Kelet-Magyarország, 1972. február (32. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-10 / 34. szám

9 oldal KFT FT MAf!VARrRS7A*1 1972. fetmiáí !•. Magyar—vietnami nyilatkozat KOMMENTÁR A bonni ratifikálás szakasza Hanoi (MTI): Az alábbiakban közöljük a kedden aláírt magyar—vi­etnami nyilatkozat teljes szö­vegét. A Vietnami Dolgozók Párt­ja Központi Bizottsága és a Vietnami Demokratikus Köz­társaság kormánya meghívá­sára 1972. február 2—9 kö­zött Fock Jenő, a Magyar Szocialista Munkáspárt Poli­tikai Bizottságának tagja, a magyar forradalmi munkás­paraszt kormány elnöke ve­zetésével magyar párt- és kormányküldöttség hivatalos, baráti látogatást tett a Viet- ' nami Demokratikus Köztár­saságban. A vietnami tartózkodása során a magyar párt- és kormányküldöttség részt vett azon a nagygyűlésen, ame­lyet Hanoi főváros lakossága rendezett tiszteletére; Hanoi­ban, Haiphongban, valamint Hai Dong és Quang Ninh megyében gazdasági és kul­turális létesítményeket láto­gatott meg, találkozott a la­kosság különböző rétegeivel és a vietnami néphadsereg harcosaival. A magyar párt- és kor­mányküldöttség a vietnami párt- és kormányküldöttség­gel megbeszéléseket folyta­tott Vietnam és Indokína je­lenlegi helyzetéről, a Ma­gyar Népköztársaság és a Vietnami Demokratikus Köz- társaság közötti baráti kap­csolatok és együttműködés erősítéséről, valamint a két felet érdeklő nemzetközi kér­désekről. A tárgyalások az őszinte­ség, a testvéri barátság és a kölcsönös megértés szelle­mében mentek végbe. A két fél azonos nézeteket vallott a megtárgyalt kérdésekben. A két fél Vietnam és Im- *" dokina többi országa helyze- <* téről megállapítja, hogy az amerikai imperialisták bár súlyos vereségeket szenved­tek el, s a világ és az ame­rikai közvélemény mélysége­sen elítéli őket, csökönyösen és átnokul ragaszkodnak ag­resszív célkitűzéseikhez az indokínai országokkal szem­ben. Arra törekednek, hogy megvalósítsák a háború „vi- etnamizálására irányuló ter­vüket, igyekeznek fenntarta­ni és erősíteni Nguyen Van Thieu bábrendszerét, a neo- kolonializmus és a „Nixom- doktrina” megvalósításának eszközeként. Mindennek az a célja, hogy indokínaiak harcoljanak indokínaiak, ázsiaiak ázsiaiak ellen. Mind nagyobb mértékben használ­ják fel a saigoni és thaiföldi bábrezsimek csapatait, hogv az amerikai légi- és tengeri erőkkel együttműködve, fo­kozzák az agressziót és to­vább szélesítsék a háborút Laoszban és Kambodzsában. Légierejük tömeges beveté­sével támadják a Vietnami Demokratikus Köztársaság sűrűn lakott területeit és úiabb. még gyalázatosabb bűnöket követnek el a viet­nami nép ellen. Vietnam, Laosz és Kam- ■ bodzsa népei tovább erősítik szolidaritásukat és még el- szántabban harcolnak a kö­zös ellenség legyőzéséért. Különösen 1971 eleje óta vittek véghez újabb és újabb nagyszerű harci tette­ket Dél-Vietnam, Laosz és Kambodzsa 'hadszinterein. E stratégiai jelentőségű győ­zelmek halálos csapásokat mérnek a háború „vietnami- zálási” tervére és a „Nixon- doktrinára”. Nixon elnök 1972. január 25 én előterjesztette „nyolc­pontos béketervét”. E terv célja, hogy folytassa a há­ború „vietnamizálását” és az elnökválasztás évében be­csapja az amerikai és félre- • vezesse a vilásrközvétem én vt amely határozottan követeli hogy az Egvesült Államok haladékf',Tanul szüntesse be agresszív háború'át Vietnam és Indokína országaiban. Ebben a tervben az Egye­düli Államok semmiféle meghatározott időpontot nem javasolt az amerikai csapa­tok teljes kivonására. Ellen­kezőleg, csapatai kivonását továbbra is feltételekhez kö­ti, hogy a végtelenségig fenntartsa Dél-Vietnam ame­rikai megszállását. Thieu- Huong „lemondása” és az el­nökválasztások megszerve­zése az Egyesült Államok zsoldjában álló bábrendszer keretein belüL annak haté­kony ellenőrzése alatt olyan manőver, amely csupán arra szolgál, hogy rákényszerítse a dél-vietnami lakosságot a Nguyen Van Thieu bábad­minisztráció elfogadására és semmibe vegye a Dél­vietnami Köztársaság ide­iglenes forradalmi kor­mányának a dél-vietna­mi lakosság jogos és igazi képviselőjének létét. A nyolcpontos „bóketerv” való­jában a háború „vietmamizá- lása”, az amerikai újragyar- matosítás terve. Az Egyesült Államok kormánya szemér­metlenül azzál fenyegetőzött, hogy fokozza a légitámadá­sokat és más kalandor ka­tonai cselekedeteit a szuve­rén, szocialista Vietnami De­mokratikus Köztársaság el­len. ^ A felek erőteljesen vádol­ják az amerikai imperialis­tákat, hogy a „vietnarruzálás és a „Nixan-doktrina” alkal­mazásával meghosszabbít­ják, fokozzák és kiterjesztik az agresszív háborút Indo­kína három országában. Mélységesen elitélik az ame­rikai imperialisták és laká­jaik Vietnam, Laosz és Kam­bodzsa népei ellen elköve­tett gaztetteit. Határozottan elítélik a bangkoki hatóságokat, ame­lyek Vietnam, Laosz, Kam­bodzsa népei ellen az ameri­kai agresszió támaszpontjává tették Thaiföldet. Reakciós politikájuk súlyos következ­ményeiért viselni ok kell a teljes felelősséget. A magyar fél támogatja a Dél-vietnami Köztársaság ideiglenes forradalmi kor­mányának 1972. február 2-i és a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányának 1972. február 5-i nyilatkoza­tait a vietnami kérdés • bé­kés rendezéséről. A tárgyaló felek határo­zottan követelik, hogy az Egyesült Államok kormánya haladéktalanul szüntesse be agresszív háborúiát, vessen véget „vietnamizálási” poli­tikáiénak. adjon érdemi vá­laszt a Dél-vietnami Köz­társaság ideiglenes forradal­mi kormányának hétpontos javaslatára, amelyből a két alapvető kérdést az 1972. ! február 2-i nyilatkozat pon­tosította: 1. Az Egyesült Államok kormányának minden felté­tel nélkül meg kell szüntet­nie a légiháborút és minden­nemű katonai tevékenységet Vietnamban: meghatározott időpontot kell javasolnia az Egyesült Államok és az amerikai táborhoz tartozó többi idegen ország összes csapatai, tanácsadói és kato­nai személyzete, fegyverei és harci eszközei Dél-Vietnam­ból történő teljes kivonásá­ra és fel kell számolnia a Dél-Vietnamban lévő ameri­kai katonai támaszpontokat. 2. Az Egyesült Államok kormánya ténylegesen tartsa tiszteletben a dél-vietnami nép önrendelkezési jogát szüntessen meg mindennemű beavatkozást Dél-Vietnam belügyeibe. Nguyen Van Thieu azonnal mondjon le, a saigoni adminisztráció ves­sen véget háborús politiká­jának, azonnal semmisítse meg a lakosságot üldöző és elnyomó gépezetet, hagyjon fel „pacifikációs” politikájá­val, szüntesse meg a kon­centrációs táborokat, bo­csássa szabadon a politika'' foglyokat és a Vietnamrr vonatkozó -1954. évi genfi egyezményeknek megfelelő en 'biztosítsa a nép demok­ratikus szabadságjogait. Mindezek »-«»valósítása utat •nyitna Dél-Vietnamban an­nak, hogy létrejöjjön, a há­rom erőből összetevődő nem­zeti egyetértés kormánya, amely megszervezi a való­ban szabad és demokratikus választásokat. A félek kifejezik teljes szolidaritásukat a laoszi és kambodzsai népek az ameri­kai imperialista agresszor el­len vívott igazságos harcá­val. A vietnami nép — hűen az indokínai népek csúcsér­tekezlete közös nyilatkoza­tához — Laosz és Kambodzsa népeivel vállvetve, eltökélten folytatja a harcot az ameri­kai imperialista agresszo- rok és lakájaik legyőzéséért. A magyar párt- és kor­mányküldöttség forrón üd­vözli a vietnami népnek az amerikai agresszióval szem­beni hazafias ellenállása so­rán kivívott nagy győzelmeit, mély tisztelettel, megbecsü­léssel és őszinte örömmel ta­pasztalta a vietnami nép cso­dálatra méltó életerejét és lankadatlan erőfeszítéseit a harcban és a szocialista ha­za építésében. A Magyar Szocialista Mun­káspárt, a magyar forradal­mi munkás-paraszt kormány és a magyar nép megerősíti elhatározását, hogy a végső győzelemig támogatja és se­gíti a vietnami népet az amerikai agresszió ellen ví­vott hazafias harcában és a Vietnami Demokratikus Köz­társaságot a szocializmus építésében. A Vietnami Dolgozók Párt­ja, a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormánya és a vietnami nép őszinte és mély köszönetét fejezi ki a Ma­gyar Szocialista Munkás­pártnak, a magyar, forradal­mi munkás-paraszt kor­mánynak és a testvéri ma­gyar népnek azért a nagy tá­mogatásért, s a szívből jövő és növekvő segítségért, ame­lyet a vietnami népnek nyújt. A vietnami fél forrón üd­vözli a magyar nép nagy eredményeit, amelyeket a Magyar Szocialista Munkás­párt vezetésével, a Szovjet­unió segítségével és a szo­cialista országok együttmű­ködésével ért el. • A két fél megállapítja, hogy a nemzetközi erőviszo­nyok szüntelenül a szocializ­mus, a nemzeti felszabadító mozgalom, a demokrácia és a béke javára fejlődnek. A forradalmi és haladó erők számára mindez ked­vező feltételeket teremt, hogy új sikereket érjenek el az im­perializmus ellen vívott har­cukban. A felek támogatják a Szov­jetunió és az európai szocia­lista országok harcát az im­perializmus ellen, az antifa­siszta világháború eredmé­nyei megszilárdításáért, a bé­ke és biztonság fenntartá­sáért Európában és a világ­ban. A két fél támogatja a kí­nai néo harcát Tajvannak, a Kínai Népköztársaság elide­geníthetetlen részének visz- szaszerzéséért. A koreai nép Ülésezik a Edward derek, KB első titkár elnökletével Varsóban szerdán összeült a LEMP Központi Bizottsága. A plé- num napirendjén három kér­dés szerepel: 1. A pártszervek és -szerve­zetek feladatai a március 19-i nemzetgyűlési választások előkészítésében. 2. A 20 éves (1970—1990-re szóló) lengyel lakásépítési program irányelvei. 3. Beszámoló a Varsói Szer­ződés tagországai politikai ta­nácskozó testületének prágai ülésszakáról. Az első napirendi pontról Edward Babiuch, a párt PB tagja, a KB titkára tartott beszámolót. A többi között hangoztatta: harcát az amerikai impe­rialisták és dél-koreai Rab­jaik ellen, az ország tóékés egyesítéséért. A kubai nép harcát a Ku­bai Köztársaság szuvereni­tását és biztonságát veszé­lyeztető amerikai imperialis­tákkal szemben. Határozottan támogatják Ázsia, Afrika és Latin-Ame- rika néoeinek harcát a nem­zeti függetlenség vissza­szerzéséért és megőrzéséért. A chi’ei nép küzdelmét az amerikai imperialisták és a reakció ellen a függetlenség és szuverenitás megvédé­séért. Szolidaritásukat fejezik k' az arab néoak és a Paleszti­nái arab néo igazságos har­cával. áme'v az amerikai imoerialisták által támoga­tott izraeli agresszorok ellen folyik. Telies megelégedéssel ál­lapítják meg, hogy az elmúlt évek során a marxizmus— lenlnizmus és a proletár in­ternacionalizmus alapián szüntelenül erősödtek és fej­lődtek a Magvar Szocialista Munkáspárt és a Vietnami Dolgozók Pártja, a Magyar Néoköztársaság és a Vietna­mi Demokratikus Köztársa­ság testvéri kapcsolatai. A tárgyalások eredménve­képpen meeállaoodásokat ír­tak alá a Magyar Néoköz­társaság által a Vietnami Demokratikus Köztársaság részére az 1972. év folyamán nyújtandó térítésmentes ka­tonai támogatásról, az új hi­telekről valamint a kát or­szág közötti áruszállításokró1 és fizetésekről. Ezek az okmányok a ma­gvar és a vietnami nép tar­tós barátságának és harci szoh'daritásának megnyilvá­nulásai. A Magyar' Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsá­ga és a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány nevében Fock Jenő vietnami párt- és kormányküldöttsé­get hívott meg magyarorszá­gi hivatalos, baráti látoga­tásra. A vietnami fél köszönettel elfogadta a meghívást. A lá­togatás időpontját később határozzák meg. Hanoi, 1972. február 8-án. A Magyar Népköztársaság részéről: 1 A bonni parlament máso­dik kamarájában, a Bundes- ratban megkezdődött szer­dán a szovjet—nyugatnémet, s a lengyel—nyugatnémet szerződések ratifikációs vitá­ja. A tapasztalatok szerint az ilyen vita jó néhány napon át tart, hosszasan elhúzódhat. Ez az egyik oka annak, hogy közben Willy Brandt kancel­lár csütörtökön két napra Párizsba utazik, tanácskoz­ni PompidouvaL A kancellár is fel akar szólalni a Bundes­rat vitájában, de úgy gondol­ja, az még bőven tartani fog, mire ő visszaérkezik a fran­cia fővárosból. . Egyébként is magabiztosan indul Brandt keleti politi­kájának e most kezdődő dön­tő szakaszába. Ezt tanúsítják a legutóbbi napokban tett nyilatkozatai is. A Kronen Zeitung című bécsi napilap, amelynek most adott inter­jút, úgy vélekedik, hogy Brandt derűlátóan értékeli a szerződések ratifikálásának esélyeit. Sőt, nemcsak arról van meggyőződve, hogy — ha hosszú harc árán is — de Végül a bonni parlament mindegyik kamarája ratifi­kálni fog, hanem arról. is, hogy ennek nyomán tovább javulnák a kormánykoalíció két pártjának esélyei az 1973. évi parlamenti válasz­tásokon. Néhány napon belül zárt ülést tart az Arab Szocialista Unió Központi Bizottsága, s meghallgatja Szadat elnök beszámolóját hatnapos , kül­földi kőrútjának eredmé­nyeiről, nevezetesen a Szov­jetunióban. , Jugoszláviában, Szíriában és Líbiában foly­tatott tárgyalásairól. Ezután az alkotmányos testületek — valószínűleg a kormányra és a parlamentre utal a hivata­los bejelentés — vitatják meg a közel-keleti helyzet új és várható fejleményeit. Szadat elnök a legmaga­sabb politikai és alkotmá­nyos fórumokon behatóan elemzi azt a- hatást, ame­lyet külföldi tárgyalásai gyakorolnak a í közel-keleti válság alakulására. Az A1 Ahrani ezzel kapcsolatban azt az értesülést közli, hogy rövidesen megkezdődik a kö­vetkező időszakra szóló Jóllehet a Bundestagban Brandték többsége igen cse­kély, a Bundesratban pedig az ellenzék van többségben, a kormány vitorláit da­gasztja az a tény is, hogy amíg a szociáldemokrata-- szabaddemokrata koalíció egységes a ratifikálás igen­lésében, addig az ellenzék megoszlik. Most már hivatalosan is kétféle irányzat hangadó a nyugatnémet ellenzéki tömö­rülésben, a kulisszák mögötti harcaikat nem tudták tovább leplezni. Az egyik, a harcia- sabb, egyenesen elveti a szerződések ratifikálását. a másik, a mérsékeltebb, csak elodázni kívánja azzal, hogy a moszkvai és varsói szerző­dések szövege „nem világos”, „nem ismerik eléggé ponto­san” és addig nem hajlan­dók a ratifikáláshoz hozzájá­rulni, — de itt az ad­dig szó igen fontos, mert ez jelenti azt, hogy nem ..ke­rek perec” vetik el a kér­dést — amíg a szerződés részletezői további felvilá­gosításokat nem kapnak. E rövid helyzetkép is azon­ban abba az irányba mutat, hogy ha esetleg sokára és igen csekély többséggel is, de előbb-utóbb Bonn rati­fikálja a moszkvai és a var­sói szerződéseket. egyiptomi stratégia, illetve a közel-keleti válság által meg­követelt intézkedések kidol­gozása. A stratégiai teovezés során egyrészt Szadat külföldi tár­gyalásait, másrészt a közel- keleti válság legfrissebb fej­leményeit veszik figyelem­be. A közel-keleti fejlemé­nyeket négy pontban foglal­ja össze az A1 Ahram: 1. Izrael bejelentette, hogy amerikai közvetítéssel kész tárgyalni Egyiptommal a Szuezí-csatorna újramegnyi- tá sáról. 2. Jarring ENSZ-megbízott afrikai körútja, amelynek so­rán a szenegáli és a mauritá- niai elnökkel találkozott. 3. Waldheim ENSZ-fő- titkár tárgyalásai a közel- keleti, válságról. 4. A közel-keleti válsággal kapcsolatos amerikai nyilat­kozatok és közlemények. Szükségállapotot hirdettek ki Angliában ; FOCK JENŐ, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Politikai Bizottságá­nak tagja, a magyar forra­dalmi munkás-paraszt kor­mány elnöke, a magyar párt- és kormányküldöttség vezetője. A Vietnami Demokratikus Köztársaság részéről: PHAM VAN DONG, a Vietnami Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tag­ja, a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányának miniszterelnöke, a vietnami párt- és kormányküldöttség vezetője. Az angol kormány szerdán eleget tett a szükségállapot bevezetéséhez szükséges for­malitásoknak. A szükségálla­pot hivatalosan szerdán éjfél után egy perccel lépett ér­vénybe. és huszonnégy órá­val ezután már tilos a fény­reklámok kigyújtása. Az épületek kivilágítása, sőt, a korábbi közléssel ellentétben a villanyfényes labdarúgó­mérkőzéseket is elhalasztják.- A szükségállapot, amelyet egy 1920-as törvényre hivat­kozva rendeltek el, katona­ság bevetését is lehetővé te­szi a kormány számára, de ezzel az eszközzel egyelőre valószínűleg nem él a kabi­net^ A szerda esti lapok már közölték azoknak a körzetek­nek a listáját, amelyet az áramkorlátozás a legjobban fenyeget. Külön gondoskod­tak a kórházakról és azokról a háztartásokról, amelyek­ben létfenntartó orvosi fel­szerelések, gépek vannak vil­lanyra kapcsolva. A szükségállapotot a bá- nyászsajrájk letörésére ve­zették be. A' 280 000 hánysz szakszervezete eredetileg 47 százalékos átlagos béreme­lést követelt, hogy a dolgo­zók helyzetét összhangba hozza a többi iparág dolgo­zóinak helyzetével és a lét- fenntartási költségek emelke­désével. A kormány által el­lenőrzött országos szántan‘cs csak 7,9 százalékos javítást ajánlott fel. Birgminghamban, a gáz­művek koksz tárolój inál szerdán megint több ezer bá­nyász csapott össze a kivezé­nyelt rendőrökkel. A bányá­szok meg akarják akadályoz­ni, hogy teherautók sztrájk­törő szállítmányokkal ki’ús- srnák a 100 000 tonna tüze­lőanyagot befogadó telelői. Az újabb összeütközések’’en 13 bányászt letartóztattak, ezúttal is többen megsebe­sültek. Harminc tehe-mto áttörte a sztrájkőrség sorait. LEMP Központi Bizottsága — Pártunk Politikai Bi­zottsága elhatározta, hogy el­tér a régebbi gyakorlattól és ezúttal nem jelöli ki, hogy1 az egyes választókörzetekben kiket állítsanak jelölteknek. Az elmúlt 14 hónap tapaszta­latai alapján a képviselőket a vajdasági, járási, nagyüzemi és alapszervezeti pártaktivá- val folytatott széles körű kon­zultáció útján vétetjük . fel a nemzeti front közös listájá­ra. A képviselőjelölés kérdé­séről az elmúlt hetekben több mint 150 ezer oártaktivával és több százezer pártonkívü- livel folytattunk közvetlen beszélgetést. Ezt követően ismertette a Központi Bizottság tagjaival a LEMP képviselőjelöltjeinek listáját, majd az új szejm előtt álló feladatokról be­szélt. — A választási ^kampányt mindenekelőtt arra kell fel­használni, hogy a VI. pártkongresszuson elfogadott program megvalósításira mozgósítsuk a tömegeket. Ezt követően a 2. napiren­di pontra vonatkozó PB-re- ferátumot Jan Szydlak, a PB tagja, a KB titkára terjesztet­te elő. A Varsói Szerződés politi­kai tanácskozó testület? prá­gai ülésének műnk*iáról Jó­zef Tejchma, a párt PB tag­ja, a KB titkára számolt be. A plénumon a három refe­rátum felett közös vitát nyi­tottak. : Zart ülésre készül az ASZÚ KB

Next

/
Oldalképek
Tartalom