Kelet-Magyarország, 1972. február (32. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-27 / 49. szám

5. oldal rwwT MAr;rAnoR<!,?*<*! WT? február Tf. KÖZLEMÉNY a Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttségének hivatalos baráti látogatásáról a Román Szocialista Köztársaságban A Román Kommunista Párt Központi Bizottságának és a Román Szocialista Köztársa­ság minisztertanácsának meghívására 1972. február 24—26 között hivatalos ba­ráti látogatást tett Romá­niában a Magyar Népköz- társaság párt- és kormány- küldöttsége. A látogatás során aláírták á Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztár­saság új barátsági, együtt­működési és kölcsönös segít­ségnyújtási szerződését. A küldöttség megtekintet­te a Bukaresti Szerszámgép- és Aggregét Gyárat, látoga­tást tett az új fővárosi lakó­negyedben, találkozón a dol­gozókkal. A Magyar Nép- köztársaság párt- és kor­mányküldöttségét mindenütt meleg rokonszenwel fogad­ták, ami a magyar és a ro­mán népet összefűző testvéri barátság kifejezése. A két ország párt- és kor­mányküldöttsége között meg­beszélések folytak, amelye­ken részt vettek: magyar részről: Kádár Já­nos, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára, a küldöttség vezetője, Fock Jenő, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizott­ságának tagja, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Vályi Pé­ter, a Központi Bizottság tagja, a minisztertanács el­nökhelyettese, Péter János, az MSZMP KB tagja, kül­ügyminiszter, Martin Fe­renc, a Magyar Népköztár­saság nagykövete a Román Szocialista- Köztársaságban. ^fTSman részről:' NicoTáe Ceausescu, a Román Kom­munista Párt főtitkára. a Román Szocialista Köztár-- saság államtanácsának elnö­ke, a küldöttség vezetője, Ion Gheorghe Maurer, _ a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága Végre­hajtó Bizottságának és ál­landó elnökségének tagja, a Román Szocialista Köztársa­ság minisztertanácsának el­nöke, Ion Patan, a Központi Bizottság tagja, miniszter­elnök-helyettes, Corneliu Manescu, a Központi Bizott­ság tagja, külügyminiszter, Ion Cotot, a Központi Bi­zottság tagja, a Román Szo­cialista Köztársaság nagykö­vete a Magyar Népköztársa­ságban Az őszinte, baráti légkörű tárgyalások során a felek tá­jékoztatták egymást pártjaik és kormányaik tevékenysé­géről. Megállapították, hogy mind a Magyar Népköztár­saság, mind a Rámán Szo­cialista Köztársaság jelen­tőn eredményeket ért el a szocializmus építésében. Át­fogó véleménycserét folytat­tak a két párt és a két or­szág kapcsolatainak helyze­téről és távlatairól, vala­mint a nemzetközi kommu­nista mozgalom és a nem­zetközi helyzet időszerű kér­déseiről. A magyar—román barát­ságnak mélyre nyúló történel­mi gyökerei vannak. A ma­gyar és a román nép legjobb fiai küzdöttek a két nép ba­rátságáért, egyesítették erői­ket és forradalmi harcot vív­tak a szabadságért és a társa­dalmi haladásért, az egykori magyarországi és romániai uralkodó osztályok naciona­lista, a nemzetiséget elnyo­mó, a magyar és a román dől. gozókat egymás ellen uszító politikája ellen. A kommunis­ták vezetésével a két ország munkásosztálya, forradalmi és demokratikus mozgalmai ki­fejezésre juttatták nemzetközi szolidaritásukat, kölcsönösen támogatták egymást a nem­zeti és társadalmi felszabadí­tó harcban és a magyar és f román nép közötti barátsá° következetes mozgató erejé ,nek bizonyultak. A magyar és a román né'" a fasiszta elnyomás alól' fel­szabadulásuk után, a hitleriz- Hfeus elleni háború fő terhét viselő Szovjetunió történelmi jelentőségű győzelme eredmé­nyeként kialakult kedvező nemzetközi feltételek között kezébe vette sorsának irányi, tását, a szocializmus útjára lépett, s egyszer s mindenkor­ra véget vetett a kizsákmá­nyoló osztályok szította ellen­ségeskedésnek. A munkásha­talom győzelme új lehetősége­ket teremtett a magyar és a román nép, Magyarország és Románia kapcsolatainak gyö­keres megjavításáhóz és szé­les körű kibontakoztatásához. A két nép között tartós barát­ság jött létre a proletár in­ternacionalizmus, a kölcsönös megbecsülés, a területi épség tiszteletben tartása, a szuve­renitás és a belügyekbe való be nem avatkozás elvei, az együttműködés és a testvéri segítség alapján. Mindkét fél tudatában van annak, hogy a Magyar Nép- köztársaság és a Román Szo­cialista Köztársaság kapcso­latainak bővítése és a két or­szág együttműködése a ma­gyar és a román nép, a szo­cialista világrendszer javát szolgálja. Ennek kiemelkedő eseménye volt az 1948. január 24-én alá­írt barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés megkötése. További jelentős lépés előre a látoga­tás során aláírt új barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés, amelyben tükröződnek a Ma­gyar Népköztársaság és a Ro­mán Szocialista Köztársaság kapcsolatainak fejlesztésében elért eredmények és. a nem­zetközi viszonyokban bekö­vetkezett változások. A szer­ződés megfelel a magyar és a román nép alapvető érdekei­nek, valamennyi, szocialista állam érdekeinek, összhang­ban van a Varsói Szerződés és a Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsa alapszabályának rendelkezéseivel, az Egye­sült Nemzetek alapokmányá­ban foglalt elvekkel. A felek kifejezték elhatáro­zásukat, hogy tovább erősítik és szélésitik a két testvéri szocialista ország népeinek barátságát és kölcsönösen elő­nyös együttműködését. A küldöttségek megvizsgál­ták a két ország kapcsolatai­nak jelenlegi helyzetét és fej­lesztési lehetőségeit. Megelégedéssel állapították meg, hogy kooperációs meg­állapodások jöttek létre az ipari termelésben, bővült az együttműködés az energetika, a vízgazdálkodás, az idegen- forgalom, a vámügy, a közútj szállítás, a határövezeti áru­csere területén. Fejlődött az együttműködés a tudományos kutatásiban. Hangsúlyozták az 1971—75- ös időszakra szóló hosszú le­járatú kereskedelmi egyez­mény jelentőségét, amely az árucsere több mint 90 száza­lékos növekedését irányozza elő az előző öt év eredmé­nyeihez viszonyítva. A két küldöttség kifejezés­re juttatta azt az elhatározá­sát, hogy minden erőfeszítést megtesz a magyar—román gazdasági kapcsolatok állandó fejlesztéséért — elsősorban a kooperáció fokozásával — olyan nagy fontosságú ágaza­tokban, mint a gépipar, a szá­mítástechnika, az elektronika, az automatizálás, a szállítási eszközök, a szerszámgépek, a vegyipar, a szállítások, az élelmiszeripar, a mezőgazda­ság, a vízgazdálkodás. Hangsú­lyozták továbbá, hogy bővíte­ni kell az együttműködést a tudományos kutatásban, főleg azokon a területeken, amelyek biztosítják a tudományos és műszaki haladás megvalósítá­sát s termelésben. ' A felek megállapították, hogy bővült az együttműkö­dés a kultúra, a művészet, az oktatás terén. Kiemelték a kulturális, művészeti és tu­dományos cserék fontosságát a két nép kölcsönös meg sme. rése és közeledése szemoont- iából és megállapodtak, hogv segíteni fogiák az e célból lé­tesített kulturális együttmű­ködési vegyes bizottság tevé­kenységét. A nemzetközi helyzet idő­szerű kérdéseiről folytatott véleménycsere során mindkét küldöttség hangsúlyozta, hogy nagy jelentőséget tulajdonít a szocialista országok egységé­nek és összeforrottságának. Kifejezte határozott óhaját, hogy fokozza az együttműkö­dést a Varsói Szerződés kere­tében és fejleszti a barátságot és együttműködést a többi szocialista országgal. A két fél nagyra értékeli azt a hozzájárulást, amelyet a Szovjetunió, a többi szocialis­ta ország nyújt az enyhülés és biztonság megteremtéséhez Európában és az egész világon a béke, a népek közötti barát­ság és együttműködés ügyé­ért folytatott harchoz. A küldöttségek kiemelték a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának szerepét a tagor­szágok gazdasági együttműkö­désének fejlesztésében, a nem­zetközi munkamegosztás elő­nyeinek hasznosításában, gaz­daságaik teljesítőképességé­nek fokozásában, népeik élet- színvonalának emelésében. A felek készek a£ együttműkö­dés fokozására, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa bukaresti XXV. ülésszakán az együttműködés további elmé­lyítésére és tökéletesítésére, a szocialista gazdasági integrá­ció fejlesztésére elfogadott komplex program alapján. Ez­zel egyidejűleg a Magyar Nép. köztársaság és a Román Szo­cialista Köztársaság a gazda­sági és műszaki-tudományos együttműködés fejlesztésére törekszik az összes szocialista állammal, a fejlődő országok­kal, a világ valamennyi álla­mával. A felek: megelégedéssel ál­lapították meg, hogy Európá­ban erősödött az együttműkö­dés és az enyhülés folyamata. Ebben a legnagyobb szerepet a Varsói Szerződés tagállamai — köztük a Magyar Népköz- társaság és a Román Szocia­lista Köztársaság — kezde­ményezései és erőfeszítései játsszák, s amihez mind je­lentősebb mértékben járulnak hozzá más európai államok is. A Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársa­ság közötti szerződések mi­előbbi hatályba lépése meg­felelne valamennyi európai nép érdekeinek, előmozdíta­ná a béke és a biztonság ügyét. Úgyszintén nagy je­lentőségűek a Nyugat-Barlin- nel kapcsolatos négyhatalmi megállapodás, a két német állam kormányának, a Né­met Demokratikus Köztár­saság kormányának a nyu­gat-berlini szenátussal kötött egyezményei. Támogatják a Cseh­szlovák Szocialista Köz- ■ társaság igazságos követelé­sét a müncheni egyezmény kezdettől fogva való ér­vénytelenségének elismerésé­re. A két küldöttség vélemé­nye szerint a béke és bizton­ság érdekeik megkövetelik, hogy ^ Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szö­vetségi Köztársaság között a nemzetközi jogi normáknak megfelelő kapcsolatok léte­süljenek. Támogatják, hogy a két német államot egyidejűleg a teljes' egyenjogúság biztosí­tásával felvegyék az Egye­sült Nemzetek Szervezetébe. A két fél úgy értékeli, hogv az európaközi kapcsolatok normalizálásának általános irányzata. az érintkezések gyakoribbá válása és a kap­csolatok állandó feil°«z+és° újabb pozitív lépéseket segí­tenek elő az európai bbton" ság és a kontinens békéjé­nek megszilárdítása útián. A felek pozitívan ítélték meg az európai közvé'°ménv a haladó társadalmi és noli- tikai erők. mindazok lödön böző akciói* és kezdemve­réseit. akik az európai békö bizton sé«. é" együttműködés mellett fog­lalnak állást. A párt- és kormánykül­döttségek kifejezték azon. meggyőződésüket, hogy lét­rejöttek a feltételek az eu­rópai biztonsági és együtt­működési értekezlet összehí­vására. Szükségesnek tartják és támogatják a sokoldalú előkészítő munka és a kon­zultáció haladéktalan meg­kezdését, a konferencia mi­előbbi összehívása érdeké­ben. A felek hangsúlyozták a jó­szomszédság, az együttműkö­dés és megértés fontosságát a Balkánon és az európai kontinens más övezeteiben. A két fél teljes szolidari­tását fejezi ki a Vietnam nép, a többi Indokínai ' nép hősi harcával--és megerősíti elhatározását, hogy a jövő­ben is minden támogatást megad igaz ügyük diadalra juttatásához. Határozottan kiálltak és kiállnak az in­dokínai amerikai agresszió késedelem nélküli megféke­zéséért, azért, hogy az Ame­rikai Egyesült AUamok és szövetségesei haladéktalanul vonják ki összes csapataikat Indokínából és az Amerikai Egyesült Államok szüntesse meg a bábrendszerek támo­gatását; ez megteremtené a politikai rendezés feltételeit a vietnami, laoszi és a khmer nép érdekeinek és akaratá­nak megfelelően. A két kül­döttség támogatja a Vietna­mi Demokratikus Köztársa­ság és a dél-vietnami ideig­lenes forradalmi kormány konstruktív javaslatait, ame­lyek ésszerű alapot nyújta­nak a háború befejezéséhez és a helyzet tárgyalások út­ján történő rendezéséhez. A felek megerősítették, hogy következetesen síkra- szállnak a világbékét veszé­lyeztető közel-keleti helyzet politikai rendezéséért, a Biz­tonsági Tanács 1967. novem­ber 22-1 határozatának vég­rehajtásáért, az izraeli csa­patok kivonásáért a meg­szállt arab területekről, az övezet összes államainak a léthez, a békéhez -és a biz­tonsághoz való joga szavato­lásáért A Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köz­társaság feltétlenül szüksé­gesnek tartja, hogy az összes államok a legnagyobb hatá­rozottsággal munkálkodja­nak az általános leszerelés elsősorban a nukleáris le­szerelés megvalósításán. Hangsúlyozták annak szük­ségességét, hogy az alapok­mány céljainak és elveinek megfelelően, az Egyesült Nemzetek Szervezete a nem­zetközi problémák megoldá­sa, az államok közötti együtt­működés erősítése, a világ- béke és biztonság megvédése hatékony eszközzé váljon. A tárgyalások során a két küldöttség megelégedéssel ál­lapította meg, hogy a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt és a Román Kommunista Párt között eredményesen fejlődik a barátság és az elv­társi együttműködés. Kife­jezték azt az elhatározásu­kat, hogy a kölcsönös meg­értés és megbecsülés szelle­mében tovább szélesítik a két Párt kapcsolatait. A kül­döttségek egyidejűleg alá­húzták pártjaik azon elhatá­rozását, hogy a marxizmus— leninizmus és a proletár in­ternacionalizmus elved alap­ján fejlesztik kapcsolataikat a többi kommunista és mun­káspárttal s harcolnak a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egységének és összeforrottságának erősí-' /téséért. A felek kifejezték mély meggyőződésüket, hogy a MÍagyar Néoköztársaság párt­ós kormányküldöttségének hivatalos baráti látogatása a Román Szocialista Köztársa­ságban, az elvtársi megbeszé­lések, a megkötött új szerző­dés jól szolsáliák a két párt, ország és nép testvéri barát­ságának és együttműködé­sének további erősítését. A látogatás befei°ztével a ma “var párt és konnánv- kü’dört'éa a Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizottsága és a magyar for­radalmi munkás-paraszt kor­Visszatért a Földre a Luna-20 A Luna—20 automatikus űr­állomás visszatérő egysége, tartályában a Hold kontinen­tális térségében összegyűjtött holdkőzettel pénteken magyar idő szerint 20 óra 12 perckor „menetrendszerűen” földet ért a Szovjetunió előre kiszámí­tott térségében — közölték hi­vatalosan Moszkvában. Ez azt jelenti, hogy az űr­állomás felbocsátása, kivétele­sen bonyolult körülmények között végrehajtott sima le­szállása a Holdra, a speciális villanyfúró berendezéssel még. oldott automatikus kőzetmin­ta-felvétel és végül az értékes „holdcsomag” hazaszállítása pontosan az előre megszabott programnak megfelelően ment végbe. A visszatérő egység a ka­zahsztáni szovjet kozmikus ki kötő közelében, Dzsezkazgan helységtől negyven kilométer­re északnyugatra ereszkedett le, azaz gyakorlatilag ugyan­azon a helyen ért földet, ahol másfél évvel ezelőtt elődje, a Luna—16. A Luna—20 a holdkutatás történetében első ízben szer­zett a. földi tudomány számá. ra a holdtengereknél feltehe­tően régebbi képződményeket tartalmazó területről, a Hold felszínének 84 százalékát al­kotó hegyes vidékről talaj­mintákat. Vizsgálatuk döntően hozzájárulhat az égitest kelet­kezésével kapcsolatos, gyak­ran egymásnak ellentmondó hipotézisek eldöntéséhez. A talajmintákat átadjál? a Szovjet Tudományos Akadé­mia munkatársainak tanulmá­nyozás végett. A tudósok sokat várnak az Apollo űrhajók sze­mélyzete által földre szállí­tott holdtengeri talajmin­ták, illetve a Luna—20 ré­vén most érkezett hegyvidéki • kőzet ösz- szehasonlító vizsgálataitól is. E tárgyban megállapodás van érvényben a szovjet és ame­rikai holdkutatók között, amelynek alapján később a Luna—20 unikális szállítmá­nyát az amerikai kutatóknak is rendelkezésére bocsátják. Nyugati országok tájékozódnak Helsinki megbeszélések a biztonsági konferenciáról Norvégia, Dánia, Belgium és Franciaország a közel­múltban érintkezésbe lépett a finn kormánnyal az euró­pai biztonsági értekezlet sok­oldalú előkészítésének meg­szervezésével kapcsolatban — jelenti Brüsszelből, a NATO székhelyéről az AFP francia hírügynökség tudósí­tója. Értesülése szerint az említett négy ország részben nagykövete, részben külön- megbízottak útján vette fel az érintkezést a finn kor­mánnyal. A helsinki megbe­széléseken az előkészítő ér­tekezlet megszervezésének anyagi kérdéseiről volt szó, sőt felmerült — igaz ugyan, hogy általános formában — az előkészítéssel kapcsolatos több ügyrendi kérdés is, így a küldöttek rangja, a küldöttségek összetétele és a sokoldalú előkészítő érte­kezlet céljainak meghatáro­zása. A brüsszeli keltezésű AFP- jelentós mindehhez hozzáfű­zi, hogy Washington megle­hetősen rossz szemmel nézi a francia és a belga kormány lépését, mivel szeretné az előkészületek megkezdését elodázni, legalább a nyugat- berlini. megállapodás jegyző­könyvének aláírása utáni időig. Harcok, bombázások Vietnamban Az amerikai légierő köte­léked pénteken két bevetés­ben támadták a Vietnami Demokratikus Köztársaság különböző területeit. A VDK légiterét megsértő F—4-es Phantom-gépek bombater- heiket a Mu Gia hágó kör­nyékére szórták le, míg az F—105-ösök a demiilitarizált övezettől 21 kilométerrel északra lévő területeket tá­madták. Pénteken a saigoni jelen­tések szerint a legsúlyosabb harcok színhelye Saigon kör­nyéke és a Mekong-folyő deltavidéke volt. Hivatalos bejelentés szerint a főváros­tól 67 kilométerrel keletre pénteken kirobbant csatában az amerikaiak 21 fős veszte­séget szenvedtek. A Mekong-folyó deltavi­dékén folyó harcokról egye­lőre részletek nem ismerete­sek, de Saigonban közölték hogy Binh Thuan közelében a kormányhadsereg „több katonája vesztette életét, vagy sebesült meg”. Nixon Hangcsouban Nixon amerikai elnök és kísérete szombatom magyar idő szerint a hajnali órákban megérkezett a Pekingtől több mint 1000 kilométernyi­re fekvő Hangcsou városába. Nixon ötnapos pekingi tárgyalássorozatának befe" j esésekén^ még egy progra­mon kívüli megbeszélésre került sor az amerikai elnök és a kínai miniszterelnök között a pekingi repülőtér várócsarnokának különter­mében Az IL—18 már a ki­futópályán várakozott, a dísz­század felsorakozott, a dele­gációk azonban késtek. Mint utóbb kiderült, Csou En-laj miniszterelnök és Nixon el­nök munkatársai kíséreté­ben újaibb munkaülést tar" tottak. Mint a Ronald Zieg­ler, a Fehér Ház sajtótitká­ra már Hangcsouban adott nyilatkozatából kitűnt, a két delegáció az éjszaka folya­mán kidolgozta a tárgyalá­sokról kiadandó közös köz­lemény szövegét. A szóvivő szerint „a lényeges kérdé­sekben alapvető egyetértés született, a közleményt Nixon elnök kínai tartózko­dásának utolsó előtti napján, vasárnap délután Sanghaj" ban teszik közzé. Hangcsouban, amely Cse- kiang tartomány központja a tíz nappal ezelőtt elkészült új repülőtéri várócsarnok épülete előtt a tartomány vezetői köszöntötték a ven­dégeket. mány nevében magyarorszá­gi hivatalos látogatásra hív­ta meg a Rómán Szocialista Köztársaság párt- és kor­Bukarest, 1972. február 25. KÁDÁR JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Magyar Népköztársaság párt- és kormány­küldöttségének vezetője mányküldöttségét. A meghí­vást köszönettel elfogadták. A látogatás' időpontját ké­sőbb egyeztetik. NICOLAE CEAUSESCU, a Román Kommunista Párt- főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság államtanácsának elnöke, a Román Szocialista Köztársaság párt­ós kormányküldöttségének vezetője

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom