Kelet-Magyarország, 1972. február (32. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-29 / 50. szám

WfS. fefcmär 29. KELET-MAOYARORSZA« Függetlenségi mozgalmunk mérföldköve A tét: tízmillió forint Megyei felmérés hat?an tsz-ről: mennyit költenek művelődésre? A KOMMUNISTÁK ma­gyarországi partja 1941 végén és 1942 elején harcot hirdetett a hazaárüló, tömeggyilkos Bárdossy-kor- mány ellen, leleplezve an­nak gazságait. Harcba hívott minden hazáját szerető ma­gyart, az ellenforradalmi rendszer és a hazaáruló kor­mány megdöntésére. A Népszava 1941-es kará­csonyi száma kedvező hely­zetet teremtett a független­ségi mozgalom számára az egész magyar közvélemény­ben. Az 1942 február 1-én megjelent illegális Szabad Nép első száma vezércikké­ben már kifejtette: a párt előtt az a történelmi feladat áll, hogy megteremtse a független, szabad, demokra­tikus Magyarországot. Fel­vázolta ennek előfeltételeit, majd a további számokban sokat foglalkozott az antifa­siszta, nemzeti egységfront elvi és gyakorlati kérdései­vel. A párt felhívásai nem mar radtak hatástalanok, s 1942 elején új helyzet alakult ki a magyar politikai életben. Erősödött a háborúellenes hangulat. Bárdossy még a horthysták egy részével is szembekerült, akik féltették vezető szerepüket Bárdossy- nak a németek előtt behódo­ló politikájától. Ugyanakkor a független, szabad, demok­ratikus Magyarország meg­teremtése egyre általáno­sabb követeléssé vált. A tö­meghangulat a kormány el­len fordult, s a kommunistá­kon kívül a baloldali szociál­demokraták, a Szabad Szó körül csoportosuló paraszti vezetők és írók, s az értel­miség leghaladóbb képvise­lői hitet tettek a független, szabad, demokratikus Ma­gyarország mellett. A PÄRT TISZTÁBAN VOLT AZZAL, hogy a ma­gyar politikai életben for­dulatot létrehozni csak úgy lehet, ha a függetlenségi , mozgalom vezetése szilár­dan a balszárny kezében van. s ha ezenbelül vitatha­tatlan a munkásosztály és pártjának vezető szerepe. Ennek persze az volt az elő­feltétele, hogy megerősítsék a pártot és harcba szólítsák az összes németellenes erő­ket. A KMP a nemzeti érzésű , tömegek mozgósítására, a kö­zelgő március 15-ét kívánta felhasználni. A cél az volt, hogy a március idusát a munkásság, a parasztság és a demokratikus értelmiség közös ünnepévé téve, az or­szág demokratikus erői együtt készítsék elő az ün­nepséget. Ehhez legális szerv megteremtése vált szüksé­gessé, amely összefogja a demokratikus erőket és a függetlenségi mozgalom köz­ponti irányító szerve lehet. Ennek megfelelően 1942 feb­ruárjának végén a függet­lenségi eszméhez hű újság­írók, írók, politikusok1 és tu­dósok részvételével meg­alakult a Magyar Történelmi Emlékbizottság, a független­ségi mozgalom. legális veze­tő szerve. Az emlékbizottság hiva­talosan bevallott célja az volt, hogy mozgalmat szer­vezzen az 1848—1849-es for­radalom és szabadságharc történelmi emlékeinek ösz- szegyűjtésére, hogy azokat kiállítsa és különböző elő­adásokon hazafiságra és nemzeti öntudatra nevelje a népet. De túl ezen, a lényeg áz volt, hogy legyen egy bi­zottság, amely március 15-e megünneplését előkészíti, il­letve legyen egy szerv, amely a függetlenségi mozgalmat legálisan képviseli. Szükségessé tette a bizott­ság létrehozását az a tény is, hogy a független, szabad, demokratikus Magyarország követelése egyre nagyobb tömegeket mozgósított, vala­mint az a körülmény is, hogy egyre több párt és cso­portosulás beszélt már füg­getlenségi politikáról. A TÖRTÉNELMI EMLÉK­BIZOTTSÁG kommunista tagjainak kezdeményezésére, hozzálátott a március 15-i tüntetés előkészítéséhez. Ki­bocsátotta Pátzay Pál szob­rászművész plakettjét, egy Petőfi-jelvényt. Kötetet je­lentettek meg, „Petőfi út­ján” címmel, amelyben ha­ladó írók és publicisták 1848 hagyományait méltatták. A munka során egyre in­kább köztudottá vált, hogy a függetlenségi mozgalom szervezői és vezetői a kom­munisták. A Horthy-rendőr- ség is figyelmeztette a szo­ciáldemokrata párt és a szakszervezeti tanács veze­tőit,' hogy tartsák magukat távol a mozgalomtól. Ugyan­akkor a függetlenségi moz­galom polgári szárnyán is bizonyos meghátrálást fi­gyelhettek meg. A tüntetésen való részvé­tel kérdésében a szociálde­mokrata párt vezetőségén belül ellentétek voltak. A munkásság azonban a tünte­tés mellett volt, és március 9-én a vezetőség is úgy dön­tött, hozzájárul a március 15-i ünnepségen való rész­vételhez. De miután a párt- vezetőség a rendőrségtől fi­gyelmeztetést kapott, hogy tűrhetetlennek tartja a kom­munistákkal való közös fel­lépést, a Peyer-féle pártve­zetőség új határozatot ho­zott. Ezek szerint a szociál­demokrata párt és a szak- szervezeti tanács megtil­totta, hogy a szervezett munkásság részt vegyen a március 15-i tüntetésen. A Horthy-rendőrség re- volverezte szociáldemokra­ta pártvezetőség jobbolda­lának elvtelen manőverezése sem tudta azonban megaka­dályozni a március 15-i tün­tetés előkészítését. EZEKBEN A NAPOKBAN 30 esztendeje, hogy a népi, nemzeti, antifasiszta össze­fogás történelmi követel­ményeként megalakult a Magyar Történelmi Emlék- bizottság. A Magyar Front, majd később a Magyar Füg­getlenségi Népfront, illetve a Hazafias Népfront előfutá­ra, melynek élén olyan, a nemzeti eszmékhez és a ma­gyar függetlenséghez hű fér­fiak állottak, mint Bajcsy- Zsilinszky Endre, Darvas Jó­zsef, Földes Ferenc, Illyés Gyula, Kállai Gyula, Ko­dály Zoltán, Mihályfy Ernő, Pátzay Pál, Somogyi Mik­lós, Szegfű Gyula, Veres Pé­ter és még sokan másolt. ,Az úgy van, hogy száz fo­rintból 120-at költünk szociá­lis célokra, a fennmaradót pedig meghagyjuk a kultúrá­nak...” Ez a mondás jutott eszünkbe egy megyei felmé­rés lapozgatása közben. Hat­van szabolcsi termelőszövet­kezetben _ nézték meg a műve­lődési szakemberek, mennyit költenek kulturális célokra. A vizsgálódás minden negyedik szabolcsi tsz-t érintett, mégis több általánosan érvényes megállapítást tartalmaz. 2.5 millióval több Közismert, hogy a tsz-tör- vény és a végrehajtási rende­let megteremtette a termelő­szövetkezeti közművelődés anyagi alapjait. Előírja, hogy a tsz-ek kulturális fejlesztési alapot hozzanak létre, amely­ből az oktatási, kulturális és sportcélú kiadásokat teljesít­hetik. A tsz-ek többsége —az irányelvek szerint — külön kulturális és külön szociális alapot létesített. Korábban ezt együtt kezelték, s mint az anekdotaszámba menő meg­jegyzésből is lei tűnik: általá­ban alig, vagy nem maradt pénz a kultúrára... Ajz elmúlt két év alatt a megyében 7,5 millióról 10 mil­lióra emelkedett a tsz-ek kul­turális alapja. Akadnak több százezer forintos alappal ren­delkezők, de vannak olyan tsz-ek, amelyek 4—5 ezer fo­rintot szánnak a művelődésre. Egy-egy tsz-tagra — ha a me­gyében lévő tízmillió forintot nézzük — évente 120 forint jut. Ez azonban csalóka, mert eltünteti a nagy különbsége­ket, ugyanis a tsz-ek egy te­kintélyes részénél alig 8—10 forint jut tagonként a műve­lődésre. Vannak járások vi­szont — mint a mátészalkai — ahol egyes tsz-ekben jóval a 120 forint felett költenek ta­gonként Ilyen célra. Valóban a tagság művelődé­sét szolgálják az ilyen címen elkönyvelt és kifizetett össze­gek? Erre is választ ad a me­gyei felmérés; sajnos az a la-' pok zömét még mindig a ki- -rándulásoK, külföldi utak Vi­szik el. Jóval kevesebb, 8—10 százalék jut szakkönyvekre, színházra, mozira. Még keve­sebb mutatható ki, amit szak­propagandára. a klubok tá­mogatására, kiállításokra, is­meretterjesztő előadásokra, családi ünnepek rendezésére, a közművelődési intézmények felszerelésének bővítésére köl­töttek. Különösen kevés azaz összeg, amit a tagság ismeret, terjesztésére, a helyi klub fi­nanszírozására és a község­béli művelődési ház, könyvtár támogatására adtak. Szórványos támogatás Szórványosan találunk sző. vetkezeteket — Búj, Számos- becs, Szamostatárfalva, Tisza, bércéi stb. — amelyek ön­állóan, saját kulturális alap­jukból tartanait fenn művelő- 1 dési otthont, klubot. Ezzel <KS) A legkorszerűbb építési módszerrel készítik a Sóstói út elején épülő 63 lakásos, 10 szintes lakóházat. (Hammel József felvétele) Miért hagyom ki a csütörtököt? Bustyaházáig. Ugyanígy vá­Ha valaki azt állítaná, hogy babonás vagyok, szembeszáll- nék ezzel a rágalommal. Én és a kispolgári előítélet! Nem, kedves barátaim, effélével régesrég leszámoltam. Azaz­hogy mégsem egészen. A do­hányzást se hagyjuk abba egyik napról a másikra. A fagylaltot igen. Főleg hide­gebb hónapokban. Az emberiség mákacsabbik része babonás. Utazok a döcögő villamo­son. Befordul a sarkon egy kéményseprő. A házaspár ott velem szemben, mintegy vezényszóra kapkod a gomb­jaihoz. „Szerencsevadászé kereskedők lehetnek, mégpe­dig maszekok” — állapítom meg villámgyorsan. „Fan­tasztikus, hogy milyen em­berek vannak!” Egyik barátom vonattal járja az országot keresztül kasul. Tizenhármas számo­zású helyre nem ül egy fél- vüáfiért, inkább dülöngél lógat a szullodaszabákban is. Váróterembe vonul, elha­gyott felvonulási épületbe, magtárakba. Esetleg összerak két gyeptéglát a vízparton. A hárommal és héttel osztható számok a kimondott kedven­cei. — Kipróbáltad, hogy a 13- as szám szerencsétlen? —ta­pogatóztam rosszmájúan. — Igen, — felelte mély meggyőződéssel. — Tizenhá­rom órakor léptem le a vo­natlépcsőről. Kificamítottam a bokám! Ahelyett, hogy egy percet vártam volna. — Hülye! — gondoltam le­sújtóan, de mosolyogva nyúj­tottam a kezem. — Vigyázz, a 13-as buszmegállóban be­szélgetünk. Mint akit vipera csípett, úgy vetette magát két ken- gurúszökéssel a túloldalra. Most pedig vallók töredel­mesen. Nekem is van egy ici­pici b abonácskám. Kihagyom a csütörtöki napot. Azaz nem fogok semmibe csütörtökön. Nem pattanok hiciklire, sem egyéb járműre. A járda leg­szélére húzódok, az engem kiszemelő cserepek, vagy éppen leszakadni készülő, er­kélyek elől. Messze kikerü­löm a hashajtó ízű, állott ser­italt, nyálkásabb, vagy lila felvágottat Inkább tökmagot ropogtatok, mert az megbíz­ható. Mire alapítom ezt a konok, de célszerűnék. látszó viszoly*' gásom a csütörtöki naptól? Hát kérem. Csütörtökön születtem s még ugyanaznap ejtett fej­tetőre egyik próbaidős bába. Bal lábamnál kapott el az utolsó pillanatban. Azóta bi­cegek Zöld csütörtökön buktattak el az érettségin. Csütörtöki nap lopták ki a tárcám a farzaftbanboL E napon rúgtak ki, mint létszámfeletti t. Csütörtökön léptem új ál­lásba, ahol pikkel rám az igazgató, a főmérnök, az osz­tályvezető, a takarítónő és a büféslány. Ominózus napomon törtem a zárba a lakáskulcsot. Csütörtökön felejtettem nyitva a gázt. Teljes orvosi konzílium ráncigáit vissza az életbe. Végül csütörtökön ismer­tem meg Gumbit, lófarokkal, de kacagány nélkül... ám en­gedjék meg, hogy ne folytas­sam. Elváltán élek jelenleg — ugyancsak csütörtöki naptól —, mint kopasz denevér, te­tőablakos manzárdomban. Tehát mégiscsak szerencsés nap a csütörtök. De nem teszem kódtára a szerencsémet! nem kis részt vállalnak a la­kosság kulturális ellátásának javításából. Egyes helyeken a tsz hozzájárul a községi nép­művelő tiszteletdíjának, fize. tésénelt kiegészítéséhez. így van ez többek között Ara­nyosapátiban, Fülpüsdarócon, Gulácson, Győrteieken, Ló- nyán, Nábrádon, Tarpán, s ilyen tervekkel foglalkoznak Csahoicon, Kölesén és Sza- mossályiban. Terjed a felismerés, hogy a tsz-nek is érdeke, ha a köz­ségbeli művelődési intézmé­nyek fenntartását részben vagy egészében vállalja, mert az általános és szakmai mű­veltségnek gyarapítása nél­külözhetetlen a korszerűbb gazdálkodás és közösségi élet szempontjából. A támogatás­sal főként a szatmári és be­regi tájon lévő tsz-ek élnek, a nyírségi tsz-ek — a nyír­egyházi járás féltucatnyi tsz-’ ének támogatása — alig ha­ladja meg összesen a 20 ezer forintot. Ilyen bizonytalan anyagi alapokon nem bonta­kozhat ki életképes, pezsgő művelődési élet egy sor köz­ségben. , A már „megszavazott”, el­könyvelt „kulturális” pénzek­kel sincs minden rendjén. Nem csak a kirándulások, küL földi utak fenyegetik a kul­turális alapokat, , hanem az úgynevezett egyéb kiadások is, melyek szintén ezt a Szám. lát -terhelik. Milyenek ezek? Részben a társadalmi és egyéb ünnepségek kiadásait fedezik ebből, másrészt aránytalanul többet juttatnak a sportnak. Néhány helyen — mint Nyír- túrán — ötször annyi jut fut­ballra, mint a művelődési feladatokra. Lassú a változás Megfontolandó, . indokolt-e 40 ezer forintos befektetéssel támogatni egy tsz-borozóban működő zenekart — Deme- cserben — amikor nem mesz- sze a presszóban is van, egy KOMMENTÁR Az üzem- és munkaszerve­zés feladatairól tartott meg- beszéléssorozatot a nyíregy­házi városi pártbizottság. A tanácskozásokon a nyíregy­házi vállalatok igazgatói, párt- és szakszervezeti titká­rai vettek részt, külön-külön a szövetkezeti ipar, a tanácsi vállalatok, a minisztériumi vállalatok és a kereskedelem problémáiról beszélve egy-egy napon. Úttörő kezdeményezés ez az MSZMP Központi Bizottságá­nak decemberi határozata után, hiszen a különböző mi­nisztériumokban, főhatósá­goknál még csak most készül az üzem- és munkaszervezés megjavítására hozott intézke­dések részletes szabályozása A városi pártbizottság vi­szont azt szeretné, hogy még a rendeletek megjelenése előtt hatékonyan hozzáfogná­nak az üzemekben ennek a kulcsfontosságú kérdésnek § megvizsgálásához. Az üzemszervezési hiányos­ságok megszüntetése országo­san is az egyik legnagyobb feladat. Életszínvomair politi­kánk céljait, a mind maga­sabb fokon való termelést asak a korszerű szervezési módszerek megvalósításával lehet elérni. Éppen ezért a vállalatoknak megfelelő in­tézkedéseket kell tenniük, olyan szervezeteket létrehoz­ni, hogy lehetőleg még eb­ben az évben, de legkésőbb 1973-ban az üzemszervezéssel feltárt tartalékokkal bővítsék termelésüket, csökkentsék a költségeket, ugyanakkor ja­vuló munkakörülményeket teremtsenek. A városi partbizottság az­zal a kéréssel fordult a válla­latokhoz, hogy még ebben a félévben.készítsenek részletes helyzetfelmérést, majd a gaz­dasági vezetés, által feltárt le­hetőségeket a dolgozókkal is vitassák meg. Nem kétséges, ots& ts&Bespn akaratjai én zenekar. A kulturális alapod egynegyedét kitevő „egyéb*} címszó alatt elkönyvelt össze­gekből fizetik sok : helyen a nőnapon, az öregek napjá* vásárolt ajándékokat, ebb® fedezik a munkában kitűnt dolgozók jutalmazását, aa üdülőben vágj- a fürdőben el­töltött napok költségeit. Táj láltak egy 5200 forintos „kulj turális” kiadást az egyik kos» ségban, melyet a helyi vízin# átadásakor tartott ünnepséged használtak fel. Ennek s'me$ köze a művelődéshez. Javult vagy romlott a kuli turális alapok felhasználás az utóbbi egy, két év során# A megyei vizsgálat szerint ja# vult, történtek kezdeményezés sek a tsz-ekben a kultúráld tevékenység erősítésére, a jo£» szabályok, az ajánlások me#} jelenése óta. A változás azon# ban lassú és nem elég hatét kony. Még mindig több mii# lió forint kallódik el nem m#| velödési célokra, nem jut Aa# gendő anyagi támogatás 4 felnőttoktatási tanfolyamok* ra, szakkörökre, tapasztalak# cserékre, szakkönyvek, folyó­iratok vásárlására, a műked­velő csoportok, klubok, köny Wá tárait, művelődési otthont#) fenntartására; színházra, hangs versenyre, múzeumi ismerek} terjesztő jellegű kirándul», sokra és az olvasóvá nevelés­re. A felmérés alapjáéi a me­gyei tanács művelődésügyi) osztálya a tapasztalatokat megvitatja a tsz-szövetségek- kel, b igyekszik elősegíteni; hogy kapjon nagyobb szere­pet és anyagi támogatást minden tsz-ben a művelődési Páll Géz# mielőbbi cselekvéssel lehet itt eredményeket elérni. Hi­szen csak a jó értékelés út in készíthetnek olyan ütamtejv) vet, amely a tartalékok fel­használását fokozza, mintegy kiegészítve ezzel az átdolgo­zott középtávú fejlesztési ter­veket. Az űzetni pártszervezet. * szákszervezet a maga sajátos eszközeivel segíthet ebben a munkában, egyrészt azelU.v- őrző tevékenység fokozó tó­val, másrészt mozgósító raani kával, meggyőzve a vezető­ket és munkásokat egyaránt hogy mindenütt csak a sajáfi erőforrások. optimális fel- használásával lehet célt Fontos szerepe van a munka- versenynek is, amelynek a súlypontja a termelési fela­datok maradéktalan teljesíté­se. A megbeszélésen a hslyt megoldási módokról is szóié tak. Bár minden vállalat ma-* ga dönti el. hogy milyen ütemben, milyen apparátus­sal kezd hozzá a munkához, de nem közömbös az átgon­dolt és hatékony szervezési intézkedések mielőbbi beve­zetése. Ehhez a kisebb vál­lalatok külső segítséget is igénybe vehetnek, de támo­gatja ókét a Műszaki és Ter­mészettudományi Egyesület megyei szervezete is különbö­ző viták szervezésével, előa­dások rendezésével. Az MTESZ a vállalati középve­zetők részére szeptembertől előadássorozatot rendez a legfontosabb szervezési, ve­zetési ismeretek elsajátítása» ra. ■ A városi pártbizottság ezen h négy napon irányt mutatót* az üzemek gazdasági, párt- ás tömegszervezeti vezetőinek. Ugyanakkor cselekvésre moz­gósított: Nyíregyháza ioara legalább azonos mértékben fejlődjön az ország más te­rületeihez, városaihoz képest. 1 4M Négy nap szervezés

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom