Kelet-Magyarország, 1972. március (32. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-31 / 77. szám
«XIX. ÉVFOLYAM. 77. SZÁM ÄRA: 80 FILLÉR 1972. MÁRCIUS 31. PÉNTEK A rádió és a televízió jövő heti műsora (4. oldal) Egy nap a munkaügyi döntőbizottságon (5. oldal) ügyintézés a „végeken” (5. olda.) Sportturmix (7. oldal) LAPUNK TARTALMÁBÓL* Nagygyűlések, koszorúzások, fiatalok fogadalomtétele Tanácskozik a mezőgazdasági szövetkezetek kongresszusa Az Országház kongresszusi termében csütörtökön reggel Hovodzák István, a cibakházi Vörös Csillag Termelőszövetkezet elnöke nyitotta meg a mezőgazdasági termelőszövetkezetek II. országos kongresszusának második napi munka- értekezletét. Az elnökségben helyet foglalt Losonczi Pál. az Elnöki Tanács elnöke, valamint Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára. Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, továbbá a kormány több tagja, a TOT-elnökség tagjai, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának, a hazai szövetkezeti testvérszövetségeknek vezetői, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek több veteránja. megyei vezetők, tudósok, írók és jelentős közéleti személyiségek. Az elnöklő Hovodzák István felkérésére Potyondi Ottó, a csornai Petőfi Tsz elnöke, a mandátumvizsgáló bizottság elnöke terjesztette a kongresszus elé a bizottság jelentését, amely szerint e fontos tanácskozáson valamennyi, tehát 442 küldött megjelent. A statisztikai adatok szerint a küldötteknek 78,4 százaléka férfi és 21,8 százaléka nő. A csütörtöki tanácskozás első felszólalója dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter volt. Dr. Dimény Imre felszólalása — A szövetkezeteknek jelentős szerepük volt abban, hogy az elmúlt években a mezőgazdaság gyorsabban fejlődött — mondotta. — A hazai mezőgazdaság olyan nagy jeletőségű feladatokat oldott meg, mint az ország kenyérgabona-ellátása és a kukoricatermesztés színvonalának növelése. A baromfiés sertéstenyésztés nagyarányú fejlesztése és a termelési színvonal stabilizálása a nagyobb visszaesésektől mentes hústermelést segíti elő. — örvendetes, hogy a termelőszövetkezetek gyors ütemű fejlődése a szövetkezeti tagok és alkalmazottak személyes helyzetének jelentős mértékű javulását is magával hozta. — A termelőszövetkezetek gazdasági sikereiket — a tagok és alkalmazottak szorgalmas munkája mellett — úgy érték el, hogy az állam megfelelő gazdasági és anyagi-műszaki feltételéket biztosított a gazdaságpolitikai célok eléréséhez. A miniszter hangsúlyozta, hogy a meglévő nehézségek jelentős részét a gazdálkodás régi módszereivel már nem lehet megoldani. Korszerű, nagyüzemi, komplex módszereket kell elterjeszteni például a cukorrépa- és a zöldség- termesztésben. Nagyon fontos, hogy a kutatóintézetek, szákoktatási intézmények nagyobb segítséget nyújtsanak a termelőknek. Lényeges az is, hogy az új ismeretekkel rendelkező állami gazdaságok és szövetkezetek segítsék azokat a nagyüzemeket, amelyek az új eljárások bevezetésén fáradoznak. Dr. Dimény Imre meggyőződését fejezte ki, hogy a szövetkezetek megértik, kihasználják a kormányintézkedések lehetőségeit. és úgy, mint a múltban, a jövőben is mindent megtesznek a feszültségek feloldására Ezután méltatta az egységes szövetkezeti törvénv jelentőségét. majd foglalkozott a kedvezőben adottságú szövetkezetekkel. A továbbiakban a közös és háztáii gazdaságok együttműködésében rejlő lehetőségeket elemezte. — Az eltelt öt évben e téren is jelentős előrehaladás történt — mondotta. — Törvény biztosítja a közös és a háztáji gazdaság szoros együttműködését. szerves egyséeét. A szövetkezetek közgyűlésére bízták annak meghatározását, hogv a tsz- tag háztáii gazdaságában — ló kivételével — milyen nagyságú állatállományt tarthat; a háztáji állattenyésztésben végzett munka — amennyiben a termékeket a közösön keresztül értékesítik — számos szociális juttatást biztosító tevékenységnek számít. Az intézkedések hatására az állattenyésztés egyes ágaiban — mint például a baromfi- és sertéstartásban — nőtt a háztáji gazdaságok termelése. De még további erőfeszítésekre van szükség. mert még mindig nincsenek teljes mértékben kihasználva a háztáji gazdaságban. illetve a közös és háztáji gazdaság együttműködésében rejlő lehetőségek. Ezután a gazdálkodás terv- szerűségének és a szabályozó rendszer stabilitásának kérdéseivel foglalkozott. A gazdasági fejlődés differenciálódásáról szólva kifejtette, hogy ez az egyes üzemekben — bizonyos határig — nem egészségtelen, sőt a rendelkezésre álló szűkös anyagi erőforrások hatékony felhasználása szempontjából alapvető követelmény. A nem kívánatos differenciálódás csökkentésére — a szabályozó rendszer egységes elvének szem előtt tartásával — számos jövedeleimszabálvozá.si. támogatási és hitelpolitikai intézkedés született. A progresszív föld- és jövedelemadó az átlagszínt alatt gazdálkodók számára a jövedelemelvonás tekintetében könnyítéseket jelent. A rosszabb minőségű földön gazdálkodókat egyáltalán nem, vagy relatíve kevesebb földadó terheli, mint a jobb földön gazdálkodókat. Jogosnak tartotta a szövetkezeteknek azt a kérését, hogy a szabályozók egyes elemeit és mértékét a tervek időszakában lehetőleg ne változtassák, illetve, ha mégis ilyen döntésekre kerülne sor. akkor idejében tegyék közzé a rendelkezéseket. Dr. Dimény Imre ezután a mezőgazdasági termelők és az ipari feldolgozók bővülő kapcsolatairól szólt. Hangsúlyozta, hogy a fejlődést gátló tényezőket fokozatosan fel kell számolni és az együttműködések finanszírozására rugalmasabb megoldásokat kell kidolgozni. Felhívta a figyelmet arra, hogy az élelmiszer- ipari feldolgozó és értékesítő vállalatok vezetői még nem mindenütt ismerték fel a vertikális kooperációk szükségességét. Nem vált eléggé általános szemléletté az. hogy a kooperáció, a vertikális integráció nem valamiféle divat, hanem a termelés hatékonyságának fontos eszköze. A téeszek beruházásairól kifejtette: a mezőgazdasági szövetkezetek beruházási lehetősége a negyedik ötéves tervben, a harmadik ötéves terv időszakához viszonyítva, mintegy 26 százalékkal növekszik. A népgazdasági tervnek megfelelően növelt 1971. évi beruházási előirányzatokat a szövetkezetek 109 százalékra teljesítették. A túlteljesítés annak ellenére következett be, hogy 1970 —71-ben korlátozni kellett az építési beruházások ártámogatását. Az építési beruházások korlátozására szükség volt, mert a szövetkezetek 1969— 1970-ben nagyarányú építkezéseket indítottak — néha erejüket meghaladó mérték, ben —, és sok helyen háttérbe szorult a gépberuházás. — Számítások szerint a téeszek idén mintegy egy- milliárd forint értékű új építkezést kezdhetnek el — mondotta. — Folyamatban lévő beruházásaik döntő része 1972-ben befejeződik. 1973-ban már mintegy 4 milliárd forint értékű új építke. zésre kell idejében és jól felkészülniük, ami nem kis feladat. A miniszter a soron kö. vetkező feladatok között megemlítette: erőfeszítéseket kell tenni a munkaigényes növények, elsősorban a cukorrépa, a zöldségfélék és a dohány munkálatainak gépesítésére, felhasználva eze. ken a területeken is az állami kedvezményeket. Elismeréssel szólt a terme, lőszövetkezetek érdekvédelmi szerveinek tevékenységéről és kifejtette, hogy a MÉM igen sok hasznos információt kapott a területi szövetségektől, ' és a közös eszmecserék számát a jövő. ben növelik. Végül arról beszélt, hogy a termelőszövetkezetek adják a mezőgazdasági termelés csaknem háromnegyed részét. A szövetkezeti gazdálkodás sikerei meghatározzák a magyar mezőgazdaság fejlődését. Reményét fejezte ki afölött, hogy a tsz-ek a következő években tovább növelik a termelést és áruik, kai fokozatosan javítják a lakosság élelmiszer-ellátását, s közben mindinkább — anyagilag és szociális téren ts — boldogul majd a szövetkezeti tagság. Dimény Imre nagy tajps- sal fogadott beszéde Után 16 felszólalás hangzott el. Szót kért a tanácskozáson Faluvégi Lajos pénzügyminiszter is, aki a gazdaságirányítási reform bevezetése utáni évek összefoglaló mérlegeinek alapján megállapította, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetek nélkülözhetetlen és mind szilárdabb pillérét alkotják az egész népgazdaság fejlődésének. Felszólalását így folytatta: A vitában sokszor felvetődött az adórendszer és az adófizetési kötelezettség. Ennél a kérdésnél abból kell kiindulni, hogy az államnak különféle gazdasági, társadalmi és egyéb kötelezettségei teljesítése érdekében évente átlagosan 10—12 százalékkal kell növelnie az államháztartás bevételeit. Az adó tehát nem egyszerűen elvonás, hanem olyan jövedelem-átcsoportosítás, amelynek nagyobb részét az állam támogatásként, kulturális. egészségügyi és más közszolgáltatásként visszajuttat az üzemeknek és a lakosságnak. A termelőszövetkezetek II. országos kongresszusa pénteken folytatja reggeli munkáját. Nemes DezsS veze’ésével Helsinkibe utazott az MSZMP KB küldöttsége A Finn Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására csütörtökön Helsinkibe utazott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának küldöttsége, Nemes Dezsőnek, a Politikai Bizottság tagjának vezetésével. A küldöttség tagja: Sándor József, a KB tagja. A Finn Kommunista Párt XVI. kongresszusán részt vevő küldöttséget Németh Károly, a Politikai Bizottság tagja, a budapesti pártbizottság első titkára búcsúztatta a Ferihegyi repülőtéren. Délután megérkezett Helsinkibe a Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége. Gazdag megyei program felszabadulásunk évfordulóján Hazánk felszabadulásának évfordulóját ünneplő megyénk számos községében, gyárában — mint arról korábban is hírt adtunk — már csütörtökön megkezdődött az ünnepségek sorozata. Az emlékező nagygyűlések, új KISZ-tagok fogadalomtétele, a koszorúzási ünnepségek április 1-én és április 4-én folytatódnak. NYÍREGYHÁZA: A megyeszékhely lakosainak, az üzemek dolgozóinak hagyományos ünnepi nagygyűlését szombaton, április 1-én 11 órakor tartják a gumigyárban. Ezen a megye, a járás és a város párt-, tanács- és a tömegszervezetek vezetőin kívül részt vesznek a felszabadulásunk évfordulójának ünnepségeire a Szovjetunió Kárpátontúli területéről és a Román Szocialista Köztársaság Szatmár megyéjéből érkezett párt- és tanácsi delegáció tagjai. Az évforduló napján, április 4- én 10 órakor katonai díszel- géssel koszorúzzák meg a megye felszabadításáért folytatott harcokban elesett szovjet és román hősök nyíregyházi emlékműveit. Ugyancsak április 4-én délelőtt a MEZŐGÉP Vállalatnál, a Volán..sóstói vállalati üdülőjében és a TITÁSZ székházában kerül sor a KISZ-es fiatalok — a nyíregyházi KISZ-alapszervezetekbe az elmúlt év április 4-e óta felvett új tagok — ünnepélyes fogadalomtételére. NAGYKALLÓ: Április 1- én délben a fiatalok, a Korányi Frigyes, a Budai Nagv Antal gimnáziumok tanulói, a községi KISZ-szervezet és a Császárszállási Általános Iskola úttörőcsapatának tagjai ünnepélyes külsőségekkel koszorúzzák meg László-tanyán a szovjet hősök síremlékét. Elhelyezik koszorúikat a síron az Uj Alkotmány Termelőszövetkezet tagsága nevében a közös gazdaság párt- és gazdasági vezetői. Ezen a napon kerül sor a koszorúzási ünnepségre a községben emelt fel- szabadulási emlékműnél. Ezután a járási művelődési házban gyűlnek össze a község vezetői és lakói a megemlékező nagygyűlésre. NYÍRBÁTOR: Április 4-én délelőtt a szovjet hősök emlékművénél koszorúzási ünnepséggel kezdődik a megemlékezés az évfordulóról. Majd a község új mozijában tartanak ünnepi nagygyűlést, ahol a gimnázium KISZ- szervezete bemutatja az éz alkalomra összeállított műsorát. MÁTÉSZALKA: Fejlődő, iparosodó városunk dolgozói több napos, gazdag ünnepségsorozattal köszöntik a fel- szabadulás ünnepét. Az évforduló napján, április 4-én délelőtt tartják nagygyűlésüket, majd megkoszorúzzák a szovjet hősök emlékművét, valamint Lenin szobrát FEHÉRGYARMAT: A harcokban elesett hősök emlékművénél, a koszorúzási ünnepségen hangzik el 120- űj KISZ-tag fogadalomtéteie április 4-én. Az esti órákban, sorra kerülő nagygyűlésre a helyi szakmunkásképző iskola művészeti csoportja ünnepi műsorral készül KLSVÁRDA: A Bessenyei gimnázium ünnepi köntösbe öltöztetett nagyterme fogadja április 1-én a nagygyűlésre érkezőket. A nagygyűlés után koszorúzzák meg a temetőben a szovjet hősök síiy emlékét és a főtéren a felszabadulási emlékművet. VÁSÁROSNAMÉNY: A központi ünnepséget április 1-én 15 órától tartják a ládagyár nagytermében. Ez előtt a község párt-, állami és tömegszervezeti vezetői. az üzemek és a tsz-ek képviselői koszorúkat helyeznek el a Hősök terén Jablokov hadnagy síremlékénél aki 1944. október 30-án halt hősi halált Vásárosnamény felszabadításáért. A megyében több gyárnak, illetve termelőszövetkezetnek a felszabadulási ünnepség keretében adják át a Magyar—Szovjet Baráti Társaság tagcsoport-oklevelét. Be- regsurányban, a Barátság Termelőszövetkezetnek — Márokpapi, Beregdaróc és Beregsurány közös gazdaságának — március 31-én este ünnepi külsőségekkel adják át ezt az oklevelet. A vásá- rosnaményi forgácslapgyárban április 1-én délután kerül sor hasonló ünnepségre. Április 4-e alkalmából megyénkben is kitüntetéseket nyújtanak át a termelés, a társadalmi és tömegmozgalmi munka élenjáróinak. Rláfrták a magyar-NDK fudományos- műszaki tárgyaiások jegyzőkönyvét Dr. Ajtai Miklós, a Minisztertanács elnökhelyettese és dr. Herbert Weiz, az NDK minisztertanácsának elnök- helyettese csütörtökön a Parlament delegációs termében aláírta a magyar és az NDK- delegáció tudományos-mű. szaki együttműködési tárgyalásainak jegyzőkönyvét. Az aláírásnál jelen volt dr. Herbert Plaschke, az NDK budapesti nagykövete is. A tárgyalásokat a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Német Szocialista Egység. párt első titkárai által veze. tett párt. és kormányküldöttségek közötti 1972 februári budapesti tanácskozások alapján és a magyar- német kormányközi együttműködési bizottság X. ülésszakán a két ország közötti tudományos, műszaki és gazdasági kapcsolatok továbbfejlesztéséről folytatott véle. ménycserével összhangban március 27 és 30 között tar. tották Budapesten. A két delegációt dr. Ajtai Miklós és dr. Herbert Weiz vezette. vnXtf proietíriai, esyssOljetekí Fehér Lajos beszéde (2-3. oldal)
