Kelet-Magyarország, 1972. március (32. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-19 / 67. szám

1372. március T9. ifvr ft vtAr!VApnn«!7<rt t «M£ Ifjúsági és vidámpark a sóstói erdőben Ü Társadalmi összefogással épül ::ü Táncos szórakozóhely Üss Sokféle játék kicsiknek és nagyoknak Ruha, cipő, bútor, kempingáru Szabolcsi áruk — ií fhon Az ifjúsági és vidámpark­ról sok szó esik mostanában Nyíregyházán. Arról, hogy szükség van rá, már évekkel ezelőtt döntöttek, különböző tervek is készültek. Az épít­kezésekkel azonban csak az idén lép a gyakorlati meg­valósulás útjára. Az építke­zéseket jelentősen meggyor­síthatják a nyíregyházi váí_ jalatok felajánlásai: a ta­nács a közelmúltban ugyanis felhívásában két >«ásik léte­sítmény mellett az ifjúsági park megépítéséhez kért se­gítséget. Az ifjúsági park szerves egységet képez a leendő vi­dámparkkal, terveik is együtt készültek. Alapvető segítsé­get nyújtott hozzá a NYÍR TERV: a vállalat KlSZ-szer- vezete társadalmi munkában készítette el a terveket. Nyolchektáros területet je­lölt ki a tanács az ifjúsági és Vidámpark céljára Sóstón. A városból az új erdei műúton Sóstó felé haladva az út jobboldalán az átrakó kisvas­úti vágányok előtti erdős rész ad majd otthont az új létesítményeknek. Egy hek­tár az ifjúsági park területe, hét pedig a vidámparké. Már itt el kell mondanunk: az első engedélyekben is az szerepel, hogy a fákat csak a tánctér és a leendő főépület helyén szabad kiirtani, a lé­tesítmények elhelyezésénél alapvető követelmény, az erdő fáinak megóvása. Az ifjúsági park fő része a tánctér és a körülötte aréna- szerűen elhelyezkedő, kör. körös szintekkel kialakított nézőtér, amelyen közlekedési sávokát és a nézők, vendégek számára asztalokat helyez­nek el. A zenekari pódium és a presszó terasza fedett lesz. A tervezők javasoliák. hogy építsenek mini golf pályákat is az ifjúsági parkban. Ajánl­ják azt is, hogy a rendelke­zésre álló terület leghosszabb szélén helyezzék el az úttö­rő közlekedési parkot és az úttörővasutat, amely ingajá ratban közlekedne a két végállomás között. A park területét sétányok hálózzák be. Az egymás mellett elhe­Ivekzedő ifiú'ági és vidám­parkot külön bejárattal ter­vezik, a két létesítményt vi­szont közös vendéglátóegy­ség kaocsolná össze. A lét.“S’'t.endő vMimmrk- ról ezt írják a tervezők: olyan játéküzemet kívánnak telení- teni. hogy ott korra és nemre való tekintet n-°’küi iól érez­ze maaát a város kikancso- lódni kívánó lakossága és a szórakozni vágyó vendégek. A vidá.mnarkot — améi” nek létesítése sokba kerül hiszen jó néhány drága be­rendezést is fel kell szerelni — körültekintően tervezték: ßz alapvető játékok, szerke­zetek elhelyezése után ß park megnyitható, de már a jelenlegi terv is körülbelül 10—15 évi folyamatos fejlesz, tési lehetőséggel számol. Mi lesz a vidámparkban — erre már most választ adnak a tervek: elvarázsolt kastély, Óriáskerék, dodgem, játéksor, hajóhinta, karikadobáló, já­tékterem, gyermek autóforgó, futópálya, gokart, céllövöl­de, átforduló hajóhinta, gyér. mek hajóhinta, láncos forgó, kerékpárforgó, horgászat, erőmérő, hullámforgó, hul­lámvasút, vízisikló, repülő, forgó, szellemvasút, úttörő- yasút. Ez a felsorolás is sej­teti: minden korosztály bő­ven találhat majd magának elfoglaltságot a vidámpark­ban. Viszont utal arra is: hogy hullámvasutat, vízisik­lót és még néhány más épít­ményt, szerkezetet — éppen ß magas árak miatt — at első években nem szerelhet­lek be. Az ifjúsági park azonban már az idén megvalósulhat, a város fiatalsága birtokba ve­heti, s mellette néhány éven belül kibontakozhat a vidám­park is. Jó szórakozási lehe­tőséget kínál a hétvégekre és a szabad időre. Addig azon­ban még sok munkát kell el­végezni, jórészt társadalmi összefogással. Az első fel­ajánlások azt mutatják: eb­ben nincs hiány és az ifjúsági park építéséhez hamarosan hozzákezdenek. A Pénzügyminisztérium biztosítási főigazgatósága saj­tótájékoztatóján Fehér Sán­dor, az ÁB vezérigazgatója többek között elmondta; hogy ma már a biztosítások olyan nagy tömegét kezelik, amely­re példa a hazai biztosítás történetében még nem volt. Tűzbiztosítást az állami vál­lalatok 80 százaléka, a mező­A szabolcsi áruk ismertek — és keresettek — szerte az országban, sőt a határokon túl is. Egy példa erre: a Vö­rös Október Fáríiruhagyár nyíregyházi gyáregységéből a termékek 60 százalékát ex­portálják, a többit a hazai piacon értékesítik. Ä gyár — jó minőségű — termékei olyan ritkák a megye bolt­jaiban, mint a fehér holló. A Nyíregyházi Konzerv­gyár termékei iránt egyre nagyobb az érdeklődés az európai piacon, ezzel szem. ben a megye kereskedelme csak kis mennyiségben érté­kesít a konzervgyár termé­keiből. Nem rendelnek ? Mindkét gyárban foglalkoztak már a helyi értékesítés gon­dolatával, de konkrét döntés még egyik helyen sem szüle­tett. A textilruházati válla, lat viszont azt veti a megye kereskedelmének szemére, hogy a felkínált lehetőséggel nem él, azaz egyáltalán nem rendel árut a vállalattól. Persze vannak jó példák és hasznos kezdeményezések is az ..itthoni” értékesítésre. A Nyíregyházi Gumigyár ezekben a napokban tárgyal az iparcikk kiskereskedelmi vállalattal az értékesítésről. A vállalat már a nyáron me. gyén belül közvetlenül is ér­tékesíti a gyár kempingfel. szereléseit. Régi vágyuk tel­jesül ezzel a kempingezők­nek. A kempingcikkek iránt már eddig is igen nagy volt az érdeklődés a Sóstón és a Tisza-parti strandokon, kár, hogy a megegyezés nem ha. marabb született. Köztudott, hogy a cipők minőségére és választékára sokan panaszkodnak. Ezen kívánt segíteni a Szabolcs Cipőgyár, amikor elhatároz­ta, hogy itthon is árusítja termékeit. Nyíregyházán már két üzlete van a gyárnak, a gazdasági üzemek 90 százaié ka kötött. A lakások 58 szá­zaléka biztosított. Cascobiz- tosítása közel 70 ezer autótu­lajdonosnak vafii. A biztosító szükségességét igazolja, hág 1971-ben 3 milliárd forint ér tékű kárt térített a biztosítót taknak. Az Állami Biztosít' tervezi, hogy 1972-ben a biz­tosítást kiszélesítik, módostt ják a Cascoibiztosít ássál kap­csolatos feltételeket. múlt ősszel pedig cipőboltot nyitott Fehérgyarmaton, s újabb bolt építését kezdte el Kisvárdán és Vásárosna- ményban. A boltok tavasszal felépülnek, így a második fél évtől újabb két járási székhelyen árusítják a gyár termékeit. Hasznos a Kaka. mazi Cipész Szövetkezet kez­deményezése is: a helyi ÁFÉSZ-szel közösen építet. tek cipőboltot a községben. A bolt megnyitására a napok­ban kerül sor. A cipőipariak a választék bővítésére is gondoltak: a cipőgyár, a ra. kamazi-, a nagykállói és a vencsellői ktsz megegyezett abban, hogy termékeiket időnként cserélik. így pél­dául rakamaziak bővítik a választékot Fehérgyarmaton és nyíregyházi cipőt vásárol­hatnak Ralcamazon. Mintabolt, bútorvásár A bútorvásárlók gondján enyhít megyénk két vállala­ta, a Szatmárvidóki Faipari Vállalat és a Kisvárdai Fa- és Bútoripari Vállalat. Mind­két vállalatnak mintaboltja van, a vállalatok a jövőben cserélik termékeiket — ugyancsak a választékbővítés, érdekében. A Szatmárvidéki Faipari Vállalat március 15-től tavaszi bútorvásárt rendez Mátészalkán. Itt már kaphatók az első bútoripari egyesülés tagvállalatainak termékei, tehát a kisvárdai termékek is. A tavaszi vásá­ron megjelennek az irodabú­torok is. Hamarosan árusít­ják a megye boltjaiban a vállalat új termékeit: a gyu- rótáblát és más háztartási eszközöket, amelyeket a kis­kereskedelmi vállalat eddig nehezen tudott beszerezni. A Beregi Vegyesipari Vál­lalat tavasszal mintaboltot nyit Nyíregyházán, ahol a kerámiatermékeket árusítja majd. Az állatforgalmi és húsipari vállalat a közeli években új termékekkel és új boltokkal kívánja segíteni a megye ellátását. Boltot nyit a vállalat Nyíregyházán, Mátészalkán és Kisvárdán. Tágas, központi modellház A megyei tanács kereske­delmi osztálya is támogatja a „szabolcsi árut a szabolcsi boltokba” akciót. A kereske­delmi osztályon elmondták, hogy 1975-ig Nyíregyházán négyezer négyzetméternyi területen modellház épül, amelyben főleg szabolcsi ter­mékeket árusítanak majd. A kereskedelmi osztály már több vállalatnak ajánlotta a hazai értékesítés lehetőségét, azzal a feltétellel, ha a válla­lat anvagi segítséget nyújt a modellház felépítéséhez. Nábrádi Lajos Hárommilliárd forint kártérítés A tárgyalóteremből Szürkéid garázda a birkacsárdában Amikor a megyei főügyész­ség a vádiratot elkészítette, akkor már foglalkoztunk a gégényi birkacsárdában ka­rácsony második napján le­zajlott eseményekkel. Csü­törtökön a megyei bíróság meghozta az ítéletét: Béres Sándor 25 éves segédmunkás géaénvi lakost emberölés kí­sérletében és só Íves testi sér- té=b°n találta bűnödnek és ezért két év és nvn’c hónap szabadsá■’vesztésre ítélte. Béres Sándor sokat ivott ezen a nádori a b'rkacsérdá- ban l átta ezt r"’ta a c«4rdo vezetőié is és köza’tp hogv tovább már n™ «zn'>»4Hq k’ Bpr°<! oov ideig alkudozott aztán mivel ez nem iári eredmónnvpl. azt mondta ho^v nőni iff aVorio rn»<?ÍTiní g sört. bonom bRZavl<?ZÍ P ocó'T'Sn ot^ Kaoott is két üveggel. Az ígéretét azonban nem tartót, ta meg. hanem fogta az egyik üveget és a nyakát nekiütöt­te a pult szélének. A törött Üvegből kiömlött a sör és le­locsolta az egyik mellette ál­ló vendéget. A vendég szólt ezért Béresnek, ő azonban ahelyett, hogy bocsánatot kért volna, mérgében föld­höz vágta a másik üveget is Fabu Ferenc — őt öntötte le Béres — kihívta a részeg fiút az utcára és ott próbál­ta meg rábeszélni, hogy menjen haza. Béres Sándornak esze ágá­ban sem volt megfogadni Fa­bu tanácsát, visszament a csárdába, odament a kályha mellett álló három vendéghez ás közülük Csikós Károlyt minden indok nélkül nya­kon vágta. A három férf* látva, hogy részeg emberre’ van do'znV kitért«»1'- a vere­kedés plől, hazamentek. Ezután nnnVübátviához és ezen összevesztek. Hogy az ügyet tisztázzák. Béres ki­hívta Sándor Jánost az ud­varra, de már a csárdában kivette zsebéből a kést és úgy ment ki az udvarra. Fo­dor András, aki korábban együtt szórakozott Sándorral gondolta, hogy ebből vereke­dés lesz. ő is utánuk ment. hogy Sándor János védelmé­re kelien. Veszekedtek, dula­kodtak és a hangos szóvál­tásra utánuk ment Fodor Géza is. Amikor ő kiment. Béres röstön nekitámadt és ekkor látta pnes kezében a kést Sándor János. Nem akarta. hogv unokaöccse megszórjon vele valakit megnróbálta elvenni tőle úgy hoev átöle1 te. Béres csapkodni kezdett. minden áron ki akarta szabad'tan' kezét Sándor öleléséből és közben úgv megszórta ve1" unokabátviát hoav azt élet veszélyes sérüléssel • szállítot­ták kórházba. A dulakodás tovább tar­tott. Fodor András is meg­próbálta Bérestől elszedni a kést. Ez neki sem sikerült, de a kísérletezés közben Bé­res úgy megharapta az ujját, hogy tizennégy napig gyó­gyuló sérülést okozott. Ekkor már többen is rátámadtak az ittas fiatalemberre és így si­került földre rántani, majd elvenni tőle a kést. Béres miután felállt a földről, ha­zaszaladt, felkapott egy bal­tát és azzal indult vissza, hogy megtorolja az őt ért „sérelmeket”. Felesége azon­ban lebeszélte erről és még mielőtt visszaért volna, az úton eldobta a baltát. A büntetés kiszabásánál a bíróság enyhítő körüLmány- ként értékelte, hogy Béres Sándort józan életű, rendes embernek ismerik a faluban és a munkahelyén is jó véle­mény adtak róla. valaminl azt. hogy két kiskorú gyer­mek eltartásáról kell gondos­kodnia. Az ítélet kihirdetése­kor az ügyész súlyosbításért a vádlott és védőié felmen­tésért. illetve enyhítésért fel­lebbezett. (balogh) Ränder Jáneshez »»nt oda Béres, aki éppen névnapiét ünnepelt". eöréb-* Pályázati felhívás a Marxizmus-Leninizm us Esti Egyetemre Az MSZMP Szabolcs-Szat- már megyei Bizottsága az 1972—1973-as tanévre felvé. teli pályázatot hirdet a Mar­xizmus—Leninizmus Esti Egyetem tagozataira. I. HÁROMÉVES ÁLTALÁNOS TAGOZAT A hallgatók az első tanév­ben filozófiát, a másodikban politikai gazdaságtant, a harmadikban magyar és nem. zetközi munkásmozgalom történetet tanulnak. A tanul­mányi idő 3 év, félévenként kollokviumok vannak, év vé­gén szigorlatot tesznek a hallgatók és a tagozat elvég­zése után végbizonyítványt kapnak. A jelentkezés feltétele: kö­zépiskolai, vagy marxizmus— leninizmus esti középfokú is­kolai végzettség. A hároméves általános ta­gozat: Nyíregyházán, kihelye­zett tagozatok: Mátészalkán, Kisvárdán működnek. IL SZAKOSÍTÓ TAGOZAT A tagozatok elméleti to­vábbképzést, felsőfokú isme­reteket nyújtanak a követke­ző szabadon választott, szako­kon: — filozófia, — vallástörténet, vallás- kritika, — szocializmus politikai gazdaságban — nemzetközi munkás- mozgalom története. A tagozatra jelentkezhet, nek, akik a Marxizmus—Leni­nizmus Esti Egyetemet elvé­gezték, vagy egyetemi, főis­kolai végzettséggel rendel­keznek. A szakosító tagozatok ta­nulmányi ideje 2 év. A hall­gatók eredményes osztály­vizsgák után a marxizmus mindhárom ágából államvizs­gát tehetnek és a vonatkozó kormányrendelet értelmében főiskolai oklevelet nyerhet­nek. A szakosító tagozatok Nyír­egyházán működnek. ni. specialis továbbképző TANFOLYAMOK A tagozatok célja és fel­adata: párt-, állami-, tömeg­szervezeti, gazdasági és kul­túrpolitikai vezetők, külön­böző területeken dolgozó szakemberek speciális mar­xista—leninista továbbkép­zése. A tagozatra jelentkezhet­nek, akik a Marxista—Leni­nista Esti Egyetem szakosító tagozatát elvégezték, vagy annak megfelelő ideológiai, politikai előképzettséggel rendelkeznek. A speciális továbbképző ta­gozatok Nyíregyházán mű­ködnek, időtartama 10 hó­nap. A hallgatók a speciális továbbképző tanfolyam el­végzéséről igazolást kapnak. A jelentkezések számától függően az alábbi tanfolya­mokat indítjuk: Politikai vezetéselmélet és vezetésismeret tanfo­lyam A tanfolyam célja: párt-, állami, tömegszervezeti funkcionáriusok képzése, a korszerű politikai vezetésel­mélet és módszerek megis­mertetése. Ifjúságpolitikai Utufo» lyam A tanfolyam célja: pártr összekötő tanárok, függetle­nített ifjúsági vezetők, KISZ- titkárok, KlSZ-propagandis- tálc részére az ifjúságpolitika hazai és nemzetközi kérdé­seinek megismertetése. Propagandista tovább­képző tanfolyam Célja: a pártbizottságok és a tömegszervezetek propa­gandamunkával foglalkozó munkatársai, vezető propa­gandisták számára a pártok­tatás elméleti-módszertani kérdéseinek megismertetése. Gazdaságpolitikai to­vábbképző (ipari jellegű) tanfolyam A tanfolyam célja az ipa­ri ás építőipari vállalatok igazgatói, főmérnökéi, párt- fitkárai, szakszervezeti funk­cionáriusok számára a gazda, ságpolitikai, a vállalati gaz­dálkodás munka- és üzem­szervezési, a korszerű veze­tés főbb elméleti-politikai kérdéseinek megismertetése. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK A jelentkezők felvételi vizsgát tesznek az esti egye­tem által megadott iroda­lomból. A felvételi vizsgák ideje a* általános tagozaton: 1972. május 20. és júniu$ 5V kö­zött, a szakosító tagozatokon június 7—12 közötti időben. (Az általános tagozaton * járási székhelyeken, a szako­sító tagozaton Nyíregyházán.) A tanév szeptember 1-től június 30-ig tart. Az általá­nos és szakosító tagozaton hetenként, a speciális tanfo­lyamokon kéthetenként meg­határozott napon és időben kötelező előadás vagy osz- tályfoglalkozás van. A 15/1967. (XI. 18.) Mü. M. sz. rendelet értelmében a hallgatók évenként az általá­nos tagozaton huszonegy, a szakosító és a kiegészítő ta­gozaton huszonegy, állam« vizsgákért hét nap szabadság igénybevételére jogosultak. A tandíj egész évre: a há­roméves általános tagozaton 170,— Ft, a szakosító tagoza­ton 250,— Ft, a speciális ta­gozaton 170,— Ft, mely két részben fizetendő. Aki a felvételi vizsgán nem felelt meg, vagy egyidejűleg más egyetemre, tanfolyam­ra is jelentkezett, nem nyer­het felvételt. Mindegyik ta­gozatra pártonkívüliek is kérhetik felvételüket. A pályázati kérelmet a munkahely szerint illetékes járási, városi pártbizottságra kell beküldeni 1972. május 5-ig. Ugyanitt szerezhető be a felvételihez szükséges kér­dőív és irodalomjegyzék. A pályázathoz orvosi igazolást kell csatolni. A jelentkezőket az oktatási igazgatóság a felvételi vizsga idejéről értesíti. A felvételi vizsgákról igazoltan távol maradók részére június 15-én Nyíregyházán pótfelvételi vizsgát tartunk. A felvételi vizsga eredményéről július 20-ig a jelentkezők értesítést kapnak. MSZMP SZABOLCS-SZATMAR MEGYEI BIZOTTSÁGA M. S.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom