Kelet-Magyarország, 1972. február (32. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-09 / 33. szám

«• -tidal RTTET WAfíVARrf?R7A* 1972. február ». Írországban közbe'ép az ENSZ? A brit kormány az észak­írországi válság kérdésében nem szándékozik igénybe venni az ENSZ jószolgálatait — közölték kedden hivatalos londoni forrásból. ■ '• Emlékeztettek rá, hogy • nem változott Nagy-Britan- niának az az álláspontja, ' amely szerint „az ENSZ Észak-Irországban semniifé­• le szerepet sem hivatott be­tölteni.” Mint ismeretes KurtWald- ! heim, az ENSZ főtitkára az ügyben felajánlotta jószol - gálatait. A brit külügyminisztérium szóvivője kedden pontatla­• noknak minősítette e sajtó- ‘ jelentéseket. Magyarázat- ' képpen hozzáfűzte: a világ- 1 szervezet főtitkára hétfő esti sajtóértekezletén csak azt mondotta, hogy továbbította az angol kormánynak azt a jószolgálatait kérő üzenetet, amelyet dr. Patrick Hillery, az ír Köztársaság külügymi­nisztere intézett hozzá. A szóvivő tájékoztatása szerint Waldheim hétfőn megerősítette, hogy hajlan­dó teljesíteni ezt a kérelmet, de csak akkor, „ha az összes érdekelt felek” felkérik őt erre. Azt is hozzáfűzte, hogy az ENSZ alapokmánya 7. pa­ragrafusának második cikke­lye értelmében a világszerve­zet nem avatkozhat be va­lamely tagország belügyeibe. A brit külügyminisztérium szóvivője' végezetül jelezte, hogy Kurt Waldheim hétfői bejelentését tanulmányoz­zák, s válaszolni fognak rá. * ' " i .1. i .... ii ■ i. ........ . » Növekvő feszültség Cipruson A ciprusi belső feszültség növekedése, amely a szige­ten rejtőzködő Grivasz tá­bornok és enoziszt (Görög­országhoz való csatlakozást) követelő és illegális fegyve­res csoportokat szervező hí­vei fokozódó tevékenységé­nek következménye nyugta­lanítja az ankarai kormányt is. A török külügyminiszté­rium szóvivője ezzel kapcso­latban figyelmeztető nyilat­kozatot adott ki. A nyilatkozat — mint az ankarai rádió jelenti — hangsúlyozza: „Amennyiben a» ciprusi görögök egyik vagy másik szárnyának tevé­kenysége miatt, vagy vala­mely más okból konfliktusra kerülne sor és a ciprusi törö­kök támadás célpontjaivá válnának, Törökország abban a pillanatban minden szükséges intézkedést meg­tesz, hogy megvédelmezze életüket és vagyonukat, vala­mint jogait, melyeket ér­vényben lévő szerződések ga­rantálnak. A török nyilatkozat külö­nösen veszélyesnek tekinti a ciprusi helyzet ilyen alaku­lását most, amikor a felek komoly és jóakaratú erőfe­szítéseket tesznek a török és görög közösség belső tárgya­lásainak felújítására. Szovjet traktorok Chilének A népi egység pártjai kö­zös jelölteket állítanak a jö­vő évbep sorra kerülő kong­resszusi választásokon — kö­zölte dr. Salvador Allende wshiiei.-elnök hétfőn este egy Copcepcionban tartott nagy­gyűlésen. „Az egységes harc a népi erők győzelmének zá­loga” — hangsúlyozta Allen- de. A népi egység előtt 1972- ben álló feladatok közül az elnök kiemelte a népgazda­ság államosított szektorának Dajan izraeli hadügymi­niszter hétfőn Washington­ban közvetett formában tud- tul adta az Izraelnek nyúj­tott amerikai katonai segély fokozását. „Azt gondolom most már jobban érezhetjük magunkat” — jelentette ki Rogers külügyminiszterrel és Sisco külügyi államtitkár­ral tartott 90 perces találko­zója után. A részletekről csupán any­további bővítését, a beruhá­zások növelését, a lakosság életszínvonalának emelését és rámutatott arra, ‘hogy újabb néptömegeket kell be­vonni az egységfrontba. A chilei mezőgazdaság fej­lesztésére a kormány különös figyelmet fordít. Chile még ebben az évben 5000 trak­tort vásárol a Szovjetuniótól és további 5000-et más euró­pai országoktól — mondotta Allende. nyit mondott még, hogy Iz­rael megkapta „azokat az alapvető dolgokat, amelyeket szükségesnek tartott meg­kapni”, majd hozzáfűzte, '„repülőgép-szállításra kap­tunk ígéretet.” Dajan az említetteken kí­vül megerősítette kormányá­nak azt az álláspontját, hogy kész Egyiptommal a Szuezi- csatorna megnyitásáról tár­gyalni.' Március 25-/g Kivonják az indiai csapatokat Bang a Desh-ből Közleményt adtak ki Indi­ra Gandhi indiai kormányfő és Mudzsibur Rahman, a Bangla Desh Népi Köztársa­ság miniszterelnökének tár­gyalásairól. A közlemény bejelenti, hogy március 25-ig kivonják a Kelet-Bengáliában állo­másozó indiai csapatokat. A pakisztáni hadsereg véres terroruralrfta megkezdődé­sének első évfordulójára az utolsó indiai katona is el­hagyja Bangla Desh, a volt Kelet-Pskisztán területét. A Bangla Desh miniszter­elnöke — hangoztatja a köz­lemény — köszönetét mon­dott az indiai fegyveres erők­nek azért a segítségért, ame­lyet országa felszabadításá­hoz nyújtottak. A közlemény egyébként nem tesz említést Pakisztán­ról, kizárólag India és a Bangla Desh kapcsolataival foglalkozik. Mudzsibur Rahman mi­niszterelnök és a kíséretében lévő Abdusz Szám ad Azad külügyminiszter kedden reg­gel visszautazott Daccába. Brandt a kefeti szerződésekről A szovjet—nyugatnémet és a lengyel—nyugatnémet szer­ződés megkapja a parlamenti ratifikáláshoz szükséges többséget — fejezte kj meg­győződését kedden Willy Brandt szövetségi kancellár. A nyugatnémet kormány­fő az NSZK-ban akkreditált külföldi tudósítók ebédjén nyilatkozott a parlamenti ra­tifikálási eljárás esélyeiről. A szövetségi tanács a „keleti szerződéseket” szerdán vi­tatja meg első olvasásban, várhatóan egésznapos ple­náris ülésen. A Német Szövetségi Köz­társaság hozzá kíván járul­ni a kelet—nyugati feszültség csökkentésére irányuló egye­temes erőfeszítésekhez, ezt diktálja egész Európa érdeke N és ezt diktálják saját érde­kei is. Ha ezt elmulasztaná, nemzetközileg elszigetelőd­nék. A kancellár igen nyomaté­kosan hangsúlyozta, hogy „a szerződések ratifikálása csu­pán egy szakaszát zárja le az eddig megtett útnak. Ezzel, valamint a Csehszlovákiával kötendő szerződéssel és az NDK-val előirányzott .megál­lapodással az NSZK kelet— nyugati . politikájának bila­terális szakaszát a multilate­rális szakasz váltja fel. En­nek intenzív előkészítése már meg is kezdődött. Mér­földkövei lesznek: az európai biztonsági és együttműködé­si értekezlet és a kölcsönös kiegyensúlyozott haderő lét­számcsökkentésről tartandó tárgyalások”. Brandt követendő célul je­lölte meg olyan európai „bé­keszövetség megteremtését (amelynek a körvonalai a multilaterális szakaszban válnak majd láthatóvá), ame­lyen belül megvalósul Euró­pában a „különböző társadal­mi és politikai berendezkedé­sű államok szabályozott együttműködése és békés ver­senye”. Kongresszusra készül az OKP A , XIII. országos kong­resszusára készülő Olasz Kommunista Párt megyei szervezetei sorra rendezik kongresszusaikat. A kongresszusokon minde­nütt elítélik a kormányzat­ban érlelődő jobbratolódási folyamatot, amelyért első­sorban a kereszténydemok­rata párt a felelős. A demok­ratikus politikai erők közötti új kapcsolatok szükségessé­ge, a baloldali erők egysége miridenütt nagy hangsúlyt kapott a beszámolóban és a vitában. Figyelemre méltó a fiatalok aktív részvétele a kongresszusi előkészítő mun­1j q bäll • * Az .NSZK-beli Kölnben vasárnap megalakult a Nyu- gat-Németország északi és középső részén dolgozó kom­munista olasz vendégmun­kások megyei szintű párt- szervezete. Egy héttel ko­rábban Stuttgartban alakult meg az első ilyen NSZK-beli Olasz KP-szervezet. Az olasz autonom szo­cialista mozgalom közölte, hogy a szervezet március 10-én, az Olasz KP kong­resszusának megkezdése előtt csatlakozik az Olasz Kommunista Párthoz. Az autonom szocialista mozga­lom 1068-ban, a szocialista és a szociáldemokrata párt egyesülésekor, olyan balol­dali szocialistákból alakult, akik nem értettek egyet az egyesüléssel és kiváltak a pártból. Február II.tál l3-i% Párizsban Világtalálkozó Indokína békéjéért Dr. Beresztóczy Miklós nyilatkozata küldöttségünk elutazása előtt Az indokínai népek béké­jének és függetlenségének támogatására összehívott szolidaritási világtalálkozón, amelyre február 11—13-án a versailles-i kongresszusi pa­lotában kerül sor, a vala­mennyi földrész képviseleté­ben érkező csaknem ezer hi­vatalos küldött között ma­gyar delegáció is részt vesz. Küldöttségünk vezetője dr. Beresztóczy Miklós' c. pré­post, az országgyűlés alelnö- ke, az Országos Béketa­nács katolikus bizottságának főtitkára elutazái előtt arról nyilatkozott Tóth Ferenc- j nek, kz MTI tudósítójának, í hogy, milyen álláspontot kép­viselnek a magyar küldöttek a vérsailles-i világtalálko­zón: — Mindenekelőtt az egész magyar nép nevében kinyil­vánítjuk azt a meggyőződé­sünkét, hogy testvéri szoií­i dári'tásunk az indokínai né- | pékkel töretlen, változatla­nul . együttérzésünkről biz­tosítjuk a vietnami, laoszi és kambodzsai népet igazsá­gos küzdelmében, és bizto­sak vagyunk szabadsághar­cuk győzelmében. A segítés, a támogatás sokféle módon történik* Fo- litikai szolidaritásunk kifeje­zésével, emberbaráti mozgal­mak, gyűjtések, véradás, gyógyszerküldés szervezé­sével, hivatalosan pedig a Magyar Népköztársaság kor­mánya a legkülönbözőbb nemzetközi fórumokon min­den diplomáciai eszközzel, s hogy egy mostani- nagy fon­tosságú-eseményt is említ­sünk, kormányelnökünknek ezekben a napokban . történő hivatalos, baráti látogatásá­val a VDK-ban. — A világ haladó közvéle­ményével együtt valljuk, hogy az indokínai konfliktus csak politikai eszközökkel oldható meg, s sürgetőleg kívánjuk: haladéktalanul szüntessék be az agressziót, legyen vége a háborúnak, le­gyen békesség Indokínában. Mélységesen elítéljük az USA felháborító gaztetteit, a Nixon-kormányzat szem­fényvesztő politikai manőve­reit, amelyekkel agressziójá­nak igazi célját akarja el­kendőzni. Az újabb javasla­tok mind a DIFK, miiid a VDK részéről, azt bizonyít­ják, hogy. a vietnamiak va­lóban békét akarnak, keresik az amerikaiak számára is elfogadható megoldást — az indokínai probléma politikai rendezésére. Ezek valódi bé- kétervék. A világ békeerőivel együt tartogatjuk e kezdeményezé­seket, amelyekben a két alapkövetelmény: feltételek nélkül és teljes egészében ki kell vonni minden amerikai katonai erőt Dél-Vietnam- ból, a fegyverzettel együtt, a ezzel — a vietnamizálás ha­mis jelszava mögé bújtatott további háborús törekvéseket keresztülhúzva — fel kell számolni a saigoni rend­szert, mint az amerikai gyar­mati jellegű uralom eszkö­zét. A versailles-i találkozó at­tól kaphat majd magasztos tartalmat, ha utána meg­mozdul a világ, s a részvevők hazájukban akciók sokaságát kezdeményezik az agresszió, a háború megszüntetésére. Ha így cselekszünk, el tudjuk érni, és el kell érni, hogy I 1972 meghozza az igazi békét Indokína sokat .szenvedett népének — fejezte be nyilat­kozatát dr. Beresztóczy Miklós. ★ Párizsba már megérkez­tek az első küldöttségek az indokínai népek békéjével és függetlenségével foglalko­zó világkonferenciára, amely több mint 60 ország képvise­lőinek részvételével pénte­ken délelőtt a versailles-i kongresszusi palotában kez­di meg tanácskozásait. Első­ként az indokínai népek kül­döttségei érkeztek meg a francia fővárosba. A Francia Kommunista Párt Politikai Bizottsága kedden felhívással fordult a francia munkásosztályhoz és az egész francia néphez, hogy szolidaritásuk kifejezésre juttatásával tevékeny támo­gatást nyújtsanak a világ- konferencia munkájának. A Francia Kommunista Párt Politikai Bizottsága felhívta Franciaország mun­kásosztályát és egész népét, hogy tevékenyen vegye ki ré­szét az indokínai,népek bé­kéjével és függetlenségével foglalkozó világkonferencia előkészítéséből. A világkon­ferenciát február 11—13-án tartják Versailles-ben. A Politikai Bizottság hang­súlyozza, hogy a versailles-1 világkonferencia — nemzet­közi jellege és a vele kap­csolatban megnyilvánuló egy­ség alapján — a legnagyobb szabású tüntetés lesz, ame­lyet ez ideig az indokínai né­pek támogatására szerveztek. Szakonyi Károly: Megint egy ismerős 3. , — Csak nem a tied lesz ez a kégli? — nevetett a svájci- sapkás és Frejszhez fordult: — Együtt melóztunk a Fa­áruban. Nem ismered? Bitte Miki, a tévében is láthattad ezerszer, Bitte Miki a híres beatdobos! — Frejsz barátsá­gosán bólintott, de nem na­gyon érdekelte az egész. — Az anyád! Egér! — örvende­zett a svájcisapkás — mióta szerettelek volna már látni! Mindig mondom az asszony­nak is otthon nézd azt a do­bost a képen, együtt melóz­tunk a Faáruban! Feltörtél mi? Emlékszel amikor Cser­gőtől mindig elkéredzkedtél hogv mégy dobolni, emlék­szel? Hogy szidott! Hogy mért nem a munkán jár az eszed mi? Mondtam is azóta Csergőnek. látod. Csergő, mondom, miiven nagy mű­vész lett az Egérből !... — Egér! — háborgott Bar- ,* bara. — Mi- az hogy egér? %•*' A "feleségem' — mutatta be'Zavartan Miklós a svájci sapkásnak. .'■—''Kézit isóko'om. Sümegi — mondta amaz nyújtotta széle« tenyerét. d° Barbara i-csak biccentett türelmetle­nül. — Egérnek hívtuk a kedves férjét, mert mindig kekszet rágcsált. A gyomor­sava miatt. Tényleg, fáj még a gyomrod? — Most már valahogy nem... — Miklós a feleségét nézte; Barbara a félig kész falburkolat léceit rángatta. — Legalább rendesen csi­nálják meg ezt a vacakot —s mondta idegesen Barbara. — Egy vagyont költünk erre a lakásra, és akkor bükk, meg pévécé!... Májk, kér­lek, nagyon örülök, hogy itt is akadt egy ismerősöd, de tudod, hogy sietnünk kell a rádióba... — Frejszhez for­dult: — Mutassa meg,. ké­rem, a többi helyiséget is! — Erre tessék elvtársnő, ez itt a hájó, a fürdőszobából, igye... — Eltűntek a.frissen tapétázott írlak mögött. — Nahát! — mondta a svájc’sapkás Miklósnak —, mindig nézlek a tévében! Plakáton is láttam a neve­det! Mindig eszembe jut, hogy én tanítottalak meg me­lózni a forgácsolón, meg a gatteron... — Az, bizony — tipródott zavartan Miklós. — Tudod, sietnünk kell most, négykor próba... — Hoztad a kajádat abban a kis piros lábasban. Papri­kás krumplit... — Te meg cvekedlit. Ká­posztás cvekedlit. Szereted még? i — Jól megborsozva! Ajaj! Ha nekilátok, abba sem tu­dom hagyni! Te, a feleséged, ugye, énekesnő? — Az. — Fene a dolgodat — ne­vetgélt a svájcisapkás. — Jól kerestek, mi? Nekem meg­mondhatod nerrt vagyok irígv. Ez a kégli is... benne van egv kevésbe, mi? Ko­csid is van? — Renault. — Nekem még a brin­gám. .*. — a sváicisapkás: az oldalát fogta, úgy nevetett.— Az a bringa, amivel akkor is jártam. Az a robogó, tudod? Felpiszkáltam egy kicsit, most már hatvannal is tudok tépni. Az a rozoga? — Az, az! Furikáztunk rajta eleget, emlékszel? Az udvaron körbe-körbe... Ha­nem, hallod, felénk se néztél azóta! Pedig milyen jól meg­voltunk mi ott, a kettes mű­helyben! Olyan kis egér vol­tál, hehe... De megtanította­lak melózni! — Koszos Symphoniá-s csomagot ko­tort elő, kipöckölt egyet. — Vártam, hogy egyszer be­jössz. .. — Nincs megállás... Kösz, hagyd, majd én. — Filteres Winstonnal kínálta-. Rágyúj­tottak. A férfi nézte Miklós gondosan kócolt haját, dús oldalszakállát, színes ingét. — Doboltál azon a benzi­neshordón, az enyvezőben. Az isten se gondolta volna, hogy így feltörsz. Nyomtad velünk a melót, meg min- .den. — Hát. így van ez... — Én még, látod, mindig ott vagyok. Külső ; munkák vásárépítés . mint azelőtt. A kis Takács is ott van az egyengetőn .. Méghált a - fe­lesége. Most aztán nem akar nyugdíjba menni... Azany- ját! Mutasd csak a kezedet? — Odatartotta a magáét is. — Kifinomodott, nem mon­dom! Tudnál még melózni a gatteron? — Májk! — kiáltott éle­sen Barbára odaátról. — Májk, kérlek! — Egy pillanat — mondta Miklós a svájcisapkásnak. Bement a hálóba; Barbara suttogva félrevonta. — Annak a pasasnak, aki­vel beszéltél, adj egy szá­zast. És mondd neki, hogy rendesen csinálja meg azt a burkolatot. — De Barbara! Hiszen a haverom volt. — Jaj, ne kezd már me­gint a mafláskodást. Máik! Siess, fél négy múlt, elké­sünk! — Májk?,— nevetett a svájcisapkás, amikor Miklós visszament hozzá. — Májk! Jobb, mint az Egér!, — Ide figyelj — mondta Miklós, és egy1 százast nyúj­tott a férfinak. — Ezt tedd el... Amaz meghökkent: — Ezt? Minek? — Tedd csak el .. És jól csavarozd fel a léceket — Marháskodsz? — sápadt el a férfi. — Na, csak semmi sze­rénység... — Ügyetlenül be- legyomködte a pénzt a sváj­cisapkás zsebébe. — Kell az... — De a férfi dühösen kicibélta a százast és vissza­dobta: — Vidd a francba! Tehetetlenül álltak egy­mással szemközt; Barbara odaát Frejsznek panaszko­dott: — Borzasztó, semmi sém az, amit megbeszéltünk, mondtam, hogy sárga csem­pe legyen, sárga vécékagy­ló .. én ezt perre viszem! Májk! Májk, kérlek, gyere, szíveim! — Hát akkor — mondta Miklós a svájcisapkásnak —, szervusz... A férfi rosszkedvűen elfor­dult, nem nyújtott kezet. — Siess csak — dünnyögte — siess, elkésel... — Odaadtad? — kérdezte Barbara a lépcsőházban. — Itt az a rohadt száza­sod! — Gyűrte a tenyerében, mint egy rongyot. — Hát ez fantasztikus! Azt hiszik, menő vagy. szórhatod a pénzt! Kétszáz, vagy há­romszáz, azt elhiszem! A százas nekik már sémmi! VÉGE Dajan az USA-ban

Next

/
Oldalképek
Tartalom