Kelet-Magyarország, 1972. március (32. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-15 / 63. szám

Wti. március ft. KELET-MAGYAROftSZAG 5. oldal BALATON - MÁRCIUS A balatoni táj nyáron pompázatosán jólöltözött, da így, a korán érkező tavasz március elejei csupaszságá­ban is szép, bár más arcát mutatja. Néhány hete. míg erős és biztos volt a jég, a nádat le­vágták. Most, szabályosan kévékbe kötözve, ott feksze­nek az út mentén. A nádtar­ló mint öregember sűrű bo­rostája mered elő: az aratók itt-ott meghagytak néhány nádszálat mutatóban, legin­kább a mély felöli szélen, je­lezve a nádas határát. Nyáron megbújnak, nád­aratás után azonban előtűn­nek rejtekükből a gólyalá­baikon álló horgászvárták. Minden ilyen fatákolmány egy-egy külön vár: a néhány szál deszkán álló padot se­hol sem közelítheti meg ille­tek télén, mert az előrelátó tulajdonos a pádhoz vezető palló egyik tagját kiemeli és odalakatolja egy másik­hoz. Tihany nyáridöben is vi­szonylag csendes. Most egye­nesen kihalt. Utam először a Regébe vezet. íratlan törvény ezen a vidéken, hogy az ér­deklődő, miközben gyönyör­ködik a Balaton egyedülálló panorámájában, itt is igyon egy áldozati feketét. A presz- szó bútorzatát éppen cseré­lik, az ülőalkalmatosságok mustárszín huzatúak lettek, a kis asztalkák pedig egészen modern vonalúak. fémtalpa­sak. (így lesz Tihany szerel­mesének a Rege kávéja, új bútora — közügy!) Az elmúlt években is sok­szor jártam az apátságban és környékén. Lehet, hogy rossz megfigyelő vágyok, de csak most veszem észre, a múze­um bejárata mellett Amerigo Tot: őfelsége a Kilowatt cí­mű alkotását, amit jeles ha­zánkfia az elmúlt években adományozott a múzeumnak. Nyáron bizonyára elrejtették a lombok. Igazán tisztelem a nagy művészt, de ez a szo­bor — itt? Bár lehet, hogy én vagyok maradi: talán csak szokatlan az ezredéves táj­ban. az ősi falak tövén ez az ultramodern, igazi XX. szá­zadi szimbólum? A csend elcsal. a dombra, hogy kivallassam a visszhan­got. Kivárom a pillanatot, amikor teljes a csend, de íg is csak a kétszótagú szavak második tagját veri vissza az ősi apátsági fal — halkan. Mintha csak arra figyelmez­tetne: milyen régen is volt, amikor Csokonai a vissz­hanghoz, „A tihanyi echóhoz” panaszolta fel nehéz sorsát, bánatát: „Óh, Tihannak rijjadó leánya! Szállj ki szent hegyed közül. lm, kit a sors eddig annyit hánya. Partod ellenében ül.” Badacsony vulkános kopor­sódombja belevész a párá­ba. A hegy csendes, sehol egy lélek. A Kisfaludy-ház zárva — tatarozzák. A tetőn a Bormúzeum ablakszemeit leoántolt vastag falapok zár­ják. Csupán egy nénivel akadok össze az egész he­gyen. Amit kérdezek tőle. ar­ra néhány szóval is felelhet­ne, de ő ráérős bőbeszédűség­gel válaszol. Nyilván örül, hogy valakivel néhány szórt válthat. Szezon idején a badacsonyi halászcsárdában csak az is­tenek kegyeltjei ülhetnek asz­talhoz.. Most csupán egy ké­sőn ebédelő társaság foglalja el az egyik sarkot. A népi bútorokkal berendezett csár­da nagyon tetszetős: a nyers­fa asztalok, a fonott székek, és padok, a cserépkályha mind mestermunka. A kék szín dominál: kékfest ős az abrosz, kék a székek fája. és a cserépkályha is. Halász- csárdához illően halászlét ké­rek. Nincs — hangzik az. ud­varias válasz. Pedig hát az újságban olvastam, hogy 1—2 hete már vízre keltek a keszthelyi halászok. Elrom­lik a jókedvem: hiszen a ha­lászcsárda olyan halászlé nélkül. mint az ember asz- szony nélkül. Hazafelé Füreden szakítom meg utam. Az egész veszpré­9 Újítások Tornyospálcán ml parton itt a legsűrűbb az élet, a város télutón is a szívbetegek Mekkája. Füred egyik nevezetessége a Jókai-villa, amely 20 éven át volt az író nyári otthona. A vörös posztó borítású író­asztalnál számtalan tárca, el­beszélés és regény született, többek között az Aranyem­ber. Nem érdektelen bepil­lantani az íróasztal mögötti üveges könyvszekrénybe, ez ugyanis elárulhat valami személyes dolgot a nagy ro­mantikus íróról, nevezetesen milyen műveket használt kézikönyvként. A 16 kötetes Pallas-lexikon és kért pótkö­tete, a magyar irodalom tör­ténete németül, idegen nyel­vű művészettörténeti és ter­mészettudományos kötetek, képes világtörténet, Kazinczy, Arany, Eötvös néhány műve, az Országgyűlési Tudósítások és az adózási .törvények né­hány kötete sorakozik egy­más mellett. Az utóbbiak nyilván azért, mert gyakor­ta lehetett vitája az adóhiva­tallal. Az Országgyűlési Tu­dósítások pedig azt mutat­ják, hogy idős korában sem szűnt meg érdeklődni a köz­ügyek iránt. A természettu­dományos művek is alátá­masztják többek között a geológia és botanika iránti vonzódását. Jókai a maga módján kutató ember volt. Érdeklődése egyaránt kiter­jedt a makro- és mikrovilág­ra. Ezt bizonyítja, hogy az ablaknál ott áll csillagásza­ti távcsöve, egy tárlóban pe­dig mikroszkópja, távcsöve. A füredi kikötőben mindig megcsodálom a sirályokat. Gyönyörködöm szárnyuknak a természet nagy palettáján kikevert szürkéjében. Lábu­kat repüléstor teljesén elnyújtva tökéletesen áram­vonalasak. Nemes,ak szár­nyukkal befolyásolják röp­téjüket: farktollaikkal is, amelyeket legyezőszerűen, az éppen szükséges nagy - ságúra terjesztenek ki, az­után a manővertől függően, mozgatásukkal fékezik siklá­sukat! Sőt, olykor mint egy helikopter, majdnem megáll­nak a levegőben. A sirályok a szívkórház be­tegeinek dédelgetett kedven­cei. Az etetők kenyereszacs­kókkal felszerelkezve érkez­nek a sétányra. Megállnak a parton, magányosan, vagy többedmagukkal, s elkezdő­dik a játék:' a levegő akro­batái káprázatos könnyed­séggel kapják el a feldobott kenyérdarabokat, s egy-egy kört leírva, járulnak újra játszótársaikhoz. Itt is az ügyesebbek, a szemfüleseb­bek érvényesülnek; a vesztes méltatlankodva sávit fel. Mi­után jóllaktak, rövid sziesz­tára a vízre repülnek. A sirá­lyokkal játszók egyike-mási- ka még beszél is hozzájuk. Keresik köztük a „FéHábuf és szúrás szemeket mereszte­nek a kíváncsi „civilre”, ak megzavarja az állatokat, naponta ismétlődő tópart szertartást. Boros Béla Több oka is volt, amiért a legutóbbi ifjúsági klub pá­lyázaton kiváló címet nyert közössége^ közül éppen a tornyospálcait választottuk. Az egyik egy tipikus vonás, amely még nagyon sok köz­ségre jellemző: a fiatalok lendülete jelenti az egész község kulturális életét. A másik egy sajátos vonás: a legtöbb klubban a kezdeti fellendülés után előbb- utóbb visszaesés következik, kezdenek közömbösek lenni a fiatalok. Tornyospálcán nem így történt. Mozi négy nézővel Szerencsés eset, ha ugyan­az az ember irányítja az if­júsági klub munkáját, mint aki az egész község népmű­veléséért felelős. Szántó And­rás a művelődési ház igaz­gatója egyben az ifjúsági klub vezetője. Nagy tapasz­talattal, csaknem két évtize­des népművelői múlttal ren­delkezik. — A fiatalokkal nincs sem­mi baj. Lelkesek és kevésbé lelkesek vannak köztük, de nem közömbösek. Sokkal több gondom van évek óta az idősebbekkel. A tsz-ben van vagy huszonnyolc trak­toros. Három éve kínlódunk, hogy a szakmájukkal kapcso­latos előadássorozatot végig­csináljuk. Legutóbb 15 elő­adást terveztem. Négy-öt al­kalom után a tanfolyam el­néptelenedett. Agrárklubot indítottam. Két-három össze­jövetel után megszűnt. A mozi hetenként kétszer ját­szik. Volt olyan film, amikor négyen-öten ültek a nézőté­ren. Egyrészt az idősebbek „éb- resztgetésére”, másrészt a fiatalok klubmunkájának megismerésére kezdtek egy újításba. Szülői értekezlete­ket tartanak a klubban. Min­den negyedévben egyet. A szülők' meggyőződnek arról, h'ögj’ milyen céllal és ered­ménnyel működik a klub, s ami a legfontosabb, szívesen engedik el a gyerekeket,— mert tudják, mivel foglalkoz­nak a klubban. Sok klubnak teher, hogy hetenként négyszer-ötször „kell” foglalkozást tartani, minden program mindenki­nek szól. A tomyospálcaiak nagyon ügyesen oldották meg, hogy ne legyen kény­szer a klub. Heti két alka­lommal tartanak nagy klub­estet. A hét többi napján a foto-, és amatőrfilm-, a né- pitáncszakkör és az irodalmi színpad tartja foglalkozá­sait. Érdeklődés szerint osz­DEBRECENt A/ÁNDÉK A SZAMOSKÖZNEK Átadták a terület komplex fejlesztési tervét Március 11-én délelőtt né­pes tudósküldöttség érke­zett Fehérgyarmatra: a Deb­receni Agrártudományi Egye­tem tanárai, rektorhelyette­se, az egyetem mellett meg­alakult termelésfejlesztési intézet vezetői, kutatói és munkatársai. Magukkal hoz­ták a Szamosköz mezőgaz­dasági fejlesztésének tervét, melynek példányait a járási hivatal nagytermében ünne­pélyesen adták át az érde­kelt termelőszövetkezetek el­nökeinek és vezetőinek. Az összejövetelen megje­lent Bacsu József, a megyei tanács osztályvezetője. Józsa Endre, a Termelőszövetkeze­tek Szatmár-beregi Szövet­ségének titkára. Forgács And­rás, a járási pártbizottság titkára, valamint más helyi és környékbeli vezetők. A tervek átadása előtt az egyetem oktatói és kutatói nevében dr. Lovass Imre. a Debreceni Mezőgazdasági Termelésfejlesztési Intézet igazgatóhelyettese, a tervké­szítő 33 tagú kollektíva ve­zetője ismertette a munkát és annak jelentőségét. Emlé­keztetett rá, hogy 1970-ben, a nagy szamosközi árvíz után határozat született ar­ról, hogy el kell készíteni a terület mezőgazdasági távla­ti komplex fejlesztési tervét. A mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter e munka elvégzésére a debreceni egye­temet kérte fel, melynek szakember-kollektívája tár­sadalmi munkában vállalko­zott elkészítésére. Másfél évi munka, sok helyszínen ké­szült felmérés után elkészült a koncepció, mely 54 közsé­get és 41 mezőgazdasági ter­melőszövetkezetet érint. A tervezésnél arra törekedett a kollektíva, hogy messzeme­nően figyelembe vegye az adott táj természeti és köz- gazdasági adottságait. Nem hagyták figyelmen kívül a termelési és egyéb hagyo­mányokat sem. Figyelembe vették a területen gazdálko­dó mezőgazdasági nagyüze­mek vezetőinek elképzeléseit is. Olyan javaslatokat foglal magában a kiosztásra kerülő háromkötetes tanulmány, melynek megvalósításával a sok kárt szenvedett és anél­kül >s gyenge adottságú táj mezőgazdasági nagyüzemei­nek termelési színvonala, valamint a gazdálkodás ered­ményessége jelentős mérték­ben megjavulhat. A körülbelül kétmillió fo­rint értékű ajándékot az üzemek vezetői nevében Szé­les Lajos, a megyei tanács fehérgyarmati járási hivata­lának elnöke köszönte meg, részletesen méltatva az áldo­zatkész segítő munka jelen­tőségét, a benne részt vevők érdemeit és kifejezte azt a reményét, hogy használatá­val nagyot lendül a Szamos és Tisza közötti terület ter­melése, gazdálkodása. A résztvevők megállapod­tak abban, hogy még már­cius hó folyamán ismét ösz- szejönnek és megvitatják a fejlesztési tervben foglalta­kat. Az egyetem képviselői viszont — élükön dr. Poór József kandidátus, rektor­helyettessel és dr. Ecsedi Jó­zseffel, a termelésfejlesztési intézet igazgatójával — ígé­retet tettek arra, hogy mun­kájukat nem tekintik befe­jezettnek, további segítséget nyújtanak a nagyüzemeknek abban, hogy a saját üzemük­re alkalmazni tudják a terv­ben foglaltakat, sőt, felaján­lották szaktanácsadói szolgá­latukat a későbbiekben, a végrehajtás során is. Nem közömbösek a fiatalok — Küldöttség a cigánytelepről lottak kisebb csoportokra. Mindenki csak azzal a témá­val foglalkozik, ami érdekli. Ez az egyik titka, ami miatt nem néptelenedik el a fiata- luk klubja. Sőt. Van még egy újítás. Belépni a klubba — Ha egy klubtag részt vett egy szakköri foglalko­záson, például a keddi foto- szakkörön, akkor kap egy belépőjegyet a pénteki, vagy a vasárnapi nagy klubestre. Minden klubtagnak van iga­zolványa, tehát a belépőt, amiért a szakkörben végzett munkával megdolgozott, oda­adhatja egy ismerősének. Amikor ezt a módszert ki­találták, még nem is gondol­ták talán, hogy ez adja majd a klub tekintélyét. Csak az mehet be a közös kiubdél- utánokra, aki valamit tett, vagy akiért valamit tettek. Nem keltett ez visszásságo­kat? Nem húzódoztak a fia­talok ettől a kissé „admi­nisztratív” klubtagságtól? — Ellenkezőleg. Ez adta az alapját a jól sikerült programoknak. A község fia­taljai mellett még Újkenéz­ről és Mezőladányból is jár­nak ide. A klubtagok ötven­egyen vannak, vasárnapon­ként 100—110 fiatal tölti itt az idejét. A klubnak a közelmúltban „testvére” született. — Egyszer csak megjelent egy küldöttség a cigányte­lepről. Klubot akarnak ala­kítani. A hétfői nap lett az övék. Húsz-huszonöt fiatal jár rendszeresen. Van köztük négy ügyes táncos. Azt sze­retném, ha az általuk hozott anyagból egy cigánymotívu­mokra épülő koreográfiát terveznénk, s egyszer az egész falu előtt bemutatkoz­nának egy műsorral. Úgyis kíváncsiak a községben. A legutóbbi foglalkozásra el­jött négy-öt asszony.^ Nem. hívtuk őkfet, magúktól, jöt­tek. Leültek a sarokba, kö­tögettek és figyeltek. A cigányfiatalok klubjá­ban a legnagyobb sikere a társasjátékoknak volt. Domi­nózni tanulnak. Már beje­lentették, hogy a sakkra is kíváncsiak. Egyelőre külön tartják a foglalkozásokat. A klubvezető most azon gon­dolkozik, lehetne-e vegyes klubot létrehozni. Az egyik leglényegesebb kérdés, miből gazdálkodik egy klub, kik a mecénások. Az egyik a „fenntartó szerv” — a művelődési ház. Sokat segített a községi tanács, bú­torokkal, felszerelésekkel. A tsz is segített korábban, erő­sítőkkel, hangszóró'-.tol, 'film­vetítővel. Az ÁFÉ3Z az is­meretterjesztő előadások költségeit fedezi. Sajnos az ÁFÉSZ tavalyi ötezer forin­tos felajánlása valahol el­akadt. nem jutott el a klub­hoz. Tavaly a tsz sem támo­gatta a fiatalokat, pedig csaknem húsz tsz-fiatal tag­ja a klubnak. Idén 15 ezer forintot ígérnek. Nemcsak szórakozás Beszélgetésünk végén ar­ról kérdezem Szántó And­rást, hogy mitől lett kiváló az ifjúsági klub. — Kulcsár László, Szécsi Valéria, Balogh Erzsébet, Barta Sándor, Hornyák Jó­zsef és még sorolhatnám a legaktívabb fiatalokat, vagy az alapító tagokat, akiknek benne van a munkája ab­ban, hogy elismerték a klu­bot. Bár ebben az é/ben kap­tuk meg a kiváló címet, az 1971-es év munkájára, az én szememben ez a klub már három éve kiváló. Könnyű most kijelenteni, de igen sok munka eredménye, hogy tu­datformáló ereje van ennek a közösségnek. Nem az egy­szerű szórakozás miatt van. A leglényegesebbnek azt tar­tom, hogy a kocsmázástól vontuk el a fiatalokat. Baraksó Erzsébet Felvételi beszélgetések: április 15-ig Az Igazgatók döntenek a középiskolai felvételekről Az idén 138 800-an fejezik be az általános iskola nyol­cadik osztályát, a középisko­lákban 56 ezren érettségiz­nek. A tanulmányaikat ko­rábban befejezőkkel együtt több mint 200 ezer diák ké­szül élethivatására ezekben a napokban. Mi a helyzet a pályaválasztás „frontján?” Az első gyorsmérleg sze­rint a szakközépiskolákba várhatóan több ezerrel töb­ben jelentkeztek, mint ko­rábban. így várható, hogy a tanulók egy részének azt ajánlják: a szakközépisko­la helyett más iskolafajtába jelentkezzenek. A most végző nyolcadiko­sok közül 58 ezren folytat­hatják tanulmányaikat a kü­lönböző középiskolák első osztályaiban. Közülük szep­temberben 27 400-an gimná­ziumokba, 30 600-an pedig szakközépiskolákba iratkoz­hatnak be. Az általános is­kolát befejezők közül 63— 64 ezer fiatalt várnak a szak­munkásképzők. Legtöbben — szám szerint 24 ezren — a gépgyártás, illetve a gép­ipar területén készülhetnek élethivatásukra. De 9 ezer fiatalt vár az építőipar, csak­nem 8 ezer új szakmunkás- tanulót képez a kereskede­lem és a vendéglátóipar. A tanulók felvételéről az iskolák igazgatói döntenek. A felvételi beszélgetéseket — ahol ez szükségessé válik — április 15-ig tartják. A szakközépiskolákban. vala­mint a gimnáziumok úgyne­vezett szakosított tantervű osztályaiban április 25-ig be­felezik a felvételi munkát, s eddig el is küldi'- azoknak a tanulóknak a felvételi lap­jait a másodsorban megje­lölt iskolákhoz, akiket nem tudnak felvenni A gimná­ziumokban, valamint a gép- és gyorsíróiskolákban a fel­vételekről május 8-ig dönte­nek. Júniusban mintegy 56 ezer diák érettségizik a középis­kolák nappali tagozatain, 29 ezren a gimnáziumokban, 27 ezren pedig a szakközépis­kolákban. Közülük és a ko­rábban érettségizők közül 14 500 elsős „gólyát” várnak az 1972—73-as tanév nappa­li tagozataira a felsőoktatási intézményekben. A pályázók kérelmét a középiskolák már­cius 1 és 15 között fogadják el, a felsőoktatási intézmé­nyek pedig május 3-ig. A ta­nító- és óvónőképző intéze­tekben ez a határidő: már­cius 25. Esti és levelező ta­gozatokra a jelentkezés ha­tárideje május 15-e. A fel­vételi vizsgákat június 26-a és július 31-e között tartják. A pályaválasztási szakem­berek arra is felhívják a fi­gyelmet, hogy változatlanul aránytalan, egyenetlen a pá­lyázók érdeklődése. Irreáli­san sokan jelentkeznek pél­dául az orvosi, a jogi és egyes bölcsészkarokra. Szep­temberben mindössze 1240 elsőéves orvostanhallgató — beleértve a fogorvosokat és gyógyszerészeket is — 420 bölcsészjelölt és 320 joghall­gató kezdheti meg tanulmá­nyait. Nagyon hasznos lenne a jelentkezők átcsoportosu­lása; a realitásokhoz való jobb igazodás. Kívánatos len­ne, hogy mind a műszaki, mind az agrármérnökök szá­ma növekedjék, de szük­séges, hogy a felsőfokú vég­zettségű üzemmérnökök, üzemgazdászok, technikusok is egyre többen legyenek. Ezek ugyanis hiányzó szak- embertípusok. SIRÁLYOK ÉS EMBEREK.

Next

/
Oldalképek
Tartalom