Kelet-Magyarország, 1972. február (32. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-05 / 30. szám
1972. február 3. KTT.FT MACTAnORSTÄÖ 5 oldat LAPSZELEN: Gépjavítás — gondokkal A téli gépjavítás elengedhetetlen feladat a mezőgazdasági üzemekben. Nem kép. zelhető el a tavasz várása enélkül. Erről kértünk tájékoztatót Máté János gépészmérnöktől, a vajai Béke Tsz ipari üzemógi vezetőjétől. A tsz ötven erőgépének több. mint felét már kijavították. Ezt is úgy sikerült elérni, hogy most vezetnek először pontos javítási, karbantartási és teljesítményi nyilvántartást. Kedvező eredménnyel tudják javítani az UE—28- asokat, a Szuper Zetorokat. Ezek száma tíz, s javításukkal teljesen elkészültek. Ez idő szerint különösen hiányos a legújabb típusú MTZ—50-es erőgépek, alkatrészellátása. Egy ember egyebet sem csinál hetek óta, mint az ilyen alkatrészek felkutatására jár. Nem sok eredménnyel. E géptípus legsúlyosabb alkatrész- hiánya a forgórész és a ten-, gelykapcsoló (tsz-szintű javítóműhelyben lehetetlen az előállítása). Hiánycikkek még az MTZ típusú gépekhez hengerhüvely gumigyűrűk, ami annál bosszantóbb, 'mivel szinte filléres értékekről van szó. Több,. mint félezer hold olyan közös gyümölcsöse van a tsz-nek, ami permetezést igényel. S igen jelentős a háztáji gyümölcsös is. 18 permetezőgép javítása a leg- kritikusabbnak látszik. Egyelőre beszerezhetetlen a hájtókar, gumidugattyú, szelep, különböző perselyek és csapszegek. Két utóbbi alkatrészt elő tudják v állítani házilag a tsz műhelyében. S az ilyenek felkutatására is hasztalan töltenek el. napokat és pazarolnak el utazási költséget. Egyedül a munkagépek azok, amelyek javítása nem okoz különösebb fejfájást. A téli gépjavítás gondja nemcsak vajai sajátosság. Tapasztalatunk szerint me- gyeszerte hasonlóak a problémák. (ab.) A Müvelődésjgyi Minisztérium tájékoz atása Felvételi esélyek, felvételi prognózis Ezekben a hetekben ismét diákok tízezreinek kell — pedagógusok, szakemberek, szülök segítségével — dönteniük hivatásukról. Az egyetemi és főiskolai jelentkezésekkel összefüggő tudnivalókról tájékoztatták a művelődésügyi miniszter illetékesei Szőke Sándort, az MTI munkatársát.' — Júniusban mintegy 56 ezer diák érettségizik a középiskolák nappali tagozatain, közülük 29 ezren a gimnáziumokban, 27 ezren pedig a szakközépiskolákban, A gimnazisták zöme tovább kíván tanulni, a szakközépiskolásoknak is csak alig több, mint fele szándékozik munkába állni. A most végzők közül több, mint 25 ezren kivannak ősszel különböző felsőoktatási intézmények nappali tagozatain tanulni, az első évfolyamokra ugyanakkor 14 és fél ezer hallgató vehető fel, Ha ehhez hozzávesszük a korábban érettségizetteket is, előreláthatóan a jelentkezők kétharmadának csalódnia kell reményeiben. Hogy ez a csalódás minél kisebb legyen, ajánlatos alaposan megfontolni, ki milyen felsőoktatási intézménybe jelentkezik. —■ Az egyetemek, főiskolák, többségénél túljelentkezés tapasztalható, a pályázók között tehát válogatni kell: el kell dönteni, ki az, aki „felvehető”. A felvehetőség kritériuma minden jelentkező számára kettős. Egyrészt: tudása és a választott egyetem, főiskola által igényeit képességei megfelel ok ~e; másrészt: hány vizsgázó ér el nála magasabb pojtt&zámot, s ezek a felvételi keretszámot betol-, tik-e, vagy sem. A felvételi vizsgán legnagyobb súllyal a ténylegesen produkált tudást, a fölvételi vizsga eredményét veszik tékintetbe, de behatóan vizsgálják a jelöltek rátermett ségét, erkölcsi, politikai, emberi magatartását. Például az orvos, a pedagógus, vagy a jogász munkájához nagyfokú emberszeretet, szilárd erkölcsi magatartás szükséges. Az ilyen személyiDús, hosszú, hullámos vörösesszőke szakállat visel a fiatalember. A korát a szakálla miatt nem lehet megállapítani. Később kiderült, hogy 24 éves. Egyébként itt született Nyíregyházán, itt is nőtt fel, csak már évek óta távol él szűkebb hazájától. A viszontlátás örömei között, baráti társaságban találkoztunk vele. Első baráti kérdésünk az volt: miért viseli ezt a legalábbis szokatlan nagyságú díszt. (Nem olyannak nézett ki, mint amilyet mostanában a mi fiataljaink viselnek.) A válasz egyszerű: — Hozzátartozik a mesterségemhez. — Hát mi a mestersége? — Tengerész vagyok. No lám. Van nekünk Szabolcsban legalább egy tengerészünk is. Hogy került ebbe a mesterségbe? Rádió távírászként szerelt le a néphadseregből és a MAHART- nak éppen ilyenekre * volt szüksége. Elszerződött. Folyam tengerjáró hajókon szolgált évekig. Legtöbbet a Duna alsó szakaszán, de ha most vizsgázna az egyetemen földrajzból a közeli tengerek kikötőiből, azokból is kitűnően felelne, személyes élményei alapján. Mi volt az utolsó útja? Braila kikötőjében szállt át a Kecskemét nevű magyar hajóról a Mounir nevű egyiptomi tengerjáróra. Afféle hajóátadás volt, am! tengerészek között minden napos. Hogy került haza, Nyíregyházára? Egyáltalán mennyi szabadsága van évente egy tengerésznek? Évi négy-öt hónap, ha jól sikerül. A hazajövetelnek pedig két nagy oka van. Ebből csak egyik az egészség- ügyi szabadság. A másik (itt a fiatalember — amennyire a szakáll alatt látni lehet — egy kicsit elpirul): házasság. — Valami tengerésztanul- ságót tud mondani az újabban világot járni kezdő szabolcsiaknak? — Igen, Fekete-tengeri és Földközi-tengeri kikötőben, a mozgóárusoktól*, először a portékát kell átvenni, és csak 'azután kifizetni, különben elszaladnak a pénzzel. Nagy pénzzel fizetni pedig életveszélyes, vagy legalábbis pénztárcaveszélyes.-— A házasságkötés mikor lesz? • — Már megvolt. — És mit szól ahhoz a fiatal menyecske, hogy a férje tengerész? Aki évente talán csak négy-öt hónapra jön haza? A szakállas fiú megvakarja a feje búbját és csendesen azt feleli: — Éppen most gondolkozom rajta, hogy nem így lesz ez. Felmondok és itthon maradok. — Na, tessék! Egyetlen egy tengerészünk volt Sza bölcsből, az is hazajön a világ vizeiről. Szép Imre, Hon véd utca 40. szám alatti lakos 24 éves korára megunta a világjárást és megtelepszik. Ahogyan ezt a szót mondja* „itthon”, már azt is jólesik hallani. Egy dologban minden esetre rekordot döntött: eddigi ismereteink szerint szabolcsi ingázó ilyeh messziről még nem tért haza. Nem is a fekete vonatról szállt le, hanem a tengerjáró hajóról. Lehet, hogy ő lesz a kapitánya a Rakamaz—Tuzsér közötti nagy utasszállító turistahajónak... (GNZ) ségtulajdonságok hiánya még a legmagasabb pontszámok ellenére is kizáró ok lehet a felvételnél. Bizonyos életpályákra előkészítő szakokra egészségügyi, pszichológiai, vagy egyéb okokból nőket, illetve férfiakat egyáltalán nem, vagy csak kisebb mértékben vesznek fed. — Téves viszont az a nagyon elterjedt nézet, hogy egyetemre, főiskolára a legjobbaknak is igen nehéz bekerülniük. Magunk js foglalkoztunk a kérdéssel, hogy mégis, mi az oka, hogy nagyon sok jó előmenetelű tanuló próbálkozását nem koronázza siker? Úgy véljük, a magyarázat a megpályázható helyekre jelentkezők számának aránytalanságában rejlik. Irreálisan sokan jelentkeznek például az orvosi, a jogi karokra, és egyes bölcsészszakokra, csupán az oda kívánkozó jeles rendűek száma is majdhogynem eléri a keretszámot. A keretszámon túliak — akik, még a máshová jelentkezők között a legjobbak közé tartoznának — innen és egyelőre más egyetemről is kiesnek, hiszen oda nem jelentkeztek. Szeptemberben például mindössze 1240 elsőéves orvostanhallgató (beleértve a fogorvosokat és a gyógyszerészeket is), 420 bölcsészjelölt és 320 joghallgató kezdheti meg tanulmányait. Nagyon hasznos lenne a jelentkezők átcsoportosulása, a realitásokhoz való jobb igazodás. Egy-egy érdeklődési kör ugyanis nem egyetlen életpályára determinál. Például az élő természetet kedvelők nem csupán orvosok, vagy biológusok lehetnek, hanem agrárjellegű felsőfokú intézmények sokaságában is készülhetnek élethivatásukra. Kívánatos lenne, hogy mind a műszaki, mind pedig az agrármérnökök száma növekedjék, de szükséges, hogy a felsőfokú végzettségű üzemmérnökök, üzemgazdászok, technikusok i$ egyre többen legyenek. Ezek ugyanis hiányzó szakembertípusok. A különböző műszaki egyetemek 2085, az agráregyetemek pedig 910 új elsőévest várnak. Ugyanakkor a műszaki, a mezőgazdasági, és a gazdasági jellegű főiskolákon 4690 „gólya” kezdheti meg tanulmányait szeptemberben. — Ami az érettségin nyert osztályzat figyelembevételét illeti, a középiskolák értékelése nem egyenlő: az egyik iskola szigorúbb, a másik kevésbé az. Az egyetem, a főiskola a legjobbakat kívánja felvenni. A magkövetedt tudásszínt ezért az országosan legjobbak tudásszintűé, a felvételi vizsgák ebből a szempontból „országos versenyek” is, amelyben az iskolák is részt vesznek tanulóikkal. A felvételi vizsgán gyengén szereplő tanulók nemcsak a felvételtől esnek el, hanem iskoláikat is „minősítik”. A felvételin csak a legjobb jelesek kapnak jelest, a legjobb jók kapnak jót, és így tovább. — Az elmondottakból kiderül, hogy minden érdekeltnek felelősséggel kell döntenie a pályaválasztásról. Társadalmi kérdéssé nőtt a fizikai dolgozók tehetséges gyermekeinek továbbtanulását segítő tevékenység, általában: a tanulók differenciált, körültekintő pályairányítása. A haszon: 32 millió dollár Másodnyersanyag a lomtárból A múlt évben 32 millió dolláros importtól mentették meg a népgazdaságot az ország területén működő „MÉH” nyersanyag-hasznosító vállalatok. Kevesen gondolnának ilyen nagy értékre, hiszen ezek a vállalatok nem termelő tevékenységet folytatnak, másodnyersanyagot szolgáltatnak az ipar és a lakosság részére. A Kelet-magyarországi MÉH' Nyersanyag-hasznosító Vállalat tavalyi értékesítési forgalma 116 millió forint volt, melyet 1972-ben hat százalékkal akarnak túlteljesíteni. Ez azt jelenti, hogy a feldolgozó műveknek 2191 vagon vasat, 590 vagon haszonvasat, 111 vagon fé-* met, 6.38 vagon papírt, és 176 vagon rongyot kell átadniuk. A másodnyersanyagokat — 3 vasat, papírt, rongyot a felvevő ipar számára — amennyire esak lehetséges, előkészített formában adják át. Nyíregyházán a rongyfeldolgozó részlegben gépesített szalagokon válogatják és feldolgozzák a háztartási rongyot, a Patyolat kimossa és eljuttatja az ipari üzemeknek. Az így nyert géptisztító rongyot' eddig importból fedezték az iparvállalatok. A sikeres rongygyűjtő hetek folyamatos megrendezésével hazai anyagokból is biztosítani tudják a szükséges mennyiséget. Az értéktelenebbeket a papíripar használja fel. A MÉH évről évre növeli beruházásait. A megyeszék*, helyen megkezdődött a másfél millió forintos költségű lemezbálázó próbaüzemeltetése. Segítségével egy 15 tonnás vagonba 100—150 mázsa fémet tudnak elhelyezni, így kevesebb kocsit kötnek le a MÁV-nál. A LEGEGYSZERŰBB MÓDJÁT VÁLASZTOTTÁK \ BUSZ TAKARÍTÁSÁNAK. A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG TÉRÉN, TALÁN A „TISZTA AUTÓBUSZÉRT” MOZGALOM KERETÉBEN HELYBEN SEPERTÉK Kr A GC 17—01 SZÁMÚ KOCSIT. (HAMMEL JÓZSEF FELVÉTELE) ' Tudományos konferencia Mátészalkán Orvostudományi konferenciát tartottak február 4- én délelőtt Mátészalkán a járási kórház művelődési termében. A városi kórház és rendelőintézet által rendezett konferenciát dr. Magyar János, megyei főorvos nyitotta meg, majd Kesztyűs Koráné dr. professzor a Tudományos Akadémia tag.ia tartott nagy érdeklődéssel kísért előadást: Az orvostudományi konferencián több megyei főorvos is beszámolt kutatásainak eredményeiről, egyebek között a gyógyszerártalmak belorvosi vonatko. zásairól, a mőtoorológiai viszonyok hatásáról a betegekre. Szülők ankétja Nyíregyházán Első ízben rendezték meg Nyíregyházán á Hazafias Népfront megyed bizottsága és a megyei tanács művelődési osztályának szervezésében a szülők megyei ankétjét. Százhúsz szülő és pedagógus jelent meg február 4-én délelőtt, a megyei tanács nagytermében sorra került tanácskozáson. Horváth Miklós, a megyei tanács művelődési osztályának vezetője tartott előadást a család helyzetéről, átalakulásáról, a családi nevelés szerepéről és problémáiról, az iskolával váló kapcsolatról. Az ankét alkalmából kiállítást is rendeztek a résztvevőknek, egészségnevelési és a családi nevelés különböző kérdéseit feldolgozó könyvekből. A kiállított könyvek egy részét a helyszínen meg is vásárolhatták az érdeklődők. A szülők megyei ankétjén számos javaslat, vélemény hangzott él, hogyan le* hetne állandóbbá tenni a családi, nevelést és javítani a családi ház és az iskola viszonyát. Pofon barátságból Szurkálás lett az italozás vége A rendőrtiszt éppen szabadnapját töltötte. Hangoskodásra, veszekedésre lett figyelmes és mikor kiment, akkor látta, mi történt. A sérültet orvoshoz, , majd kórházba szállíttatta, a bűnjelet lefoglalta és megkezdte a tanúk kihallgatását. Másnap — amikor kiderült, hogy a sórü-. lés életveszélyes — letartóztatták a tettest. A bíróság még nem tárgyalta az ügyet, a megyei főügyészség emberölés kísérlete és más bűntettek miatt adott ki vádiratot Béres Sándor 25 éves gégényi segédmunkás, a Tisza-rétközi Vízgazdálkodási Társulat dolgozója ügyében. Béres december 26-án, délután a gégényi termelőszövetkezet birka- csárdájában berúgott. Az italbolt vezetője látta ezt és tovább nem szolgálta ki, de Béres addig-erőszakoskodott, amíg kapott két üveg sört, igaz, úgy vezette félre a boltvezetőt, hogy hazaviszi a sört feleségének. Persze, ezt az ígéretét eszébe sem jutott megtartani, hanem amikor megkapta a kért italt, fij módját választotta a felbontásnak. Megfogta az egyik üveget és a nyakát a pulthoz vágta, hogy letört a feje. A sör az ütéstől kiömlött és lelocsolta az egyik pult mellett álló vendéget. Az rászólt Béresre, aki ahelyett, hogy elnézést kért volna, dühében a kőpadlóhoz csapta a másik üveg sört is, A vendég kihívta Bérest az italboltból és megpróbálta rábeszélni, hogy menjen haza. Ebből semmi nem lett. Körülbelül negyvenen szó rakoztak ekkor a csárdában. Béres néhány perc múlva megjelent, aztán odament egy asztalhoz és három békésen szórakozó vendéget pofon ütött. (Az ügyészségen azt vallotta, hogy mindezt barátságból tette.) A vendégek látták, hogy ittas emberrel van dolguk, felálltak és elmentek az italboltból. Béres ekkor unokabátyjához, Sándor Jánoshoz ment és kihívta az udvarra. Sándor csak az udvaron vette észre, hogy Béresnél kés van és megpróbálta elvenni tőle. Béres csapkodni, szurkálni kezdett és az egyik szúrás Sándorn ellébe hatolt, és életveszé lyes sérülést okozott. A zajra többen is kiszalad tak. Elsőnek Fodor Andrá megpróbálta a kést elvenni Bérestől, aki azonban úgy beleharapott Fodor kezébe hogy 14 napig gyógyuló sérülést okozott. Ezután Fodor Géza igyekezett a támadó . megfékezni, de nem sikerült. Béres tovább csapkodott, végül a földre rántották és dulakodás közben sikerült elvenni Bérestől a szúrószerszámot. A szurkáló fiatalember természetesen nem így vallott az ügyészségi kihallgatáson. Azzal védekezett, hogy amikor ő unokabátyjával kiment, ott már többen álltak félkörben a két oszlop között. „Elálltak az utat, arra gondoltam,, hogy verekedni akarnak. Elhatároztam, hogy közéjük ugrok és ököllel török magamnak u'at, hogy haza tudjak menni. Sándor János« észrevette, hogy támadásra készülök és hátulról átkarolt. Benyúltam a zsebembe, elővettem a kést, a másik kezemmel meg kinyitottam. Közben Sándor még mindig lefogva tartott. Amikor á bicska már ki volt nyitva, hirtelen szétess" dm a karom, hogy kikerüljek az ítélésből. Eközben szíhattam meg Sándor Jánost.” Béres Sándor ügyében feb- —’ár végén hoz majd ítéletet a negyei bíróság. (balogW
