Kelet-Magyarország, 1972. február (32. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-11 / 35. szám
»72. február 11. KELET-MAGYARORSZÄG t <ma Szellemi tőkénk „Keressék HarakályV* e • Összefogás a városért A társadalmi munka szép példája Kisvárdán SZERELIK A NYELVI LABORATÓRHJM ASZTALÁT. SZAMOKBAN NEM MÉRHETŐ az a haszon, ami a magasabb tudásban, a szakértelemben gyökerezik. Most, a termelőszövetkezeti zárszámadások idején is sok példájával találkozunk annak az időben felismert ténynek, hogy a szakértelem nagyon jó befektetés. Ott, ahol ezt vallják, ahol nem sajnálják erre a pénzt, ahol leküzdik a nem kevés akadályt, mint amilyen például a kicsinyes féltékenység, mindenütt beérett, vagy érik a gyümölcse a magasabb szaktudásnak. A gondolkodó közösség számára teljesen nyilvánvaló és természetes, hagy a ma kifizetett ösztöndíj holnap búsásan megtérül, hogy a mezőgazdasági mérnök, a közgazdász és az üzemgazdász magasabb színvonalon képes irányítani a gazdálkodást. Ésszerűen beruházni, géprendszerekkel bánni, a ke- mizálás és a talajgazdálko- . dás legkorszerűbb módjait alkalmazni már nem lehet a régi módon. S lehetetlen ugyanakkor a ma és a holnap igényeinek megfeleloen' szervezni az üzemet, a munkát, kutatni a piacot — ha nincsenek felsőfokú végzettségű szakemberek. Sok példát sorolhatnánk a fentiek bizonyítására — pozitívat és negatívat egyaránt. Ehelyett szögezzük le: Sza- bolcs-Szatmár megyében e területen is előrehaladt a közgondolkodás. Nagy számban dolgoznak már a megyében olyanok, akik képesek új módon dolgozni. Való igaz, hogy adni ■—» akár járandóság, akár kölcsön formájában — csak onnan lehet, ahol van. A van alapja a termelés, a még több létezését csak a további erőfesz! lések biztosítják. A többre, jobbra Való törekvést — az egyéb gazdasági intézkedések mellett; — a szocia- ldéta munkaverseny-moziga- lom keretében vállalt plusz fokozza. Nem ok nélkül állapítja meg az MSZMP Központi Bizottságának decemberi határozata: a munkaverseny súlypontja a termelés legyen”. Ennek alapján készült el a napokban a N övényoia j i pari és Mosószergyártó Vállalat nyírbátori gyárának 1972. évi munkaverseny-felajánlása is. Ebben az összesített vállalásban első helyen szerepéi a tervezett termelési érték 6,7 százalékos túlteljesítése. Ez — a tervezett 396 milliós éves termelési értéken felül — több, mint 26 millió forint pluszt jelent a gyárnak. A termelés területén tett vállalások részletes felsorolása Széphalmi Elzevir, a jeles ifjúsági író, egész éjjel dolgozott készülő új könyvén. Hajnaltájt, fejét karjaira hajtva, egy kicsit elszuny- nyadt az íróasztalánál. Éles szúrást érzett a hátában, arra ébredt. Hű, ebből megint tüdőgyulladás lesz! — gondolta rémülten, s ki akarta egyenesíteni a hátát, de egy rekedtes hang rászólt: — Ne nagyon ficánkodjon, ha nem akarja, hogy markolatig csússzon a kés! — Miféle kés? Ja, ez itt a hátamban? Lenne szíves elvenni onnan a lapockámtól?! — Nem én, míg nem teljesíti a kívánságomat! — Kicsoda ön, és mit akar? — Hogy ki vagyok, arról talán később. Hogy mit akarok,, azt máris megmondhatom. Most, azonnal, írni fog - egy mesét! — Te jó ég. újabb rendelés! Honnan jött? A televíziótól? — Nem mindegy? Az a fő, hogy busásan fizetek! a». Akkor mégsem a televíziótól jött.. Nos. halljuk, mit kapok a meséért? Ami legalább annyira fontos, hogy időben felismerték Szabolcsban is: nemcsak a mának, a holnap számára is tevékenykedünk. Az Ecsedi-láp, a Szamosköz, s más területek komplex fejlesztési terveit, egy-egy gazdaság jövőjét a legkülönbözőbb egyetemek — Gödöllő, Debrecen — és kutatóintézetek készítették el. Igénybe vették már az agrotechnikai kutatóintézet segítségét, s nem egy helyen dolgoztatták ki országosan neves szakemberekkel az állattenyésztés, a gyümölcstermesztés perspektíváit, feladatait, a munka- és üzemszervezés helyes útjait. Felesleges hangsúlyozni, hogy az erre elköltött százezrek milliókat hoznak cserébe. Ezért is üdvözlendő az a megyei elhatározás, amely szerint frontáttörésre van szükség a mezőgazdasági számviteli, szakemberképzés területén. A MÉM vezetőinek legutóbbi nyíregyházi tartózkodása során ígéret hangzott el a megoldásra. Vagy a gödöllői agrártudományi egyetem nyitna Nyíregyházán egy kihelyezett osztályt, vagy a megye mezőgazdasági főiskolája kap egy üzemgazdasági szakot. Bármelyik mellett döntenek is, a lényeg, hogy megyénknek több üzem- gazdasági szemléletű szakembere lesz — s ennek a közös gazdaságok, az állami gazdaságok, egyszóval a szabolcsi mezőgazdaság látja majd a nagy hasznát. helyett csupán két — népgazdasági, lakosságéllátási szempontból különösen fontos — terület, az olajgyár és a mosószerüzem legyen a példa. Tény az, hogy napraforgóolajból az idén a gyár majdnem ezer tonnával akar többet előállítani a tervezettnél. Ez a belföldi igény és az export szempontjából egyaránt fontos törekvés lényegében a gyár' termelésének súlypontja. S a szokásos tempóban haladva ezt a közel 20 ezer forintos pluszt nem is tudnák elérni az olajgyárban. Szükség van olyan munkaver- semyre, amely az eddi g nem hasznosított lehetőségiek felhasználásával segíti a termelés mennyiségének gazdaságos alapokon való növelését. Ilyen lehetőség van például a nyári nagy karbantartás idejének a dolgozók által is vállalt lerövidítésében. Erre azonban már most fél kell készülni. A gyár vezetői előzetes felméréseket készítenek a feladatokról, a munkaidő- és anyagszükségletről. Ennek birtokában — még a karban — A lányom kezét és a fele királyságomat. — Nős vagyok és republikánus. Nem vállalom! — Fél véka ezüstért, fél véka aranyért sem? — Annyiért, talán... Mondja el, mit kíván? — írjon végre egy olyan mesét, amelyikben nem a legkisebbik királyfi győzi le a hétfejű sárkányt. — Hanem kicsoda? — A középső királyfi. — De hisz az elképzelhetetlen... — Uram. értsen roeg engem. Egy megtört, sorsüldözött ember áll maga előtt. Én a mesebeli három királyfi közül vagyok az egyik. Pechemre. énpen a közbülső Évezredek óta költenek rólunk meséket, de abban minden hősi tettet, nemes cselekedetet az öcsém, a legkisebbik királyfi viszi végbe. Ö szabadítja ki a százszorIDEJEKORÁN hangzott EL az a javaslat is, hogy Szabolcs profitáljon az eddigieknél sokkal többet ma már jelentős saját kutatási és felsőoktatási bázisából is. Használjuk fel az eddiginél céltudatosabban és koncentráltabban a mezőgazdaság fejlesztésének e nagy lehetőségeit. A Nyíregyházi Agrotechnikai Kutató Intézet, az újfehértói gyümölcskísérleti állomás és a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskola laza szervezeti együttműködése is nagy eredményeket hozna. Az intézeteket alkalmasabbá, felelőssé és érdekeltebbé lehet és kell tenni a megye egy-egy fontosabb célprogramjának önálló kutatására, mint a homoki burgonya term észt ás, a jonatán termesztés, stb. kutatására. Hasonló és kiaknázatlan lehetőségek rejlenek a főiskolai oktatásban. Kutatóink egy része részt vesz az oktatásban, de minden bizonnyal jelentős szellemi tőkét faraghatnának csupán abból, ha e három intézményünk a célra összpontosítva erejét dolgozna az itt felvetődő gondok megoldásán. ÉLETREVALÓ ÉS JELENTŐS KINCSET HOZÓ kezdeményezéseknek vagyunk ma tanúi Szabolcsban. A kezdeményezés szintjén maradni, vagy hagyni ellaposodni ezeket a javaslatokat olyan nagy hiba lenne, aminek a kárát ugyancsak nem lehet forintokban mérni. Kopka János tartás megkezdése előtt — a műszaki osztállyal köa&isan gondoskodnak a szükséges anyagólt beszerzéséről. A munkaverseny-vállalásnak csupán ez a része közei ezer tonna napraforgóolaj előállításához biztosít' kapacitást. A kapacitás növelését a mosószerüzem is az adottságok jobb kihasználásával biztosítja. Hiszen az amúgy is 2000 tonnás felfutást még több, mint 300 tonnával akarják megtoldani. Természetesen a közkedvelt gyártmányok mennyiségiének növelésével. Ennek egyik lehetősége például, ha a rákospalotai üzemből áttelepítésre kerülő gépeket a tervezettnél hamarabb leszállítják, illetve az üzembe helyezés idejét lerövidítik. A nyírbátori üzemben élnek az eredménynövelést kínáló alkalmakkal. Ennek kézzelfogható eredményét ez évben, terven felül több, mint 6 millió forintban határozták meg. Követésre méltó példa. T. A. szép királykisasszonyokat az ellenség karmaiból; ő győzi le csellel vagy vitézséggel a gonosz erőket; ő fejti meg a talányokat, ő találja meg az elrejtett kincseket, ő töri meg a varázslatot... Mindig csak ő, csak ő. Én soha!... Higgye, el, néha még a bátyámat, a legidősebb királyfit is irigylem. Igaz, hogy minden mesében ő a leggonoszabb, legbutább, legirigyebb. De neki legalább önálló arculata van, s én csak az ő, halvány másolata vagyok mindig... Uram, én már azzal is megelégszem, ha egy olyan mesét ír, amelyikben én leszek a legostobább, legrútabb. leggazabb... Csak ettől az átkozott középszerűségtől szabadulhatnék meg egyszer!... Uram, én nem merek a gyermekeim szemé, be nézni' Képzelje el, mit érezhetnek, amikor hallgatják a meséket, amelyek oea A kopogás egyre hangosabb volt. A házigazda kinézett az ablakon és a sötétben egy férfi alakját vélte felfedezni. Az óra hármat mutatott, pünkösd első napjának hajnalán. — Tanár űr, tessék jönni — szólt be a férfi az ablakon — megérkezett a tégla. Ki kell pakolni, mert különben sokba kerül a kocsiállás. Harakály Lászlónak, a Kisvárdai Császy László Gimnázium igazgatóhelyettesének nem sok. ideje maradt gondolkodásra, hiszen az iskolának nem hogy fek- bérre, még az építkezésre sincs pénze. Útközben döntött: a lányok is azt ígérték, hogy segítenek. Meg kell próbálni. Néhány perc múlva negyven lány indult az állomásra és mire a városi emberek felébredtek, a tégla a gimnázium udvarán volt. Talán nem is ezzel kellett volna kezdeni, hanem azzal, hogy míg 1968-ban 600 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek Kisvárda lakói, addig 1970-ben — a várossá nyilvánítás első évében — 3 millió 388 ezer, a múlt évben pedig 3 millió 888 ezer forint értékkel lett gazdagabb a város. A két szám közti különbség talán a legjobban kifejezi a szereteted a törődést a város ügyei iránt. Amikor a tanácson a társadalmi munkáról érdeklődtünk, az elnökhelyettes azt • mondta: menjenek el a Császyba és keressék Harakályt. Kívülről még nincs vakolannyi szó esik az egyik nagybácsikájuk. gaztetteiről, s még annál is több a másik nagybácsi vitéz cselekedeteiről! Csak éppen az apjukról alig esik néhány közömbös szó... Szemükben ott bujkál a kimondatlan kérdés ilyenkor: apu, hát te egy öklömnyi sárkányt se tudsz megölni, egy pindurka csodát se tudsz művelni?... Arról már nem is szólok, hogy a feleségemtől mit kellett hallgatnom emiatt, annyi évezred alatt! Ugye, megért engem, megteszi, amire kértem? — Nagyon megértem ont, ám sajnos, nem segíthetek a baján. Mit gondol, hol találnánk olyan lektort, drama* turgot, szerkesztőt, aki engedne kinyomatni vagy elmondani egy olyan mesét, amelyikben a középső királyfi a legnagyobb vitéz. A megszokás erejét százszorta va az új épületszárny, belül azonban már a festés, a parkettázás is kész: 172 négyzet, méterrel lett nagyobb az iskola, biológia- és kémiaelőadó, szertár és nyelvi laboratórium kapott benne helyet. A tanács 530 ezer forintra értékelte az épületet, az összeg, amit az anyagbeszerzésre fordíthattak 175 ezer forint. A különbség az utolsó fillérig’ társadalmi munka. — A múlt év áprilisában kezdtük az alapásást — emlékezik vissza Harakály László — éppen abban az időben, amikor az árvizes építkezések miatt nagyon nehéz volt az anyagbeszerzés. Téglát például a fehérgyarmati téglagyártól kaptunk, a megyei KISZ-bizottság segít, ségével, de megjártuk Pestet, Miskolcot, hogy minden anyag és a berendezés meglegyen. A kisvárdai TÜZÉP négy lovas kocsit adott a fuvarozáshoz, de segített vasárnaponként a Volán, a bútoripari vállalat, a dohánybeváltó. a Vulkán, a Dombrádi ÁFÉSZ, a Kisvárdai KEVIÉP, az útfenntartó vállalat, a Tornyospálcai ÁFÉSZ, a helyi Rákóczi Tsz, a SZÁÉV, a városi tanács költségvetési csoportja. a vas. és fémipari fctsz és legtöbbet az építőipari ktsz. No és az építkezés. Egyetlen vasárnap sem maradt ki. Jöttek a diákok, a tanárok és jöttek a szülők. Azt mondják, nagyon sok nevet kellene felsorolni, ha meg akarnánk említeni őket, néhányat azért mégsem hag'yhanehezébben lehet megtörni, mint a mesék leggonoszabb varázslójáét! De tegyük fel, valamilyen csoda segítségével mégis megjelenne a mesém. Mit gondol, hány millióan írnának tiltakozó levelet? A közízléssel, barátom, nehezebb megbirkózni, mint egy harminchat fejű sárkánynyal.. S éppen én vállaljam ezt a reménytelen küzdelmet, aki magam is" csak amolyan közbülső királyfi vagyok irodalmunk mesésnek éppen nem mondható világában? A legkisebb királyfi szerepét nálunk a költők és drámaírók töltik be. Az ő babérjaikra én hogy pályázhatnék?... Néha már én is ott tartok, hogy még a humoristákat, vígjátékírókat is meg- irigylem. Őket legalább szidják, csepülik, minthogy ők játsszák nálunk a legidősebb királyfi szerepét... Remélem, ön is megért engem? Egy hirtelen mozdulattal hátra fordult. Kegyetlenül nagy szúrást érzett a lapockáján — de a háta mögött nem állt senki... Akkor mégiscsak tüdő- gyulladás lesz, gondolta magában. s egészen megkőrw. nyébbüK. tunk ki, azokat, akik a legv. több szabad időt áldozták fel az iskoláért. Simon Antal, Faragó Béla, Orosz István. Bodnár István, Molnár István, Jaszovics József Kis- várdáról jöttek vasárnaponként, de legtöbbször ott volt Varga István Gégényből, Czető András Gyüréből, Zse- nyei bácsi Jékéről és kerékpárral Márta bácsi Nyírtass- ról. Volt olyan vasárnap — mond iák — amikor — a tanulókon kívül a tanári kar minden férfitagja, 13 szülő dolgozott 7 kőművesszülő irányítása mellett, de a zsaluzás is 13 napig tartott 16 tanulónak és négy tanárnak. Gerzsán László akár szakmunkásvizsgát is tehetne parkettázásból,, de kész tetőfedő szakember lett Füredi József és Erdei Ferenc is — mondja Grigories István igazgató. — Novemberben is ott dolgozták a tetőn, pedig esett a hó, fújt a szél. Az épület tehát elkészült, most a nyelvi laboratórium szerelésén dolgozik Petró János igazgatóhelyettes. Víg László tanár — aki egyébként a villanyszerelést is elvégezte — és három tanuló Füredi József, Erdei Férésre és Szabó László. — Amikor a fülhallgató- | kát vásároltuk, megkérdeztük, mennyiért szerelnék fel < a laboratóriumot a Híradás- technikai Gyár dolgozói. Azt I mondták, körülbelül másfél ' millió. Honnan lenne nekünk ennyi pénzünk? Most. úgy állunk, hogy április 4-re felavatjuk az épületet, a berendezéssel együtt — mondja Harakály László. Hatszáz középiskolás diáki tanul a Kisvárdai Császy László Gimnáziumban és az; élet egyre nehezebb és bonyolultabb feladatokat szab az oktatásnak. Hét évvel ezelőtt két tanműhelyt építettek — szintén társadalmi munkában — és szerelték fel modem varrógépekkel, hogy megkezdhessék a tagozatos oktatást. Aztán átalakítással modem könyvtárat szerveztek, ahol olvasóterem és függetlenített könyvtáros van, villamosították a fizikai előadót, úgy, hogy minden padban elektromos berendezés segíti a tanulók kísérleteit és két hónap múlva elfoglalhatják a tanulók a biológia-kémia előadót és szertárat, valamint a nyelvi laboratóriumot. — Szeptembertől postaforgalmi tagozat indul két első osztállyal. Az átalakítást, a berendezést a nyáron készítjük — mondja Harakály László, akiről azt mondják kollégái, hogy a legtöbbet dolgozott. Erre az évre 3 milliő forint társadalmi munkát tervezett a Kisvárdai Városi Tanács. Amíg ennyi városszerető ember van, nem kell félni as ■V----.Gazdasági jegyzet: Radványi Barna: A középső királyfi TANÁROK ÉS DIÁKOK (ELEK EMIL FELVÉTELE)
