Kelet-Magyarország, 1972. március (32. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-28 / 74. szám

lVn. március 51. RfBLET-MAGYARORSZÄ« S. oiéai Tovább erősöd k a szocialista demokratizmus Vélemények az alkotmányt módosító törvényjavaslatról A vasárnapi lapokban köz­zétették az alkotmány módo­sításáról szóló törvényjavas­latot. Hétfőn lapunk munka­társa véleményt kért a tör- $ vényjavaslatról dr. Fekszi István országgyűlési képvise­lőtől, a megyei képviselőcso­port elnökétől és dr. Kovács Páltól, a megyei bíróság el­nökhelyettesétől. Érvényesül a jogok és a kötelességek egysége — A jelenleg érvényben lé­vő alkotmány módosítására 23 év elteltével kerül sor. Ez történelmileg nem hosszú idő, de hazánkban ezalatt olyan jelentős fejlődés ment végbe, mint a szocialista ipar meg­teremtése, a mezőgazdaság szocialista átszervezése, a tár­sadalom osztályszerkezeté­nek megváltozása. 1949-ben elfogadott alkotmányunk a szocializmus alapjainak lera­kását tűzte célul. Ennek ele­get tettünk, jó eredményeket értünk el. Éppen ezért aktuá­lis most visszatérni az alap­törvény módosításához, hogy szocialista hazánk fejlődésé­ben az alkotmány is tükröz­ze „a végbement alapvető változásokat, a társadalmi ha­ladásért vívott küzdelem, az országépítő munka történel­mi eredményeit". landó emelésének összhang­ban kell lennie az állampol­gárok által végzett munká­val, a kötelességek teljesíté­sével. A jogok és a köteles­ségek csak így alkothatnak szerves egészet. A módosítás­ban pontosan megfogalmaz­zák azt is, hogy az állam, polgároknak joga van részt venni a közügyek intézésé­ben, de ugyanakkor a nagy­fokú felelősségre utal, ami­kor hangsúlyozza: egyben „kötelessége, hogy közmegbí­zatását lelkiismeretesen tel­jesítse.” A közügyekben való aktív részvételnek így az al­kotmányban is rangot, meg­becsülést biztosítanak. A beszélgetés soriin több­ször is elhangzott: vala­mennyi állampolgár érdekét szolgálják, amikor a módosí­tásban pontosan megfogal­mazzák : „Az állampolgárok az állami és társadalmi szer­vezeteknek közérdekű javas­latot tehetnek. Ezeket ér­demben el kell bírálni.” (68. paragrafus. 3. bekezdés.) Ez­zel és még jó néhány java­solt változással azt az évek óta már folytatott jó gya­korlatot kívánják az alkot­mányban is megfogalmazni, amely jelentős előrelépéshez járult hozzá. Dr. Fekszi István hangsú­lyozta: jól előkészített, sok­oldalú törvényjavaslat kerül az országgyűlés elé. Megfe­lelően kifejezésre juttatja a megtett utat, szocializmust építő hazánk eredményeit. Bizonyít is egyben: „A mun­kásosztály marxista—leninis­ta pártja, a társadalom veze­tő ereje” hazánkban jó poli­tikát folytat. Jobban kibontakozhat a társadalmi aktivitás Dr. Fekszi István foglalta így össze az alkotmánymódo­sítással kapcsolatos időszerű kérdéseket. A törvényjavas­latból néhány fontos válto­zásra hívta fel a figyelmet. Az első ezek közül: „A Ma­gyar Népköztársaság szocia­lista állam.” Hétköznapinak és természetesnek tűnik az alkotmány ilyen mondata. Ér­demes azonban e ponton ar­ra is utalni: talán éppen ez a jó, hogy természetesnek tű­nik, hogy rögzítheti azt a tényt: hazánkban a szocialis­ta demokratizmus ma maga­sabb szinten bontakozhat ki, mint korábban bármikor. A demokratizmus erősödé­sének jeleit a tervezetnek csaknem minden pontjában megtalálhatjuk. Kezdve attól, hogy „Az állampolgárok mun­kahelyükön és lakóhelyükön közvetlenül is részt vehetnek a közügyek intézésében” (2. paragrafus. 5. bekezdés), vagy az, mely szerint „A Magyar Népköztársaság legfelsőbb államhatalmi és népképvise­leti szerve az országgyűlés.” (19. paragrafus, 1. bekezdés.) Utalhatunk itt arra a jelen­tős váltózásra is, amely már az előző választásokat is jel­lemezte: a korábbi lajstro- mos képviselői névsorok he­lyett a választókerületek ki­alakításával a népképvisele­ti funkciót is erősítették. Ugyancsak a demokratiz­mus szélesedésével van ösz- szefüggésben, hogy a törvény, javaslat kimondja: „a jogok gyakorlása elválaszthatatlan az állampolgári kötelességek teljesítésétől”. Azért szüksé­ges ezt kimondani, hogy alaptörvényünkből is tükrö­ződjék: szocializmust építő államunkban a javak elosz­tásának, az életszínvonal ál­Dr. Kovács Pál, a megyei bíróság elnökhelyettese több­ször foglalkozott az alkot­mánnyal kapcsolatos kérdé­sekkel már a törvényjavaslat előkészítése során is: a Haza­fias Népfront megyei alkot­mányjogi társadalmi bizott­ságának elnökeként és a jo­gászszövetség tagjaként is, de kapcsolódott a napi mun­kájához is. Véleményét né­hány fontos téma köré cso­portosította: — Az alkotmánymódosítás előkészítése példamutatóan kifejezésre juttatta a szocia­lista demokratizmus érvé­nyesülését. Széles körű társa­dalmi vita előzte meg, s fi­gyelemreméltó, hogy már az országgyűlés ülésszaka" előtt' nyilvánosságra hozták a tör­vényjavaslat szövegét, így lé­nyegében az egész társadalom megismerheti, és véleménye tükröződhet majd az ország- gyűlés vitájában. A változásokról szólva hangsúlyozta: amikor most az alkotmány módosítását készí­tik elő, nemcsak arról van szó, hogy regisztrálják az 1949 óta végbement politikai, gazdasági, társadalmi válto­zásokat, hanem arról is, hogy a legmagasabb jogforrás elő­segítse a társadalom további fejlődését, jelentős segítséget adjon — a maga sajátos esz­közeivel — a szocializmus alapjainak lerakása után a szocializmus teljes felépítésé­hez. Az állampolgárok oldaláról nézve igen jelentős annak az elvnek az elfogadása, amely a jogok és kötelességek egy­ségéből indul ki. Az a véle­ményem — mondta dr. Ko­vács Pál —, társadalmunk­ban az állampolgárok több­sége megérett arra, hogy ma­ga is így értékelje, azaz jo­gosan várható el, hogy mind­jobban és becsületesen dol­gozzanak, s így várják reáli­san az életkörülmények to­vábbi javulását. — Munkám miatt is érdek­lődéssel tanulmányoztam a törvényjavaslat szövegét, an­nak a bírói szervezetre vo­natkozó részét. Közvetlenül érint majd az az új rendelke­zés, hogy a bírákat a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa választja. Ez további segítsé­get ad annak az alkotmány­jogi elvnek hatékonyabb ér­vényesüléséhez, mely szerint a bírák függetlenek és csak a törvénynek vannak aláren­delve. Egy részre külön is felhív­ta a figyelmet a megyei bíró­ság elnökhelyettese: a tör­vényjavaslat 49. paragrafus 2. bekezdése kimondja: „A büntető eljárás alá vont sze­mélyeket az eljárás minden szakaszában megilleti a vé­delem joga.” Ez a szocialista törvényesség további szilárdí­tását segíti elő. A törvényjavaslatról szólva két, személyéhez fűződő tényt említett dr. Kovács Pál: — Úgy érezzük, hogy a tervezet előzetes vitájában érdemes volt véleményt mondani, jól­eső érzéssel láttuk, hogy az általunk tett észrevételek kö­zül többet figyelembe véve készült a javaslat végleges szövege. Éppen ehhez kap­csolódik a törvényjavaslat egyik része — mondta befeie zésül —, melyben nemcsak a társadalmi szervezetek szere­pét határozzák meg, hanem tisztázzák a feladatokat is. Marik Sándor — Figyelem! Figyelem! — kiáltja a rendező. — Min­denki a helyére! Rögtön kezdjük a forgatást. Szórják csak bátran azt a homokot, ne sajnálják! Ott balra még teljesen látszik a hó. Ide strandot kell varázsolni, em­berek, és nem téli tájat. Azokat a leveleket rakják már szét ott azokon a gallya­kon szaporán! Figyelem! Ka­mera! Aállj, állj, állj!... A vízi mentőcsoport bódéjának a teteje még csupa hó. La­pátolják le onnan! Színészek a képmezőbe! Kérem, heverjenek le, na­pozni! Ejnye, ott!... Ne a pléd alá feküdjön kérem hanem a plédre. Figyelem. Kamera! Egyes kamera. Mozogjon már, az istenit így is késünk a forgatással! Figyelem! Jaj kérem, így igazán csak az időt és a nyersanyagot pazaroljuk! Li­hegjünk kérem, lihegjünk hiszen perzselő, júniusi for­róság van! Már persze a for. gatókönyv szerint, ugyebár... Rendőr elvtársak, legyenek szívesek arrább terelni twt­/. Osenka: nan 'azokat a bundába öltö­zött bámészkodókat! Köszö­nöm. — Figyelem! Kamera! In... Állj! Maguk mit reszketnek ott annyira! Feküdjenek nyugodtan! Kamera! Csapó! Kezdjük a nyitó jelenetet! Fröcsköljék csak magukra, meg egymásra a vizet és ne­vessenek nagyon vidáman! /lég vidámabban! Élénkeb- >en hulljanak azok a víz- zseppek, kérem, mert még megfagynak a levegőben és 'égeső esik magukra a vé­gén! Állj, állj! Hiszen színes filmet készítenénk kérem, és maguk meg úgy meg vannak kékülve, hogy... Ez így nem lesz jó! Maszkmester, csi­náljon már velük valamit! Fesse őket még pirosabbra!... Rendben van, akkor tartunk Forgatás natúrban egy . kis szünetet. Be lehet takarózni a plédekkel. Ott a háttérben az a színész miért nem áll fel? Odafagyott? Még ilyet! Segítsenek neki és dörzsöljék le jó erősen hó­val. De ne homokkal dör­zsöljék hát, hanem hóval!... Na, gyerünk, gyerünk, mo­zogjunk, folytassuk a forga­tást!... — Halló, ott a parton! Igen, igen, ott, ott! Tüntessék el onnan azt a jégtömböt! Még arrább, még arrább! Jól van. Nagy totál következik. Mi van már azzal a fagyos­szenttel ott? Rendben van? Figyelem! Kamera! Indíts! Egymás után fényképezze a homokot, a bábukat, a lab­dát!... Álljunk meg! Az ott nem labda, hanem az a súly­golyó, amivel betördelték a •jeget. Az igazi strandlabda 1971-BEN ÉPÜLT. A múlt évben adták át rendeltetésének a 16 millió forintos be­ruházásból épült 16 tantermes nyírbátori szakközépiskdlát. (Elek Emil felvétele) Minden tsz hitelképes Megteremtik a kiegyensúlyozottabb termelés feltételeit Az elmúlt hónapban vala­mennyi Szabolcs-Szatmár megyei termelőszövetkezet megtartotta zárszámadó köz­gyűlését és az elfogadott számadásokat — a törvény előírásai szerint — megküld­te a Pénzügyminisztérium bevételi igazgatósága megyei hivatalának. Az összesítés után kitűnt, hogy megyénkben az elmúlt évi gazdálkodás 21 termelő- szövetkezetben és 17 szakszö­vetkezetben volt veszteséges. A veszteség összesen nyolc­vanmillió forint körül van. Pontos adatot csak a szaná­lási eljárások és pénzügyi ■revíziók befejezése után le­het megállapítani. Az említett összegből a mérleg szerinti veszteség 36 millió. A többi úgynevezett alaphiány, vagyis a szociális, kulturális és fejlesztési alap kötelező feltöltéséből hiány­zik. összehasonlításul érdemes megemlíteni, hogy az előző évben 63 szabolcsi termelő- szövetkezet és 7 szakszövet­kezet összesen 236 milliós veszteséggel zárta gazdasági évét. Segítség a fejlesztési alapból A kötelező mérlegbeszá­molók alapján már az el­múlt év közepén látni lehe­tett, hogy hol alakulnak ki a veszteségek. Ugyanis a Ma­gyar Nemzeti Bank jelzései ott van, ni! Vigyék el o-nnan azt a golyóbist. Kamera! Tes_ sék! Állj! Meg kell vár­nunk, amíg elhalad ott az a jégtörő hajó... Na... Figyelem! Színészek a helyükre! Kame­ra! Tessék a vizet venni, nagy totálban! Menjenek ott közelebb a parthoz, s ne kapkodják folyton a lábukat, mintha parázson lépkedné­nek, ne topogjanak!... — Maguk most strandon vannak, kérem, és nem tánc- mulatságban!... Tessék, most menjenek a vízbe! Menjenek bele! Mélyebbre! Még mé­lyebbre! Mit félnek attól a víztől?! Állj! így sohasem fejezzük be ezt a filmet! Rázzák le a fürdőruhájukról a zúzmarát!... No tessék, most félbe kell hagyni az egészet, mert szállingózik a hó!... Mára befejeztük, fel lehet öltözni! Hogy milyen isten­verte tél ez!... Egy tízperces kánikulai jelenetet sem tud nyugodtan leforgatni az em­ber!... Krecsmáry László fordítása alapján néhány szövetkezet már akkor fizetósképtelanná vált. Mivel a bank a törvé­nyes előírások szerint ilyen esetben még a soron lévő üzemviteli kiadásokra sem folyósíthat hitelt,’ már akkor közbelépett a megyei tanács és — költségvetési fedezet mellett — igyekezett helyre­állítani a megye közös gaz­daságainak hitelképességét. Sajnos, a végrehajtó bizott­ságnak erre a célra mindösz. sze tízmillió forint szabad pénzösszege volt. A íénylegfes igények pedig már 1971-ben 50 millió körül jártait. A legszükségesebb igények kielégítésére a megyei tanács végrehajtó bizottsága a me­gyei. fejlesztési alapból to­vábbi tízmilliót folyósított. A még mindig kielégítet­len üzemviteli igények arra ösztönözték a szabolcsi me­zőgazdasági nagyüzemeket, hogy megszüntessenek bizo­nyos vállalkozásokat és csök­kentsék sok más üzemáguk hatásfokát. (Műtrágya, nö­vényvédő szer, igényes talaj- munka, stb.) Vagyis, az üzemviteli költségek hiánya visszahatott a termelésre és további veszteségeket ako­zott. Ezt a feszültséget oldotta fel a pénzügyminiszter, vala­mint a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter 1972 január második felében a megyei tanácsoknak kikül­dött körlevele, mely megadta a lehetőséget arra, hogy a megyei tanács végrehajtó bi­zottsága óvadék letételével fizetőképessé tehesse, hitel­képessé nyilváníttathassa a mezőgazdasági nagyüzeme­ket. (Itt kell tudni, hogy a veszteségeknek csak egy ré­sze származott rossz gazdál­kodásból, az időjárás okozta terméskiesésekből: a másik rész a sokféle beruházás mi­atti — és ezen belül a költ­ségek növekedése okozta — eladósodás eredménye.) Kezesség a közős gazdaságokért A két miniszter által enge délyezett, — és a Szabolcs Szatmár Megyei Tanács Vég­rehajtó Bizottsága által vég­rehajtott — intézkedés lehe­tővé tette, hogy egyelőre május 20-ig valamennyi veszteséges közös gazdaság hitelt kaphasson folyó gaz­dasági munkái elvégzéséhez a Magyar Nemzeti Bank tol. Az eddigi veszteségek óva­dékkal történt ellensúlyozása mellétt a megyei tanács kü­lön levélben „kezességet” vállalt a termelőszövetkeze­tek további jogos hitelfelvé­teleiért is. Természetesen a megyei tanács végrehajtó bizottságá­nak feladata volt az is, bog./ a veszteségek okait, az eset­leges felelősség kérdéseit tisztázza és ennek megfele­lően gazdasági és személyi feltételekhez Kösse az óva­déknyújtást. így került serr -*-’mint is­meretes — néhány bűnügyi vizsgálatra is megyénkben. •Az első tisztázások után ez év március 3-án a Szabolcs- Szatmár Megyei Tanács 27/1972. számú határozatá­ban az említett 21 termelő­szövetkezetből 16-ban és a 17 szakszövetkezet közül 7- ben elrendelte a szanálási el­járást. A többi öt termelő- szövetkezet és tíz szakszö­vetkezet kisebb mértékű veszteségének idei pótlására ugyanis megvannak a tárgyi és személyi feltételek. Vagy­is idén be tudják hózni a ta­valyi veszteséget. A szanálási eljárás lefoly­tatására a megyei tanács el­nöke tizennyolc szanálási bi­zottságot állított fel, kijelöl­ve tagjaikat is. Az egyes bi­zottságok legalább három szakembere közül az egyik a Magyar Nemzeti Bank, a másik a tanácsi szervezet pénzügyi szakértője. Döntés: május 2ü-i» A bizottságoknak április 30-ig kell jelentést tenniök munkájukról. Fő feladatuk a veszteség okainak elemzése és javaslattétel a megszünte­tésre. Az eddigi gyakorlattól eltérően munkájuk megkez­dését megelőzően a Pénzügy, minisztérium bevételi igaz­gatóságának megyei hivata­la szakembereivel elvégzi a veszteséges termelőszövet­kezetek mérlegének és zár- számadási adatainak revízió, ját. A szanálás alá nem eső szövetkezetek az 1972-es gaz­dasági év folyamán fizetik vissza az óvadék ellenében fizetett hiteleket. A szanált szövetkezetek hiányának rendezésérő] vi­szont május 20-ig dönteni kelL (GNZ)

Next

/
Oldalképek
Tartalom