Kelet-Magyarország, 1972. február (32. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-06 / 31. szám

1ÖTÍ ttSirnXr ? a ***0 670 lakás — Óvodák — Gázprogram — Ifjúsági park Mi épül a városban? Adatok Nyíregyháza 1972-es fejlesztési tervéből és költségvetéséből A városias Nyíregyhá­záért. Talán így foglalhat­juk össze azokat a törekvé­seket, amelyeket néhány napja 1972-es fejlesztési tervében és költségvetésé­ben jóváhagyott a tanács. Az idén várhatóan 670 la­kás építése fejeződik be, amelyoen jelentősen érző­dik a házgyári szerelés nagy munkája: csak a Korányi Frigyes utón több, mint négyszáz lakás közműveit és kapcsolódó létesítményeit szerelik az idén. Hasonló az ütem a most induló lakás­építkezéseknél is: több, mint hétsz’áz lakás alapjait rakják le az építők. Nagy ütemben látnak hoz­zá a kapcsolódó létesítmé­nyek készítéséhez is, hogy az új lakótelepeken élőknek ne kelljen sokáig a város más részére vinni iskolába, óvodába a gyerekeket, s a bevásárlószatyrot se kell­jen messziről cipelni. A Ho­mok téren 100 személyes óvo­da, az Epreskert utca—Ho­mok tér körzetében 14 tan­termes iskola, üzletek épül­nek. A házgyári lakások mellett is hozzákezdenek a 150 személyes óvoda, 60 személyes bölcsőde és 12 tantermes iskola építéséhez, a 8/a jelű épületben pedig üzlet kap helyet Ezek a lé­tesítmények még nem mind készülnek el az idén, min- dénesetre a korábbi lakóte­lepépítkezések rossz ta­pasztalatai nem fordulhat­nak elő: már az első épüle­tek átadása után az üzletek, bölcsődék, óvodák, iskolák átadását is előkészítik. Folytatódik a városban a gázprogram megvalósítása. Az idén befejezik a XVII-es lakókörzetet ellátó gázve­zeték építését, amely többek között a Garibaldi, Ifjúság, Honfoglalás, Botond utcá­kat, az Etel közt és a Csalló közt érinti. A Kossuth utcai útépítések befejezése után megvalósulhat a Krúdy Gyu­la utcai gázvezeték is, amely az új, építőszövetkezeti la­kótelepet fogja kiszolgálni. Gázvezeték-épívesre egyéb­ként 8,7 millió forintot költ a tanács. Viszonylag kevés út- és járdaépítés lesz ebben az év­ben : a városközpontban mindössze a Malom és Pus­kin utcák csatornázását és útépítését végzik el a fej­lesztési alapból, s a Vasgyár utca—Mező utca csatlakozá­sából a hídépítéssel kapcso­latos kártalanításokra költe­nek. Járdaépítést a Budai Nagy Antal utcában tervez­nek. A költségvetésben nagy •összegek szeretjeinek vi­szont az utak, járdák kar­bantartására, felújítására, erre 11 millió forintot for­dítanak. Számítanak a lakosság társadalmi munkájára is, ezzel kapcsolatban új kez- deménvezést valósítanak meg: 600 ezer forint értékű járdalapot készíttet a ta­nács. Ez tekintélyes mennyi­séget jelent, s megfelelő terv alapján a társadalmi munkában járdaépítést vál­laló utcák lakóinak biztosít­ják elsősorban. Az egészségügyi fejlesz­tésben két terv valósul meg, amely a sóstóhegyi orvosi rendelő építésének befeje­zésével. a déli lakónegyed- » ben pedig gyermekszakren­delő kialakításával két nagy körzet lakóinak jelent majd kedvezményt. Néhány kisebb összegű, de a városias külső szem­pontjából lényeges munkára is sor kerül az idén. A város két hangsúlyos útvonalán, a Széchenyi és a Szarvas ut­cán újra kiépítik a járda és az úttest közötti parkot, ugyanakkor a Szarvas utcán, a Kossuth utcán, a Petőfi utcán, valamint a Szamuely téren korszerűsítik a közvi­lágítást, nagyobb fényerejű lámpatesteket szerelnek fel — szebbek, világosabbak lesznek este is ezek a nagy forgalmú utcák, terek. Az idén kétszázezer forintot köl­tenek a régen tervezett szö­kőkutak megvalósítására is. Több címen, különböző összegekkel segíti a tanács az ifjúsági célok megvalósí­tását: az idén másfél milliós összeggel megkezdik a III. kerületi ifjúsági ház építé­sét, kétszázezer forintot köl­tenek az ifjúsági park be­rendezésére, s egymilliót a nagyon hiányzó ifjúsági szeszmentes szórakozóhely kialakítására. Néhány tétel mindez a ta­nács költségvetéséből és fej­lesztési tervéből, abból a több százból, amelyre a város pénzét költik. A város roha­mosan fejlődik, nemcsak a központban, de a külső terü­letben is igénylik a városi szintű ellátást, közlekedést, minden kiadást alaposan meg kell fontolni. Hogy ez meny­nyire fontos arra utal az is, hogy a városi tanács 26 mil­lió forint értékű garancia- vállalást kért a megyei ta­nácstól, megfelelően tudja szervezni az idei fejlesztése­ket, s biztosítani a folyama­tos építkezéseket, a jöVő évi kezdéseket. M. S. Visszaéltek a lehetőséggel A leveleki tsz-vezetőség tündöklése és bukása Szövetkezeti dolgozók barátságvonata Moszkvába Űj mesyei utazási iroda: a COOPTOURIST Sajtótájékoztatón ismer­tették megyénk új utazási irodájának, a COOPTOU- RIST-nak eddigi eredmé­nyeit, az idei terveket. Az „egyszemélyes iroda” több száz szabolcsi szövetkezeti tag utazását szervezte, for­galma meghaladta a félmil­lió forintot. Nem hagyomá­nyos turistautak voltak ezek, mert minden esetben szak­mai tapasztalatcserékkel kö­tötték össze. A COOPTOURIST a szö­vetkezetek utazási irodája, Nyíregyházán is a MÉSZÖV, valamint a fogyasztási és ér­tékesítő szövetkezetek közös vállalata segít a jobb mun­kafeltételek megteremtésé­ben. a szervezésben. A sajtótájékoztatón Varga Imre, az utazási iroda osz­tályvezetője az országos ter­veket. célkitűzéseket is is­mertette. Folytatják a szö­vetkezeti turizmus fejleszté­sét. Elsősorban a szövetke­zetek igényeinek ^esznek eleget: egy-egy szakmával kapcsolatos csoportokat szerveznek. Jó előre ipari üzemekkel. kereskedelmi vállalatokkal. áruházakkal veszik fel a kapcsolatot, hogy a csoportok utasai a külföldi utazások során ne csak ter­mészeti szépségekkel, mű­emlékekkel ismerkedjenek hanem a szakmában élen­járó külföldi vállalatok jó tapasztalatait is megismer­hessék. ' | Beváltak és újabbakat szerveznek azokból az utak­ból. amelyeken például a Magyarországon használa­tos gépeket gyártó csehszlo­vákiai. NDK-beli üzemek­ben jártak. Kedveltek a nem­zetközi vásárokra szakma’ hetekre indított útjaik. A Szovjetunióban az országos szövetkezeti napok program­jain vehettek részt az uta­zási troda csoportjai. A Momszédos Kárpátontúli te­rülettel jó kapcsolatot alakí­tottak ki: az idén is har­minc csoport ottani tapasz­talatszerző turistaútjára ké­szültek fel. Szövetkezeti dol­gozók részvételével barát­ságvonatot indítanak a Szov­jetunióba. A fiatal múltra visszate­kintő iroda eddig is jó kap­csolatokat alakított ki a szovjet, NDK-beli, cseh­szlovák. román, lengyel és jugoszláv idegenforgalmi szervekkel, a hasonló típu­sú partnerirodákkal. Több csoportot indítottak Olasz­országba és Ausztriába. Ezek körét tovább bővítik. Az iro­dának bérelt szállodája van Párizsban, így nagyobb lét­számú csoportokat, a hivata­los útra indulókat már itt­hon tájékoztatják, hol, mi­lyen szállás, program lesz z francia fővárosban. A COOPTOURIST ren dezvényszolgálata jó kapcso latokkal rendelkezik, sokfél programot szervez Budaper ten, a különböző kiállításo! művészi események, verse nyék idejére — S így eze’ szakmai programokkal i: egybeköthetők. Az utazási iroda legfonto sabb céljai között első he­lyet fo^al el: az utas minél kevesebb időt töltsön el uta­zással, minél több idő jusson a szakmai és a szórakoztató programokra, (m.) — Válaszolok én kérem, de csak egy feltétellel. Ha nem írja ki a nevem az új­ságba. Mert tudja, milyen a falu. Meg aztán a régiek is itt élnek közöttünk. Nem akarok megbántani senkit. Az az igazság, hogy becsap-' tak. Nem sokat tudunk ■ mi az egészből, csak ahogy má­soktól halljuk, meg elmond­ták a közgyűlésen is, amikor leváltódott a vezetőség. Huncutok voltak kérem, hogy be tudtak csapni min­denkit. A főkönyvelőt kizár­tuk a tagságból, de nemcsak ennyit érdemelne. Pedig el­intézte, hogy decemberig megkaptuk a pénzünket. Leveleken, az utcán állí­tottam meg azt a férfit, aki az előző néhány mondatot elmondta. Amit mondott a tsz volt vezetőire mondta, akik már nincsenek a közös gazdaságban. A veszteség a hiány: 7 millió Az elnök, Lengyel István lemondott, a főkönyvelőt, Révész Imrét a január 5-i közgyűlésen kizárták, a fő­agronómus, dr. Nemeskéri Tibor 1970 áprilisában kilé­pett és a besztereci tsz elnö­ke lett (azóta már onnan is tovább ment Debrecenbe) és .Bokros István főállattenyész­tő már szintén elment Leve­lekről. Nem szólt Zubcsik István építésvezetőről, mert az ő dolgai nem a községben zajlottak, mi viszont nem hagyhattuk ki őt sem, mert neki is sok köze van ahhoz, hogy idáig jutott a közös gazdaság. Nemcsak arról van szó, hogy december óta nem tud­nak fizetni még munkabért sem, hanem sokkal többről: a termelőszövetkezet idei várható vesztesége és alaphi­ánya összesen 7 millió forint lesz. Hogy juthatott idáig égy korábban jól fizető közös gazdaság? Az 1969 és 1970 évi „gaz­dálkodás” néhány adatát is- m°rtetjük. Nem is annyira a számok miatt, hanem azért, hogy bizonyítsuk: mire ké­pes egy vezetőség, hogy a tagság észre ne vegye tehe­tetlenségét, hogy elkerüljék a leváltást és végül — de nem utolsósorban —, hogy a garantált nyolcvan,százalé­kos fizetés helyett meglegyen a teljes összeg, sőt a juta­lom, s maguknak a prémium se maradjon el. És mit lehet tenni, ha eredménytelen a gazdálkodás? Illetve mit tet­tek a leveleki. vezetők? Egy­szerűen megmásították a mérleget, olvan állami támo­gatást vettek fel, ami nem slIette meg a termelőszövet­kezetet, becsantak néhány vállalatot és becsapták az egész tagságot. „E//e'és“v papíron F-ffy példa a sok közül. 1969. november 28-án hu­szonöt. másnan tizenöt ita­tásos bnriútnéhány’nap °latt növendék, előhssú üsző, maid december elsejére te­hénné korosították, sőt meg Megjelent a megyei pályaválasztási tanácsadó Megkésve ugyan, de a na­pokban megjelent a megyei pályaválasztási tanácsadó az általános és középiskolát végzett fiatalok továbbtanu­lási és elhelyezkedési lehe­tőségeiről. Megtudjuk eb­ből, hogy a továbbtanulás lehetőségei tovább javultak: az általános iskolát , végzők 18,9 százaléka általános gim­náziumba, ,11,3 százaléka szakközépiskolába, 34,9 szá­zaléka szakmunkásképzőbe, 3,3 százaléka egyéb középis­kolákba nyerhet felvételt. A pályaválasztási tanács­adó könyvecske részlete? át­tekintést ad a különböző is­kolatípusokról. a jelentkezés feltételeiről, a határidőről, a képzés jellegéről, az elhe­lyezkedés lehetőségeiről. Is­merteti a többi között a szak­munkástanulókat megillető ösztöndíjakat, a szakmun­kásképzés formált, azokat a kedvezményeket, amelyek megilletik a tanulókat. Megtalálják az érdeklődők a legfontosabb tudnivalókat a középiskolákba való je­lentkezésről Is, hasonlóan a felsőfokú intézményekről. A tanárképző főiskola az új tanévben 354 ■ fiatal felvéte­lére nyújt lehetőséget. Új­donság. hogy az egyéb sza­kok mellett pedagógiai sza­kot is választhatnak a - pá­lyázók. A tanítóképző szak­ra 72-en nyernek felvételt. A tanárképző főiskola kihe­lyezett intézeteként működő Hajdúböszörményi Óvónő­képző Intézet felvételi kere­te 96. ide Szabolcs-Szatmár megyéből 32 fiatalt veszntek fel. Azok, akik é képzési formára jelentkeznek, felvé­teli kérelmüket Hajdúbö­szörménybe küldhetik el. A mezőgazdasági főisko­lán az oktatás nappali tago­zaton folyik, felvételüket a középiskolák utolsó éves ta- "nulói és azok az érettségivel rendelkezők kérhetik, akik 35. életévüket még nem töl­tötték be. A repülőgépveze­tői szakon a felső korhatár 25 év. A kertészeti szakon ötven, a gépészeti szakon hatvan elsőéves kezdheti meg ősszel tanulmányait. Ez utóbbiból 25 fiatal kaphat helyet a repülőgépvezetői szakon, amennyiben .egész­ségileg alkalmasak és a felvé­teli vizsga követelményeinek megfelelnek. A pályaválasztási tanács­adóból a megyén kívüli ta­nulási lehetőségekről, a to­vább nem tanulók pedig az elhelyezkedésről is kapnak útbaigazítást is ellették, természetesen csak papíron. A tehenekért támogatásként 70 ezer forin­tot kapott a tsz, de a 40 bor­júért is felvettek 161 ezret, 1970-ben pedig 26 ezret. Vagy egy másik példa. 1969 decemberében dr. Ne­meskéri Tibor főagronómus és Révész Tibor főkönyvelő szállítási szerződést kötött a gabonafelvásárló és feldolgozó vállalattal 7286 mázsa sze­mes kukoricára. Néhány nap múlva kevésnek találták a kukorica mennyiségét, mó­dosították a szerződést 9586 mázsára és vállalták, hogy 1970. május 31-ig leszállít­ják. A vállalat szó nélkül ki­fizette a 2 024 776 forintot, annak ellenére, hogy csak­nem másfél milliós tartozása volt a tsz-nek az előző két évről. A két összeg 3 381 548 forint és a tsz-nek összesen 228 ezer forint értékű kuko­ricája volt. Magyarul annyit jelent, hogy 3 millió 153 ezer forinttal meghamisították a mérleget. De jelent mást is. Mégpedig azt, hogy a gabo­nafelvásárló vállalat sem teljesen vétlen abban, hogy á leveleki tsz jogtalanul vette fel a pénzt. Elég lett volna csak a kukorica vetésterüle­tét megnézni, vagy meggyő­ződni arról, van-e raktáron a szerződéskötéskor kukori­ca, máris felborul a szerző­déskötés. Ennyi kukoricája a tsz-nek három év alatt sem termett összesen. De jogtalanul könyvelték el maguknak a kenyérgabo­na után járó állami támoga-. tást is: 6100 mázsa helyett* csak 4800 mázsát adtak a gabonafelvásárlónak, de a 180 ezer forint kedvezményből nem fizették vissza a 38 ezer forint különbözetet. 1 476 000 forinttal növelte a főköny­velő a zárszámadás előtt a dohány árbevételét is. Milliós „tévedések** Úgy tűnik ezek után, hogy a vezetőség minden alkalmat megragadott a pénzszerzésre. Ez korántsem igaz, hiszen még az adott lehetőségeket sem használták ki. Kaptak földadókedvezményt, ennek viszont az volt a feltétele, hogy nem léphetik túl a munkadijszintet.'Nem tartot­ták meg és ezért 95 ezer fo­rinttól estek el. Igaz, mit jelent ez a fő­könyvelő milliós tételeihez, amikor például az 1971. de­cember 31-i három és fél milliós tartozás helyett a mérlegben csak 1 millió 363 ezer forint szerepelt. És hogy a mérleg még szebb le­gyen az állóeszközök értékét is „elfelejtették” csökkente­ni, azaz költségként elszá­molni az értékcsökkenést. A 70-es mérlegben ez is 109 ezer fprint jogtalan növelést eredményezett. Valamit azért az építőbri­gád tevékenységéről is szól­junk. Idegeneknek is vállal­tak munkát és a pénzt — akitől tudták — be is kasz- szírozták. A leltári nyilatko­zat alapján 2 millió 109 ezer forint értékű munkát vé­geztek, a revízió azonban csak 450 ezer értékűt foga­dott el. Az eredménynövelés­re beírt 1 millió 650 ezer fo­rint értéket ugyanis nem vé­gezték el. A nyíregyháziak­nak elég csak a Kossuth ut­ca ügyét említeni, — ezt Is a levelekiek vállalták — mindjárt érthető, mennyivel jobban ment a számok be- diktálása, mint az árokásás. Több példára talán nincs is szükség, még csak egy számot: 1969-ben és 70-ben 9» millió 174 ezer forinttal „té­vedett” a vezetőség az ered­mények kimutatásánál. Ez mindennél többet mond. Csak arra nem ad választ, miért volt érre szükség és kinek az érdekében követték el, akik elkövették.' A látszat az, hpgy a tsz adósságait akarták törleszteni és min­den hónauban fizetni akad­tak a tagoknak. Nyilván ez igaz is. De. nem hagyhatjuk figyelmen kívül az egyéni hasznot sem. A vezetők bé- -e ugvanis csak nyolcvan százalékra garantált, a 20 százalékot csak eredményes gazdéikodás után vehetik fel. F.z két év alatt tekinté­lyes összeg és ehhez jött még a „nyereséges” eszten­dők utáni — nem kis össze­gű prémium. Velük, a volt vezetőkkel nem állt módomban beszél­ni. Olvastam viszont az el­nök december 4-én elmon­dott szavaiból néhány mon datot. íme: „Elismerem, hogy hibák adódtak, de szándékos. ság, lopás, vagy olyan dolog, ami egyéni érdekeimet se­gítette volna elő, nem volt. Mindig a szövetkezet jövője volt előttem és továbbra is azt fogom képviselni. Te­kintsenek el a büntetéstől, ha erre mód és lehetőség van." Mindenkinek jogában áll kételkedni vagy hinni. az el­nök szávaiban. A községben kialakult véleményről Ju­hász Józseftől kértünk vá­laszt, aki 1964-től főállatte­nyésztőként, 68-tól párttit­kár és elnökhelyetteskén’ dolgozik a tsz-ben, — Az elnök megbízott a két szakemberben (itt Ne- meskériről és Révészről van szó), szinte szabad kezet adott nekik. És a látszatered­ményekkel sikerült is min­denkit félrevezetni. A pártve­zetőség is beszámoltatta őket, de mindig rózsaszín­ben mutatták az akkori ál­lapotokat. Csak 1969-ben ér­ződött, hogy süllyed a hajó És most újra kezdjük né­hány évvel korábban. 1965— 66 és 67 még eredményes volt Levaíeken. Kifelé még ezután sein látszott semmi, belül azonban már jelent­keztek a problémák. A ter­melés nem tudott lépést tar- tapi a beruházással — kö­rülbelül 17 millió törleszteni valója van jelenleg a sző- vetkezetnek — és olyan munkabéreket fizettek ki. arrCi mögött nem állt elvég­zett munka. Építettek 600 fé­rőhelyes szarvasmarha-is­tállót — jelenleg 290 szarvas- marha van benne, de még soha nem volt kihasználva —, van 250 hold dohány ter­mését befogadó pajta — 40 holdon termeltek tavaly —, komplett cukorrépa-termelő gépsor — egyetlen holdön sem termeltek —, és ugyanez vonatkozik a burgonya ter­melésére. Volt tehát bőven kiadás — sokszor felesleges is — amit a bevételekből nem tudtak fizetni. Ez persze egyáltalán nem menti a helyzetet, hi­szen a 2300 holdon gazdál­kodó tsz-nek semmi szüksé­ge nem volt arra, hogy min­dennel foglalkozzék és min­den elképzelésbe egy va­gyont fektessen, amiről egy­két év múlva derül ki, hogy nem tudják használni, vagy ráfizetéses lenne a termelése. Bizalmat az új vezetőségnek Az 1969-es évet záró mér­leghamisítást még megúszták a vezetők, a következőt azon­ban már nem. Szanálni kel­lett a tsz-t és amikor meg­kapták a 2 millió 350 ezer óvadékot, a 4 millió szanálá­si hitelt és az 1 millió dotá­ciót, a vezetés is bizalmat kapott: hozzák helyre, amit elrontottak. Egy év eltelt, de a mulasztásokból semmit nem tudtak helyrehozni, sőt a most készülő mérleg min­den eddiginél rosszabb lesz. Ezért váltotta le a közgyűlés az egész vezetőséget. A jövőről, a talpraállásről a szanálási eljárás befejezé­séig nem könnyű szólni, hi­szen akkor dől el, mennyi hitelt és bizalmat kap az új vezetőség, akik a napokban foglalták el helyüket. Kovács Csaba elnök, Dániel József főkönyvelő, Marján Tibor főállattenyésztő, Kolozsvári Pál közgazdász ,és Varga Miklós gépcsoportvezető. Nincs még főagronómus és hiányzik a vezető kertész is. A munka azonban hallatla­nul gyors ütemben megkez­dődött. Ok mondják: — Mindenekelőtt szeret­nénk visszaszerezni a tagság bizalmát, őszinte légkört ki­alakítani, nagyon megfontolt és megalapozott középtávú tervet készíteni és végül minden alapos elemzés után meghozott döntésünket vég­rehajtani ^ Balogh Masel

Next

/
Oldalképek
Tartalom