Kelet-Magyarország, 1972. március (32. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-09 / 58. szám

\ rím urn. míi ' fu* w. Korunk mezőgazdasága A növényvédelem 1972. évi főbb feladatai Március 8-án az Agrártudo­mányi Egyesület növényvé­delmi szakosztálya rendezé­sében tanácskozást tartottak Nyíregyházán az MTESZ- székházban. Hoványi Ferenc főmérnök „A megye 1971. évi növényvédelmi helyzete, 1972. évi feladatok” címmel és dr. Fodor Tamás „Szántó­földi növények vegyszeres gyomirtási tapasztalatai” cím­mel tartottak előadást. Az alábbiakban ismertetjük rö. viden Hoványi Ferenc fő­mérnök előadásának az 1972. évi feladatokról szóló részét. Okszerű kemizálást Mindenki által ismert, hogy ebben az évben a korábbiak­nál sokkal fegyelmezettebb és szigorúbb pénzügyi gazdálko­dást. kell folytatni a növény­védelemben is. Ez a körül­mény újra és újra felveti a túlzott, megalapozatlan nö- vényvédőszer-felhasználás es fogyasztás kérdését. Egyene­sen megdöbbentő, hogy a két évvel ezelőtt történt 8 va- gomnyi megsemmisített nö­vényvédő szer utána termelő" üzemek raktáraiban mázsa­szám hevernek a nagy érté­ket képviselő összekevert vagy hatásukat vesztett vegy. szerek. Ilyen esetekben erő­sen vetődik fel a felelősség kérdése. Más oldalról nézve ezt a dolgot, az eltúlzottkeanizálás- «A: mindenkit le kell beszél­tjeik, és az előrejelzés fej- iSpíésével kell a növényvé- riatem biztonságát garantálni. Legfőbb feladatunk, az ok­szerűség hangsúlyozása, meg­alapozása. Az a véleményünk, hogy az üzemi, növényvédel­mi'szálf^m^ér^hémcsak azért kell a gazdaságba, hogy ott mindenes legyen, jelenlété­vel a rendeleteknek eleget tegyenek, hanem azért is, és elsősorban azért, hogy meg­figyelő üzemi bázist létesít­sen és a védekezéseket ok­szerűvé tegye. Fejlődik a hazai szeri er melés Az 1972. évi növényvédel. mi feladatok meghatározá­sánál ismerni kell, az ellátás tényleges helyzetét és erre kell alapozni terveinket. A komplex technológiák beve­zetésével szükségessé vált bi­zonyos növényvédő szerek központi elosztása, így a Pi- ramin, NaTA, Bétánál, Tref- lan, Bálán, Ramrod, Setacyd, Aretit, Afalom és Arezin gyomirtó szer, a Brestan gom­baölő szer és Azodrin rovar - ölőszer-készítményeket a cu­kor-, konzerv, és dohányipar által igazolt szerződött terü­letekre lehet elsődlegesen ki­adni, azután a sorrendben az egyéb szerződött területek következnek. A nyugati gyártmányú szerekből az igé_ nyékét az AGROKER nem tudja hiánytalanul kielégíte­ni. Megnyugtató viszont, hogy az ellátásban a hazai ipar termékei ez évben már lé­nyeges szerepet fognak ját­szani. Különösen jó ellátás lesz a Chinoin által gyártott kettős hatású Fundazol 50 WP-ből, a Ditrifonból, vala­mint az Alkaloida által gyár­tott Gromexből. Az Unifox- és Safidon-ellátás növekedé­se mellett a hazai ipar szinte minden fontosabb növény- véd öszer - gyártás területére betör és rövidesen ma még csak számmal jelzett újabb és újabb magyar termékkel fogunk találkozni. A felsoroltakból adódik, az üzemi növényvédelmi szak­emberek legsürgősebb fela­data, a növényvédelmi terv­készítés azonnali befejezése és a tervezésnél, vásárlásnál az elmondottak figyelembe­vétele. A gépellátás Az AGROKER-től szerzett tájékoztatás szerint az 1972. évi üzemi növényvédőgép- keret — a visszaigazolások szerint — több gép vásárlását teszi lehetővé az elmúlt évi­nél. A közölt 314 darab gép­ből a többséget a 180 db RSNAV—12 és a 80 darab RSNV—12-es teszi ki. Ezen­kívül rendelkezésre állnak a kertitox-gépcsalád gépei is. Fel kell hívnom a figyelmet azonban arra, hogy a ma al­kalmazott alacsony dózisok és a vegyszeres gyomirtás precíz követelményei mel­lett egyik gép sem tekinthető már korszerűnek. Főképp a szivattyúk korszerűtlenek. Éppen ezért javasoljuk, hogy az 1972-re rendelkezés­re álló ezer garnitúra Teejet komplett berendezésből mi­nél többet vásároljanak a termelőüzemek. Továbbra is fontos kérdésként kezeljük a csávázógépek üzemi vásárlá­sát. Itt említem meg, hogy ez évben megtesszük az első lé­pést a higanyos csávázósze­rek kiküszöbölésére. Már ez év őszén lesz CTP és a fel­szívódó gombaölő szerek számításba jönnek. Szigorú szankció A szakember-ellátásban új­ra visszaesés tapasztalható. Az üzemi irányító szakembe. rek szerződései a múlt év végén lejártak. A legutóbbi felmérésünk szerint me­gyénkben 71 üzemben nincs irányító szakember. Ahol a szerződést sürgősein nem kö­tik meg újra, vagy függetle­nített növényvédelmi irányí­tó szakembert nem alkalmaz­nak, ott a mérgek, erős mér­gek és gyomirtó szerek be­szerzése lehetetlen lesz.. Az irányító szakemberrel nem rendelkező üzemek névsorát az AGROKER-nek elküldtük, a fenti szerek kiadásának le­tiltása végett. Ahová a múlt évben ilyen szereket kivittek és nincs megfelelő szakembe­rük. ott e szereket záródni fogjuk. A növényvédő szak- és beta­nított munkáslétszám a me­gyében általában elegendő. A szóródás azonban nagy és egyes üzemekben a gépen­kénti 2,7-es megyei ellátás mellett gyakran még egy szakember sem jut. E hiány kiküszöbölésére a télen 22 helyen indítottunk tanfolya­mot, melyein 570 fő vesz részt. Munkavédelmi vonatkozás­ban elmondhatjuk, a védőfel­szerelések ellátottsága jő, a jelenlegi vásárlási igényeket kielégíti. • A növényvédelmi szakta­nácsadás részünkről .tovább­ra is díjtalan. A szóbeli és rövid írásos szaktanácsadás mellett a komplex technoló­giai módszerben termelt kul­túráknál felajánljuk, a hely­színi, a teljes technológiát le­vezető szaktanácsot, valamint a laboratóriumi vizsgálatot igénylő szaktanácsot is. Az előrejelzés területén a me­gyében legalább 20 jód műkö­dő előrejelzési bázist szeret­nénk kiépíteni, és ehhez kér jük a jelentkezéseket. Díjtalan szaktanácsadás A kenyérgabona növényvé delmére folyamatban van a 2—í D típusú szerek mellett újabb gyomirtók keresése is. Ideiglenes engedélyt kapott a Gabonil folyékony gyom irtószer-kombináció, medlyed az őszi búzát 4—6 leveles ko­rában lehet 2,5 liter/ha mennyiségben gyomirtani. Kukorica gyomirtásához ja­vasoljuk a meglévő és még kapható triazin típusú sze­rek felhasználását. Burgo­nyánál burgony,abogár ellen fennmarad az állami védeke­zés rendszere olyképpen, hogy maximum két védeke- kezésre díjtalan vegyszert biztosítunk, de a végrehajtás üzemi feladat. A továbbiakban szólt a gyü­mölcsösök növényvédelmé­nél használatos védekezősze­rekről, majd a növényvédel­mi szolgálat új tagozódásá­ról. Mindkét előadást vita kő vette. (Cs. B.) I kenyérgabona-termesztés helyzete a nyíregyházi járásban (1) A kenyérgabona termeléséhez úgy a termelők, mini a népgazdaság szempontjából komoly érdekek fűződnek. A szántóterület egyharmadán folyik a termelés, jelentősen be­folyásoló tényező az üzemek árbevétele, jövedelme szem­pontjából. Az elmúlt évekhez hasonlóan elemeztük a nyíregyházi járás szövetkezeteiben az őszi kenyérgabona-vetések végre­hajtását — mely 1971 őszén közel 41 ezer holdon került vég­rehajtásra — mivel a vetési munkák mikénti végrehajtása alapvetően befolyásolja a terméseredmények alakulását. Elemzés az alábbi főbb tényezők vizsgálatára terjedt ki: A kenyérgabona belső aránya, fajtamegoszlása. A ke­nyérgabona-termelésen belül az elmúlt években jelentős vál­tozások, arányeltolódások következtek be, fokozódtak a ter­mésátlagok. Az egyik jelentős változás, hogy a kenyérgabo­nán belül egyre inkább nő az őszi búzák aránya, ezzel pár­huzamosan csökken a rozsterület részesedése, amit az alábbi táblázat is szemléltet. Búza Bőm Termésátlagok q2Ml aránya % Búza Rozs 1966/67 64 36 15,4 8,1 1967/68 70 30 13,3 8.8 1968/69 75 25 14.2 9* 1969/70 84 16 11,2 6.9 1970/71 82 18 16,0 9,5 1-971/72 86 14 — — Az arányeltolódást előidéző okok közül az, egyik leg­jelentősebb tényező a szövetkezetek anyagi, műszaki, szak­mai színvonalával összefüggésben a korszerűbb agrotechnika alkalmazása, javuló tápanyagellátás. Egyre több. korábban rozstermő területek válnak búzatermelésre alkalmassá, más­részt a gyengébb homokterületek egy részen ültetvénytelepí­tések (erdő, gyümölcs) művelési ágváltozások történtek. Jelentős változás történt a búzafajták összetételeben. Az elmúlt években történt meg a fajtaváltás, az intenzív búzafajták elterjedése (Bezosztája, Szkoroszpelka, stb,), mely járásunkban az 1960-as évek elején kezdődött és jelenleg is tart az újabb intenzív fajták (Kiszombori, Auróra, Jubilej- nája) elterjedésével. A búzafajtaváltást az alábbi táblázat seendétte# mt egyes fajták százalékos megoszlásában: Uj készítményekkel segíti a Phylaxia az állattenyésztést Monoran, az állami gazda­ság új kukoricapelyhesitö üzemének bemutatásával egybekötve tartotta meg saj­tótájékoztatóját a 60 éves fennállását ünneplő Phylaxia Oltóanyag- és Tápszerterme­lő Vállalat. Mint dr. Molnár József ve­zérigazgató tájékoztatása nyomán megtudtuk, lelkes szakemberek — állatorvosak, vegyészek és állattenyésztők — kezdeményezésére az 1912. évi nagy sertésvész leküzdé­sére kezdte meg a vállalat te­vékenységét, mely azóta egy­re bővült, különösen a fel- szabadulás után. Jelenlegi nagy ütemű fejlesztése, új üzemrészeinek megépítése szorosan összefügg korszerű­södő mezőgazdaságunk törek­véseivel, a negyedik ötéves terv feladatainak megoldásá­val. Míg régebben elsősorban a klasszikus járványos állatbe­tegségek leküzdéséhez és megelőzéséhez nélkülözhetet­len oltóanyagok gyártásával foglalkozott az üzem, az iparszerű álattartási mód­szerek elterjedésével megvál­tozott a mezőgazdaság igé­nye. Ismeretlen, vagy új mó­don támadó kórokozók ke­rültek a figyelem előterébe, mint például az Aujeszk.v- betegség, a Marek-betegség, a fertőző Bronchitisz és a bor­jak vírusos hasmenése. A gyógyítás mellett pedig egyre nagyobb hangsúly esik a megelőzésre. A vállalatnál jelenleg új nagy hatékonyságú oltóanya­gok kerülnek forgalomba. Ilyen a Marek-betegség elleni vakcina. Ilyen lesz a barom­fihimlő és a barom fi pestis el­leni bivalens Cehavac. és fo­lyik a baromfihimlő elleni attenuált vírussal készüli Avarvac üzemesítése. Külö­nösen nagy várakozás előzi meg az entero vírusok elleni vakcinákat, mint amilyen az ,, Adeno” vírusvakci-na, vagy a fertőző Rhinotracheitisz el­leni vakcina, melyek főleg a most induló szarvasmarha­program sikerét hivatottak elősegíteni. Tudományos in­tézményekkel való együttmű­ködés során sikerült előállítá­suk. A nyulak myoxomaitosis elleni vakcinája például a Miskolci Állategészségügyi Intézetben kidoügozott eljá­rással, illetőleg az ott szelek­tált törzs felhasználásává' készül. Vele biztonságossá válik a jó devizatermék' nyultenyésztés. Az állator­vosi egyetem gyógyszertani tanszékével együttműködés­ben előrehaladott kísérlete­ket folytat a vállalat egy pótencionált sulfanotnidké- szítmény előállítására, meiy- lyel a borjak coli okozta megbetegedését lehet gyó­gyítani. A premixek minőségét to vább javítja az üzem nutritiv célra kizárólag zinkbacitra- cint, Zoalén helyett Ampróliu mot használnak. A vitamin- szintek 15—20 százalékkal emelkednek ezáltal. A ba­romfi ásványpremixek vivő anyagát foszforkészítmények bői biztosítják és így a szerv alkotó elemek egyszerre ada­golhatok, a premix egy évig is eltartható. A sertéstápok­ba is együtt kerülnek az ás­ványi és vitamin hatóanya­gok. Az önálló keverőüzem­mel rendelkezőknek a starter tápszerhez szükséges esszen­ciális anyagokat az MT—10- es premix alakiában tudja a vállalat rendelkezőre bocsá­tani. (Gyártására új üzem lé­tesül a Baiai Állami Gazda­ság területén.) Végül tudósítónk kérdései­re a vezérigazgató elmondot­ta. hoev a megyéinkhez leg- közelehhi takarmánvkeverő üzem Karcagon létesül, és hogy' a bor jú tanszerek több­ször kifogásolt hiányán a T— 18-as termelésének megket­tőzésével segítenek, emellett egy lak tin hí sí tóval is előse­gíti a vállalat a tej program teljesítését, (gaz) Szakkönyvtárunk SZÖTLAN BARÁTAINK Az állatbarátok évkönyvé­ként jelentette mag a Natura Kiadó ezt a könyvet Bozóky Sva szerkesztésében. Minden­kihez szól, aki szereti az ál­latokat. Olyan írások gyűjte­ménye, amelyeket egész éle­tében szívesen olvas, vagy újraolvas az ember. Harminc isment szerző válogatott gyöngyszemei, Déry Tibor be­vezetőjével. Állatokról, kutyákról, macskákról, cinkékről és más madaraikról szól a könyv, de mondanivalója: ember lenni mindig, minden körülmények között. 1969-től újabb fajtaváltás kezdődött, a Bezosztája 1. aránya némileg csökken és újabb intenzív fajták kerültek é* kerülnek köztermesztésbe. Például Mironovszkaja, Ramnája, Jubilejnája, stb., 1971 őszén pedig az Auróra és Kiezombo« fajtákkal bővült az őszi búza választéka. Az intenzív fajták térhódításában a gepestthefcöség bta- tosítása mellett legelső szempont a magasabb termőképesség; volt Mutatja ezt, hogy az intenzív fajták termésátlaga 1964- ben 2,4 mázsa, 1965-ben 2,5 mázsa, 1966-ban 2,3 mázsa, 1997- ben 5,2 mázsával volt nagyobb a hagyományos hazai fajtáktól * Az utóbbi egy-két évben elkezdődött újabb fajtaváltás célja a termésátlag további fokozása mellett az optimális ara­tási időszak meghosszabbítása, a Bezosztája I-es fajtától.ko­rábban érő Ramnája, Kiszombori, illetve későbbén érő Miro- noVszkája, Kavkáz, Auróra "fajták elterjedése. Az elővetemény-kérdés a korszerű agrotechnikai dÉt rások mellett sem elhanyagolható tényező, akár növénye^Bz- ségügyi, talajélettani, de az elővetemény betakarításának-idő­je szempontjából sem. Ezt számos üzem tapasztalata is bizo­nyítja, ezt támasztják alá azok a számok is, amelyek wecm* például 1968-ban a Bezosztája I. országosan, jó elóvetenfény után 15,2 q kh-s, közepes elővetemény után 14,6, gyenge elő­vetemény után 14,5 mázsás termésátlagot adott holdanként. Járásunk szövetkezeteiben az elővetemenyek százalékos meg­oszlása az alábbiak szerint alakult:: Búza elóveíeménye 1967/66 196$fM 1969,76 1616/71 Hmm Kalászos 25 36 43 32 SS Kapás 58 49 48 86 S3 Pillangós 6 W 8 11 M Egyéb 11 3 1 7 « A kalászos elővetemény aránya az utóbbi 3 évben csökkenő tendenciát mutat. Némileg növekszik, de még min­dig nem kielégítően a pillangós elővetemények aránya, külö­nösen az őszi búzák esetében. Aránylag elég magas a kapas elővetemények aránya a búzánál, ez helyenként problémát is jelent, ugyanis a későbbi kapások után megfelelő időben a vetést nem tudják elvégezni. Csernyák Tibor agrármérnök A nyíregyházi Dózsa Termelőszövetkezet idén 400 holdon foglalkozik konyhaketrtésaeit- tel. A szükséges palántákat 65 hollandiágyban maguk nevelik. Jelenleg a hollandiágyak ra­kásán és vetésén dolgoznak. A zellert, salátát, karalábét már elvetették. Képünkön: a papri­ka magágyát készítik. (Hatóméi József felvétele). 1963'64 1966/67 1968 69 1966/76 1916/7I wn-m Bezosztája I. 44 76 86 94 81 78 Egyéb külföldi 7 1 4 W 16 » Fertődi 7 3 7 2 2 1,5 Egyéb hazai 42 26 3 1 1 9,5

Next

/
Oldalképek
Tartalom