b. A szállításokat a Nemzetközi Gépkocsiszállítások Országos Egyesülése, a Szov- transzavto bonyolítja Jé.’ Ebben az évben az egyesülés kiterjeszti szolgálatait a nemzetközi utasszállítás területére is. így Kárpátomtól az eddiginél is látogatottabb idegenforgalmi terület lesz. Uzshorodról és Mukacsevó- ról indulnak majd a különböző európai országokba látogató szovjet turistacsoportok. 18 kényelmes turistaautóbuszt kaptak a gépkoosdfor- galmi vállalatok, készülnek egy d iszpécserá,Horn,ás tervrajzai, amely Mukacsevón fog felépülni. Kárpátontúli gépkocsivezeu tőkből 50 tagú brigádot létesítenek, ezek a gépkocsivezetők nemzetközi útvonalakon fognak dolgozni. íj (v-Iorony Kijevben Uj, 380 méter magas televíziós torony épült Kijevben, a 47 felújításra kerülő szovjet televíziós központ egyikében. A tornyot szokatlan módon — alulról építették. A konstrukciós elemeket szintenként a földön állították össze, majd 8 hidraulikus emelő segítségével szerelték helyére az új szakaszt. Ez az építési módszer lehetővé tette a szerelőmunkák földön való elvégzését. Az új ukrán tervezésű televíziós torony magassága egyetlen emeléssel 8 métert nőtt. Elké- szül'ével az öt antennát és a liftaknákat is ezzel a módszerrel emelték a magasba. Ez vévben Ukrajna televíziós központja már négy műsort sugároz — köztük egy színeset. A Szovjetunióban jelenleg 127 televíziós műsorközpont, 120 mozgó közvetítőállomás és több, mint 1000 műsortovábbító működik. Jelenleg 36 Orb: la vevőállomás üzemek A televíziós adásokat a Szovjetunió 170 millió lakosa nézi. vmn, rm
