Kelet-Magyarország, 1972. március (32. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-25 / 72. szám

1972. március 25. 9. oí3a! Beszélgetés Krzysztof Bukató-val, a zreszówi művészek nyíregyházi kiállításáról A nyíregyházi művészeti hetek keretében a 4. számú iskola dísztermében ' március 24-én kiállítás nyílt rzeszówi képzőművészek munkáiból. Erre az alkalomra Nyíregy­háza lengyel testvérvárosából Rzeszówból vendégek érkez­tek: Renata Niemirska-Pisa- rek festőművész és Krzysztof Bukala, a rzeszówi művésze­tek háza egyik vezetője. A ki­állítás megnyitója után be­szélgettünk Krzysztof Buka- lával a két testvérváros kul­turális kapcsolatairól és mű­vészeti életéről. A kiállított képek egy igen modern kép­zőművészeti törekvést fejeznek ki. Tudjuk, hogy önök megnézték Nyíregyházán a mű­vészeti hetek kiállítá­sait. Hogyan tetszettek ezek a hazai kiállítá­sok? — A múzeumban láttuk Holló László tárlatát, a főis­kolán az akvarellkiáillítást, de a legjobban azt a kiállí­tást figyeltük meg, amelyet a képcsarnokban a helyi mű­vészek munkáiból rendésztek. Nagyon tetszett, s hasznos is volt, mert láthattuk, hogy milyen irányzatokat, milyen stílust követnek a Nyíregy­házán és környékén élő kép­zőművészek. önök 28 képet hoz­tak Lengyelországból. Mi a véleménye arról, hogy nem kiállítóte­remben, nem művelő­dési házban, hanem egy iskolában kerülnek kö­zönség elé ezek az al­kotások? — Természetesen megfele­lőbb helyen lettek volna egy kiállítóteremben. Tudjuk, hogy a többi tárlat miatt ke­rült az iskolába, de a kö­rülményekhez képest ennek a kiállításinak a rendezésével elégedett vagyok. Mi állan­dó jelleggel rendezünk kiállí­tásokat — csak kiállítótereim­ben — egyik a másikat éri, háromhetenként cseréljük az anyagot. Milyen a képzőmű­vészeti élete Rzeszów- nak és környékének? — Nagyon pezsgő. Csak Rzeszówban és közvetlen kö­zelében 130 képzőművész dolgozik, akik a művészeitek házához tartoznak. Legtöbb­jük festő. Valamennyien rendszeresen kiállítanak. (Krzysztof Bukala is „köz­vetlenül” foglalkozik a kép­zőművészettél; szobrászko- dik.) Néhány jele már volt a testvérvárosok művé­szeti kapcsolatának. Képzőművészeink jár­tak önöknél, AFESZ- táncegyüttes szerepelt Rzeszówban és kör­nyékén. Milyen tervek készülnek a két város kulturális együttmű­ködésére a jövőben? — Már most tervezünk egy nagyszabású kiállítá&soroza- tot a szabolcsi képzőművé­szek munkáiból. Húsz helyen mutatnánk be az itteni mű­vészek alkotásait. Persze en­nek az előkészítése hosszabb időt vesz igénybe, azt hiszem 1973-ban kerül rá sor. A táncegyüttes nagy sikert ara­tott, azt tervezzük, hogy a népművészet megismerteté­sét is folytatjuk. Lehetne még bővíteni ezeket a kap­csolatokat — hiszen Rzeszów- nak színháza, filharmóniai együttese van — ez azonban a két város közötti további megegyezésektől függ. B. E. Könyvészeti ritkaságok, tanulmányok Kötetek a Petőfi-évfordulo alkalmából A halhatatlan életműhöz, 'etőfi eszméihez méltó mo­on emlékezik meg könyvki- dásunk Petőfi Sándor szüle, lsének 150. évfordulójáról. ,z emlékév alkalmat _ kínál rra, hogy a forradalmár köl- 5 hagyatéka még teljeseb­en közkinccsé váljon. A Szépirodalmi Kiadónál ít napvilágot a Mezősi Ká- nly Petőfi-kutató hagyatéká­éi összeállított kötet, eddig lég nem publikált tanulmá- yokat közreadva. A kiadó — Magyar Helikonnal közösen- 12 Petőfi-verset jelentet leg faximile formában. A ersesokorhoz Juhász Ferenc -t invenciózus előszót. A ver­ek és az előszó kéziratban és yomtatásban is olvasható a iép kiállítású kötetben. Az >lcsó Könyvtár sorozatban elennek meg Petőfi Sándor lbeszélő költeményei. Az Arcok, vallomások” soroza- ában Juhász Ferenc tollá- ól adják ki „A szent gyújtó, ató” című tanulmánykötetet. Újra megjelennek a poéta sszes művei — ezúttal a kői. 5 szóhasználatával — „Pető- i Sándor minden verse” cím­nél. A jövő év jelentős köny- ének ígérkezik a „Petőfi vi- iga”, amely modern művé- zi fotókkal idézi fel a kora. éli Magyarországot, tájait, pületeit, használati tárgyait s még meg nem jelent Pető- i-kéziratokat is közöl. A bib- iofil igénnyel készülő kötet épeit neves fotóművészek- köztük Sára Sándor, Bállá lemeter, Komiss- Péter — :észítik és Illyés Gyula szép- rodalmi „képmagyarázata” eszi teljessé a kiadvány ér­A Kossuth Kiadó is ran­gos feladatának tekinti a Pe,- tőfi-művek kiadását. Iro­dalomtörténészek csoportja Pándi Pál vezetésével töb­bek között olyan témákat dol­goz fel, mint Petőfi és a fran­cia forradalom, a tízek társa­sága; Petőfi és a nacionaliz­mus; Petőfi és Heine; a Nem­zeti dal elemzése. Hunyady József Viharma- dár című regényes életrajza az olvasók legszélesebb kö­rének, elsősorban az ifjúság­nak szól. Martinkó András „Petőfi nyomában” című ősz. szeállítása a költő életének főbb állomásait mutatja be. A kiadó könyvészeti ritka­ságként az olvasók kezébe adja az „Apostol” miniatűr kiadását. Kötetekkel tiszteleg' a Mag­vető Kiadó is a másfél szá­zada született költő emléke előtt. A poétáról írott kriti­kákból, levelekből, versekből, emlékezésekből közöl váloga­tást Csanádi Imre „Petőfi ko­szorúi” című antológiája. A dokumentum értékű gyűjte­mény képet ad a költő érté­kelésének történetéről: a ko­rabeli kritikáktól napjainkig. Fekete Sándor „Mezítláb a szentegyházban” című köte­tében azokat a tanulmányait adja közre, amelynek néhány vitatott Petőfi-kérdésről, a költő koráról és kortársairól szólnak. Nagy jelentőségű munka a Pándi Pál—Pálmai Kálmán szerzőpár Petőfi Sán. dór monográfiája, amely a „Nagy magyar írók” sorozat­ban a Gondolat Kiadónál je­lenik meg. A könyvészeti ritkaságok kedvelői számára Művészeti Alap Kiadó Petőfi Sándor szerelmes verseit Reich Ká­roly illusztrációival adja ki. A Nyíregyházi Sütő­ipari Vállalat — amely megyénk nagyobbik részét látja el — idejében, már ezen a héten meghívta az élelmi­szer kiskereskedelem, az ÁFÉSZ és a csemege áruhá­zak vezetőit, hogy egyeztes­sék a várható mennyiségi igényeket, a szállítások üte­mét, a rendelkezésre álló gépkocsikat. A sütőipar és a kereskedelem számításai, a korábbi háromnapos ünnepeik tapasztalatai szerint a jövő hét második felében, a hús­vét előtti napokon 18—19 va­gon kenyeret kell szállítania a Nyíregyházi Sütőipari Vál­lalatnak naponta. Még egy­szer annyit, mint más hét­köznapokon. Ezenfelül 300 mázsa ünnepi kalácsot, de más sütőipari termékeket is, például zsúrken veret, zsem­lét, kiflit is készíteni kell, többet, mint máskor. A biztonságos ellátás érde­kében a Nyíregyházi Sütőipa­ri Vállalatnál mindenki, a más beosztásiban lévők is - — akik értik a szakmát — a termelésben dolgoz­nak és behívták a nyug- jasokat is. S hogy a szállítás­ban se legyen fennakadás, ugyancsak gépkocsira ül minden olyan dolgozó, aki jogosítvánnyal rendelkezik. A szállítást éjszaka végzik majd, s ez a boltokban dolgo­zókra is plusz terhet ró: be kell menniük munkahelye- iikre éjjel az áru átvételére. A vállalat nyíregyházi köz­pontjában a jövő héten ins- pekciós telefonszolgálatot tartanak reggel 6-tól este 6- ig, hogy az esetleges ellátási zavarokról „befutó” jelzése­ket, a különmegrendeléseiket azonnal kiszolgálhassák. Megyei tejiparunk ugyan­csak jókor megkezdte a fel­készülést az ünnepi ellátásra. A tejet, tejtermékeket árusí­tó valamennyi bolt vezetőjé­től előmegrendelést, a várha­tó igények jelzését még ezen a héten kérték. Biztos, ami biztos! — a múlt évi húsvéti árumennyiségen felül 15—20 százalékkal több tej, tejter­mék szállítására készülnek fel. A nyíregyházi és a máté­szalkai tejgyárakból „terítik” az árut a megye minden hely­ségébe. A szokásos túrajára­taikon kívül mindkét üzem­ben tartalékszolgálatba állí­tanak egy-egy gépkocsit a soron kívüli, illetve a pótszál­lítások elvégzésére. S ha bár­honnan gépkocsit küldenek tejtermékekért, azonnal elvi­hetik. Tehát lehetőséget ad­nak a boltoknak aa utómegrendelésekre is. Ami pedig a mennyiséget il­leti, a tejipar azt ígéri, min­den igényt kiszolgál az ünne­pek előtt. A két gyárból a jövő hátas naponta több, mini 60 ezer liter kannatejet és 200 easar liter polypack tejet, 460 má­zsa vajat, 20 ezer dobozos tejszínt számtanaik a boltok­ba. Túróból 85 mázsa, kan­nás tejfölből közel 8000 liter, poharas tejfölből több, mint 70 ezer lesz a „napi adag” az ünnepek élőit. Más tejter­mékek — sajtok, joghurt, stb.. — mennyiségét is ha­sonló arányban emelik, a várható nagyobb kereslet za­vartalan kiszolgálása érdeké­ben. Kádár Edit Válasz a Kelet-Mogyarország cikkére Megjavul az árufelhozatal a Hatzel téri kispiacon Lapunk március 1-én meg­jelenő számában „Piac és áru” cím alatt foglalkoztunk a nyíregyházi, Hatzel téri kis- piac hiányosságaival. A meg­jelent írásra a Nyíregyházi Várasd Tanács V. B. termelé­si osztálya válaszolt. Levelükben elismerik, hogy a Hatzel téri kispiacra tör­ténő árufelhozatal elenyésző­en csekély. A piac áruellátá­sának problémája már több éve megoldásra vár. A ta­nács több alkalommal tárgya­lásokkal folytatott nyíregy­házi és több vidéki termelő­szövetkezettel. A rendszere­sem történő árusítás esetére még kedvezményt is biztosí­tottak volna. A termelőszö­vetkezetek azonban elzárkóz­tak a javaslatok elöl azzal, hogy gazdaságtalan lame a Hatzel téri kispiacon való te­vékenységük. Cikkünket követően újabb tárgyalásokat folytattak és megállapodtak a Nyírségi Termelőszövetkezetek önálló Értékesítési Vállalattal, melynek értelmében a szö­vetkezetek vállalják a zöld­ség-gyümölcs áruellátást a kispiacon. A tanács viszont eigy árusítőbódét biztosít a termelőszövetkezetnek. Ezen­kívül a MÉK is felállít egy újabb árusítóhelyet. (t. p.) Tagak mag 1972. március 8-án a Fó­rum rovatban „Egy tasak mag” címmel megjelent cikkre a következőket vála­szoljuk: A vetőmagboltban történő várakozás és a sorban állás vonatkozásában, sajnos, vál­toztatásra lehetőségünk nincs A zsúfoltság enyhíté­sére a Búza téri piacon is nyitottunk egy ideiglenes el. írusítóhelvet, A kis és nagy •kiszerelésű vetőmagvakra igényünket időben elküld • tűk. sajnos azonban a Ve- őma gtermeltető Vállalat megrendelésünket nem egy­szerre teljesítette, ezért aLő­fordulhatott, hogy átmene­tileg némely vetőmagból hiány mutatkozott. A ren­delkezések értelmében a ve­tőmagas csomagokat felbon­tani és a magot szétmérve árusítani nem lehet, ezért nem tudták Kosa Gyula nyíregyházi lakos kérését sem teljesíteni a Bethlen Gábor utcai boltunkban. Időközben a kis csomagolá­sú vetőmagok utánpótlása megérkezett, s azok a Búza téri elárusítóhelyen is meg­vásárolhatók. Nyíregyháza és Vidéke Általános Fogyasztási e» Értékesítő Szövetkezet A tárgyaló terembúi Jogerősen elítélték a kocsordi vasúti baleset előidézőjét Sokan emlékeznek még a kocsordi vasúti keresztező­désnél történt balesetre. A motorvonat első kocsija a földön feküdt, a vontató és a pótkocsi darabokra tört, a vontató vezetője, Szabó Mik­lós és a pótkocsin ülő idős Somogyi Gyula rakodómun. kas a helyszínen meghalt. Ha­lálukat és a nagy anyagi kárt Szakács Jenő 34 éves állomás, kezelő, gacsályi lakos okozta, akinek ügyét csütörtökön tár­gyalta másodfokon a megyei bíróság. Szakács 1959 óta teljesített szolgálatot Kocsordon, mint állomáskezelő. Feladata volt többek között az állomástól 150 méterre lévő sorompó ke­zelése is. A múlt év július 12-én a mátészalkai állomás forgalmistája 2 óra 30 perc­kor telefonon engedélyt kért egy utas nélküli, három ko­csiból álló motorvonat indi. tására. Az előrelátható indu­lás idejét 2 óra 35 percben jelölte meg. Szakács az en­gedélyt megadta. — Nem ismertem a vonat indulási idejét — mondta vé­dekezésében Szakács Jenő —, mert a telefont ugyan felvet­tem, de akkor már csak a mondat végét hallottam, ab­ban pedig időpont nem sze­repelt. Mátérzalkán a forgalmista annyit hallott a telefonban, hogy „az engedélyt megadom. Szakács.” Aztán letette a te­lefont. A motorvonat elin­dult. Amikor a nyitott so­rompóhoz ért, elütötte az ép­pen áthaladni akaró pótko­csis vontatót, és addig tolta maga előtt, amíg a pótkocsi le nem szakadt, közben a vo­nat is kisiklott. Mi történt közben? Szakács amikor az engedélyt megad­ta, a várható érkezés előtt 4 perccel — ennyivel előbb kell lezárni a sorompót — nerr teljesítette kötelességét, nem ..lent ki a vonat fogadá­sára, hanem bent ült az iro­dában, de nem hallotta meg még a körülbelül 700 méter­ről leadott „figyelj”! jelzést sem. Valóban nem hallotta volna az időpontot? A bíróság tanúk és szakér­tők bevonásával megállapí­totta, hogy a Szakács Jenő ál­tal saját kezűleg vezetett naplóba be volt írva a vonat indulási ideje, a vizsgálat idejére azonban onnan kira­dírozták. Erős nagyítóval megállapították, hogy a perc helyéről eltüntetett szám 35 volt. De ha még ez sem szolgált volna megfelelő bizonyíték­ként, akkor is marad másik lehetőség. Ha Szakács nem hallotta az engedélykérés ide. jét. utólagosan is módjában állt volna megtudni telefo­non. (Erre azt mondta, hogy próbálkozott vele, de Máté­szalkán nem vették fel a ké­szüléket.) Azonkívül egy vo­nat részére kért engedély csak 10 percig érvényes és ha ezt nem érvénytelenítik, akkor ezen az időn belül min­denképpen számítani kell a vonat érkezésére. Szakács Jenőt a vasúti köz. lekedés biztonsága elleni ha­lált és különösen nagy kárt okozó gondatlanul elkövetett bűntettben mondták ki bű­nösnek és ezért 3 év és 6 hó­nap fogházra büntették. Mel­lékbüntetésként öt évre eltil­tották az állomáskezelői és váltókezelői foglalkozástól. Az ítélet jogerős. (baíogh) Válasz az olvasónak Az átlagkereset kiszámítása Árva Jánasné mátészal­kai olvasónk és még igen sok levélírónk kérdezi: ho­gyan számítják az átlagke resetet? Érdeklődésükre vála­szunk a következő: Az átlagkereset kiszámí­tásának szabályait a 7/1967. (X. 8.) Mü. M. számú ren­delet tartalmazza. E ren­delet szerint harminc na­pot meg nem haladó időre történő ál tagkereset szá­mításánál az utolsó naptári negyedében kifizetett díja­zásokat “kell alapul venni, ezt meghaladó időre vonat­kozó átlagkéreset-számí- tásnál pedig az utolsó négy negyedévben kifizetett díja­zások összegét. A kollektív szerződés azonban intéz Kedhet úgy is, hogy 30 nap nál kevesebb időre történő átlagkereset számításánál is az utolsó négy negyedév­ben kifizetett összeg a szá­mítás alapja. Az egy órára, illetőleg egy munkanapra járó átlagkeresetet úgy kell kiszámítani, hogy a dolgo­zónak az elszámolás alap­jául szolgáló időszakban ki­fizetett és átlagkeresetbe beszámító díjazásainak ösz- szegét osztani kell az adott időszak alatt munkában töl­tött órák, valamint a fize­tett, de munkában nem töl­tött órák, illetve munkana­pok számával. A munka­órák számításánál a túl­munka és készenlét (ügye­let) időtartamát figyelmen kívül kell hagyni. Ezzel a számítási móddal a túlmun­ka és. a készenléti szolgá­lat, illetve annak díja nö­veli az átlagkeresetet. LAPSZÉLEN : Az utas ..szerencséje" Szerdán délután háromne­gyed 5 órakor egymás után futott be a kiét kör járat; a 13-as és a 12-es kocsija a Tanácsköztársaság térre. A 13-atsra felszálltak az embe­rek, ekkor a 12-es vezetője először hangjelzéssel, majd szóban figyelmeztette az előt­te indulni készülő 13-as ko­csi vezetőjét: csöpög a3 üzemanyag, álljon ki a kör­ből. Eziután félig üresen ki­húzott a megállóból, otthagy­va a zsúfolt 13-as járat va­lamennyi utasát A munká­ból az Északi lakótelepre tartó utasok várhattak újabb 15 percet a következő járat­ra. A naponta utazók szerint gyakran megesik az Ilyesmi ezeken a járatokon. Min* ahogy nem okozott „különö­sebb meglepetést” utasainak az ugyanezen a napon a Hi­mes úttól 19 óra 40 perekor induló GC 34—51 rendszámú 13-as autóbusz vezetőjének: viselkedése sem. Hiába fi­gyelmeztették, a Bethlen Gá­bor és a Mező utca sárkán., otthagyta a karjár, kisgyer­mekkel a buszhoz szaladó nő- utast a megállóban. Sőt, ezek után még megengedhetetlen hangnemben közölte az egyik leszállóval — aki tévedésből a Széchenyi utca helyett a konzervgyárnál „merészelt® jelezni: — „Legközelebb majd én nem állok meg — tévedés­ből!” A Széchenyi utcánál nem maradt el az újabb kommentár a tévedő utas­hoz: „Szerencséje, hogy van felszálló. Különben nem sül­nék meg!” Miután az ilyen és hasonlé jelenségek naponta előfordul­nak az autóbuszokon, taiáa nem ártana végre tisztáznia ki van kiért a közlekedésibe^ a Volán Vállalatnál. (kádág Lesz elegendő kenyér, tejtermék az ünnepekre „Nyújtott“ műszakok » Segítenek a nyugdíjasok & Túra járatok .Bővíteni lehetne a kapcsolatokat"

Next

/
Oldalképek
Tartalom