Kelet-Magyarország, 1972. február (32. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-10 / 34. szám
1972. feSnilr Tü. irww M\r,V Manner*fr* 5. oldal A 60 éves Darvas József írói terveiről Darvas József ma „hivatalosan” is belép a magyar irodalom nagy öregjei közé: február 10-én ünnepli 60. születésnapját. Életműve — 1932. óta megjelent regényei, szociográfiai színdarabjai — indokolja is a jelzőt: írói, irodalomközéleti tervei azonban fiatalos, töretlen alkotókedvről, ifjúi aktivitásról vallanak. A hatodik X küszöbén ars poeticájáról, s e tervekről nyilatkozott Gergely Ró- bertnek, az MTI munkatársának : — Írói indulásomkor, negyven évvel ezelőtt, a magyar irodalomak azt az örökségét vállaltam, amelyet a társadalmi kérdések, a ■ nemzeti sorskérdések iránti érzékenység jellemzett. Azóta, mindmáig ezt igyekeztem tehetségem, képességem szerint folytatni. A valóság megmutatása, az ellentmondások feltárása, s egyben a haladás irányába való feloldásának a segítése: ez volt mindig az írói programom. Kommunista elkötelezettségű írónak vallott tam, vallom magam, — de azt is vallom, hogy az irodalom az eszmei elkötelezettség igazi érvényét, értékét is csak az esztétikai minőség, a színvonal döntheti el. — Az író tervek nélkül már nem író. Sok tervem van még —, de nem szívesen beszélek róluk, mert ki tudja, mit tudok még belőlük megvalósítani? Mindenesetre: ezekben a napokban kezdtem hozzá önéletrajzi kötetem, — vagy köteteim? — megírásához. Talán nem is jó ez a megjelölés, hogy önéletrajz. A magam emberi fejlődésrajzán, a megélt dolgokon keresztül korrajzot szeretnék adni az elmúlt öt-hat évtizedről. A világról, az eseményekről, a mozgalmakról, amelyekhez közöm volt, az emberekről, akikkel találkoztam. Eddigi életem során voltam „lent” is, „fent” is: sokféle nézőpont adatott a látásra, a tapasztalásra. — Mint az írószövetség elnöke, hogyan értékeli a mai magyar irodalom szocialista ten. ■ denciáinak kibontakozását? — Nehéz erre a kérdésre néhány mondattal érdemben válaszolni. Azt sem hiszem, hogy maga az írószövetségi elnöki funkció olyan kompetenciát jelentene, hogy a választ feltétlenül érvényesnek kelljen elfogadni. Amit mondok tehát, inkább a magam nevében mondom. Gondolom: a „mértékegységünket” kell mindenekelőtt jól meghatároznunk. Hogy értem ezt? Először is: a mértékegységünket az időben. Az irodalom folyamat; — nem lehet „rövid távon”, egy-két év termése alapján helyesen értékelni. Az, hogy „mai magyar irodalom”, legalább egykét évtizedet jelent. S ha így nézem, — hullámzásokkal és ellentmondásokkal, — a szocialista tendenciák erősödését lehet megállapítani. Különösen, ha az említett mér/ tékeg'ység más vonatkozásban is helyes. Ha nem szűkít, ha nem dogmatikusan értelmezi a szocialista értékeket. Márpedig, — és ez jó dolog, — az elmúlt 10—15 évben olyan értékeket is integrált a szocialista irodalom, amelyeket a régi, szektás felfogás kirekesztett ebből a fogalomkörből. Persze, ezen az egészében véve jó folyamaton belül látok — nem is csekély — problémákat. Látom például a realista, a határozottan társadalmi érdeklődésű irányzat — remélem átmeneti — visz- szaszorulását. Vagy például azt, hogy a legfiatalabb író- nemzedék törekvései irodalomtörténeti mértékkel mérve is, példátlan mértékű szakítást jeleznek a magyar irodalom folytonosságában. De talán a legnagyobb probléma az, hogy ezekkel és a hasonló kérdésekkel nem nézünk nyíltan szembe. — Hogyan vélekedik irodalmunk határainkon túli szerepéről? — Régi vita, hogy van-e egyáltalában reményünk úgy bekerülni a világirodalom áramába, vérkeringésébe, ahogyan a magyar irodalom teljesítményei alapján megérdemelné? Nyelvi elzártságunk és sok más ok miatt jogos a kétkedés. Szerintem azoknak van igazuk, akik azt mondják: ne is ez legyen a fő gondunk, hanem az, hogy az irodalom magunkról, magunknak beszéljen a legiga- zabban. Hiszen még a nagyvilágot is csak így és ekkor érdekelhetjük. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy ne tegyünk meg mindent legjobb értékeink külföldi megismertetéséért. És — szerin. tem, — kevesebbet teszünk, mint tehetnénk. Propagandánk szegényes és esetleges. Lassú javulás azért ennek ellenére is van. Különösen a szocialista országokban történt és történik sok minden klasszikus és mai irodalmunk kiadásáért. Egyetlen mai példát említek: a Szovjetunióban. több kiadó közös vállalkozásában, 15 kötetes sorozatban kiadják a legutóbbi néhány évtized magyar irodalmának körképszerű válogatását. És nyugaton is, a „harmadik világban” is egyre több mai költőnk, prózaírónk műve jelenik meg. Sőt már nemcsak egyedül .Molnár Ferencen keresztül ismerik a magyar drámát. Azt hiszem, a közelgő Petőfi-évfor. duló is alkalom lehet, hogy a magyar irodalomra irányítsuk a figyelmet. Tudomásom szerint mind a szocialista országokban, mind sok nyugati országban is komoly készülődés folyik erre az évfordulóra. Megint csak egy-két példát: a Szovjetunióban, kiváló költők tolmácsolásában 300 000 példányban jelent meg orosz nyelven egy reprezentatív Petőfi-válogatás! A párizsi „L’Europe” című folyóirat külön Petőfi-számot jelentetett meg, mi itthon, 1973-ban, az évforduló jegyében rendezzük meg a már hagyományossá váló európai költőtalálkozót. Ugyancsak megszervezzük, a Petőfi-for- dítók nemzetközi konferenciáját. Útra keinek megyénk termékei r * lij mezőgazdasági gép - Befőtt Ausztráliába _ Partner a Ganz-M4VAG Hová szállítják a héten a nyíregyházi gyárak termékeit — mi indul a nagykereskedelem raktáraiba, s mi jut külföldre, van-e elegendő vasúti kocsi a szállításokhoz — erre kértünk választ három nagyüzemünkben. A Nyíregyházi Konzervgyárban elmondták, hógy a MÁV a legtöbb esetben kiállítja a kért kocsikat, agya szállítás zavartalan. A gyárból a hét hátralévő napjaiban öt vagon zöldborsót indítanak útba kuwaiti megrendelésre, négy vagon almát pedig puding alapanyagként angol vevőnek küldenek. A gyárnak ez a kilenc vagon elszállítása jelenti a legnagyobb feladatot ezen a héten, emellett két kisebb szállítmányt készítenek elő: a terv szerint a héten egy vagon meggybefőttet ausztráliai útra csomagolnak, egy vagon csemegeuborkát pedig Hollandiába indítanak. A MEZŐGÉP Vállalat új terméke, a CV—71 répamagvető gép iránt nagy az érdeklődés, sok megrendelés érkézéit a vállalathoz az elmúlt év végén és ez év elején. Az új gépek szállítását február 8-án kezdte a vállalat. Nyolc gépet indítottak útnak Szolnok megyébe, ahol a vállalat első gépei a cukorrépa-termesztést fogják segíteni. A héten további tíz gépet szállít a vállalat Budapest környéki megrendelők részére, ötöt pedig a hét végén adnak fel Egerbe. A kész gépek szállítása folyamatos lesz — a vasúti kocsik mennyiségétől függően. A vállalat február 28-ig ösz- szasen 150 gépet küld a megrendelőknek az ország cu- I korrépa-termeiő vidékeire. Az új gép alkalmazása után kevésbé lesz munkaigényes a cukorrépa, ezért többek között ettől a géptől várják a szakemberek a cukpurépa- termesztés fellendülésé:. A VAGÉP Vállalat a terv szerint a hét végén indít útnak egy elektromos szárító- kemencét Lengyelországba. A vállalat az idén folyamatosan szállít 6000 hengerperselyt, amelyeket a Ganz- MÁVAG Di esel -mozdonyol gyártásához használ. Ezen a héten Í80 hengerpersely elszállítására kerül sor. A VAGÉP demecseri telepéről naponta 4—5 vagon épület- szerkezetet szállítanak a megrendelőkhöz. A vállalatoknál a szállítás folyamatos, speciális kocsikból azonban még mindi" keveset tud kiállítani a MÁV. MINDENFÉLE ÁBÉCÉ Úi termék: a (raobzlormálorhűtő radiátor Transzformátorhűtő radiátorok mintadarabjai készültek el a Nyíregyházi Vas- és Fémipari Ktsz-ben. A korszerű terméket hamarosan nagy szériában -készítik majd a Ganz-Villamos- sági és a Csepeli Transzformátorgyár segítségével. Az új rendszerű trafóradiátorok olajhűtő folyadékkal működnek. Nagy előnyük a korábbi típusokkal szemben, hogy hibalehetőségük mintegy hetven százalékkal kisebb, teljesen zajmentesen működnek, s ugyanakkor tökéletesein meggátolják a transzformátorok felmelegedését. Ezáltal a trafó élettartama is jelentősen megnő. Kárszakértők országos tanácskozása Nyíregyházán Kárszakértők országos tanácskozását rendezték meg február 8-án Nyíregyházán. A hetven vezető kárszakértő témája főként a téli alma jég- és viharkárának rendezéséhez az azonos szemlélet kialakítása , volt. A jég és vihar a gyümölcstermelők „réme”. Jellemző erre. hogy az elmúlt évben országosan a termelőszövetkezeteknek, állami gazdaságoknak 1 milliárd forintot, az egyéni termelőknek (háztáji) 100 millió forint jég- és viharicárt térített a biztosító. Szabulcs- Szatmár megye ebből az összegből eg.y ötödrészt részesült. A tsz-eknek, állami gazdaságoknak összesen 192 millió, 627 háztáji gazdaságnak 28 millió forint kártérítést- fizettek 1971-ben. A nagymértékű károsodás a kárszakértőktől feszített munkát kívánt és nem egyszer vitára adott alkalmat, hogy eddig á minősítést öt osztályban végezhették, amely nem tette lehetővé a 100 százalékos pontos felmérést. Ezután a kármegállapí- tás hét osztályba sorolás alapján történik, a becslés pontosabb lesz. Munkaszervezéssel kapcsolatos része volt a tanácskozásnak az, hogy a kárszakértők miként tehetnek jobban eleget a termelőiekéi szerződésben rögzített feltételeknek a gyors és pontos munkával. A tárgyalóteremből: Megszúrta volt élettársát — Az úgy volt, hogy én főtt krumplit ettem a késsel. Akkor zörgött a gyerek. A lábast letettem és felálltam, hogy beengedem, Ö is akkor indúlt el, de részeg volt és megbotlott. Véletlenül esett bele a késembe. így mesélte el az esetet a bíróságon Oláh Béla, 36 éves tornyospálcai lakos. Nem elírás, hogy mesélte, mert ebből az egészből egy szó sem igaz és a nyomozás során még ő is úgy vallott, hogy idegességében szúrta meg volt élettársát. De kezdjük az elején. 1954-ben kötött házasságot Balogh Elvirával Oláh Béla. Négy gyerekük született ebből a házasságból. Oláh megunta a házaséletet és ' 1968- ban — anélkül, hogy elváltak volna — külön költöztek és mind a ketten élettársi kapcsolatot létesítettek. Oláh Balogh Sándornéval költözött össze és 1971. augusztusáig együtt is éltek. Szeptemberben azonban Oláh ezt is megunta és a munkahelyén, Tuzséron lépett újabb életközösségre egy ottani asszonnyal. Néhány hét múlva megbánta, hogy elhagyta Baloghnét és elhatározta, hogy visszaköltözik hozzá. Baloghné viszont többszöri kérésre sem a volt hajlandó visszafogadni Oláh Bélát. Október 28-án A délelőtt Oláh ismét elment Baloghné- hoz. Azt mondta, hogy a legkisebb gyereknek akar ruhát venni és kérte az asszonyt, hogy adja oda a gyerek iratait, mert a tanácsnál a családi segélyt csak erre adják ki. Pénzt azonban így sem kapott, mert, hogy az együttélést igazolják, Baloghnénak is el kellett volna menni a Vadászavatás Szamosszegen Enyhe, téli reggelre virradtak a szatmári vadászok. Az avatandók — mind meglett férfiak — diákos izgalommal akasztották válluk- ra a fegyvert. A vadászat mindig izgalommal és élménnyel jár. de az első vadászat különösképpen. . . A Mátészalkai Vörös Csillag Vadásztársaság négy avátás- ra váró vadászjelöltje még december elején elméleti vizsgát tett Nyíregyházán egy bizottság előtt. A sikeres elméleti vizsga után a gyakorlatban is bizonyítaniuk kellett, hogy alkalmasak a vadászmesterségre. Az avatás reggelén harmincöt vadász negvven hajtó és sok vadászkutya sorakozott fel Szamosszeg határában és mindnyájan türelmetlenül várták, hogy a vadászmester jelt adjon a vadászat megkezdésére. A fegyvervizsga és a „stratégiai” megbeszélés után megkezdődött a fácánvadászat. (Az árvíz pusztítása miatt egyelőre tilos nyálra vadászni a szatmári területen.) A négy vadászjelölt hamar megszokta a fegyverropogást és az idős vadászok heccelő- dését, „ugratását.” őket is elfogta a vadászszenvedély és csak a zsákmányra gondoltak. A jelöltek első lövései után a fácánok gyors repülésbe kezdtek. Az idős vadászok szerint ezeket a fácánokat találat érte. ezért repültek sietve a temető irányába. .. Ezek hallatán megjött az avatásra várók önbizalma, testükben e'ült a remegés és a következő lövésük után már nem repültek a fácánok. Délután volt, amikor lefújták a vadászatot és a vadászháznál számba vették a zsákmányt. A szokásosnál eredményesebb vadászat volt: kettőszázkilenc fácánkakas, négy szajkó, egy értékes hermelin és egy'róka került a terítékre. Színpompás látványt nyújtott a teríték. A teríték előtt kezdődött a szertartás. Az avatandók a terítékkel szemben a földre helyezték zsákmányukat, majd zsákmányuk fölé feküdtek. Ekkor Farkas József vadászmester kiadta a parancsbt a vadőrnek: „Vágj három botot: egy vékonyát egy közepes vastagságút és egy vastagot!” Közben megkezdődött az alku. Ugyanis a vékony botért harminc liter bort kell fizetni az avatandó- nak, a közepesért húszat, a vastagért csak tízet. Az alku után a vadászmester intésére a társaság legidősebb vadásza, a hetvenéves Kriszbai Domokos rámért egy-egy ütést az avatandók alsó felére. (A hagyomány szerint az első ütés joga a legidősebb vadászé.) Minden ütés után az idős vadász elmondta a hivatalos szöveget: „Vadásszá avatom!’ A második ütés jogán a vadásztársaság elnöke fogott botot, végül a vadászmester ütötte a harmadikat — szerencsekívána- tok közepette. Ezzel az aktussal a társaság tagjai maguk közé fogadták a négy új vadászt. Ekkor már terítve voltak a szabadban felállított asztalok. Híres szatmári szilva- nálinka ínycsiklandozó fala tok és boroskancsók várták a vadászokat és a hajtókát. A szertartás koccintással ért véget. Nábrádi Lajos tanácsra, ö azonban erre nem volt hajlandó. Oláh gondolt egyet és megkérte a sógorát, hogy hozzon három liter bort, hátha ettől engedékenyebbé válik az asszony és hajlandó lesz öt visszafogadni. Körülbelül két litert ihattak meg, ' de Baloghné továbbra is hajthatatlan maradt. Oláh szégyell- te a dolgot és elküldte a sógorát, aztán megkérte az asszonyt, hogy főzzön neki paprikás krumplit. Még a kését is odaadta, mivel azonban zsír nem volt otthon, az asszony bejelentette, hogy nem tud főzni és visszaadta a kést is. Ezután beszélgettek, veszekedtek, de Oláh a kést már nem rakta el, hanem ezzel fenyegette az asszonyt és azt mondta neki: térdeljen le előtte és átkozza el magát, amiért nem akarja visszafogadni. Zsigu Lászlóné —aki néhány perccel ez előtt ment oda — rászólt a férfire: tegye el a kést, ne csináljon bajt. Oláh azonban az asz- szony felé csapott, de Baloghnénak sikerült íélreugrani és kiütni a kést a kezéből. Ekkor érkezett haza az iskolából Baloghné lánya. Zörgetett az ajtón és az anyja odament, hogy beengedje. Oláh Baloghné és az ajtó közé állt és szúrt. Zsiguné megijedt, kiszaladt és kiabálta. hogy Béla megszúrta Ma-' rit. Oláh is megijedt és egy törölközővel próbálta elállítani a vérzést, majd a rendőrségre ment és feljelentette saját magát. A megyei bíróság Oláh Bélát emberölési kísérletért három év börtönre ítélte, és két évre eltiltotta a közigyek gyakorlásától. Az ítéletet az ügyész tudomásul vette, a vádlott felmentésért, a védője enyhítésért fellebbezett. Az ügyben a Legfelsőbb Bíróság hoz maid ítéletet. (balogh) Nyíregyházán, a víztőrony mögött nyílott ABC-áruház a környék lakóinak igazi nagy öröme. Bár esős, sáros napokon nehezen megközelíthető járda híján, mégis érdemes ide j árni. Jó áruválaszték, jó árubemutatás könnyíti meg a vásárlást. És még valami, amiről ■ szót kell ejteni: a bolt a tanulóképzés egyik bázisa. Sokan Örülnek annák, amikor a diákeladók sürögnek körülöttük, segítenek a választ! sban, elveszik a nríiéz kosarat, ajánlanak. Az áruház példát mutat, a jövőt is sejteti a vevőkkel. Látható, minden, ami egy ABC-ben kötelező, még a kereskedés ábécéje is. Rendezetlenség Nyíregyházán a Tanács- köztársaság tér nem más, mint a Volán éppen nem közlekedő autóbuszainak várakozóhelye. Ez indokolatlan, veszélyes, csúnya és ami lő: nem praktikus. Ezek helye vagy a buszállomáson, vagy a Volán telepén lenne. Ekkor válna zavartalanabbá a téren átfutó Rákóczi utca forgalma, és kínálkozna egy kiváló parkolóhely személygépkocsiknak is. Egy ilyen parkolóhelyre pedig égetően szükség lenne, mert a megyei tanács épülete előtt csak tanácsi kocsik állhatnak, ugyanakkor más is szeretne itt várakozni, amíg dolgait intézi az épületben. Emiatt viszont a megyeháza előtti buszmegállók válnak veszélyessé. A tér forgalmi és parkolási rendje ma — enyhén szólva — nem felel meg a követelményeknek. Ne élvezzen előjogokat itt a Volán, hiszen nem forgalmi telep a tér, hanem a városközpont szíve. „Páratlan" Postás, taxisofőr, orvos, ide érkező látogató legyen a talpán, aki Nyíregyházán ax Északi körút páros oldalán eligazodik. Mert igaz, van ott ■ minden háznak száma, csak éppen a szisztéma rejtélyes, és nem derül ki egyszerű halandó számára. A' sáv- és kockaházak szép rendjében a 24-es szám mögött-például az 58-as van. Ennek környékén van az 54- es is. ez előtt viszont a 30-as számú található. A nem bennfentes, a ijem vájtfülü bennszülött úgy eltéved itt, hogy félórákig is kódoroghat Nem átszámozás kellene, csupán az, hogy a körút mentén lévő épületekre feltegyenek olyan táblát, amely jelzi: mi van ott és mi mögötte. Míg ez nem valósul meg, addig ez a páros oldal páratlan a maga nemében. PénzbeszedC ? Minden óvónő azzal kezdi a hónapot, hogy a hozzá járó gyermeke^ pénzügyeit adminisztrálja. Csekk, befizetések, kereseti igazolások egyeztetése, a rész- és végösszegek könyvelése napokat vesz el a nevelőmunkától. A gyermekek látják, amint a kedves óvó néni számol, küzd a papírokkal. Vajon kötelessége-e? Nem. Az óvodák pénzügyeit gazdasági előadónak kellene végezni, hiszen az óvónőt elsősorban azért tartják, hogy oktasson és neveljen. Nagyon téves pénzügyi szemlélet az, amely arra kényszeríti a pedagógust, hogy adminisztrátorrá váljék. A gyermekintézménytől, különösen az óvodától azt várjuk: adjon szép indíttatást az életre. Erre kell az idő, ez az óvónő feladata. Vajon lesz-e. aki megóvja az óvónőt, hogy a gyermekek rovására tanácsi osztályok érdekharca között őrlődjön? Bürget Lagag
