Kelet-Magyarország, 1972. április (32. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-18 / 90. szám
ms. SßffR« m HKSP-MA)8¥A«Öftg»l8 Megtalálni a számítást — falun A FEJLETT ORSZÁGOK legfontosabb jellemzői között tartják számon a szakemberek a mezőgazdaságban dolgozók arányát. Amelyik országban a lakosság — illetve a dolgozók — 7—8 százaléka meg tudja termelni azt az élelmiszert, amire szükség Van, azt már nagyon fejlett gazdaságú országnak tartják. Ezt a mutatót Magyarország körülbelül a következő tizenöt év alatt közelíti meg. Előre látható jelei máris mutatkoznak. Míg 1950-ben az összkeresők 52 százaléka élt a mezőgazdaságból, ez a szám 1970-ben 29 százalékra csökkent. Szabolcs-Szatmár megye eléggé elmaradt ettől a fejlődéstől, aminek sajátos okai vannak. Az utóbbi években meggyorsult ugyan a folyamat, de a megyében a 80 000 termelőszövetkezeti tag, a százezer ott dolgozó, az állami gazdaságokkal együtt a közvetlenül mezőgazdaságból élő százhúszezer körüli lakos még mindig ötven százalék körül tartja megyénkben a közvetlenül a mezőgazdaságiól élők számát. Nem volt iparunk, nem mindenki ment ingázni, vagy költözött el. Az ipar elszívó hatása elsősorban a fiatalokra hatott. Az idősebbek ragaszkodtak a földhöz, nem is igen akartak, vagy tudtak volna megtanulni már mást ÍGY TÖRTÉNT, hogy a meggyorsult iparosodás nagy lendületében kettős „forradalmi" helyzet alakult ki megyénkben. A mezőgazda—- Ságból való elvándorlás meggyorsult. Ugyanakkorííiagyoa' nagy azoknak az időseknek a száma falun, akik a közeli j években esnek ki a munkából, nem bírják már tovább. A nők fokozottabb munkádban való részvétele erőteljesen napirendre tűzi a gépesítés kérdéseit. Olyan problémák ezek. melyekkel számolnunk kell, szembe kell ■néznünk vele, nem lehet "■megkerülni. Az egyik a mezőgazdaság gépesítésének forradalmi gyorsulása. A másik a vele összefüggő, de más kérdéseket „felvető: a nemzedékváltás. Ki kell választani, meg kell őrizni azt a falusi réteget, amelyik falun marad. Az idei májusi határszemlék nagyon szigorúak lesznek: nem engedhetjük meg magunknak, hogy egy talpalatnyi földet is műveletlenül hagyjunk. Szinte halljuk egyes falvakból a választ: igen ám, de ki művelje meg? Sok probléma kapcsolódik itt össze. Meg kell teremteni az ipari szervezettséggel működő, korszerű mezőgazdasági nagyüzemek hálózatát, méghozzá igen sürgősen, mert Szabolcsban mindkét forradalom, a gépesítésé, és a nemzedékváltásé is gyorsabban, szinte robbanásszerűen készül lezajlani. NÉZZÜK ELŐBB a gépesítés tempóját. Nem nagyon kedvező a helyzetünk. Sokféle talajunk mind más-más gépeket kíván. Az agyagon oly hasznos lánctalpas traktorok például nem jók a homokon, főleg gyors kopásuk miatt. (A kvarc koptat.) Sajnos, igen sok mezőgazdasági nagyüzemünkben többféle talaj is megtalálható. így roppant gazdaságtalan szakosítani, egy géptípusra koncentrálni. Mindenesetre, a gépesítés gyorsan zajlik. Míg 1962-ben a megye mezőgazdasági nagyüzemei erő- és munkagépekre 123 millió forintot költöttek, ez a szám 1971-ben elérte a 296 milliót. Sajnos, az árvíz utóhatásaként, a pénzeszközök szűkös, volta és más felhasználásuk miatt idén- -alighanem 260 millióra esik vissza a gépforgalom Szabolcsban. Az indok: nincs pénzük a szövetkezeteknek. A gépvásárlás beruházás, arra csak bizonyos meghatározott keretek között kerülhet sor. Nem lehet például a szociális alapra megszabott összegek, bői. a kismamák és idősek gondozására szánt keretből gépekre költeni, bármennyire hasznos is volna az később. Ugyanis a megfelelő gép igen jó befektetés, pár év alatt megkeresi az árát, aztán már tisztán keres. No, de ha nincs rá pénz! Ezért örvendünk annak, hogy a kormányzat most országosan 400 millió forintos számlát nyitott a bankokban a gépet vásárló mezőgazda- sági nagyüzemeknek. Közép- lejáratú, vagyis ötéves hitel formájában, ami lehetővé teszi, hogy egy fejlődő mező- gazdasági nagyüzem megelőlegezze saját korszerű tevékenységét, előbb vegye meg gépeit és aztán keresse meg a gép segítségévéi az árát — és még a hasznát is ráadásul. Más kérdés, hogyan és kik élnek majd a lehetőségekkel. Elsősorban az öntözés gépei vannak most soron. Aztán az olyan munkaigényes, de a népgazdaságnak nagyon szükséges kultúrák, mint a dohány, a cukorrépa és a zöldségfélék termesztéséhez szükséges gépek. Előnyben kell részesíteni a kedvezőtlen adottságú szövetkezeteket is. HA JŐL ÉLNEK A LEHETŐSÉGEKKEL közös gazdaságaink, mindkét forradalom jó lezajlását elősegíthetik. A gépesítését is, mely elengedhetetlen a korszerű mezőgazdaságihoz. És a nemzedékváltásét is. Vagyis azt, hogy kik üljenek ezeken a szép, modern új gépeken, kik kezeljék őket. És nem utolsósorban: munkájuk végeztévé! mivel tölthetik el szabad idejüket? Nem féltjük annak a falunak a társadalmi életét az unalomtól, ahol fiatal szakmunkások, mérnökök, szakemberek nagy csoportja dolgozik és találja meg számítását. Az egész folyamatnak csak a megindítása nehéz. Azután láncreakcióként újra. termeli, folytatja saját magát. A MA FALUN ÉLŐK: vezetők és vezetettek, idősek és fiatalok erkölcsi kötelessége, hogy minél hamarabb elindítsak ezt a folyamatot, Gesztelyi Nagy Zoltán Kitüntetés az elnöknek — Nádfedeles házban születtem Bökönyben. Itt élek azóta. A község életét úgy ismerem, mint a saját családomét. Közel húsz évvel ezelőtt, amikor tanácselnök lettem, azt mondtam: ne legyen itt egyszemélyi vezetés, a községet vezessük közösen. Salamon Miklós, a bökönyi ■tanács elnöke mondja ezeket, aki április 4-e alkaimá- "ból magas kitüntetésben ré, szesült: az Elnöki Tanács a -Munkaérdemrend ezüst fokozatával tüntette ki. * Az eltelt húsz évről be- .szél az elnök. Elmondja, hogy 1953-ban itt nemcsak a homokot, hanem az embereket is ,kötni” kellett. 1954 , őszén az elnök vezetésével szervezték a tsz-t. 1957-ben kezdett igazán fejlődni a község, bár akkor még nem volt igazi szakember a fsz- . ben. Az elnök hároméves gyümölcstermesztő tanfolya- -mot szervezett, s ő maga is . beült az iskolapadba tanulni. Példáját sokan követték, közzel húszán szereztek szakimét a maguk és a község hasznára. Az „öreg diákok” .■tablója most is itt függ a tanács falán. Megerősödött a tsz. mérnök és a régi „diákok” vezetik. A község 4200 lakója közül ma már csak 136 él külterületen — de ók is kulturált körülmények között. Salamon Miklós most a község monográfiájának ■ megírására készül. Az anyagokból megtudjuk, hogy 1930-ban 597 lakás volt a község belterületén, ma több, mint 1100 van. Hét fiatal pedagóguscsalád is kedvezményesen kapott lakást. Tavaly 3,5 millió forintért modem kuitúrkombinát épült a község közepén. A Déryné Színház előadásait mindig telt ház fogadja. A tiszteletdíjas kul-túrotthon-vezető elégedetten mondja, hogy a több. mint hatezer kötetes könyvtárat gyakran látogatják az idősebbek is. A kultúrotthon egyik termében falumúzeumot rendeztek be a közelmúltban. Ide gyűjtik a község gazdag néprajzi kincseit. A múzeum falán egy régi képen bökönyi parasztok láthatók Kossuth-kaiappal a fejükön. Az idős férfiak ma is ilyen kalapot viselnek a községben... A tanácselnök törődik a község múltjával, még többet jelenével és jövőjével. A tanács dolgozói és a tanácstagok gyakran egybegyűlnek hivatalos időn kívül is. Közös vacsorán, közös kirándulások. alkalmával is ,jneghányjákvetik” a község dolgait. Egyszer egy öreg tanácstag ént mondta az elnöknek: „Nagyon követelik a buszjáratok sűrítését. Ezek a mai lányok azt szeretnék, ha bármelyik órában bejuthatnának a városba ondoláltatni.” Az elnök. azért továbbította az illetékeseknek a kérelmeket és júniustól valószínű, hogy több buszjárat köti majd ösz- sze a községet a központi településekkel — persze nemcsak a fodrász miatt. Hubai Sándor tanácstag a közelmúltban sok választója kérelmét továbbította a tanácsnak: szereljenek több fényt adó higanygőzlámpát a piactérre. Augusztusban meglesz — válaszolja az elnök, aztán megelégedéssel mondja. hogy változott a lakók szemlélete, igényesebbek a község iránt is. Nem szaladgálnak már olyan apró ügyekkel a tanácsra. hogy ..rosszul talpalták meg a cipőmet”. Többnyire közérdekű bejelentések és kérelmek érkeznek a tanácsra, s a tanács ezekre I—2 napon belül írásban válaszol. A tanács ez évi terveiben újra jelentős beruházás megvalósítása szerepel: egymillió forintért egészségügyi kombinát épüá. A költségvetési Tulipánék aranykoszorúja Ahol szorít a cipő... Gabonafúvó, burgon rászedő, almaosztályozó. Mind rövid gyártási határidővel, a betakarításhoz sürgetve. A nagy hajráról beszélgetünk: Tulipán Tiborral, a MEZŐGÉP nyíregyházi gyáregysége szocialista brigádjának vezetőjével. Arról az időszakról, amikor vasárnap még a Kislétán lakó Lánczi István is bejött dolgozni Nyíregyházára, hogy fennakadás ne legyen. — Tudtuk, hogy kell, nagy szükség van rá — mondja a fiatal Berényi József. — Nem fagyhatott földbe a burgonya csak azért, ment mi szabad szombatosok vagyunk. Magad uram... — Ha van anyag, rajtunk nem múlik — magyarázza a brigádvezető. — S amit vállalunk, azt teljesítjük is. Ez az egyik része a dolognak. A másik meg az, hogy a munkánkat erkölcsileg és anyagilag is egyre inkább megbecsülik. S végül mi valameny- nyien a piacról élünk. Ahogy dolgozunk, úgy keresünk. Az átlagkereset itt havi 2700— 3000 forint. A darabolóban már szabják az augusztus elejéig elkészítendő 420 darab burgonyaszedőhöz az anyagot. Egy részük már megérkezett a lakatosakhoz. Nem új dolog, folytatják ott, ahol tavaly abbahagyták. Esetleg Szikszai Miklósnak lesz új, aki most lett véglegesen a brigádhoz helyezve. Megszokja majd. — Nálunk az a szokás — mondja Tulipán Tibor —, bőgj- mikor, hol szorít a cipő, ott kell „meglógni" a munkát. Jánosi László (akikor éppen) szegecseket aprít. Keei fogóval. Nem éppen a ..szeretem” munka közé tartozik a lakatosszakmában. — Muszáj ilyet is csnnálná — mondja. — Az anyagbeszerző nem kapott csak ilyen hosszút, most pedig rövidre van szükség. — Még mindig jobb. mintha nem volna egyáltalán — nyugtat meg Kiss József üzemvezető. Újra a szememként adagoló cukorrépa ve tő gép a téma. Mindannyian szívesen csinálnák még; hiszen érdekes, terv jegyzőkönyvét a tanács tagok aláírták, de a jegyzőkönyv alá ezt írta az elnök: „Arra kérem a tanácstagokat, hogy a jóváhagyott költségvetésről beszélgessenek él választóikkal, hogy ők is is. merjék meg a község gazdálkodását.” Tehát a községben mindenki megtudhatja, hogy a közös pénzt mire fordítják, s milyen feladatokat kell megvalósítani társadalmi munkában. A vezetők újságolják, hogy az épülő orvosi lakásba sikerült fiatal orvost szerződ, tetni, így ősztől már két orvosa lesz a községnek. A másik jó hír: az elnök most tárgyal a békéscsabai kötöttárugyárral. Megegyezés után az év második felében, vagy 1973 elején a gyár konfekció- részleget helyez a községbe. Itt 30 helybeli asszony és lány kap majd állandó munkát és 100 bedolgozó munkájára is .szükség lesz. A kezdeményezést a megyei tanács is támogatja. A tanács már vásárolt két varrógépet, s ezeken a gépeken már megkezdték a szabás-varrás tanulását azok, akik állandó dolgozói lesznek az üzemnek. A következő években köz- művesítik a községet, de ehhez sok pénz és jelentős társadalmi munka szükséges. Az év második felében falu. gyűlést hív össze a tanács, s itt az egész település lakossága dönt majd a közművesítésről. Maite-édü bajon szép munka volt. Sok, bonyolult, apró alkatrészből áll ugyan, de a végén már rajz nélkül is tudták melyiknek, hol a helye. Körülállták e szereioasztalt Úgy nagyjából össze is számoljuk az alkatrészeket. Az alig több, mint 1 tonna súlyú gép mintegy 2400 darabból áll össze. Nem ok nélkül fizetnek egy gépért darabonként 83 ezer forintot. Legkomplikáltabb alkatrész az adagolótárcsa. Ezen például csak lyukakból 162 van, s a furatok mélységtűrése tized- mi Ili méterben van megadva. Lényegében ez a „lelke” az egész komplikált szerkezetnek. Mutatják a szerelőasz,talt, ahol annak idején a vetöele- mek összeállítását végezték. Ott állt az egész brigád körül rajta. Most már csak Madarász Miklósnak ad munkát az a néhány darab, amely már úgyis csalt raktárban várja meg a következő felvonást. A brigádhoz tartozik még Sípos József is. Vele együtt nyolcán vannak. Számon tartják ugyanis Kéri Bélát is, alá ősszel vonult be tényleges katonai szolgálatra. Megígérte, hogy visszajön, hát várnak rá. Jól megvan így együtt a brigád. Benn az üzemben és kinn a gyárkapun kívül is, bér nagy találkozókról nem nagyon szól a krónika. Csák alkalomadtán, módjával.» Ajándék az újszülöttnek — Mikor például megszületett a fiam, a brigád eLjött hozzám, hoztak ajándékot is Szabói cs-Sza tanárban minden harmadik ember szövetkezeti tag. Dolgozhat bár vállalatnál, intézménynél, de van egy fajta szövetkezeti mozgalom, amelynek tagja lehet. A fogyasztási szövetkezetek 200 ezres taglétszámot felsorakoztató táboráról van szó. de aki „halmoz”, az meg takarékszövetkezeti tag is lehet, ám a lakásszövetkezetek tagjai szántén ehhez a mozgalomhoz tartoznak. Ma délelőtt a nyíregyházi úttörőházban ülnek össze a fogyasztási, takarók- és lakás- szövetkezetek képviselői, hogy részt vegyenek megyei érdekképviseleti szervük. a MÉSZÖV küldöttgyűlésén. Ennek a gyűlésnek a feladata értékelni a múlt évi munkát. meghatározni azokat a feladatokat, amelyek a szövetkezetek VII. országos kongresszusa után iájuk vonatkoznak. Megyénk fogyasztási szövetkezetei az országos átlagot jóval meghaladó mértékben vesznek részt a helyi kereskedelemben. Ez a helyzet határozza meg a városon és falun a szövetkezeti mozgalom helyét és feladatait. És •itt a cél a legfontosabb: a minél sokirányúbb, a lakosság érdekeinek minél jobban megfelelő ellátás megteremtése. a gazdag áruválaszték biztosítása az egyes üzletekben. Mit tehet egy ÁFÉSZ, hogyan fejlesztheti a kereskedelmet, amikor csak néhány ezer ember ellátása tartozik körzetéhez? Gyakorta elhangzó kérdés, amire az aktuális választ az utóbbi időben tett lépésék hozták meg. i Bár ez csak egyik, kisebb része a mozgalomnak, de a gazdasági egycitvm ukottee példás stmte — közli jólesően. mosoivog^/a a brigadvezető. — Néha benézünk együtt egy pohár sörre, de csak fövid időre. Várnak otthon mindenki t és a brigád egy része vidéki. S a gyárban másnap mindeniát vár a munka. Hajrá után, rajt előtt. Madarász Miklós még a cukorrépavető gép vetőalemeinete szerelésén dolgozik, de Tulipán 'Tibor, a brigádvezető — már az újabb.sorozat burgo- nyaszedő kerekeihez hajlít karikába lemezeket. Olyan fele-fele aranyban ki az előbbin, ká az utóbbin dolgozik még. Megnyugtatnak: a megrendelt 200 cukorrépa vető gép idejében elhagyta a gyáregységet. Ez mór csak odyan tartalék a következő, harmad: k százhoz, amelyhez az alkatrészek az előbbi szériából megmaradtak. Megkapják május elsejcc Az elmúlt évi vállalat: termelési értékből 70 m-titi ot teljesített a nyíregyházi gyáregység. Az idén a terv mar 76 millió. Ilyen hajrákat csak acz a gyáregység vállalhat, ahol olyan jól szervezett kollektívák vannak, mint Tulvpénék. S/ ahol előre megbeszélik a brigádokkal a feladatokat. Nem véletlen, hogy a tavalyi, gyáregysegek közötti élivzem- versenyben is a második helyezést érte el a nyíregyházi. Tulipánékat már megillették az „airanykoszorús szocialista brigád” címmel. Jelvényeket ugyan még nem kaptak,, de már készítik, május elsejére kapjak meg ünnepélyesen.’” f Tóth Árpád denképpen a szövetkezet# szervezet rugalmasságát, a gazdasági, termelési, viszonyokhoz való minél jobb al- kalmazkodásat jelzi. Elég csak a példákat sorolni, amikor a helyi viszonyokat jói. ismerve együttműködnek a termelőszövetkeaeöbei egy sütőüzem létrehozására, sertéshizlalda révén oldják meg a húsellátás problémáit, gázcsere- es tüzelőolaj-értékesítő telepeket hoznák létre, mind- mind azzal a céllal, hogy ai helyben lakók, a szövetkezet körzetéhez tartozók ne utazgassanak, mindenféle kereskedelmi szolgáltatást helyben megkapjanak. Az anyagi eszközök egyesítését, a nagykereskedelemmel szembeni egységes fellépési jelente az ÁFÉSZ-i közős vállalat létrehozása, vagy hogy mind a 45 fogyasztás», szövetkezel tagja lett a korszerűsített MÉK Váll aláírnák. Ezek azok az utak, amelynek révén a szövetkezetek még tovább fejleszthetik üzletpolitikájukat. még jobb körülményeket teremthetnek tagjaiknak. a városi és falusa embereknek egyaránt. A fentiek — a közös érdek- bői adódó előnyök megszerzése — vonatkoznak a takarékszövetkezetekre, a lakás- szövetkezetekre is. Kisemberek érdekében működnek ezek a szervezeteik, amelyek a kölcsönök nyújtásával a szövetkezeti lakások fenntartásával. építésével kapcsolatban a tagság érdekében cselekszenek. A mai kiikdöttgy illés amikor a jövő -terveiről tárgyal, éppen ennek a 20» ezres megyei tábornak, a kisemberek szövetkezeti mozgalmának érdekében tesz javaslatokat. /EGYZET: Minden harmadik * mm
