Kelet-Magyarország, 1972. április (32. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-02 / 79. szám

1. tä&a T ww^T.wseTÄitönffZÄ's ¥f?5. äprfils 5. Megfejtik a hetedik érzékszerv titkait? \ r Világhírű professzor a kezével „látó" Árvái Gusztávnál Fejlesztik a megye üdülőhelyeit lervek kétezerig — Nagyobb átmenő idegenforgalom A gondolatolvasás, gondo­latátvitel, jövandőmondás, azaz egyes emberek olyan ké­pessége iránt, amellyel álta­lában kevés ember rendelke­zik, mindig nagy volt az ér­deklődés. Erről a témáról beszélget­tünk dr. Milán Ryzl pszicho­lógussal, a kaliforniai egye­tem professzorával, aki 19 éve tanulmányozza az em­ber érzéken kívüli (szak­in yei ven : parapszichológiái) érzékeléseit. Kutatómunkája tapasztalatairól a moszkvai, leningrádi, szófiai, amerikai egyetemeken és tudományos körökben tartott előadást. Szorosan együttműködik L. L, Vasziljev szovjet pszicho­lógus professzorral, a lenin­grádi egyetem telepátiái la­boratóriumának .vezetőjével. Fedotov és Anokin szovjet professzorokig al. Beszélgeté­sünket, a sokakat érdeklő té­mával kezdtem. Mi a tudo­mány véleménye a spiritiz- ■ musról, a telepátiáról (gon­dolatátvitel) és hasonló ok­kult tudományokról? A pro­fesszor így válaszolt: Távszuggesztió — Vannak emberek, akik hisznek az úgynevezett spiri- tizmusban. A spiritizmus szerint az ember halála után, lelke tovább él — és ezzel a lélekkel állítólag némely sze­mélyeken (médiumokon) ke­resztül beszélni lehet. A tu­domány már bebizonyította, hogy az embert nem éli túl semmiféle természetfeletti erő. Ahogy a középkori titkos kémia, az alkímia megelőzte a modem kémiát, vagy az asztrológia (csillagjóslás) a csillagászatot, úgy a piai tu­domány ás vizsgálja az embe­rek olyan rendkívüli képes­ségeivel kapcsolatos jelensé­geket, amelyeknek mindig kevés figyelmet szenteltek. Egy ilyen rendkívüli képes­ség a telepátia? — Igen. Bebizonyosodott, hogy vannak olyan emberek, akik bizonyos rendkívüli kö­rülmények között képesek a külső világ jelenségeit ész­lelni — anélkül, hogy igény­be vennék érzékszerveiket. íHallás, látás, ízlelés, szag­lás, tapintás). — Tehát vala­miféle „hatodik érzékszerv­vel” rendelkeznek. El tudják ..olvasni” más emberek gon­dolatait, „megérzik” más ember sorsát, jövőjét... L. L. Vasziljev, a leningrá- dí egyetem parapsziehológus professzora egyik nemrég ki­adott. könyvében (Távszug­„ Lány piac”. Korunk lány­nemzedéke már nem ismeri. Elkopott, mert elsüllyedt em­bert alázó világa is. Csak az egykori cselédlányoknak, a valamikori kiszolgáltatottak­nak emlékezetében él. ★ Valamikor törvényszerű volt. Molnár Károly és fele­sége, született Bíró Erzsébet életének, egybekelésének, sor­suk alakulásának egy kor­szakát kísérte végig. Ök ket­ten még jól emlékeznek a 20—30-as évekre, amikor em­bereket, lányokat árultak a piacon. Debrecenben, a Beth­len utcán. — Hamvas arcú, fiatal lány­gyerekeket. Ágrólszakadt. szegény szülök gyermekeit — emlékezik Károly bácsi. — A 7—8 gyerek közül hármat is magával vitt az édesanya. Jöttek, batyut kötve a kör­nyező falvakból gyalog. Kilo­métereket gyalogoltak, hogy „eladhassák” őket. megment­sék az éhségtől. Havonta kétszer tartották a lánypia- Cot. Elsején és 15-én. Elkísérték őket a jövendő­beli szegénylegények is. — Ott ácsorogtunk mi is. Dléztük, sikerül-e elszegőd­niük, vagy újra visszajönnek a faluba. Örültünk is, meg tgtkon bánkódtunk is, hisz a gesztió) több példát sorol fel. Az egyik példa a világhírű orosz polihisztor, M. V. Lo­monoszov esetét említi. Lo­monoszov egyszer ^.zt álmod­ta, hogy apja, aki halász volt, hajótörést szenvedett a Je­ges-tenger egyik kietlen szi­gete mellett. Másnap izgatot­tan. nagy aggodalmak köze­pette kereste az apját. És rö­vid idő múlva megtalálták apja holttestét a halaszok — azon a szigeten, amelyről a halász fia, Lomonoszov ál­modott. Az érzéken kívüli érzékelés — Ennek alapján tehát le­hetséges, hogy a kártyavető asszony valóban meg tudja az ember jövőjét jósolni? — Az emberek elképzelése még ma is sokszor torz ezek­ről a képességekről. Ez a ké­pesség, vagyis az érzéken kí­vüli érzékelés mindeddig tö­kéletlen. Hinni abban, hogy például, ma létezik olyan ember, aki meg tudja jósolni a jövőt, méghozzá kártyala­pokból — naivitás. A tudomány azonban figye­li ezt a képességet, mert re­mény van arra, hogy a to­vábbi kutatómunka értékes eredményeket szül. Hisz 50— 60 évvel ezelőtt a radioaktivi­tás-kutató kísérletek is csak néhány különc szórakoztatá­sául szolgáltak és megterem­tették a maghasadásnak, va­lamint az atomenergia felsza­badításának alapjait. — Mi a helyzet a „hatodik” illetve „hetedik” érzékszerv kutatás* »terén? . ... ' —■ Az érzéken kívüli érzé­kelés és hasonló képességek kutatásával a parapszicholó­gia foglalkozik. Ilyen kutatá­sokat a fejlettebb tőkésorszá- gok egyetemein és tudomá­nyos intézeteiben is végeznek. A szocialista országokban, főleg a Szovjetunióban, Cseh­szlovákiában, Bulgáriában és Lengyelországban kutatják ezt a jelenséget. A leningrádi egyetemen L. L. Vasziljev professzor irányításával, kü­lön laboratórium létesült a telepátia tanulmányozására. Kezét a tárgy fölé tartja... Az utóbbi időben sokat be­szélnek a tapintás útján való olvasásról. 1964 nyarán sokat foglalkoztak a magyar, cseh­szlovák, szovjet lapok a má­tészalkai Árvái Gusztáv ese­legtöbbnek magunk udvarol­tunk — mondja. Őket is a nincstelenség kényszere hajtotta. Elszegőd­ni mentek az embervásárba. S ha sikerült a lánynak is, fiúnak is, címet cseréltek, hogy később is egymásra lel­jenek. találkozzanak. így szövődtek a szegónyszerel- mek, s kötődtek egymáshoz emberek. Sokszor örök idők­re, életük végéig. Éppen úgy. mint Molnár Károly és fele­sége is. Erzsikét Józsa községből gyalogoltatta a piacra rend­szeresen édesanyja. Első lány volt a szegény családban. — Utánam még hét gyerek volt — emlékezik. — Volt olyan esztendő, amikor apánk inségmunkában havat lapá­tolt a böszörményi kövesúton egy kis fagyos krumpliért. Misi öcsém úgy nőtt fel há­rom évig, hogy nem ismerte a kenyeret, csak a máiét. S neki 13 éves korában azért kellett kiállni a piacra, hogy egy szájjal kevesebb le­gyen otthon. — Édesanyám batyut kö­tött. Belecsomagolta egyetlen tóvei, aki kezeivel lát, olvas, a színeket megkülönbözteti. Tudományos körökben kezd­tünk foglalkozni az érdekes jelenséggel. Dr. Milan Ryzl professzor úrral kerestük fel Árvái Gusztávot lakásán, Nagydoboson. A professzor, mint régi ismerőst üdvözölte, mint ahogy említette, már két esetben tanulmányozhat­ta a tudomány számára nagy jelentőségű képességét. A fel­fedezés meglepő volt. Azóta több nyugati állam professzorai . és világhírű szovjet tudósok előtt vizsgá­zott. A kísérletekről kiadott hivatalos közlemény a követ­kező vizsgálatokról számol be: Árvái vakon ugyanolyan gyorsan olvasta el az újságok főcímeit', folyóiratok nagyobb betűit, mintha nyitott szem­mel olvasott volna. Tehát nyomdai úton előállított újsá­got is el tudott olvasni, las­sabban haladt a kisebb be­tűknél. de nem vétett hibát. Árvái a kezét bizonyos tá­volságban a tárgy fölé tartja és képes megnevezni a tár­gyat és annak színét. Felis­mert postai bélyegeket (szín és nemzetiség szerint is) és cigarettásdobozokat. Minder­re azonban csakis jól kivilá­gított szobában volt képes.. A tudomány számára igen érté­kes felfedezés híre már be­járta az egész világot. A közeljövőben Moszkvá­ban, neves pszichológusok ta­lálkozását rendezik meg. Egyeztetni kívánják eddig el­ért eredményeiket. Most már nem kétséges, új pszichológiai felfedezésről van szó, melyet az öt hagyományos érzékelés­forma: a látás, hallás, ízle­lés, szaglás, tapintás és a nem hagyományos hatodik érzék! a sejtés után. hetedik érzéknek nevezhetnénk. a . d efmööptikus” érzékelést. Ez az érzékelés forradalmi változásokat idézhet fél az élet sok területén, így például a vakokkal való foglalkozás­ban és a munkaterápiá­ban. mint kézenfekvő tudo­mányos területeken , és má­sutt is. Olyan pontokon, amelyeket ma még nem lát­hatunk előre. A tudósok egyöntetű véle­ménye, hogy a hetedik érzék tudományos vizsgálatának koncepcióját támogatásra méltónak és szükségesnek tartják. Meggyőződésünk, hogy a további vizsgalatok, kutatások során, az érzékelé- új területeinek értékes felfe­dezéséhez jutunk. leváltó sárga vászon fehér­neműmet és bevitt Debre­cenbe a lányvásárba. Ott úgy mondták, hogy lánypiac. Egész úton azért remegett, hogy el tudjon szegődtebni — magyarázza Erzsi néni. Itt minden alkalommal sokan voltak. Károly bácsi még arra is emlékszik, hogy táblán volt kiírva: lánypiac. Urak. dámák mustrálták, né­zegették a lányokat. — Hogy mit éreztem, csak én tudom — emlékezik Mol- námé. — Kérdezgették: szol­gáltam-e már? Vállalok-e nagymosást? Szeretem-e a gyerekeket? Tudok-e főzni? Erzsiké a nagymosáson kí­vül mindent vállalt. így „vette” meg Bakó esendői ezredes. Éjfélig dol­gozott minden áldott nap. Havi 14 pengő volt a bére. — Először egy Bőn,is neve­zetű nagykereskedőhöz sze­gődtem. Felesége jött ki a Bethlen utcára. S azt kérdez­te tőlem: van-e fiúm, már olyan, áld udvarol. Mert ezt tiLtották. S ezt a „vásárt” könnyes szemmel nézte «égig a esse­Parcelláznak a Tisaa-pa-r- ton, hétvégi telkeket ala­kítanak ki Nyíregyháza környékén, fokozatosian be­épül a sóstófürdői üdülőte­lep, s az igények gyor­sabb növekedésére még csak ezuían lehet számítani. Ezekre alapoz a megye közelmúltban elfogadott te­lepüléshálózat-fejlesztési terve is. Bár megállapítja: a roegyóben nincs kijelölve különleges, jelentőségű ide­genforgalmi tájegység, mégis számos értékes terü­let fejlesztésével kell fog­lalkozni. A terv elsősorban a Felső-Tisza-vidéket eny~ ki, mint különleges adottsá­gú egységet. Ezt két sza­kaszra bontva javasolja fej­leszteni: a felső részen Ti­vadar és 'Vásárosnamény között, az alsó szakaszon pedig Dombrád és Rakamaz között. A megye üdülés-idegen­forgalmi céljait két ütemre bontja a terv: -1985-ig a vá­rosiasodás előkészítéséig, és 1935-től a vársiasodá.s fo- lyamatának megfelelően. Az első ütemben az adott­ságok, területek megőrzé­sének, tartalékolásának lesz nagy szerepe, a máso­dik - ütembeh pedig az ér­tékek intenzív, sokoldalú k i ha sználásá n ak. Két dolog gyakorolhat a közeli -években jó hatást megyénk idegenforgalmá­ra. Az egyik: az utóbbi idő­ben feltárt melegvízforrá­sok, -amelyek' már jelenleg is vonzást gyakorolnak Bor­sod megye egy részére is. 14 másik különleges értékes tényező: ha megnyitják a beregsurányi határátkelő helyet, forgalmas idegenfor­galmi folyosó > alakulhat ki a Tokaj—Nyíregyháza—Be- regsurány útvonalon. Ez a lehetőség a jelenleginél sok­kal - gyorsabb fejlesztést igényel és várhatóan tesz is lehetővé. Az érintett telepü­lések közül idegenforgalmi szempontból a - legjelentő­sebb Nyíregyháza, ahol az üdülőszálláshelyek fejlesz­tését három kategóriában szerepelteti a terv: a bel­városban, -a sóstói üdülő­telepen, és a, császárszállá- s-i vízi telepen. Az útvonal megyei „kapujánál” jelen­tős . idegenforgalmi egység Tokaj—Rakíi.naz. E két te­lepülést egységként, egy­mást kiegészítve kezeli a terv és a kétütemű fejlesz­tést is ennek! megfelelően dolgozza ki. A beregsurányi átkelő­hely ellátó-fogadó állomása Vásárosnamény. ez a tele­pülés. a Tisza. Tivadarig tartó . szakaszának is köz­pontja. A terv első» ütemé­ben Vásárosnamény szál­génylegénv: Molnáii Károly. Ö is Józsóról járt be. Árva gyerek volt. S így lelt egy­másra két nincstelen. — Édesanyám ugyan volt, de cselédkedet't. És bizony abban az időben gyerekkel nem vették volna fel sehová dolgozni. így aztán kiadott nevelőszülőkhöz. Tóth Gábor­nál egy szagényembemél ne­velkedtem. S így ismerked­tem meg jövendőbeli felesé­gemmel — idézi a múltat Károly bácsi. Sokáig szolgált Bánts nagy­kereskedőnél Erzsiké. Tiltot­ták, de titkon találkoztak. — Nem szégyellem, de ilyenkor mindig megkérdez­tem Erzsikét: nem bántot­tak-e? Nem akart-e valamit az úr? Erzsiké néni hallgat. — Bizony volt olyan hely. ahol csak két hétig maradtam — szólal meg hirtelen. — Ép­pen amiatt, mert az úr fia zaklatott. Még a könyvemet sem akarták kiadni, mikor eljöttem. Zárva tartott ajtó mögött éjszakázott, sokszor álma.Ua- nui. De wieg keltett élni. lásihelyeinek fejlesztését és a gergelyiugornyai részen a fóliázás kemping kialakítá­sát, illetve bővítését szere­pelteti, a későbbi ütemben pedig Gergelyiugornya te­rületén egjy teljes vizi üdü­lőközpont kialakítását, Ti­vadar fejlesztését a terv két ütemben ajánlja. Mátészalka inkább ide­genforgalmi jelentősége miatt és mint a Tiszabecs felől érkezők első fogadó- városa fejlesztendő két ü teír be n. Má t észalk á rtte k üdülési szempontból kiegé­szítője a Számos-vidék köz­pontja, Fehérgyarmat. Kis- várda Dombráddal együtt tölti be a körzet központ­jának szerepét,* A megye egyik legjelentő­sebb kultúrköz,pontja, mű­vészeti és történeti hagyo­mányaira alapozva pedig idegenforgalmi jelentőségű települése Nyírbátor. Fej­lesztésének első üteméiben turistaház, vendéglátóhelyek létesítése, második szaka­szában pedig" szálloda és sportlétesítmények megva­A megyeszékhely főút­jain, a városközpont terein még látunk foltos, málló va­kolata épületeket, amelyek nemcsak a városképet ront­ják, hanem bennük lakni, élni sem kellemes. Jó né­hány ilyen épületet frissíte­nek fel az idén. A többi között elsősorban ezekre költ jelentős összegeket az inggiÜanfcezielő és szolgálta­tó vállalat. Érdemes összehasonlítást tenni: mi.g 1969-ben és 1970-ben 11—11 millió fo­rintot, tavaly már 22 mil­liót, az idén pedig 35 millió forintot költ az IKSZV a kezelésében lévő épületek, lakások felújítá­sára, javításéra és a fűtés korszerűsítésére. S mind­ezekre nem csupán a maga­sabb lakbérekből futja, mert még ezek sem fedezik azokat a költségeket, ami­be az államnak kerül a la­kóépületek karbantartása! Az idén isi jelentős az álla­mi hozzájárulás. Nyíregyházán 47 épület, összesen 445 lakás rendbe hozására jut a töbh mint 11 millió forintból, amit kizá­rólag felújításra fordítanak. A legtöbbe — 1 millió fo­rintba — kétségkívül a — Féltettem, mert szép, hamvas arcú. szemrevaló lány volt a feleségem — így Károly bácsi. — Hányszor mentem fogcsikorgatva a ta­lálkozóra, csak én tudom. De nem lehetett mit tenni. Éltn' kellett. Pedig nagyon meg­alázták az embert. —- Itt van, őrzőm a fény­képet, ami a cselédkönyvem­ben volt — mutatja Erzsi néni. Ártatlan gyermekarc. Szomorú szemek. Tizenöt éves volt akkor. 1939. április 5-én esküdtek Debrecenben. Harminchárom éve élnek együtt békességben, megértésben. E nemzedék számára megváltás volt 1945. Itt élnek Nyírbátorban. Egy csendes kis otthonban. ahol három gyereket neveltek fel tisztességgel, becsülettel. Ta­níttatták őket. Károly bácsi a vetőmagtermeltető vállalat­nál dolgozik. Erzsiké néni otthon van. Sajnos, beteges. Őrzik keserű emlékeiket, s gyönyörködnek az unokák­ban. A kis, modern bútorok­kal berendezett szoba két sarkában egy-egy régi, sima. kézzel faragott szekrény. A cselédvilág öröké. Erzsiké néni mondta rá: „Évekig pu­coltam belőle a port az egyik méltóságosnál. Úgy maradt ránk.” Fark**, Káhnán lósitása célszerű. Ez utób­bi fejlesztés az aporligeü arborétum miatt is fontos: az Európa-ihírű különleges­ség idegenforgalmi szem­pontból is jelentős lehet. A távlati terv Nyírbátor fej­lesztéséről szólva támasz­kodik Nagykáiló jó meleg vizű strandjára és Aporli- get természetvédelmi terü­letére, erdőségeire. Mindezekről szólva sze­rencsére már azt is elmond­hatjuk. nemcsiak távlati tervekről van szó, az elő­készítés ütemesen halad. A kialakításra váró iidülő- és fürdőközpontok közül Nyíregyháza-Sóstó rende­zési terve kész. A császár- szállási és vásárosnaményi, valamint a dombrádi Tisza- part rendezési tervei meg az idén elkészülnek, prog­ramterv készült a lisrealökl Tisza-part megfelelő hasz­nosításaihoz is. Ezek a ter­vek már konkrét alapul szol­gálnak az üdülő-, illetve für­dőhellyé nyilvánításhoz, amely újabb lendületet áld­hat a fejlesztéshez. Luther-ház A és B épüle­tei, udvari, belső frontjá­nak, lépcsőházának tata­rozása, valamint a lakások­ban az IKSZV-re tartozó munkák — parketta,' aj­tók, ablakok, a fürdőszobák felszerelésének javítása, cseréje stb. — elvégzése ke­rül. Ennél nem sokkal ki­sebb, 700 ezer forint költ­séggel végzik ej a hasonló karbantartásokat a Széche­nyi utca 1. számú háziban, ismert' nevén a Nyírvízben. Ugyanekkora összeget szánnak a Tanácsköztársa­ság tér 9. számú ház teljes felújítására is. A Rákóczi utca 1-ben, * takarék épületében már hónapok óta nagy munka folyik. Az ebben lévő 10í lakást bekötik a távhőszol­gáltatásba 2 és fél millió fo­rintos költséggel. Egyúttal az ezzel, illetve az ezután szükséges belső tatarozási munkákat is elvégzik újabb 600 ezer forintos ráíordításf- sa.1. Egyenként -300—350 ezer forintot fordítanak a Zrí­nyi Ilona utca 7., a Szabad­ság tér 8. és 9., a Kálvin tér 14. számú, városközpontban lévő* épületek új köntösbe öltöztetésére, és a lakások­ban szükséges javítások el­végzésére. Az előbbiekhez hasonló összegekbe kerül a Széche­nyi utca 17., valamint a vele szemben lévő 20. szá­mú házak teljes külső-belső felújítása. Egyébként a Széchenyi utcán több épü­let szorul javításra, tataro­zásra), s ezek egy részét az idén rendbe is hozzák, elő­zőleg a fűtésüket- is korsze­rűsítik. Már dolgoznak a gázszerelők a Széchenyi ut­ca 7., 9., 17., és 21. számú házak lakásaiban. Az idén egyébként 131 latkásíha vezetteti be a gázt az IKSZV. Az említetteken kívül a Báthori utca 26. és 28-ban, a Zrínyi Ilona ut­ca 2-ben, a Bessenyei tér 16-ba,n, a Színház utca 4- be-n, a Honfoglalás utca 21— 23-ban, az Ószőlő utca 193. A.. B.. C. jelű, valamint ugyanebben az utcában a: 174—176 és a 178—178 A. számú épületekben lévő lakásokba' jut el a gáz! 1972-ben. A, vállalatnak er­re az esztendőre tervezett gázprogramjában csaknem még egyszer ennvj éoii’et szerepel, s ezeknek a költ­ségfedezete is rendelkezésre áll. Azonban a további 121 lakásba a gáz bevezetése még kérdéses, miután nem biztos, hogy az utcai gáz­vezetékek elkészülnek az idén. Somogyi Mátyás Űt a „lánypiacról“ Marik Sándor Sortatarozás, távhő- és gázszolgáltatás Harmincötmillió lakáskarbantartásra Kadar Edit)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom