Kelet-Magyarország, 1972. április (32. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-16 / 89. szám

1072. április 1* tEtJf-MÄCYARORSZÄC — VASÁRNAPI MELLÉKLET 0. oldal Mitől szocialista a brigád? (2.) Ipartörténet és néprajz 11 i BEREG A FUVAROSBAN Képünk: a kiállításon olyan munkácsi vasöntvények is szerepelnek, melyek a faze­kasipar formáit követik. (Elek Emil felvétele) Érik a gyümölcs: a szocia­lista brigádmozgalom kezdi felismerni adósságait az em­berfők művelésében. A jogos társadalmi igény, hogy e moz. galomban a jövő művelt munkásait tartozunk feine, vélni, egyes üzemekben már meghallgatásra talált. Készül­nek szép témajavaslatok, születnek többé-kevésbé jó vállalások. A brigádmozga­lom dokumentumaiban la­pozgatva mégis úgy érzi az ember, hogy kulturális válla, lások vannak ugyan, de hogy miért? — ezt a vállalók ma­guk sem mindig tudják. Erről árukodik a vállalá­sok egyhangúsága. Vala­mennyi brigádnál megtalál, hatók a közös mozi-, színház- látogatás, a kirándulás, egy- egy képtár és múzeum meg­tekintése, könyvolvasás, rész. vétel író-olvasó találkozó, kon. Aztán következnek a szakmai, politikai tanfolya­mok, továbbtanulás. Ki mennyiben veszi komo­lyan mindezt, az egyéni lel­kiismeretén múlik. Üzemi méretekben pedig attól: a gazdaságvezető hisz-e a moz­galom emberformáló erejé­ben? Hallottam ilyen meg. döbbentő kijelentést is: ép­pen a kulturális vállalás miatt essünk el a címtől?! Kétféle szemlélet feszül e kifakadásban: egyfelől; hogy eddig nem vették komolyan a „tanulni és élni” feladatot, másfelől, hogy már kezdik feltételként szabni a cím oda­ítélésében. Nos, van-e valamilyen tét­je e vállalásoknak? A jó pontszerzésen kívül, csupán egyetlen: az egyén fejlődése. Csakhogy ennek felismerésé, hez két feltétel szükséges. Először, hogy a brigádtag felismerje önművelésének, önfejlesztésének értelmét, másodszor pedig az. hogy a kulturális vállalások ne le­gyenek idegenek az adott személyiségtől, ügy vélem, a felismeréshez éppen ez utób­bi (a „testre szabott” válla­lás) vezeti el leghamarabb a munkásemberekeí. Az üzemi témajavaslatok­nak csak mint útbaigazító, művelődési és termelési le­hetőségeket kínáló „kalau­zoknak” van értelmük. Amint ezekből vállalási séma lesz, hamis útra vezetnek. Hiszen az egyes brigádtag személyi­ségétől — érdeklődési köré­től, képességeitől, törekvé­seitől — idegen kulturális vállalások, a valóságos élet. formájától távol álló „szocia. lista” életkövetelmény csak formalitásokat eredményez­het. Egyik üzemben a bri­gádtagoknak mintegy fele maga is elismerte, hogy ha­sonló vállalásaik többé-ke. vésbé formálisak. Megerősíti ezt egy üzemi vizsgálat, melyből kiderült, hogy a brigádtagok többsége távol marad a közös progra­moktól. Például közös szín­ház- és mozilátogatáson, ki. ránduláson, ismeretterjesz. tényleg csak egy percre. — Éreztem, hogy remegett a hangja. — Könyörgöm Magdi drága, csak egy percre. Vagy talán még sohasem csalta meg a férjét? — Ádám! Legyen jó fiú ! Hát ez a barátság?! Ejha! Nem szép dolog... — Hirtelen elpirult és zavartan mentege­tőzött, lehajolt és kezet csó­kolt. — Bocsánat. A vodka.. Ez a sok vodka... Én nem is tudom... Igazán restellem. — Ugyan, nem történt sem­mi. Reggelre elfelejtjük. Aludjon jól. Szép álmokat! — Maga is. Most haragszol? Olyan fene szigorú képet vágsz. Legalább csókolj meg! Te drága! 2. | Velem nem sok történt. Le­adtam a kéziratokat. Tudod, arról az erőszakos galeriről. Mielőtt elfelejtem, elintéztem a maxidat. A jövő héten me­hetsz próbálni. Ja. és Ildikó fent volt Pécsről. Nem soká­tő előadáson nem vett részt a brigádtagok mintegy 55—70 százaléka. Aránylag egyönte­tű a jelenlét a társadalmi munkában, brigádtársuk se­gítésében. Vonzó az együttes poharazgatás is, szórakozóhe­lyeken. A „tanulni” témában az iskolai továbbtanulás és a könyvolvasás érdemel külö­nös figyelmet. Egy üzemi vizsgálat tapasztalata, hogy a brigádtagok mintegy 80 szá. zaléka egyáltalán nem tanul tovább, ráadásul éppen azok nem, akikre igazán ráférne. Egy másik üzemben év köz­ben szűnt meg az általános iskolai oktatás, jóllehet mint­egy 300 fiatal nem végezte el a nyolc általánost! Az a tapasztalat, hogy o szocialista brigád mozgalom serkenti a továbbtanulást, so­kan ösztönzésre iratkoztak be az iskolába. De — úgy tű­nik — ez a pozitív hatás nem elegendő. Érdemes len. ne mérlegelni: vajon egyál­talán lehet-e szocialista bri. gádtag az, akinek nincs meg a nyolc általánosa, vagy (éppen a cím elnyeréséért) nem vállalta annak megszer­zését. Hiszen e minimális követelmény mellőzésével veszélyeztetjük a brigádtag. ság tekintélyét. Kezd általánossá válni, hogy a brigád és könyvtár szocialista szerződést köt egymással. Ez a kapcsolat — bár előrelépés a könyvtár és brigádlagok egymásra találá. sában — magában rejti a formalitás lehetőségeit. A szerződésben vállalt 20—30 könyv elolvasása ugyanis nem ellenőrizhető. Elég, ha a brigád kikölcsönzi. A színle­lés olykor „tetten érhető” volt, egyik brigád képviselői például az S-betűnél talál­ható könyvsort egyből le­emelték a polcról, hogy a vállalásnak eleget tegyének. Előfordult, hogy néhányan az értékelés előtt pár nappal vitték ki a „könyvmennyisé­get”, s két nap múlva visz- szahozták. Persze, olvasatla­A következő hetekben, hó. napokban a magyar és a vi. lágirodalom egyaránt gazda­gon képviselteti magát a te­levízió műsorán. Szombaton mutatták be „Szép lányok si­sakban” címmel Sándor Kál­mán néhány novelláját, a háborúra készülő főváros hangulatának komikus és kü. Ionos mozzanatait. Mándi Iván: A régi idők mozija című kötetéből „Az igaziak” címmel készült té­véfilm. Hunyadi Sándor no­velláiból készült „A három affér” című produkció. Min­degyik történet egy-egy „kí­nos ügyről” illetve egy bűn­ügyről szól. Turgenyev Ászja című mű­ve az orosz klasszikus iroda­lomból jól ismert „felesleges ig, csak két napig. Egyik dél­után csöng a telefonom: — Szia, Ildi vagyok! Két napig maradok. Rengeteg dol­gom van. Hogy vagy. jól? És Magdika gyönyörű? Mikor jelenik meg a könyved, soha? Lehet itt valamit ebédelni? Kiesik a gyomrom. — Amíg levegőt veszel, gyorsan a válaszok: Kösz, jól. Gyönyörű. Külföldön van. (Ja, ezt nem is kérdezted!) Jövőre. Száz helyen. Megebédeltünk. Estig mász­kált. Majd közölte, hogy ná­lunk alszik. De előbb vigyem el valahova. A Triola bárban voltunk háromig. Ha azt mondom, nem kívántam meg. akkor hazudok. Te, lehet, hogy beteg vagyok, de arra gondoltam a sztriptíz alatt,, hogy mi a frászt csinálhatsz most te Varsóban. Aztán tán­coltunk. Konyakot is ittunk. — Szoríts magadhoz. Te nagyfiú. Még igazából el se gondoltam, milyen férfi lehet a barátnőm férje. Izgalmas lenne kipróbálni, nem? nul. Ilyenkor a könyvtáros szemíülességén és lelkiisme­retességén múlik, hogy ész. reveszi-e a kegyes csalást. Hibásnak tartom a mégha, tározott kötetszám (egyes megyékben 20 könyv) előírá­sát. A darabszám csupán sok könyv — de nem feltétlenül jó könyv! — elolvasására ösztönöz. A Csendes Don, a Háború és béke, az Anna Ka. renina, a Bűn és bűnhődés elolvasása eszerint nem „ki­fizetődő”. Egyik megyében három „lépcsőn” vélik elvezetni a brigádtagokat a könyvhöz. Első: csak legyen beiratkozott az olvasó, második: váljon rendszeres olvasóvá, harma­dik lépcső: saját egyéniségé­hez igazított olvasóprogram­ja legyen. Aligha kétséges, hogy e harmadik fokozaton válik a szocialista szerződés — őszinte „vérszerződéssé” ember és könyv között. A kulturális vállalások többsége — még teljesítés esetén is — többnyire a bri­gádtag részvételét, jelenlétét feltételezi. Hogy mi van emö. gött? Puszta jelenlét vagy cselekvő ismeretszerzés? — kideríthetetlen. Gyarapo­dott-e valamit egy rendez­vény vagy könyv által a bri­gádtag személyisége? Ez nincs kiderítve. Hogyan is lehetne mindezt ellenőrizni? Hogyan is le­hetne mérni a mérhetetlent, az emberben munkálkodó valamit? E határnál már csődöt mond a papír és a pontrendszer. Itt különös rej­tett, emberi „világ” kezdő, dik: az értelem és lélek bi­rodalma. Az ember benső világának — csak emberi „mértékegy­ség” felel meg. A személyes ismeretség, személyes beszél­getés, őszinte eszmecsere. lényegre és igazságra tapintó közös viták. Mindaz, amire alig-alig jut idő, energia, sőt hely is alig! ember” típusát villantja fel, aki képtelen megtalálni he­lyét a világban és elmulaszt­ja a boldog szerelem lehető­ségét is. Illés Endre három novellája nyomán készült ..A pofonok” című tévépro­dukció. Békés József filmjé­nek címe „Vonalra várva”. A televízió „Két oroszlán közt” címmel születésnapi aján­dékként megrendezi Illés Endre szerzői estjét. Tévéjá­ték készült Zsuhovickij fiatal szovjet író nálunk is sikerrel játszott „A delfin hátán” cí­mű drámájából. Négyrészes politikai krimi is képernyőre kerül a közeljövőben „Villa a lidón” címmel, amely a jól ismert szerzőpár. Gimes Jó. zsef és Keleti Márton alko­tása. — Hát, nem mondom... — Mond, hány nőd volt már életedben? — Nyolcezer-kilencszázhet­venegy. — Ne hülyülj! — Mittudomén. Egy! Azt hiszem, Magdi! — Mi a fene. — És elhúzta a száját. Taxival mentünk haza. Fázott a kocsiban — (mondta), és hozzám bújt. A fürdőszobából a te köpenyed­ben jött ki, nem volt alatta semmi, láttam, hogy ke­resztbe rakta a lábát. az ágyam szélén ült. Konyakot ittunk. Én szólaltam először meg. — Tudod mit játszunk? — Na mit? — Papást-mamást. — Kéje­sen csilingelően nevetett, be­dugta a kezét a paplanom alá és megkérdezte: — Én leszek a papa, te a mama ? — Nem kedves — és utá­noztam az affektáló hangsú­lyát. — Én leszek a papa, és te leszel a gyerek, aki a má­sik szobában már régen al­A néprajz kincsesbányája Bereg. A tákosi és a csaro- dai templomok évszázadok művészi álmait őrzik, épp­úgy, mint a híres beregi ke­reszthímzés, melynek csak egyik színét kell megváltoz­tatni, hogy szinte azonos le­gyen a „második szomszéd”, a kisorosz nép hímzésmin­táival. Nem véletlen, hogy egymásután alakultak itt is a „Röpülj páva”-kiörök. Egyik az aratóünnepet, má­sik a fonóeste hangulatát, harmadik a csigatészta-ké- szítő estéket, a többi a la­kodalmast, a cigánybált és még sok helyi élő érdekes­séget dolgoz fel. De az igazi meglepetés az a kiállítás, melyet április 21-én nyitnak meg a buda­pesti Öntödei Múzeumban. Augusztus végéig a pesti és szabolcsi múzeum közös ren­dezésében kívánják bemu­tatni a „Beregi öntészet a XIX. században” című. nagyszabásúnak ígérkező gyűjteményt. Már útnak is indult a fővárosba több, mint kétszáz tárgy a vásá- rosnaményi gyűjtőhelyről. Itt még többről van szó, mint az eddigiekben. Ritkán történik, hogy két, egymás­tól annyira távolálló terület, mint a néprajz és az ipari nagyüzem története és cél­jai találkoznak, Az öntészet tette lehetővé, hogy a 330 éve, 1642-ben alapított munkácsi, frigyesfalvai há­morból ellássák a Tiszahá- tat öntöttvas háztartás; esz­közökkel. Az addig cserép­ből készült háromlábú ser­penyők, lábosok, palacsin­tasütők, bögrék helyett jjgyanezt a tartósabb öntött­szik, ilyen későn. Na, sipirc az ágyadba, kiskornál Sértett, durcás képpel átvonult a másik szobába, és bevágta az ajtót. Magdi, lehet, hogy tényleg beteg vagyok? De olyan hülyeségnek éreztem, pont most, és egyáltalán csak azért, mert lehet. Ha tudnám, hogy mikor van az a pont, amikor az ember abbahagy­hatja? Amikor még képes mérlegelni az értékek között. Ah, hagyjuk! É>e egy kérdés­re még nem válaszoltál. Ádám nevű hódolódnak (és nekem se!) Mondd te Éva: „Vagy talán még sohasem csalta meg a férjét?” — Kérdezd meg a különle­ges tudakozótól. 3. I Egymásra néztek. Harsá­nyan. tiszta szívből elkezdtek nevetni. Szinte egyszerre kér­dezték : — Hát nem vagyunk mi teljesen örültek? vasból is el lehetett készí­teni. De a formák megőriz­ték a cseréptechnológia vo­nalait, éppúgy, mint az ér­dekes öntöttvas cserépkály­ha, vagy az öntöttvas sír­emlék. A tömegesen ké­szíthető olcsó vasmozsarak felválthatták a szegényebb háztartások famozsarait. Az úri, jobb módú háztartásokba pedig finom, stilremeknek számító tárgyak készültek a munkácsi mesterek szaktu­dásának eredményeképpen. Micsoda változatos tár­gyak ezek, melyeken a „Munkáts”, vagy a „Frigyes­A szerző, akit legutóbb iro­dalmi tevékenységéért SZOT- díjjal jutalmaztak, új köny­vében a különböző társadal­mi rendszerekben élő, becsü­letes embereket összekötő hu­manizmust, az embertelenség elítélését állítja a központba. A történet keretéül az szolgál, hogy egy fiatal budapesti új­ságíró a Német Szövetségi Köztársaságba utazik, ahol véletlenül jut tudomására a most a nyugat-németországi Dortmundban élő Berta Klein története. A magyar származású Ber­ta Bergen-Belsenben barakk­parancsnok volt, s hogy saját életét mentse, kíméletlenül viselkedett társnőivel, ütötte, kínozta őket. Szadizmusa kö­vetkeztében több társának megtört az életereje, ellemál- lóképessége, s így a közülük való barakkparancsnok köz­vetlen okozója lett haláluk­nak. A magyar bíróság ezért előbb életfogytiglani börtön­re ítélte, majd a Legfelsőbb Bíróság — a védelem hatásos érvelésére, hogy tulajdonkép­pen Berta Klein is a fasizmus áldozata, akinek az SS-ek terrorja törte meg erkölcsi erejét, rombolta le személyi­A Művelődésügyi Minisz­térium, valamint a KISZ KB szervezésében rendezik meg minden esztendőben az egyetemek és főiskolák hall­gatói részére a tudományos diákköri konferenciákat (TDK). A humán- és társadalom- tudományok művelői már­cius és április hó elején az ország különböző egyetemi falva” védjegy szerepel! Szinte fokozatosan mutatják be még a hozzá nem értő­nek is az igények növekedé­sének és kielégítésük törté­netét. öntőkre ma is szükség van! Talán ez is az oka, hogy ilyen szokatlan szövet­ségben és szokatlanul hosszú ideig kerül sor erre a kiál­lításra, az ipartörténet é9 néprajz szövetségének jó­voltából. Biztosan fogunk hallanij olvasni róla. Bereg . ismét hírt ad ma­gáról. , (GNZ) ségét —, a büntetést kétévi börtönre mérsékelte. A regény megdöbbentő mozzanatokat közöl a még élő. egykori rabnak vissza­emlékezése alapján, a hábo­rú alatt Magyarországon majd Auschwitzban és Ber- gen-Belsenben átélt megpró­báltatásokról. A pergő eselekményű re­gény tálán legfrappánsabb jelenete az, amikor Hanno­verben találkozik Beírta Klein és Frau Ungvári, az egykori népbírósági tanú, aki az Egyesült Államokból hivata­los ügyben érkezett az NSZK- ba. Berta szeretné vcát terhe­lő tanúját utólag annak belá­tására bírni, hogy 1948-ban elfogult volt a magyarországi tárgyaláson; ma, mint ameri­kai asszony, bizonyára más­ként látja a dolgokat, mint akkor. De az Amerikában élő asszony továbbra is azt vall­ja: az áldozatoknak nincs jo­guk felejteni. Az emberi ma­gatartást nem az határozza meg, hogy a föld mely táján éltek és élnek, hanem az, hogy miképpen gondolkoznak az emberiség sorskérdései­ről. városaiban adtak egymás­nak találkozót. A termé­szettudományi karokat láto­gatók Nyíregyházán talál­koznak, április 21, 22, 23-án. A természettudományok fiatal művelőinek a Nyír­egyházi Tanárképző Főis­kola ad otthont, ennek elő­adótermeiben, aulájában zaj­lanak az országos érdeklő­désre számot tartó viták, elő-; adások. (balogh) Új tévéfilmek Vadász Ferenc; Ha mások halnak meg Tudományos diákköri konferencia Nyíregyházán

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom