Kelet-Magyarország, 1972. február (32. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-05 / 30. szám

1972. február 3. KTT.FT MACTAnORSTÄÖ 5 oldat LAPSZELEN: Gépjavítás — gondokkal A téli gépjavítás elenged­hetetlen feladat a mezőgaz­dasági üzemekben. Nem kép. zelhető el a tavasz várása enélkül. Erről kértünk tá­jékoztatót Máté János gé­pészmérnöktől, a vajai Béke Tsz ipari üzemógi vezetőjé­től. A tsz ötven erőgépének több. mint felét már kijaví­tották. Ezt is úgy sikerült elérni, hogy most vezetnek először pontos javítási, kar­bantartási és teljesítményi nyilvántartást. Kedvező eredménnyel tudják javítani az UE—28- asokat, a Szuper Zetorokat. Ezek száma tíz, s javításuk­kal teljesen elkészültek. Ez idő szerint különösen hiányos a legújabb típusú MTZ—50-es erőgépek, alkat­részellátása. Egy ember egyebet sem csinál hetek óta, mint az ilyen alkatré­szek felkutatására jár. Nem sok eredménnyel. E géptí­pus legsúlyosabb alkatrész- hiánya a forgórész és a ten-, gelykapcsoló (tsz-szintű ja­vítóműhelyben lehetetlen az előállítása). Hiánycikkek még az MTZ típusú gépekhez hengerhüvely gumigyűrűk, ami annál bosszantóbb, 'mi­vel szinte filléres értékekről van szó. Több,. mint félezer hold olyan közös gyümölcsöse van a tsz-nek, ami permetezést igényel. S igen jelentős a háztáji gyümölcsös is. 18 permetezőgép javítása a leg- kritikusabbnak látszik. Egyelőre beszerezhetetlen a hájtókar, gumidugattyú, sze­lep, különböző perselyek és csapszegek. Két utóbbi al­katrészt elő tudják v állítani házilag a tsz műhelyében. S az ilyenek felkutatására is hasztalan töltenek el. napo­kat és pazarolnak el utazási költséget. Egyedül a munkagépek azok, amelyek javítása nem okoz különösebb fejfájást. A téli gépjavítás gondja nemcsak vajai sajátosság. Tapasztalatunk szerint me- gyeszerte hasonlóak a prob­lémák. (ab.) A Müvelődésjgyi Minisztérium tájékoz atása Felvételi esélyek, felvételi prognózis Ezekben a hetekben ismét diákok tízezreinek kell — pe­dagógusok, szakemberek, szü­lök segítségével — dönteniük hivatásukról. Az egyetemi és főiskolai jelentkezésekkel összefüggő tudnivalókról tá­jékoztatták a művelődésügyi miniszter illetékesei Szőke Sándort, az MTI munkatár­sát.' — Júniusban mintegy 56 ezer diák érettségizik a kö­zépiskolák nappali tagozata­in, közülük 29 ezren a gim­náziumokban, 27 ezren pedig a szakközépiskolákban, A gimnazisták zöme tovább kí­ván tanulni, a szakközépisko­lásoknak is csak alig több, mint fele szándékozik mun­kába állni. A most végzők közül több, mint 25 ezren ki­vannak ősszel különböző fel­sőoktatási intézmények nap­pali tagozatain tanulni, az első évfolyamokra ugyanak­kor 14 és fél ezer hallgató vehető fel, Ha ehhez hozzá­vesszük a korábban érettsé­gizetteket is, előreláthatóan a jelentkezők kétharmadának csalódnia kell reményeiben. Hogy ez a csalódás minél ki­sebb legyen, ajánlatos alapo­san megfontolni, ki milyen felsőoktatási intézménybe je­lentkezik. —■ Az egyetemek, főiskolák, többségénél túljelentkezés tapasztalható, a pályázók kö­zött tehát válogatni kell: el kell dönteni, ki az, aki „fel­vehető”. A felvehetőség krité­riuma minden jelentkező szá­mára kettős. Egyrészt: tudá­sa és a választott egyetem, főiskola által igényeit képes­ségei megfelel ok ~e; másrészt: hány vizsgázó ér el nála ma­gasabb pojtt&zámot, s ezek a felvételi keretszámot betol-, tik-e, vagy sem. A felvételi vizsgán legnagyobb súllyal a ténylegesen produkált tudást, a fölvételi vizsga eredményét veszik tékintetbe, de beha­tóan vizsgálják a jelöltek rá­termett ségét, erkölcsi, politi­kai, emberi magatartását. Például az orvos, a pedagó­gus, vagy a jogász munkájá­hoz nagyfokú emberszeretet, szilárd erkölcsi magatartás szükséges. Az ilyen személyi­Dús, hosszú, hullámos vö­rösesszőke szakállat visel a fiatalember. A korát a sza­kálla miatt nem lehet meg­állapítani. Később kiderült, hogy 24 éves. Egyébként itt született Nyíregyházán, itt is nőtt fel, csak már évek óta távol él szűkebb hazájától. A vi­szontlátás örömei között, ba­ráti társaságban találkoztunk vele. Első baráti kérdésünk az volt: miért viseli ezt a leg­alábbis szokatlan nagyságú díszt. (Nem olyannak nézett ki, mint amilyet mostanában a mi fiataljaink viselnek.) A válasz egyszerű: — Hozzátartozik a mester­ségemhez. — Hát mi a mestersége? — Tengerész vagyok. No lám. Van nekünk Sza­bolcsban legalább egy ten­gerészünk is. Hogy került ebbe a mesterségbe? Rádió távírászként szerelt le a nép­hadseregből és a MAHART- nak éppen ilyenekre * volt szüksége. Elszerződött. Fo­lyam tengerjáró hajókon szolgált évekig. Legtöbbet a Duna alsó szakaszán, de ha most vizsgázna az egyetemen földrajzból a közeli tenge­rek kikötőiből, azokból is kitűnően felelne, személyes élményei alapján. Mi volt az utolsó útja? Braila kikötőjében szállt át a Kecskemét nevű magyar hajóról a Mounir nevű egyiptomi tengerjáróra. Af­féle hajóátadás volt, am! tengerészek között minden napos. Hogy került haza, Nyír­egyházára? Egyáltalán mennyi szabadsága van évente egy tengerésznek? Évi négy-öt hónap, ha jól sikerül. A hazajövetelnek pedig két nagy oka van. Eb­ből csak egyik az egészség- ügyi szabadság. A másik (itt a fiatalember — amennyire a szakáll alatt látni lehet — egy kicsit elpirul): házasság. — Valami tengerésztanul- ságót tud mondani az újab­ban világot járni kezdő sza­bolcsiaknak? — Igen, Fekete-tengeri és Földközi-tengeri kikötőben, a mozgóárusoktól*, először a portékát kell átvenni, és csak 'azután kifizetni, különben elszaladnak a pénzzel. Nagy pénzzel fizetni pedig életve­szélyes, vagy legalábbis pénztárcaveszélyes.-— A házasságkötés mikor lesz? • — Már megvolt. — És mit szól ahhoz a fia­tal menyecske, hogy a férje tengerész? Aki évente talán csak négy-öt hónapra jön haza? A szakállas fiú megvakar­ja a feje búbját és csendesen azt feleli: — Éppen most gondolko­zom rajta, hogy nem így lesz ez. Felmondok és itt­hon maradok. — Na, tessék! Egyetlen egy tengerészünk volt Sza bölcsből, az is hazajön a vi­lág vizeiről. Szép Imre, Hon véd utca 40. szám alatti la­kos 24 éves korára megunta a világjárást és megtelep­szik. Ahogyan ezt a szót mondja* „itthon”, már azt is jólesik hallani. Egy dologban minden eset­re rekordot döntött: eddigi ismereteink szerint szabolcsi ingázó ilyeh messziről még nem tért haza. Nem is a fe­kete vonatról szállt le, ha­nem a tengerjáró hajóról. Lehet, hogy ő lesz a kapi­tánya a Rakamaz—Tuzsér közötti nagy utasszállító tu­ristahajónak... (GNZ) ségtulajdonságok hiánya még a legmagasabb pontszá­mok ellenére is kizáró ok le­het a felvételnél. Bizonyos életpályákra előkészítő sza­kokra egészségügyi, pszicho­lógiai, vagy egyéb okokból nőket, illetve férfiakat egyál­talán nem, vagy csak kisebb mértékben vesznek fed. — Téves viszont az a na­gyon elterjedt nézet, hogy egyetemre, főiskolára a leg­jobbaknak is igen nehéz be­kerülniük. Magunk js foglal­koztunk a kérdéssel, hogy mégis, mi az oka, hogy na­gyon sok jó előmenetelű ta­nuló próbálkozását nem ko­ronázza siker? Úgy véljük, a magyarázat a megpályázható helyekre jelentkezők számá­nak aránytalanságában rejlik. Irreálisan sokan jelentkez­nek például az orvosi, a jogi karokra, és egyes bölcsész­szakokra, csupán az oda kí­vánkozó jeles rendűek száma is majdhogynem eléri a ke­retszámot. A keretszámon túliak — akik, még a másho­vá jelentkezők között a leg­jobbak közé tartoznának — innen és egyelőre más egye­temről is kiesnek, hiszen oda nem jelentkeztek. Szeptemberben például mindössze 1240 elsőéves or­vostanhallgató (beleértve a fogorvosokat és a gyógysze­részeket is), 420 bölcsészje­lölt és 320 joghallgató kezd­heti meg tanulmányait. Na­gyon hasznos lenne a jelent­kezők átcsoportosulása, a rea­litásokhoz való jobb igazodás. Egy-egy érdeklődési kör ugyanis nem egyetlen életpá­lyára determinál. Például az élő természetet kedvelők nem csupán orvosok, vagy biológusok lehetnek, hanem agrárjellegű felsőfokú in­tézmények sokaságában is készülhetnek élethivatásuk­ra. Kívánatos lenne, hogy mind a műszaki, mind pedig az agrármérnökök száma nö­vekedjék, de szükséges, hogy a felsőfokú végzettségű üzemmérnökök, üzemgazdá­szok, technikusok i$ egyre többen legyenek. Ezek ugyan­is hiányzó szakembertípu­sok. A különböző műszaki egyetemek 2085, az agrár­egyetemek pedig 910 új első­évest várnak. Ugyanakkor a műszaki, a mezőgazdasági, és a gazdasági jellegű főiskolá­kon 4690 „gólya” kezdheti meg tanulmányait szeptem­berben. — Ami az érettségin nyert osztályzat figyelembevételét illeti, a középiskolák értéke­lése nem egyenlő: az egyik is­kola szigorúbb, a másik kevés­bé az. Az egyetem, a főisko­la a legjobbakat kívánja fel­venni. A magkövetedt tudás­színt ezért az országosan legjobbak tudásszintűé, a felvételi vizsgák ebből a szempontból „országos verse­nyek” is, amelyben az isko­lák is részt vesznek tanulóik­kal. A felvételi vizsgán gyen­gén szereplő tanulók nem­csak a felvételtől esnek el, hanem iskoláikat is „minősí­tik”. A felvételin csak a leg­jobb jelesek kapnak jelest, a legjobb jók kapnak jót, és így tovább. — Az elmondottakból ki­derül, hogy minden érdekelt­nek felelősséggel kell dönte­nie a pályaválasztásról. Társa­dalmi kérdéssé nőtt a fizikai dolgozók tehetséges gyerme­keinek továbbtanulását segí­tő tevékenység, általában: a tanulók differenciált, körülte­kintő pályairányítása. A haszon: 32 millió dollár Másodnyersanyag a lomtárból A múlt évben 32 millió dolláros importtól mentették meg a népgazdaságot az or­szág területén működő „MÉH” nyersanyag-haszno­sító vállalatok. Kevesen gon­dolnának ilyen nagy érték­re, hiszen ezek a vállalatok nem termelő tevékenységet folytatnak, másodnyers­anyagot szolgáltatnak az ipar és a lakosság részére. A Kelet-magyarországi MÉH' Nyersanyag-hasznosí­tó Vállalat tavalyi értékesí­tési forgalma 116 millió fo­rint volt, melyet 1972-ben hat százalékkal akarnak túl­teljesíteni. Ez azt jelenti, hogy a feldolgozó műveknek 2191 vagon vasat, 590 vagon haszonvasat, 111 vagon fé-* met, 6.38 vagon papírt, és 176 vagon rongyot kell át­adniuk. A másodnyersanyagokat — 3 vasat, papírt, rongyot a felvevő ipar számára — amennyire esak lehetséges, előkészített formában adják át. Nyíregyházán a rongyfel­dolgozó részlegben gépesített szalagokon válogatják és fel­dolgozzák a háztartási ron­gyot, a Patyolat kimossa és eljuttatja az ipari üzemek­nek. Az így nyert géptisztí­tó rongyot' eddig importból fedezték az iparvállalatok. A sikeres rongygyűjtő hetek folyamatos megrendezésével hazai anyagokból is biztosí­tani tudják a szükséges mennyiséget. Az értéktele­nebbeket a papíripar hasz­nálja fel. A MÉH évről évre növeli beruházásait. A megyeszék*, helyen megkezdődött a más­fél millió forintos költségű lemezbálázó próbaüzemelte­tése. Segítségével egy 15 tonnás vagonba 100—150 má­zsa fémet tudnak elhelyezni, így kevesebb kocsit kötnek le a MÁV-nál. A LEGEGYSZERŰBB MÓDJÁT VÁLASZTOTTÁK \ BUSZ TAKARÍTÁSÁNAK. A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG TÉ­RÉN, TALÁN A „TISZTA AUTÓBUSZÉRT” MOZGALOM KERETÉBEN HELYBEN SEPERTÉK Kr A GC 17—01 SZÁMÚ KOCSIT. (HAMMEL JÓZSEF FELVÉTELE) ' Tudományos konferencia Mátészalkán Orvostudományi konfe­renciát tartottak február 4- én délelőtt Mátészalkán a járási kórház művelődési termében. A városi kórház és rendelőintézet által ren­dezett konferenciát dr. Ma­gyar János, megyei főorvos nyitotta meg, majd Kesztyűs Koráné dr. professzor a Tu­dományos Akadémia tag.ia tartott nagy érdeklődéssel kísért előadást: Az orvostu­dományi konferencián több megyei főorvos is beszámolt kutatásainak eredményeiről, egyebek között a gyógyszer­ártalmak belorvosi vonatko. zásairól, a mőtoorológiai viszonyok hatásáról a bete­gekre. Szülők ankétja Nyíregyházán Első ízben rendezték meg Nyíregyházán á Hazafias Népfront megyed bizottsága és a megyei tanács művelő­dési osztályának szervezésé­ben a szülők megyei ankét­jét. Százhúsz szülő és peda­gógus jelent meg február 4-én délelőtt, a megyei tanács nagytermében sorra került tanácskozáson. Horváth Mik­lós, a megyei tanács művelő­dési osztályának vezetője tar­tott előadást a család hely­zetéről, átalakulásáról, a csa­ládi nevelés szerepéről és problémáiról, az iskolával váló kapcsolatról. Az ankét alkalmából kiállí­tást is rendeztek a résztve­vőknek, egészségnevelési és a családi nevelés különböző kérdéseit feldolgozó könyvek­ből. A kiállított könyvek egy részét a helyszínen meg is vásárolhatták az érdeklő­dők. A szülők megyei ankét­jén számos javaslat, véle­mény hangzott él, hogyan le* hetne állandóbbá tenni a csa­ládi, nevelést és javítani a családi ház és az iskola vi­szonyát. Pofon barátságból Szurkálás lett az italozás vége A rendőrtiszt éppen sza­badnapját töltötte. Hangos­kodásra, veszekedésre lett fi­gyelmes és mikor kiment, akkor látta, mi történt. A sé­rültet orvoshoz, , majd kór­házba szállíttatta, a bűnjelet lefoglalta és megkezdte a ta­núk kihallgatását. Másnap — amikor kiderült, hogy a sórü-. lés életveszélyes — letartóz­tatták a tettest. A bíróság még nem tár­gyalta az ügyet, a megyei fő­ügyészség emberölés kísérle­te és más bűntettek miatt adott ki vádiratot Béres Sán­dor 25 éves gégényi segéd­munkás, a Tisza-rétközi Víz­gazdálkodási Társulat dolgo­zója ügyében. Béres decem­ber 26-án, délután a gégényi termelőszövetkezet birka- csárdájában berúgott. Az italbolt vezetője látta ezt és tovább nem szolgálta ki, de Béres addig-erőszakoskodott, amíg kapott két üveg sört, igaz, úgy vezette félre a boltvezetőt, hogy hazaviszi a sört feleségének. Persze, ezt az ígéretét eszé­be sem jutott megtartani, ha­nem amikor megkapta a kért italt, fij módját választotta a felbontásnak. Megfogta az egyik üveget és a nyakát a pulthoz vágta, hogy letört a feje. A sör az ütéstől kiöm­lött és lelocsolta az egyik pult mellett álló vendéget. Az rászólt Béresre, aki ahe­lyett, hogy elnézést kért vol­na, dühében a kőpadlóhoz csapta a másik üveg sört is, A vendég kihívta Bérest az italboltból és megpróbálta rá­beszélni, hogy menjen haza. Ebből semmi nem lett. Körülbelül negyvenen szó rakoztak ekkor a csárdában. Béres néhány perc múlva megjelent, aztán odament egy asztalhoz és három béké­sen szórakozó vendéget po­fon ütött. (Az ügyészségen azt vallotta, hogy mindezt barát­ságból tette.) A vendégek látták, hogy ittas emberrel van dolguk, felálltak és el­mentek az italboltból. Béres ekkor unokabátyjához, Sán­dor Jánoshoz ment és kihívta az udvarra. Sándor csak az udvaron vette észre, hogy Béresnél kés van és megpró­bálta elvenni tőle. Béres csapkodni, szurkálni kezdett és az egyik szúrás Sándo­rn ellébe hatolt, és életveszé lyes sérülést okozott. A zajra többen is kiszalad tak. Elsőnek Fodor Andrá megpróbálta a kést elvenni Bérestől, aki azonban úgy be­leharapott Fodor kezébe hogy 14 napig gyógyuló sérü­lést okozott. Ezután Fodor Géza igyekezett a támadó . megfékezni, de nem sikerült. Béres tovább csapkodott, vé­gül a földre rántották és du­lakodás közben sikerült el­venni Bérestől a szúrószer­számot. A szurkáló fiatalember ter­mészetesen nem így vallott az ügyészségi kihallgatáson. Azzal védekezett, hogy ami­kor ő unokabátyjával ki­ment, ott már többen álltak félkörben a két oszlop kö­zött. „Elálltak az utat, arra gondoltam,, hogy verekedni akarnak. Elhatároztam, hogy közéjük ugrok és ököllel tö­rök magamnak u'at, hogy ha­za tudjak menni. Sándor Já­nos« észrevette, hogy táma­dásra készülök és hátulról átkarolt. Benyúltam a zse­bembe, elővettem a kést, a másik kezemmel meg kinyi­tottam. Közben Sándor még mindig lefogva tartott. Ami­kor á bicska már ki volt nyitva, hirtelen szétess" dm a karom, hogy kikerüljek az ítélésből. Eközben szíhat­tam meg Sándor Jánost.” Béres Sándor ügyében feb- —’ár végén hoz majd ítéletet a negyei bíróság. (balogW

Next

/
Oldalképek
Tartalom