Kelet-Magyarország, 1972. március (32. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-09 / 58. szám

Hfl mírefúí i. ' KELÉT-MA^ÁRORSZA« 5. olf<?a! Tisztjelöltek Következetesen hivatás­ról beszél Kovács György, még véletlenül sem mond foglalkozást, pályát, mun­kát. A fiatalember, a Kos­suth Szakközépiskola ne­gyedikese honvédtisztnek készül, a napokban zajlanak a felvételi vizsgák. Lelkesen magyarázza a lehetősége­ket, milyen szakokat kínál a tiszti főiskola. Sajnos, szá­mára a legkedvezőbb sza­kon az idén nincs felvétel: fegyvertechnikus szeretett volna lenni. Mondták, vár­jon egy évet, s jövőre je­lentkezzen. Nem várt. Ha a felvételi sikerül, már mondhatják, Kovácséknál „katonadinasztia” alakul. Édesapja honvéd alezredes, így másoknál jobhan infor­mált: milyen a katonaélet, a tiszti hivatás. Kovács Györggyel és két társával Nyíregyházán, a Fegyveres Erők Klubjában beszélgettünk. Másfél óra volt még a vonatindulásig, Bvdapestre utaztak, hogy a felvételi bizottság előtt is bizonyítsák: alkalmasak a tiszti hivatásra. A mátészalkai Fenyvesi József látható izgalommal beszél, holott hármójuk kö­zül talán neki kellene a leg­nyugodtabbnak lennie. Az MHSZ-nél hónapok óta ta­nul: minden vasárnapját feláldozta, hogy bevona­tozzon Nyíregyházára és Kozmán Gyula keze alatt készüljön a repülősélefre. Amikor ide felvették, ala­pos orvosi vizsgálaton volt, s amikor kiadták a „megfe­lelt” jelzésű igazolást, ak­kor kezdődött a nehezebbje, amikor a speciális orvosi vizsgálatra utaztak. Akkor az volt a tét, hogy „nagy se­bességű hajózó”-nak is meg­feleljen. Fenyvesi József ki­állta ezt a próbát is, most mégis izgul. — Minden kisgyerek ál­ma, hogy repüljön — mond­ja. Én csak középiskolás ko­romban kerültem a repülő­gépek közelébe, és most va­gyok abban a helyzetben, hogy nehezen bírnám elvi­selni: ne maradhassak ott, ne repülhessek a legmoder­nebb, nagy sebességű gé­pekkel. Azt mondja, nagyjából is­meri azokat a feladatokat, amelyek jó vagy rossz meg­oldása eldönti, tiszti főisko­lás lesz-e vagy sem. — Szeretnék jól kipihen­ten indulni a vizsgára, ezért is jó, hogy nagyon figyelme­sek, akik velünk foglalkoz­nak: egy nappal korábban már Pestre érkezünk. A csa­ládból nemcsak én izgulok. Otthon, Mátészalkán szü­leim, de talán még jobban a két öcsém várja, vidám, vagy keserű arccal jövök ha­za. A szabolcsbákai Zakor Gyula, a Kisvárdai Besse­nyei tanulója is edzéssel ké­szült a katonaéletre: jól mű­ködő lövészklub van a falu­jukban, oda jár lőni, s az ismerősök, oktatók is hoz­zájárultak a pályaválasztás­hoz. Az igazi „toborzó” mégis az a három honvédtiszt volt, aki gyakran járt haza Szabolcsbákára, meg az a két kollégiumi társ, aki már tiszti iskolás. Mondja, a Bessenyeiből minden évben van jelentkező, a végzős fiúk már hónapokkal előbb latolgatják, ki vállalja a tiszti hivatást. Zakor Gyula sajátos sport­ágat választott, amelyben versenyez. Szorosan össze­függ a hivatásával: tájé­kozódási futó, s ez igényli, hogy a tájolót is szaksze­rűen kezelje. A felvételire vidáman indul. Tudja: újat, érdekeset, nem mindennapit fog megismerni a katonai főiskolán már a felvételi idején is. Három fiatalember — te­le tenniakarás-sal, lelkese­déssel. Más negyedikesek még csak az érettségire gon­dolnak, amikor ők már túl­juthatnak az első akadá­lyon. a felvételin, hogy az­tán a következő hónapok­ban még alaposabban fel­készülhessenek hivatásuk­ra. Tudatában annak, hogy már várják őket, elkötelez­ték magukat. M. S. FENYVESI JÓZSEF ZAKOR GYULA KOVÁCS GYÖRGY A szép magyar beszéd rangja Kérdéseinkre válaszol Bachát László főiskolai tanár, a TIT irodalmi és nyelvi szakosztályának titkára A magyar nyelv hete sza­badegyetemi előadássorozat alkalmából néhány kérdést tettünk fel Bachát László tanszékvezető főiskolai ta­nárnak, a TIT irodalmi és nyelvi szakosztály titkárának. Miben látja az évenként ismétlődő magyar nyelv hete rendezvénysorozat szerepét? — Ötödször rendezi meg Nyíregyházán a TIT irodalmi és nyelvi szakosztálya a ta­nárképző főiskola nyelvészeti tanszékével és a megyei mű­velődési központtal együtt­működve a magyar nyelv hetét. A rendezőket az a cél vezeti, hogy felkeltsék az ér­deklődést a nyelv, a helyes ^nyelvhasználat és a szép be­széd kérdései iránt. Különös jelentőséget ad az idei elő­adássorozatnak az, hogy most 100 éves a Magyar Nyelvőr című nyelwédő, nyelvműve­lő folyóiratunk. Sajnálatos, hogy a magyar nyelv hete előadásai iránt csak a főis­kolai és a középiskolai ifjú­ságban él az érdeklődés. Pontosan azok nem érdek­lődnek e kérdések iránt, akik nap mint nap sok emberrel találkoznak. értekezleteken, összejöveteleken megnyilat­koznak. örülünk annak, hogy az ifjúságban nagy érdeklő­dés mutatkozik, s így való­színű az. hogy néhány év múlva, az értekezleteken, összejöveteleken igényesebb megfogalmazású felszólalá­sokat, előadásokat fogunk hallani. Mi indokolja, hogy a prog­ramban szereplő témákat vá­lasztották? — Amikor a magyaF nyelv hete témáit összeállítjuk, ar­ra törekszünk, hogv a nyelv­tudománynak minél több te­rületéről halljanak előadást a résztvevők. Éz a magyará­zata az ez évi sorozatnak is. Ne várják tőlünk azt, hogy témáinknak valami csábító címet adjunk. Az előadóinkat mindig kértük arra, ha a nyelvtörténet területéről való is előadásunk, abból tanuljon a ma embere, még ha laikus is a nyelv kérdéseiben. Milyen szabolcsi, nyíregy­házi nyelvi fonákságokkal ta­lálkoznak a nyelvészek? — Szabolcsban is, Nyíregy­házán is az úgynevezett re­gionális köznyelvet beszélik. Semmivel sincs itt több nyel­vi hiba, nyelvi fonákság mint az ország bármely részén. Itt sem több a suk-sükkölés, mint másutt. Talán a legbán. több az, hogy a kijelentő mód jelen idő egyesszám második személyben minden igéhez szemólyragul az 1-et teszik. Azt mondják: adói, várói az adsz és vársz helyett. Hogyan lehetne még lehe­tőségeket teremteni a nyelv művelésére? — Szataolcs-Szatmárban nagy szerepe lehetne a Ke- let-Magyarországnak is. A lap a megye minden terüle­tére naponta eljut, nagyon sokan olvassák, sokaknak szinte egyedüli olvasmánya. A lap esetenként rövid nyelv, művelő cikket is közölhetne. A tanárképző főiskola nyel­vészeti tanszéke nagyon szí­vesen segítené ezt a törek­vést. (p.) Diagnózis az iskolákról Kevés a tágas, világos, modern tanterem és nevelőszoba Javul a vízellátás, nehéz a (ütés — Az iskola munkahely is Megvizsgálták megyénk is­koláit; mennyire egészsége­sek, világosak, kényelmesek, otthonosak. Milyenek a tan­termek, a nevelői szobák? Megfeleiő-e a fűtés, világítás, ivóvízellátás, az ebédlők, konyhák állapota, a koszt? Milyen a megyében az isko­laorvosi ellátottság? A pedagógus-szakszervezet megyei bizottságának felmé­rése arról tanúskodik, hogy a megye iskoláinak felszerelt­sége, a munkahelyi körülmé­nyek nagyon eltérőek. A szá­zadforduló táján készült épü­letektől a néhány hónapos, vagy éves iskoláig terjed a skála. A régi iskolák szánba krónikus hibája, hogy az aj­tók, ablakok rosszul zárnak, a padló hézagos, nincs víz az épületben, a nevelői szobák kicsik, együtt vannak a szer­tárakkal. Papucsos iskolák Elfogadható tantermi álla­potokat találtak többek kö­zött Tuzséron, Záhonyban,' Anarcson, Gyulaházán, Pet- neházán, Gégénvben, Pátro- hán, Tornyospálcán, Keme- esén. Dózsas zöldben. Nagv- ecseden. Az iskolák többségé­ben azonban a tantermek zsúfoltak, kevés, vagy tones szertárhelyiség, a szekré- n vek ben tartják a szemlélte­tőeszközöket. így van ez Be­senyődön. Tiszateleken. Nyír- kércsen. Ibrányban. A t*ad- lök általában olajosak, kivé­ve néhány iskolát, ahol par­ketta van, itt paoucsban jár­nak a 'gvérrhékek. Az egyik szembetűnő ész­revétel, hogy sok iskolában nincs nevelői szoba, ahol a pedagógus felkészülhet, elve­gezheti az írásos munkát, el- töltheti a két óra közötti időt. Nincs nevelői szoba Be- senvődön. Székelyben, nem megfelelő és kicsi a nagyha­lásza, az orosi. a baiktalőránt- házi. A legtöbb nevelői szo­ba azonos a szertárral, vagv a könyvtárral. Még Nyíregy­házán is akad ilyen iskola. Előfordul, hogy igazgatói iroda sincs, mint Nyírfcér- esen. A megye mindem második iskolájában kielégítő a fűtés, a világítás, az ivóvízellátás, a tanulók és a tanárok tisz­tálkodási lehetőségei. A leg­több iskolában azonban cse­répkályhával fűtenek. Vannak vaskályhák is — mint Tis.za- vasváriban, ahol 12 tantermet vaskályhák melegítenek. A hagyományos fűtésű iskolák­ban a tanítási szünet utáni napokban hideg van, annak ellenére, hogy az iskolák so­kat költenek a kályhák átra­kására. Anagyon például egy év alatt 20 ezer forintot fi­zettek ki ezért. Kevés az is­kolai fűtő, a jelenlegi díja­zásuk még mindig alacsony. Miniszteri utasítás az egészségügyi szakközépiskolát végzettek szakmai képesítéséről és szakosításáról Megjelent az egészségügyi miniszter utasítása az új tí­pusú egészségügyi szakkö­zépiskolát végzettek szak­mai képesítéséről és szako­sításáról. Hatálya kiterjed mindazokra, akik az egész­ségügyi szakközépiskolák­ban az 1971—72-es tanévtől kezdődően érettségi bizo­nyítványt szereznek. Az uta­sítás értelmében az egész­ségügyi szakközépiskolában szerzett érettségi bizonyít­vány általános rendelőinté­zeti asszisztensi. csecsemő- és gyermekgondozónői mun­kakörökre nyújt szakképesí­tést. Feljogosítja továbbá a végzetteket gyakorló ápoló­női (ápolói), gyakorló diétás- nővéri, gyakorló szakasz­szisztensi munkakörök be­töltésére a következő szako­kon: átlalános ápolónő (ápo­ló), ideg-elmeápoló, szociális otthoni ápoló, gyermekápo­lónő, gyermek ideg-elmeápo­ló és gondozó, szülésznő, dié­tásnővér. gyógyszertári asz- szisztens, röntgenasszisztens, laboratóriumi assszisztens, szövettani laboratóriumi asszisztens, fogászati asz- szisztens, izotóp laboratóriu­mi asszisztens fizikotherá- piás asszisztens, auilógiai asszisztens, orthoptikai asz- szisztens, EKG asszisztens, haematológiai és transzfúziós asszisztens, valamint cytoló- giai asszisztens. Az egészségügy i szakkö­zépiskolai érettség nyítvánnyal rendel bizo- ;ező és gyakorló ápolónői (ápolói), gyakorló diétásnővéri, gya­korló szakasszisztensi mun­kakörben foglalkoztatott dol­gozók szakosító képzéssel munkakörük szakirányának megfelelő szakképesítést szerezhetnek, az utasításban előírt öt-, tíz-, illetve tizenöt hónapos időtartam alatt. A szakosító képzést a munka­hely szerint illetékes egész­ségügyi középfokú oktatási intézmény szervezi. Az egészségügyi szakkö­zépiskolai érettségivel ren­delkezők — felvételük esetén — nappali tagozatos formá­ban rövidített képzési idő — egy tanév alatt a gyógytor- nászi, illetőleg egészségügyi védőnőj szakképesítést; i§ megszerezhetik. A világítás az új épületek­ben kielégítő, a régiedében' nem. A mennyezetek maga­sak, a nagy teljesítményű égők sem adnak elegendő fényt. Az elemi tisztálkodási feltételek közé tartozik a víz, ami a régi iskolákban napi gond. Sok helyen udva­ri, vagy utcai közli útból hordják a vizet. Olyan község is van, mint Tiszán agy falu, ahol egyetlen mélyfúrású kút van, vagy Terem, ahol hét éve egészségügyi okokból le­zárták az iskola udvarán lévő kutat, s azóta sincs megoldva az iskola vízellátása. Hét éve lezárt kút A konyhák, ebédlők tiszta­sága többnyire kielégítő, a KÖJÁL nem is ezeket kifo­gásolja általában, hanem a zsúfoltságot: Nagyhalászban, Gáván, Oroson, Magyon, Nyírbogdányban és másutt. Panasz van olykor az egy­hangú étrendre is. Az élel­mezésvezetők viszont ala­csonynak tartják az étkezési normákat, a mai árakhoz vi­szonyítva. kevés az iskolaorvos A szakszervezeti vizsgalat 'megállapította egyebek mel­lett, hogy a megyében nem kielégítő az iskolaorvosi el­látóikig. Az iskolai fogásza­ti ellátás pedig megoldatlan. A megyében egye.-len iskola­fogász van. A védőnők nem járnak rendszeresen az isko­lákba. az iskolaorvosok lúts- gatásai —* a nagy körzet mi­att — főként a papírmunkák­ra szorítkoznak. A megye iskolahálózatának korszerűsítése fokozatosan halad, de ez mindig az anya­gi erőforrások függvénye. Vannak viszont kisebb befek­tetéssel, vagy anélkül is megvalósítható tennivalók, melyek a tanácsi önállóság következtében a helyi szer­vekre várnak. Ehhez viszont kívánatos, hogy a tanácsi tes­tületek munkahelynek tekint­sék az iskolát, ahol a tényle-' gas körülmények jól, vagy rosszul befolyásolják a közös munkát. P. G, A Gépjárműtechnikai Vállalat nyíregyházi telepén meg­kezdték a próbatermelést abban az üzemrészben, amelyben a Csepel Autógyár részére lengéscsillapítókat gyártanak. Képün­kön: Majoros Jánosné esztergagépen műanyag szelepalkat­részt készít. (Hammel József felvétele) FELHÍVÁS! A Nyíregyházi Kossuth Lajos Szakközépiskola 1971. szeptemberében beindítja a dolgozók szakközépiskoláján ban gépészeti tagozaton és gépjárműtechnikai tagozaton az első évfolyamokat. Jelentkezhet az a dolgozó, aki a) elvégezte az általános iskola 8 osztályát, vagy azzM egyenlő értékű iskolai végzettsége van, b) 1972. augusztus 31-ig betöltötte 17. életévét, c) a választott szakmára előírt egészségügyi követel­ményeknek megfelel, d) a szakközépiskola gépjárműtechnikai vagy gépésze# szakirányának megfelelő szakmunkás-bizonyít­vánnyal, vagy ezzel egyenértékű szakmai végzett­séggel rendelkezik, vagy legalább 3 évi szakmai gyakorlatot munkakönyvével igazolni tud és sikeres felvételi vizsgát tesz, e) munkaviszonyban áll, vagy szövetkezeti tag. A gépészeti tagozatra jelentkezhetnek kovács, lakatos, műszerész, szerelő, forgácsoló végzettséggel, vagy gyakorlat­tal rendelkezők. Gépjárműtechnikai tagozatra jelentkezhetnek kovács, esztergályos, géplakatos, karosszérialakatos, járműlakatos, he­gesztő, autószerelő, gépjármű-villamossági műszerész, gépko­csivezető, műszaki rajzoló (fémipari), műszaki ügyintéző az autóközlekedés területén. A levelező tagozaton heti egy alkalommal 5—6 órág konzultációkat, továbbá havi egy alkalommal gyakorlati fog­lalkozást tartunk. Az iskola 4 éves és szakközépiskolai érettségit ad. A jelentkezéshez kell: 1. iskolai bizonyítvány, 2. születési anyakönyvi kivonat, 3. egészségügyi alkalmassági igazolás (dolgozó egész* ségügyi törzslapja), 4. szakmunkás-bizonyítvány, vagy 3 éves szakmai gya­korlat igazolására munkakönyv, 5. igazolás a munkaviszonyról vagy szövetkezeti tagságról. Jelentkezési határidő: 1972. június 1. További felvilágosítást az iskola igazgatósága ad. (MA

Next

/
Oldalképek
Tartalom