Kelet-Magyarország, 1972. március (32. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-01 / 51. szám

1972. március I. KELBT-M AO Y ARORSZAO 5. oMal Sikeres tíz év A közös gazdaságok igényei szerint fejlődik Begyógyulnak a sebek A közintézmények újjáépítése az árvizes területen Nyíregyházi művészeti hetek Holló László tárlata a mátészalkai tsz-építő vállalkozás Tízéves jubileumi zárszám­adó ünnepi gyűlést tartott a Mátészalkai járás Terme­lőszövetkezeti Közös Építő­ipari Vállalkozás. A vállalkozás 19(32. febru­árban kezdte el működését. A megyében, de az országban is elsők között jött lécre, mint ilyen vállalkozás, 10 tsz társulásával. Induló lét­száma 60 fő volt. Álló- és forgóeszköze szinte semmi. A dolgozók kezdetben saját szerszámaikat használva áll­tak munkába. Fő tevékenysé­ge az első években szerfás lé­tesítmények megépítése volt. A dolgozói létszám már az első évben 189 főre emelke- deit. Több,, mint 14 millió fo­rint össztermelést értek cl. mintegy 800 ezer forint nye­reséggel. S közvetlen a má­sodik évben mind a terme­lés, mint a nyereség! szint lé­nyegesen emelkedett. Utóbbi már 1 millió 700 ezer forintot ért el. Az alapító 10 tsz 240 ezer forint nyereségrészese­dését a vállalkozás további erősítésére hagyta. 1969-ben, a Csengeri TŐ VÁLL felszá­molásával két új tsz csatla­kozott: a tarpai Győzelem és az ököritófülpösi Szamos menti. Tíz év munkája nem volt hiábavaló — állapította meg a beszámoló. — Kialakította a Vállalkozás saját központ­ját, kiépítette gépparkját. Fo­kozatosan felkészült műszaki­lag igényesebb munkák vál­lalására, kivitelezésére. Meg­alakult a pártszervezet, a dol­gozók szakszervezetbe tömö­rültek. A vezetés így nagyobb segítséget kapott. A mai dol­gozói létszám meghaladja a 300 főt. A járás szövetkezeti mezőgazdasága fejlődéséhez a vállalkozás jelentősen hozzá­járult. Tíz év alatt több, mint negyedmilliárd (267 millió 514 ezer) forint értékű építő­ipari munkát végzett a vál­lalkozás. 1967-ben még évi 23 millió 605 ezer forint értékű terme­lőmunkát végeztek. 1971-ben már 47 millió 613 ezer forint a végzett munka értéke. Mű­ködtetnek lakatos, asztalos, bádogos és egyéb szakipari részlegeket is. A teljesítő ka­pacitást a járás tsz-ei igé­nyeihez alakították. Eddig csaknem teljes mértékben alapító tsz-eknek végeztek munkát. Korábban volt olyan év is, amikor száznál több tsz-tag részére építettek — igénynek megfelelő lakóhá­zat. A vállalkozás sikeres 10 évét további adatok bizonyít­ják. Jelenlegi összvagyona (hitel terhel és nélkül) 16 mil­lió 51 ezer, állóeszközértéke 9 millió 234 ezer. forgóeszköz (saját pénz) 6 millió 817 ezer forint. Tíz év alatt közel 27 millió bruttó nyereséget, .értek­ei. Ez idő alatt a dolgozók részére mintegy 4 millió fo­rintot osztottak ki, jutalom címen. A további feladatok bizto­sítása érdekében, már 1973 év végéig lekötötte a vállal­kozás teljes kapacitását. Eb­ben az esztendőben befejezik a második, új központ kiala­kítását Mátészalkán, a Jármi út mentén. Erre körülbelül 3 millió forintot költenek. Itt helyezik el — jobb körülmé­nyek között — a szakipari műhelyeket, raktárakat. Vég­leges elhelyezést kap a gép­park. biztonságosabb helyre kerül az anyagtelep. Az új központban korszerű ebédlőt, fürdő-zuhanyozót, öltözőt építenek és rendeznek be. Szakmunkás-utánpótlás cél­jából 40 ipari tanulót tarta­nak. További építő- és szállí­tógépekre idén több, mint 2 millió forintot költenek. A fejlesztési alapot 3 mil­lió 650 ezer forinttal erősítik. Részesedési alapra közel egymilliót hagytak. Az idei termelési terv értékét pedig 47 millióban állapították meg. A jubileumi ünnepi köz­gyűlés külön színfoltja volt a dolgozók megjutalmazása. 24 dolgozónak törzsgárda jel­vényt adtak át. (ab) Az 1970-es árvíz idején megrongálódott közintéz­mények, iskolák, óvodák, mű­velődési házak, a tanácsi épületek helyreállítása, újjá­építése csak a lakásépítések befejezése után kezdődhetett meg. Korábban gond volt, hogy ezekhez a munkákhoz — bár az anyagi eszközök biztosítva voltak — nem volt elég kivitelező. Ma már ez a gond megszűnt, s az ed­digi kisebb ütem után az idén és jövőre már nagyobb lendülettel fognak hozzá az építkezésekhez. Uj iskola, kollégium Az újjáépítésre összesen 211 millió forintos kerete van a megyei tanácsnak, ami javarészt az árvíz idején fel­ajánlott vállalati források­ból gyűlt össze. Ebből a pénzből épül meg többek között 50 iskolai tanterem, Fehérgyarmaton egy 180 diá­kot befogadó kollégium, 450 gyereknek jut hely az építert- dő óvodákban. Uj tanácshá­zat kap Nagyar, Kisar, Pe- nyige. Méhtelek, művelődési ház épül Kisarban-, Méhtele­ken, Penyigén, Nagyszeke­resen, Jánkmajtison. Az építkezés ütemének fo­kozódását jelzi, hogy eddig alig 30 millió forintot hasz­náltak fel a közintézmények újjáépítésére, de már ebben az évben 63 milliós építési feladat kerül megvalósítás­ra, jövőre pedig 90 milliós tervvel számolnak. 1974-re már csak néhány nagyobb építkezés áthúzódása várha­tó. Egyébként 1971 végéig 80 létesítmény helyreállítását fejezték be, s további 37 épület tatarozása van folya­matban. Kedvező, hogy az újjáépí­tendő 'létesítményeknél a ki­Nem volt rajta mentőöv... • • Üzemi balesetek tanulságai A' gépkocsivezető a jaj­kiáltásra fordult meg, de ab­ban a pillanatban már a föl­dön eszméletlenül terült el a kiabáló. Elsősegélyben ré­szesítette, orvost, mentőt hí­vott, néhány óra múlva azonban kiderült- a baleset végzetes volt, Laczi József 44 éves megbízott kirendelt­ségvezető meghalt. Nem hálás dolog fél évvel a baleset után emlékeztetni a tragédia napjára. egy most készült felmérés azon­ban elénk idézi az esemé- . nyékét. A múlt év munka- védelmi és baleseti helyzetét elemezte a Szakszervezetek Szabolcs-Szatmár Megyei Ta- , nácsának munkavédelmi fő­felügyelősége — amit ked­den az SZMT elnöksége is megtárgyalt — és az ott sze­replő adatok, tegyük hozzá, szomorú adatok, minden­képpen indokolják az eset felidézését. Napkoron, a kul túrház előtti betonoszlopon egy ve­zetéket akart kikapcsolni Laczi József, a TITÁSZ baktalórántházi kirendeltsé- ■ gének megbízott vezetője. Az oszlopra úgy mászott fel, hogy sem mászóvasat, sem mentőövet nem vitt magá­val és az áramot sem kap­csolták ki arra az időre. A baleset után már nem si­került megállapítani, hogy áramütés, vagy a mászóvas és a mentőöv hiánya okoz- * ta-e a tragédiát. Kísértetiesen hasonlít eh­hez Erdei János nyírbátori önálló szerelő esete, aki egy harmadéves tanulóval ment csatlakozót szerelni a nyír­bátori Kossuth utcába. Míg a tanuló felmászott az egyik oszlopra Erdei a szomszédos oszlopon akart biztosítékot cserélni. A biztosító kicsava­rása közben valószínű meg­csúszott és — mivel nem volt rajta mentőöv — lezu­hant. A kirendeltségvezeto mindössze néhány méterre állt a baleset színhelyétől. Az elsősegélynyújtás, a kór­ház már itt sem segített: a 1 koponyaalapi törés halálos volt. Nem véletlen, hogy ezt a két ' esetet választottuk a múlt évben halállal végző­dött 32 üzemi balesetből. Ezek a legklasszikusabb pél­dák ugyanis arra hogyan nem szabad dolgozni és a mulasztásokért milyen árat kell fizetni. Igaz, a dolgozók hanyagsága vezetett tulaj­donképpen a tragédiához, de vajon csak az övék lenne a felelősség? Laczi József ki­rendeltségvezető-helyettes volt, amikor a baleset tör­tént, akkor pedig ő volt a megbízott vezető. Erdei Já­nos ugyancsak a kirendelt­ségvezető szeme láttára má­szott védőfelszerelés nélkül az oszlopra. Vehetünk példát a mező- gazdaság területéről is. No­vember 30-án műtrágya­szórás közben Nagy Béla dö­géi tsz-tag leesett a pótko­csiról, a kerék keresztül­ment rajta és meghalt. A gép egy emelkedőn ment fölfelé és 30—40 centiméte­res hófúvás is nehezítette a közlekedést. A traktorvezető sebességet váltott és ez meg­rántotta a pótkocsit. Ketten estek le róla, az egyik halá­los volt Mi előzte meg a balesetet? A műtrágyaszóráshoz Ján- vári Ferenc gépcsoportveze­tőtől kértek erőgépet. Ján- vári László UE—28-ast kért mivel a nehéz talajon azzal • könnyebben lehet mozogni. A gépcsoportvezető MTZ-t adott és hozzáakasztottak még egy rendszám nélküli pótkocsit, aminek törött volt a lökést mérsékelő rugója, nem volt rajta ráfutófék és a hátsó oldalfala deformáló­dott. , Voltak persze olyan bal­esetek is, amelyek nem ha­lállal végződtek, ötvenné­gyen szenvedtek csonkuld sós balesetet, és egy év alat 120 ezer munkanapkiesc volt a balesetek miatt: a állami szektorban 9,4, a sző vetkezeti mezőgazdaságba 2,5 százalékkal több, mir egy évvel korábban. Ebből : számból úgy tűnik, hog romlott a helyzet az előz' évhez képest, ha viszont r balesetek számát nézzük, a- állami szektorban 3,4, a me zőgazdaságban pedig 1,9 szá zalékos csökkenés van. 775 üzemvizsgálatot vég­zett a múlt évben a munka- védelmi bizottság és 5132 kü­lönböző hiányosság meg­szüntetésére tettek intézke­dést, 30 esetben állítottak le gépet, vagy üzemrészt, 10 esetben pénzbírságot szabtak ki, 12 esetben tettek feljelen­tést az igazságügyi szervek felé, ugyanennyiszer kezde­ményeztek felelősségre vo­nást és 15 esetben hoztak fi­gyelmeztető határozatot. A megyei tanács végre­hajtó bizottsága a múlt év­ben egy olyan határozatot hozott, hogy azokban az üze­mekben, vagy termelőszö­vetkezetekben. ahol súlyos balesetek történtek, vagy romlott a munkavédelmi helyzet, a gazdaságvezetők nyereségprémiumának, vagy egyáltalán pénzügyi ösztön-, zésének megállapításakor a felügyeleti szervnek köte­lessége figyelembe venni a mulasztást és ennek arányá­ban csökkenteni, illetve meg­vonni prémiumát. -Ha a fel­ügyeleti szervek ennek ér­vényt szereznek — a többi megelőző intézkedéssel együtt — reméljük, hogy ebben az évben nem kell 32 embernek meghalni. » B. J. HOLLÖ LÄSZLÖ FELESÉGÉVEL, OLGA ASSZONNYAL, viteli tervek zömében még tavaly elkészültek, az idén olyan nagyobb feladatok vannak hátra, mint a fehér- gyarmati középiskolás diák­otthon, a jánkmajtisi 8 tan­termes iskola, valamint a könnyűszerkezetes építéssel megvalósuló óvodák tervei. A ‘könnyűszerkezet előnye a gyors kivitelezés, viszont na­gyobb előkészítést, jobb fel­tételeket — mint teljes köz­művesítés — kíván ez ,az építési mód Ilyen óvoda­komplexumot vásárol a me­gyei tanács az NDK-ból is, aminek az összeszerelése mindössze , fél évet vesz igénybe. 1 Nagy feladat hárul a he­lyi tanácsokra és a járási hi­vatalokra, hogy az építkezé­sek ütemét figyelemmel kí­sérjék. Mivel zömében nem nagyvállalatok, hanem tsz- építőbrigádok, építőipari szövetkezetek és kisiparosok vesznek részt az újjáépítés munkájában, ezért a határ­idők betartását, az esetleges akadályok elhárításét a taná­csoknak is szorgalmazni kell. Óvoda és bölcsőde Az újjáépítés összesen 42 községet és várost érint. Ugyanis vannak olyan épít­kezések, amelyeket nem az árvizes területen kezdtek el, de az ott élők érdékében történik. Ilyen a nyíregyhá­za—sóstói szociális otthon bő­vítése 18 millió forintért, amivel a szatmári egyedül­álló emberek elhelyezésén segítenek. Néhány község­ben több milliós nagyság­rendet ér el az építési mun­ka. így Csengerben 15 mil­lió, Fehérgyarmaton 37 mil­lió értékben építenek isko­lát, óvodát, bölcsődét. Itt már a kisebb községekből betelepülőkre Is gondolni kellett ezeknél az építkezé­seknél. Hasonló megfonto­lások tették indokolttá a Méhteleknek juttatott 7,6 milliót, de több épület kell Kisarba, Penyigére, Nagy- szekeresre és Jánkmajtisra is. Szolgálati lakások Még az idén — ha nem is a tanítás kezdetére — elké­szül'több új iskola. Négy­tantermes iskola épül Méh­teleken, Nagyszekeresen, Nábrádon és Csengersimán. Hat tantermet adnak át de­cemberben Tunyogmatol- cson. Ezek egyben a körzete- -itési programnak is megfe­lelnek, a környező falvakból a nagyobb községekbe jár­nak majd a gyerekek. Szin­tén ebben az évben készül el Kisarban a tanácsház és az egészségház, Penyigén a tanácsház és a művelődési ház. Emellett felépül több szolgálati lakás a tanácsi dol­gozóknak, pedagógusoknak, orvosoknak. Igen sok he­lyen elkészül a tűzoltószer­tár is. A, nyíregyházi művészeti hetek rendezvénysorozata Holló László Kossuth-díjas, kiváló művész tárlatával in­dul, amikor is a 85 éves mester fél évszázadot átívelő oeuvréjét láthatjuk a Jósa András Múzeum termeiben, az 1920-as évet mutató plein air, még Nagybányára utaló tanulmányától az 1971 évet jelző Tisza-parti öbölig. Az 58 művet felsorakoztató tár­lat egy olyan művész pályá­ját mutatja, akinek gondo­latvilága, s ebből kibontako­zó sajátos izzású ars poeti­cája elsősorban az Alföld- höz kapcsolódik, s ott Mó­ricz Zsigmond és Medgyessy Ferenc földjén szélesedik egyetemes érvényűvé. Mű­vészete mindenkor és bár­honnan nézve is csak az Al- földhöz, annak emberéhez kapcsolódó örök nbsztalgiá- val mérhető. E következetes életmű már kezdetben magában hor. dozta a végső kialakulás je­gyeit. Egyéniségének erejére jellemző, hogy Nagybánya kisugárzása, — , Hollósy Si­monhoz fűződő szoros kap­csolata ellenére — nem ha­talmasodott el művészeté­ben, Münchenben és Párizs­ban, az áramlatokkal és irá­nyokkal szemben, az izmu­sok arénáiban is megőrizte önállóságát. Plein airban ki­bontakozó érzületét már ak­kor expresszív jegyek kí­sérték. Biblikus és történeti piktúrája után a harmincas­negyvenes években egyre inkább a szociális témák fe­lé fordul. Központi élménye egyre inkább az Alföld em­bere, állat- és növényvilága, ezekkel összefonódó, együtt lélegző, szinte pantheisztiküs kapcsolata. A kritikus ösztönösen haj­lik afelé, hogy Holló festé­szetét és grafikáit stnuskor- szakokra bontsa. Ez azonban rendkívüli vállalkozás lenne. Hiszen a sok évtizedet át­fogó életmű szinte azonos szinten mozog. A gondosan feljegyzett dátumok nélkül könnyen tévedhetnénk évtize­deket is. A stílusok gyors és korai kiteljesedése nehe­zíti az elhatárolásokat. In­kább egy-egy témakör ural­kodása a jellemzőbb, így a mitologikus, a vallásos, a történelmi, a szociális, de ezek is sokszor ö&szeku- szálódnak, vagy eggyé fo. nódnak — elsősorban — a nép sorsát ábrázoló mű­vekkel. Holló László művészetét a 40-es évektől.ismertük meg közelebbről. A hazai kiállí­tások sorozata után 1958-ban már öt külföldi csoporttárla­ton szerepel, így a brüsszeli világkiállításon, Párizsban, Varsóban, Drezdában, Moszkvában. A Műcsarnok­ban, 1961-ben rendezett ki­állítás a már korábbi Mun- kácsy-díj mellé a Kossuth- díjat is meghozta számára. Festészetének színvilága, szí­neinek felfokozott izzása szinte páratlan a magyar piktúrában. Aki a kolorit iránt ennyire érzékeny az az élet egyéb jelenségei iránt is fogékony. így érthető, hogy 6 — aki szavakkal sohasem politizált — színeiben és grafikáiban egyre lázítóbban fejezte ki az egykori magyar sorsot. Magányos,' vagy földdel viaskodó parasztjai, a Tisza partján ruhát suly­koló, korán megöregedett asszonyai, * krumpliszedő, vagy szántó-vető emberei megrázó vádaskodások. A színek drámai hangsze­relésével túlmegy még azon a határon is, amelyet ko­rábban a vele érzelmileg ro­kon alföldi festőknél oly megdöbbentőnek tartottunk. De Holló jól viszonyult új életünk jelenségeihez is. Ér­dekli a termelőszövetkezet, a kollektív munkálkodás üteme, s ennek nemcsak szí­nekkel, hanem grafikával is oly beleéléssel adja tanúje­lét, amelynek őszinteségében nem kételkedhetünk. Képe­inek s magas rendű grafiká­jának legfőbb tárgya azon­ban . továbbra is a debreceni városszéli Tilalmas és Tócós- kert mikrokozmosza, vala­mint a nyári tiszadadai vi­dék embereinek élete, s a folyóparti táj szépségei. Mindezekből bőven nyújt példákat a gondosan, s el­mélyüléssel megrendezett tárlat, mely méltó nyitánya a művészeti hetek rendezvé­nyeinek. Dr. Tóth ” via Művésze ti-díjas (lányi) Kedvezőbb árrés — jobb ellátás egyes élelmiszerekből Az év elején néhány olyan, a kereskedelmet és a vendéglátóipart érintő, pénz. 1 ügyi rendelkezés jelent meg, amelytől egyes alapvető élel­miszerek és élvezeti cikkek forgalmában kedvező eltoló­dás várható. így például a korábbi 7,5 százalékról 13 százalékra növelték a ba­romfiáruk kiskereskedelmi árrését. Az élelmiszer kiske­reskedelmi vállalatoknál február elsején bevezették a 3 százalékos italadót. A ven­déglátóiparban a korábbi 4 százalékról 5 százalékra emelték az italforgalmi adót, amely alól viszont teljesen mentesítették az üdítő italo­kat. A forgalmi adó bevezeté­se, illetve megemelése kö­vetkeztében a kiskereskedel­mi és a vendéglátóipari vál­lalatok kevésbé érdekeltek a szeszes italok forgalmának növelésében, s „érdemesebb” lesz több üdítő italt tartani- ok.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom