Kelet-Magyarország, 1972. március (32. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-01 / 51. szám

grXIX. ÉVFOLYAM, 51. SZÄM ÄRA: 80 FILLER 1973. MÁRCIUS'1, SZERDA ZA1TNK TABTALMARŐg A munkások érdekében (3. aids!) Olvasóink írják 14. oldal) üzemi balesetek tanulságai (5. oldal) Ki lesz a bajnok? Totótanácsadó <í. álcái) ;7, oldal) Számvetés négy év munkájáról Nyíregyházán megválasztották az új városi népfrontbisottságot és a megyei küldötteket Kiemelkedő közéleti ese­mény színhelye volt február 29-én délelőtt a nyíregyházi Szamuely Tibor városi úttö­rőház: itt tartották meg a Hazafias Népfront nyíregy­házi bizottságának újjává­lasztó nagygyűlését. Úttörők köszöntötték a nagygyűlés részvevőit és az' elnökséget, melynek soraiban helyet foglalt dr. Tar Imre, a me­gyei pártbizottság első titká­ra, Gulyás Emilné dr, a Ha­zafias Népfront megyei tit-. kára, Kanda Pál, az SZMT vezető titkára, Varga Gyula, a városi pártbizottság első titkára és Bíró László, a városi tanács elnöke. A nagygyűlés résztvevőit, akik között a város vala­mennyi társadalmi rétegé­nek képviselői • ott voltak, dr. Vékony János, a népfront városi bizottságának tagja üdvözölte. A választási nagy. gyűlés elnökiének Kecskovsz- ki Józsefet,- a népfront váro­si bizottságának tagját vá­lasztották. Elsőként Kellner Ferencné, a városi bizottság titkára számolt be a nép­front négyéves munkájáról. Ecsetelte a város gazdasági, társadalmi és kulturális éle­tében bekövetkezett fejlő­dést, majd a népfront tevé­kenységéről szólt. Úgy érez­zük — mondotta — hogy ■eredményeinkben városunk lakossága közéleti aktivitásá­nak kibontakoztatásában, a cselekvő energiák tevékeny­ségre ösztönzésében és ösz- szefogásában népfrontmoz­galmunknak is jelentős sze­repe volt. A négyéves munkáról el­mondta. hogy a testületi üléseken rendszeresen meg­vitatták a város lakosságát érintő közérdekű problémá­kat. A választási és jelölő­gyűléseken közel félezer közérdekű javaslat hangzott el. A társadalmi munka szer­vezésében, a lakókörzetek, utak, parkok, járdák építésé­ben, szépítésében is ered­ményeket értek el. Jelentős értékű társadalmi munkát végzett a város lakossága a villany- és vízvezeték-háló­zat építésénél. A vállalatok dolgozói a parkosításban, a fásításban vettek részt tevé- kenyen és több esetben vál­lalták a gyermekjátszóterek felszereléseinek elkészítését. A társadalmi összefogás leg­szebb eredménye az elmúlt évben született, amikor a vá­rosi pártbizottság és a ^ta­nács az óvodai helyek bőví­tése érdekében anyagi segít­ségre és társadalmi munkára kérte fel az üzemek, vállala­tok. intézmények dolgozóit. Az összefogás eredménye­ként 35 millió forintot aján­lottak fel a városi üzemek, vállalatok, intézmények dol­gozói és többen eljuttatták a bizottsághoz egyéni felaján­lásaikat is. Kellner Ferencné többek között arról a tevékenység­ről is beszámolt, amely a város művelődését segítette, a különféle klubok létreho­zásával. író-olvasó találko­zók, ismeretterjesztő előadá sok, téli politikai tanfolya­mok szervezésével. A béke és barátsági munka, a magyar— szovjet barátság továbbfej­lesztése érdekében is jól te­vékenykedett a városi nép­frontbizottság. Baráti talál-' kozókat szervezett szovjet, bolgár, német, indiai és vi­etnami -vendegekkel; hozzá­járult a testvérvárosokkal, Ungvárral, Eperjessel és Rzeszówval már meglévő kapcsolatok további elmélyí­téséhez. , — Szövetségi politikánk szellemében, a szocialista nemzeti egység alapját képe­ző munkás-paraszt szövetség erősítése érdekében évente rendszeresen szerveztünk munkás-paraszt találkozókat. — A város társadalmának valamennyi rétegét igyekez­tünk közelebb hozni a közös gondokhoz, feladatokhoz. A közelmúltban tartott bizott­sági ülésünkön megállapítot­tuk, hogy városunk ipari fejlődésével egyenes arány­ban növekszik a munkások száma, ez indokolttá teszi, hogy ennek arányában nö­vekedjék részvételük a poli­tikai testületekben is. A beszámolóban még szá­mos kérdés szerepelt, a ta­nyai lakosság, a külterületi emberek körülményeinek ja­vítása. a városlSn a lakóhely fejlesztéséért érzett, felelős­ség és cselekvő részvétel erősítése. Kellner Ferencné végül ismertette, hogy ezt megelő­zően február hónapban 14 választói gyűlést tartottak Nyíregyházán, amelyeken több ezren vettek részt. 14 körzeti népfrontbizottságot választottak újjá, amelyek­ben örvendetesen nőtt a munkások, a nők és a fiata­lok részvétele. Köszönetét mondott a város lákosságá- •nak a négy év során tanúsí­tott érdeklődésért, a társa­dalmi munkáért, valamint a népfrontbizottságban áldo­zatkészen dolgozók fáradó, zásáért. A nagygyűlésen felszólalt Varga Gyula, a városi párt- bizottság első titkára. A me­gyei és városi párt-vb nevé­ben elismerését fejezte ki a négyéves munkáért, amellyel a népfront tevékenyen hoz­zájárult a város fejlődésé­hez, a gazdasági, társadalmi és kulturális célok megvaló­sításához. Kiemelte a nép­frontgyűlések, találkozók, an­kétok politikai jelentőségét, ahol a dolgozók a szocialista demokratizmus adta lehető­ségekkel élve mondanak vé­leményt örömökről, gór dók­ról, feladatokról. Felhívta a figyelmet, hogy a népfront segítsen olyan közhangulat megteremtésében, amely nem tűri az ügyeskedést, a pro­tekciózást, a szocialista er­kölcsi normáktól idegen magatartást. Újabb kezde­ményezésre serkentette a városi népfrontbizottságot a megyeszékhely gyorsabb üte­mű fejlődése, a tisztább, egészségesebb, kulturáltabb Nyíregyháza érdekében. Fel­szólalt a nagygyűlésén Je- szenszki Gábor, az ÉPSZER Vállalat dolgozója, országgyű­lési képviselő; többek között a tanyai lakosság út-, víz-, közmű- és óvodaproblémáira hívta fel a figyelmet. Bog- dányi Ferenc, a KISZ városi bizottságának titkára 25 ezer nyíregyházi fiatal nevé­ben szólt azokról a felada­tokról, amelyből a KISZ a népfronttal együtt kivészi a részét, — többek között a városi ifjúsági park építésé­ből. Tizenhármán szólaltak fel a vitában, változatos témá­kat, javaslatokat adtak az új népfrontbizottság­nak. Szó volt egyebek között a sóstói erdő védel­méről, a további erdőirtások megfékezéséről, a kisiparo­sok szolgáltatótevékenysé­gének kiterjesztéséről, a vá­rosi szocialista brigádok tár­sadalmi munkájáról a város­építésben, a sóstói szabadté­ri múzeumban tirpákház felépítéséről, .Jósa András hagyatékának közkinccsé adásáról, a boltok lépcsőze­tes nyitvatartásáról és még számos közérdekű problémá­ról. A vita után Kellner Fe­rencné rövid összefoglalója következett, maid Gulyát Emilné dr, a Hazafias Nép front megyei titkára tett ja vaslatot a megválasztand népfrontbizottság és a me gyei küldöttek személyére. / nagygyűlés részvevőinek ja vaslataival kiegészítve 6í tagú városi bizottságot vá lasztottak, s hatvantagi' küldöttséget a március 21-é" tartandó megyei népfron küldöttértekezletre. A meg­alakult új városi népfrontbi­zottság a gyűlés után megvá­lasztotta a tizenöt tagú el­nökséget. A népfrontbizott­ság elnöke dr. Vékony János lett, ale1 "kök Augusztinyi Pálné és Kovács István. A népfront városi titkárává is­mét Kellner Ferencnét vá­lasztották meg. Az MSZBT megyei tagcsoportvezetőinek tanácskozása Nyíregyházán A Magyar—Szovjet Baráti Társaság megyei tagcsoport­jainak ügyvezető elnökei ta­nácskoztak tegnap, kedden délelőtt a megyei pártbizott­ság nagytermében, az MSZMP megyei bizottsága és az MSZBT országos titkársága közös rendezésében. Az esz­mecserén megjelent és felszó­lalt Ekler György, a megyei pártbizottság titkára. Lóránt Sándomé, az' MSZBT tömegmozgalmi osz­tályának vezetője adott szé­les körű tájékoztatást a társa­ság országos elnöksége és tagcsoportjai együttes felada­tairól. Többek között hangsú­lyozta, hogy a társaság tevé­kenysége, a két nép közötti barátság ápolása az elmúlt két és fél évtized alatt túlnőtt egyetlen szervezett munkáján és az egész társadalom ügyé­vé vált. A magyar—szovjet ' kapcsolatok alapja a népeink közötti barátság, az az őszin­te tisztelet, megbecsülés, amit a magyar nép érez a Szovjet­unió és népei iránt. Ez tá­masztott új követelményeket, a . társaság tevékenységével szemben, hogy munkáját köz­vetlenül a munkahelyeken végezze, ahol az emberek dolgoznak, s ahol az a köz­vetlen véleménycserében vá­lik teljessé. , . Lóránt Sándomé tájékozta­tójában elmondta, hogy az országban nagy az érdeklődés az új szervezeti forma iránt, és a dolgozók kezdeményezé­sei alapján rövid idő alatt nagy számban alakultak tag­csoportok szerte az ország­ban, így Szaboics-Szatmár megyében is. A tagcsoportok száma az elmúlt év végére megközelítette a hatszázat, ezzel üzemek, intézmények teljes kollektívái lettek tag­jaivá a Magyar—Szovjet Ba- -áti Társaságnak. Ez lehetővé teszi a lakosság széles töme­geihez és elsősorban az ifjú- ■ ághoz eljutó program kidol­gozását. Az 1972. évi feladatokról szólva hangsúlyozta, hogy az országos elnökség által össze­állított programterv csak ve­zérfonala lehet a tagcsopor­tokéinak. Azok elsősorban a már kialakult hagyománya­ikra építik és építsék tervei­ket, az öntevékeny kezdemé­nyezés gazdag tárházát ad­Rahman sejk Moszkvába utazott hatja a barátság ápolása módjainak, formájának, esz­közeinek. Végezetül szólt a társaság ez évi két nagyszabású akcióprogramjáról; ■ az egyik, a méltó megemlékezés a Szovjet Szocialista Szövetsé­ges Köztársaságok megala­kulásának 50. évfordulójáról, amelynek megyei eseménye­iből nagy részt vállal a ta­nárképző főiskola és a Nyír­egyházi Dohányfermentáló Vállalat. A másik; a Szibéria fejlődésének távlatait isfner- tető rendezvénysorozat. Ezt követően Nagy Mihály, a megyei pártbizottság mun­katársa' a pártszervek tagcso­portokat irányító tevékeny-, ségéről, a már megalakult tagcsoportok életéről, a ba­rátság ápolásának megyei feladatairól beszélt. Elmond­ta, hogy a Központi Bizottság és az MSZBT országos elnök­sége nagyra értékeli azt a munkát, amit megyénkben korábban is kifejtettünk a magyar—szovjet barátság el­mélyítéséért. A tagcsoportok előtt álló feladatokról szólva Mudzsibur Rahman sejk, a Bangla Desh Népi Köztárss­ág miniszterelnöke kedden egy delegáció élén négynapos hi- /atalos látogatásra a Szovjetunióba utazott. A delegáció tagjai nég Abdusz Szamad Azad külügyminiszter, Nurul Iszlám, az állami tervbizottság aielnöke, továbbá a pénzügy- és kereske­delmi minisztérium államtitkárai, • szakértők és újságírók. A különrepülőgép útban Moszkva felé üzemanyagot vett fed Eombayban és Tbilisziben, s ma reggél érkezik a szovjet fő­városba. A miniszterelnök programjában a moszkvai tárgya- ásokon kívül szerepel még egy leningrádi látogatás is, vissza- í ban pedig egy napot tölt Taskentben. Bokor Pál, az MTI moszkvai tudósítója jelenti: Túlzás nélkül állíthatjuk. .o£y még a szovjet főváros eseményekben gazdag diplo­máciai életében is kiemelke­dő dátum lesz Mudzsibur Rahmannak, a Bangla Desh Népi Köztársaság miniszter- elnökének érkezése. A szovjet rádió és televízió, valamint a TASZSZ-iroda munkatársai az utóbbi napokban több in­terjút készítettek Daccában Mudzsibur Rahman sejkkel, s ezekből egyértelműen megállapítható, hogy Ázsia legfiatalabb önálló országá­nak vezetője politikailag és érzelmileg ugyancsak nagy reményeket fűz első hivatalos moszkvai látogatásához. A Szovjetuniónak a Bangla Desh Népi Köztársasághoz fűződő viszonya nem igényel kommentárt: az egész világ tanúja lehetett, hogy Moszk­va és a testvéri szocialista országok kezdettől fogva tel jes mellel kiálltak a volt Ke let-Pakisztán népének füg­getlenségi törekvései mellett. A köztársaság a maga ré­széről az el nem kötelezettsé­get, a békés egymás mellett élést, az imperializmus elleni küzdelmet tekinti külpoliti kája alapelveinek. Maga Mudzsibur Rahman „barátsági misszióként” jelle­mezte a napokban szovjet­unióbeli hivatalos látogatását. hangsúlyozna, hogy tevékeny­ségüknek a töm eg politikai munka szerves részévé kell válnia. Színes, sokoldalú programjukkal ismertessék széled körben a Szovjetunió népeinek gazdasági, társadal­mi és kulturális életét, «ül­és belpolitikáját, a kommu­nizmus építésében elért sike­reit. Majd szólt a megyei tag­csoportok március 17-én, Zá­honyban sorra kerülő nagy­szabású rendezvényélői, ahol a záhonyi tagcsoport kezde­ményezésére azokat a lehető­ségeket vitatják meg, ame­lyeket a magyar nyelven megjelenő szovjet lapok nyújtanak a Szovjetunió éle­tének megismeréséhez. Vé­gül bejelentette, hogy április 4-én újabb üzemi és gazdasá­gi kollektívák veszik át ün­nepélyes keretek között a megyében az MSZBT tagcso­port oklevelet. A Magyar—Szovjet Baráti Társaság megyei tagcsoport­jai ügyvezető elnökeinek ta­nácskozása a résztvevők vi­tájával zárult. úl MÓDSZER AZ ÉPÍTŐIPARBAN 9 Az alagúfzsaluzási eljárás Az Észak-magyarországi Építőipari Vállalat találmá­nyáról, az alagútzsaluzási épí­tőipari eljárásról tanácskoz­tak kedden Nyíregyházán, a technika házában. A Sza- bolcs-Szatmár megyei építő­ipari vállalatok vezetőinek Karvajszky István, a ÉÁÉV gazdasági igazgatója tartott tájékoztatót. Elmondotta töb­bek között, hogy a magasabb épületek, többek között lakó­házak, toronyházak, fixpontos alapozása korábban nem volt megoldott. Sok módszert al­kalmaztak Európa-szerte — rendkívül költségesen. Az új eljárás, amely szilárd, telje­sen vízszintes tartóalapot biztosít az épületeknek, lánc­szerű munkafolyamattal épít­hető meg a Kecskeméten gyártott acéllemezcsúsztató berendezéssel. Az' épületek alapozása lakásonként 20 ezer forint költségmegtakarítást jelent, emellett az épület alapszintje alá kerülő — hat- lakásonkénti — alagút föl­használhatok üdéteknek, ga­rázsoknak, raktáraknak, s más célra. Egy-egy ilyen alagútzsalus berendezéssel évenként 800 lakás alapja rakható le. A"Z alagútzsalus módszert már országszerte alkalmaz­zák, sikerrel. Miskolcon eznr lakás, Székesfehérvárott 600 lakás alapját képezi már az alagútzsalu. A tanácskozás résztvevői elhatározták: a kiváló építő­ipari módszert Nyíregyháza és más városok építkezésénél is alkalmazzák a jövőben. (újlaki) NAPIRENDEN: A művelődési oithonok helyzete > és társadalmi szerepe Ülést tartott as orssásgyűlés kulturális bizottsága A művelődési otthona!; helyzetét és társadalmi sze­repét elemezte kedden Ortu- tay . Gyula elnökletével a Parlamentben az országgyű­lés kulturális bizottsága. Az elmúlt, évtizedek fejlődésének és a mai helyzet vizsgálata után vázolták a következő évek fő feladatait. Többek között megállapították:* az intézmények tevékenységét szorosabban kell kötni a munkahelyi közösségekhez. Ennek legcélszerűbb módja, ha a szocialista brigádmo^ga- lom kulturális és közösségi életének, világnézeti tovább­fejlesztésének bázisai lesznek. Az intézmények is segítsél;, hogy növekedjék a munka­hely, a termelőmunka szere­tető, megbecsülése. Ki kell szélesíteni a szakszervezeti művelődési otthonok ilyen irányú eredményes törekvé­seit Vilié PROLETXrJAI,E0YESOL!ETEKI

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom