Kelet-Magyarország, 1972. március (32. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-16 / 64. szám
«. oWaT KBt,CT-MAG¥AR6ft§ZÄ9 W72. márdt« ff Korunk mezőgazdasága A kukorica és az őszi búza vegyszeres gyomirtásának tapasztalatai megyénkben A Szabol cs-Szatmár megyéd állami gazdaságokban a kukorica vegyszeres gyomirtásának több, mint egy évtizedes múltja van. Korábbi evekben kizárólag a triazin hatóanyag-tartalmú Simazint és Atrazint használtuk, mely készítményeket felváltották a hazai előállítással gyártott Hungazin DT és Hungazin PK, stb. preparátumok, melyek gyomirtó hatása teljesein azonos volt a korábban importált vegyszerekével. A triazin hatóanyag-tartalmú kemikáliák egyik hátránya az, hogy rendszeres használatuk esetén — amennyiben a kukoricát tartós monokultúrában termesztettük — bizonyos gyomfajok felszaporodását elősegítettük. Ilyen volt például a Convolvulus ar- vensis (G3). (Folyandár szülők.) Az ország más vidékén ugyanakkor a Sorghum hale- pense (fenyér cirok) irtása okoz igen súlyos problémát. Herbicid hatásuk annak függvényében jelentkezett, hogy a kipermetezést követően milyen csapadékviszonyok uralkodtak. Ezért törekedtünk az őszi vagy kora tavaszi vegyszer-kijuttatásokat mind nagyobb területen végrehajtani. Természetesen, ennek igen sok üzemszervezési és egyéb összefüggése van. A triazin hatóanyagú készítmények általában 1,3—1,7 kg/ha-*ktív- hatóanyag mellett egyévesnek számító heir- bicidek — tehát a kukorica után már őszi kalászos vethető —, de ilyen adagolás mellett gyomirtó hatásuk nem kielégítő. Ezért alkalmazza a széles gyakorlat ma a különböző vegyszer-kombinációkat. A vegyszer-kombinációk közül a legjobb eredményt adták a Hungazin PK + Afalon. Hungazin PK Ramrod, Hungazin PK + Afalon + Ramród keverékek. Természetesen a Ramród (Satecid) kombinációban való alkalmazása nagymértékben növeli a vegyszeres gyomirtás anyagköltségét, ezért beiktatásánál ökonómiai számítások elvégzése ajánlatos. A propacloról tudni kell. hogy elsősorban az egynyári, egyszikű gyomok- irtására alkalmas preparátum. Megyénk csapadékviszonyai közismertek, több évi átlag alapján 500—600 mm között ingadozik. A tavaszi időjárási viszonyokra jellemző az intenzív légmozgás és a gyakran megismétlődő csapadékszegénység. Mindkét körülmény akadályozza és hátráltatja a preemergens alkalmazással használatos gyomirtási technológiák pontos betartását és a csapadékhiány sok esetben nem teszi lehetővé a gyökérherbicidek idejében történő talajba mosód ását. Ezen problémák kényszerí- tettek bennünket, arra, hogy 1971. évben a Mátészalkai, Ujfehértói és Nyírmadai Állami Gazdaságainkban nagyüzemi vegyszeres gvomirt' kísérletet állítsunk be annak tisztázása érdekében, hogy a Buvinol milyen gyomirtó hatást ad posztemergens alkalmazás esetén. Egyéb kultúrákban végzett korábbi kísérleteink ugyanis azt igazolták hogy a Buvinol kitűnő lomb- herbicid tulajdonságokkal is rendelkezik. A KÍSÉRLET RÖVID LEÍRÁSA Nevezett három állami gazdaságban 1 kh-s parcellákat jelöltünk ki. Az 1. &?.. parcella 7 kg/kh Buvinollal lett kézelve preemergensen, a vetés után azonnal. A Buvinol ilyen adagolás mellett kétéves gyomirtó szemek számít. A 2. sz. parcella — a talaj kötöttségétől függően — 3—4 kg/kh Buvinolt kapott a kultúrnövény szegátlapotában, a gyomok szíkleveles femológiai stádiumában. Ezt követően ötnaponként újabb és újabb parcellákat kezeltünk Buvi- nollal, 3—4 kg/kh dózis mellett. A kísérletbe állított gyomirtó szer ilyen adagolás, sál egyéves hatású vegyszeres gyomirtó szernek számít, hiszen a triazinszint 0.75—1,0 kg/kh-ra van lecsökkentve. ÉRTÉKELÉS 1. A Buvinol a kukoricát még a „szegállapót’'-kori fejlődési fázisában sem károsítja, illetve a kultúrnövény a 35—40 cm magasságig nem mutatott érzékenységiét a vegyszerrel szemben. 2. A Buvinol ma szinte az egyetlen — kukoricában engedélyezett — gyomirtó szer, mely mind az egyszikű, mind a kétszikű gyomokat kifogástalan hatásfokkal Irtja, posz- temergens alkalmazással is. E tulajdonságának különösen száraz és aszályos taviaszok esetén van jelentősége, mikor a hagyományos és igen jól bevált gyökérherbicidek be- mosódásához szükséges csapadék hiánya miatt, gyomirtó hatásukat kifejteni nem tudják. 3. A kukorica szegállapottól 35—40 cm-es magasságig károsodás nélkül elviseli a Buvinolt. A gyomnövények ugyanakkor másként reagálnak a vegyszeres gyomirtó szerrel szemben. Az 1971. évi nagyüzemi kísérletek egybehangzóan azt igazolják, hogy az igen veszélyes Echinochloa erus-galli (talpasmuhar) csak gyökérv áltás előtt pusztul el az alkalmazott kemikáliától. Gyökérváltás után — mely 5 nap alatt bekövetkezik — toleráns a 3—4 kg/kh Buvinöl- lal szemben. Az egyéb egy- és kétszikű gyomokat is csak fiatal fejlődési állapotukban írtja kifogástalan hatásfokkal. A múlt évi időjárási viszonyok mellett a kukorica kelésétől számított 14 nap A műanyag fólia használata terjed a zöldségtermesztésben. Jelentősége a korai hajtatott zöldségfélék előállítása esetében van. A hasznosítás módjának helyes meghatározása igen lényeges, mert a gazdaságosság alapja. A hajtatás időszaka a tavaszi és őszi hónapokra esik. Lényege, hogy a növények számára a hiányzó hőmennyiséget a fólia segítségével mesterségesen pótoljuk. A fólia alatt a levegő a talaj és a napfény hatására felmelegszik. így a növényeket a szabad földi termesztéshez viszonyítva korábban kiültethetjük és a növekedésük is intenzívebb. A hiányzó hőmennyiséget a fóliasátrak fűtésével is elősegíthetjük. Sajnos megyénkben a leggyakrabban használt fűtőenergiák nem állnak rendelkezésünkre (kőolaj, földgáz, termálvíz). Ezért a fólia fűtés nélküli hasznosítását ismertetem. Ismeretes, hogy a zöldség- növényeket hőigényük alap., ján csoportosítjuk. Az első csoportba tartoznak azok. amelyek a növekedésükhöz a legkevesebb hőmérsékletet igénylik, (12—15 fok) a hónapos retek, a korai kámúlva kitűnő herbicidhatast tapasztaltuk, de a 19—20. nap elteltével a gyakorlat számára értékelhető eredményt a Buvinoltól nem kaptunk. 4. A Buvinol ma, az egyik legalkalmasabb készítmény arra, hogy a megkésett vágj' az időjárási viszonyok miatt időben el nem végezhető kukorica vegyszeres gyomirtásoknál kitűnően alkalmazható készítmény legyein. A Buvinol így. 3—4 kg/kh dozáro- zés mellett jól illeszkedik — mint egyéves gyomirtó szer — a levél alá permetezési technológiába, ahol a Gra- moxone-t (paraquat) vagy az egyenlő értékű Gomex-et (paraquat) több nagyüzem eredményesen alkalmazta. őszi búza vegyszeres gyomirtása. A rendszeresen használt Dikonirtozás eredményeként — különösen a szatmári területeken az öszibúzaveté- sekben igen elhatalmasodtak a galajfélék, a pipitérek és a kamilla gyomnövényeik. A gyomosodás nehezítette a betakarítási munkákat, és ezenkívül a termények raktározásánál is súlyos gondol okozott. A Nyírmadai ÁG és a Tiszaiak! ÁG-ban két éve kísérleteket végeztünk egy új házai gyártású gyomirtó szerrel, mely korábban H—18/c jelzőszám alatt futott, ma Gabonil néven kerül forgalomba. Az új készítmény vegyszerkombináció (MCPA + dicamba) hatóanyag-tartalommal. Kétéves tapasztalataink igen kedvezőek voltak, mert az eddig írthatiatlannaik tartott — előbb felsorolt gyomnövényeket — igen jó hatásfokkal pusztítja. A Gabonái alkalmazásának optimális időpontja az ősz/, búza 3—4—6 leveles állapotában van. Adagja: 2.5—2.8 l/ha (1.4— 1.6 I kh), 150—250 1/ikh víz felhasználásával. Dr. Fodor Tamás, Szabolcs-Szatmár megyei állami gazdaságok főosztálya. poszta és a saláta, a korai karalábé. A paradicsom a közepes hőigényű növényekhez tartozik. Fejlődéséhez 21 fok körüli hőmérsékletet igényel. A melegigényes növények csoportjába tartozik a paprika, uborka, melyeknek növekedésükhöz 25 fok hőmérséklet szükséges. A növényeknek a hőmér- sékletigénvük szabja meg, hogy mikor hajtathatjuk a fólia alatt. Természetes, hogy a legkevesebb hőt igénylő növényeket hajtatjuk a legkorábban. A hónapos retek, saláta, korai karalábé, korai káposzta hajtatását március elején kezdjük el. Ezután az időjárástól függően április 5—25-e között paradicsomot, paprikát vagy uborkát ültetünk a fólia alá. Az első szakaszban kiültetett növények eredeti helyükön maradnak. A fóliát vándorol tatjuk át az új növényre. Május végén, amikor a hőmérséklet 20—25 fokra emelkedik, a fólia használatát megszüntetjük. Haj tatásra a korai piros, cherry belle, saxon. hónapos retek fajták alkalmasak. Korai káposztából a dittmár és az aranyföld, korai karács jszülött a hagyma- családban Több éves kutatómunka eredményeként a Kertészeti Kutató Intézet budatétónyi telepén sikerült kiklsáirlétez- ni és a gyakorlatban eredményesen bevezetni a vöröshagyma egyéves termesztés- módját. Létrejött egy új hagymafajta és ezzel a már eddig is meglehetősen népes hagymacsalád régó, a várt „újszülöttel” gyarapodott. Dr. Molnár Béla főigazgató a magyar kertészeti kultúra számottevő új eredményéről szólva többek között elmondotta : — Sikerült kinemesítanünk az úgynevezett alsógödi fajtát, amelynek legjellemzőbb tulajdonsága — szemben a makói vöröshagymával —, hogy három év helyett ©gy év alatt termeszthető. Termesztése maigról történik, és így a kimondottan kézi kapálást igénylő dughagyma úgynevezett dugatása a művelés folyamatából kimarad. Ennélfogva korántsem olyan munkaigényes és előállítási költsége is lényegesen kisebb: üzemi tapasztalatok szerint a dughagymás termesztésmódhoz képest — a terméstől függően — mintegy 20—35 százalékos önköltség-megtakarítást jelent. — Mivel ezt az egyéves vöröshagymafajtát éppen „újszülött” volta miatt meg Kevésbé ismerik, kidolgoztuk termesztési technológiáját is. — Az eredményes termesztés egyik legfontosabb tényezője a megfelelő talaj megválasztása. A kísértetek azt mutatták, hegy a kikísérletezett hagymafajta sík fekvésű, humuszban gazdag, jó vízgazdálkodású. tavasszal korán megmunkálható, gyengén lúgos talajon termeszthető legjobban. Ezzel szemben mély fekvésű, víznyomóénak kitett, cserepesedésre erősen hajlamos és savanyú talajok a termesztésre alkalmatlanok. A hagymatábla kiválasztásánál viszont arra kell ügyelni, hogy az gyomokkal, különösen muhart élőkkel ne legyen fertőzött. lábéból pedig a szentesi fehér és a kék óceán fajtákat hajtatjuk. A hónapos retket 8—12 cm sor- és 4—5 cm tőtávolságra vetjük. A káposz. tát 30x40 cm-re, a karalábét 25x25 cm-re ültetjük. A paradicsomfajták közül a determinált merev szárú fajtákat hajtatjuk, pl. a kecskeméti törpét. Paprikából a hatvani csemegepaprikát, a kecskeméti korai halványzöldet , és a cecei édest hajtatjuk. A paradicsomot és a paprikát 30x40 cm- re ültetjük a fólia alá. Uborkából az igénytelenebb fajtákat válasszuk ki fólia alatti hajtatásra, amelyekből 2—3 tövet ültetünk 1 maként. A fólia alatt a növényzetet rendszeres öhtözésbui részesítjük. A hőmérséklet optimális fölé emelkedése esetén szellőztetni kell. A fóliát a hajtatás után célszerű más területeken is hasznosítani, pl. kukorica takarására vagy z.öldségnövények őszi haj tatására. Karad) István Mezőgazdasági Szakmunkásképző lsk. Tiszabercel ZöI<Iség;liajtatás fólia alatt I kenyérgabona-termesztés helyzete a nyíregyházi Járásban n, A termésátlagok alakulását egyik legdöntőbben befolyásoló tényező a megfelelő harmonikus tápanyagellátás. A kedvezőtlen termőhelyi adottságok lényegesen befolyásolhatók a helyes talajerő-gazdálkodással. Jó példát szolgáltat erre a napkori Kossuth Tsz, ahol a szántó átlag aranykorona- értéke 6,39. 1971-ben őszi búzából 227 kg hatóanyag-felhasználás mellett 19,1 q-ás termésátlagot értek el, vagy a nyír- jákói Kossuth Tsz 5,79 átlag aranykorona-értékű földeken 120 kg kh-kénti hatóanyag felhasználásával 20 q-ás termésátlagot értek el kh-ként. Örvendetesen fejlődik a műtrágya-felhasználás a járás szövetkezeteiben, ezzel összefüggésben növekednek a termésátlagok is. Az elmúlt években az őszi bűző és rozs alá felhasznált alapműtrágya (abszolút mennyiségben) és a termésátlag az alábbiak szerint alakult: Búza Rozs alapműtr. term. átl. alapműtr. term. áll. kg'kh q/kh kg/kh q kh 1968 69 231 14.2 181 9.5 1969 70 279 11.2 158 6.8 1970,71 309 16,0 200 9,5 1971 72 349 — 269 — Az 1970. évi termésátlag-csökkenés közismert ár-és belvízkárok és a magas betakarítási veszteség következtében állott elő. A műtrágya növekvő felhasználása mellett fokozódik e tekintetben is a szövetkezetek közötti differenciálódás. A búza alapműtrágya-mennyisége pl. 87 kg-tól (Tiszatelek Béke) egészen 550—600, sőt 700 kg mennyiségig is terjed. Raka- maz, Timár, Nyírtét. Az elmúlt két évet alapul véve is jelentős fejlődés állapítható meg a műtrágyák felhasználását illetően, amíg 1970-ben a járás termelőszövetkezeteinek 18 %-ában átlagosan legminimálisabb 2 q vegyes műtrágya sem került fel- használásra, ezeknek a tsz-eknek az aránya 1971 őszén 6 %-ra csökkent, ugyanakkor a 4 q, vagy ettől nagyobb meny- nyiségű műtrágyát felhasználók aránya 21 %-ról 38 %-ra növekedett. A műtrágyák mennyiségi növekedése mellett jelentős a minőségi fejlődés is. mivel egyre több termelőszövetkezetben talajvizsgálatig figyelembevételével célszerű tápanyag-gazdálkodás történik, a talajvizsgálatok figyelembevételével állapítják meg a műtrágyák mennyiségét és arányát. VETÖMAGHASZNALAT, V ETŐ MAG-FEL ÍJ JITAS: A jó termés egyik feltetele a megfelelő minőségű, biológiai értékű vetőmag felhasználása. A vetőmaghasználat terén is fejlődés tapasztalható, ez összefügg az üzemek szakmai színvonalának növekedésével, emellett ez irányban hatott a 22/1968. évi MÉM-rendelet (vetőmagtörvény) is. Ma már általános, hogy a vetőmagvakat a vetés előtt az üzemek ve- tőmagvizsgálatnak vetik alá. Az elmúlt év őszén a járás szövetkezetei közel 200 vetőmagmintát vizsgáltattak meg a Vetőmag Felügyelőséggel és a vizsgálatok figyelembevételével eszközölték a vetőmagvak felhasználását. A saját vetőmagvak még jobb minőségben való előállítását akadályozza, hogy a tsz-ek megfelelő tisztítógépekkel még kielégítően nem rendelkeznek. Részben ezzel is magyarázható, hogy aránylag elég magas a vetőmagnorma, mely 1971 őszén búzából 175 kg, rozsból 119 kg volt átlagosan 1 kh vetésterületre. A vetőmagvak felújítására az üzemek egyre nagyobb gondot fordítanak és igyekeznek biztosítani azt, hogy a kalászosok vetőmagját 3—4 évenként teljes mértékben felújítsák. 1968-ban a búza vetésterületének 19,3 százalékán. 1969- ben 28 százalékán. 70-ben 25 százalékán. 1971 őszén 24 százalékán vetettek II. és III. fokú szaporítású fémzárolt vetőmagot. Ma már egyre több tsz állít be úgynevezett saját vetőmagparcellát, II. fokú szaporítású vetőmagvakból, habár e téren elég sok a javítanivaló, akár a parcellák kijelölésénél, akár a termés elkülönített kezelésénél, tisztításánál is. A vetőmagvak csávázása járásunk területén az elmúlt években megoldódott, kalászos vetőmagot csak csávázottan használnak fel vetésre. Szövetkezeteink közül az elmúlt években egyre többen vásároltak saját csávázógépet, az elmúlt év őszén 18 db üzemi csávázógép végzett csávázást és bércsá- vázást a géppel nem rendelkező üzemek részére is. VETÉSIDÖ Az időben történő vetés jelentőségét felismerve egyre inkább erősödött a törekvés az optimális vetésidő betartására. Sajnos a törekvések ellenére is helyenként az őszi kalászosokat időben nem tudják elvetni, az okok között megemlíthető a betakarítási munkák elhúzódása és a nem kielégítő gépellátottság. (Az őszi szállítások, különösen az almaszállítás a gépállomány jelentős százalékát kötik le.) A közölt táblázatból megállapítható, hogy az elmúlt év őszén az őszi búza vetésének végrehajtása sokat javult. Korábbi évekhez képest csökkent az őszi állapot becsléskor gyengének minősített őszi vetések aránya, mely 1970 őszén 21 % volt. 1971 őszére 17 %-ra csökkent, habár egy-két tsz esetében elég jelentős (Ibrány. Tiszabercel, Nyírbogdány, Levele!;) a megkésett vetések százaléka. Összegezve megállapítható, jobb minőségű vetőmag, nagyobb mennyiségű műtrágya került időben felhasználásra. Az őszi vetési munkák befejeztével a vetések ápolására, fejtrágyázására szövetkezeteink nagyobb gondot fordítanak. A tél folyamán szinte valamennyi tsz megkezdle a kalászosok fej- trágyázását, mely február végéig 85—90 %-ban végrehajtásra is került. Dé nem ritka az a tsz, ahol az őszi kalászósók fejtrágyázását február közepéig befejezték (Ujfehértó, Ra- kamaz, Tiszanagyfalu). Szövetkezeteink szakvezetői és tagjai lehetőségeik szerint. igyekeznek mindent megtenni annak érdekében, hogy minél jobban megalapozzák az ez évi jó terméseredményeket. Csernyák Tibor agrármérnök Öszibúzavetés százalékos megoszlása vetésidő alapján: szeptemberi október novemberi vetés I. II. III. vetés % dekádban % 1971 őszén 20 24 25 23 8 1970 őszén 9 22 25 29 15 1969 őszén 15 26 28 19 12
