Kelet-Magyarország, 1972. március (32. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-16 / 64. szám

S. ©Ma! ruTUT n*Aí?YAT»rm«7<fl 1979. märefue ff. Ülésezik az olasz pártkongresszus Egyházi vezetők nyilatkozata a Hazafias Népfront kongresszusi leveléről A Hazafias Népfront janu­ár közepén közzétett kong­resszusi levele élénk vissz­hangot váltott ki társadal­munk minden rétegében. A közös célok elérésére moz­gósító, együttes cselekvésre szólító dokumentum cím­zettéi között ott vannak a hívő, vallásos érzelmű embe­rek is, mindazok, akik ké­szek tettekkel segíteni né­pünk felemelkedésének, a szocializmus építésének ügyét. Az MTI munkatársai most egyházi vezetőkhöz fordultak a kérdéssel: mi­lyen válasz fogalmazódott meg bennük a kongresszusi levél olvasása után? íme, a feleletek: Dr. Ijjas József kalocsai érsek, a magyar ka­tolikus püspöki kar elnöke: A Hazafias Népfront Országos Tanácsának ha­zánk népéhez intézett kong­resszusi levelét az országos tanács idei első ülésén — mint a HNF országos el­nökségének tagja — magam is helyesléssel elfogadtam. Mint egyházi vezető a kong­resszusi levélnek különösen azt a részét tartom figye­lemre méltónak, amely a népfront működéséhez a pártonkívüliek és a különbö­ző világnézetű állampolgárok alkotó együttműködését igényli. Még kifejezettebben nekünk szólónak tartom a levél következő megállapítá­sát: a Hazafias Népfront — mozgalma keretében — le­hetőséget nyújt arra, hogy az egyházak és a vallásos érzületű emberek eredmé­nyesen tevékenykedhessenek céljainak megvalósításáért. Hadd tegyem hozzá, én in­kább a „vallásos meggyőző­désű” emberek együttmű­ködését várnám, nemcsak a „vallásos érzületű” embere­két. — A vallásos világnézetű emberek cselekvő együttmű­ködése mindazokon a terü­leteken megvalósulhat — sőt meg is valósul — ame­lyeket a kongresszusi levél a népfrontmozgalom tevé­kenységi területeként jelöl meg. Művelődéspolitikai vo­natkozásban például közis­mert, hogy az egyházak is részt vesznek a nemzeti ha­gyományok ápolásában, mű­vészi kincseink megbecsülé­sében, az ízlés fejlesztésében, az ünnepeinkről való méltó és tartalmas megemlékezés­ben, beleértve az állami ün­nepeket is. A szentbeszé­dekben magyar nyelvünk tisztaságát is igyekszünk ápolni, nyelvünk szépsége és kifejező ereje — különö­sen a latin szertartási nyelv­ről a honi nyelvre való át­téréssel — szertartásaink imaszövegeiben is érvénye­sül. 14. állandó témáink kö­zött ott szerepelnek a csa­ládalapítás, a gyermekneve­lés, a hivatásra való előké­szítés feladatai is. — A békemozgalomban való tevékeny részvételünk ugyancsak közismert. A ma­gyarországi katolikus püspö­ki karnak külön szerve az „Opus Pacis” és az Országos Béketanács katolikus bizott­sága. Népünk és hazánk szeretetére neveljük hívein­ket a gyermekkortól kezdve. A nemzetnevelő munkában részt vesz a hitoktatók egész sora, készségesen együttműködve a pedagógu­sokkal. — A vallásos meggyőző désű állampolgár számára a Hazafias Népfr^rtmozga- lorr az a keret, ahol gyakor lati lehetőséget talál az em bér szolgálatára, amit egyéb­ként lelkiismerete szerint is kötelességének érez. Az egyház üdvösségszo’gálat párosul itt az emberszolgá lattal: a nénfrontrrozgalom- ban a hívő találkozik ióaka ratú embertársaival, a szó ciális munka közöecégéber kovácsolódik valósul meg s nemzeti esvség. S a néofro"' feladata hogy a lehetősé­gekkel élve. megú’uló mód szerekkel a mozgalom kere teibe szélesen bevonja a val­lásos meggyőződésű embere­ket, magukat a hivatásos lelkipásztorokat is. — Az egyház papjainak és híveinek részvétele a nép­frontmozgalomban már ed­dig is jelentős eredményeket tud felmutatni. Az egyházfők ott vannak a mozgalom or­szágos elnökségében, a me­gyei, a járási, a községi bi­zottságokban. Ugyanitt pár­ton kívüli híveink is tevé­kenykednek, példát szolgál­tatva ezzel a helyes közgon­dolkodás alakítására. Három katolikus papképviselő foglal helyet a parlamentben, egyikük az országgyűlés al­elnöki tisztét tölti be. Mind­ezek alapján okunk van ar_ ra a reménykedésre, hogy az eddig elért eredmények to­vább gyarapodnak majd. Ennek ígéretét látjuk a még előttünk álló problémák megoldásánál az állam és az egyház közötti viszony szívélyességében. Dr. Bartha Tibor református püspök, a ma­gyarországi egyházak öku­menikus tanácsának elnöke: — Meggyőződésem szerint maga az élet és a mindenna­pos gyakorlat már az eddigi­ek során is cáfolhatatlanul igazolta, hogy a Hazafias Népfront keretében megta­lálja helyét és feladatát minden jóakaratú, a közért igaz felelősséget vállaló lel­kész és hívő. — Lelkészeink örömmel fogadják és a megbecsülés jelének tekintik, hogy a Ha­zafias Népfront által szerve­zett találkozókon hivatott előadóktól rendszeresen tá­jékoztatást kapnak az ország életéről, társadalmunk törek­véseiről, a békemozgalmi célkitűzésekről, a közügyek­ről. A legfrissebb példa: az egyházak képviselői ezekben a hetekben még az eddigi­eknél is nagyobb mértékben kapcsolódnak be az V. nép­frontkongresszust előkészítő rendezvényekbe, országos eszmecserébe. — A közjóért végzett oda­adó fáradozás alapvető ke­resztyén erkölcsi követel­mény. A kongresszusi levél­ben kifejezésre jutó mélysé­ges humanizmus nem lehet idegen senkitől, aki a ke­resztyén hitelveket magáé­nak vallja. A békemozgalom támoga­tásának feladatát külön is szeretném kiemelni a kong­resszusi levél gondolataiból. A magyarországi protestáns egyházak őszinte meggyőző­déssel és készségesen kap­csolódtak be az igazságért küzdő vietnami nép támoga­tására indított akciókba, és népünk közösségében részt kívánnak venni az európai biztonság megszilárdításáért, a biztonsági és együttműkö­dési kormányszintű konfe­rencia mihamarabbi össze- üléséért folyó társadalmi megmozdulásokban. — A nemzetközi egyházi érintkezés fórumain is azt igyekszünk munkálni, hogy az egyházak és a keresztyé­nek álljanak a béke és a ha­ladás erői. a felszabadulá­sukért küzdő népek és a tár­sadalmi igazságosság ügye mellé. — A magyar kálvinizmus történelmének legszebb kor­szakaiban szoros közösség­ben élt a néppel, a nép ügyét szolgálta és a hazafias érzés ápolását feladatának tekin­tette. így ma is a magyar kálvinizmus legnemesebb történelmi hagyományaiból fakad az az öröm és helyes­lés, amellyel a kormányzat társadalmi-politikai prog­ramját és így a Hazafias Népfront munkáját támo­gatjuk. Minden magyar em­bert örömmel tölthet el az a tény. hogy korunkban a hazaszeretet fogalma új tar­talommal telítődött meg. A szocialista hazaszeretet — amelyre a Hazafias Nép­front levele is felhív — az ország javáért, szo­ciális és szellemi előreha­ladásáért való fáradozást jelenti, és nem fordul más népek érdekei ellen, hanem éppen ellenkezőleg, az egye­temes emberi haladás és a világbéke ügyét támogatja. Szívből örülünk annak, hogy ezekbe az eredményekbe be­épülhet az egyházak, lelké­szek és hívők munkája is. Dr. Káldy Zoltán, az evangélikus egyház orszá­gos zsinatának elnökpüspöke: — Mindannyian jól tud­juk, hogy a népfrontmozga- lom olyan politikai tömörü­lés, amelynek keretében párttagok és pártonkívüliek, a különböző világnézetű ál­lampolgárok együtt fáradoz­nak a nagy nemzeti cél, a szocialista Magyarország felépítéséért és a béke meg­őrzéséért. Mindezért a kong­resszusi levél bennünket is megszólít, mondván: „a moz­galom keretei lehetőséget nyújtanak arra, hogy az egyházak és a vallásos ér­zületű emberek eredménye­sen tevékenykedhessenek szocialista célkitűzéseink megvalósításáért A Haza­fias Népfront törekedjék ar­ra, hogy a hívők körében nö­velje a politikánk iránti bi­zalmat és cselekvő hozzájá­rulást”. — Ez a megszólítás, ame­lyet mi szívesen vettünk, számunkra azt jelenti, hogy a Hazafias Népfront és álta­lában a magyar társadalom számon tart bennünket: igényli munkánkat, megbe­csüli azt és elfogad bennün­ket munkatársul. Erre a bi­zalomra a jövőben is mél­tóak szeretnénk maradni. — Örömmel adunk támo­gatást a szocialista nemzeti egység megerősítéséhez. Azoknak a nagyszerű ter­veknek a megvalósításához, amelveket szocializmust épí­tő népünk maga elé tűzött, szükség van olyan közös erőfeszítésre, amelyet nem gyengít meg a világnézeti különbség és az a tény sem, hogy az egyháznak e világ­ban való céljain kívül van­nak ezen túlutaló céljai is. Mi akarunk és tudunk együtt munkálkodni né­pünk minden fiával, aki sze­reti hazáját és meggvőző- déssel rakja egymásra a szocialista Magyarország épületének köveit. — A szocialista demokrá­cia további szélesítéséhez mi, egyházi emberek azzal aka­runk hozzájárulni, hogy a lelkészek és a gyülekezeti presbiterek szintjén is nyil­vánvalóvá tesszük: a lelké­szeink és presbitereink egy­nek tudják magukat társa­dalmunkkal, rakaszkodnak ahhoz, építik azt, és gondol­kodásukban is mégértek ar­ra, hogy különböző es-me- cseréken, tanácsüléseken, nénf ron t-ös.s-ejöve teleken hozzászóljanak a szocialista építés problémáihoz és vé­leménynyilvánításukkal elő­mozdítsák az építőmunkát. — Demokrácia annak jár, aki élni is tud ve1^. Széle­sítéséről csak ott lehet szó, ahol nem élnek vissza a na­gyobb szabadséggü, hanem arra használják fel, hogy még nagyobb ütemben és még gyorsabban énüljőn a szo­cializmus Maaya-orsz'gon. Mi úgy gondoljuk, hogy lel­készeink túlnyomó többségé­nek, termelőszövetkezetek­ben hűségesen dolgozó pa­rasztjainknak, ipari üzemek­ben dolgozó evangélikus egyháztagjainknak és külön­böző pozíciókat betöltő ér­telmiségi gyülekezeti tag­jaink számára nyugodtan le­het szélesíteni a szocialista demokráciát, mert nagy többségük jól él vele. Ennek a jegyében arra hívjuk fel egyházunk tagjait és lelké­szeit, hogy a népfrontmoz- galom most soron levő ülé­sein nagy számban vegye­nek részt, hallassák szavu­kat és ajánlják fel további jó munkájukat egész népünk javára. Dr. Seifert Géza, a magyar izraeliták országos képviseletének elnöke: — A Hazafias Népfront, mint tömegmozgalom, fel­öleli az ország minden réte­gének vágyát, törekvését és célkitűzéseit, tekintet nél­kül az állampolgárok külön­böző világnézetére. Lehető­séget nyújt ezért arra, hogy az egyházak és a val­lásos érzületű emberek eredményesen ténykedhes­senek „nagy nemzeti cé­lunk, a szocialista Magyar- ország felépítése és békéjé­nek megőrzése érdekében”. — A levélben foglalt prog­ram országunk alapvető kérdéseinek demokratikus megvitatása mellett irányt szab az egész magyar nép egyre jobb és boldogabb éle­tének elérése céljából a magyar nemzeti egység megvalósítására. Meghatá­rozza a szocialista magyar hazafiság eszméjének je­lentőségét és azt az abból folyó alkotó és cselekvő te­vékenységet, amellyel az igazságon alapuló társadal­munk további fejlődését, ha­ladását mindjobban elő­mozdíthatjuk. Mi, mint a magyar izraelita hitfelekezet tagjai — akik magunkat a magyar nemzeti egység ré­szének tekintjük — öröm­mel veszünk részt országunk többi polgáraival együtt a Hazafias Népfront szövetsé­gi politikájában. — Közösen dolgozunk a múltból örökölt káros ma­radványok felszámolásáért, az igazságos társadalom, a szocializmus teljes felépíté­séért, országunk gazdasági, kulturális és szociális fel- emelkedéséért, amelyek egy­ségesen mindanr’viunk — "z egész magyar nép — jobb életét és boldogságát ered­ményezik. — Az „ezeréves” Magyar- országon a magyar zsidóság tagjai az egyes korok törté­nelmi változásaihoz képest hol kisebb, hol nagyobb mér­tékben a jogfosztás, az el­nyomás és a társadalmi ki­rekesztettség alanyai voltak. A második Világháború náci üldöztetései idején már fele­kezetűnk tagjainak az élet­hez való joga ellen törtek. — A reakció sötétségét árasztó letűnt korok idején is tudta a magyar zsidóság, hogy az embert megillető jo­gait a haladó gondolat vilá­gosságán keresztül, a nép jo­gaival együtt érheti el, amit szocialista társadalmunk maradéktalanul meg is adott. — Sohasem felejtjük el, hogy a magyar népet — és benne a magyar zsidóságot — a győzelmes szovjet had­sereg szabadította fel a náci rabság alól. — Országunk felszabadu­lása előtt, a Horthy-fasizmus korában és ezt megelőző ko­rokban is, sokat beszéltek nálunk a magyar hazafiság- ról. Beszéltek arról előadó- termetc dobogóiról, szószékei­ről, az országgyűlésen, a rá­dió hullámain át és sokat foglalkozott ezzel a kérdés­sel az akkori sajtó. A letűnt társadalmi rendszerek haza- fisága azonban nacionalista szellemű volt, amelybe be­lefért a nép elnyomása, fe­lekezetűnk tagjainak hátrá­nyos megkülönböztetése. A szocialista hazafiság szelle­me mindezekkel szakított és a magyar nép minden tagjá­nak világnézetre, felekezetre. nemre és korra való tekintet nélkül adta meg az ember boldogságát jelentő szabad­ságot. Ezért üdvözöljük mi a szocialista ma"var hazafiság szellemében alkotott kong­resszusi levelet és örömmel, lelkesedéssel veszünk részt az abban meghatározott rész­feladatok megvalósítását cél­zó munkákban. — Örömmel és lelkesedés­sel üdvözöljük ezért a kong­resszusi levél összes körvo­nalazott célját, amely a szö­vetségi politika jegyében és a szocialista humánum szelle­mében kiterjed a nők, ifjú­ságunk. öregjeink jogaira, a szocialista demokrácia elvei alapján kiszélesített közjogi funkcióinkra, gazdaság- és művelődés-, város- és köz­ségpolitikánk tevékenysé­geire. nemzetközi vonatko­zásban a béke megvédésére. Megható és felemelő jele­net szakította félbe az Olasz Kommunista Párt milánói országos kongresszusának szerda délelőtti ülését. Luigi Longo, a párt főtit­kára szerdán töltötte be 72. életévét. Miután a párt ve­zetője elmondta kongresz- szusi felszólalását, a tanács­kozás résztvevői felállva ün­nepelték őt. Longo előzőleg nagy ér­deklődéssel kísért felszóla­lásában a jelenlegi olasz po­litikai helyzettel foglalko­zott. Rámutatott: a középbal kormányzat bukása nyilván­valóvá tette, milyen veszé­lyek fenyegetik az olasz de­mokráciát, de egyben azt is, hogy szükséges és lehetséges egy demokratikus fordulat az ország vezetésében. „Eb­ben a helyzetben a felvetődő bonyolult problémák sora kongresszusunknak nemcsak nemzeti, hanem nemzetközi jelentőséget is kölcsönöz” — hangoztatta. A kongresszus kifejezi és megerősíti azt a politikai irányvonalat, amelyet az OKP következetesen visz a dolgozók érdekében minden területen a gyökeres, struk­turális átalakulások megva­lósítására. Ezek a strukturá­lis átalakulások megrendítik az uralkodó osztályok, a mo­nopoltőkés csoportok pozí­cióit és alapvetően megvál­toztatják az ország gazdasá­gi és társadalmi életének fejlődési irányát, módját. Ez az, amit Togliatti a „szo­cializmus olasz útjának” ne­vezetett — mutatott rá Lon­go — fő tartalmi jellemzői: a reformok, fő eszközei pedig a szövetségi politika, a találko­zási pontok felkutatása más politikai erőkkel, amelyek­kel együtt létrehozható a ha­ladásban és a demokrácia fejlesztésében érdekelt vala­Husszein jordániai uralko­dó — amint az várható volt — szerdán bejelentette a Hasemita Királyság átszer­vezésére vonatkozó terveit. A terv a következőkben ösz- szegezhető: — Az ország neve ezután Egyesült Arab Királyság lesz, közigazgatásilag kát tar­tományra, Jordániára és Pa­lesztinára oszlik. — Palesztinához tartozik a Jordán folyó nyugati partja és mindazok a felszabadított arab területek, melyek lakos­sága csatlakozni kíván Pa­lesztinához; — Jordániához tartozik a Jordán folyó keleti partja; — a két tartomány föde­rációban egyesülne; — a központi főváros — csakúgy, mint Jordánia tar­tomány fővárosa, Amman lesz: Palesztina fővárosa pe­dig Jeruzsálem. A tervet a parlament elé terjesztik, amely annak meg­felelően új alkotmányt dol­goz ki az ország számára. Husszein király beszéde mintegy 500 jordániai és ciszjordániai vezető, előke­lőség és újságíró előtt hang­zott eL A király kijelentette, hogy a központi végrehajtó hata­lom birtokosa továbbra is ő marad; munkáját központi kormányzat segíti. — Egységesek lesznek a fegyveres erők; parancsno­kuk a király; — a helyi végrehajtó ha­talmat mindkét tartomány­ban onnan származó főkor­mányzó és a tartományból való minisztertanács gyako­rolja; — a központi törvényhozó hatalom továbbra is a nem­zetgyűlésé; a helyi törvény­hozó hatalmat mind Jordá­niában. mind Palesztinában néptanácsok látják eL Ezek­mennyi réteg nagy, közös mozgalma. ■ Longo ezt követően élesen támadta a kereszténydemok­rata pártot, amely a konzer­vatív erők szolgálatában minden eszközzel a dolgozó osztályok megosztására tö­rekszik. Longo keményen elítélte az újfasizmus feléledését és hangoztatta: a köztársaság­nak és intézményeinek érvé­nyesíteniük kell az alkot­mány fasisztaellenes rendel­kezéseit. Longo szembeszállt azok­kal. akik az OKP szövetségi politikáját a háború utáni évek „népfrontpolitikájával”, a frontizmussal azonosítják. „Ma ennél messzebbre tekin­tünk. Ettől nagyobb céljaink vannak” — hangoztatta Lon­go, megerősítve Berlinguer- nek a hétfői beszámolóban elhangzott kijelentését, hogy az Olasz KP célja nem a kö­zépbal kormányzatba való beilleszkedés, hanem annak felváltása egy új, demokra­tikus kormánnyal. Longo végül súlyosan meg­bélyegezte annak az egység­bontó és kommunistaellenes csoportnak az elhatározását, amely önálló szervezetként jelentkezik a választásokon és amelynek a burzsoá sajtó hatalmas reklámot csináL Kifejezte meggyőződését, hogy ez a próbálkozás vere­séget szenved. Longo azzal zárta beszé­dét, hogy a párt vezetését át­vevő új nemzedéket méltat­ta, amely nemzedék a párt életképességének és erejé­nek bizonysága. A külföldi pártok képvi­selői közül szerdán a Fran­cia Kommunista Párt, a Ju­goszláv Kommunisták Szö­vetsége. a Dél-vietnami Nem­zeti Felszabadítást Front és a Német Szocialista Egység­párt képviselője beszélt. nek tagjait közvetlen, titkol szavazással választják. „Ez a terv — mondotta magabiztosan az uralkodó — szorosabbra köti a két part közötti kapcsolatok szálait, s a mélyebb felelősségérzetre alapozza a lakosság testvéri­ségét és jövendő viszonyát.” A végrehajtás oly módon tör­ténik, hogy ez kifejezze az Egyesült Arab Királyság né­peinek nemzeti törekvéseit anélkül hogy érintené a pa­lesztin származású polgárok jogait a jordániai tarto­mányban és a jordániai szár­mazású polgárokét a palesz­tin tartományban, A király beszédének el­hangzásával egyidőben újabb haragos és vádoló hangú kommentárok hangzottak el az arab rádiók hullámhosz- szain. Beirutban, ahol általában a legerősebben csapódnak le a különféle arab fejlemények által kiváltott érzelmi hullá­mok, a rendőrség — a tünte­tőktől tartva — körülvette a jordániai nagykövetség és az Alia légitársaság épületét. Az Egyiptommal rokon­szenvező lapok — a Szaut Al-Uruba és az Al-Moharrer — „árulásról” beszélnek, il­letve arról, hogy Husszein „átállt az ellenség táborába.” ★ A Husszein-tervnek egy további fejleménye, hogy szélsőjobboldali izraeli pár­tok — ugyancsak alkút gya­nítva, de természetesen az arabokéval merőben ellenté­tes indítékokból — a parla­ment rendkívüli ülésének összehívását sürgették. Golda Meir miniszterel­nök várhatóan csütörtökön nyilatkozik a kormány ne­vében a Husszein-tervrőL Attzervez'k t* Hasemfta Királyságot A ferdén király Izraellel egyezkedik Felháborodás az arab világban

Next

/
Oldalképek
Tartalom