Kelet-Magyarország, 1972. március (32. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-22 / 69. szám

tyrt. március 22. rr-MAÍT?XRÖftfiy*« 5. oläal Lesz-e dús legelő ? Kutatók elismert fűfajtái Szarvason évek óta foglal­koznak az ősgyepek felújítá­sával. az öntözéses gyepgaz. dálkodás kialakításával, a le­geltetés módszereinek kidol­gozásával és az új, bőtermő fűfélék előállításával. Min­denekelőtt az öntözött gyepek termesztéstechnológiájának kialakítása a cél. Áhhoz, hogy a régi gyepeket felújít­hassák, s újakat telepíthes­senek, vízgazdálkodási és tápanyag-gazdálkodási mód­szereket kellett kidolgozni. Szarvason és környékén 1900 hektáron hwZöit kima­gaslóan jó eredményeket a felújított, vagy újratelepített gyen. A felmérések azt mu­tatják: okszerű gyepgazdál­kodással hektáronként 340 mázsa fű terem, amiből az állatok átlag kétezer liter te­jet. 157 kiló húst állítanak elő, ezenkívül jelentős meny. nyiségű széna tárolható. Az ősgyepek felújítása azonban csak bőven termő, gvorsan regenerálódó fűfaj. tákkal oldható meg. Eddig egy tucatnál több szarvasi nemesítésű fű- és pillangós takarmányféle részesült or­szágos fajtaelismerésben, a legjobb négy szarvasi fűfaj­tát pedig Kanadában és Franciaországban is felvették az elismert fajták listájára. Két éve — Szaboles-Szat- már legtöbb községében — egészségesnek egyáltalán nem mondható „kezdeményezés’' indult el, nem tudni honnan. Arról van szó ugyanis, hogy a meglévő óvodai étkeztetés­hez hozzákapcsolták az isko­lai és az öregek napközi ott­honának étkeztetését. így egy 25 négyzetméteres konyha­helyiségben 100—150 sze­mély részére főztek ott, ahol csupán 30—40 gyermek és pedagógus ellátására alkal­mas feltételek voltak meg. Megoldás helyett. .. Hogy ez kinek volt jó, azt csak találgatni lehet. Azok. nak a szülőknek feltétlenül, akik egész nap dolgoztak és gyermeküket el kellett he­lyezniük a napközi otthon­ban — gondolva arra, hogy így felügyeletüket és élelme­zésüket meg tudják oldani. Az utóbbi feltétel azonban nem megoldást, hanem prob, lémát jelentett. A főzési kö­rülmények elsősorban az egészségügyi követelmények­nek nem feleltek meg. A zsúfolt, kis konyhában ké­szítették elő az ételeket, azaz a szennyező, úgyneve­zett földesáru hámozását, darabolását, mosását. Az ebédlőben tartották a foglal, kozásokat is. Egy csap alatt mosogattak — sokszor igény­be kellett venni a lavórokat — és a napi fertőtlenítés is akadályba ütközött. 100—150 fős étkezde részére már ko­moly tárolási helyiségeket kell biztosítani, ezek ugyan­csak hiányoztak az étkezde mellől. Enyhíteni a helyzeten Mindezekre a hiányossá­gokra a járási közegészség- ügyi szolgálat szakemberei ellenőrzésük során bukkan­tak. Gyors intézkedésre volt szükség, nehogy a higiénia meg nem tartása súlyos kö. vetkezményekkel járjon. A megyei járványügyi ál­lomás orvosai, szakemberei, a járásiak segítségével fel­mérték területükön a férő­helyek számát, a helyszínen megvizsgálták a körülmé­nyeket és az ottani tanácsok és gazdaságok támogatásával enyhíteni próbáltak a helyze. fen. Gulácsról és Aranyosapá­tiból kedvező eredményekről számolhattak be. Mindkét községben a napközi otthonos óvodák bővítése ' megtörtént. 150 személyes korszerű kony­hát építettek Gulácson a gépállomás egyik — nem használt — épületében, me­lyet a hetekben adnak át. Lónyán az átalakítást befe­jezték. de bővítésre nincs le­hetőség helyiséghiány mi'ntt. A megyei KÖJÁL az idei tanév végéig engedélyezte a fenntartást, a higiéniai elő­írások szigorú megtartása mellett. Ha nem találnak va­lami megoldást, a jövő év­ben csak az óvoda részére engedélyezik a főzést. Minden járást vizsgálnak Az öregek otthonának ez­után is az óvodai napköziben főznek. Az étel felmelegíté­sét és tálalását azonban az otthonban végzik ezután. A megyei járványügyi ál­lomásra eddig minden járás és város jelentései megérkez. tek. A megyei tanács illeté­keseinek eljuttatják anyagu­kat és javaslataikat remélve, hogy 1972 és 1973-ban az óvodai, az Iskolai és az őre. gek napközi otthonainak ét­keztetési gondjait végérvé­nyesen megoldják megye- szerte. Balogh Júlia * Árvízvédelmi riadd! Sikeres próba — rekordidő alatt Árvízvédelmi riadó! — hangzott el délelőtt 10 óra­kor a napokban. A Tiszán és mellékfolyóin rendkívül ala. csony a vízállás. Ilyen hely. zetben váratlanul érte az Országos Vízügyi Hivatal ri- adóparanesa a Felső-Tisza- vidéki Vízügyi Igazgatóság árvízvédelmi műszaki oszta­gát. Nyomban gépkocsik futot­tak ki Nyíregyházáról értük, hogy Vásárosnaményba, az osztag telephelyére szállítsák az embereket. Ugyanabban az órában az 5. számú Volán Vállalat és a vízügyi igaz. gatóság árvízvédelmi együtt­működési terve szerint a Vo­lántól 18 tehergépkocsiból, autóbuszból, daruskocsikból álló konvoj indult útnak Vá­sárosnaményba. A különlegesen nehéz és veszélyes védekezési felada­tok — például szádfalazás a töltés megvédéséhez, töltés- szakadás elzárása, nagyobb buzgárok gyors elfogása, — elvégzésére hivatott osztag nemcsak létszámban, hanem felszereltségében is nagy erő. két mozgat: gépkocsikat, erő- és munkagépeket, vízen való munkához szükséges ponto­nokat, szádfalverésre alkal­mas gépi berendezéseket és más védekezési eszközöket, áramfejlesztőket. Ezeknek az erőknek rövid idő alatt fel* adatra kész állapotba helve, zése igen fontos, mert a Fel. ső-THza és mellékfolyói he­ves víz’-rásúak. Ezútfcl a riasztástól számí­tott 8 ő-a múlva jelenthette az Ors-'égoSfVízügyi Hivatal­nak Felver Béla. hogy külön, leges műszaki osztaga Vásá. rosnaményban készen áll a védekezés megkezdésére bár­hol a megyében. A rekordidő alatt, végrehajtott sikeres ké­szenlétbe helyezésért az osz­tagot dicséretben részesítette az OVH. (k. e.) Háromszintes, mozgólépcsős szövetkezeti áruház épül a megyeszékhelyei A szövetkezetek közös vál. lalkozásában épül Nyíregy. házán 5100 négyzetméter te­rületen egy háromszintes, mozgólépcsős, a legmoder­nebb kiszolgálási formában működő szövetkezeti nagy­áruház. összesen húsz lakást bontottak le a Rákóczi út és a Mártírok tere sarkán az áruház építéséhez. A megye 45 általános fo­gyasztási és értékesítő sző. vetkezetének egyesülésével alakult meg Nyíregyházán a Vöröshadsereg u. 30. sz. alat. ' ti központi székházzal, a szövetkezeti közös vállalat. A vállalat megalapítását a már említett megyei 45 ÁFÉSZ azzal a céllal hozta létre, hogy a lakosság áru­ellátásánál jelentkező igé- nveket mind teljesebb mér­tékben kielégíthesse, hogy a többcsatornás beszerzési lehetőségeket legkeávezőb- bsn kihasználhassák, és opti. mális árakat biztosíthassa, nak. Ez annál inkább is je­lentős vállalkozás, mert köz­vetlenül az ipartól és nagy­kereskedelmi vállalatoktól nagy tételekben szerez be olyan árucikkeket, amelyek nemcsak a saját áruházának, hanem a megyei ÁFÉSZ-bol. tok részére is biztosítja a jobb ellátást. A Mártírok Tere és a Rá. kóczi utca sarkán a 20 lakás szanálásán kívül három kö­zűiét elhelyezésével tudták biztosítani, hogy ez év első negyedévében megindulha­tott az áruház építése. Az áruház tervdokumentá­ciója. építési engedélye és a pénzügyi fedezete biztosítva van. Nincs akadálya annak, hogy a kivitelező: SZÁÉV, a vállalt határidőre az áruház építését megkezdje. A tervek szerint az új nyír. egyházi nagyáruház 1974-ben nyit. A háromszintes áruház­ban mintegy 20 féle szolgál­tatással állnak a vásárlók rendelkezésére. Az áruház létszáma kétszáz fő körül lesz. Az épület alsó szintjén a gépkocsiparkírozó terüle­tein „bazársor” felállítására is sor kerül. A berendezések kialakításánál a vállalat olasz—osztrák típusok együt­tes alkalmazását fogja meg. valósítani. A terület szanálása, bon­tása már majdnem teljes egészében megtörtént. Hát­ra van még a halértékesítő vállalatnak a kitelepítése, amire előreláthatólag ápri­lis hó első napjaiban kerül sor. A halértékesítő vállalat a Rákóczi út és a Víz utca sarkán, a volt tejbolt helyisé­gében végzi majd kiskeres­kedelmi tevékenységét. A tervezési és bonyolítási munkát a SZÖVTERV Válla, lat budapesti központja és nyíregyházi kirendeltsége végzi. A berendezés elkészí­tését a már említett tapasz, tálatok felhasználásával a karcagi ktsz fogja egyedi da­rabonként legyártani. Farkas Pál Újabb két tűzhalál Sok tűzeset gyermekjátékból — Két erdőtűz Szabolcsban Március 15-től 20-ig 11 tűzesethez riasztották me­gyénk önkéntes és állami tűzoltóit. A 11 tűzeset közül kettő halállal végződött, egy súlyos égésii sérüléssel, az anyagi kár pedig megha­ladja a 80 ezer forintot. Március 15-én Nyírbátor­ban, a Széchenyi út 50. szám alatt. Simák Sándorné lakásában keletkezett tűz. A tűzhelyből kisugárzó hő következtében az ágynemű tüzet fogott, s az ágyban fekvő Simák Sándorné 62 éve® asszony füstmérgezés­ben és súlyos égési sérülé­seibe a helyszínen belehalt A másik halállal végződő tűz március 17-én, az éjsza­kai óráikban keletkezett Fb- rányban, a Rákóczi út 23. szám alatt. Imre Albert al­kalmi munkás ittasan ment haza, lefekvéskor rágyújtott, s az égő cigarettától az ágy­nemű tüzet fogott. A sze­rencsétlen ember füstmérge­zésben meghalt. A 11 tűzeset közül öt al­kalommal gyermekjátékból keletkezett tűz. A legna­gyobb tűzeset március 17-én a déli órákiban Nyírtasson volt, ahol a Petőfi út 14— 16—18 szám alatt pusztítot­tak a lángok. Gazdasági épületiek, sertésólak, szal­makazlak és különböző gaz­dasági felszerelések égtek el. Az anyagi kár megha­ladja a 40 ezer forintot. Mint a vizsgálat megállapí­totta, a tüzet H. József 7 éves kisfiú okozta, aki az őrizetlenül hagyott gyufá­val meggyújtotta a szalma­kazlat. A másik négy eset­ben Leveleken, Gemzsén, Kékesén és ismét Nyírtas­son volt gyermekjátékból tűz, közel 10 ezer forint anyagi kárt okozva. Szabálytalanul üzemelte­tett olajkályhától keletke­zett tűz március 17-én, az esti órákban a Gyulatanyai Állami Gazdaság raktárépü­letében. Az olajkályhától tüzet fogott a raktár beren­dezése, majd a lángok to­vábbterjedték a tető. és fö­démszerkezetre, amelynek nagy része megsemmisült. A tüzet csak megfeszített munkával sikerült elolta­niuk az állami gazdaság és a nyíregyházi állami tűz­oltók egységeinek. Az anya­gi kár értéke 25 ezer forint. Benzinnel élesztette a tü­zet március 19-én Nagykál- lóban, a Szabadságharcos út 6 szám alatt épülő óvodá­ban Vámos János éjjeliőr. A tűzhelyből kicsapó láng­tól az éjjeliőr nyolc napon belül gyógyuló égési sérülé­seket szenvedett. Március 17-én és 19-én két erdőtűzhöz is riasztot­ták megyénk tűzoltóságát,. Pénteken a KemeCsei Ál'la- bi Gazdaság nyírbogdányi üzemegységében két hold területű akác- és nyárfa- erdő gyulladt ki. Vasárnap a tiszalclki Szabadság Ter­melőszövetkezet Tisza ár­területén lévő 5 holdas fűz­favessző, nyír- és nyárfa­cserjés gyulladt ki. A tűz­oltóknak mindkét esetben csak megfeszített munka utón sikerült eloiitani a lán­gokat. Az anyagi károk és a keletkezési okok kideríté­sére a rendőrség a tűzoltó­ság szakembereinek bevo­násával megkezdte a vizs­gálatot. (bagoly) Dutra-siker külföldön Sikeresen szerepeltek a magyar Dutra-traktorok az idei párizsi mezőgaz­dasági szalonon, ahol több, mint 90 ország mutatta be legkorszerűbb mezőgazdaságii, erdőgazdasági berendezéseit, gépeit, felszereléseit. A KOMPLEX Külkereskedelmi Vállalat három kategóriában állítatta ki a Dutna legújabb gyártmányait. A francia szak­sai tó, a műszaki előírások es szakmai bemutatók után a világ leghíresebb traktorgyá­rainak: az amerikai John­deer, a Ford, a Massey és Frgusom, valamint a Fiait és a Renault traktoraival értékel­te egyenrangúnak a magyar Dutrákat. Gazdaságos zöldségtermesztés A gégényi Ady Tsz terveiről Sértődés (Tudósítónktól) Gégényben. az Ady End­re Termelőszövetkezetben kétféle véleményt lehet hal­lani a gazdasági eredmé­nyekről. Az egyik, hogy a közös gazdaság évek óta mérleghiányos, nem fizet zárszámadásikor. A másik vélemény sze­rint a tagok azért megél­nek, mert havonta megkap­ják a fizetést. Ebből a kettős helyzetből az idei terv készítése köz­ben próbálnak kiszabadulni. Uj, agrármérnök elnökkel és új vezetőséggel kezdi a gégényi Ady Endre az 1972- es esztendőt. A tagság bi­zalma újra feléledt: talán nyereséges gazdálkodást le­het végezni ezeken a rossz földeken is. A felmérés környörtelen élességgel vetette fel a problémákat. Nem lehet biztosan tervezni egyes te­rületekre, mert egy csapa dékosabb évben 300—400 hold kiesik a termelésbő’ (Ahogyan figyeljük az idei év indulását, ettől 1972-ben nemigen kell félni.) A dolgozó tagok számará­nya az elmúlt években egy- harmadára csökkent. Ezzel viszont nem tartott lépést a gépesítés és a kemizálás — így szól a másik megállapí­tás. Előny: hogy a faluban nagy hagyománya van a zöldség term észt esnek, ami­re most népgazdaságunknak kiemelten nagy szüksége van. A munkaerő hiánya és a gépesítés csekély volta okozta az elmúlt évi mér­leghiányt is. Most ez elke­rülhető, mert gazdaságo­sabbá vált a falu hagyomá­nyainak megfelelő zöldség- termesztés és a gépesítésre az elmúlt évben is jelentős összegeket fordítottak. Természetesen: a i legfon­tosabb. hogy a tagság és az új vezetőség összefogjon. Akkor a 2006 hold szántó­földet. a 475 holdas háztá­jit. a 82 holdas — bekerí­tetten, sűrítetten — gyü­mölcsöst, a 224 hold lege­lőt és a 3 höld szőlőt a közös paradicsomává vál­toztathatják. ha mindenki akarja. T. B. A hazánkban működő 20 ezer amatőr beatzene­kar mellé megalakult a Mo­noton-együttes. A szerencsét­lenségről akkor szereztem tu­domást, amikor próbájukai szétverte az eső és bemene­kültek a lépcsöházunkba. Itt alighanem otthonosan érezték magukat, s ettől kezdve a pince bejáratánál próbáltak, mégpedig olyan ricsajjal, amiről a lakók egyöntetűen megállapították, hogy ez az istenverés. A ház lakói a nyakamra jártak, hogy tegyek valamit. Az egyiknek a füléből lógott a vatta, amellyel enyhülést kívánt magának szerezni. A gyerekek megijedtek, a ki­sebbek bőgtélc és a nagyob­bak sem tudtak elaludni, fá­radtan mentek iskolába és egymás után hozták az intő­ket. A nagyapák elvetették nehezen beszerzett hallóké­szüléküket. Feleségemet rém­látások gyötörték és sze" meg volt. róla győződve, hogy ez az a természeti katasztró- 'a, amelyről pénteken álmo­dott. Mindenki hangosra ál­lította a rádiót, s amikor ki­derült. hogy a beatzene Liszt­nél. Wagnernél, sőt még a Falurádiónál is hangosabb, ezt kérdeztem a feleségem­től: — Van egy százasod ? — Milyen célra? — kérdez­te riadtan. — Ne kérdezz semmit — mondtam —, szúrd le a szá­zast. Ha Texasban lennénk, nem kellene a százasod. Ott ugyanis nem fektetnek súlyt a meggyőzésre. Ott szétlőhet­nem a trombitájukat és a gi­tárjukat és sorozatot enged­hetnék a dobjukba, mindad­dig, ameddig egyetlen hang is kijön a nyomorultból. De hát Magyarországon vagyunk, nem választhatom az egy­szerűbb eszközöket. Itt a pénz beszél. Az asszony dühösen a ke­zembe nyomta a százast, ahogy szokta és én meg megindultam a pincelejárat­hoz, hogy megkezdjem diplo­máciai tárgyalásomat. Egy darabig álmélkodó pofával hallgattam a Monoton-együt­test, aztán kiválasztottam azt a szakállast, akit főnöknek néztem és így szóltam: — Művész úr — jelentet­tem ki —, én szeretem ezt a muzsikát. A főnök nagyot nézett. Alighanem én voltam az első aki így szólította és rögtön a szívébe fogadott. — Es nemcsak szeretem, művész úr — folytattam —, hanem élvezem Is, de persze nem így piano, hanem tiszta hangerővel. Hadd pengjen a gitár, szóljon az a nyomorult trombita, hadd pirosodjon a dobos! Es legyenek kidagadt erek a harsonás homlokán! Minden fortisszimo, semmi szünet, semmi lélegzetvétel. A sportban is az a gyönyö­rű, ha minden izom megfe­szül. Mintha a szörmók szívét hájjal kenegették volna. — Nézze művész úr, én nem kívánom az erőlködést ingyen. Szerények az anyagi lehetőségeim, de én minden nap megfizetem a belépődí­jamat. Minden estére adok 20 pengő forintot. Gyakorolja­nak úgy, ahogy mondom, forte, vagy fortisszimo, mind­egy. A főnök megértette az üz­letet és kezet adott. Az első nap idegcsillapítót osztottam ki családom tag­jainak és dugóval a fülem­ben vártam a próba végét. Megtapsoltam őket. A ház lakói undorral néztek rám és árulónak tartottak. Becsukták ablakaikat és a lakás be1 szobáiba menekültek. A má­sodik este korán aludni tértek és fejükre húzták a dun­nájukat. A szörmók az­nap is megkapta a húszast, A Monoton-együttes a harmadik nap is szívből fújta és azt hittem, hogy le­omlanak a vasbeton lépcső falai, mint egykor Jerikóban. Viszont nem jelentem meg a műsor végén és egy vas sem ütötte a markukat. A negyedik nap csend volt. A lakók tágra nyílt szemmel kukucskáltak ki a leeresztett függönyök mögül és idegesen várták, mi fog történni. Semmi sem történt. A Mo­noton-együttes máshol pró­bált. Mi meg voltunk mentve. Csak negyednap tudtam meg, mt történt. A főszörmók azt üzente, hogy üssön be­lém a legelső menykő. Nem bolond, hogy ingyen gyö­nyörködtessen egy maflát, aki annyit ért a beathez, mint # tyúk az ábécéhez. A trombi­tás, meg a harsonás egysze­rűen kijelentette, hogy hú­szas nélkül nincs fújás. Egyik sem bolond ingyen kiköpni a tüdejét. — Hát rendben van, ügye­sen csináltad — mondta az asszony —, a lakók kérni fog­ják a pápát. hogy avasson szentté. De hol a százas megmaradt fele? — A zsebemben — mond­tam. — Küldd el a gyereket sörért és csinálj valami lako­mát, mert itt az ideje, hogy ünnepeljünk. Saits Istváa Étkeztetés — gondokkal Zsúfolt konyhák, egészségtelen körülmények a napközikben

Next

/
Oldalképek
Tartalom