Kelet-Magyarország, 1972. április (32. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-18 / 90. szám

»TS. április 1-8. IfELBT-MAGYAROftSZÄe S ©Ma! Tanácsadás a fiataloknak Alapferüleíe: 5100 né«yzetraéler Alapkőletétel a szövetkezeti nagyáruház helyén A Magyar Újságírók Orszá­gos Szövetsége 1972. április 13-án, a Magyar Sajtó Házá­ban konzultációt rendezett, melyen Nagy László, az Or­szágos Pályaválasztási Ta­nácsadó Intézet igazgatója tartott előadást a pályavá­lasztási tanácsadás időszerű kérdéseiről. A pályaválasztás mindig aktuális téma, de talán nap­jainkban a legidőszerűbb, hi­szen nagyon sok szülő és gyermek foglalkozik ezekben a napokban is még a pálya- választás gondolatával, s éz egyeseknek — meg kéll mondani — nem kis gond. Ennek a gondnak a feloldásá­hoz, a probléma megoldásá­hoz nyújt igen háthatás segít­séget a pályaválasztási ta­nácsadó, mely úgyszólván már minden megyében — közöttük Szabolcs-Szatmár megyében is — megalakult, sőt egyes nagyobb városok­ban külön is működik. Mi is tulajdonképpen a pá­lyaválasztási tanácsadó? — hangzott el a kérdés és arra a válasz Nagy László előadá­sában. A pályaválasztási ta­nácsadó nem más, mint egy összekötő kapocs az iskola és az élet között. Ságit felkészí­teni és érettéMenni a fiatalo­kat a felnőtt életükben rájuk váró tennivalókra. Mindenek­előtt abban nyújt segítséget, hogy a fiatalok megtalálják számukra a leginkább megfe­lelő helyet a munkafeladatok sokféleségében, végső soron elősegíti a fiatalok pályavá­lasztásának jó megoldásával társadalmi beilleszkedésüket. Ez a pályaválasztási tanács­adó feladatának egyik ré­sze, a másik pedig az, hogy vegyen részt, járuljon hozzá a tanácsadás, államunk munka­erő-gazdálkodásának helyes, célszerű alakításában. Az előadás további részé­ben Nagy László, az Országos Pályaválasztási Tanácsadó A vetőmag vállalat nyírségi központjának tájékoztatása szerint a mostani tavaszon rendkívül jó helyzetben van a nagyüzemi vetőmagellátás. Évelő pillangósok telepítésé­hez 26 vagon vetőmagot szál­lítottak ki. Ez több a korábbi évek átlagánál. Vagyis: idén növekednek a takarmányter­mő területek — ez a szarvas­marhaprogram céljainak megvalósítására utal. Intézet igazgatója ismertette azokat az eszközöket, me­lyekkel a tanácsadó munká­ját hatékonyabbá lehet tenni. Elsősorban a pedagógusok szerepét hangsúlyozta, az ő irányitó munkájuk jelentősé­gére mutatott rá, de fontos szerepet kell. hogy vállalja­nak az üzemek, vállalatok, in­tézmények, hiszen ők is a pályaválasztási tanácsadás­ban közvetlenül az érdelkeltek köréhez tartoznak. Az 1971. júliusi kormány- határozat a vállalatok, szövet­kezetek fontos feladataként jelöli meg, hogy segítsék a pályaválasztási tanácsadó in­tézet munkáját, létesítsenek közvetlen kapcsolatot az álta­lános iskolákkal és lehetősé­geikhez képest biztosítsanak anyagi fedezetet a pályavá­lasztása propagandaeszközök készítéséhez, szakkörök mű­ködéséhez. A vállalatok ter­vezzék meg előre, több é\Te az új munkaerő kiképzését, tervszerűbbé, folyamatosabbá kell tenni a rendszeres üzem­látogatásokat, a nyári szün­időben végezhető munkákat. Végül említette az előadó a pályaválasztási tanácsadó munkájának elősegítésében a KISZ, az ú t tör ószövetség és a Hazafias Népfront, a SZOT (illetve a megfelelő megyei szerveik), a népművelési in­tézmények és a közművelő­dési könyvtárak fokozott köz­reműködését. A pályaválasztási tanács­adó nagy körültekintést, több figyelmet igénylő komplex feladat — fogalmazta meg előadásának utolsó részében Nagy László és ismételten hangsúlyozta, hogy szükség van mindazoknak az intéz­ményeknek és társadalmi szervezeteknek, termelővál­lalatoknak a segítségére, amelyek jelentős szerepet töltenek bé a népgazdaság munkaerő-ellátásában. S. A. sem volt ilyen nagy a vetett terület aprómagfélékből, mint most. A szaporító gazdaságoknál jó ütemben halad a burgonya ültetése. Az előhajtatás el­végzése után, a rózsafajta burgonyáknak már csaknem száz százaléka földben van. Nyíregyháza egyik legna­gyobb kereskedelmi létesít­ménye. a szövetkezeti nagy­áruház alapkőletételére ke­rül sor ma a megyeszékhe­lyen. Negyvenöt fogyasztási és értékesítő szövetkezet tár­sulás formájában közös vál­lalatot alakított, amelynek fő feladata, hogy Nyíregyhá­zán egy nagyméretű, kor- / szerű áruházat építtessen. Az építkezés előkészületei már hónapokkal ezelőtt megkez­dődtek. Az 5100 négyzetméter alapterületű, háromszintes, mozgólépcsős, a legmodernebb kiszolgálási formákat alkal­mazó szövetkezeti • nagyáru­ház a hozzá tartozó raktárak­kal közel százmillió forintos költséggel épül. Az áruházban konfekció, lakástextil. divat-kötöttáru, cipő. vegyi-háztartási áruk, műszaki és háztartási cik­kek osztályai működnek, ezenkívül élelmiszer-cseme­ge részlegük is lesz. Mindez azt jelenti, hogy egy család valamennyi tagja minden igényét kielégítheti. Az úi áruháztól nemcsak a szövet­kezetek kereskedelmi for­A Csepel Motorkerékpár­gyár nyírbátori gyárában március 15-töl április 14-ig újítási hónapot tartottak. Az akciót gyorsan és bürokrá­ciamentesen ‘' bonyolították: a benyújtott újítási javasla­tok sorsáról 3—4 nap alatt döntöttek az illetékesek. A dolgozókat újításra serken­tette az a tény is, hogy az eszmei díj az újítási hónap alatt a szokásos 300 helyett 500 forint volt, s az újító az általa bevezetett újítás hasz­nának 10 százalékát — tehát az előírt anyagi elismerés maximumát — kapja majd újítási díj címén. Az akció ideje alatt 15 újítási javaslatot terjesztet­tek elő a dolgozók. (Az el­múlt évben összesen csak galmának növekedését vár­ják, hanem a lakosság ellá­tásának jelentős mértékű ja­vulását is. Több, mint harmincféle szolgáltatást is bevezetnek a korszerű áruházban. Közü­lük néhány: alakraigazítás, lakberendezési tanácsadás, televízió- és antennafelszere­lés, az áruk házhoz szállítá­sa, OTP-hitelakcióban vá-' sárolt cikkek helyi ügyinté­zése. Az áruházban kiren­deltsége működik majd a COOPTOÜRIST Szövetkeze­ti Utazási Irodának. amely nemcsak külföldi utazások szervezésével, hanem vasúti jegyek árusításával is foglal­kozik majd. A szövetkezeti nagyáru­ház a megyeszékhély egyik legforgalmasabb pontján, a Rákóczi utca és a Mártírok te­re mellett kapott helyet. Építője a Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat. Az építők az eddigi gyakor­latban legjobban bevált be­rendezéseket építik be az áruházba. A mai alapkőleté­tellel több évig tartó, nagy munka kezdődik • az áruhá­zát várhatóan 1974-ben nyit­ják meg. tizenkettőt!) Ebből 8-at el­fogadott. kettőt elutasított az értékelő bizottság, a leg­utóbb beérkezett újítási ja­vaslatok sorsáról pedig a na­pokban döntenek az értéke­lők. Pincze István például olyan szállítórekeszt konst­ruált, amelyben csomagolás nélkül is biztonságos az al­katrészek szállítása. Ez az újítás csomagolóeszközt és munkaidőt takarít meg. Eb­ből eredően évente mintegy 32 ezer forint haszna lesz a gyáregységnek. Említésre érdemes Kovács János újítá­sa is: a lakatos szakmunkás olyan vágószerszámot készí­tett, amelynek használatá­val évente 17 ezer forint ér­tékű anyagot és munkabért takaríthat meg a gyár. JOBB VETŐMAGELLÁTÁS J »I lialad a burgonya ültetése kában még megközelítően Újítási hónap Nyírbátorban Szakmuukástanulók vetélkedője Vetőburgonyából felújítás céljára közel 400 vagon jó minőségű, fémzárolt vetőbur­gonyát szállítottak ki az üze­meknek. A hibrid kukoricafajták forgalmazását is' a megyei központ végzi. Egy előzetes felmérés alapján 148 vagon készlet biztosítására történt intézkedés. Eddig 137 vagon­nal rendeltek. A korai vetést kívánó mag­féleségeket időben elvetették. Sőt, már vannak a megyében szépen soroló borsóvetések is. Az előző év hasonló idősza­Ma öt megye mezőgazda- sági szakmunkásképző inté­zeteinek kulturális vetélke­dőjét rendezik a megyei mű­velődési központban. A te­rületi vetélkedőn megyénk mindhárom mezőgazdasági szakmunkásképző intézete — a baktalórántházi, a nyír­egyházi és a tiszaberceli — részt vesz. évenként szokásos ver­senyre való készülődés je­gyében rendezték meg ko­rábban a megyei szemlét, ahol mintegy 550 tanuló képviseletében mutatták be a versenyzők műsorszámai­kat. A területi vetélkedő ven­dégei Balassagyarmat, Be­rettyóújfalu, Debrecen, Eger, Hajdúböszörmény. Hajdúdo- rog, Hajdúszoboszló. Her- nádvécse, Jászapáti, Komá- di és Sátoraljaújhely mező­gazdasági szakmunkáskép­ző intézeteiből érkeznek. Négy kategóriában, a vers, a prózamondás, az irodal­mi színpadok és színjátszó csoportok, valamint a népi tánc kategóriában verse­nyeznek a tanulók. A győz­tesek az országos kulturá­lis seregszemlén vesznek részt, amelyet májusban Balatonfüreden rendeznek. A pulyka Frissen vágott volt és há­rom kiló harminc dekát nyo­mott, több, mint száz forin­tot fizettem érte. A felesé­gem amikor otthon felbon­totta, azt mondta, gyönyörű. Olyan szép fehér a húsa. mint a halnak. Mit tagad­jam, jólesett a dicséret. Rit­kán szoktam vásárolni, de mivel ezen a szombaton a családban egyedül voltam szabadnapos, rám került a sor. Szóval, örültem az elis­merő szavaknak. amelyek sajnos nagyon rövid életű- eknek bizonyultak. Nálunk az a szokás, hogy a szombat esti vacsora egv kicsit már ólyáh vasárnapi előaztes. Most meg még a pulyka is hagynak ígérke­zett, így aztán a feleségem úgy határozott, hogy már va­csorára csinál egy jó pulyka, pörköltet. Aztán az elhatáro­zást tett követte, és nyom­ban hozzá is fogott a hagy­mavágáshoz, zsírpiritáshoz, miközben én a jó munkavég­zés tudatában már ültem be a tévé elé a meccset nézni. Félidőben, amikor a puly­ka már javában rotyogott, az asszonytárs a konyhába invi­tált. Gondoltam, még egy kis dicséretet kapok. Ám. nem éz történt. — Nem érzel semmit? — Kérdezte na­gyot szippantva a konyhát megtöltő pörkölt illatából. — Nem. — Válaszoltam kicsit meglepődve. — Vagy úgy gondolod, kellene? — Nem válaszolt. Levette a fedőt a lábasról, és közelebb húzta a fejemet. — Most sem!? — kérdezte ismét. — Hát? — szaglásztam bele én is a gőz­felhőbe. — Valamit érzek, de nem tudom, mit. — Nos, én megmondom neked — így tovább az asz- szony. — Ez pajtás, halszag. — Halszag? — ismételtem megdöbbenve. — Hm. Egy pulykának? Jó vicceid vannak — mond­tam egyre kevesebb meggyő­ződéssel. mivel már en is egyre jobban . éreztem vala. mi átható poesolyaszagot. Erről persze hallgattam. Ehe­lyett szinte felkiáltva mond­tam. — Megvan. Tudom mal­mi ez. kisöreg! Egy kis pi­káns illat. Igenis az — erősí­tettem magam. — A puly­kának pikáns íze és illata van. Apropó, és az is lehet, hogy vízipulyka. Miért ne? Van ilyen! Ezzel aztán a vita kis időre le is zárult. Bár azt egyálta­lán nem mondhatnám, hogy meggyőztem. A meccs a második félidő­ben csapnivalóan rossz volt. A játékosok úgy mozogtak a képernyőn, mint valami lus­ta, nagy pulykák. Jobbnál jobb helyzeteket rontottak el egymás után. Ahogy ültem, tekintetem a képernyőre sze­gezve, egyre azon gondolkod­tam, hogy tud egy magyar pulyka, vagy mit is beszé­lek, csatár ilyen rossz lenni. Aztán a meccsnek is vége lett. Amikor a fiú hazajött a munkából, már mind a ket­ten a konyhában voltunk Belépett, megállt az ajtóban és beleszimatolt a levegőbe, mi1 it valami vadászmacska, aki prédára les. Aztán muta­Döntött a Legfelsőbb Bíróság A mezőgazdasági szövet. kezetek melléküzemeinek ár- kalkulációjáról irányelvül szolgáló törvényességi hatá­rozat született a Legfelsőbb Bíróságon. é Árkalkuláció Az egyik megyei állami építőipari vállalat ház­gyárában az elemek ösz- szeszerelésóhez egyebek kö­zött úgynevezett K 32-es kapcsolóelemekre volt szük­ség. Ezt a vállalat saját üze­mében nem tudta előállítani, ezért szerződést kötött .egy mezőgazdasági termelőszö­vetkezettel, amely vállalta, hogy az elemeket darabon­ként 59,22 forintért legyártja. Szállítottak is 42 620 darabot, amelynek vételára fejében a vállalat a tsz-nek 2 millió 522 ezer 956 forintot átutalt. Később azonban a vállalat árelemzést végeztetett é.s en­nek eredményeként megálla­pította. hogy a szóban forgó kapcsolóelemek darabonként 10,30 forintért állíthatók elő. Ezek után felhívták a szövet­kezetét, hogy kétmillió forin­tot fizessen vissza. A tsz azonban erre nem volt haj­landó, mire a vállalat téve­dés, objektív aránytalanság és a tsz jogtalan haszonszer­zése címén a szerződés ér­vénytelenítéséért és a két­millió forint visszatérítéséért pert indított, A megyei bíróság, majd fellebbezésre a Legfelsőbb Bíróság részben helyt adott a keresetnek és a tsz-t 1 millió 708 ezer 914 fórint megfizeté­sére kötelezte. Az ítélet in­dokolása szerint a termék előállítására a szövetkezet in­dokolatlanul magas1 bérit fi­zetett tagjainak, de ettől függetlenül az adott és kapott szolgáltatás értéke közt fel­tűnő aránytalanság állapít­ható meg. A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság tizen­egy tagú elnökségi tanácsa elé került, amely a marasz­taló ítéleteket hatályon kí­vül helyezte és a megyei bí­róságot új eljárásra, valamint új határozat hozatalára uta­sította. — A tsz által szállított kapcsolóelemek a szabad ár­formába tartoztak — hang­zott a határozat. — A vonat­kozó rendelet értelmében mezőgazdasági nagyüzem a szabad árformába tartozó ré­gi és új termékek, valamint választékok árát, továbbá a szolgáltatások díját — a szakmai árképzési irányel­vek figyelembevételével — saját költségviszonyaira te­kintettel készített kalkuláció és a piaci viszonyok mérle­gelése alapján maga alakítja ki, illetve érvényesíti. Bár a „szabad árforma” lehetővé teszi, hogy a felek a termék ára tekintetében szabadon egyezkedjenek, ez azonban „spekulatív törekvések” meg­tóujjával a lábasra bökött és azt mondta: — Hal. — ösz- szenéztunk. de egyikünk sem szólt semmit. O közben a tűzhelyhez lépett, megemelte a fedőt és belenézett a lá­basba. Aztán lejjebb hajolt, mint aki nem hisz a szemé- 'nek, még a gőzt is szétfújta, hogy lásson, aztán csalódot­tan visszatette a fedőt. — Nocsak! — mondta. — En­nek szárnya van. Pedig meg mertem volna esküdni rá, hogy hal. Tulajdonképpen a történet itt be is fejeződik. Talán még annyit, hogy a pulykát közel egy hétig ettük. Sülve, ránt­va, fasirtnak. Borssal, papri­kával, köménymaggal fűsze­rezve. De a halizt nem tud­tuk leválasztani róla semmi­vel. Ma is szeretnénk tudni, mivel tudták ilyen tartósan beleitatná. F. F. valósítását nem segítheti elő. — A mezőgazdasági nagy­üzemek által gyártott, s a szabad árformába tartozó termékek árának meghatáro­zásánál az építőipari vállala­tok lakatosüzemeinek „kal­kulációs sablonjából” nem lehet kiindulni. Úgy an.is egyes mezőgazdasági nagy­üzemek műszaki ellátottság­ban. szervezettségben és szakmai felkészültségben az állanv építőipari vállalatok adottságaival szemben ala- csoöysbb színvonalon álla­nak. Ezért ezek az üzemek a szabad árformába tartozó cikkek árát saját költségve­tési viszonyaik kalkulációja alapján alakíthatják ki és ér­vényesíthetik. Mivel az eljárt bíróságok, döntésüknél az építőipari vállalatok egység­áraiból indultak ki. és ennék figyelembevételével hozták meg döntésükét, ezért mind­két fokú bíróság ítélete hely­telen. Nem tisztázták azt sem, hogy a tsz által kifize­tett munkabér a jogszabály­ban meghatározott felső há­táét meghaladta-e és Hogy a szövetkezet lakatosmühelyé- nek felszerelése, személyi el­látottsága, termelési adottsál. ga milyen színvonalú volt Nincsenek adatok, hogy á gyártási időszakban a ts* „saját költségviszonyai” mi­ként alakultak. Mindezek nélkül nem bírálható el, hogy a kapcsolóelemekért milyen eladási ár indokolt. Csak ezek tisztazása után hozható meg­felelő ítélet. Hiányzó alkatrészek Az egyik megye: mezőgaz­dasági ellátó vállalat egy termelőszövetkezetnek . két darab külföldi gyártmányú gyümölcsfiszaló berendezést szállított. Az ellenértékét azonban nem kapta meg, ezért 6Ö0 ezer 800 forint megfizetéséért a tsz éllen pert indított. A bírósági tár­gyaláson a szövetkezet elis­merte, hogy a berendezése­ket átvette, de arra iratko­zott, hogy a használatukhoz szükséges 103 670 forint ér­tékű. 900 darab fatálca hi. ányzott. Ezért a szárítóberen­dezéseket használni nem tudta, aminek következtében jelentős mennyiségű paszter­nákgumó tönkrement és több, mint egymillió forint kára keletkezett. Ebből le­vonva az aszalók ellenérté­két 387 412 forint erejéig vi­szontkeresettél élt. A Legfel, sőbb Bíróság a viszomtkeré- setet elutasította és a szövet­kezetét a berendezések általa is elismert értéke: 557 130 fo­rint megfizetésére kötelezte. Az ítélet indokolása szerint a tsz értesítette a vállalatot: tekintve, hogy a hiányzó al­katrészeket nem kapta meg; intézkedett legyártásuk iránt és ennek költségét a vétel­árból levonta. A vállalat eh. hez hozzájárult. Ezek után a tsz-t több jog nem illette meg, mint hogy a hiányzó alkatrészek ellenértékét az eladóra hárítsa. Ilyen körül­mények között a vállalatnak a fatálcák pótlása terén to­vábbi kötelezettsége nem volt, tehát a késedelmes hasz­nálat miatt keletkezett ká­rért felelőssé nem tehető. (B) A NYÍRBÁTORI TÖVÁLL felvételre keres hegesztési munkában gyakorlattal rendelkező dolgozókat. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezés: Nyírbátor, Bá- thori út 20. alatti irodahelyi­ségbén. (370)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom