Kelet-Magyarország, 1972. március (32. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-25 / 72. szám

t. oMa! rwn WAGYAnr»R«!7Ä(? pöt,cári védelem mElleelw Í972. mlrclus 58. Nélküle nines élet i Egy fordítás a csapon, I máris csobog a friss. hi- , deg víz. „A kótaji fal­melléki” — ahogy a köz­ayelv becézi Nyíregyházán a vezetékes vizet. Közhely arról beszélni, íogy a víz mennyire élte- & elem. • — Hogy is szokták mon­dani? Több napig élelem nélkül, de víz nélkül két nap sem? — idézi Ráthy László, a Szabolcs-Szatmár megyei Víz. és Csatornamű -Vállalat főmérnöke. Persze ma már természe­tes sokaknak, hogy egy kis csap elfordításával, egy nyomókar lenyomásával vi­zet lehet .fakasztani”. Né­hány évvel ezelőtt ez még Nyíregyházán is csak igen keveseknek adatott meg, hi­te zen a rendszeres vízszol- igáltatás jószerivel 1966-ban (indult meg. Addig csak a •nagyobb intézményeknek, (vállalatoknak volt saját ve­zetékes vízhálózatuk. • Azóta mint hajszálerek, (csövek kilométerei hálóz­nák be a várost a föld alatt. (A déli lakónegyedben im- •pozáns víztorony hirdeti, (hogy a víz mindenekfelett (van. • Az ókoriak az egyik ős­ziem közé sorolták a vi- pet. amiből az élet kelet­kezik Azóta már tudjuk, iiogy nem adja az életet, de •nélküle nincs élet a földön. Ezért fontos békében és há­tborúban a tiszta, egészsé­ges víz. Hiszen ma is ez­rek és ezrek vannak, akik ásott, rossz vizű, bacilu- •soktól fertőzött vízből isz­nak, főznek, mosnak. • Ezek a vizek közvetlen a ielszín alatt vannak. Ami •Nyíregyházára jön a vezeté­kekben, az már több száz méterre a föld alatt gyűlik •össze, hogy az ember onnan thozza fel erővel, s a mély­ség meg is szűri, tisztítja a vizet. I — Ezért van nagy előnye *a nyíregyházi vízműnek — (hangzik a magyarázat. — A {kutakból a városig gyakor- datilag teljesen zárt rend­iszerben érkezik, itt föld alatti tartályokban gyűjtjük Össze. De tovább is, a csö- ivekbe, a lakásokba szintén •zárt rendszeren jut. A fer­tőzési, szennyezési leheíilség •szinte teljesen ki van zár­ivá. A víz- és csatornamű vállalat az utóbbi években. A VÍZTORONY NYÍR­EGYHÁZÁN. imérföldes léptekkel halad la fejlődés útján. Három éve (még csak 11 település ka-, pott vezetékes vizet, az idén már 40-re emelkedik a {számuk, s ami még több: a irnegye lakosságának egy- (harmada élvezheti a vízve­zeték áldásait. Számok is bizonyítják, hogy élnek vele. Ott, ahol az utcai közkifolyóból, vagy a fúrott kúfcból kell horda­ni a vizet, egy egész csa­lád se nagyon használ el száz liternél többet egy nap alatt. Ugyanakkor Nyír­egyházán, az északi lakó­negyed bérházaiban már személyenként 200 liter fölé emelkedik a napi vízfo­gyasztás. — Az élet követeli meg «ezt a tempót — vélekedik •ismét a főmérnök. — Ma •már a kisebb települések is (mind mozgolódnak. Ha rvan egy kis pénzük, azt számolják, ennyi kell még .hozzá, hogy a vízműtársu- fiá/st létrehozzák. Várható, hogy a követke­ző ötéves tervben a törpe (Vízművek száma nő meg •ugrásszerűen. Hiszen a fa­lu sem akar lemaradni a •várostól, a kulturált élet­itől. Aminek — sajnos — néha éppen a modem em- *ber az egyik legnagyobb el­lensége. Ugyanis napjaink- íban éppen a víz szennye- Iződése okozza a másik (problémát a vízügyi szak­embereknek. No, meg a nö­vekvő fogyasztás. • Nyíregyházán is a tavaly lüzembe helyezett új veze­tékkel hárították el a víz- igondokal Ám az ipa.rtelepí- !tés, a földből kinövő új la­kótelepek már újabb víz­inyerési lehetőséget sürget­nek. Nyírtelek mellett fúr­nák az új kutakat, építik (rövideslen a vezetéket. Az- |tán a belső hálózatot kell (kicserélni, mert már több |víz kell a vezetékekbe, mint (eddig. Mert a víz éltető.éle­imé az embernek, a növény­inek, állatnak egyaránt. Vezetésgépesítés a hadseregben DELTASZÁRNY: A nagy sebességű repülőgépeken használatos szárnyforma. Jellemzője, hogy a belépő és a kilépő élek metszik egy­mást. Kedvező tulajdonságai a nagy szilárdság és a szárnysúly csökkenése. Hát­ránya, hogy a kis sebessé­geken kevés a rajta ébredő felhajtóerő ezért a delta­szárnyú repülőgépek fel- és leszálló-sebessége nagy. DINAMIT: Ipari és kato­nai célra egyaránt használa­tos robbanóanyag; alkalmas anyaggal felszivatott, felita­tott nitroglicerin. Felszívó anyagként eredetileg kova­földet, napjainkban a mag­néziumkarbonátot és a kré­tát használják. DUMDUMLÖVEDÉK: Csonkított gyalogsági löve­dék; a lövedék csúcsának le­vágásával, ill. befűrészelésé- vel állítják elő. Az emberi testbe becsapódó és ott de­formálódó dumdumlövedék lényegesen súlyosabb sérü­lést okoz. mint az ép löve­dék, emiatt az 1899-i hágai egyezmény a dumdumlöve­dék használatát megtiltotta. EGYESÍTETT LŐSZER, töltény: a lövedék, a lőpor­töltetet és a csappantyút tar­talmazó töltényhüvely egy- beszerelésével létrejött lő­szer. A gyalogsági töltények mindegyike egyesített lőszer; a tüzérségnél a legtöbb lő­szer szintén egyesített, ez nagyobb tűzgyorsaságot tesz lehetővé, főként a kézi ada­golási! fegyvereknél. ENGEDÉKENYSÉG: A röppályán repülő lövedék­nek az a tulajdonsága, hogy hossztengelye a kezdeti irányától eltéríthető. A ne- lyesen stabilizált lövedék eléggé állékony ahhoz, hogy a pályán ne pörögjön. ne bukdácsoljon viszont kellő engedékenysége folytán a lövedék hossztengelye min­dig képes beállni a röppálya érintőjének irányába. A néphadsereg csapatainál az elmúlt években jelentősen fejlődött és szilárdult az egyszemélyi parancsnoki rendszer, emelkedett a kato­nai vezetés színvonala. A pa- rancsnoklási feladatok megol­dása azonban egyre bonyolul­tabbá, szerteágazóbbá válik, mind több munkamozzanat, művelet, értékelés, elemzés gyors és biztos megoldására van szükség. A parancsnokok és a törzsek munkatársainak emberi teljesítőképessége vi­szont nem határtalan. Ezzel függ össze az az igény, hogy a kialakított szervezetek és a rendelkezésre álló eszközök minél jobban szolgálják a vezetés gyorsítását, színvona­lának emelését. Ennek az egénynek a ki­elégítése számos fontos ten­nivalót foglal magában. Az egyik legsürgetőbb szükség­A Polgári Védelem című képes folyóirat 1972. évi 3. számában ismertetőt közöl­nek az ENSZ gazdasági és szociális tanácsa 51. üléssza­kán elhangzottak alapján. Ezen az ülésen a polgári vé­delmi feladatokról is tárgyal­tak. Kétoldalas, sok képpel illusztrált cikket közölnek a közúti közlekedésről. Ugyan­csak képes riportot közölnek a gázművek munkájáról. Eb­ben a számban 20 ezer forin­tos rejtvény versenyt indítot­tak. A 4. számban a Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium illetékesei nyilat­koznak a tárca polgári védel­mi feladatairól. Képekkel il­lusztrált írásban köszöntik az NDK nemzeti néphadsere­gét. Bemutatják Budapest let, hogy minél több művelet­gyorsító, munkafolyamat­könnyítő technikai berende­zés segítse a parancsnokok és a törzsek tevékenységét. Megfelelő gépeszközökké ugyanis lényegesen gyorsab ban és pontosabban végezhe­tő el a vezetés számos fizikc és szellemi művelete. Ezálte lehetővé válik, hogy a pa ranesnok és a törzse mindé nékelőtt a legdöntőbb tenor valókra, a gépek által szol gál tatait adatok elemzésér értékelésére, a döntések elő készítésére, illetve meghoz® Salára, tehát az alkotó mur. kára összpontosítsa figyelmét Ezzel függ össze a katona vezetés számos mozzanatán®! gépesítésére irányuló törek vés, amely egyre szélesebb teret hódít, főleg a törzsek­ben és a vezető szerveknél (k. s.) „éléskamráját”, a Nagyvásár- telepet. Ismertetik az új pol­gári védelmi könyveket, ki­adványokat. Cikket közölnek Svájc polgári védelmi szerve­zetének fejlesztéséről, vala­mint nyugati államok riasztá­si módszereiről. Az 5. számban írásban és képben mutatják be az anyagmentesítő komplettet, részletes elemző cikkben fog­lalkoznak a rakétákkal „A kozmosz felhasználása kato­nai célokra” címmel. A Honvédségi Szemle 2. számában a polgári védelmi erők alkalmazásának téli sa­játosságairól, a 3. számban „Az együttműködés megszer­vezése megyén belül az alá­rendelt parancsnokságok, szolgálatok között” címmel közölnék tanulmányt. Lapszemle: Tapasztalatcsere a sajtóban Változatos kiképzési eszközök Beszélgetés Váradi Lajossal, a Hodász ISagyközségi Közös Tanács elnökével Hodász, Nyírkáta, Kántor- jánosi. Három község, egy nagyközségi közös tanács­csal, Hodász székhellyel. Az elnök Kántorjánosiból, a tit­kár Nyírkátáról. Az egész mintha csak szimbolizálni akarná a három település egységes irányítását, együvé- tartozását. Nem úgy a gon­dok, amelyek az apparátus dolgozóinak nyakába sza­kadtak az egymástól kilomé­terekben is távol eső közsé­gek ilyen értelmű egyesülé­sével. — Mindent mértéktartóan, megfontoltan kell itt most Intézni, hiszen nem mindig jó az az egyiknek, ami meg­felel a másiknak. Ha Nyír­káta kap, Kántorjánosi is tarthatja a markát, de joggal érvel Hodász is — jellemzi tömören a helyzetet Váradi Lajos tanácselnök. A hagyományra alapozva Pedig az adakozásból — sajnos — kevésre futja még. Rengeteg az igény, talán több is, mint másutt. Tenni­való akadna, csak pénz is kellene hozzá. Sürgős javí­tásra szorul az úthálózat Is­kola kell Jánosinak, de már­is. Benzinkút tüzelőolaj-tá­roló Hodásznak, jobb me­netrend az autóbuszjáratok­nak, több bolt mindenüvé. Ipar. az nincs Az előny csupán a hagyomány, a gyü­mölcstermelés, amelyre se­gédüzemi szinten még ugyan de alapozni lehet a ládaipart. Ez egyben ki is egészítené, illetve megszüntetné a me­zőgazdaság idényjellegét. Szükséges az építőipari te­vékenység fokozása is. A közigazgatási munka szerteágazó, de mégis egysé­ges irányítás alá helyezése mellett nem kis gondot je­lentett még a polgári véde­lem átszervezése. Erről a munkáról, a további tenniva­lókról is beszélgettünk Vára­di Lajossal, a nagyközségi közös tanács elnökével. — A kétségtelenül bonyo­lultabbá vált közigazgatási munka mellett a polgári vé­delmi munka végeredmény­ben egyszerűsödött. Az át­szervezés természetesen nagy munkát igényelt, de ezen — szerencsére — már túljutot­tunk. Az addigi három pa­rancsnokság egybevonása végső soron egybehangoltab- bá. egységesebbé tette a te­rület polgári védelmi mun­káját A felelősség nőtt ugyan, de a jól megterve­zett és megvalósított új szer­vezet átfogóbbá, közvetle­nebbé tette az irányítást. A Hodász Nagyközségi Kö­zös Tanács területén is meg­alakultak az üzemi önvédel­mi alegységek. Ezek közvet­len irányítását már a terme­lőszövetkezetek, illetve az állami gazdaság látja eL Ez lehetővé teszi, hogy a ta­nácsra, illetve a terület pol­gári védelmi parancsnoksá­gára háruló speciális felada­tokat — befogadás, elhelye­zés, egészségvédelem, stb. — maradéktalanul ellássák. A parancsnoki állomány általá­ban központban, telefonon és gépkocsival könnyen elérhe­tő helyen lakik. Ismerni a változásokat — Már az előkészítő mun­ka során is gondosan vigyáz­tunk arra, hogy akik az ön­védelmi alegységben, vagy más természetű, adott eset­ben fontos beosztásban van­nak, azok bármikor rendel­kezésre álljanak. Ebben a szellemben beszélgettünk el az emberekkel és ennek megfelelően hoztuk meg és juttattuk el a határozatokat így értük el. hogy lényeges • változtatásra mind ez ideig I nem került sor. * Gondjuk van természete­sen arra is, hogy az állo­mányban bekövetkezett vál­tozásokról mielőbb tudomást szerezzenek. Minden pa­rancsnok elsőrendű feladata, hogy a létszámot szinte na­ponta ellenőrizze, tudomása legyen a legkisebb mozgás­ról is. (Munkahelyváltozás, elköltözés, betegség, a csalá­di állapotban bekövetkezett változás, stb.) — Legeredményesebbnek mondható az egészségügyiek munkája. Tény az. hogy itt a körülmények is rendre, fe­gyelemre, a tennivalók konkrétabb megismerésére ösztönzik a beosztotta­kat is. Fegyelemre, ha­tározottságra serkent pél­dául az egyenruha, a felsze­relés, amelyet itt is megkap­tak az egészségvédelmiek. Még a lakosság is szinte megkülönböztetett tisztelet­tel veszi körül őket. Nem csoda, hogy a legutóbbi gya­korlaton is kitűnő hozzáér­tésről tettek tanúbizonysá­got. Az alapvető indok termé­szetesen az, hogy az egész­ségügyiek kiképzése általá­ban mindenütt a legjobb, er­re fordítanak — bizonyos mértékben érthetően is — a legnagyobb gondot — Az egészségügyi kikép­zés igen hatásos eszköze pél­dául a szemléltető-oktató fil­mek módszeres alkalmazá­sa. Véleményem szerint ilyen filmeket más. szakterületről is kellene készíteni és vetíte­ni. Ugyanúgy11 . a szakiroda- lomra is legalább annyi gon­dot kellene fordítani, mint egészségügyi vonalon. Akkor még hatásosabb lenne a pol­gári védelmi felkészülés. Hasznos ismeretek — A jelenleg forgalomban lévő egészségügyi oktatófil­meket egyébként tanácsos lenne levetíteni, az ott látot­takat elsajátítani az egyéb beosztásúaknak is. Sőt, a la­kosság körében, az iskolák­ban is hasznos lenne bemu­tatni. A képen is megjelenő, gyakorlati fogásokat ugyanis a legjobb előadás sem tudja helyettesíteni. S egy seb be­kötése, törött végtagok sínbe rakása, a mesterséges légzés elvégzésére békés körülmé­nyek között is, bármikor szükség lehet. — Hiszem és továbbra is azon dolgozunk, hogy a köz- igazgatás területén bekövet­kezett változás — úgy Hodá- szon, mint Nyírkátán, vagy Kántorjánosiban — nem okoz törést a tanács, a taná­csi szervek és a lakosság to­vábbi együttműködésében — mondta befejezésül a tanács­elnök. Kereszirejtvén if VÍZSZINTES: 1. Sugárzóvá tett anyag. 17. Hajnal istennője. 18. Iratcsomó. 19. Vissza: háremőr. 21. Időjárási viszony. 23. Egyetlen papiros. 25. Névelővel, a Föld két ellentétes pontja. 26. ÜEGA. 27. Telep, áramforrás. 31. Máté keverve. 32. Elátkoz, páros számú betűi. 33. Édes mártás. 34. Fél tucat földet forgat. 36. Borié közepe. 37. Est mássalhangzói. 38. DZ. 39. Török tiszti rang. 41. Gríz páratlan be­tűi. 42. Szovjet folyó. 44. EE. 45. Vissza: hagyja-e. 47. Vételár csökkentésére irányuló ajánlat. 49. Zsugori. 51. Takarmány-kon­zerválás. 54. Már nincs kedve hozzá. 55. Finom, könnyű vá­szon. 57. Pénz beszél, kutya... 58. Területi Egyeztető Bizottság. 60. Lógatja az orrát. 61. Ferde torony hazája. 62. Fogad vége. 64. Megf. 66. Első harangszó. 67. Régiesen, jutalmaz. 68. Szolmizá- ciós hang. 69. GB. 71. Sír. 72. EÖH. 73. Kárt okoz. 75. Sok húrú pengetős hangszer. 77. Pól- maháncsból készült kötöző­anyag. 79. Vászonfajta. 80. Cug. 81. Vissza: lágyfémet. 82. Ukáz eleje. 83. ÁA. 84. Okozat előz­ménye. 85. Állóvíz. 87. Bór és kén. 88. Becézett női név. 89. Ékezet nélküli ütőkártya. 91. Ellenes, pl: alkohol. 92. kétsze­mélyes játék. FÜGGŐLEGES: 1. Szerencsejáték. 2. Névelős. énekes madár. 3. Orosz! otthon. 4. Hiányos, irat. 5. Ékezettel, gyermeksírás. 7. Kicsinyítőkép­ző. 8. Vissza: négyhatod óra­hang. 9. Kevert: hevít. 10. Van, eleje. 12. EH. 13. Arc, keverve. 14. Friss szőlőlé. 15. Vissza: Oma felesége. 16. Növényi eredetű nyílméreg. 17. Megf. 20. Megf. 22. Ékezettel; fából készült göngyö­leg. 24. Becézett kicsi. 27« Vissza; a V. 42. 28. Római korabeli uj­jatlan lepel. 29. Becsinált hús, fűszeres lével. 30. A függ. 83, fordítottja. 33. Érintetlen. 35. A vízsz.: 49. keverve. 38. Hosszú vashuzal. 40. Rövidített magyar ezüst. 43. Bór, oxigén, jód és foszfor. 45. Értékesít. 46. Két t. között á. 48. Kun mássalhangzói 49. Tejtermék, t. nélkül. 50. TSIB. 52. Eszkimókunyhó. 53. Gyógyuló sérülés. 55. Szomorúi juhász. 56. SzalonnaolVadék. 59, Vissza: kutya. 60. Tág. 63. Megf. 65. Megf. 68. Hangja után becé­zett malac. 70. Német! vég nél­küli barna. 72. Latin! tehát. 74« Tó, főz, út, páratlan betűi. 76. Pakisztáni váltópénz, vagy éke­zet nélkül női név. 78. Kevert bika. 84. A Duna romániai mel­lékfolyója. 86. Ünnepélyes hangú költemény. 88. Latin! ba-, be-# ban-, ben-. 90. UK. MEGFEJTŐINK FIGYELMÉBE; A megfejtést helyes sorrend­ben összeolvasva a vízsz. 1, függ. 20, függ. 17, vízsz. 64, függ. 65, függ. 63, vízsz. 34, VÍZSZ. 84. adja. Nyílt levelezőlapon ápri­lis 8-ig lehet beküldeni a Pol­gári védelem megyei parancs­nokságára (Nyíregyháza, me­gyei tanács). A hibátlan meg­fejtést beküldők között tíz könyvjutalmat sorsolnak ki. A Kelet-Magyarország 1972. január 29-i számában megjelent Polgári védelem melléklet keresztrejt­vényének helyes megfejtése: A sugársérülés legtöbbször a bőrön jelentkezik, hasonlóan bőrégés általános tüneteihez. Nyertesek: Kiss Mária tyukodi, Torma Edit vámosoroszi, Suhai Sándor ti- szalöki, Csordás Csaba sárospa­taki, Fekete Erzsébet panyolal, Erdélyi Mária hodászi, Szabó Szilárd nyírpazonyi, Bódogh La- josné, Dávida Magdolna és Ko­vács Judit nyíregyházi rejt- venyíejtőinko ^

Next

/
Oldalképek
Tartalom