Kelet-Magyarország, 1972. február (32. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-11 / 35. szám

I«n f©T!ni3r. TT. 1. ofáat LABDARÚGÁS. Az alakulás évétől, 1959-től szerepel a Szamosszegi Tsz SE lab­darúgócsapata a mátészalkai járási labdarúgó-bajnokságban, több-kevesebb sikerrel. Az elmúlt három évben azonban felcsillant a remény a magasabb osztályba való jutás­ra. Először Nagydobos csapatával vívtak nagy csatát, majd a Mátészalkai VSE követ­kezett, s mindkétszer a szamosSzegtek maradtak alul, illetve a járási bajnokságban. Az 1971 72-es bajnoki évben őszi első lett az együttes. S ez változásokat hozott a Szamos- part' kis községben. Január 13-tól heti két edzéssel készülnek a tavaszi szezonra, s Bef- náth Gyula testnevelő tanár irányításával szeretnének bajnokok lenni. Az „örök máso­dik" előre szeretne lépni. Képünkön: Kovács István, Oláh János, Kosa Sándor, Bartha Béla, Kovács László. Paragh István, Szögyényi Lajos, Dienes Lajos, Dienes Ádám, Bá­ba Sándor és Dienes Imre. Budaházi István Az iskolai testnevelés és sport kiemelkedő helyet foglal el az egészséges nem-' zedék kialakításában, a ta­nulóifjúság életében, és kiha­tással van a népegészségügy, valamint a sportmozgalom egészének színvonalára. Elő­segíti az ifjúság helytállását a tanulásban, a honvédelmi készségeinek fejlesztését, szabad idejének helyes eltöl­tését és hozzájárul a tanulók szocialista szellemű nevelé­séhez. Jelentőségét növeli a tech­nikai fejlődés gyorsulása, a gépesítés és közlekedési esz­közök fejlődése, az egyre nö­vekvő tanulmányi elfoglalt­ság következményeként je­lentkező kevés mozgási le­hetőség. A testnevelés és sportolás csökkenti a modern élet ártalmait. Társadalmunk ilyen irányú fejlődése megnehezítette a sport utánpótlásának állan­dó biztosítását. E feladatok teljesítése érdekében a Mű­velődésügyi Minisztérium és az MTS Országos Tanácsa 1969. szeptemberétől kísér­leti jelleggel beindították a testnevelés szakosított tan­terv alapján működő általá­nos iskolai osztályokat. A tervezett hároméves kísér­leti időszak helyett egy év elteltével lezárta ezt az idő­szakot és 1971 szeptemberé­ben már 60 általános iskolá­ban kezdődött el magasabb óraszámban a testnevelésok­tatás. * Az 1970—71-es tanévben Nyíregyházán a 2, sz. általá­nos iskolában szerveződött és indult be a tagozatos osztály I—III évfolyammal. Jelen tanévben az I. II. és IV. év­folyamban folyik magasabb óraszámban és emelt tanter­vi követelményekkel a test­nevelésoktatás. Kiválasztás a tagozatos osztályba Kiválasztás alapján az egy­másra épülő tantervi köve­telményeknek az a tanuló fe­lel meg, aki — testileg. szellemileg egészséges, a sportorvos a funkcionális állapo­tánál fogva az I. test- nevelési egészségi cso­portba sorolia és igazol­ja a szakosított tanter­vű osztályba való felvé­telhez a testi alkalmas­ságot; — képességfelmérés alap­ján az iskola igazgatója által megállapított lét­számkeretbe belefér. A tagozatos osztályba a ta­nuló felvétele a szülők kéré­se alapján történik. A 2. sz. általános iskola igazgatója jelentkezési lapokat juttat a szülők rendelkezésére, akik ezen kérhetik gyermekük fel­vételét. A jelentkezési lapok mellett tájékoztatót kapnak az osztály működéséről és a kiválasztás menetéről. A kiválasztás két részlet­ben történik: 1. a városi sportiskola ed­zői a tagozatos iskola testne­velőivel együtt meglátogat­ják a város óvodáit, ahol megfigyelik az óvodás korú tanulók mozgásait, véle­ményt kérnek a foglalkozást vezető óvónőktől a gyerme­kek képességeiről; 2. a tagozatos osztályba je­lentkező tanulók több hétig tartó képességfelmérő fog­lalkozáson vesznek részt. A tanfolyamok befejezésével a felfnérést végző testnevelők összegezik a tapasztalatokat és javaslatot tesznek az is­kolaigazgató felé a felvétel­hez. A felvételről az igazgató értesíti a szülőket. Az oktatás formája és tartalma A beiskolázott testnevelés tagozatos tanulók emelt szin­tű tanterv alapján dolgoz­nak. A heti testnevelési órák száma I—II. osztályban 3, III—IV. osztályban 4, V— VIII. osztályban 5 óra. Az órákon alkalmazott oktatás módszere az eddigi tapaszta­latok alapján igen jónak mondható. A tanulók tanul­mányi átlaga meghaladja az általános tanterv alapján működő osztályokét, azonos szinten áll az egyéb tagoza­tos osztályokkal. A tanulók megterhelése az életkori sa­játosságok figyelembevéte­lével történik. A kötelező testnevelési órák mellett I— II. osztályban heti 3, IV—V. osztályban heti 4 órában ki­egészítő sportfoglalkozáson vesznek részt. A két foglal­kozási formában részt vevő tanulók fejlődését tekintve az a tapasztalat, hogy a ta­nulók aktívak az elméleti órákon, fegyelmezettek az is­kolában, nem megy a meg­növekedett elfoglaltság a ta­nulmányi eredmény "rová­sára. Az alsó tagozatban kellő alapképességeket szerzett ta­nulók a felső tagozatban be­kapcsolódnak a sportiskola által működtetett szakosztá­lyokba. Atlétika, torna, lab­darúgás, röplabda sportágban heti 3—4 edzésen speciális sportági képzést kapnak, és így válnak a sportág Után­pótlásává. A tagozatos általános isko­la befejezésével lehetőség nyílik a testnevelés tagozatos gimnáziumba való beiskolá­zásra. A megyei tanács és az MTS megyei tanácsa együtt­működési terve szerint a ta­gozatos általános iskolában végző tanulók számára bein­dul a testnevelés tagozatos gimnázium. A? 1972—73-as tanévben Budapesten már 3 gimnáziumban indul ilyen irányú képzés. A tagozatos általános és középfokú testnevelési kép­zés végső célja biztosítani a magyar sport számára a mi­nőségi utánpótlást, elősegíte­ni a szakember-ellátottság fej­lődéséi Szondy György. a nyíregyházi városi sport­iskola igazgatója. Szalai János — közismert nevén Pamacs — a Nyíregy­házi Dózsa volt labdarúgója, majd edzője 1971. december 31-ével visszavonult az ak­tív sportélettől. Hogyan is kezdődött pálya­futása? 19l'3. március 24-én szüle­tett Nyíregyházán. Szüleivel Tokajba került, ahol már 10 éves korában elkezdett fut­ballozni. 1932-ben egy ott járó „NYETVE”-intéző felfedezte és visszahozta Nyíregyházá­ra. Ettől kezdve ennél a csa­patnál játszott. Igaz, csapata a háború évei alatt több vál­ságon, névváltozáson ment keresztül, de ő kitartó volt. Mint borbély (innen a Pa­macs neve) került az akkori legendás hírű NB Il-es csa­pathoz balösszekötő posztra. 1949-ben .mostani * csapatá­hoz, a Nyíregyházi Dózsához került. Ezekben az években több ízben szerepelt Észak­Ismét ragyodó idő, szikrá­zó napsütés, ideális jég- és hóviszonyok fogadták csü­törtökön a téli olimpia rész­vevőit. A nyolcadig napon négy számban — a női 500 m-es gyorskorcsolyázásban, aZ óriás műlesiklásban, az 50 km-es férfi sífutásban, és a kétüléses szánkószámban — avattak olimpiai bajno­kot. Henning kétszer futott A női 500 m-es gyorskor­csolyázó szám legnagyobb esélyese a világcsúcstartó (42,5 mp) amerikai Ahne Henning volt. • Ötödiknek startolt a kanadai Burká­val párban. A kanadai Ver- sehyZőnő szabálytalanul váltott pályát, akadályozta ellenfelét, akinek emiatt las­sítania kellett. Burkát disz­kvalifikálták és Henhihg a szabályok értelmében újra futhatta a távot. (A világ­csúcstartó hő elsőre így is 43,37 mp-es eredményt ért el.) Henning másodszorra to­vább javított eredményén. Uj olimpiai rekordot futott, ideje 43,33 mp. S megnyerte a számot. Ezzel az Egyesült Államoknak megszerezte a második aranyérmet. A do­bogó másik két fokára két szovjet versenyzőnő, Krasno­va és a grenoble-i aranyér­mes Tyitova került. A ver­seny meglepetése a nyugat­német Monika Pflug szerep­lése volt, aki több neves ve- télytársát utasította maga mögé, és így került az ötödik helyre. Női 500 m-es gyorskorcso­lyázás dlimpiai bajnoka: An­ne Henning (Egyesült Álla­mok) 43,33 mp., (új olimpiai rekord, régi Szkoblikova, szovjet 45,00 mp.), 2. Vera Karsnova (Szovjetunió) 44,01 mp., 3. Ludmilla Tyitova (Szovjetunió). 44,-15 mp.. 4. Young (Egyesült Államok) 44,53 mp., 5. Pflug (NSZK) 44,75 mp., 6. Keulen- Deelstra (Hollandia) 44.89 mp. Kellős norvég siker 50 kilométeren Csütörtökön az 50 kilomé­teres sífutás 40 résztvevője volt a legfrissebb az olimpi­konok közül. Az ő versenyük a mhkomanai terepen ma­gyar idő szerint 0,30 órakor kezdődött. A 40 résztvevő között igen sok volt az esélyes. A címet védő norvég Eílefsaeter mel­lett a 30 kilométeren győztes Vegyenyint, a kiváló formá­ban lévő Szimacsevet, s má­sik két norvég futót, Tyldu- mot és Myrmot, s a nyugat­német Demelt, s svájci Gee- sert emlegették azok között, akiknek reményük lehet do­bogós helyezésre. A verseny elején a legna­gyobb iramot Geeser diktál­ta. 40 kilométernél még úgy kelet-Magyarország váloga­tottjában. Mint aktív labda­rúgó 44 éves korában (!) bú­csúzott. 1957-ben volt búcsú­mérkőzése. Igen kedves em­lékeim égyike ez a mérkőzés — mesélte könnyes szemmel — hiszen két íjammal ját­szottam együtt, s mint lab­darúgó nyugodt szívvel akaszthattam szegre a cipőt, hisz magam előtt láttam életem folytatását. Rá jellemző kitartással mint edző csak csapatánál — a Nyíregyházi Dózsánál mű­ködött. Mint labdarúgónak, mi a legkedvesebb emléke? 1949-ben Beregszászon a NYETVE-vel NB Il-es baj­noki mérkőzést játszottunk. Két perccel a befejezés előtt 2:2-re állt az eredmény. Mi támadtunk. A tizenhatos sar­kánál hozzám került a labda, tűnt, hogy Geeser tartani tudja nagy iramát, s meg­nyeri a bajnokságot. A lelkes norvég szurkolók kis csoportjának biztatása' közepette ekkor kezdett ha­talmas hajrába Tyldum és Myrmo. 45 kilométernél mór az élen voltak időben g leg­jobbak, s biztosan szerezték meg az arany- és ezüstérmet, Vegyenyiné lett a harmadik hely. 50 km-es sífutásban olim­piai bajnok: Pali Tyldum (Norvégia) 2:42:14.75 óra, 2. Magnz Myrmo (Norvégia) 2:43:29,45 óra, 3. Vjacseszlav Vegyenyin (Szovjetunió) 2:44:00.19 óra, 4. Hjerdstád (Norvégia) 2:44:14.51 óra, 5. Demel (NSZK) 2:44:32,47 óra, 6. Geeser (Svájc) 2:44:34,15 óra. Az olimpiái bajnoki címet Védő Eílefsaeter a 10. helyen végzett. Gustavo Thöni aranyérmes A férfi óriás műlesiklást a Teine-hegyen a második fu­tammal fejezték be. Ennek a futamnak a pályája párhu­zamos volt a szerdai első fu­taméval, s a jelentések sze­rint sokkal nagyobb feladat elé állította a versenyzőket. A pálya hossza 1130 méter volt, 402 méteres szintkü­lönbséggel, 66 kapuval nehe­zítve. Jellemző a terep nehéz voltára, hogy sok volt a bu­kás és a kapukihagyás is. Az első futam után, mint isme­retes, a norvég Haaker veze­tett, s most elsőhek rajtolt. A pálya felénél' bukott, s kénytelen volt feladni a ver­senyt. A másodiknak rajtoló svájci Brugrhanrt l:37,32-re teljesítette a távot, s ezzel át­vette a vezetést. Az ugyan­csak esélyesek között emlege­tett Noel Augert (francia) ötödiknek vágott'®** néki 4 "a távnak, ideje 1:38,23 ' volt. Gustavo Thöni következett Nagyszerű iramban siklott a kapuk között, 1:37,43-at mu­tatott az óra, amikor célba ért. Ez egyben azt jelentette, hogy a Világ Kupa védője megnyerte az olimpiai baj­nokságok Férfi óriás műlesiklás olimpiai bajnok: Gustavo Thöni (Olaszország) 3:09,62 perc, (1:32,19, 1:37,43), 2. Ed­mund Brugmann (Svájc) 3:10,75 (1:33,43, 1:37,32), 3. Werner Mattle (Svájc) 3:10,99 (1:33,44, 1:37,55), 4. Hagn (NSZK) 3:11.16 (1:31,78, 1:39,38), 5. Augert (Francia­ország) 3:11.84 (1:33,61, 1:38,23). 6.- Rieger (NSZK) 3:11,94 (1:33,86, 1:38.08). Holtverseny az első helyen... Csütörtökön a kétüléses szánkók versenyét fejezték be utolsónak. A Teine-he­gyen 1000 méter hosszú, 100 felnéztem és nem láttam magam előtt mást. csak a beregszászi csapatot. Mivel technikás játékos hírében álltam, gondoltam egyet és kapura gurítottam a labdát. Ez a húzósom annyira meg­lepte őket, hogy még a ka­pus is megdermedt, és mel­lette a labda \,,becammogott” a kapuba, olyannyira, hogy a gólvonal mögött kb 5 cm-re meg is állt. Még én sem hit­tem a szememnek, csak ak­kor, mikor az egész csapata nyakamban volt. Persze győz­tünk 3:2-re. Mint edző mi volt a leg­emlékezetesebb? A tiszta, finom technikás játék — válaszolja gondol­kodás nélkül. Igaz sokszor megdorgáltak, hogy képes vagyok az ellenfélnek tap­solni, örülni — hiába éh ilyen vagyok. méter szintkülönbségfi. na­gyon gyors pályán került sor a két futamra. Húsz egység indult. Az elsőben az olasz Hild- gartner, Plaikner kettős bi­zonyult a legjobbnak 44.21 másodperces idővel. őket hatszázad másodperccel kö­vette az NDK-beli Hörnlein, Bredow kettős, a harmadik helyen az 1968-as védő ket­tősből megmaradt Bonsack állt új párjával Fiedlerrel (Grenoble-ben Köhler volt Bonsack aranyérmes társa). A második futamra még jobban felgyorsult a pólya, s fordult a helyzet. Ekkor Hörnleinék bizonyultak gyor­sabbnak, pontosan 6 szá- zadmésodperccel. Holtver­seny, ami igen nagy ritkas.-g az olimpiák történetében. A szabály értelmében mind az olasz, mind az NDK-beli versenyzők aranyérmet kap­tak, ezüstöt nem adnak iá. Holtverseny keletkezett az 5. helyen is. A Bonsack—Fiedler ket­tősnek sikerült megtartania a harmadik helyet. Kétüléses szánkóban olim­piai bajnok: PaUp Hilflgart­ner, Walter Plaikner (Olasz­ország) 1:28,35 p., (44,21 mp és 44,14 mp), és Horst Hör- lein, Reinhard Bredow (NDK) 1:28,35 p., (44,27, 44,08), 3. Claus Bonsack, Wolfram Fiedler (NDK) 1:29,16 p, (44,69, 44,47), 4. Arai, Kobajasi (Japán) 1:29,63 p (44,73, 44,90), 5. Wieckowski, Kubik (Lengyel- ország) 1:29,66 p (44,88, 44,78), és Brandner, Schwarn (NSZK) 1:29,66 p (44,86, 44,80). Jégkorong­mérkőzések Délután még két jégko­rongmérkőzést játszottak le az A csoportban: Egyesült Államok—Finn­ország- 4:1 (3:1, 1:0, 1:0), Szovjetunió—Lengyelország 9:3 (4:0, 4:2, 1:1), Csehszlo­vákia—Svédország 2:1 (0:0, 0:0, 2:1). Csaknem meglepetés szüle­tett, a végig nagy küzdelmet hozott mérkőzésen. Két gól nélküli harmad után a 47. percben a svédek szerezték meg a vezetést, s mar-már úgy látszott, hogy minimális különbséggel győznek is, ami­kor az utolsó két percben a csehszlovákok minden tudá­sukat összeszedve nemcsak egyenlíteni tudtak, hanem nyertek is. Pénteken szünnap lesz a jégkorongtornán. Az A csoportban az olim­piai bajnoki cím sorsa a Szovjetunió—Csehszlovákia rangadón dől el, de a Szov­jetunió kedvezőbb helyzetben van, mert számára az arany­érem megvédésére elegendő a döntetlen is. AZ ALCSOPORTBAN a torna Állasa­1. Szovjetunió 4 3 1 — i*:ii 7 2. Csehszl. 4 3 — 1 24: S s 3. Svédország 4 2 1 1 14: 9 S * — 1970-ben a Magyar Testnevelési és Sportszövet­ség országos elnökétől a Testnevelés és sport érdemes dolgozója kitüntetést kap­tam. — Milyen érzés nyugdíj­ban lenni? — No azért nem vonultam egészen vissza, hiszen a me­gyéi ifjúsági bizottság mun­kájába továbbra is besegí ­tek. Szeretném tapasztalatai mat átadni az ott működő fiatal edzőknek, hogy a jövő nemzedékből is sportszerű és jól képzett labdarúgókat ne­veljenek. Eddig a nyilatkozat. Mit fűzhet ehhez a riporter? Csak annyit, hogy egy sze­rény, de annál nagyobb tu­dású játékos, majd edző tette le a lantot, közel ötven — a labdarúgás minden szépségét átélt — évek után. Alakja és szelleme hiányozni fog úgy a városi, mint a megyei labda­rúgópályákról egyaránt. Bakonyi László A XI. téli olimpiáról jelentjük Testnevelésoktatás magasabb , óraszámban * * ' Újabb évfolyammal bővül a Nyíregyházi 2. sz. 4l(aIános Iskola testnevelés tagozatos osztálya „Pamacs** nyugdíjban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom