Kelet-Magyarország, 1972. március (32. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-12 / 61. szám

f§72. márcflis 12.

KET ET MAGYARORSZAö

f. rfUat

Egy döntés következményei:

Lesz-e zsírosabb tej?

ELNÉZÉST KÉRÜNK az

olvasótól, de az alább következőkben nagyon* bonyolult dolgokról lesz szó. Aki mégis „végigdolgozza” az írást, megtanulhatja belőle, milyen kacskaringós módon érvényesül időnként az állami pénzügyi politika, s reméljük, velünk együtt sajnálja majd, hogy ez a politika) ebben az esetben egy kedvelt élelmezési cikket eltüntet a piacról.

Kezdjük azzal, hogy a tejtermelés a világon sehol nem íizetődik ki. Ezért az államok — kapitalisták és szocialisták — támogatni kénytelenek a termelőket, mert különben a tej a piacon oly drága volna, hogy a fogyasztók nem tudnák megfizetni-. Nálunk úgy szokták köznapian mondani, hogy amiért a fogyasztó három forintót ad, az a valóságban hat forinba kerüL Szabatosan pedig úgy fogalmazhatunk, hogy az állam a tejfeldolgozó üzemeknek az árbevétel 65 százalékát adja vissza nem térítendő dotáció formájában.

Folytassuk magával a tejjel. Nem titok, hogy az a tej, amely az állami tejüzemekből kikerül és a boltokban kapható, nem azonos azzal, amelyet a tehénből fejnek. Egyrészt felhevítik, majd lehűtik, hogy kiöljék belőle a bacilusokat másrészt kiszedik belőle a zsír egy részét, benne hagyva pontosan 2,8 százalékot. Ez a tej kerül a boltban kannából 3 forintba, polipack csomagolásban, pedig 3,60 forintba literenként. Az emberek azonban szeretik a valamivel dúsabb, „tej ízű” tejet is. Beszerzésére eddig két lehetőségük volt. Vehetett a fogyasztó közvetlenül a termelőtől, vagy a falusi tejbegyűjtőtől nyers tejet literenként 3,60 forintért. Ez kicsit túlságosan is- természetes ital. hiszen benne vannak még a káros baktériumok.

LEHETETT VISZONT KAPNI félezer üzletben — 222 falusi. 231 városi és 48 budapesti boltban — tsz tejüzemekből származó, 3,6 százalék zsírtartalmú tejet, — polipack csőmagolásban, literenként négy forint húsz fillérért. A különbség nem csupán a vaj tartalomban

volt, hanem abban is, hogy a kicsi, vagy legfeljebb közepes tsz-üzemek a tejet egy kíméletes eljárással, lassabban, kisebb hőfokon szabadították meg a baktériumoktól, tehát a tej aromája, egyáltalán táplálkozási,

egészségügyi hatása a legközelebb állott a természetes tejhez. Ezt az árucikket az igényes fogyasztók nagyon kedvelték. Budapesten szívesen sorbaálltak érte a kevés árusítóhelyen, vidéken pedig ahol megjelent, ott ugrásszerűen emelkedett a tejfogyasztás.

S itt van a probléma, ami ezt a cikket inspirálta. A Pénzügyminisztérium ugyanis minden előzetes értesítés nélkül, csak úgy „a többi között” a magasabb vaj tartalmú tsz-tej állami ártámogatását 65 százalékról 50 százalékra csökkentette. Ez az intézkedés azt jelenti, hogy a termelőszövetkezetek ezután körülbelül 50 fillérrel kevesebb bevételhez jutnak egy liter ilyen tej után. mint eddig. Ez az 50 fillér pontosan azaz összeg, amelynek a kedvéért érdemes volt ezzel a különleges eljárással babrálni.

AZ INTÉZKEDÉS CÉLJA

egyébként nem az hogy „kitoljanak” a szövetkezeti tejüzemekkel. A háttérben a szarvasmnrha-tenvásztés ösz- szessége húzódik meg. Ezé1*’ miatt ugvanis kénytelené'-' vagyunk külfö'd -ől vajat behozni a hazai ellátás egyenletes biztosítása érdekében. Ha viszont a tsz-ek abbahagyják a magasabb zsírfokú tej előállítását, akkor ebből kiszednek még 0,8 százalék vajat, ez közforgalomba kerül, tehát külföldről eny- nyivel kevesebbet kell behozni.

Hozzáértő szakemberek utánaszámoltak az intézkedés összes várható hatásainak. Talán megbocsátja az olvasó, ha ezeket pontokba szedjük.

1. Az intézkedés nem teszi ugyan tönkre az eddig működő termelőszövetkezeti tejüzemeket, de megrontja az állam szavahihetőségébe vetett hitet. A többi szövetkezet valószínűleg nagyon meggondolja, hogy költse- hek-e 10 millió forintokat tejüzem létesítésére, amelynek kalkulált hasznát esetleg egy másik, hasonlóképpen váratlan intézkedés teljesen illúzorikus§á teheti. Szerintünk ez a legnagyobb kár, amit a dotáció csökkentése okozott.

2. A szövetkezeti tejüzemek abbahagyják a 3,6 százalékos zsírtartalmú tej forgalmazását. Csak addig csinálják, amíg elfogy a már elkészített zacskómennyiség. Ezzel szűkül a választék a piacon és aki „tej ízű tejet” akar inni, az Budapesten hiába áll sorba, mert nem kap, vidéken pedig legfeljebb nyers tejet ihat, ami nem túl egészséges. Eddig tartanak az intézkedés káros hatásai.

«

3. A kulcs- megváltoztatása nyomán az állam megtakarít bizonyos összegű dotációt. Közgazdák hozzávetőleges becslése szerint ez még az egymillió forintot sem éri eL

4. Másik előny" lenne az a bizonyos vaj. Ezt is kiszámították és úgy találták, hogy elméletileg évi 100 tonna lenne .az a többlet, amit így a tejpiacról a vajpiacra terelnének át. De szakemberek azt mondják, hogy a gyakorlatban még ez az elméleti szám se igazolódna. A hazai' vajellátásban pedig 100 tonna egyszerűen parányi mennyiség.

A KÖVETKEZTETÉST

már eddig is sugallni próbáltuk: Most megfogalmazzuk:

véleményünk szerint, összevetve az előnyöket és hátrányokat, a dotáció mértékének leszállítása inkább kárt okoz, mint hasznot. Érdemes lenne a döntést felülvizsgálni.

Földeáki Béla

Naponta 2 000 divatos ruha

„Gyengélkedés“ után kitűnő — Hangtalan varrógépek Nyit a szövetkezeti boutique

Joggal elmondhatjuk, hogy az a szövetkezet, mely 70—80 százalékban exportra termel — több nyugati cégnek évi 140 ezres_ tételben és ugyanilyen mennyiségben a szocialista országokba is szállít készruhákat —, a világpiaci verseny egyik aktív résztvevője.

A nehéz versenyfeltételeket a Nyírség Ruházati Szövetkezet az elmúlt két év alatt ismerte meg és a kezdeti „gyengélkedés” után kitűnőre vizsgázott. A tanítók azok a követelmények voltak, melyek egyszerűnek látszottak, de a beindulás után annál többet kívántak.

, Melyek voltak az eredeti célok? Elsősorban a nyíregyházi 600 és a tiszavasvá- ri 150 fős — többségükben nőket foglalkoztató — üzemekben kell állandó munka- alkalmat teremteni és a megrendelő partnerek számát növelni úgy. hogy be tudjanak kapcsolódni a tő-- kés exportkereskedelembe is.

Különösen az utóbbi cél követelt nagy erőfeszítéseket. Korszerűsíteni kellett a szalagokat, meg kellett tanítani a dolgozókat a pontos, minőségi munkára.

— A gépesítés megvalósításában lényeges segítséget adott a textil-» és ruhaipar rekonstrukciójára vonatkozó miniszteri döntés — kezdte a beszélgetést Csutkái László, a szövetkezet elnöke. Rekonstrukciós tervünket elké-, szítettük, elfogadtattuk, a megValósítás pedig a megyei tanács, a KISZÖV és a Nemzeti Bank hitelnyújtása után megkezdődött. A ráfordítás 5 millió 600 ezer forintot kö- Vetelt, ebből a gépesítés 3,5 millió forintot. Nem sajnáltuk a pénzt, tudtuk, hogy az „üzlet megéri” pár éven belül a befektetés kamatostól megtérül..

Már az első hét Igazolta az elnök szavait. A dán teflontalpas gőzvasalógépek 18 százalékkal növelték a termelékenységet és javították a minőséget. A dolgozók «tömmel fogadták a 120 darab japán — szinte hangtalanul működő — vasaló-, az univerzális gomb- és lyukvarró, a szegő-varró-hólozó gépeket. Jelentős valutamegtakarítást értek el a japán varrógépeknél, mivel csupán a gép japán, a motor NDK, az állvány magyar gyártmány.

— Az új gépek és techno

lógiák bevezetését a nyugatnémet, holland, svájci ruhaanyagok minőségei is meg határozták. A műbőrkabátok varrásához megfelelő tűk, ? trevira jersey ■ vasalásához könnyű gépek kellettek. Pre- ciz munkára volt szükség, mert a „kényes” nyugati partnerek már akkor sem veszik át a ruhákat, ha azok

a bevarrásnál kissé fénylenek, vagy a csíkok nem milliméter pontossággal vannák összeállítva.

— Az exportmunka állandó tanulást követelt a dolgozóktól. Egy-egy fazonból ugyanis kis tételeket készítünk és az újabbaknál „be- gyakorlási” időre is kell számítanunk. Ilyenkor az első 2—3 nap kevesebb a teljesítés, de a következőkben igyekszünk a hátrányt behozni. Szabászaink Szabó József műszaki vezető új konstrukcióját alkalmazzák, mely a terítés aprólékos munkáját könnyíti meg. A külföldi mérnökök, technikusok gyakran elkísérnek egy-egy szállítmányt a szövetkezetbe. állandóan új technológiákat dolgoznak ki és itt, a helyszínen vezetik be azokat Sokat tanulnak ezektől a szakemberektől, több üzemszervezési tanácsot adnak. A jó üzemszervezés egyik bizonyítéka, hogy a munkaidőt 96 százalékban kihasználják, így érthető az

is, hogy naponta 2000 darab ruhát — szállításra kész állapotban — vállfákra rakva és nylonfóliába csomagolva — tudnak elkészíteni. Ilyen ütem mellett el tudják érni azt, hogy a t'avalyi 50 milliós termelési értéket 18,5 a nyereséget 20 és az átlagbért 3 százalékkal növeljék.

Az idei tervek között két kiállítás szerepel. A Budapesti Nemzetközi Vásáron tartanak bemutatót és a ruhaipari szövetkezetekkel közösen részt vesznek a Münchenben megrendezendő „Mode Woche” című ruhaipari világkiállításon.

A Nyírség Ruházati Szövetkezét gondol a nyíregyháziakra is. Az exporttapasztalatokat felhasználva egy reprezentatív boutique szerű bolt kialakítását tervezik a megye ipari szövetkezeteivel társulva. A nyitás csak a szolgáltatóház befejezésére vár, a szövetkezet már felkészült az itteni bemutatkozásra.

1 Balogh Júlia

MUNKAFÉNYEK. Jó ütemben épül a harmadik 20 ezer köbméteres olajtartály a Barátság II. kőolajvezeték fé- nyeslitkei szivattyúállomásán. Képünk: Hodák' József köszörűs munkája nyomán az óriási vastartály hegesztett varratai megszépülnek. ------------------------.---------. ——

Nyitásra készül Sóstó

Kétágyas szobák kempingezőknek — Javul a vízellátás Hetvenhét új kabin

A rendkívüli, ideje előtti

kitavaszodás hatására megpezsdült az élet Sóstón, Nyíregyháza „oázisában”. A hétvégi napokon megszaporodott a sétálók száma, sőt az elmúlt szombaton megnyitotta kapuját a meleg strand uszodája. Szombaton délelőtt és vasárnap egész nap fogadják már a vendégeket. S ha tartósnak mutatkozik ez a korai tavasz, akár mindennap kinyithatnak. Mert akik kint jártak, meggyőződhettek, az egyelőre még kevés számú látogatót is fűtött öltöző, rend és tisztaság várja.

A korán beköszöntött jé időjárást „nem hagyta ki”, nem nézte tétlenül a fürdő- igazgatóság. Azonnal hozzáláttak az általános nagyta- karításhdz, felkészültek erre a korai nyitásra. Átfestették az öltözők berendezéseit, rendbe hozták a parkokat, a tó felőli „alsó részen” eltüntették a kempingházak építésének nyomait, füvesítettek, így újabb jókora

zöldterülethez jut a strandolok népes tábora.

Rend. van már a strandon a kempingezésre kijelölt területen is. Az elmúlt szezon végén három, egyenként

kétszobás ház készült el, valamint másik hasonló kettőnek a betonalapja. Nyárig ezekre is felállítják a házakat. Sőt, az építők itt maradt

felvonulási épületére is vannak tervei az igazgatóságnak. Kétágyas ki% szobákat akarnak abban kialakítani, berendezni, ugyancsak a kempingezőknek. Ugyanis a vártnál nagyobb a sikere a kényszerűségből itt nyújtott táborozási lehetőségnek. A kempingösszkomfort, az olcsó árak és nem utolsósorban az ideális környezet híre messzire eljutott. Akik már üdültek itt, — magyarok és külföldiek — vissza szándékoznak _ térni, hosz- szabb-rövidebb időre, sőt újabb vendégeket is hoznak magukkal. Érkezett már „bejelentkező” levél az igazgatósághoz Budapestről, Lengyelországból, Csehszlovákiából, de még Amerikából is.

A vendégek, a strandolok ellátása tovább javul az idei szezonban. A vendéglátóipari vállalatnak az elmúlt év őszén elkészült pavilonsora minden bizonnyal kényelmesebbé, gyorsabbá teszi a hozzájutást az üdítőkhöz, a hideg, meleg ételekhez, a trafikárukhoz. Ugyancsak bővíti a fürdőigazgatóság a strandon üzemelő saját fodrászatát is.

Korszerűsítik * meleg strand medencéinek vízellátását. A két éve várt két búvárszivattyú megérkezett. Ezek beépítésé után az eddig

úgynevezett önkifolyó rendszerű kutak vízhozama megduplázódik így minden reggel teli medencékkel fogadhatják majd az eddig félig telt medencékhez szokott strandolókat.

Csak a meleg strand külső környékével nem tudnak mit kezdeni. Elhanyagolt, rendetlen kívül a terület, nincs gazdája. A strand dolgozói úgy ahogy igyekeznek a kerítésen kívül is rendet teremteni, de ez nem lehet végleges megoldás. Látványnak is csúnya a szemetes, elvadult környezet a szép strand szomszédságában.

, Odaát a hideg strandon is hamarosan megkezdődik a munka. A KEMÉV még tavasszal elvégzi a terület csatornázását. Ezzel lehetővé válik a szennyvízelvezetés, a zuhanyozók és az ivóvízellátás korszerűsítése a hideg strandon is, ahol elkészült a kabinsor, s így a fürdési szezonban hetvenhét új kabint vehetnek birtokba a vendégek. A csatornázás befejezése után itt is azonnal hozzálátnak a terület rendezéséhez, füvesítéséhez. A strandolóknak az idén újra . lehetővé teszik . az. átjárást egyik strandról a másikra — egy belépőjegy megváltásával,

(k. ej

Mint a bűncselekmények nagy( része, ez is az italboltban :— ebben az esetben a Hotel Túrában — kezdődött. Igaz, Papp Imre 32 éves nyírturai' anyagbeszerző — aki sértett is, vádlott is volt ebben az ügyben — egész nap máshol is ivott, estére úgy berúgott, hogy még az élő fába is belekötött. Először ifj. és id. Péter Jánossal verekedett, aztán Oprics Sándornak is lehúzott két pofont, mert szét akarta őket választani.

Mindez a vendéglő folyosóján és teraszán játszódott le és amikor Buszlai János csapos kiment a zajra. Papp felkapott két kerékpárt és a verekedésre kivonult emberek közé dobta. Az italboltban szórakozott ezen az estén Biró Kálmán, az est főszereplője és Mikulás Károly 19 éves gépkocsivezető, sényői lakos is. Este tíz óra körül indultak hazafelé, de PapD Imre őket is megtámadta. összeverekedtek és közben Papp megharapta Biró ujját. A fiatalember nagyon mérges lett és mikor elindult, még visszaszólt,

A tárgyalóteremből

A Hetei Túrában történt

hogy „ráfizetsz még ma erre !”

Az első felvonásnak ezzel vége lett, de néhány perces szünet után jött a folytatás. Biróék ugyanis mindössze. kétszáz méterre laknak a vendéglőtől és az elszenvedett sérelmekért felháborodott fiatalember hazaszaladt. Az apjának is elmondta mi történt, aztán keresett az udvaron egy szőlőkarót és visszament, persze nem addig, ahol őt megsértették, hanem csak egy nagy fáig és ott megbújt a .sötétben.

Mikulást, akivel az estét töltötték, otthagyta a vendéglő előtt, ő ugyanis meg akarta keresni az ottfelejteti esernyőt. Amikor a fiú ismét kijött, Papp megint nekitámadt. Mikulás azonban szaladni kezdett. Papp megindult utána és hogy a sényői fiút megugrasszák, még hárman: Szalontai Ferehc, Leffelholcz Gábor és Kajatin István is utánuk eredtek.

Erre várt a fa alatt Biró Kálmán a karóval: kilépett és ahogy érkeztek, úgy ütötte le mind a négy férfit. Papp fején megcsúszott a karó, így ő nyolc napon belüli sérülést szenvedett, Leffelholcz Gábort azonban úgy eltalálta, hogy 42 nap alatt gyógyuló kétszeres állkapocs csonttörést szenvedett. A legsúlyosabban Szalontai Ferenc sérült meg, eltörtek az orrcsontjai, a homlokcsont, a csontos szemüreg, a bal arccsont és a járomcsont. A törött csontdarabok a homloküregbe is behatoltak és életveszélyes sérülést okoztak. A gyors orvosi beavatkozás hatására a törések 42 nap alatt meggyógyultak, de a sérült ember elvesztette bal szeme világát. Hogy mekkora erővel ütötte meg

Biró Szalontait, mi sem jellemzőbb rá, mint ahogy eltört a szőlőkaró és ezért a negyedikként érkező Kajatin Sándor is könnyebb sérüléssel úszta meg a kalandot.

Miután mind a négyen eszméletüket vesztve a földön feküdtek, befejeződött az est második része, de hogy vége legyen, arra még várni kell. A sérülteket megtalálták, Szalontait és Leffelholczot visszavitték a teraszra és ott ápolták, amíg az orvos megérkezett. Kajatin hazaindult és Papp Imre is hazafelé vette az irányt. Egyedül már nem tudott menni, egy katona támogatta hazafelé. Az útjuk Biróék lakása felé vezetett, ahonnan Biró apja egy háromágú vasvillával indult éppen fia segítségére. Mielőtt azonban Papákkal találkozott volna, Mikulás odaért és elmondta, hogy vége a verekedésnek.

Vissza akartak fordulni, de ekkor meglátták "Pappot. A pofonért Mikulás törleszteni1 akart, kivette Biró kezéből a' vasvillát és úgy megütötte Papp Imrét, hogy eltört egy bordája.

A veredők hazamentek, á

sérülteket kórházba szállították és ezzel »Nyírturán befejeződött a harmadik felvonás is. A negyedikre kedden került sor a megyei bíróságon, ahol Biró Kálmánt több emberen elkövetett emberölés kísérletéért öt év börtönre ítélték és három évre eltiltották a közügyek gyakorlásától, Biró esetében a bíróság enyhítő körülményként értékelte őszinte, feltáró jellegű vallomását, valamint azt, hogy a verekedést Papp Imre kezdeményezte, továbbá, hogy elmegyengesége miatt cselekménye társadalmi veszélyességének felismerésében kissé korlátozott.

Mikulás Károlyt súlyos testi sértésért hat hónap, Papp Imrét garázdaságért nyolc hónap szabadságvesztésre ítélték. Az ítélet nem jogerős. (balogh)