Kelet-Magyarország, 1972. február (32. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-01 / 26. szám

Í9T3. feSrűIr í.' 1CEUET MA<5TARORS7Äüf S. otdaT Lakás, közmű, szálloda Mire költenek 100 milliót Kisvárdán ?< Az idén több, mint száz­millió forinttal gazdálkodik Kisvárda Városi Tanácsa: a költségvetésben és a fejlesz­tési tervben 107 millió fo­rint sorsáról döntöttek. Folytatódik a városrende­zési terv megvalósítása, s eoben jelentős helyet kap a lakásépítkezés. 1972-ben há­rom emeletes épületet, össze­sen 72 lakást adnak át. Ezek még hagyományos technoló­giával készülnek, de a város üj lakótelepén az építő- és szerelő vállalat már az idén íuagútzsalus módszerrel kezd építkezni, s így várhatóan jelentősen meggyorsul a munka. A tanács erőfeszítéseket tesz a közművesítés folyta­tására és gyorsítására, en­nek érdekében tízmilliós bankhitellel kívánják ki­egészíteni a rendelkezésre álló pénzeket Százezer fo­rinttal megemelték a közku- tak üzemeltetésére szolgáló összeget is, így nemcsak toJ- dozgatásra jut, hanem meg­felelő * karbantartásra, cse­rékre is. Több olyan építkezéshez látnak hozzá, illetve készít­tetik el a terveket, amelyek a várossá válásban a-lapve- tőek lehetnek. Elkészül az új művelődési ház. valamint a szálloda és vendéglátó­kombinát kiviteli terve, to­vábbá megkezdik egy tizen­hat kádas fürdő építését. Tovább rendezik a vár környékét: kialakítják a vár- színpadot és a nézőteret, de tervezik a szomszédos terü­letek kisajátítását is, ahol szép környezetben — a vár és a fürdő közelében — ví- kendtelepet létesítenek. Ezen a részen már az idén felállítanak egy 32 személy elhelyezésére alkalmas tu­ristaszállót. A városrendezési tervek megvalósulása során az idén sokat szépül Kisvárda, azon­ban ezeken kívül is lesz 1972-ben kedvező változás. Szeptember 1-től újabb öt­ven óvodás elhelyezésére te­remtenek lehetőséget. Uj gyermekorvosi körzetet is lé­tesítenek. Az újabb általános iskolai napközi otthonos és tanulószobai csoportok azok­nak a családoknak jelente­nek könnyebbséget, ahol mindkét szülő dolgozik. Az új tanévtől újabb ipari szak­középiskolai osztályt is in­dítanak. Mindezek összefüggésben vannak a város fejlesztésé­vel, az új ipari munkaalkal­makkal, s folyamatosan gon­doskodnak arról is, hogy a szakközépiskoláiból olyan képzett fiatalok kerüljenek ki, akikre már számíthatnak az ipartelepítési tervek ké­szítésénél. Néhány kisebb, de a váro­siasodás programjába illő munkát is elvégeznek az idén: ezek közé tartozik a város monográfiájának ki­adása, amelyre százezer fo­rintot szavazott meg a ta­nács. A rendelkezésre álló taná­csi forintok mellett jelentős értékű társadalmi munkát vállalt a város lakossága: összesen hárommillió forint értékű munkával segítik a városszépítést. M. S. Két műszak a vágóhídon Növekvő hústermelés Húsfogyasztásunk növeke­dése az életszínvonalunk nö­vekedésének természetes kö­vetkezménye. Ezért is hozott kormányunk határozatot az állattenyésztés fellendítésé­re. 3—4 évvel ezelőtt még.je­lentős mennyiségű import sertéshúst árusítottak me­gyénk üzleteiben is. Az el­múlt 2 évben — a kormány- határozat életbelépése után — már nem szorult import­ra húsiparunk, sőt, jelentős mennyiségű állatot exportál­tunk. örvendetes, hogy ta­valy az exportált állatok je­lentős része megyénkből került ki. A kormányhatáro­zat előnyeit tehát jól ki­használták megyénk állatte­nyésztői is — főleg az el­múlt évben. Ezt bizonyítja a Szabolcs-Szatmár megyei Ál­latforgalmi és Húsipari Vál­lalat statisztikája is. A vál­lalat igazgatóhelyettesével készítettük az elmúlt évi számvetést és vele pillantot­tunk be az idei tervekbe. A statisztika szerint főleg sertéstenyésztésünk fejlődött dinamikusan. 1970-ben a vál­lalat 79 ezer sertést ’vásárolt fel a megye területén, 1971- ben már 133 ezret. Hasznos dolog, hogy növekedett az exportra alkalmas sertések száma. 1970-ben a nyíregy-' házi vágóhídon 52 ezer ser­tést dolgoztak fel, az elmúlt évben már 92 ezret. Tavaly 12 ezer sertést exportáltak megyénkből, az idén közel 25 ezer sertést küldünk ex­portra. Szarvasmarha-te­nyésztésünkben nem történt lényeges változás. A válla­lat ugyan több szarvasmarhát vásárolt fel 1971-ben. mint azelőtt, de még most sem jelentős az exportra alkal­mas szarvasmarhák száma. A sertéstenyésztés fellen­dülése az elmúlt évben tor­lódást okozott a felvásárlás­ban. a szállításban és az ér­tékesítésben egyaránt. A vállalat többször megszegte a szerződést — nem vette át a kijelölt időben az állato­kat csak néhány nappal — vagy héttel — később. A vál­lalat a szerződéseket ebben az évben már jobban koor­dinálja, s ha az állattartók is folyamatossá teszik a hiz­lalást, elkerülhető a torló­dás. Szükség is van a jobb szervezésre, mert a vállalat ebben az évben 150 ezer ser­tés és 40 ezer szarvas-marha felvásárlására számít. Megyénk* lakói — a téli hónapokat kivéve — hetente mintegy 1000 mázSa húst vá­sárolnak. A vállalat egyet­len vágóhídja naponta átla­gosan 400 állat feldolgozásá­ra alkalmas, így a megyei ellátás zavartalan, sőt ese­tenként a két szomszédos megye húsfeldolgozásában is segítenek a nyíregyháziak. A vállalat tervében az áll, hogy megfelelő technikai fel­szerelés beszerzése után a nyíregyházi vágóhíd ez év őszétől 2 műszakban termel. Ezért épül most az a mo­dern hűtőtároló, amelynek átadására májusban’ kerül sor. A két műszakos termelés bevezetését nagyrészt a ser- tésállamány felfutása indo­kolja. A második műszakban a nyíregyháziak a világhírű Békés megyei húsipart fog­ják segíteni. N. L. Ezeréves leletek Tiszabercelről > Az elmúlt év végén, a Tiszaberceli Mezőgazdasági Szakiskola gyakorlókertjében honfoglalás kori temetőt tár­tak fel a régészek. Az a tény, hogy egyedül Bercelen négy temetőt találtak, érdekes lehetőséget nyújt a honfoglalás kori magyarság társadalmi rétegeinek tanulmányozására, mert mindegyik temetőben más-más réteg temetkezett. A most feltárt temetkezési hely a szabad köznép temetője volt, tehát nem szolgák, Jcanem egyszerű szabadok, akik ké­sőbb lettek jobbágyokká..A pogány szokások megengedték, hogy a halott, aki az ő felfogásuk szerint csak „egy másik életbe megy át”, magává! vihesse ékszereit. így találtak egy érdekes, milliméternyi vastagságú ezüstszálakból fo­nott gyűrűt az egyik sírban. A négy szálból művésziesen összefont gyűrűt a végén készítője „elkalapálta.” Kétség­telen, hogy ezeréves temetőről van szó, mert I. István kora­beli pénzeket is találtak a sírokban. Képünkön: Kovács Ilona, a Jósa András Múzeum restaurátora mikroszkóp alatt .vizsgálja a födött ezüstgyűrűt, nincs-e rajta még letisztítan­dó réteg, amit el kell távolítani, mielőtt végleg a múzeum anyagai közé sorolják. (Hammel József felvétele) Petőfi-emlékbizottság alakult F ekérgyarmaton Petőfi-emlékbizotlság ala­kult Fehérgyarmaton a költő születésének közelgő 150 éves évfordulója megünnep­lésének előkészítésére. így például a község Petőfi Sán­dor 'nevét viselő szakközép- iskolája művészeti csoport­jának ünnepi műsorát is a bizottság gyűjti és állítja össze. Az évfordulóra való felké­szülés jegyében a fehér- gyarmati járási, valamint a megyei művelődési központ versenyt hirdet a megye iro­dalmi színpadai részére Pe­tőfivel kapcsolatos emlék­műsorok bemutatására. Ezenkívül egyéni szavaló­versenyt, valamint úttörők­nek megyei vetélkedőt ké­szítenek elő „Ki mit tud Pe­tőfiről” címmel Ugyancsak az évforduló kapcsán hirde­tett pályázatot a megye pe­dagógusai részére a megyei tanács fehérgyarmati járási hivatalának művelődési osz­tálya; a megyében született, illetve élt vagy alkotott iro­dalmi és történelmi nagyja­ink emlékeinek gyűjtésére, feldolgozására. A versenyeken, illetve a pályázaton való részvételt a fehérgyarmati művelődési központnak kell bejelenteni. Javuló közlekedés a megyében Csökken a zsúfoltság — Sűrítik a helyi járatokat A vártnál is jobban alakul Szabolcs-Szatmár autóbusz­közlekedése az új menet­rend életbelépése után, amelynek előkészületei most folynak a Volán 5. számú Vállalatánál. Persze ez ko­rántsem azt jelenti, hogy sehol sem lesz zsúfoltság, minden igényt ki tudjanak elégíteni, viszont az idén is az országos átlagnál na­gyobb arányú fejlesztés le­hetséges megyénkben. Erre az évre az 5. sz. Vo­lán eredetileg csak 13 új autóbusz beszerzésével szá­molhatott a . meglévő 177 mellé. A közelmúltban járt Nyíregyházán Kiss Dezső ' közlekedési és postaügyi miniszterhelyettes társasá­gában Tapolczai Kálmán, a Volán Tröszt vezérigazga­tója, aki a megyei kéréseket meghallgatva a szállítási bi­zottság ülésén még' újabb 8 autóbusz beszerzését ígérte meg a megyének. Az össze­sen 21 új busz azért is je- lertt komoly előrelépést, mert országosan csak 200 körüli lesz a Volán Tröszt beszerzése, így a megye csökkenteni tudja azt a le­maradást, ami az országos átlaghoz képest ma is meg­van. Az új autóbuszok révén — melyek közül hatot éppen pénteken vettek át — egy­részt helyi járatokat tud­nak sűríteni, másrészt a tá­volsági forgalomban né­hány új települést bekap­csolnak az autóbuszközle­kedésbe. Nyíregyházán a dé­li ipartelepen egyre-másra indulnak az új üzemek. Ide immár két autóbuszjárat, a 15-ös, amely a Tanácsköz­társaság térről és a 16-os, amely a vasútállomásról in­dul — szállítja a dolgozókat. Az idén átadják az első házgyári házakat a Korányi Frigyes út mellett. Ennek a környéknek a közlekedését egy új autóbuszjárat megin­dításával oldják meg. To­vábbra is gond a megye- székhelyen a 12—13-as jára­tok zsúfoltsága. Szóvá tették ezt csütörtökön délelőtt a városi tanács nagytermében megtartott értekezleten is, ahol a nagyobb vállalatok, intézmények és a tanács kép­viselői találkoztak a Volán illetékeseivel, hogy a városi igényeket beépítsék az új menetrendbe. Az északi és déli lakónegyedeket össze­kötő járat jelenleg csúcs­időben nehézen tudja tar­tani a menetidőt, ezért hossz" bb menetidő megál­lapítására van szükség, arra törekedve, hogy akár az északi, akár a déli lakóne­gyedbe tízpercenként el le­hessed jutni a Tanácsköztár­saság térről. Újabb község, Napkor kapcsolódik bs a rendsze­res autóbuszforgalomba a májusban életbe lépő me­netrend szerint. Hégi igény­nek tesznek eleget, amikor Tiszatelek—Nagyhalász— Kemecse—Nyíregyháza út­vonalon is indítanak busz­járatot, s ezzel az említett helységek között létrejön a közvetlen kapcsolat. A Nyír­egyháza környéki tanyavi­lág és a város közötti össze­köttetést javítja Görögszál­lás és Belegrád bekapcsolá­sa a forgalomba, s a nagy- cserkeszi járatsűrítés. Vásárosnaményban az egyesített községrészek, Ger- gelyiugornya. Vitka között létesítene^ autóbuszkapcso­latot. Az iskolás gyerekek igényeinek kielégítésére Hal­mostanyáról Tiborszállásra indítanak új autóbuszt, s ugyané^ a járat viszi be a gimnazistákat Mérkről Nagyecsedre, valamint a közbeeső Elötelekről az ál­talános iskolásokat szintén Nagyecsedre. Emellett — ép­pen az újonnan beszerzett buszok révén — tavasszal és . nyáron tovább tudja bővíte­ni a Volán különjárati' háló­zatát, az iskolai tanulmányi kirándulásokra, de akár kül­földre is, hiszen tervbe vet­tek egy szombatonként indí­tandó különbuszt Nagyvá­radra minimális, 250 forintos áron. (lányi) Tavasszal tárgyalja az országgyűlés Új egészségügyi törvény készül Szocialista jogrendsze­rünk a közeljövőben nagy jelentőségű új jogszabállyal gyarapodik: befejezéshez kö­zelednek az új egészségügyi törvény előkészítő munká­latai. Mi tette szükségessé és időszerűvé a törvényter­vezet kidolgozását? — kér­dezte az Egészségügyi Mi­nisztérium illetékeseitől Vágó Tibor, az MTI mun­katársa. A szakemberek válaszuk­ban emlékeztettek arra, hogy a felszabadulást köve­tően fokozatosan megindult a szocialista egészségügy alapelveire épülő egészség- ügyi jogszabályok megalko­tása. A társadalmi, gazdasági fejlődés, a korszerű tudo­mányos eredmények hasz­nosítása azonban szüksé­1971. október 15-én Fehér­gyarmaton egy teherautó el­ütött egy kerékpárost. A fér­fi meghalt. A reggeli órákban történt. Akkor, amikor az ember még friss a munkában, s ha jól ébred, víg kedélyű. — Jenő bácsi mindig vig kedélyű volt. Emlékszem, megbeszéltük, hogy szállítunk és meg kell rendelni a vago­nokat az állomáson. Alig ment el, már telefonáltak. Mondták, mi történt. Januári napsütésben ál­lunk a MEZŐGÉP fehérgyar­mati gyáregységének udva­rán. A főmérnök tekintetével a közelben dolgozó targonca- vezető mozdulatait nézi, Ju­hász József szocialista bri­gádvezető pedig azt mondja: — Itt járt-kelt mindig. Szállításvezető volt a beosz­Szekundáék tása. Kedveltük. Mindenki. Soha nem volt senkihez egy rossz szava. Azt a kezdemé­nyezést pedig nem lehet ne­kem tulajdonítani, Horvath Gusztáv volt az, aki összehív­ta a brigádvezetöket és kö­zölte, mi történt. Mondta, bogy gyerekek maradtak ár­ván, Éreztük, segítenünk kell. Ahogy tudunk... Segítettek. A szocialista brigádnaplókba beírták: „Vállaljuk Szekunda Jenő lányának taníttatását". A kisr lány keresztneve Mária, Vá­sárosnaményban tanul, a technikum második osztályát végzi. A szocialista brigádok tagjai, a gyáregység dolgozói 9000 forintot tettek részére takarékba. Anyagi gondja: így most nincs a családnak. A vállalat 2500 forint gyorssegélyt adott, a CSEB-tagság után az Állami Biztosító 30 ezer fo­rintot fizetett. Juhász József, már menne vissza a munkájához, tesz is néhány lépést, tíe visszafor­dul. — Továbbra is azt szeret­nénk, hogy a kislány ne szenvedjen hiányt. Ami most az OTP-ben van, nem sok pénz. A termelési tanácsko­záson majd javaslom, hogy dolgozzunk Máriáért egy-két órát. Úgyis mindig előfor­dul, hogy ezért, vagy azért bent kell maradni. Hát az ilyen túlmunkákból egy-két órának a bére legyen a kislá­nyé. •k Még mielőtt behoznák a feketét, a gyáregység főmér­nöke közli, Szekunda Editkét kérte meg. hogy főzze le a kávét. Igen. A nagyobbik lány: Ö már érettségizett, és hogy meghalt az édesapja, felvették helyette. Ö lett a családfenntartó, mert özv. Szekunda Jenöné beteges, megviselte az eset. Seres Ernő gessé tette a korábban meg­alkotott jogszabályok rend­szeres felülvizsgálatát. A jelenlegi szabályozási mód­szer fenntartása viszont az­zal a veszéllyel jár, hogy át­tekinthetetlenné válnak a különböző jogszabályokban foglalt egészségügyi ren­delkezések, s nem lenne mód a jogi szabályozás egységes alapelveínek megfogalma­zására sem. Ez indokolja, hogy az országgyűlés megal­kossa az új egészségügyi tör­vényt, amely nemcsak az egészségügy terén elért ed­digi eredményeket foglalja majd össze, hanem tartal­mazza az egészségügyre vo­natkozó alapvető rendelke­zéseket is. A felvetődött észrevételek szem előtt tartásával készí­tette azután el az Egészség- ügyi és az Igazságügy-mi­nisztérium képviselőiből ala­kult munkabizottság a tör­vénytervezetet. Az így for­mába öntött jogszabályter­vezet összefoglalja azokat az elvi és általános jellegű ren­delkezéseket, amelyek az ál­lami szerveknek, a szövet­kezeteknek, a társadalmi szervezeteknek, más jogi személyeknek és az állam­polgároknak a lakosság egészségének védelmével kapcsolatos jogait és kötele­zettségeit szabályozzák. A törvénytervezetet elő­reláthatólag az országgyű­lés tavaszi ülésszakán tűzik napirendi'^.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom